A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések Abaújszántón

Átírás

1 A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések Abaújszántón Új pályázat indult Abaújszántón TÁMOP /3 Rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása címmel. A projekt megvalósulásának külső és belső környezete, az Abaúj Hegyközi Kistérség bemutatása A kistérség egyike az ország egyik leghátrányosabb területeinek, ahol a gazdasági lemaradás és az azzal párhuzamos demográfia folyamatok hosszú évtizedekre nyúlnak vissza. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent. A kistérség demográfiai helyzete két egymással ellentétes folyamat eredőjeként alakul. Felgyorsul egy elöregedési trend, amelynek a legfontosabb eleme a fiatalok elköltözése, és ebből adódóan a gyerekszám csökkenése, aminek a következtében az idősebb lakosság száma gyorsan növekszik. Ezzel párhuzamosan a roma nemzetiségű lakosság aránya növekszik, részben a magasabb termékenysége, részben pedig a beköltözések miatt. A kistérség nem képez természetes gazdasági, társadalmi egységet, a két város / Abaújszántó, Gönc / nem tudja betölteni a kistérség központi funkcióit, a térségen kívüli városok komoly vonzást gyakorolnak az itt lévő településekre / Szerencs, Encs, Miskolc, Kassa /. Ez a tény csökkenti a kistérség programozási előnyeit, mivel ezekre a fontos kapcsolódásokra nem helyez hangsúlyt. Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás után növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül. Jövőnket az határozza meg, hogy a helyi társadalom képes lesz-e a mai gazdasági és társadalmi feltételekhez alkalmazkodni, a jelenlegi negatív trendeket megállítani, megfordítani. A térségben nem a népességszám csökkenés a legnagyobb probléma, hanem a

2 foglalkoztatottak számának csökkenése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal esése okozza a legtöbb feszültséget. Ez a visszaesési folyamat összefügg a mélyszegénységgel, és az ehhez kapcsolódó, segélyezésre és az informális gazdaságra épülő túlélési stratégiával. Nem csak a mélyszegénységben élő roma családok helyzete kilátástalan, hanem a többségi társadalomhoz tartozó alsó közép rétegekbe tartozó családoké is. A gazdasági visszaesés az ő lehetőségeiket is beszűkítette, így e családok tipikus stratégiája, hogy az iskolarendszerben végzettséget szerzett fiatalokat arra ösztönözze, hogy a több lehetőséget nyújtó, fejlődő térségekbe költözzenek. Mivel a foglalkoztatás belátható időn belüli növeledése a térségben valószínűtlen, kifejezetten fejlesztési programokkal kell növelni az itt élő családok képességét a fejlettebb területek munkaerőpiacához való csatlakozásra. Környékünkön elsősorban a turizmusnak és az intenzívebb mezőgazdasági fejlesztésnek és az ehhez kapcsolódó iparnak vannak lehetőségei, de ezeken a területeken sem lehet előbbre jutni komolyabb befektetések és szemléletváltás hatékonyság előtérbe helyezése nélkül. A tipikusan önkormányzatok által működtetett szociális, oktatási és egészségügyi intézményrendszer részben a területi adottságok miatt / alacsony népsűrűség, aprófalvas szerkezet, periférikus elhelyezkedés /, s nem kis részben a finanszírozási rendszer társadalmi problémákra való érzéketlensége miatt nem képes a leszakadás folyamatát megállítani. Az intézmények nem tudnak tartósan felzárkóztatási programokat működtetni, a kliensek pedig a közvetlen előnyökön kívül / támogatás, stb / nem látják a programokban való részvétel hasznát, hiszen azok hosszabb távon nem teremtenek számukra munkalehetőséget. Alapvető problémaként mutatkozik, hogy a mai ellátórendszer finanszírozása, működési mechanizmusai nem egy ilyen alacsony népsűrűségű, elaprózott településszerkezetű területre lettek kialakítva. Az ellátórendszer hatékonysági és finanszírozási gondokkal küzd. Történtek ugyan lépések az alapellátások átszervezésére a hatékonyság növelése érdekében, így pl. a családsegítői- és gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás megszervezése, stb. Ugyanakkor a súlyosabb helyzetekben nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz arra, hogy valódi segítséget nyújtson a rászorultaknak. A kistérségi szintű szolgáltatásszervezés másik jó példája a tanügyigazgatás. Az oktatás módszertanában, nevelési gyakorlatában alkalmazkodik a hátrányos helyzetű gyerekösszetétel igényeihez, azonban ebben az esetben is hiányoznak, vagy nem elégségesek azok a támogató szolgáltatások / fejlesztések, pszichológus, szabadidős programok /, melyek hatékonyabbá tennék a gyerekek nevelését. Az egészségügyi

3 szolgáltatások is hiányosan érhetők el a kistérségben élők számára, a gönci új járóbeteg szakellátás ugyan javított valamelyest a helyzeten, ám itt a közlekedési lehetőségek rosszak, körülményesek. A rendszeres szűrések, megelőző programok is hiányoznak nagyrészt. Jelentős hiányok mutatkoznak a pszichológusi, fejlesztő pedagógusi, logopédus kapacitások terén, ami megakadályozhatná a későbbi tanulási és magatartási zavarokat, családi konfliktusok hatékony kezelését. Az összetartó és működő helyi közösségek kialakítása, már a legtöbb településen, mint igény megjelent, vannak szervezetek, melyek tevékenységeikkel ezt a célt szolgálják. Megjelentek olyan helybeli kapacitások, melyekre a program tervezésekor, megvalósításakor támaszkodni lehet, és további erőssége a kistérségnek, hogy a jelenlegi ellátórendszerben dolgozók jelentős része a térségben, az adott településeken helyben lakik és elkötelezettek a gyermekeket célzó programok iránt. Az eddigi beavatkozások, uniós támogatású programok nem tudták a kistérség alapvető társadalmi és gazdasági trendjeit megváltoztatni. A közösségi szféra programjai elsősorban beruházási jellegűek voltak, a meglévő intézményrendszer felújítására, bővítésére fordítottak tekintélyes összegű forrást. Ezzel olyan túlberuházások jöttek létre, melyeknek a működtetése és fenntartása hosszabb távon kérdéses, illetve a létrehozott háttér infrastruktúrák egy részére már most a kapacitások alul kihasználtsága jellemző. Általános és konkrét célok A pályázó, Abaújszántó Város Önkormányzata fontosnak ítéli a helyi szövetségek, együttműködések kialakítását és a meglévők erősítését, hiszen különböző társadalmi csoportok összefogása valósulhat meg annak érdekében, hogy tegyenek a családok életminőségének javulásáért, a tartós és rugalmas foglalkoztatás hosszú távú fenntartásáért. Ennek megvalósítása iskolák, óvoda, művelődési ház, polgárőrség, rendőrség, orvosi rendelő, idősgondozó és családsegítő intézmény, civil szervezetek és vállalkozások helyi szövetségbe vonásával képzelhető el. A helyi kapcsolatrendszer ily módon történő erősítése szükséges a nyitvatartási és ügyintézési idők újragondolásához, a lakossági várakozási idők csökkentése érdekében, ügyeleti rendszer átalakításához, előzetes bejelentkezési rendszer lehetővé tételéhez, egy gyermekfelügyeleti rendszer kiépítése, racionális működése szempontjából és a helyi közlekedés munkaidővel, oktatással történő összehangolásához is.

4 Új tipusú munkakörök bevezetését helyi igények alapján tervezzük, pedagógiai asszisztensek, illetve a gyermekmegőrzés személyi hátterét nyújtók formájában. Képzéssel kívánjuk a személyi feltételek teljesülését biztosítani a helyi lakosság humán potenciáljára támaszkodva. A helyi szociális infrastruktúra összehangolását szintén képzésekkel kívánjuk megvalósítani. Kiemelt cél a városban működő szervezetek, intézmények, vállalkozások közötti egymásra találás segítése. A helyi együttműködések kialakítása révén biztonságosabb és élhetőbb környezet kialakítása. Rendezvények, találkozók, sportesemények, szakkörök szervezésével a lakosság nagyobb rétegét lehet mozgósítani, ami a városhoz való kötődést erősíti, lakosságmegtartó erőt jelent. A rugalmas foglalkoztatás, az ügyintézés racionalizálása, a felhasználóbarát szolgáltatás a lakossági elégedettség növekedésében realizálódik. A képzések, tréningek a lakosság munkaerőpiaci megjelenésének lehetőségét erősítik, szélesítik. Fontos feladat az Önkormányzat területén élő emberek életének könnyítése, az elvándorlások megakadályozása, a családok életvitelének és a munkabeosztásoknak az összeegyeztetése, a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeinek a megteremtése a munkahelyek megtartása érdekében. A magánélet, a család és a munkahely összehangolása a településen élők komfortérzetét nagyban javíthatja, az önkormányzat pedig minden jó kezdeményezésnek az élére áll. Konkrét célok Mint mindenhol, úgy városunkban is tapasztalható, hogy a hivatali ügyek intézése nem oldható meg nehézségek nélkül, ami mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak gondot jelent. Az a cél, hogy a munka és a magánélet összehangolásában érdekelt szervezetek, személyek egymásra találását segítsük tanácsadással, konzultációkkal, kiadványokkal. Az előzetes helyzetelemzésből kiderült, Abaújszántón sok családban nagy nehézségekbe ütközik az általános iskoláskorú gyermekek szünidei elhelyezése. A szülők igénylik, hogy mind a szünidőben, mind iskolai időszakban gyermekeik biztonságos helyen, értelmes és értékes elfoglaltságokkal töltsék el szabadidejüket. Ezért - különösen a nyári időszakban, de az őszi, téli és tavaszi szünetekben is, valamint iskolai időn túl - nagy szükség van a gyermekfoglalkozások szervezésére. A helyi iskolában működő szakkörök mellett igény van az iskolai környezettől eltérő helyen és módon szervezett szabadidős tevékenységekre. Ennek különböző tipusait foglalja magába a projekt: - Gyermekfelügyelet, gyermekmegőrzés - Korrepetálás

5 - Napközis tábor nyári szünidőben - Bentlakásos tábor más településen megvalósítva nyári szünidőben A nyári gyermekelhelyezést szeretnénk biztosítani délutáni és koraesti felügyelettel, ezzel biztosítva a munka melletti tanulás lehetőségét. A nyári bentlakásos táborbna 40 fő venne részt / 35 gyermek és 5 felügyelő felnőtt /. Foglalkoztatással egybekötött gyermekfelügyeletet szeretnénk biztosítani heti 2 alkalommal, a képzések, ügyintézések, vagy egyéb elfoglaltság idejére, 2 felügyelő részvételével. Korrepetálást ajánlunk a tanulási nehézésgekkel küzdő iskolások és a felnőttképzésben résztvevő felnőttek részére. Család- és felhasználóbarát hivatal, intézmények kialakítása a cél, pelenkázó, gyerekváró, babakocsiparkoló, kerékpártároló kialakításával, biztonsági elhelyezési lehetőséggel, őrzéssel, a polgárőrség bevonásával. Hetente egy nap meghosszabbított nyitvatartást szeretnénk, ügyfélszolgálat kialakításával, ügyeleti rendszer átalakításával, az ügyfélszolgálat idejére gyermekgondozás lehetőségével. Új típusú munkakörök kialakításához képzéseket szervezünk az alábbi témákban: - kulcskompetenciák fejlesztése / 10 fő, 450 óra / - tolerancia erősítése program / 10 fő, 20 óra / - problémamegoldás és döntéshozatal /10 fő, 30 óra / Kommunikációs tevékenység keretén belül weblapot készítünk, ahol hosszú távon tudjuk biztosítani az itézményesített párbeszédet. A program zárásaként pedig átadásra kerülnek az elvégzett tanfolyamok tanúsítványai, valamint tájékoztatjuk a lakosságot a projektben elért eredményekről, annak fenntartásáról, fejlesztési lehetőségeiről. A projekt keretében megvalósítani kívánt fejlesztések hosszú távúak, így amennyiben pozitív lakossági visszajelzések gyűlnek, egészen addig fent kívánjuk tartani, míg újabb társadalmi igény nem mutatkozik változtatásukra. A helyi együttműködések kialakított hálózata jól kamatoztatható kapcsolatrendszert eredményez, fenntartása nem igényel nagyobb összegeket, hiszen annak tagjai kölcsönösen profitálnak a helyi szövetségből, ily módon önfenntartó. Természetesen az ismeretségek mélyítése, újabb partnerek bevonása céljából előnyös, ha rendszeresen megszervezett fórumokkal, rendezvényekkel támogatjuk a szövetséget.