REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A JELENLEGI FEJLESZTÉSI RÉGIÓKBAN

Átírás

1 REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A JELENLEGI FEJLESZTÉSI RÉGIÓKBAN I. Nem igaz az a kijelentés... 2 II. A fejlesztéspolitika kudarcának statisztikái... 4 II.1. Vásárlóerő paritás az Unióban /Purchasing Power Parity/ - néhány új tagállam esetében... 4 II.2. Vásárlőerő paritás /Purchasing Power Parity/ Romániában... 6 III. Egy főre jutó GDP az olló tovább nyílt... 8 IV. Intra - regionális mutatók: a belső szakadékok tovább nőttek... 9 IV.1. Észak - Kelet... 9 IV.2. Dél - Kelet... 9 IV.3. Dél - Munténia IV.4. Dél - Nyugat IV.5. Nyugat IV.6. Észak - Nyugat IV.7. Közép V. A régiókon belüli különbségek nőttek ez az egyedüli következmény VI. És mégis hogyan sikerült? VI.1. Regionális Operatív Program régiós allokációk VI.2. Észak - Kelet VI.3. Dél - Kelet VI.4. Dél - Munténia VI.5. Dél - Nyugat VI.6. Nyugat VI.7. Észak - Kelet VI.8. Közép VII. Példa a fejlesztés stratégiai megközelítésére VIII. Következtetések helyett

2 I. Nem igaz az a kijelentés Nem igaz az a kijelentés: hogy a közigazgatási jogosítvánnyal felruházott régiók 2014 től közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyalnak, ennek következtében javulni fog Románia forrásbevonási képessége. A stratégiai megközelítés megerősítése azt jelenti, hogy az Unió egészére létrehoznak egy Közös Stratégiai Keretet (KSK). A tagállamok partneri szerződést kötnek az Európai Bizottsággal a KSK rájuk háruló részének megvalósítására. E szerződések tartalmazzák majd az illető tagállam Operatív Programjait. Vagyis: a szerződő felek egyrészt az Európai Bizottság, másrészt mindegyik tagállam, és semmi szín alatt nem a régiók, még a közigazgatási régiók sem. Közös stratégiai keretet hoznak létre. Az Euró a 2020 célkitűzései és prioritásai alapján egy közös stratégiai keret határozza meg az ERFA, KA, ESZA, EVMA és ETHA beruházási prioritásait, amelyek biztosítják az alapok integrált felhasználását a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. A közös stratégiai keret egyben a többi uniós politikához és pénzügyi eszközhöz fűződő koordinációs mechanizmusokat is meghatározza. A közös stratégiai keret elfogadását követő 6 hónapon belül a tagállamok, amennyiben szükséges, partnerségi szerződésük és programjaik módosítását javasolják az átdolgozott közös stratégiai kerettel való összhang biztosítása érdekében. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE 1 a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Azt írja elő, hogy: II. FEJEZET Partnerségi szerződés 13. cikk A partnerségi szerződés előkészítése 1. Valamennyi tagállam előkészíti a január 1. és december 31. közötti időszakra szóló partnerségi szerződését. 2. A partnerségi szerződést a tagállamok az 5. cikkben említett partnerekkel együttműködve készítik el. A partnerségi szerződést a Bizottsággal folytatott párbeszéd útján készítik elő. 3. A partnerségi szerződés a KSK - alapokból az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást tartalmazza. 1 Bruxelles, , COM(2011) 615 final, 2011/0276 (COD) 2

3 4. A közös stratégiai keret elfogadását követő 3 hónapon belül valamennyi tagállam átadja a partnerségi szerződését a Bizottságnak. 14. cikk A partnerségi szerződés tartalma A partnerségi szerződés az alábbiakat határozza meg: (a) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiával való összhangot biztosító rendelkezések, (b) a KSK - alapok által támogatott, a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés (c) integrált megközelítés a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre, adott esetben a vonatkozó KSK - alapoknak szánt indikatív forráselosztással; (d) az eredményes végrehajtást biztosító rendelkezések (e) a KSK - alapok eredményes végrehajtását biztosító rendelkezések A 14. cikk. (d) és (e) bekezdése lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy a szerződésbe testre szabott feltételeket vigyen be. Vagyis: még az az esetleges érv, hogy ezeket a régiókat már elfogadta az Unió, ezért a partneri szerződés megkötése formaság nem tartható. Következésképp: Nem igaz az a kijelentés: hogy a közigazgatási jogosítvánnyal felruházott régiók 2014 től közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyalnak, ennek következtében javulni fog Románia forrásbevonási képessége. 3

4 II. A fejlesztéspolitika kudarcának statisztikái Ez lenne a valós oka annak, hogy pillantást sem merünk vetni Pandóra szelencéjébe? II.1. Vásárlóerő paritás az Unióban /Purchasing Power Parity/ - néhány új tagállam esetében között Romániában a vásárlóerő paritás csökken, miközben Lengyelországban szinten marad, Magyarországon pedig folyamatosan nő. Megállapítható, hogy Románia csatlakoztatását követően, a es évek viszonylagos kedvező tendenciáit kivéve, Románia lemaradása állandósul. A lemaradás leküzdéséhez, az előttünk haladók fejlődési sebességénél nagyobb fejlődési sebességre van szükség. Az elő - csatlakozási majd a tagállamok számára elérhető források ellenére a vásárlóerő paritás esetében kedvezőtlen folyamatokat láthatóak. A vásárlőerő paritás a fejlettség, az életminőség egyik mércéje mércéje mindannak, amit a fejlesztés politikák, akárcsak Lengyelországba, Romániában is meg kellett volna valósítsanak. Romániában a vásárlóerő paritás között a bulgáriaihoz volt mérhető. Megfigyelhető, hogy a as tervidőszak támogatásainak folyósításától kezdve Lengyelország előnye meredeken megnőtt és majdnem változatlan volt a válság csúcsán is, Magyarország Lengyelországhoz viszonyított előnye, bár lényegesen csökkent, de továbbra is megmaradt. 4

5 PPS delta Country - Ro Bulgaria - Romania Hungary - Romania Poland - Romania Romania Megállapítható, hogy Romániának nincs valós esélye a Lengyelországtól vagy Magyarországtól mért lemaradás leküzdésére. Románia év alatt érheti el az EU27 átlagát. Megállapítható, hogy Lengyelország Romániához képest 10 százalékpontos előnnyel indult. AZ es időszakban 21 százalékpontot dolgozott le az EU27 átlagától mért távolságából. Ugyanakkor Románia csak 15 százalékpontot hozott be. Vagyis Románia a Lengyelországénál rosszabb helyzetből indult és a Lengyeroszágénál kisebb sebességgel haladt. Vagyis a Romániát Lengyelországtól elválasztó, 1995 ös, 10 százalékpontos távolság 2011 ben már 15 százalékpont. Az olló tovább nyílt. 5

6 II.2. Vásárlőerő paritás /Purchasing Power Parity/ Romániában 120 % PPS\inhabitant European Union (27 countries) Nord-Vest Centru Nord-Est Sud-Est Sud - Muntenia Bucuresti - Ilfov Sud-Vest Oltenia Vest Bukarest látványosan fejlődik. Az ország többi része gyors ütemben távolodik az EU27 átlagától között Románia 14 százalékpontot hozott be az EU27 átlagától elválasztó távolságból, Bukarest Ilfov 64 et, míg a preferenciálisan támogatott Észak Kelet 2 százalékpontot hozott be. Ugyanakkor Észak Nyugat párhuzamosan mozdult el a Közép régióval, a két régió közötti 3 százalékpontos különbség nem változott, noha Észak Nyugatot hivatalosan a Közép régiónál fejletlenebbnek minősül. Ezzel szemben Nyugat, mely majdnem azonos helyzetből indul akár a Közép régió, Bukarest Ilfov után a legnagyobb fejlődést hozta és 7 százalékponttal a Közép régió fölé emelkedett. Egy évtized alatt Észak Nyugat valószínű utoléri a Közép régiót, de mindkét régió lefele fog távolodni a Nyugat régiótól. Az intra - regionális adatok ugyanakkor a belső szakadékok aggasztó növekedését mutatják. 6

7 PPS/inhabitant - trendlines y = 14657e 0,0382x R 2 = 0, European Union (27 countries) Nord-Vest Centru Nord-Est Sud-Est Sud - Muntenia Bucuresti - Ilfov Sud-Vest Oltenia Vest Expon. (Centru) Expon. (European Union (27 countries)) Expon. (Nord-Est) y = 3959,6e 0,0654x R 2 = 0,8811 y = 3030,5e 0,0528x R 2 = 0, Brassó és Szeben megyének köszönhetően a Közép régió mintegy 30 év alatt éri el az EU27 átlagát, Észak Kelet ennek duplája alatt sem % PPS\inhabitant TrendLines y = 26,598e 0,039x R 2 = 0, European Union (27 countries) Nord-Vest Centru Nord-Est Sud-Est Sud - Muntenia Bucuresti - Ilfov Sud-Vest Oltenia Vest Expon. (Centru) Expon. (Nord-Vest) Expon. (Vest) y = 23,91e 0,0327x R 2 = 0, y = 27,129e 0,0269x R 2 = 0,

8 III. Egy főre jutó GDP az olló tovább nyílt Észak - Nyugat az országos átlag alatt volt 6 százalékponttal, mára ez a távolság 11. Nyugat ellenben az országos átlagról indul és mára 12 százalékponttal az országos átlag fölött van. Az egy főre jutó GDP alakulását nézve nem mutatható ki a kiegyensúlyozott fejlődés és a lemaradt térségek felzárkóztatására utaló jelenség. Észak - Kelet, Dél - Kelet és Dél zuhantak a leglátványosabban. A gondos allokációk ellenére a régiók fejlettsége közötti szakadékok egyre jelentősebbek. Nem mutatható ki a kiegyensúlyozott fejlődés és a lemaradt térségek felzárkóztatására utaló jelenség, ahogyan azt a fejlesztési régióktól el lehet várni. Ellenkezőleg a régiók közötti szakadékok nőttek. 8

9 IV. Intra - regionális mutatók: a belső szakadékok tovább nőttek A régiók esetében mutatkozó tendenciák régiókon belül is érvényesülnek. IV.1. Észak - Kelet IV.2. Dél - Kelet 9

10 IV.3. Dél - Munténia IV.4. Dél - Nyugat 10

11 IV.5. Nyugat IV.6. Észak - Nyugat 11

12 IV.7. Közép V. A régiókon belüli különbségek nőttek ez az egyedüli következmény Disparități intra-regionale în continuă adâncire NORD-VEST CENTRU NORD-EST SUD-EST SUD-MUNTENIA SUD-VEST OLTENIA VEST

13 A grafikon az olló nyílását mutatja 1995 ben (a legnagyobb és legkisebb értékek közötti különbség/távolság) és a regionális ollók 2011 es állapotát mutatja. Példa: 1995 Kolozs 116% (Max) a saját régiós átlagához viszonyítva, Máramaros 85% (Min). A Max és Min közötti távolság százalékpont ben Max értéke 140% (Kolozs), Min 76% (Máramaros). A Max és Min közötti távolság százalékpont. A szakadék mélysége megkétszereződött! És ugyanaz érvényes az össze többi régióra is. Nyoma sincs kiegyensúlyozott felzárkóztató fejlesztéspolitikának. Amennyiben a fejlesztési régiók változatlanul megmaradnak, netán közigazgatási jogköröket is kapnak, fokozódik az ország Dél Amerikanizálódása. Annak társadalmi következményeivel együtt. VI. És mégis hogyan sikerült? A legkevésbé kétségbeejtő a regionális Operatív Program volt. VI.1. Regionális Operatív Program régiós allokációk 13

14 14

15 VI.2. Észak Kelet 15

16 VI.3. Dél Kelet 16

17 VI.4. Dél Munténia 17

18 VI.5. Dél - Nyugat 18

19 VI.6. Nyugat 19

20 VI.7. Észak - Kelet 20

21 VI.8. Közép 21

22 VII. Példa a fejlesztés stratégiai megközelítésére VIII. Következtetések helyett A fejlesztési régióknak feladata lett volna csökkenteni a regionális különbségeket Románia különböző régiói között. A célkitűzés nem valósult meg. Ellenkezőleg, a régiók közötti különbségek nőttek. A fejlesztési régiók nem szolgálták a nemes célok elérését. jól megtervezett és gyakorlatba ültetett regionális politika nem csupán a kevésbé fejlett régiók számára előnyös, hanem Románia egész társadalmi - gazdasági fejlődésre nézve is előnyös a regionális különbségek csökkenése sem kezdődött el, a kiegyensúlyozott fejlődésnek sincsenek nyomai, hiszen a gyakorlatba ültetés eszközei (fejlesztési régiók és a rájuk épített intézményi keret) nem megfelelő és a tervezés is rossz volt. A jelenlegi fejlesztési régiók megerősítése bebetonozza mindazt, ami a jelenlegi forrásbevonási kudarcnak oka. 22