MMXVIII. OKTÓBER (XXVI. évf. 10. szám) Szerkesztette: Kardos Tímea TARTALOM PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA TAGDÍJ KEDVEZ- MÉNYHEZ

Átírás

1 H ÍRMOND Ó MMXVIII. OKTÓBER (XXVI. évf. 10. szám) web: Szerkesztette: Kardos Tímea TARTALOM EGYESÜLETI ÉLET PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA TAGDÍJ KEDVEZ- MÉNYHEZ SZAKMAI ÉLET A PSZICHOTERÁPIÁS TANÁCS II. KONFERENCIÁJA BESZÁMOLÓ A MAGYAR PSZICHOANALITIKUS EGYESÜLET XXV. KONFERENCIÁJÁRÓL A KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁG OKTÓBERI HÍREI KÜLFÖLDI HÍREK INTERNATIONAL PSYCHOANALITICAL MEETINGS OF ISTAMBUL

2 EGYESÜLETI ÉLET PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA TAGDÍJ KEDVEZMÉNYHEZ Kedves IPA-tagok! Idén is lehetőségünk van arra, hogy kedvezményt kérjünk a jövő évi IPA tagdíjra. A kedvezmény igényléséhez meg kell adnunk az általunk alkalmazott óradíjakat, ezért arra kérlek, adjátok meg (forintban), hogy milyen terápiás óradíjjal dolgoztok! Az átlagos óradíj alapján születik döntés a kedvezményről. Esetünkben a felmérés csak akkor fogadható el, ha legalább húszan külditek el az adatokat, ez azt jelenti, hogy majdhogynem minden második tag el kell, hogy küldje (a bizalmas adatkezelésről l. alább). Ha az óradíj eljárásonként különböző (standard analízis, analitikusan orientált, szupportív, fokális, gyermek terápiák, konzultáció vagy egyéb), akkor kérem ezt is külön is tüntessétek fel! Az információikat bizalmasan kezeljük. A titkárságra befutó levelekből az adminisztrátor listát készít, a neveket lecseréli kódszámokra (a neveket helyettesítő kódokra akkor lenne szükség, ha az IPA le szeretné ellenőrizni az adatok valódiságát). A forintadatokból számolom az átlagot, ezt küldjük az IPA-nak, ahol az adatokat összegezve fogják megállapítani, hogy kaphatunk-e kedvezményt 2019-re. Kérem, hogy a kért adatot legkésőbb november 11-ig küldjétek el az egyesület központi címére (info@psychoanalyis.hu ) Köszönettel, Antal Bacsó Péter pénztáros 2

3 SZAKMAI ÉLET A PSZICHOTERÁPIÁS TANÁ CS II. KONFERENCIÁJA 3

4 BESZÁMOLÓ A MAGYAR PSZICHOANALITIKUS EGYESÜLET XXV. KONFERENCIÁJÁRÓL A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciája Élménybeszámoló Az idei konferencia központi témája a tudattalan fogalma volt, a program széles körű ismeretanyagot kínált az érdeklődők számára, mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A tudattalan kommunikáció, a tudattalan és a testi érzetek, illetve a tudattalan folyamatokhoz kapcsolódó fogalmak történeti áttekintésével egyaránt találkozhattunk, ahogyan a konferencia eddigi hagyományaira jellemzően izgalmas műhelyekben is részt vehetett a közönség. Az első nap plenáris ülésén Gergely György érdekes új szempontokat ismertetett a mentalizációval kapcsolatban - az osztenzív kommunikáció jelentőségét, illetve a diszfunkcionális szülői környezetben megjelenő kommunikatív abúzus jelenségét járta körül, ezeket játékos, könnyen érthető példákkal tette szemléletessé. Nyerges Katalin műhelyén való részvétel igazi időutazás volt, 1991-ben indult esetét illusztrálta, majd vonta be a hallgatóságot közös gondolkodásba. Az öt éven át tartó analízis folyamatának első interjúját, majd kiemelt fontosságú üléseket részletezett, nagy pontossággal adta vissza az objektív adatokat, a szubjektív élményeket egyaránt. A szupervideált eset technikai eljárása talán elütne egy maitól, de éppen ez tette tanulságossá, hogy a nézőpont mennyire a páciens intrapszichés folyamataira koncentrált, ugyanakkor Nyerges Katalin mai ismereteivel kiegészítve, retrospektív interszubjektív elemekre is kitért. Másnap többször eszembe jutott a műhely, miközben Schmelowszky Ágoston előadását hallgattam, mely a viszontáttétel jelentőségének történeti alakulását vette át, Racker felosztása mentén, mely négy fő stációt jelöl meg. A teljes a haszontalanságtól (az analitikus megdolgozatlansága), a saját érzések hiteles észrevételén át, majd a kölcsönös szabályozásra kitérve (enactment-verbális átdolgozás) és a konferencia folyamán több ponton feltűnő mezőelméleten keresztül vizsgálta a viszontáttételt - külön felhívva a figyelmet arra, hogy korántsem hierarchikus szerveződést jelent a kronológiai sorrend. Mindegyik szemlélet használandó - attól függően, hogy mit kíván meg az analitikus helyzet -, de sajátságos veszélyeket is rejtenek, melyeket szórakoztató, de egyben reális példákkal illusztrált az előadó. A mezőelméletről bővebben, szintén a második napon hallhattak az összegyűltek, Lőrincz Zsuzsa, Gyomlai Éva, Sinkovics Andrea, Szajcz Ágnes és Zana Katalin előadása során. A módszerrel kapcsolatos tapasztalataikat mutatták be esetpéldákkal, de emellett az elmélet egyes fogalmainak jobb megértését is lehetővé tette a munkacsoport (pl: negatív kapacitás, transzformáció hallucinózis, reverie) egy rendkívül jól átgondolt, kompakt előadás formájában. Külön tanulságos volt hallani, hogy érdemes abban szemléletben megközelíteni a mezőelmélet módszertanát és nomenklatúráját, miszerint nem hasonlítjuk össze más elméletekkel, 4

5 hanem önmagában próbáljuk megérteni - számomra ez már az előadás közben is egy használható szempontnak bizonyult. Az egyik utolsó előadás volt ugyan, de az egész konferenciára jellemző érdeklődés fogadta Csigó Katalin és Bérdi Márk szekcióját, melyben a kényszerbetegség, mint én-állapot és az öngyilkosság pszichoanalitikus modelljei kerültek bemutatásra. Katalin esetrészlettel illusztrálta a kényszerbetegség tipikus nehézségeit az analitikus számára, melyet kiegészített viszontáttételi érzései körbejárásával. Érdekes volt hallani, hogy mint én-állapot a kényszerbetegség közelíthet olykor a pszichózis állapotához - Klein mentén, mintha a paranoidszkizoid, illetve a depresszív pozíció egyes jellegzetességei egyaránt megtalálhatóak lennének a patológiában, de egyik sem fedi le tökéletesen azt. Sokszor az antipszichotikumok váltják ki a leggyorsabb javulást az ilyen pácienseknél, ami szintén alátámasztja az előbbieket. Bérdi Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy a szuicid viselkedés témája viszonylag kevéssé reprezentált a pszichoanalitikus irodalomban. Maltsberger modelljén keresztül mutatta be az öngyilkosság kialakulásához vezető tényezőket, kiemelve a valóság torzulásának jelentőségét. Több szempontból is tanulságos volt, de leginkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy élményszerűvé tette a patológiás állapot leírását, amihez az ötletesen választott Poe novella is hozzátett - a Maltsberger modell egyes pontjait kötötte az irodalmi műhöz. A konferenciával kapcsolatban az volt az átfogó benyomásom, hogy bármelyik szekciót választom, a termek tele vannak, az előadókat és a hallgatóságot egyaránt érdeklik az elmondottak, hatásuk inspiráló volt az egyes témákban való további elmélyüléshez. Szilágyi Áron Beszámoló a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciájáról 100/25 : A megkerülhetetlen tudattalan Az MPE idei 25. konferenciája 100 évvel a Budapesten tartott 5. nemzetközi pszichoanalitikus kongresszus után sok hagyományt, megújulást és integrációt hozott. Lőrincz Zsuzsa megnyitó szavaival élve a megkerülhetetlen tudattalan témája különösen sokakat inspirált. A helyszín a már-már megszokottá vált Rubin Hotel a külső és belső tereivel különösen ilyen kellemesen meleg időben számomra megszerethető volt, csak a Bálint Alice terem tűnt több alkalommal szűkösnek. A párhuzamos programok iránti egyaránt nagy érdeklődés nehezen teszi optimalizálhatóvá a terembeosztást. A nyitó plenáris előadáson Gergely György izgalmas kutatásainak felvillantásával mutatta meg a kommunikatív mentalizáció torzulásait és az ösztönös kommunikatív bizalom gátlását súlyosabb pszichopatológiai folyamatokban. Érdekes volt elgondolkodni a mindreading helyett megjelenő, a pszichoterápiás munkát nagymértékben aláaknázó mindseeing jelenségén, mikor érzelmi telítettség miatt, realitástesztelés nélkül az egyén tévesen tulajdonít a másiknak mentális tartalmakat. A valódi megértés és a terápiás változásba vetett bizalom kapcsán Hansjürgens Annamari is kiemelte az osztenzív kommunikáció szerepét, a kézzelfogható tapasztalatok megélésének fontosságát. 5

6 Az előadásokban sok helyen megjelent a viszontáttétellel való pszichoanalitikus munka, Schmelowsky Ágoston ezt jól érthetően történetiségbe ágyazta, Vincze Anna nehéz terápiás helyzetekkel mutatta be átélhetően ennek nehézségeit, Gyomlai Éva pedig felhívta a figyelmet a metaforák pszichoanalitikus intervenciókat segítő erejére. Esetrészleteiben a metaforák tovább álmodása, az analízis során folyamatosan újraformálódó többletjelentése remekül megjelenítette a pszichoanalitikus mezőelmélet átalakító funkciójának (reverie) egyik alapvető kognitív eszközét. Előadásában utalt Arnold Modellre, aki szerint a tudattalan már nem az ösztönök és elfojtások csatamezeje, hanem egy funkció, amellyel átalakítjuk és feldolgozzuk az érzékleti benyomásokat. Bokor László az új, interszubjektív tudattalan felfogást mutatta be játékos, érzékletes módon. Jó volt átélni, hogy amint Erdélyi Ildikó is közvetlen tapasztásból, párizsi szemináriumokról hozta haza André Green és Lacan gondolatait, ma is sokan európai szemináriumok, esetmegbeszélők, képzések (TFP, mezőelmélet stb.) tapasztalataiból gazdagodva adják tovább tudásukat, osztják meg velünk élményeiket. Igazi pszichoanalitikus csemegeként ízlelgettem a konferencián Felházi Anettnek a mohóság tudattalan hátterét feldolgozó előadását, Pénzes István csend nélküli serdülő, és csendekben gazdagodó felnőtt analitikus eseteinek bemutatását. A fogadás előtt az esti kikapcsolódást a Tünet együttes előadása segítette, mely társulat nevét elmém Tükör-ré formálta, talán mert intim atmoszférát teremtve mutatott tükröt belső monológjainkra és a pszichoanalitikus tudattalan mező szabad asszociációs terére egyaránt. A Sheldon Bach szövegeit szoros olvasás módszerével feldolgozó szakmai közösség munkája és bemutatkozása példamutató volt számomra, megérte ajtóban állva is kitartóan figyelni. A szubjektív és objektív éntudat váltakozásait, és a közös térrel való munkát bemutató esetösszefoglalók mögött érezhető volt a hosszas csapatmunka. Sipos András portréfilmje a Ferenczi-díjjal jutalmazott Judith Dupont pszichoanalitikussal segítette a konferencia második napján a ráhangolódást; a múlt traumái és testi nélkülözései mellett Kovács Vilma szellemi hagyatékát is megidézve. Gazdag az idei könyvkínálat is, két kézikönyv mellett számtalan témában születtek könyvek, így pl. a kollektív áldozatiságról, a pszichoanalízis és film találkozásáról, az egzisztenciális megközelítés témaköréből, a melegség és női homoszexualitás pszichoanalitikus értelmezéséről. Megjelent a Ferenczi tanulmánysorozat 6. kötete, a Lélekelemzés új száma fontosnak ígérkezik annak, aki Ogdent értő akar lenni, Kilborne és Mollon után a szégyen témájában is jelenik meg új összefoglaló Tiedemanntól. Nagy volt az érdeklődés a Szőke Katalin által bemutatott Holnaplányok iránt, amelyben Borgos Anna a budapesti iskola női pszichoanalitikusainak pályáját mutatja be igen izgalmasan. A maffia pszichéje is felkorbácsolta a kedélyeket, a kollektív identitás és deviáns normaképzés jelenségének leírásával. Azt hiszem, hogy többes számban írhatom: köszönjük a Szervező- és Programbizottságnak, a konferencia aktív létrehozóinak és szereplőinek a közös társas élményt. Jó volt átélni a pszichoanalízis, a megkerülhetetlen tudattalan és a szakmai közösség időtlenségét és folyamatos időbeni változását. Petró Judit 6

7 A KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁG OKTÓBERI HÍ REI A KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁG OKTÓBERI HÍREI A Magvető Freud Café és az MPT Pszichológiáról Mindenkinek sorozat híreit a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Programajánló facebook oldalon ( ) követhetitek figyelemmel. Minden megosztást köszönünk! FREUD CAFÉ Helyszín: Magvető Café, 1074 Budapest, Dohány u.13. A Magvető Cafét a Líra Kiadó üzemelteti. A következő FREUD CAFÉ időpontja: november 15-e, óra Campos J. Anna: Ikarosz földet érése: szárnyalás és realitás. Az önbizalom fenntartásának mindenható és kompetens megoldásai Moderátor: Hansjürgens Anna Mária A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület által szervezett előadássorozat következő témája az önbizalom lesz, az előadó Campos J. Anna pszichoanalitikus, gyermekterapeuta. Az előadó Ikarosz mitológiai példáját veszi kölcsön annak illusztrálására, hogy az önértékelésünket fenntartató egyensúlyozással minden életkorban, és talán minden kiemelkedő élethelyzetben újból és újból meg kell küzdenünk. Fejlődésünk során önbizalmunk stabilitása eleinte a szülőkkel való kapcsolat kölcsönhatásában formálódik, de későbbi kapcsolatainknak is meghatározó eleme. Az előadó azt a témát járja körül, hogy személyiségfejlődésünkben mi a helye a szárnyalásnak és a realitásnak, hogyan tudunk a kettőből egyensúlyt teremteni, hogyan segíti ez saját önértékelésünket és a másokkal való kiegyensúlyozottabb kapcsolódást. Másképp kifejezve: segíthetik-e Ikarosz sikeres földet érését. 7

8 A többszörös érdeklődés és a férőhelyek korlátozottsága miatt az előadásra a jegyek elővételben vásárolhatók a Magvető Café facebook oldalán keresztül, a jegyek ára 1000 Ft. Az előadáson való részvétel csak előre váltott jeggyel lehetséges. A jeggyel érkezők helye az előadáson biztosított. Jegyek az alábbi linken vásárolhatók: Ingyen helyek: Az Egyesület továbbra is minden Freud Café rendezvényre 10 ingyen helyet kap. Ez azt jelenti, hogy az előadón, moderátoron és a szervezőkön kívül van még pár szabad helyünk. Amennyiben szeretnétek jönni és ezt a lehetőséget igénybe venni, jelezzétek nekünk a rendezvény előtt. A még meglévő szabad helyeket Zana Kati tartja számon, neki kell közvetlenül jelezni a kéréseket (zana697@gmail.com). Az eseményről beszámolót író kollega (nem feltétlenül egyesületi tag vagy kandidátus) számára is biztosít a szervező egy tiszteletjegyet. Ugyancsak szabad helyt/helyeket fogunk biztosítani az előadók családtagjainak, ha erre van igény. MPT PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK SOROZATA Helyszín: ELTE PPK, 1073 Budapest, Kazinczy u , aula IDŐPONT VÁLTOZÁS! A következő előadás technikai okok miatt, a korábban meghirdetettől eltérő időpontban kerül megrendezésre! ÚJ időpontja: november 14-e, óra Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai: Utak és tévutak... Moderátor: Hargitai Rita Minden ember vágyik a boldogságra és arra, hogy azt egy beteljesült kapcsolatban találja meg. Miért sikerül ez egyeseknek, míg mások nem tudják ezt elérni? Miért találja meg valaki a helyes utat a kapcsolati választásaiban, míg mások folyamatosan tévútra lépnek? A klasszikus pszichoanalízis és annak modern irányzatai a klinikai tapasztalatok alapján felismerték, hogy a felnőttkori kapcsolati problémák hátterében sokszor a korai anya/apa-gyerek kapcsolatban keletkező különféle zavarok érhetőek tetten. A kora-gyermekkori kapcsolati mintázatok forgatókönyvszerűen ismétlődhetnek a serdülő-, majd felnőttkori választásainkban. A csecsemő- és kisgyermekkor kapcsolati nehézségek, problémák vagy traumák többnyire nemtudatos módon, "hívatlan vendégként" jelenhetnek meg a későbbi kapcsolati működésünkben, és befolyásolhatják a felnőttkori kapcsolatainak választását és megélését. 8

9 Vajon mindez azt is jelenti, hogy a korai időszak problémái minden esetben nehézséget okoznak a felnőttkori kapcsolatainkban? A klinikai és a kutatási tapasztalatok egyaránt arra mutatnak, hogy nem feltétlenül. Az egyén élettörténetének állomásai, a krízisek és az életesemények megoldásai egyaránt hordozzák a probléma rögzülésének és ezen keresztül a tévutak a kialakulásának, de a felépülésnek, és a helyes út megtalálásának a lehetőségét is. Az előadás ezeket az utakat és tévutakat járja körbe a pszichoanalitikus gyakorlat szemszögéből. Szeretettel várunk mindenkit rendezvényeinkre! Kommunikációs Bizottság Campos Anna, Forgách Anna, Merényi Márta, Zana Katalin KÜLFÖLDI HÍREK INTERNATIONAL PSYCHOANALITICAL MEETINGS OF ISTAMBUL 9