NEMZETKÖZI ELEKTROTECHNIKAI BIZOTTSÁG MŰKÖDŐKÉPESSÉG ÉS VESZÉLYELEMZÉS (HAZOP ELEMZÉS) ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ ELŐSZÓ

Átírás

1 SBM Szakhatósági Főosztály NEMZETKÖZI SZABVÁNY IEC Első kiadás ( ) NEMZETKÖZI ELEKTROTECHNIKAI BIZOTTSÁG MŰKÖDŐKÉPESSÉG ÉS VESZÉLYELEMZÉS (HAZOP ELEMZÉS) ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ ELŐSZÓ 1) Az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) olyan szabványügyi világszervezet, amely minden nemzeti elektrotechnikai bizottságot (IEC Nemzeti Bizottságok) magába foglal. Az IEC célja a nemzetközi együttműködés elősegítése az elektromos és elektronikus műszaki szakterületek szabványosításával kapcsolatos kérdésekben. E célból, valamint egyéb tevékenységek folytatása mellett az IEC Nemzetközi Szabványokat ad ki. A szabványok kidolgozásával műszaki bizottságok foglalkoznak; az adott témában érdekelt IEC Nemzeti Bizottságok részt vehetnek az előkészítő munkákban. Az IEC-vel kapcsolatban álló nemzetközi és kormányzati szervek, valamint nem kormányzati szervezetek szintén részt vesznek e tevékenységekben. Az IEC szorosan együttműködik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) a két szervezet között meglévő megállapodásban rögzített feltételek mellett. 2) Az IEC műszaki kérdésekben hozott hivatalos határozatai, illetőleg megállapodásai a lehető legközelebb állnak a tárgyban lehetséges nemzetközi konszenzushoz, mert minden egyes műszaki bizottságban jelen vannak az érdekelt Nemzeti Bizottságok képviselői. 3) Az elkészített dokumentumok nemzetközi használatú javaslatok; ezek szabványok, műszaki specifikációk, műszaki jelentések vagy útmutatók formájában jelennek meg, és mindezeket e vonatkozásban hagyják jóvá a Nemzeti Bizottságok. 4) A különböző tevékenységek nemzetközi szintű egységesítésének elősegítése érdekében az IEC Nemzeti Bizottságai törekednek arra, hogy a lehető legátláthatóbb módon alkalmazzák az IEC szabványokat a nemzeti vagy regionális szabványosításban. Ennélfogva az IEC szabványok és a megfelelő nemzeti vagy regionális szabványok közötti eltéréseket világosan jelezni kell ez utóbbiakban. 5) Az IEC jóváhagyásának bizonyítására nem ad ki jelöléseket, és nem tehető felelőssé egyetlen olyan berendezésért sem, amelyet akármelyik IEC szabvány előírásainak eleget tevőnek nyilvánítanak. 6) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e Nemzetközi Szabvány egyes részei szabadalmi oltalom alatt állnak. Az IEC nem tehető felelőssé amiatt, hogy részben vagy egészben nem tüntette fel ezeket a szabadalmi bejegyzéseket. Az számú Nemzetközi Szabványt az IEC 56. műszaki bizottsága (Megbízhatóság) készítette. E szabvány szövegének alapját a következő dokumentumok képezik: FDIS 56/731/FDIS Szavazási jelentés 56/733/RVD A szabvány jóváhagyásáról tartott szavazásra vonatkozó minden információ megtalálható a fenti táblázatban megadott számú szavazási jelentésben. E kiadvány tervezete az ISO/IEC Irányelvek 3. fejezetével összhangban készült. Az A. és a B. melléklet kizárólag tájékoztató jellegű. A bizottság döntése értelmében e kiadvány tartalma 2005-ig nem változik. Ekkor kerül sor a kiadvány hatályának megerősítésére; visszavonására; átdolgozott kiadással való helyettesítésére vagy módosítására.

2 BEVEZETÉS E szabvány célja a működőképesség és veszélyelemzések (HAZOP) alapelveinek és eljárásainak bemutatása. A HAZOP egy meghatározott rendszer vizsgálatára alkalmas olyan strukturált és módszeres technika, melynek célja a rendszerbeli potenciális veszélyek azonosítása. E veszélyek között lehetnek olyanok, amelyek alapvetően csak a rendszer közvetlen környezetében értelmezhetők és olyanok is, amelyek hatóköre tágabb, pl. egyes környezeti veszélyek; a rendszer működtetésével kapcsolatos potenciális problémák azonosítása és különösen a működési zavarok és termeléseltérések okainak feltárása, amelyek nem megfelelő termékeket eredményezhetnek. A HAZOP elemzések egyik fontos előnye, hogy az elemzés eredményeképpen rendelkezésre álló ismeretanyag melyre a potenciális veszélyek és működtetési problémák strukturált és módszeres feltárása révén tettek szert nagy segítséget jelent a megfelelő javító intézkedések meghatározásához. A HAZOP elemzés jellemző vonása az elemző munkaülés, amely során egy több szakterületet képviselő munkacsoport az elemzés vezetőjének irányítása mellett módszeres alapossággal megvizsgálja az adott terv vagy rendszer minden releváns részét. Az előre meghatározott vezérszavak felhasználásával azonosítják az eredeti rendszertervtől való eltéréseket. E technika célja az, hogy módszeressége révén serkentse a résztvevők képzelőerejét a veszélyek és működtetési problémák feltárása érdekében. A HAZOP inkább úgy tekintendő, mint a jobb tervezési színvonal elérése olyan tapasztalati megközelítések alkalmazása révén, mint pl. üzemi szabályzatok, semmint az ilyen megközelítések helyettesítőjeként. Sokféle eszköz és technika áll rendelkezésre a potenciális veszélyek és működési problémák feltárásához, melyek köre az ellenőrzőjegyzékektől, a hibamód és -hatás elemzésének folyamatán (FMEA) és a hibafaelemzésen keresztül a HAZOP-ig terjed. Egyes technikákat pl. az ellenőrzőjegyzékeket és a mi van, ha elemzéseket már a rendszer kezdeti életszakaszában alkalmazni lehet, vagyis amikor még kevés információ áll rendelkezésre, vagy későbbi fázisokban, amennyiben kevésbé részletes elemzés szükséges. A HAZOP elemzések a vizsgált rendszerekről részletesebb információkat igényelnek, azonban teljesebb körű információt szolgáltatnak a veszélyekről és a rendszertervbeli hibákról. A HAZOP fogalma általános értelemben gyakran kötődik más veszélyazonosítási technikákhoz (pl. ellenőrzőjegyzékes HAZOP, HAZOP 1 vagy 2, tudásalapú HAZOP). A fogalom ilyen technikákkal összefüggésben való alkalmazása helytelen és ennélfogva ez esetben nem került be e dokumentumba. A HAZOP elemzés megkezdése előtt meg kell erősíteni, hogy az adott feladathoz (önmagában vagy más technikákkal kombináltan alkalmazva) ez a legmegfelelőbb technika. Ennek megítélésekor figyelembe kell venni az elemzés célját, a következmények lehetséges súlyosságát, a megfelelő részletezettség szintjét, a releváns adatok és erőforrások igénybevehetőségét. E szabvány azért készült, hogy számos különböző iparágban folytatott tevékenységhez és különböző rendszertípusokhoz adjon útmutatást. Egyes iparágakban ennél specifikusabb szabványok és útmutatók léteznek, nevezetesen a vegyiparban, ahonnan ez a technika származik, amelyek az adott iparági alkalmazáshoz előnyben részesítenek bizonyos módszereket. További tájékoztatás a szöveg végén lévő irodalomjegyzékben található. 2

3 MŰKÖDŐKÉPESSÉG ÉS VESZÉLYELEMZÉS (HAZOP ELEMZÉS) ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ 1. Alkalmazási terület E Nemzetközi Szabvány a rendszerek e dokumentumban meghatározott egyedi vezérszavak felhasználásával történő HAZOP elemzéséhez nyújt útmutatót. Útmutatást ad a technika alkalmazásához, valamint a HAZOP eljárásrendjéhez is, beleértve a fogalommeghatározásokat, az előkészítést, az elemző munkaüléseket és az elkészítendő dokumentációt, valamint az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetését. E szabvány bemutatja a dokumentálást is, továbbá különböző ipari területekről származó, egymástól eltérő jellegű példákat tartalmazó példatárat ad közre, mellyel a HAZOP vizsgálat illusztrálható. 2. Rendelkező hivatkozások Az alábbi kötelező erejű dokumentumok olyan előírásokat tartalmaznak, amelyek e szövegben felhasználva e Nemzetközi Szabvány előírásait alkotják. A dátumozott hivatkozások esetében a később megjelent módosításokat vagy felülvizsgált változatokat a hivatkozott kiadványok egyikénél sem kell figyelembe venni. E Nemzetközi Szabvány szövegét elfogadóknak azonban javasoljuk, hogy mindig vizsgálják meg az alábbiakban felsorolt szabványdokumentumok legújabb kiadásai alkalmazásának lehetőségét. Dátum nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadvány legutolsó kiadását kell alkalmazni. Az IEC és az ISO tagjai naprakész listával rendelkeznek a hatályos Nemzetközi Szabványokról. IEC , Megbízhatóság-irányítás 3. rész: Alkalmazási útmutató 9. fejezet: Technológiai rendszerek kockázatelemzése IEC 60812, Rendszermegbízhatóság-elemzési technikák A meghibásodásmód és -hatás elemzésének (FMEA) folyamata IEC 61025, Hibafa-elemzés IEC 61160, Előírásszerű tervezés-felülvizsgálat 3. Fogalommeghatározások E Nemzetközi Szabványhoz az IEC 60050(191) fogalommeghatározásait, valamint az alábbi kifejezéseket és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 3.1 ismérv (jellemző tulajdonság) valamely elem minőségi vagy mennyiségi tulajdonsága MEGJEGYZÉS Ismérv például a nyomás, a hőmérséklet, az elektromos feszültség. 3.2 tervezői szándék a tervező által az elemekre és ismérvekre tervezett vagy előírt viselkedési tartomány 3.3 eltérés a tervezői szándéktól való különbözés 3

4 3.4 elem valamely rész alkotója, amely arra szolgál, hogy általa a rész alapvető sajátosságai azonosíthatók legyenek. MEGJEGYZÉS Az elemek kiválasztása az adott alkalmazástól függ, azonban az elemek magukba foglalhatnak olyan sajátosságokat is, mint pl. az alkalmazott anyagok, a végzett tevékenység, a használt felszerelés, stb. Az anyagokat általános értelemben kell figyelembe venni, továbbá hozzá kell érteni az adatokat, a szoftvert, stb. 3.5 vezérszó olyan szó vagy szókapcsolat, amely valamely elem esetében az adott elemre vonatkozó tervezői szándéktól való eltérés egyedi típusát fejezi ki és határozza meg 3.6 sérülés személyi sérülés vagy egészségkárosodás, vagy az anyagi javak, illetőleg a környezet károsodása 3.7 veszély a sérülés potenciális forrása 3.8 rész az a rendszerterület, amely az elvégzendő elemzés tárgyát képezi MEGJEGYZÉS A rész lehet fizikai (pl. hardver) vagy logikai (pl. a műveletsor egyik lépése). 3.9 kockázat a sérülés bekövetkezési valószínűségének és a sérülés mértékének kombinációja. 4. A HAZOP alapelvei 4.1 Áttekintés A HAZOP elemzés részletes veszély- és működési probléma azonosító folyamat, amelyet munkacsoport végez. A HAZOP a tervezői szándéktól való potenciális eltérések feltárására, valamint ezek lehetséges okainak vizsgálatára és a következmények értékelésére irányul. A HAZOP vizsgálat legfontosabb sajátosságai közé tartoznak az alábbiak. A vizsgálat alkotó folyamat. A vizsgálat során vezérszavak sorozatának módszeres alkalmazásával feltárják a tervezői szándéktól való potenciális eltéréseket, majd ezeket az eltéréseket használják fel stimuláló eszközként a munkacsoport tagjai képzelőerejének serkentésére annak érdekében, hogy képet alkothassanak arról, hogy az eltérés miként következhet be és milyen következményekkel járhat. A vizsgálat egy felkészült és tapasztalt elemzésvezető útmutatása mellett zajlik, akinek biztosítania kell, hogy a vizsgált rendszert teljes körűen elemezzék logikus, elemző gondolkodásmód követésével. Az elemzésvezetőt lehetőség szerint jegyzőkönyvvezető segíti, aki feljegyzi a feltárt veszélyeket és/vagy működési rendellenességeket további kiértékelés és döntés céljából. A vizsgálat különféle szakterületet ismerő szakemberek munkáján alapul, akik megfelelő felkészültséggel és tapasztalatokkal rendelkeznek, valamint intuitív képességekkel és jó műszaki ítélőképességgel bírnak. A vizsgálatot pozitív gondolkodásmóddal és őszinte vitával jellemezhető munkalégkörben kell elvégezni. Ha egy problémát azonosítottak, akkor azt a további értékelés és a döntés érdekében feljegyzik. A feltárt problémák megoldása nem elsődleges célja a HAZOP vizsgálatnak, azonban ha ilyenre sor kerül, akkor a megoldást feljegyzik a tervezésért felelősök számára. A HAZOP elemzések négy egymást követő alapvető lépésből állnak, miként azt az 1. sz. ábra mutatja. 4

5 Meghatározás (6.1-3) Az elemzés alkalmazási területének a meghatározása A felelősség meghatározása A munkacsoport megválasztása Előkészítés (6.4) Az elemzés megtervezése Adatgyűjtés A jegyzőkönyvezés típusának meghatározása (6.6.2) Az időigény becslése Ütemterv kidolgozása Vizsgálat (6.5) A rendszer részekre bontása Egy rész kiválasztása és a tervezői szándék meghatározása Az eltérés azonosítása vezérszavak alkalmazásával minden egyes elemre A következmények és az okok feltárása Annak megállapítása, hogy lényeges-e a probléma A védelmi, az érzékelő és a jelző mechanizmusok azonosítása A lehetséges javító/mérséklő intézkedések feltárása (választható) Az intézkedések elfogadása A fentiek megismétlése előbb minden egyes elemre, majd a rendszer minden egyes részére Dokumentálás és az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése (6.6-7) A vizsgálat jegyzőkönyvezése Átvezetések a dokumentáción; elfogadás Az elemzési jelentés elkészítése Az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése Szükség esetén a rendszer egyes részeinek újbóli elemzése A végleges jelentés elkészítése 1. sz. ábra A HAZOP elemzés eljárása 5

6 4.2 Vizsgálati elvek A HAZOP alapja a vezérszavas vizsgálat, amely a tervezői szándéktól való eltérések átgondolt felkutatása. E vizsgálathoz a rendszert részekre kell bontani oly módon, hogy minden egyes rész esetében a tervezői szándék megfelelőképpen meghatározható legyen. A kiválasztott rész mérete általában a rendszer összetettségétől és a veszély mértékétől függ. Komplex rendszerek vagy nagyfokú veszélyt jelentő rendszerek esetében a részek általában kicsire választandók. Egyszerűbb rendszereknél vagy kisebb veszélyt jelentő rendszereknél nagyobb részek kijelölése meggyorsítja az elemzést. A rendszer egy adott részére vonatkozó tervezői szándékot olyan elemekkel lehet kifejezni, amelyek a rész alapvető sajátosságát megtestesítik és amelyek a rész természetes felosztásának megfelelnek. Az elemek kiválasztása az elemzéshez bizonyos mértékben szubjektív döntés, mégpedig annyiban, hogy lehet számos olyan kombináció, amely teljesíti az előírt célkitűzést és a választás ezekből függhet az adott alkalmazástól is. Elemek lehetnek a különböző lépések vagy szakaszok valamely eljárásban, az egyedi jeladók és berendezéselemek valamely szabályozórendszerben, a berendezés vagy a komponensek valamely technológiai vagy elektronikus rendszerben, stb. Egyes esetekben segítséget nyújthat az, ha a részek funkcióját a következőkkel fejezzük ki: valamely forrásból származó bemenő anyagok; az adott anyagon végzett tevékenység; valamely termék, melyet valamely rendeltetési helyre juttatnak el. A tervezői szándék így a következő elemeket foglalja magába: anyagok, tevékenységek, (erő)források és rendeltetési helyek, amelyek a rész elemeinek tekinthetők. Az elemek meghatározását gyakran haszonnal tovább lehet finomítani ismérveik alapján, amelyek lehetnek mennyiségi vagy minőségi ismérvek. Például valamely vegyipari rendszerben az anyag elem definíció tovább pontosítható olyan ismérvekkel, mint a hőmérséklet, a nyomás és az összetétel. A szállítás tevékenység esetében pl. a mozgatás mértékét vagy az utasok számát, mint ismérvet lehet felhasználni. Számítógépi alapon működtetett rendszereknél az anyag helyett valószínűleg inkább az információ lehet az egyes részek tárgya. A HAZOP munkacsoport a tervezői szándéktól való eltérés szempontjából minden egyes elem (és releváns ismérv) esetében megvizsgálja, hogy az adott eltérés nemkívánatos következményekhez vezethet-e. A tervezői szándéktól való eltéréseket előre kidolgozott vezérszavak alkalmazásán alapuló kérdezéses folyamattal tárják fel. A vezérszó szerepe az, hogy az ötletes gondolkodást serkentse, egy pontra irányítsa az elemzést és a felszínre hozzon ötleteket és vitákat, ezáltal a lehetséges mértékig növelje az elemzés teljességének esélyét. Az 1. táblázat az alapvető vezérszavakat és jelentésüket foglalja össze. 1. táblázat Az alapvető vezérszavak és általános jelentésük Vezérszó NEM VAGY NINCS SOK KEVÉS MIND... MIND RÉSZBEN (RÉSZLEGESEN) (MEG)FORDÍTVA MÁSVALAMI (MÁS MINT) Jelentése A tervezői szándék tökéletes ellentettje Mennyiségi növekedés Mennyiségi csökkenés Minőségi változás/növekedés Minőségi változás/csökkenés A tervezői szándék logikai ellentettje Teljes mértékű helyettesítés A 2. táblázat további vezérszavakat tartalmaz, amelyek a mért idővel és az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatosak. 6

7 2. táblázat A mért idővel és az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatos vezérszavak Vezérszó KORÁN KÉSŐN ELŐBB UTÁNA Jelentése A mért idő vonatkozásában A mért idő vonatkozásában Az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatban Az időbeli elsőbbséggel vagy sorrenddel kapcsolatban A fenti vezérszavaknak számos értelmezése létezik. Az eltérések azonosításának megkönnyítésére további vezérszavak alkalmazhatók. Ilyen vezérszavak használhatók, feltéve, hogy a vizsgálat megkezdése előtt azonosítják azokat. Miután kiválasztottunk egy részegységet a vizsgálathoz, az adott részegységre vonatkozó tervezői szándékot különálló elemekre kell bontani. Minden egyes szóba jöhető vezérszót minden egyes elemre alkalmazni kell, és így szisztematikusan végrehajtandó az eltérések alapos kutatása. Valamely vezérszó alkalmazását követően az adott eltérés lehetséges okait és következményeit kell elemezni és megvizsgálhatók a meghibásodások észlelésének és jelzésének mechanizmusai is. Az eredményeket egy előre elfogadott formátumban kell feljegyezni (lásd 6.6.2). A vezérszó/elem társításokat egy mátrixnak is tekinthetjük, ahol a vezérszavak alkotják a sorokat és az elemek az oszlopokat. Az így kialakított cellák egy-egy speciális vezérszó/elem kombinációt tartalmaznak. A veszélyek teljes körű felméréséhez szükség van arra, hogy az elemek és a hozzájuk társított ismérvek a tervezői szándék minden releváns szempontját lefedjék és a vezérszavak is az összes eltérést lefedjék. Nem minden kombináció ad hihető eltérést, így amennyiben az összes vezérszó/elem kombinációt figyelembe vesszük a mátrix tartalmazhat üres cellákat. A mátrix celláinak elemzésekor két lehetséges munkamenet adható meg, nevezetesen az oszlopról oszlopra úm. az elemet előbb sorrend, valamint a sorról sorra úm. a vezérszót előbb sorrend. Az elemzés részletei a 6.5 szakaszban találhatók, és a kétféle munkament szerinti vizsgálatot a 2a. és a 2b. sz. ábra illusztrálja. Az eredményeknek elvileg minkét esetben azonosaknak kell lenniük. 4.3 A tervprezentáció Általános elvek A vizsgált rendszer pontos és teljes tervprezentációjának összeállítása az elemzési feladat előfeltétele. A tervprezentáció a rendszer olyan leíró jellegű modellje, amely megfelelőképpen jellemzi a vizsgált rendszert, annak részegységeit és elemeit, továbbá azonosítja ismérveiket. A prezentáció épülhet a fizikai konstrukcióra vagy a logikai szerkezetre, de világosan meg kell határozni, hogy mire vonatkozik. A tervprezentációnak minőségi vagy mennyiségi formában kell megjelenítenie az egyes részegységek és elemek rendszerfunkcióit. Meg kell adnia továbbá a rendszer és más rendszerek, a rendszer és kezelője/felhasználója, valamint esetlegesen a rendszer és környezete egymásra gyakorolt hatását. Az elemek vagy ismérvek tervezői szándéknak való megfelelése határozza meg a működés megfelelőségét és bizonyos esetekben a rendszer biztonságát. A rendszer bemutatása két fő részből áll: a rendszerre vonatkozó előírások; a terv fizikai és/vagy logikai-szerkezeti leírása. A HAZOP elemzés végső értéke a tervprezentáció (beleértve a tervezői szándékot is) teljességétől, megfelelőségétől és pontosságától függ. Ezért ügyelni kell az információcsomag összeállítására. Amennyiben a HAZOP-ot működési vagy telepítési fázisban végzik, biztosítani kell, hogy minden változtatást megjelenítsenek a tervprezentációban. A vizsgálat megkezdése előtt a munkacsoportnak át kell tekintenie ezt az információcsomagot és szükség esetén pontosításokat kell tennie A tervezői követelmények és a tervezői szándék A tervezői követelmények olyan minőségi és mennyiségi követelmények, amelyeket a rendszernek teljesítenie kell, és amelyek alapul szolgálnak a rendszerterv és a tervezői szándék fejlesztéséhez. A felhasználóról ésszerűen feltételezett minden helyes és helytelen felhasználási körülményt azonosítani kell. Mind a tervezői előírásoknak, mind a végleges tervezői szándéknak eleget kell tennie a vevői elvárásoknak. A rendszerre vonatkozó előírások alapján a tervező kidolgozza a rendszertervet úm. meghatározza a rendszerkonfigurációt, valamint megadja az alrendszerek és rendszerkomponensek saját funkcióit. Megadja 7

8 a komponensek specifikációját és kiválasztja magukat a komponenseket. A tervezőnek nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy a berendezésnek mit kell teljesítenie, hanem azt is biztosítania kell, hogy szokatlan feltételek közepette nem fog meghibásodni, vagy az előírt élettartama alatt nem fog elhasználódni. A nemkívánatos viselkedést vagy sajátságokat szintén fel kell tárni annak érdekében, hogy a tervezéssel kiküszöbölhetők legyenek vagy hatásuk a minimálisra csökkenjen a megfelelő tervezés révén. A fenti információ szolgál alapul a vizsgálandó részekre vonatkozó tervezői szándék azonosításához. A tervezői szándék képezi az alapját a vizsgálatnak és ennélfogva a lehető legteljesebb mértékig megfelelőnek és teljesnek kell lennie. A tervezői szándék igazoló ellenőrzése (lásd IEC 61160) kívül esik a HAZOP elemzés alkalmazási területén, azonban az elemzésvezetőnek biztosítania kell, hogy az ellenőrzés megfelelő és teljes volta lehetővé tegye az elemzés elvégzését. A legtöbb dokumentált tervezői szándék általában a normális üzemeltetési feltételek közötti alapvető rendszerfunkciókra és rendszerparaméterekre korlátozódik. Azonban csak ritkán említik meg az esetleg előforduló rendkívüli üzemelési körülményeket és a nemkívánatos tevékenységeket (pl. a nagymértékű rezgéseket, a csővezetékbeli nyomáslengéseket (folyadékütés), a túlfeszültséghullámokat, amelyek meghibásodáshoz vezethetnek), pedig ezeket azonosítani kell és az elemzés során vizsgálni szükséges. Nem jelzik külön az olyan állagromlási mechanizmusokat sem, mint az öregedés, a korrózió, az erózió és egyéb mechanizmusok, amelyek az anyagjellemzők romlását okozzák. Mindezeket azonosítani kell és a megfelelő vezérszavak alkalmazásával figyelembe kell venni az elemzésben. A várható élettartamot, a hibamentességet, a karbantarthatóságot és a karbantartást szintén azonosítani kell és figyelembe kell venni azokkal a veszélyekkel együtt, amelyek a karbantartási tevékenységek során kialakulhatnak, feltéve, hogy azok az adott HAZOP elemzés tárgykörébe tartoznak. 5. A HAZOP alkalmazási területe 5.1 Általános elvek A HAZOP-ot eredetileg olyan műszaki rendszerekhez fejlesztették ki, amelyeket folyékony közegek vagy más anyagáramok kezelésére használtak a vegyiparban. A módszer alkalmazási területe azonban folyamatosan kibővült az elmúlt években és ma már kiterjed pl. a következőkre: szoftver alkalmazások, beleértve a programozható elektronikus rendszereket; emberek szállítására szolgáló rendszerek különféle szállítási módoknál, úm. a közút és a vasút; különböző műveleti sorrendek és eljárások vizsgálata; belső igazgatási eljárások értékelése különféle iparágakban; egyedi rendszerek pl. orvosi műszerek értékelése. A HAZOP különösen olyan (meglévő vagy javasolt) rendszerek gyengeségeinek feltárásához hasznos, amelyek anyagok/emberek/adatok áramlásával, illetőleg továbbításával, vagy tervszerűen sorba rendezett nagyszámú eseménnyel vagy tevékenységgel, vagy e sorbarendezést szabályozó eljárásokkal kapcsolatosak. A HAZOP amellett, hogy értékes eszköznek bizonyul új rendszerek tervezéséhez és fejlesztéséhez, haszonnal alkalmazható valamely adott rendszer különböző üzemállapotaihoz kapcsolódó veszélyek és potenciális problémák vizsgálatához, pl. indítás, készenlét, tervezett működés, tervezett leállás, vészleállás. Alkalmazható adagoló és szakaszos folyamatokhoz és műveleti sorrendekhez éppúgy, mint folyamatos technológiákhoz. A HAZOP úgy tekinthető, mint az értékelemzés és kockázatkezelés általános folyamatának szerves része. 5.2 Kapcsolat más elemzési eszközökkel A HAZOP összekapcsolható más megbízhatóság-elemzési módszerekkel, mint pl. a meghibásodásmód és -hatás elemzése (FMEA) (lásd IEC 60812) és a hibafa-elemzés (lásd 61025). E kombinációk olyan helyzetekben alkalmazhatók, amikor a HAZOP elemzés világosan kimutatja, hogy a berendezés egy meghatározott egyedének teljesítménye biztonsági szempontból kritikus és mélységi elemzést igényel; a HAZOP ekkor hasznosan egészíthető ki a berendezés adott egyedére elvégzendő FMEA-val; az egyes elemekre / egyes ismérvekre vonatkozó eltérések HAZOP-pal történő vizsgálatát követően, olyan döntést hoznak, hogy a többszörös eltérések hatását hibafa-elemzéssel értékelni kell vagy a meghibásodások valószínűségét számszerűsíteni szükséges ugyancsak hibafa-elemzéssel. A HAZOP lényegében rendszerszemléletű megközelítés, szemben az FMEA-val, ami rendszerkomponenscentrikus. Az FMEA egy lehetséges komponens-meghibásodásból indul ki és vizsgálja ennek a meghibásodásnak a rendszerre mint egészre gyakorolt hatásait. Tehát a vizsgálat többirányú, mely az okoktól 8

9 a következmények felé mutat. Ez felfogásában különbözik a HAZOP elemzéstől, amely a tervezői szándéktól való lehetséges eltéréseket igyekszik azonosítani, majd pedig két különböző irányba halad tovább; az egyik irányban az eltérések potenciális okait keresi, a másikban dedukció útján határozza meg az eltérések következményeit. 5.3 A HAZOP korlátai Noha a HAZOP elemzések nagyon hasznosnak bizonyulnak igen különböző iparágakban, mégis vannak korlátai, amelyeket az alkalmazás lehetőségének mérlegelésekor figyelembe kell venni. A HAZOP olyan veszélyazonosítási technika, amely egyenként veszi figyelembe a rendszer részeit és módszeresen megvizsgálja az eltéréseknek az egyes részekre gyakorolt hatásait. Néha a rendszer több részének egymásra hatásából származik a komoly veszély. Ilyen esetekben a veszélyt részletesebben kell elemezni olyan technikákkal, mint az eseményfa elemzés és a hibafa-elemzés. Miként bármely más veszély- és működtetési probléma azonosítási technikánál is, a HAZOP esetében sincs semmilyen garancia arra, hogy a HAZOP elemzéssel az összes veszélyt és működtetési problémát sikerül feltárni. Ezért komplex rendszerek esetében az elemzés nem épülhet teljes egészében a HAZOP-ra. A HAZOP-ot más alkalmas technikákkal együtt kell alkalmazni. Alapvető dolog, hogy a többi, idevágó elemzést hatékony biztonságirányítási rendszer keretében kell összehangolni. Sok rendszer nagyszámú belső kapcsolódással rendelkezik, és az egyik relációban megjelenő eltérésnek az oka esetleg egy másik kapcsolódásban keresendő. A megfelelő helyi veszélymérséklő intézkedés esetleg nem találja meg a valódi okot és ebből kifolyólag egy másik baleset következhet be. Sok baleset történt már amiatt, hogy a kis helyi módosítások előre nem látható áttételes hatást eredményeztek máshol. Ez a probléma ugyan megoldható azáltal, hogy az eltérések hatásait az egyik résztől a másikig végigkövetik, a gyakorlatban azonban ezt gyakran nem végzik el. A HAZOP elemzés sikere nagyban függ az elemzésvezető képességeitől és tapasztaltságától, továbbá a munkacsoport tagjainak tudásától, tapasztalataitól, valamint az együttműködéstől. A HAZOP csak azokat a részeket veszi figyelembe, amelyek szerepelnek a tervprezentációban. A prezentációban meg nem jelenített tevékenységeket és műveleteket nem veszi figyelembe. 5.4 Veszélyazonosítási elemzések az életciklus különböző szakaszaiban A HAZOP elemzések azok közé a strukturált veszélyelemzési eszközök közé tartoznak, amelyek a részletes tervezés végső fázisaiban a legmegfelelőbbek a működő létesítmények elemzéséhez, és olyan esetekben, amikor a már meglévő létesítményeken hajtanak végre változtatásokat. A HAZOP és más elemzési módszerek alkalmazását valamely rendszer életciklusának különböző szakaszaiban az alábbiakban mutatjuk be részletesebben A koncepció kidolgozásának és a főbb területek meghatározásának szakasza A rendszer életciklusának e fázisában határozzák meg a tervkoncepciót és a nagyobb rendszerrészeket, azonban a HAZOP elvégzéséhez szükséges részletes tervek és a dokumentáció még nem létezik. Azonban már ekkor is szükséges a nagyobb veszélyeket azonosítani, biztosítani azt, hogy figyelembe vehessék ezeket a tervezési folyamatban és elősegítsék a későbbi HAZOP elemzéseket. Az ilyen elemzések elvégzéséhez más alapvető módszereket kell alkalmazni. (E módszerek bemutatását lásd az IEC szabványban.) A tervezési és tervkidolgozási szakasz Az életciklus e szakaszában már kidolgozták a részletes tervet, meghatározták az üzemeltetési módszereket és elkészítették a dokumentációt. A terv kiforrott és végleges állapotba kerül. HAZOP elemzés végzéséhez a legmegfelelőbb időzítés az, ha közvetlenül a terv véglegesítése előtt hajtják végre. E szakaszban a terv már elég részletes ahhoz, hogy a HAZOP kérdéseken alapuló eljárásával érdemi válaszokat kapjunk. Fontos, hogy legyen egy olyan rendszer, amellyel értékelhetők a HAZOP elvégzését követő változtatások kihatásai. Ezt a rendszert fent kell tartani végig a rendszer élettartama alatt Gyártási és felállítási szakasz Tanácsos elemzést végezni az indítást megelőzően, ha a próbaüzemeltetés és a rendszer működése veszélyes lehet és a helyes műveleti sorrendek és működtetési utasítások a biztonság szempontjából kritikusak, vagy amikor kései fázisban állt be változás a tervezői szándékban. Ekkorra már rendelkezésre kell állniuk további adatoknak is, pl. a próbaüzemeltetéssel és az üzemeltetési előírásokkal kapcsolatban. Továbbá az elemzésben át 9

10 kell tekinteni a korábbi elemzésekben felvetett intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézkedések végrehajtását biztosítsák Üzemeltetési és karbantartási szakasz A HAZOP alkalmazását meg kell fontolni bármiféle olyan változtatás végrehajtása előtt, amely a rendszer biztonságára vagy működtethetőségére hatással lehet vagy annak környezeti hatásai lehetnek. Eljárást kell kialakítani a rendszer rendszeres átvizsgálására is az észrevétlen változások hatásainak kivédésére. Fontos, hogy az elemzésben felhasznált tervdokumentáció és az üzemeltetési utasítások naprakészek legyenek A tevékenység megszüntetésének vagy a leállításnak a szakasza Az e szakaszban elvégzendő elemzés olyan veszélyek miatt válhat szükségessé, amelyek normális működés közben nincsenek jelen. Ha vannak korábbi elemzésekből származó feljegyzések, akkor az ilyen elemzés eredményesen elvégezhető. A feljegyzéseket végig a rendszer élettartama alatt meg kell őrizni annak érdekében, hogy a tevékenység megszüntetése kapcsán felmerülő kérdéseket eredményesen lehessen kezelni. 6. A HAZOP elemzés eljárása 6.1 Az elemzés megkezdése Az elemzést általában a projektért felelős személy kezdeményezi, akit ebben az útmutatóban projektmenedzsernek nevezünk. A projektmenedzser határozza meg, hogy mikor van szükség elemzésre, ő jelöli ki az elemzés vezetőjét és ő bocsátja rendelkezésre az elemzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. Az ilyen elemzés igényének felmérése gyakran az általános projekttervezés keretében történik meg, mivel a jogszabályi előírások miatt vagy a társasági politika folytán szükséges. Az elemzés vezetőjének segítségével a projektmenedzser meghatározza az elemzés alkalmazási területét és a célkitűzéseket. Az elemzés megkezdése előtt a megfelelő hatáskörrel rendelkező személynek a felelősségi körébe kell utalni az elemzés során meghatározott intézkedések/javaslatok végrehajtásának biztosítását. 6.2 Az elemzés alkalmazási területének és a célkitűzéseknek a meghatározása A célkitűzések és az elemzés alkalmazási területe egymással kölcsönösen összefügg, és ezeket együtt kell kidolgozni. Mindezeket világosan meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy a rendszerhatárok, valamint a más rendszerekhez és a környezethez való kapcsolódási helyek (felületek) világosan meghatározottak legyenek; az elemző munkacsoport a tárgyra összpontosítson és az elemzési célhoz nem kapcsolódó területekre ne tévedjen Az elemzés alkalmazási területe Az elemzés alkalmazási területét számos tényező határozza meg, így pl. az alábbiak: a rendszer fizikai határai; a rendelkezésre álló tervprezentációk száma és részletessége; a rendszeren korábban elvégzett HAZOP vagy más elemzések alkalmazási területe; a rendszerre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások Az elemzési célkitűzések A HAZOP elemzésekkel általában minden veszélyt és működtetési problémát igyekeznek azonosítani, függetlenül azok jellegétől vagy következményeitől. Amennyiben a HAZOP-ot szigorúan a veszélyek feltárására korlátozzák, akkor az elemzés rövidebb idő alatt és kevesebb erőfeszítéssel elvégezhető. Az elemzési célkitűzések meghatározásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: az elemzésből származó eredmények rendeltetési célja; az életciklusnak az a szakasza, amelyre az elemzés készül (részletesebben lásd 5.4); a kockázatnak kitett személyek vagy anyagi javak, pl. a kezelőszemélyzet, a lakosság, a környezet, a rendszer; 10

11 a működtetési problémák, beleértve a termékminőségre gyakorolt hatásokat; a rendszerre előírt szabványok, mind a biztonság, mind az üzemi teljesítmény vonatkozásában. 6.3 A feladatkörök és a felelősségi körök A HAZOP munkacsoport feladatkörét és felelősségi körét a projektmenedzsernek világosan meg kell határoznia és mindezt el kell fogadtatnia a munkacsoport vezetőjével az elemzés előkészítésekor. Az elemzés vezetőjének át kell vizsgálnia a tervet annak megállapításához, hogy milyen információ áll rendelkezésre és milyen felkészültséggel kell a munkacsoport tagjainak rendelkezniük. Olyan cselekvési munkaprogramot kell kidolgoznia, amely tükrözi a projekt legfontosabb szakaszait és amely lehetővé teszi azt, hogy az esetleges javaslatokat megfelelő időzítéssel készítsék el. Az elemzés vezetőjének a felelősségi körébe tartozik az, hogy megfelelő kommunikációs rendszert alakítson ki és működtessen a HAZOP elemzésből származó eredmények átadására. A projektmenedzser pedig azért felelős, hogy az elemzés eredményeiként meghozott intézkedéseket megtegyék, továbbá a tervező munkacsoport által a végrehajtásról hozott döntéseket megfelelőképpen dokumentálják. A projektmenedzsernek és az elemzés vezetőjének közösen kell meghatároznia azt, hogy a HAZOP munkacsoport tevékenységét a veszélyek és a problémakörök azonosítására korlátozzák-e (amelyek ezt követően döntésre visszakerülnek a projektmenedzserhez és a tervező munkacsoporthoz) vagy pedig a HAZOP munkacsoportnak javaslatot is kell tennie a lehetséges javító/mérséklő intézkedésekre. Ez utóbbi esetben egyetértésre kell jutni abban is, hogy milyen felelősségi körben és milyen mechanizmuson keresztül választandók ki a javasolható javító/mérséklő intézkedések és biztosítandók az egyes intézkedések megtételéhez szükséges felhatalmazások. A HAZOP elemzés csapatmunkát igényel a munkacsoport minden egyes tagjának a rá kiosztott szerep szerint. A munkacsoportnak olyan kisszámúnak kell lennie, amely megfelel a rendelkezésre álló műszaki és üzemeltetési ismereteknek és tapasztalatoknak. A munkacsoport ezért általában legalább négy főből áll és ritkán nagyobb hétfősnél. Minél nagyobb a munkacsoport, annál lassabb lesz a folyamat. Amennyiben a rendszert alvállalkozó tervezte, akkor az alvállalkozó és a megrendelő szakembereinek egyaránt részt kell venniük a munkacsoport munkájában. A munkacsoport tagjainak szerepére a következő javasolható: Az elemzés vezetője: nincs szoros kapcsolatban a tervező munkacsoporttal és nem kötődik szorosan a projekthez. HAZOP elemzések vezetésére jól kiképzett és rendelkezik ilyen irányú tapasztalatokkal. Ő felel a projektvezetés és a HAZOP munkacsoport közötti kommunikációért. Megtervezi az elemzést. Meghatározza az elemző munkacsoport összetételét. Biztosítja, hogy az elemző munkacsoport megkapja a tervprezentációs csomagot. Javaslatot tesz az elemzésben felhasználandó vezérszavakra és a vezérszó elem/ismérv értelmezésekre. Irányítja az elemzést. Biztosítja az eredmények dokumentálását. A jegyzőkönyvvezető: összeállítja a munkaülések emlékeztetőjét. Dokumentálja a feltárt veszélyeket és az azonosított problématerületeket, a megtett javaslatokat és az intézkedések végrehajtásának ellenőrzési szempontjait. Segíti az elemzés vezetőjét a munkatervezésben és az adminisztratív munkában. Bizonyos esetekben az elemzés vezetője is betöltheti ezt a szerepet. A tervező: bemutatja a tervet és a tervprezentációt. Elmagyarázza azt, hogy valamely meghatározott eltérés miként következhet be és a rendszer erre hogyan reagál. A felhasználó: beszámol azokról a működtetési körülményekről, amelyek között a vizsgált elem működni fog, valamint az eltérés működési következményeiről és az eltérések veszélyessé válásának mértékéről. A szakemberek: a rendszerrel és az elemzéssel összefüggő szaktudásukat bocsátják rendelkezésre. A szakemberek esetleg korlátozott mértékben, váltással vehetők igénybe. A karbantartó: a karbantartó személyzet képviselője (amennyiben a jelenléte szükséges). A tervező és a felhasználó nézőpontjára mindig szükség van az elemzéshez. Attól függően azonban, hogy az elemzést az életciklus mely szakaszában végzik, az elemzéshez legmegfelelőbb szakértői kör más és más lehet. A munkacsoport minden tagjának elégendő ismerettel kell rendelkeznie a HAZOP technikáról ahhoz, hogy az elemzésben hatékonyan tudjanak részt venni, vagy előzőleg megfelelő felkészítést kell tartani részükre. 11

12 6.4 Az előkészítés Általános elvek Az elemzés vezetője a következő előkészítő munkáért felelős: a) az információk összegyűjtése; b) az információ feldolgozása alkalmas formátumúvá; c) a munkaülések ütemtervének kialakítása; d) a szükséges munkaülések előkészítése. Ezeken felül az elemzés vezetője intézkedhet adatbázisok, stb. átnézéséről azoknak a rendkívüli eseményeknek a feltárása érdekében, amelyek azonos vagy hasonló technológiáknál bekövetkeztek. Az elemzés vezetője felelős azért, hogy a megfelelő tervprezentáció rendelkezésre álljon. Ha az anyag pontatlan vagy nem teljes, akkor a hiányosságokat pótolni kell még az elemzés megkezdése előtt. Az elemzés tervezési szakaszában a tervet jól ismerő személynek a tervprezentációban azonosítania kell a rendszer részeit, az elemeket és azok ismérveit. Az elemzés vezetője felelős az elemzési terv elkészítéséért, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: az elemzés célja és alkalmazási területe; a résztvevők névjegyzéke; műszaki-technikai adatok: a részekre és elemekre bontott tervprezentáció, a részegységekre és elemekre előírt tervezői szándék bemutatásával, továbbá minden egyes elem esetében az komponensek, az anyagok és a tevékenységek, valamint azok ismérveinek jegyzékével, a javasolt vezérszavak jegyzéke, valamint a szakaszban közöltek szerinti vezérszó elem/ismérv kombinációk értelmezése; a megfelelő referenciaanyagok jegyzéke; adminisztratív előírások, a munkaülések ütemterve, beleértve azok napját, időpontját és helyszínét; a szükséges jegyzőkönyvezési forma (lásd az A. mellékletet); az elemzés során felhasználható formanyomtatványok. A munkaülések hatékony levezetéséhez megfelelő felszereltségű helyiséget és szemléltető- és jegyzőkönyvvezető eszközöket kell biztosítani. Az elemzési tervből és a szükséges forrásanyagokból álló információcsomagot az első munkaülés előtt meg kell küldeni a munkacsoport tagjainak annak érdekében, hogy alaposabban megismerhessék annak tartalmát. Kívánatos a rendszer fizikai átvizsgálása is. A HAZOP elemzés sikere nagymértékben függ a munkacsoport tagjainak éber figyelmétől és koncentrálásától, és ennélfogva fontos, hogy az ülések korlátozott időtartamúak legyenek és az egyes munkaülések között megfelelő szüneteket tartsanak. Hogy mindezek a követelmények miként teljesítendők, azt az elemzés vezetője saját felelősségi körében határozza meg A terv bemutatása A terv bemutatása jellegzetesen az alábbi dokumentációból áll, amelyet egyértelműen és egyedileg azonosítani szükséges, valamint jóvá kell hagyni és dátumozni kell: a) minden rendszerre: a tervezői követelmények és leírások, folyamatábrák, funkcionális tömbdiagramok, a szabályozó- és vezérlőkörök kapcsolási rajzai, elektromos kapcsolási rajzok, műszaki adatlapok, elrendezési rajzok, az üzemi ellátórendszerek műszaki adatai, üzemeltetési és karbantartási előírások; b) technológiai rendszerekre: csövezési és műszerezési kapcsolási rajzok, anyagspecifikációk és típuselemek, csövezési és rendszerelrendezési rajz; c) programozható elektronikus rendszerekre adatforgalmi diagramok, objektumorientált tervdiagramok, állapot-átmenet diagramok, vezérlési diagramok, logikai kapcsolások. Mindezeken felül az alábbi információkat is meg kell adni: az elemzés tárgyának határai, valamint a rendszerhatárok kapcsolódási pontjai; 12

13 azok a környezeti feltételek, amelyek között a rendszer működni fog; a kezelő és karbantartó személyzet képesítése, felkészültsége és tapasztalatai; eljárások és/vagy működtetési utasítások; a kezelői és karbantartói tapasztalatok, valamint a hasonló rendszerek esetében közismert veszélyek A vezérszavak és az eltérések A HAZOP elemzés tervezési fázisában az elemzést vezetőnek javaslatot kell tennie az elemzés során használandó alapvető vezérszavak jegyzékére. Az elemzés vezetője megvizsgálja, hogy a javasolt vezérszavak alkalmazhatók-e a rendszerhez és igazolja a megfelelőséget. A vezérszavakat alapos mérlegelés útján kell megválasztani, mivel az olyan vezérszó, amely túl speciális esetleg korlátozhatja az ötleteket és a vitát, amely pedig túl általános, az esetleg nem képes a HAZOP elemzést hatékonyan a tárgyra irányítani. A különféle eltérésekre és az ezekre vonatkozó vezérszavakra mutat néhány példát a 3. sz. táblázat. 3. sz. táblázat Példa az eltérésekre és az ezekre vonatkozó vezérszavakra Az eltérés típusa Vezérszó Példa az értelmezésre a vegyiparban Negatív NEM A tervezői szándék még részben sem teljesül, pl. nincs áramlás Mennyiségi változás Minőségi változás Helyettesítés Időzítés Elsőbbség vagy sorrend SOK KEVÉS MIND... MIND RÉSZBEN (RÉSZLEGESEN) (MEG)FORDÍTVA MÁSVALAMI (MÁS MINT) KORÁN KÉSŐN ELŐTTE UTÁNA Mennyiségi növekedés, pl. magasabb hőmérséklet Mennyiségi csökkenés, pl. alacsonyabb hőmérséklet Jelenlévő szennyezőanyag Egymást követő műveletek/lépések egyidejű végrehajtása A tervezői szándék csak részben teljesül, úm. az előírt folyadékmennyiségnek csak egy része áramlik Visszaáramlás a csővezetékben és megfordult kémiai reakciók A tervezői szándéktól különböző eredmény jelenik meg, úm. nem megfelelő anyag szállítása Valami túl korán következik be az előírt időzítéshez képest, pl. a hűtés vagy a szűrés Valami túl későn következik be az előírt időzítéshez képest, pl. a hűtés vagy a szűrés Valami túl korán következik be valamely meghatározott sorrenden belül, pl. keverés vagy hevítés Valami túl későn következik be valamely meghatározott sorrenden belül, pl. keverés vagy hevítés Példa az értelmezésre programozható elektronikus rendszer (PER) esetében Nincs érvényes átmenő adat vagy vezérlőjel A tervezői szándéknál nagyobb a tényleges adatátviteli ráta A tervezői szándéknál kisebb a tényleges adatátviteli ráta A tervezői szándékon felül egyéb vagy hibás jel jelenik meg Az átvitt adatok vagy a vezérlőjelek hiányosak Rendszerint nem jellemző Az átvitt adatok vagy vezérlőjelek nem megfelelőek A jelek az előírt időrendhez képest túl korán érkeznek meg A jelek az előírt időrendhez képest túl későn érkeznek meg A jelek a sorrenden belül az előírtnál korábban érkeznek A jelek a sorrenden belül az előírtnál később érkeznek A vezérszó elem/ismérv kombinációk a különböző rendszereknél végzett elemzések, a rendszer életciklusának különböző szakaszaiban és a különböző tervprezentációk esetében is különféleképpen értelmezhetők. Egyes kombinációknak esetleg nincs értelmes tartalmuk az adott elemzés esetében és ezért figyelmen kívül kell hagyni azokat. Az összes vezérszó elem/ismérv kombinációt meg kell határozni és dokumentálni kell. Amennyiben egy adott kombinációnak több gyakorlati értelmezése is lehetséges a tervvel összefüggésben, akkor az összes 13

14 értelmezést fel kell jegyezni. Másrészt pedig az is kiderülhet, hogy ugyanaz az értelmezés más kombinációkból is levezethető. Ilyen esetben a megfelelő kereszthivatkozásokat meg kell tenni. 6.5 A vizsgálat A munkaülések szerkezetét ki kell alakítani, mégpedig úgy, hogy az elemzés vezetője vezeti le a vitát az elemzési terv alapján. A HAZOP elemző munkaülés elején az elemzés vezetője vagy a munkacsoportnak az a tagja, aki jól ismeri a vizsgált folyamatot és annak problémáit felvázolja az elemzési tervet annak érdekében, hogy a munkacsoport tagjai megismerjék a rendszert és az elemzés céljait és alkalmazási területét; bemutatja a tervprezentációt és elmagyarázza az alkalmazni javasolt elemeket és vezérszavakat; áttekinti az ismert veszélyeket és működtetési problémákat, továbbá a megfontolást érdemlő területeket. Az elemzés során az elemzés tárgya szerint meghatározott irányt vagy rendet kell követni, logikai sorrendben haladva a bemenő adatoktól a kimenő adatokig. Az olyan veszélyazonosítási technikák, mint a HAZOP erőssége a fegyelmezett, lépésről lépésre haladó vizsgálati folyamat. A vizsgálatnak alapvetően két lehetséges végrehajtási módja van: az elemet előbb és a vezérszót előbb munkamenet, amint azt a 2a. és 2b. ábra mutatja. Az alábbiakban az elemet előbb munkamenetet mutatjuk be. a) Az elemzés vezetője kezdi meg az elemzést azzal, hogy kezdőpontul választja a tervprezentáció egyik részét és megjelöli azt. Ezt követően ismerteti az adott részre vonatkozó tervezői szándékot, a releváns elemeket és minden olyan ismérvet, amely az azonosított elemekre vonatkozik. b) Az elemzés vezetője kiválasztja az egyik elemet és a munkacsoporttal közösen megállapítja, hogy a vezérszót közvetlenül magára az elemre vagy az adott elem egyedi ismérvére kell alkalmazni. Az elemzés vezetője választja ki az először alkalmazandó vezérszót. c) Az először alkalmazandó vezérszó értelmezését a vizsgált elemmel vagy ismérvvel összefüggésben kell elemezni annak megítéléséhez, hogy van-e ésszerűen elképzelhető eltérés a tervezői szándéktól. Ha feltártak a tervezői szándéktól ésszerűen elképzelhető eltérést, akkor megvizsgálandók a lehetséges okok és következmények. Egyes alkalmazásokban hasznos lehet osztályozni az eltéréseket a következmények potenciális súlyossága vagy a kockázatmátrix használatán alapuló relatív kockázatosztályozás szerint. A kockázatmátrix használatát az IEC szabvány mutatja be. d) A munkacsoportnak azonosítania kell az eltéréssel összefüggésben a védelmi, az érzékelő és a jelző mechanizmusok meglétét, amelyek a kiválasztott részben szerepelhetnek vagy más részekre vonatkozó tervezői szándék részét képezhetik. Az ilyen mechanizmusok megléte nem állíthatja le a potenciális veszélyek vagy működtetési problémák feltárását vagy feljegyzését, illetőleg nem állíthatja meg azt a folyamatot, hogy megpróbálják csökkenteni az előfordulás valószínűségét vagy mérsékeljék a következményeket. e) Az elemzés vezetője összefoglalja a jegyzőkönyvvezető által dokumentált eredményeket. Ahol az intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséhez további munkára van szükség, ott az ellenőrzési feladat elvégzésért felelős személy nevét szintén fel kell jegyezni. f) Az eljárást ezután az adott vezérszó minden egyéb értelmezésére meg kell ismételni; majd egy másik vezérszóra; ezután a vizsgált elem minden egyes ismérvére (amennyiben az adott elemhez az ismérvszinten elvégzendő elemzést elhatároztak); majd a vizsgált rész minden egyes elemére. Az adott rész teljes átvizsgálásának teljesítését fel kell jegyezni. Az eljárást addig kell ismételni, amíg az összes részt teljesen ki nem elemezték. A fentiekben bemutatott vezérszó-alkalmazási módszerrel szembeni alternatíva az, amikor az első vezérszót alkalmazzuk valamely rész minden egyes elemére. Ezt követően az elemzés a következő vezérszóval folytatódik, melyet újból minden elemre alkalmazni kell. A folyamatot addig kell ismételni, amíg az összes vezérszót nem alkalmaztuk az adott rész összes elemére, és ezt követően lehet a következő rész elemzéséhez kezdeni. (Lásd a 2b. sz. ábrát.) Az elemzés során követendő munkamenetet az elemzés vezetője és a munkacsoport választja meg. A választást befolyásolja az, hogy a HAZOP munkarendjét mennyire kell a részletekbe menően meghatározni. Egyéb befolyásoló tényezők lehetnek a következők: a technológiák jellege, a rugalmas elemzési munkarend igénye, és bizonyos mértékig a résztvevők előzetes felkészítésének szintje. 14

15 Start Írd le az általános tervet Válassz ki egy részt Vizsgáld meg és fogadd el a tervezői szándékot Azonosítsd az ide tartozó elemeket Tárd fel azt, hogy valamelyik elem hasznosan tovább bontható-e ismérvekké Válassz ki egy elemet (és ismérvet - ha van) Válassz egy vezérszót Alkalmazd a vezérszót a kiválaszott elemre (és minden egyes ismérvére, ami szóba jöhet) az adott körülményekre érvényes értelmezés meghatározásához Elképzelhető eltérés? Nem Igen Vizsgáld meg az okokat, a következményeket és a védelmet vagy jelzéseket, továbbá a dokumentumokat Nem Nem A vezérszó és az elem/ismérv kombinációk minden lehetséges értelmezését alkalmaztad? Igen Minden vezérszót alkalmaztál a kiválasztott elemre? Igen Nem Nem Minden elemet megvizsgáltál? Igen Minden részt megvizsgáltál? Igen Stop 2a. sz. ábra A HAZOP vizsgálat eljárásának folyamatábrája Az elemet előbb munkamenet 15

16 Start Írd le az általános tervet Válassz ki egy részt Vizsgáld meg és fogadd el a tervezői szándékot Azonosítsd az ide tartozó elemeket Tárd fel azt, hogy valamelyik elem hasznosan tovább bontható-e ismérvekké Válassz egy vezérszót Válassz ki egy elemet (és ismérvet - ha van) Alkalmazd a vezérszót a kiválaszott elemre (és minden egyes ismérvére, ami szóba jöhet) az adott körülményekre érvényes értelmezés meghatározásához Elképzelhető eltérés? Nem Igen Vizsgáld meg az okokat, a következményeket és a védelmet vagy jelzéseket, továbbá a dokumentumokat Nem Nem A vezérszó és az elem/ismérv kombinációk minden lehetséges értelmezését alkalmaztad? Igen Alkalmaztad-e a kiválasztott vezérszót minden elemre? Igen Nem Nem Minden vezérszót alkalmaztál? Igen Minden részt megvizsgáltál? Igen Stop 2b. sz. ábra A HAZOP vizsgálat eljárásának folyamatábrája A vezérszót előbb munkamenet 16

17 6.6 Dokumentálás Általános elvek A HAZOP elsődleges erőssége az, hogy módszeres, fegyelmezett és dokumentált megközelítést ad. A HAZOP elemzésből származó előnyök teljes kihasználása érdekében megfelelő dokumentálást kell végezni és biztosítani kell az intézkedések végrehajtásának megfelelő ellenőrzését. Az elemzés vezetője felel azért, hogy minden egyes munkaülésről megfelelő feljegyzések készüljenek. A jegyzőkönyvvezetőnek műszakilag jól kell ismernie a vizsgálat tárgyát, jó kommunikációs készséggel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie figyelni a részletekre és összpontosítani. Az A. mellékletben különféle jegyzőkönyvezési módszereket mutatunk be Jegyzőkönyvezési módok A HAZOP esetében alapvetően két jegyzőkönyvezési mód létezik: a teljes és az egyedi kiválasztásos jegyzőkönyvezés. A jegyzőkönyvezés módszerét még a munkaülések előtt meg kell határozni és erre a jegyzőkönyvvezetőt fel kell készíteni. A teljes jegyzőkönyvezés során a tervprezentációban szereplő minden részegységre vagy elemre vonatkozó minden egyes vezérszó elem/ismérv kombináció alkalmazásának összes eredményét fel kell jegyezni. E módszer ugyan nagyon munkaigényes, mégis bizonyítja azt, hogy az elemzés alapos volt és eleget tesz a legszigorúbb auditálási előírásoknak is. Az egyedi kiválasztásos módszer esetében csak az azonosított veszélyeket és működtetési problémákat, továbbá az ezekhez előírt intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó szempontokat kell feljegyezni. Az e módszerrel készített dokumentáció könnyebben kezelhető. A módszer azonban nem dokumentálja az elemzés alaposságát és ezért kevésbé használható auditálási célokra. Az eredmények egy későbbi elemzés alapjául is szolgálhatnak. Az egyedi kiválasztásos jegyzőkönyvezési módszer ennélfogva minimumkövetelményt testesít meg és alkalmazása megfontolást igényel. A jegyzőkönyvezési forma megválasztásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: jogszabályi előírások; szerződésbeli kötelezettségek; a vállalat társasági politikája; a nyomon követhetőség és az auditálhatóság igénye; a vizsgálandó rendszer által jelentett kockázat nagyságrendje; a rendelkezésre álló idő és erőforrások Az elemzés eredménye A HAZOP elemzés eredményének a következőket kell tartalmaznia: az azonosított veszélyek és működtetési problémák részletezése, továbbá ezek észlelésével és/vagy mérséklésével kapcsolatos részletes információk; szükség esetén javaslat a terv sajátos szempontjaira irányítandó további elemzésekre, melyeket más módszerekkel kell elvégezni; az elemzés során feltárt bizonytalanságok vizsgálatához szükséges intézkedések; azoknak a problémáknak a mérséklésére vonatkozó javaslatok, amelyeket a munkacsoport a rendszer ismeretében feltárt (amennyiben azok az elemzés alkalmazási területébe beletartoznak); feljegyzések, amelyek azokra a szempontokra hívják fel a figyelmet, amelyeket meg kell vizsgálni az üzemeltetési és karbantartási eljárásokban; a munkacsoport jelenléti íve az egyes munkaülésekre külön-külön; az elemzésben sorra vett részek jegyzéke, amennyiben pedig valamely részt az elemzésből kihagytak, akkor annak indokolása; a munkacsoport által felhasznált rajzok, műszaki leírások, adatlapok, jelentések, stb. jegyzéke a revíziószám feltüntetésével. Az egyedi kiválasztásos jegyzőkönyvezési módszer esetében mindezek rendszerint a HAZOP munkalapokon meglehetősen tömör formában jelennek meg. Teljes jegyzőkönyvezésnél a szükséges dokumentumokat a HAZOP munkalapok feldolgozásával kell kinyerni. 17