Klinikai szeminárium. Nyerges Katalin. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciáját megnyitja: A pszichoanalízis határai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klinikai szeminárium. Nyerges Katalin. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciáját megnyitja: A pszichoanalízis határai"

Átírás

1

2

3 Október 12. Péntek Regisztráció Ferenczi Sándor terem A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciáját megnyitja: Lőrincz Zsuzsa, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület elnöke Plenáris előadás A társas kommunikatív ösztön: A kommunikatív abúzus szerepe a tudattalan gondolat-olvasás és a mentalizáció patológiáinak kialakulásában Üléselnök: Danics Zoltán KÁVÉSZÜNET Ferenczi Sándor terem Bálint Mihály terem Bálint Alice terem Kovács Vilma terem Munkacsoport-előadás Móra László Xavér, Csáky-Pallavicini Krisztina, Erdei Kata, Fekete Karolina, Linzenbold Ildikó, Milák Piroska, Sáray Timea: Áttétel-fókuszú pszichoterápia (TFP) csoportos szupervízió bemutató Átélések a terápiában Hansjürgens Anna Mária: Bizalom a változásban Pénzes István: A csend és a tudattalan Üléselnök: Kardos Tímea EBÉDSZÜNET Terápiás kapcsolat emberi kapcsolat Test és lélek A pszichoanalízis határai Barcza-McQueen Katalin: Tudattalan kommunikáció tanulmányozása az orvos- beteg találkozásban Kósa Karolina: Az ösztönén, mint a tudat generátora Üléselnök: Bokor László Történeti kapcsolódások Klinikai szeminárium Nyerges Katalin Kutatási beszámoló Felházi Anett: Gyógyítható-e a mohóság a tudattalan tartalmak pszichoanalitikus feltárásával? Schmelowszky Ágoston: Hasonlóval ismerjük meg a hasonlót a viszontáttétel megítéléséről és a viszontáttétel terápiás felhasználásának lehetőségeiről Üléselnök: Adrigán Erzsébet Merényi Márta: A testtudat lehetőségei az analitikus pszichoterápiában Móra László Xavér: Nárcisztikus betegek kezelésének sajátosságai a pszichoanalízis és az áttétel-fókuszú pszichoterápia (TFP) egyes szakaszaiban Üléselnök: Szakács Katalin KÁVÉSZÜNET Faluvégi Katalin: A tudattalan lenyomatai a nyelvészeti gondolkodásban: Ferenczi Sándor és Fónagy Iván Garai Nikoletta: A kriminálpszichoanalízis Ferenczi Sándor és kortársai körében Üléselnök: Mészáros Judit Lajos Péter, Bacsárdi Csilla, Molnár Zita: Kötődés és dadogás

4 Október 12. Péntek Ferenczi Sándor terem Bálint Mihály terem Bálint Alice terem Kovács Vilma terem Erős Ferenc: Freud tömegpszichológiája többszörös tükörben (45 perces szekció!) Üléselnök: Flaskay Gábor Tudattalan képeink Vincze Anna: Tudattalan azonosulás a korai anyaképpel Gyomlai Éva: A metafora alapvető szerepe a tudattalan működésében és az analitikus gyakorlatban Üléselnök: Sarkadi Borbála Bálint Mihály terem Könyvbemutató Moderátor: Danics Zoltán Alkotás és tudattalan Miklós Barbara: A műalkotás tudattalanja gondolatok egy lehetséges pszichoanalitikus esztétikáról Szőke Katalin: Kleist elképzelése az alkotói tudattalanról a pszichoanalízis tükrében Üléselnök: Juhász Angéla Ferenczi Sándor terem Nem emlékszem, hogy így neveltek volna Kis emberi statisztikák, szubjektív leltár. Élettöredékek 7 évestől 77 éves korig. A TÜNET EGYÜTTES előadása 19:45 - FOGADÁS :45 Műhely Gárdos Katalin, Garami Vera, Wagner Panni, Roszik-Volovik Xénia, Czikora Dávid: A kevesebb több, avagy túl sokat tudok? Ülésen kívüli információk hatása a terápiás folyamatra Október 13. Szombat Ferenczi Sándor terem A FERENCZI-DÍJ átadása Plenáris előadás: Laudáció: Nyerges Katalin Judith Dupont levelének felolvasása (Vincze Anna) Judith Dupont: A Coq-Héron folyóirat története (felolvassa a fordító: Weiszburg Anna) Sipos András: Megúsztuk (portréfilm Judith Dupont-ról) Üléselnök: Lőrincz Zsuzsa KÁVÉSZÜNET Bálint Mihály terem Könyvbemutató Moderátor: Danics Zoltán

5 Október 13. Szombat Ferenczi Sándor terem Bálint Mihály terem Bálint Alice terem Kovács Vilma terem Munkacsoport-előadás Lőrincz Zsuzsa, Gyomlai Éva, Sinkovics Andrea, Szajcz Ágnes, Zana Katalin: Pszichoanalitikus mezőelmélet. A tudattalan, mint átalakító funkció Sorsok Ritter Andrea: Tudattalan sorslehetőségek a testet öltött trauma? Erdélyi Ildikó: Pszichoterápiás gondolkodásom, esetvezetésem változásai és a többletszem Üléselnök: Schmelowszky Ágoston EBÉDSZÜNET Fejlődések és fordulatok Kőváry Zoltán: A természettudománytól az önmegértésig. Sigmund Freud és Henry A. Murray párhuzamos pszichobiográfiája Narancsik Gabriella: A pszichoanalitikus mozgalom schízisei - Freud és Jung, freudiánusok és jungiánusok Üléselnök: Szőnyi Gábor Álom és elmélet Szummer Csaba: Az álom és a fantázia értelmezése a fenomenológiában és a pszichoanalízisben Bókay Antal: A tudattalan metapszichológiai fogalma Freud, Lacan, Laplanche Üléselnök: Halász Anna KÁVÉSZÜNET Interszubjektív valóságok Benkő Andrea: A szelf-fejlődés új interszubjektív modellje. A terapeuta empátiája Bokor László: A tudattalan és a tudatos közötti cseppfolyós határ Üléselnök: Hárdi Lilla Pszichoanalitikus modellek a klinikumban Csigó Katalin: A kényszerbetegség, mint én-állapot Bérdi Márk: Az öngyilkosság pszichoanalitikus modelljei Üléselnök: Pető Katalin Műhely Bókay Antal, Erős Ferenc, Danics Zoltán, Unoka Zsolt: Szabad ötletek jegyzéke Szakmai közösség bemutatkozása Bokor Judit, Felházi Anett, Juhász Angéla, Kovács Erika, Lányi Wolf Andrea, Szakács Katalin: Szubjektív és objektív énállapotok váltakozása analízisekben és analitikusan orientált pszichoterápiákban Műhely Ajkay Klára, Erőss Rebeka, Garami Vera, Halmai Tamás, Szabó Gábor: Találkozások és ütközések a csoportos tudattalanban tíz év tapasztalatai egy esetmegbeszélő csoportban BESZÉLGETÉS AZ ELSŐ 100 ÉVRŐL, ÉS A 25 KONFERENCIÁRÓL Résztvevők: Bokor László, Flaskay Gábor, Juhász Angéla, Mészáros Viktória Moderátorok: Szőnyi Gábor, Zana Katalin IDŐKAPSZULA-projekt lezárása Klinikai szeminárium Sarkadi Borbála Káldy Zsolt: Az elveszett nyelv nyomában - Értelmi fogyatékos gyermekek önkifejezése (45 perces szekció) Üléselnök: Bakó Tihamér

6 6

7 100/25: A megkerülhetetlen tudattalan A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciája október Két jeles dátum is fémjelzi idei találkozónkat: 100 évvel vagyunk a Budapesten rendezett nemzetközi pszichoanalitikus konferencia után, és egyesületünk most tartja 25. jubileumi konferenciáját. A tudattalan felfedezése és bevezetése a szakmai gondolkodásba, majd a köztudatba mérföldkövet jelentett az emberi psziché megértésében és a lelki bajok kezelésében. A tudattalan világa alapköve volt, és ma is egyik fő pillére a pszichoanalitikus elméletnek és gyakorlatnak egyaránt. A pszichoanalízis létrejöttekor forradalminak számító gondolat áthatónak és időtállónak bizonyult. Az azóta született különböző pszichoanalitikus megközelítések eltérő hangsúlyokkal működnek, azonban a tudattalannal való munka ma is minden analitikus gyakorlatának szerves része. Freud és a pszichoanalízis első nemzedékei a tudattalan jelenségkörét tágan vizsgálták, az intrapszichés világ és a terápiás tér kereteiből kiindulva eljutottak a csoportjelenségek-társadalmi folyamatok, a kreativitás-művészet és a miszticizmus-vallásosság legkülönbözőbb megnyilvánulásainak vizsgálatához. A tudattalan fogalma beszivárgott a társadalom és a kultúra legkülönfélébb területeire. És bár kezdetben a tudattalan fogalma szembenállást teremtett a kutatási empíria, illetve az ahhoz közel álló terápiás szemléletek és a pszichoanalízis között, az utóbbi évtizedek kutatói érdeklődése többféle módon is beemelte a tudattalan folyamatok létezésének vizsgálatát a kutatásra méltó fontos területek közé, megnyitva ezzel az akadémiai pszichológia és a pszichoanalízis közeledésének útját. A tudattalan olyan fogalom a pszichológia területén, mint a sötét anyag a világegyetemben. Még senki nem látta, senki nem mérte meg, de feltételezése nélkül a látható világ működése, mozgás-törvényei nem lennének magyarázhatók. Ezért megkerülhetetlen. Racionális gondolkodással ugyan meg nem tapasztalható, ám az analitikus terápiák során - a díványon - a jelenléte hamar és plasztikusan átélhető. Hiszen a lelki jelenségek legnagyobb hányada a tudattalan homályában vagy éppen feneketlen sötétjében zajlik. Bár a pszichoanalitikus klinikum számára a tudattalan evidenciának minősül, sosem beszélhetünk róla eleget. Sokszor észrevétlenül lopódzik be a páciens-terapeuta kapcsolatba, és fejti ki hatását, akár projektív identifikáció-ellenidentifikáció, akár enactment formájában. A határsértések csúszós lejtőjének elemzése is rávilágít, milyen súlyos szerepet játszhatnak az analitikus tudattalan folyamatainak reflektálatlan részei, amikor az analitikus a terápiás kereteket racionalizálva az intervencióit tudattalanul a saját hatalmi, nárcisztikus, mazochisztikus vagy egyéb igényeinek kiélésére használja fel, mely veszélyektől már Ferenczi is óvott bennünket. A terápiák viszontagságai folyamatosan tanítanak minket, hogy a teljesen kianalizált analitikus csak mítosz. A tudattalan ott munkál analitikus hétköznapjainkban, akár terápiás munkát végzünk, akár intézményes formában dolgozunk, igyekszünk együttműködni kollégáinkkal. A pszichoanalitikus intézmények története és hétköznapjai is számos példát szolgáltathatnak a patológiás működésekről, mikor az egyén tudattalanban lappangó sérülékenysége, tudattalan csoportfolyamatok által megtámogatva a személyiség regressziójához vezethet, és destruktív csoportfolyamatokat indíthat el. A tudattalan tehát megkerülhetetlenül jelen van, legyen szó terápiáról, szervezeti és csoportműködésről, kutatásról vagy kultúráról. Konferenciánkra várjuk azokat a prezentációkat, melyek e sokszínű lelki tartomány és emberi hatóerő különböző megnyilvánulásaira irányíthatják figyelmünket. Danics Zoltán, Schmelowszky Ágoston és Szajcz Ágnes Programbizottság 7

8 Beköszöntő A megkerülhetetlen tudattalan : mai szemmel Gondolatok a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciája elé Az elmúlt néhány évben megrendezett konferenciáink témaválasztása során több alkalommal is kiemelkedő évfordulókhoz igazodtunk és ezúttal sincs másképp. Az szeptember végén Budapesten tartott 5. nemzetközi pszichoanalitikai kongresszus 100 éves évfordulója alkalmat ad arra, hogy egyesületünk 25. konferenciáján áttekintsük az elmúlt évtizedek pszichoanalitikus elméletében vagy gyakorlatában bekövetkezett változásokat, hatását saját egyesületünk tudományos életének formálódásában, e folyamathoz való hozzájárulásunkban és nem utolsó sorban egyéni fejlődésünkben. Figyelmünk középpontjába a tudattalant állítottuk. A nemzetközi kongresszuson, 1918-ban Freud A pszichoanalízis útjai című előadásában összefoglalta a pszichoanalitikus elmélet és technika akkor ismert fő tételeit. A pszichoanalitikus szakember feladatát abban látja, hogy a pácienssel megismertesse tudattalan, elfojtott impulzusait és feltárja számára e tudást akadályozó ellenállásait. Ez azonban nem mindig elégséges, írja, mert fel kell tárnunk a páciensnek az orvos személyére irányuló áttételét és fel kell hívnunk a figyelmét ennek a gyermekkorban kialakult, fejlődést gátló jelenségnek a célszerűtlenségére. Változott-e és milyen módon a tudattalanról alkotott felfogásunk? Hogyan gondolkodunk ma a tudattalanról? Röviden tekintsük át, milyen válaszokat várhatunk erre a kérdésre az elkövetkező két napban. Néhány előadás és műhely bemutatkozás kivonatai új elméletek, új fogalmak megjelenését vetítik előre, amelyek a tudattalanról alkotott felfogás változatairól, de mindenképpen gazdagodásáról szólnak. A plenáris előadó, Gergely György saját kutatási eredményei nyomán Freud után 100 évvel - egy új ösztön, a kommunikatív ösztön létét körvonalazza és ennek kora gyermekkori, az anya-kisgyermek kapcsolatában gyökerező torzulásait tekinti bizonyos súlyosabb pszichopatológiai folyamatok, a borderline személyiség szerveződés előzményének. A tudattalan kommunikáció és a nyelv, nyelvi struktúrák kapcsolata élénken foglalkoztatja a szerzőket (Bókay, Faluvégi, Gyomlai, Hansjürgens, Káldy). A tudattalan úgy strukturált, mint egy nyelv, írja Bókay, Lacanra hivatkozva. A nyelvészet eszközei lehetőséget adnak a regresszív folyamatok mélyebb megértéséhez (Faluvégi). Ilyen eszközt szolgáltatnak például a metaforák, amelyek a legszorosabban összefüggenek a testi szinten megélt élményeinkkel (Gyomlai). Reflektálhat-e a tudattalanra az alig rebbenő tudat?, teszi fel a költőien megfogalmazott kérdést Káldy Zoltán, aki értelmi fogyatékos gyermekek pszichológiai kezelésében szerzett tapasztalatairól számol be. Mintegy a fenti megállapításra reflektálva, a szerzők másik nagyobb csoportja (Merényi, Ritter, Pénzes, mezőelméleti műhely) a tudattalan és a test közötti összefüggésekkel foglalkoznak: azzal, hogy a testi észlelésből, a terapeuta testi munkájából milyen módon születhet meg a testi megértés és válik az érzelmi szabályozás eszközévé (Merényi). A mezőelmélet (mezőelméleti műhely bemutatkozása) ezt a mechanizmust kísérli megragadni, bár más nyelvet használ: a testi reverie az az eszköz, amellyel a terapeuta saját testéből származó észleléseit megálmodva, megértést nyújt a páciens tudattalan (verbális vagy nem verbális) közlései átalakításához, nyelvi szimbólumok képzéséhez, azaz megteremti az arról való közös gondolkodás lehetőségét. A csend, mint nonverbális kommunikáció gazdag tudattalan jelentéstartalmát bontja ki Pénzes István. Izgalmas, újszerű, a pszichoanalízis metapszichológiai nézetei körébe tartozó és vitára invitáló megközelítést ígér két pszichoanalitikus kollégánk. Benkő Andrea Stern elméletére támaszkodva hipotetikus elképzelést vázol fel a pre-és perinatális még tudattalanabb 8

9 szelf-szerveződésről. Bokor László pedig arról beszél, hogy a tudatos és tudattalan közötti határ nem rögzített és nem állandó, hanem folyamatszerű, dinamikusan változó, diádikus interszubjektív rendszer részei. A tudattalan folyamatok pszichoanalízis-történeti, csoportpszichológiai, szociálpszichológiai, filozófiai, alkotás lélektani, neuro-pszichoanalitikus és alkalmazott pszichológiai szempontú elemzéseivel is bőségesen találkozunk az előadások között (Bókay, Erős, Garai, Kósa, Kőváry, Narancsik, Szummer, Szabad-ötletek -csoport, Miklós, Szőke). Úgy tűnik, központi témánk több elméleti előadásra inspirálta a szerzőket, mint azt korábbi konferenciáinkon tapasztaltuk, nem hiányoznak azonban a tudattalan folyamatoknak a klinikai környezetben tapasztalható jelenségeit elemző előadások sem. Ezek egy része az ismert pszichopatológiai kórképek tudattalan hátterét vizsgálják (Bérdi, Csigó, Felházi). Mások a terapeuta-páciens pár közötti kapcsolat tudattalan jelenségeit emelik ki (Erdélyi, Móra, Schmelowszky, Vincze), igen sokan pedig a terápiás-, szupervíziós-, és peer-csoportokban működő tudattalan megjelenési formáival foglalkoznak (a szoros olvasás módszerét alkalmazó csoport; a Kréné rendelő tagjai, TFP szupervíziós csoport, Szupervízió a gyakorlatban csoport). Emeljük ki a klinikai munkából származó tapasztalatok, elméletek közül is azokat, amelyekre különösen érdemes figyelnünk. Barcza-McQueen Katalin azt elemzi, milyen tudattalan háttere lehet annak az angliai orvosi környezetben szerzett megfigyelésének, amely szerint kezdő orvosok elutasítják a pszichiátriai betegekkel való foglalkozást. Csigó Katalin a kényszerbetegséget a személyiségzavarok közé sorolva egyfajta én-állapotként jellemzi, amelyben a negatív érzésekkel járó én-aspektusok leszakadnak a tudatos én-élményekről. Móra László a nárcisztikus betegek kapcsolódási formáit, a grandiozitás kezelési jellegzetességeit elemzi. Felházi Anett a mohóság tudattalan hátterét vizsgálja az ismert pszichoanalitikus elméletek különböző vagy egymással összhangban álló nézeteinek áttekintése során. Erdélyi Ildikó egy metaforája szerint a terapeuta az ún. többlet-szeme segítségével látja meg az addig láthatatlant a terápiás kapcsolat folyamatában. Végül, de nem utolsó sorban említsük meg azt a csoportot, amely Klaniczay Sárának a gyermek-, és felnőttkori dadogás és tudattalan impulzusok közötti összefüggésről alkotott nézetei alapján végez kutatásokat. Idén sem maradhat el az új szakmai könyvek egyre népszerűbb bemutatója, köszönhetően a színvonalas szakmai írások értő bemutatásának. Az elmúlt év egyik sikerkönyve volt egy hiánypótló pszichoanalízis-történeti munka, Judith Dupont-é, akit egyesületünk erre hivatott bizottsága az idei konferenciánk kiemelkedő eseményeként Ferenczi Sándor Emlékéremmel jutalmazott. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik előadásukkal, szakmai bemutatkozásukkal, vagy akik a konferencia sikeres megvalósulásának hónapokig tartó előkészítésével hozzájárulnak konferenciánk sikeréhez. És köszönettel tartozunk minden kollégának, aki jelenlétével, érdeklődésével ebben az évben is megtisztel bennünket. És egy utolsó gondolat: a jövő évben is lesz konferencia és lesz évforduló is: egyesületünk újjáalakulásának 30. évfordulója. Lőrincz Zsuzsa a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület elnöke 9

10 PLENÁRIS ELŐADÁS Gergely György: A társas kommunikatív ösztön: A kommunikatív abúzus szerepe a tudattalan gondolat-olvasás és a mentalizáció zavarainak kialakulásában Pszichológus, professzor, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MPE tiszteletbeli tagja CEU, Kognitív Tudományi Tanszék Az evolúció mai elméletei az emberi ösztönszerveződés társas és együttműködő természetét hangsúlyozzák szemben a főemlősök versengés-alapú ösztöneivel. A csecsemő és szülő egymásra irányuló kommunikációs és társas kapcsolati ösztöne altruisztikus, proszociális és együttműködési célokat szolgál. E kommunikációs ösztön mely nem azonos a kötődési ösztönnel - evolúciós szerepe a fajfenntartás szempontjából lényeges információk és a közösség kulturális ismereteinek hatékony intergenerációs átadása. Ezt szolgálják azok a veleszületett kognitív és motivációs mechanizmusok, melyek lehetővé teszik az ún. osztenzív (nyílt és kölcsönösen felismert) kommunikáció jelzéseinek azonosítását, illetve a másik kommunikatív és informatív mentális szándékainak kikövetkeztetését, és reprezentációját már a nyelvelsajátítás előtt is. Ez az ember-specifikus kommunikatív társas ösztön előfeltételezi: a) az én és másik, mint kommunikatív mentális ágensek korai elkülönülését és reprezentációját, b) a kommunikatív szándékot kifejező viselkedéses gesztusok felismerését és alkalmazását c) az informatív szándék azaz az átadni kívánt releváns információ kikövetkeztetésének képességét d) és a kommunikatív mentalizációt szolgáló implicit - tudattalan és automatikus - gondolatolvasási mechanizmusok adaptív működését. A társas kommunikatív ösztön központi motivációs eleme az ún. alapvető episztémikus (vagy kommunikatív) bizalom, amelyet a másik kommunikatív szándékának felismerése vált ki a csecsemőből, és amely előfeltételezi a kommunikatív ágens információs kompetenciáját és kommunikatív jóindulatát. Ez az együttműködési bizalmi attitűd biztosítja a közölt ismeretek relevanciáját, megbízhatóságát, és bizalom-alapú elfogadhatóságát a gyermek számára. A kommunikatív mentalizáció patológiás torzulásaihoz vezető diszfunkcionális (pl. deceptív, disszociatív, vagy kaotikus és kiszámíthatatlan) szülői környezetekre jellemző a kommunikatív abúzus jelensége, amely olyan jellegzetes kommunikációs interakciókra és stílusokra utal, melyek megszegik, kihasználják, illetve visszaélnek a beépített kommunikatív bizalom (és kommunikatív együttműködés) előfeltevésével. A szülői kommunikatív abúzus eredményeképpen kialakul a kommunikatív bizalom patológiás gátlása, ami elvezethet a kommunikatív vigilancia (paranoid és valóságtorzító kommunikatív értelmezések és érzelmi reakciók) dominanciájához, illetve az implicit - tudattalan és automatikus - gondolatolvasási mechanizmusok inhibíciójához vagy diszfukcionális működéséhez. Előadásomban néhány kutatási eredménnyel és klinikai példákkal fogom illusztrálni, hogy hogyan vetnek új fényt a kommunikatív bizalom és a kommunikatív abúzus fogalmai a borderline személyiségzavarra jellemző diszfunkcionális kommunikatív mentalizáció eredetére, jellegzetességeire és terápiás implikációira. Ilyen például a másik tudati állapotait automatikusan monitoroló tudattalan gondolatolvasási folyamatok gátlása és hiánya ( neglect of other minds ), vagy a relevancia-vakság jelensége. Ez utóbbi a másiknak tévesen tulajdonított mentális szándékok és vélekedések realitástesztelésének elmaradásával és azok pusztán érzelmi az itt-és-mostban gyökerező és érvényesnek tűnő lokális meghatározásával jár. Szintén jellegzetes az automatikusan kivetített mentális tartalmak attribúciójához való kritikátlan ragaszkodás és azok helyességébe vetett túlságos bizonyosság (amit angolul mind-seeing -nek 10

11 nevezünk, szemben az adaptív következtetéseken és realitástesztelésen alapuló mind-reading mentalizációs képességével). Ugyancsak feltűnő patológiás következmény a másikkal való osztenzív kommunikációs események (időbeli, történeti és társas kapcsolati) emlékezeti szerveződésének és koherens reprezentációjának jellegzetes hiánya. gergelygy@ceu.hu FERENCZI-DÍJ rendhagyó ülés Laudációt mond: Nyerges Katalin Kiképző pszichoanalitikus, klinikai szakpszichológus dr. Judith Dupont erre az alkalomra írt válasza (felolvassa: Vincze Anna) Judith Dupont: A COQ-HÉRON FOLYÓIRAT TÖRTÉNETE (fordította és felolvassa: Weiszburg Anna) Előadásomban a Coq-Héron folyóirat megalapítása véletlennek köszönhető történetét és működését írom le. A Coq-Héron 1969 óta jelenik meg folyamatosan, és a pszichoanalízis legkülönbözőbb, egymással sokszor ellentétes, egymással nem toleráns irányzatainak, iskoláinak ad megjelenési fórumot. A folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai különböző odatartozásuk, alapállásuk ellenére megtanultak jól együtt dolgozni, és a vitát, az eszmecserét támogatják. Éppen ezért egyik alapelvünk, hogy a többség negatív véleménye mellett, a bizottság egyetlen tagjának pozitív értékelése is elég egy cikk leközléséhez - miközben, természetesen a cikk kritikája szintén mindig helyet kaphat. Mivel a szerkesztőbizottság két tagja is magyar anyanyelvű, nem véletlen, hogy több cikk, illetve egész szám foglalkozott Ferenczi Sándorral, és a Coq-Héron szerkesztőségéből származó fordítócsoport fordította le Ferenczi összes művének IV. kötetét, a Klinikai Naplót, továbbá Georg Groddeck-kel, majd Sigmund Freuddal való levelezését. A Coq-Héron a Nemzetközi Ferenczi Társaság alapítói közé tartozik. A folyóirat ugyanakkor az egész világon megjelenő írásokra is nyitott, és számos angol, spanyol, német, amerikai, izraeli, dél-amerikai, afrikai, olasz, stb. szerző írásait közli. A jövőben is arra fog törekedni, hogy megtartsa nyitottságát minden a pszichoanalízist és a kapcsolódó területeket érintő elképzelésre és kutatásra. Ezt követi Sipos András (Balázs Béla-díjas filmrendező) Megúsztuk című, 2006-ban készült portréfilmjének vetítése, mely Judith Dupont pszichoanalitikussal készült. 11

12 ELŐADÁSOK Barcza-McQueen Katalin: Tudattalan kommunikáció tanulmányozása az orvos-beteg találkozásban Pszichiáter, pszichoanalitikus CNWL NHS Foundation Trust, London; magánpraxis Az előadás kezdő (alapozó éves) orvosok Bálint-csoportjának tapasztalataival foglalkozik pszichiátria gyakorlat során, a brit orvosképzés keretében. A pszichiátriai betegekkel való érintkezéshez gyakran tapad szégyenérzet, stigma, ami a pszichiátriai szakképzés és a pszichiátria gyakorlat elkerüléséhez vezet a brit orvos közegben. Ennek nem kis részt az érzelmileg súlyos kihívást jelentő terápiás (vagy talán inkább ellen-terápiás) kapcsolatok adnak alapot. Betegbiztonsági és orvosképzési szempontokból is elengedhetetlen a terápiás kapcsolat viszontagságainak folyamatos tanulmányozása és fejlesztése. A Bálint-csoport alkalmazott pszichoanalízis. Elsődleges célja az orvosi gyakorlat érzelmi vonatkozásainak tanulmányozása. A tudattalan koncepciója segít megérteni, hogy egy tünet hogyan fed el, de egyben utal is a beteg el nem mondható történetére. A terápiás kapcsolat elakadásainak megértésében középpontba kerülnek az áttétel és a viszontáttétel pszichoanalitikus fogalmai. Az áttételi és viszontáttételi helyzetek leírásában szerepet kapnak tudattalan elhárító mechanizmusok (pl. projekció, projektív identifikáció, megcselekvés, hasítás, tagadás). A Bálint-csoportban a beteg prezentálása a szabad asszociáció elvét követi, szemben a hagyományos esetprezentálás formális rendjével. A csoporttagok megtapasztalhatják, hogy a szabad asszociáció, mint pszichoanalitikus módszer által az orvos-beteg kapcsolat gyakran tudattalan érzelmi valósága elevenedik meg és mondódik ki, szemben a diagnózis felállításának és kezelési terv kidolgozásának racionálisan megragadható problémáival. A csoporttagok szinte a bőrükön érzik, amikor az elakadt terápiás kapcsolat az addig tudattalan érzelmi viszonyok megértésének köszönhetően kedvezően kezd alakulni. Összefoglalva: a Bálint-csoport gyakorlatban vezeti be és mutatja meg pszichoanalitikus elmélet egyes kulcsfogalmainak fogalmak magyarázó erejét, valamint a pszichoanalitikus megértés terápiás kapcsolatra tett javító, gazdagító hatását. Amellett érvelhetünk, hogy a Bálintcsoport a pszichoanalízis szélesebb körű megismertetésének egy korai, tapasztalati hordozóközege, szemben a pszichoanalitikus elmélet didaktikus, tankönyvszerű, nehezen emészthető oktatásával. katalin.mcqueen@yahoo.com Benkő Andrea: A szelf-fejlődés új interszubjektív modellje. A terapeuta empátiája Pszichoanalitikus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Pszichoterápiás Magánrendelő, magánpraxis A pszichoanalitikus elmélet-alkotás lényegi célja terápiás munkánk eredményességének növelése. Ennek értelmében figyelmem középpontjába a szubjektív szelf-érzetek, szelf-reprezentációk, szelfen belüli és szelfek közötti folyamatok vizsgálata került. Előadásomban főként Heinz Kohut, Daniel Stern és Peter Fonagy pszichoanalitikus szelf-elméleteiből kiindulva szeretném bemutatni a szelf fejlődésének új modelljét, integrálva a strukturális, tárgykapcsolati és interszubjektív megközelítéseket. A szelf fogalmát szélesebb 12

13 értelemben határozom meg, felvázolom és vizuálisan ábrázolom a szelf strukturális és funkcionális fejlődését, a szelf- és tárgyreprezentációk aspektusából, és szemléltetni néhány patologikus (nárcisztikus, borderline) fejlődési irányt. Stern a szelf fejlődésének kezdetét a születés időpontjára teszi. Előadásomban szeretnék felvázolni egy hipotetikus elképzelést a prenatális és perinatális szelf-szerveződésről is. Stern gondolatait kiegészítve, a szelf-működés még tudattalanabb szintjét, a legszubjektívebb szelf-érzeteket szeretném megragadni. Az előadás központi témája Kohut szelf-tárgyas és empátiás koncepciója, tekintettel ennek terápiás relevanciájára. A hangsúly páciens és terapeuta interszubjektív kölcsönkapcsolatán van. Mindennapi pszichoterápiás-pszichoanalitikus gyakorlatunk következő releváns kérdéseire keresem a választ: - Milyen többletet ad az interszubjektív terapeuta-beállítódás a tárgykapcsolati megközelítésekhez? - Milyen szelf-folyamatok teszik lehetővé a terapeuta empátiás jelenlétét? Milyen akadályai lehetnek? Tanulható-e, fejleszthető-e az empátia? - Lehet-e empatikus a neutrális, illetve az önfeltáró terapeuta? Előadásommal szeretnék hozzájárulni empátiás készségünk, és ez által terápiás hatékonyságunk növeléséhez. Ennek értelmében sor kerül néhány jellegzetes, szélsőséges, nem-empatikus terapeuta-magatartás és szelf-folyamat ábrázolására is. benkoe.andrea@gmail.com Bérdi Márk: Az öngyilkosság pszichoanalitikus modelljei PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta-jelölt, oktató PRO Pszichoterápiás Rendelés és Oktatás; PTE, Felnőtt klinikai szakpszichológus-képzés Bár az elmúlt 10 évben Magyarországon több mint 10%-kal csökkent a befejezett öngyilkosságok száma, továbbra jelentős népegészségügyi problémáról beszélhetünk, amelynek nemzeti szinten szervezett prevenciója és kutatása még mindig hiányzik. Az elmúlt évtizedekben a pszichológiában és pszichiátriában az öngyilkosság, és általában az intenzív affektív állapotok kutatása kiemelt szerepet kapott. O Connor és Nock 2014-es áttekintése alapján az öngyilkosság pszichológiai folyamatát tizenegy jelentősebb elmélet próbálta leírni az 1950-es évek óta. Ezen elméletek nagyobb része a stressz-diatézis modellen alapul és kognitív fókuszú. Bár a lista válogatott és bizonyos mértékig szubjektív is, de feltűnő, hogy a benne szereplő modellek mellőzik a tudattalant, köztük pszichoanalitikus elmélet nem található. Az olvasónak lehet egy olyan benyomása, hogy a pszichoanalitikus diskurzuson belül is viszonylagosan perifériára szorult a téma. Tény, hogy jóval nagyobb figyelem hárul általában az öndestruktív, a terápiás kapcsolatot akár krónikusan veszélyeztető viselkedésformák terápiában történő kezelésére (lásd pl. Kernberg, vagy más irányzatokban pl. Linehan), mint konkrétan a szuicídium jelenségére, utóbbi magyarázatára is számos pszichoanalitikus elmélet született. Az előadásban ezeket próbálom röviden áttekinteni. John T. Maltsberger pszichoanalitikus modelljét (1997), valamint Thomas Joiner interperszonális elméletét (2005) részletesebben is ismertetem majd. Azt szeretném bemutatni, hogy a legújabb elméletek az öngyilkossági késztetés és tett kialakulásának oszcilláló folyamatjellegére helyezik a hangsúlyt. A pszichoanalitikus modellek visszatérő elemei pedig az összeomlás(tól való félelem), a mindent elsöprő affektusok kontrollálhatatlanságának érzése, valamint a test meggyilkolását követően egy túlélő, egy anya imágóval egyesülő szelffel kapcsolatos fantázia. berdimark@gmail.com 13

14 Bókay Antal: A tudattalan metapszichológiai fogalma Freud, Lacan, Laplanche Magyar irodalomtörténész, kritikus, az MTA doktora, professzor, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék; Irodalomtudományi Doktori Iskola; Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program A tudattalan a pszichoanalízis esszenciális, diszkurzus-alapító metapszichológiai fogalma, meghatározó jelentőségű a klasszikus pszichoanalízis (és persze minden azt követő pszichoanalitikus koncepció) szubjektum-felfogásának kialakításában ben Freud maga tesz kísérletet, hogy a korábbi írásaiban rendre megjelenő fogalmat egy (végül is nem befejezett) metapszichológiai összefoglaló keretében tisztázza. Freud számára a tudattalan egyrészt egy modalitás, amely különféle gondolatok vagy még inkább: tárgy-prezentációk dinamikus karakterét jelzi, másrészt azonban egy autonóm lelki játéktér (eine andere Schauplatz írja Freud), mely belső energia-viszonyok és képzetek kötődéséből, játékából áll fel. A tudattalan ebből a szempontból egyfajta energia-hátterű képzeteken történő aktivitás, ágencia, melynek eljárásait az álommunka különféle technikái jelzik. A freudi tudattalan-fogalom később minden jelentős pszichoanalitikus szerző kiinduló pontja és tovább írt témája lett. Ezek közül talán a két legjelentősebb elméleti lépés Jacques Lacan 1950-es évektől kifejtett elképzelése, illetve Jean Laplanche és Serge Leclaire 1960-ban egy konferencián elmondott koncepciója. Lacan nevezetes, gyakran félremagyarázott, először az ös szemináriumában megfogalmazott elve ( a tudattalan úgy strukturált, mint egy nyelv ) a tudattalant kiveszi az ösztöni köréből és határozottan szimbolikusként, nyelviként értelmezi. Lacan másik talányos, de alapvető tézise, hogy a tudattalan a Másik diskurzusa ugyanezt a szimbolikushoz kapcsolódást hangsúlyozza, a tudattalant, mint valami ránk telepedő külsőt (vagy külső-belső viszonyt) fogja fel. Laplanche-Leclaire (Lacan tanítványai és analizáltjai) jelentős hatású tanulmánya egy módosított, talán freudizált lacani elgondolás hátterével íródott (Lacan határozottan elutasította tanítványai eszméit). antal.bokay@gmail.com Bokor László: A tudattalan és a tudatos közötti cseppfolyós határ Kiképző pszichoanalitikus, pszichiáter, pszichoterapeuta MentalPort Pszichoanalitikus Oktató, Tanácsadó és Pszichoterápiás Kft.; magánpraxis Vajon a pszichoanalízis felfedezte, vagy csak észrevette a tudattalant? A tudás gazdagodását többször is olyan jelenség észrevevése gazdagította, amely szempontváltás révén tette láthatóvá a korábban rejtettet. A Föld gömbölyűségét csak tagadással lehetett nem észrevenni évszázadokon keresztül. A heliocentrikusságot a csillagászok hosszan nézték, mire Kopernikusz merte meglátni, hogy az égitestek pályájának ívei csak nap körüli keringésükkel magyarázható. Az emberszabásúak mindig hasonlítottak az emberre, de Darwinig inkább mulatságosnak tekintették őket, és nem az ember biológiai rokonának. A fekete lyukról valójában nem tudunk semmit, mert még a fény is belezuhan. Mégis tudunk róla, mert hatásán keresztül következtethetünk rá. Ilyenkor annak felfedezése a meghatározó, 14

15 hogy azonos rendszer részei vagyunk. Talán a tudattalan is mindig előttünk volt, de mentális és kulturális okokból nem mertük észrevenni. Amikor valamit belülről figyelünk meg, akkor belső perspektíva felvételével szerzünk információt. E problémával szembesülnünk, amikor elménkkel figyeljük meg elménket. Ekkor a vizsgáló eszköz és a vizsgálat tárgya ugyanaz. Heinsenberg szerint (Bohr tanácsát idézve) sohase felejtsük el: az élet színjátékában nézők és ugyanakkor szereplők is vagyunk. A megfigyelő és a megfigyelt kölcsönhatásban áll egymással. Ez az interszubjektivitás elmélet alaptétele (Stolorow). Az atomfizika és filozófia megállapításai egyesülnek a pszichoanalízis napjaink egyik meghatározó terápiás technikaelméletében, az interszubjektív felfogásban. Eszerint a tudatos és tudattalan közötti határ cseppfolyós, vagyis nem rögzített és nem állandó, hanem folyamatszerű, változó tulajdonságai dinamikus, diádikus, interszubjektív rendszer része (Orange). E két terület éles elkülönítettsége látszólagos. Ebben az értelemben a megfigyelt tudattalant páciens és terapeuta egyéni és kapcsolati dinamikája hozza létre (Aron). A technikaelméletet is érintő interszubjektív fordulat változást hozott a pszichoanalízis terápiás gyakorlatában, emberképében lehetővé téve a terápiás kapcsolat mikroszociális rendszerként történő észrevevését. Az előadás a tudattalan reflektálhatóvá válásának klinikai gyakorlatot meghatározó lehetőségeit illetően kísérel meg következtetéseket levonni. laszlo.bokor@mentalport.hu Csigó Katalin: A kényszerbetegség, mint én-állapot Pszichoanalitikus-jelölt, PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet A kényszerbetegség klasszikus tünettani, pszichopatológia megközelítései (DSM-IV) szorongásos zavarként írták le a betegséget. Ma már a modern klasszifikációs (DSM-5) és pszichoanalitikus elméletek a kényszerbetegséget egyre inkább a személyiségzavarokhoz sorolják, melyet klinikai tapasztalataink is megerősíthetnek. Előadásomban a kényszerbetegséget tárgykapcsolat-elméleti szemszögből elemzem, és megkísérelek bemutatni egy olyan koncepciót, mely a betegséget, a kényszeres tüneteket és jelenségeket egyfajta én-állapotként írja le. A következő kérdésekre keresem a választ: Melyek lehetnek a kényszeres én-állapot jellegzetességei? Hogyan tud a páciens önmagához, mint kényszeres én-részhez viszonyulni? Hogyan hat rá a kényszeres én-rész, mit tesz vele? Milyen szükségletek mozgatják ezt az én-részt? A kényszeres én-állapot kifejezés hogyan viszonyul a felettes-én, az elhárító mechanizmusok (pl. izoláció, reakcióképzés, hasítás, stb.) ismert koncepcióihoz; illetve hogyan segíthetnek bennünket neuropszichológiai tények (pl. figyelem, figyelmi váltás, emlékezés, döntéshozás) a kényszeres én-működés megértésében? Elképzelhető, hogy a kényszeres tünetek elhárítás eredményei, melyek azt a célt szolgálják, hogy a negatív érzésekkel járó én-aspektusok leszakadhassanak a tudatos én-élményekről? Hogyan jelenik meg az áttételben a kényszeres működés? A kényszerbetegség, mint én-szerveződési patológia elképzelésének bemutatása kapcsán érintem a regresszió, a valóságfunkció, a tudattalan-tudat, és az identitás pszichoanalitikus koncepcióit is, valamint igyekszem összefüggéseket találni a kontroll-autonómia, biztonság-bizonytalanságtűrés, rigiditás-spontaneitás jelenségei és a kényszeres működések között. 15 katacsigo@gmail.com

16 Erdélyi Ildikó: Pszichoterápiás gondolkodásom, esetvezetésem változásai és a többletszem Kiképző pszichoanalitikus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, Professor Emerita, egyetemi tanár Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Szociálpszichológiai és Interkulturális Pszichológiai Tanszék; magánpraxis A többletszem -kifejezés André Greene-től ered (Green, 1969), Green azonban kifejezetten az Ödipusz-komplexussal kapcsolatban használta ezt egy korai könyvében, amelynek címe épp ezt nevezi meg francia nyelven: Un oeil en trop. André Green viszont Friedrich Hölderlin 19-ik századi német költő versében talált rá a kifejezésre, a romantikus költő egyik versében, amely Green fent idézett könyve borítója hátán található: Le roi Oedipe a un oeil en trop, peut-être, azaz: Ödipusz királynak eggyel több szeme van, talán. A többletszem jelentésmezőjét kitágítva elmondhatjuk, hogy beleértve ebbe a Hölderlinféle értelmezést is, amely szerint a Csodálatos kékségben, az égi kékben valójában a láthatatlant keressük. Hasonlatosság van abban is, hogy a pszichoanalitikus, ahogy a romantikus költő, a láthatatlant, vagy az alig láthatót is észleli. Az analitikus a terápia alatt látja azokat az alig észrevehető apró rezdüléseket a testben, a légzésben, hangban, egy-egy grimaszban, amelyeket a díványon fekvőn nem mindig láthatunk, az arca gyakran elrejtőzik, de a tapasztalat alapján elképzeljük azt is, amit nem látunk. A test külső és belső mozgásában beálló pici változásokat is észrevesszük, mint pl. a légzési ritmus megváltozása, a test feszülés, lábfej-bólintás, amelyek által a test elárul valami fontosat, hiszen a terapeuta az a másik, aki figyel rá, maga is átéli, mert ismeri ezeket a változásokat a saját teste tapasztalásaiból. Ily módon az önmaga működése tapasztalatait használja fel a terapeuta, így értheti, így érzi meg gyakran, hogy mi történhet a páciensben ezekben a percekben. Összefoglalva: a tudatos és a tudattalan dinamikájának megfigyelése a verbális és a testi kifejezések szintjein az áttételek mentén sok olyan érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet, mint az általam leírt álomzug, vagy tárgy-kontúrhiány. Munkámra nemzetközi, de a Budapesti iskola elméletei is hatottak. Elfogadtam, a terápiás kapcsolati munka számomra a lényeg, saját egyedi kivitelezésben. A többletszem -kifejezés metaforikusan értelmezi munkamódomat. Előadásomat egy pszichoterápiás eset a témára vonatkozó részleteivel illusztrálom, amelyek hozzásegítenek a változás bemutatásához is. dr.erdelyi.ildiko@gmail.com Erős Ferenc: Freud tömegpszichológiája többszörös tükörben Pszichológus, az MTA doktora, DSc., Professor Emeritus, egyetemi tanár, doktori iskola programvezető Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet, Doktori Iskola Elméleti Pszichoanalízis Program Előadásomban Sigmund Freud Tömegpszichológia és én-analízis című művének (1921) előzményeivel és forrásaival foglalkozom, különös tekintettel a háború és a forradalmak hatására, a neurózisok tömegkezelésének szükségességé válására (amelyre Freud az 1918-as budapesti pszichoanalitikus kongresszuson tett javaslatot). Freud munkája polemikus mű, amely a pszichoanalízisen belül is felbukkant forradalmi-utópikus, messianisztikus nézetek- 16

17 kel vitatkozik, így elsősorban Paul Federnnek az apa nélküli társadalommal kapcsolatos elképzeléseivel. Foglalkozom a Tömegpszichológia és én-analízis korabeli fogadtatásával is, Ferenczi Sándor 1921-es és Lukács György 1922-es recenziójával. A két írás gyökeresen eltérő módon értelmezi a művet: Lukács szerint Freud az egyéni pszichológiából próbálja megérteni a tömeg pszichológiáját, a társadalmi viszonyokat az egyén tudatából (vagy tudattalanjából) kívánja levezetni. Ferenczi szerint éppen ellenkezőleg, az egyén pszichológiáját érti meg a tömegéből. Ferenczi recenziójában utal arra is, hogy Freudnak az énről és az identifikációról alkotott felfogása voltaképpen az ő (Ferenczi) korábbi, a valóságérzék fejlődéséről és az introjekcióról szóló munkáiban gyökerezik, azok továbbgondolása. Igen eltérő előfeltevéseik ellenére Lukács és Ferenczi megegyezik abban, hogy Freud művének egyik alapproblémája a Vezér szerepének és hatásának értelmezése. Ezt a problémát vizsgálja újra Adorno egy 1951-es tanulmányában, amely mintegy szintézise Ferenczinek és Lukácsnak. Adorno szerint Freud tömegpszichológiája előre látta a fasiszta tömegmozgalmak keletkezését és térhódítását, a társadalom atomizációját, az individuum traumatikus széttöredezését, fragmentációját. Végül, párhuzamot vonok Freud tömegpszichológiája, Ferenczi Klinikai napló-ja, valamint Horkheimer és Adorno A felvilágosodás dialektikája című műve között. erosferenc@gmail.com Faluvégi Katalin: A tudattalan lenyomatai a nyelvészeti gondolkodásban: Ferenczi Sándor és Fónagy Iván Egyetemi oktató, közgazdász, képzésvezető adjunktus, egyetemi oktató, nyelvtanár Budapesti Gazdasági Egyetem, KVIK, Német Tanszéki Osztály A pszichoanalitikus biolingvisztikai gondolkodás (a továbbiakban: PBG) Freud, Ferenczi, Spielrein, Hollós műveiből rekonstruálható alapelvei közül különös jelentőséggel bír 1. a regrediált állapotokban tetten érhető nyelvi megnyilvánulások elemzése azért, hogy a nyelv keletkezéséről és fejlődéséről tudjunk meg minél többet, valamint, hogy 2. a regrediált állapotokban megfigyelhető produkciók a nyelvi kreativitásnak: a nyelvi fejlődésnek és a művészi nyelvhasználatnak is a kulcsai. A PBG szellemiségét tudomásom szerint egyetlen nyelvész, Fónagy Iván fejlesztette tovább. Munkásságában fontos a nyelv kettős kódolás -ának elmélete (nem azonos a nyelv kettős/ többszörös tagolásával). Az elmélet lényege leegyszerűsítve annyi, hogy a nyelvben két kód épül egymásra: a konvenciókon alapuló, grammatikai-lingvisztikus, döntően szekunder mechanizmusok által meghatározott első kód, és a természetes, expresszív-prelingvisztikus, primer mechanizmusok által alakított második kód. A kettő legtöbbször együtt hat a nyelvben, és a nyelv dinamikáját a két kód közti folyamatos mozgás (regresszió és progresszió egymást váltva és kísérve) tartja fönn. A második kódhoz tartozó jelenségek tanulmányozása ezen felül a nyelv keletkezéséről és fejlődéséről szolgálhat információkkal. Fónagynak ez a gondolatmenete nem csak egyedi: pszichoanalízist és nyelvészetet ötvöző közelítésmódja miatt megismerésre méltó. Izgalmas amiatt is, hogy nyelvészeti fogódzókat ad a regresszió fogalmának a mélyebb megismeréséhez. Jelen előadásban ezeket a fogódzókat kísérlem meg bemutatni. Ezen kívül bemutatok egy 1915-ben keletkezett Ferenczi-tanulmányt, amely két orvosi esetismertetés keretében előre vetíti azokat az elméleti megfontolásokat, amelyek nyelvészeti kibontása Fónagy életművének említett törekvéseiben található. faluvegi.katalin@uni-bge.hu 17

18 Felházi Anett: Gyógyítható-e a mohóság a tudattalan tartalmak pszichoanalitikus feltárásával? Pszichoanalitikus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Tér Pszichoterápiás Rendelő, magánpraxis Számos páciens fejezi ki azt az általános érzését, hogy soha nem elégedett önmagával, az életével vagy a hozzátartozóival. A mohóság patológiás formái nagyfokú nyugtalansággal és túlzott, csillapíthatatlan, jogosnak megélt vágyódással jellemezhetőek. Másodlagosan a hálátlanságban, szegényes empátiában és hiányos moralitásban fejeződik ki. Az irigységgel szemben a mohóság a tárgyak minden jóságának birtoklását célozza meg és jóval libidinálisabb természetű. Gyakran a reakcióképzés során túlzott nagylelkűségbe, altruisztikus megadásba fordul át. A terapeutában a páciens azt a viszontáttételi érzést kelti, hogy nem tud eleget adni a páciensnek, míg keményen dolgozik a nem szokványos nyomás alatt. Irritációt és kiszáradás-érzést, sokszor dühöt kelt a páciens. A mohóság soha nem elég állapota azt a tiltakozást is tartalmazza, hogy ok nélkül megfosztották alapvető gyermeki szükségletei kielégülésétől. Feltételezésem szerint a jelen és a múlt, a konkrét és a szimbolikus egyenértékűvé válik számára. El nem gyászolt korai belső tárgyak, résztárgyak és a jóllakottság iránti sóvárgás, vagy felhalmozás, fukarság jellemzi őket. A megélt kielégülés és jó lerombolódik a mohóság által és veszteséggé alakul. Miközben a tökéletes szelfet és tárgyat szeretné megtalálni, hogy kárpótolja magát a fájdalmas gyermekkori hiányokért, mindez folyamatos önpusztításhoz vezet. A terapeuta szerepe a nagylelkűség attitűdjének fenntartása, a kiterjesztett gondoskodás és türelem légkörében. Idővel diagnosztizálni és értelmezni kell a páciens mohóságát, tudattalan és irreális infantilis szükségleteit és a gyakori patológiás nagylelkűséget. Fel kell tárni és interpretálni az elhárításokat a hálával szemben. A terapeuta elősegíti a páciens szelf-koherenciáját és tárgyállandóságát, támogatja a korai hiányok tudatosulását és elgyászolását. Az előadás során esetrészletekkel tervezem bemutatni a terápiás lehetőségeket az addiktív színezetű mohóság, az anyagi felhalmozás és a patológiás nagylelkűség eseteiben. Szeretnék kitérni a páciens mohósága mellett a terapeuta mohóságára is. afelhazi@vipmail.hu Garai Nikoletta: A kriminálpszichoanalízis Ferenczi Sándor és kortársai körében Pszichológus, kriminológus ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék Ferenczi Sándor progresszivitása nem csak a pszichoanalízis területére korlátozódott, hanem más társtudományokban is megmutatkozott, a kriminálpszichoanalízis is egy ilyen interdiszciplináris innováció, amely a tudattalan koncepcióját igyekszik kiterjeszteni azokra a területekre, melyek Ferenczi szerint alkalmazott pszichológiának tekinthetők (bűnüldözés, ítélethozatal, büntetésvégrehajtás). Szerinte a végrehajtási oldal résztvevőit (bírák, ügyészek, rendőrök, stb.) is pszichoanalízis alá kell vetni, hogy a büntetéskiszabást ne a szadisztikus ösztönök vezéreljék, ami mind a bűnös lelki megújulását, mind a társadalmi rendhez való alkalmazkodást megkönnyítené. A lelki megújulás az elkövető oldaláról is igényelne lelki munkát, vagyis az elítélt személyt is pszichoanalízis alá kell vetni. Ha nem tárjuk fel a tudattalan 18

19 tartalmakat, amik a bűnelkövetéshez vezettek, akkor sosem érthetjük meg igazán a bűnözés mibenlétét, a pszichoanalitikus kúra segítségével Ferenczi szerint pedig ezeket a tudattalan lelki tendenciákat, tehát a bűnözést csökkenteni vagy teljesen hatástalanítani lehet. Ferenczi Sándor szerint a bűnözők nagy része infantilis személyiség, ami az ösztönök túltengésével magyarázható, amelyek elfojtása az átszellemítés helyett bűnözés formájában ütik fel a fejüket. A visszaeső bűnözést az ismétlési kényszer fogalmával magyarázza: olyan traumatikus élmények újraéledése, amelyek egykor bűnbe kergették az egyént. Ferenczi kezdeményezései nyomán olyan kortársak kezdték alkalmazni a pszichoanalízist a kriminológia területén, mint Theodor Reik, August Aichhorn, vagy a magyar Dukes Géza. Az előadáson ennek a kevéssé kutatott területnek a sajátosságait és történeti alakulását igyekszem bemutatni. nikolettagarai@gmail.com Gyomlai Éva: A metafora alapvető szerepe a tudattalan működésében és az analitikus gyakorlatban Pszichoanalitikus, orvos, pszichoterapeuta Tér Pszichoterápiás Rendelő, magánpraxis Lakoff és Johnson kognitív metaforaelméletükben bebizonyították, hogy a metaforák nem csupán szóképek, irodalmi finomságok, hanem az emberi gondolkodás és megértés elkerülhetetlen, lényeges elemei. A metaforák új jelentést adnak fogalmaknak azáltal, hogy kapcsolatba hozzák az egyik fogalmat a másikkal, vagy éppen kontrasztba állítják őket. Bizonyították azt is, hogy metaforák megtestesültek: szorosan összefüggenek a testi szinten megélt élményeinkkel. Arnold Modell szerint a metafora egy alapvető kognitív eszköz, ami meghatározó jelentőségű a tudattalan mentális folyamatokban. A tudattalanban metaforákon keresztül történik a jelentésadás, vagyis a metafora az elme valutája állítja. Léon Wurmser megkülönbözteti a metaforikus folyamatokat a nyelvi metaforáktól. A metaforikus folyamatok az agy biológiai működésében gyökereznek, pl. a modalitások közti megfelelések már az újszülötteknél is megfigyelhetők. Lényegük: egy dolog megértése/megtapasztalása egy másikon keresztül. A nyelvi metaforák pedig a szimbolizáció végső fázisának eredményei. Modell szerint a tudattalan tehát nem az ösztönök és elfojtások csatamezeje, hanem egy funkció, amellyel átalakítjuk és feldolgozzuk az érzékleti benyomásokat. A pszichoanalitikus mezőelmélet ezt az átalakító funkciót álmodásnak nevezi. Egyik lényeges megnyilvánulása a metaforák megalkotása. Páciensben és analitikusban egyaránt megjelenhetnek, és lényeges pontokon adhatnak többletjelentést a már korábban megértettekhez. Ezek a jelentések nem véglegesek, folyamatosan újraformálódnak az analízis során. Előadásomban esetrészletekkel illusztrálom, hogyan használhatjuk a metaforát a gyakorlatban. A nyílt jelentésein túl tovább álmodhatjuk, vagyis összekapcsolhatjuk saját, nehezen megfogalmazható viszontáttételi érzéseinkkel valamint a páciens anyagával, ezáltal új felismerésekre juthatunk. A metaforára hangolódva élményközelibb és eredményesebb intervenciókat tehetünk. gyomlaie@chello.hu 19

20 Hansjürgens Anna Mária: Bizalom a változásban Pszichoanalitikus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Magánpraxis Előadásomban azt a folyamatot szeretném bemutatni, hogy a megismerésbe vetett bizalom kialakulása a terápiás kapcsolatban hogyan feltételezi és alakítja ki annak az útját, hogy az analitikus és paciense egy közös tanulási folyamatban megteremtsék a paciens gyógyulásának lehetőségét. Peter Fonagy és Elizabeth Allison koncepcióját követve mutatom be egy analitikus kezelés történetének részleteit. A csecsemő fejlődésében szükség van a biztos kötődés kialakulására arra, hogy a gondozó megbízható forrásává válhasson a gyermek számára a saját magáról, a környező világról és a kapcsolatairól szerezhető információnak. A hiteles kommunikáció útja a pszichoanalitikus kezelés folyamán a terápiás kapcsolat, az áttétel-viszontáttételi érzések, események világa. A gyermek számára olyan fontos jelölt tükrözés a paciens felé az analitikus viszontáttételi érzéseinek megfelelő kifejezése. Az osztenzív, nyilvánvaló jelek képesek a bizalom kialakítására. Ez szükséges ahhoz, hogy a paciens számára róla, a kapcsolatairól szerzett információk, az értelmezések beépíthetőkké váljanak. Fonagyék szerint ez a bizalom minden terápia előfeltétele, mely a hatékony szociális kommunikációnak köszönhető. A nehézség oka gyakran a szimbolizációs folyamatok elakadásában keresendő, ott, ahol a paciens és az analitikus nyelve eltér egymástól. Előadásomban esetrészletek bemutatásával szeretném a változás folyamatát bemutatni. Itt Betty Joseph brit pszichoanalitikus módszerét követem, aki munkájában nagy teret szentelt annak, hogy megismerje, melyek azok az analitikus eszközök, amik a terápiás változást elősegítik. Munkájában az analitikus viszontáttételi érzéseinek tulajdonít jelentőséget, annak a folyamatnak, ami az analitikus és a paciens interakciójában történik. Úgy gondolom, hogy Joseph tapasztalata egybevág Fonagy és Allison elméleti munkájával, ezek az interakciók válhatnak a paciens számára azokká az osztenzív, kézzelfogható tapasztalatokká, melyek megnyitják a bizalmon keresztül az utat a valódi megértés, és így a változás lehetősége felé. hansjuergens@t-online.hu Káldy Zsolt: Az elveszett nyelv nyomában - Értelmi fogyatékos gyermekek önkifejezése Pszichológus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Amikor a szülőágyon felsír a gyermek, már kifejezi az igényét az anyaméh melegére, biztonságára, amit a korai szimbiotikus anyai kapcsolatban tud majd megélni. Lacan felfogásában ennek az idilli kapcsolatnak az élményét keressük egész életünkben, a munkánkban, párkapcsolatunkban, kedvteléseinkben. A korai anyai kapcsolat a kant-i Dolog, amelynek keresése az emberi működés motorja. A növekedő gyermek kialakítja a maga jelkészletét, hogy közölni tudja környezetével a Dolog újramegtalálásának aktuális feltételeit, az anyatejre, a pihenésre, a simogatásra irányuló igényeit. Sírással és mosollyal, mozgással és vegetatív reakciókkal jelzi az érzéseit, szükségleteit. Ez a jelkészlet azonban hamarosan elégtelennek bizonyul: az anyai tárgytól való differenciáció, az apai tárgy megjelenése az addig diádikusnak tűnő kapcsolatban olyan konfliktusokat idéz elő, amelyek feloldása már magasabb szintű feldol- 20

XXV. Konferencia-program

XXV. Konferencia-program XXV. Konferencia-program 2018. október 12. PÉNTEK 08.30-09.15 9.15-9.30 REGISZTRÁCIÓ Ferenczi Sándor terem A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXV. konferenciáját megnyitja: Lőrincz Zsuzsa, a Magyar Pszichoanalitikus

Részletesebben

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIV. Konferencia-program október

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIV. Konferencia-program október A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIV. Konferencia-program 2017. október 13-14. 2017. október 13. PÉNTEK 8.15 Regisztráció 9.15-9.30 A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIV. konferenciáját megnyitja:

Részletesebben

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XX., CENTENÁRIUMI konferenciája: A JELENT MOZGATÓ MÚLT A magyarországi pszichoanalízis 100 éve

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XX., CENTENÁRIUMI konferenciája: A JELENT MOZGATÓ MÚLT A magyarországi pszichoanalízis 100 éve A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XX., CENTENÁRIUMI konferenciája: A JELENT MOZGATÓ MÚLT A magyarországi pszichoanalízis 100 éve 2013. október 11. PÉNTEK Nagyelőadó, Mátyás terem MEGNYITÓ: Lőrincz Zsuzsa

Részletesebben

SZENVEDÉLY és KÖZÖNY Érzelmek és kapcsolatok. 2014. október 17-18. PROGRAM:

SZENVEDÉLY és KÖZÖNY Érzelmek és kapcsolatok. 2014. október 17-18. PROGRAM: SZENVEDÉLY és KÖZÖNY Érzelmek és kapcsolatok A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXI. konferenciája 2014. október 17-18. Hotel Rubin, Budapest, XI. Dayka Gábor u. 3. 2014. október 17. PÉNTEK 9.15-9.30

Részletesebben

Október 3. SZOMBAT. előadása

Október 3. SZOMBAT. előadása 11.00 11.30 Kávészünet Az érzetek jelzései A test titkai Test(és)beszéd Műhely I. Hall Október 2. PÉNTEK Nagyelőadó I. Előadó II. Előadó III. Műhely Budapest terem Benczúr I. terem Benczúr II. terem Andrássy

Részletesebben

2015. október 09. PÉNTEK

2015. október 09. PÉNTEK 2015. október 09. PÉNTEK 8:30- Regisztráció 9.15-9.30 Ferenczi Sándor terem: A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXII. konferenciáját megnyitja: Lőrincz Zsuzsa, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület elnöke

Részletesebben

2015. október 09. PÉNTEK

2015. október 09. PÉNTEK 2015. október 09. PÉNTEK 9.30-9.45 A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXII. konferenciáját megnyitja: Lőrincz Zsuzsa, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület elnöke Ferenczi Sándor terem: Plenáris előadás

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA

A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA Dr. habil Kőváry Zoltán Egyetemi docens ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék MÉDIA KONFERENCIA Siófok, 2018. 05.09. Miért érdemes a

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

szakpszichológus képzés

szakpszichológus képzés K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus? Dr. Simon Fiala Ágnes homeopátiás orvos, pszichoterapeuta Nárcizmus? Nárcizmus? Tartalom 28 éves nőbeteg B.Sz. esetének ismertetése 1. Nárcisztikus személyiségzavar - DSM 5 2. Homeopátiás alkati kritériumok

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

MMXVIII. OKTÓBER (XXVI. évf. 10. szám) Szerkesztette: Kardos Tímea TARTALOM PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA TAGDÍJ KEDVEZ- MÉNYHEZ

MMXVIII. OKTÓBER (XXVI. évf. 10. szám) Szerkesztette: Kardos Tímea TARTALOM PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA TAGDÍJ KEDVEZ- MÉNYHEZ H ÍRMOND Ó MMXVIII. OKTÓBER (XXVI. évf. 10. szám) Email: info@psychoanalysis.hu web: www.psychoanalysis.hu Szerkesztette: Kardos Tímea TARTALOM EGYESÜLETI ÉLET PÉNZÜGYI KÖZLEMÉNY ÓRADÍJ INFORMÁCIÓ IPA

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

A földi munka szerepe a ló asszisztált terápia és tréningek módszertanában. Kardos Edina Kapcsolat Lovasterápia és Tréning Központ, Pilisszántó 2017

A földi munka szerepe a ló asszisztált terápia és tréningek módszertanában. Kardos Edina Kapcsolat Lovasterápia és Tréning Központ, Pilisszántó 2017 A földi munka szerepe a ló asszisztált terápia és tréningek módszertanában Kardos Edina Kapcsolat Lovasterápia és Tréning Központ, Pilisszántó 2017 Pszichológiai lovasterápia Alapvetően nonverbális Cselekvő

Részletesebben

amikor egy diabéteszes iskolásfiú a wc-ben kényszerül magának beadni az inzulint, mert az iskola nem hajlandó erre külön helyiséget biztosítani.

amikor egy diabéteszes iskolásfiú a wc-ben kényszerül magának beadni az inzulint, mert az iskola nem hajlandó erre külön helyiséget biztosítani. Ko Zvetlen lakossági kommunikáció oriold és társai párbeszéd a szkizofréniáról - 130 - Az Oriold és Társai Kiadó 2016 júliusában jelentette meg Párbeszéd a szkizofréniáról című könyvét, ami a 2014-ben

Részletesebben

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Mosoly tevékenység Ingyenes mese- és művészetterápiákkal segítünk a testi betegséggel együtt járó lelki problémák feldolgozásában kiegészítjük

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

Karoline Erika Zeintlinger

Karoline Erika Zeintlinger CSALÁDSEGÍTÉS, MENTÁLHIGIÉNÉ MÓDSZERTANI FÜZETEK IV. Karoline Erika Zeintlinger A PSZICHODRÁMA-TERÁPIA TÉTELEINEK ELEMZÉSE, PONTOSÍTÁSA ÉS,, T GAL laz A, J..J E TARTALOM ELŐSZÓ 9 AJÁNLÁSOK 22 BEVEZETÉS

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27.

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27. Tudatos jelenlét Intenzív Mindfulness tréning Dr. Szondy Mátéval a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével 2015. szeptember 25-27. Fotó: Iswanto Arif Vezetőknek, akiknek számít önmaguk hatékonysága

Részletesebben

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Pszichológiai Irányzatok és Iskolák

Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely

Részletesebben

Hámori-PSA-2. PDF created with pdffactory Pro trial version

Hámori-PSA-2. PDF created with pdffactory Pro trial version 1 ALELKI FEJL DÉS KONCEPCIÓJA A PSZICHOANALITIKUS MODELLEKBEN Dr. Hámori Eszter PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM PSZICHOLÓGIA TANSZÉK és SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI PSZICHOLÓGIAI TANSZÉK 2 Aszemélyiségfejl

Részletesebben

A GYERMEK- ÉS IFJÚKOR PSZICHÉS ZAVARAINAK TANKÖNYVE. szerkesztette: Balázs Judit, Miklósi Mónika

A GYERMEK- ÉS IFJÚKOR PSZICHÉS ZAVARAINAK TANKÖNYVE. szerkesztette: Balázs Judit, Miklósi Mónika A GYERMEK- ÉS IFJÚKOR PSZICHÉS ZAVARAINAK TANKÖNYVE szerkesztette: Balázs Judit, Miklósi Mónika AGYERMEK-ÉSIFJÚKOR PSZICHÉS ZAVARAINAK TANKÖNYVE Szerkesztette: Balázs Judit, Miklósi Mónika A Szerkesztõk

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék

PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék Hasonlóságok és különbözőségek a nyelvben és a nyelvi nevelésben 2019. június 17 18. Program Pécs Program Június 17. hétfő 9:30

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: május 01-től

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: május 01-től TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: 2019. május 01-től AKKREDITÁLT PEDAGÓGUS- ÉS SZOCIÁLIS SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK Képzési forma Képzés megnevezése: Akkreditált

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 2016. április 21 22. Helyszín: ELTE BTK Trefort-kert, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, tanácsterem A találkozó

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Magyarország sorsfordító esztendői:

Magyarország sorsfordító esztendői: MEGHÍVÓ A VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Kállay-kormány megalakulásának 75. és Kállay Miklós halálának 50. évfordulóján tisztelettel meghívja a Magyarország

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal

Részletesebben

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai

PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai 2017. febr. 14. PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai MPT Óvoda- és Iskolapszichológiai Szekció rendezvénye Előadó: V. Komlósi Annamária MPT Katasztrófapszichológiai

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A Kari Tanács elfogadta

A Kari Tanács elfogadta Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Félévi óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Szabadon választható Más szakon Meghirdető tanszék/intézet A Kari Tanács elfogadta 2016.03.16. ZICHOLÓGIA

Részletesebben

II. Országos Gyermekpszichoterápiás Konferencia Szorongás és agresszió. 2006. március 10-11. Budapest

II. Országos Gyermekpszichoterápiás Konferencia Szorongás és agresszió. 2006. március 10-11. Budapest II. Országos Szorongás és agresszió 1 Tisztelt Kolléganők/Kollégák! Örömmel értesítünk Benneteket, hogy a sikeres kezdet után megrendezzük a II. Országos Konferenciát Szorongás és agresszió címmel. Várjuk

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS

MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati

Részletesebben

Dr. Vékássy László. ~Élete és munkássága~

Dr. Vékássy László. ~Élete és munkássága~ Dr. Vékássy László ~Élete és munkássága~ 2018.12.01. A beszéd az emberi létnek nem különálló tevékenysége, hanem a személyiség része. ~dr. Vékássy László 2 Kezdetek Csendes, visszahúzódó gyermek Városból

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 IKT a tudás és tanulás világában humán . HÁLÓZATKUTATÁSI MODUL (modulfelelős: Prof. Dr. Pléh Csaba) 1. Internet alapú szociális Hálózatok 2. Személyiség és Hálózat az új IKT helyzetben 3. Hálózat és Pszichopatológia

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel)

SZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel) SZAKVIZSGA TÉTELEK 2016. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből

Részletesebben

KURZUSJELENTŐ ÍV / 2015 ŐSZI FÉLÉV

KURZUSJELENTŐ ÍV / 2015 ŐSZI FÉLÉV Szervezeti egység: Személyiség- és Egészségpszichológia / Klinikai Pszich. és Addiktologia Tanszék / Kapcsolattartó: Markó Krisztina Szak megnevezése: pszichológia KURZUSJELENTŐ ÍV - 04 / 05 ŐSZI FÉLÉV

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának

- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara

Részletesebben

Tisztelettel meghívjuk Tóthné Aszalai Anett: Dadogó gyermek és anyja interakciójának vizsgálata című doktori disszertációjának műhelyvitájára.

Tisztelettel meghívjuk Tóthné Aszalai Anett: Dadogó gyermek és anyja interakciójának vizsgálata című doktori disszertációjának műhelyvitájára. Tartalomjegyzék Meghívó Tóthné Aszalai Anett műhelyvitájára... 2 Meghívó Szabó Zoltán András műhelyvitájára... 2 Meghívó Dóczi-Vámos Gabriella műhelyvitájára... 2 Meghívó Semsey Gábor műhelyvitájára...

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

piás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők

piás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők A terápi piás s kapcsolat szerepe a kognitív v terápi piában Dr. Unoka Zsolt Ideális sémas ma-terapeuta jellemzők Rugalmasság Képes az alapvető szükségleteket terápiás keretek között biztosítani biztonságos

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Doktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások Ph.D fokozatszerzés

Doktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások Ph.D fokozatszerzés Doktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások 2010. Ph.D fokozatszerzés Ph.D fokozatot szereztek: * 2010. január 27-én Dr. Ujhelyi Enikő sikeresen megvédte a Diagnosztikus vizsgálatok prediktív

Részletesebben

Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot

Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot Hipnózis mint sajátosan megváltozott tudati állapot Dr. Daubner Béla A hipnózis, hipnoterápia rövid története: Az alváshoz hasonló állapotokban (kiváltott módosult tudatállapotok) alkalmazott szuggesztiók

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Bölcsészettudományi Konferencia

Bölcsészettudományi Konferencia Bölcsészettudományi Konferencia Móra Ferenc Szakkollégium 2014. december 1. PROGRAM 9.00 Megnyitó Szajbély Mihály (dékán, SZTE Bölcsészettudományi Kar) Kovács Attila (igazgató, SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)

Részletesebben

PÁRKAPCSOLATUNK TITKAI

PÁRKAPCSOLATUNK TITKAI MEGHÍVÓ AZ ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG IV. KONFERENCIÁJA ILLYEFALVA 2009 OKTÓBER 23-24 PÁRKAPCSOLATUNK TITKAI SZERVEZŐK: ERDÉLYI MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS TÁRSASÁG KIDA ALAPÍTVÁNY AZ ERDÉLYI MAGYAR

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) SZAKVIZSGA TÉTELSOR 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN

SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN Témavezető: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Szente Anita 2017. Az érzelmi szenvedés tudattalan konfliktusok

Részletesebben