Alkotmányjog előadás december 8. Dr. Vincze Attila, LL.M.

Átírás

1 Alkotmányjog előadás december 8. Dr. Vincze Attila, LL.M.

2 A pénzügyi alkotmány milyen forrásokra támaszkodhat a pénzügyi állam (pl. elsősorban adók, vagy díjak), ki és milyen elvek mentén határozza meg ezek alapját és mértékét, ki jogosult ezeket beszedi továbbá, hogy ki illetve milyen elvek mentén határoz a kiadásokról, szolgálhatnak-e a pénzügyek a puszta finanszírozáson túl egyéb célokat is, és ha igen akkor melyeket.

3 Szervezetrendszer Országgyűlés Kormány Állami Számvevőszék Költségvetési Tanács Helyi önkormányzatok Nemzeti Bank

4 Országgyűlés Alaptörvény 1. cikk (2) bek. c) Az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;

5 Költségvetés 36. cikk (1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

6 Költségvetés 36. cikk (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

7 Állami Számvevőszék 43. cikk (1) bek. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

8 Állami Számvevőszék évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről Az Állami Számvevőszék feladatai 3. (2) Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. (3) Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék a) köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, b) ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.

9 Költségvetési Tanács 44. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

10 Helyi önkormányzatok 32. Cikk (1) bek. A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

11 Nemzeti Bank 41. cikk (1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Phillips-görbe

12 Bevételek és kiadások O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. 40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.

13 Bevételek Teherbíró képesség: teljesítőképességi elv Egyenlőségi elv: XV. cikk

14 Teljesítőképességi elv Az Alkotmánybíróság megítélése szerint önmagában sem az ingatlanokra kivetett vagyonadó nem alkotmányellenes, és önmagában az sem, hogy ezt az ingatlan számított értéke alapján számítják ki (ld. 8/2007. (II. 28.) AB határozat (ABH 2007, 148), megerősítette: 55/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABK április, 504, 508.; 87/2008. (VI. 18.) AB határozat, ABK június, 867, 882.].

15 Egyenlőségi elv Az Alkotmány 70/I. -ában megfogalmazott elv, amely szerint mindenki csak jövedelmi, vagyoni helyzetével arányosan köteles a közterhekhez hozzájárulni, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az adófizetési kötelezettséget átalánnyal vagy törvényes vélelem felállításával szabályozzák, ha a jövedelem tényleges mértéke általában nem állapítható meg [57/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 284, megerősítve 5/1997. (II. 7.) AB határozat (ABH 1997, 55.) illetve a 8/2007. (II. 28.) AB határozat is (ABH 2007, 148, 161.).

16 Adó rendeltetése Az Alkotmánybíróság az Alkotmánynak a közteherviselés kötelezettségét meghatározó 70/I. - ában foglalt rendelkezése alapján abból indult ki, hogy az adó a közkiadások finanszírozásának egyik forrása. Az adó felhasználásával szemben támasztott követelmény, hogy abból az állami feladatok teljesítésével összefüggő költségeket kell fedezni. 10/1998. (IV. 8.) AB határozat, ABH 1998, 107, 111.

17 Adó rendeltetése Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az adó elsődleges [kiemelés V.A.] rendeltetése, hogy az adófizetés révén a természetes és jogi személyek az Alkotmány 70/I. -a szerint jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak megfelelően hozzájáruljanak a közterhekhez, azaz megteremtsék a pénzügyi fedezetet az állami szervek fenntartásához, illetőleg az állami újraelosztás révén a különböző közérdekű feladatok ellátásához. 31/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 240, 246.]

18 Adó rendeltetése A fiskális célú adó, ami azonban nem zárja ki az Alkotmánybíróság szerint sem, hogy az adó más célokat is szolgáljon. az állami gazdaságpolitikának is fontos eszköze lehet, amelynek segítségével a törvényalkotó indirekt módon orientálni tudja a gazdasági élet szereplőit azáltal, hogy bizonyos dolgokat vagy tevékenységi fajtákat adókötelezettség alá von, illetőleg nem von, továbbá adókedvezményben részesít vagy nem. Ez az ún Lenkungsabgabe vö. BVerfGE 36, 66 [70 sk.], 84, 239 [274]; 93, 121 [147], 98, 106, [117 sk.]; 110, 274 [292], 118, 79 [101 sk.].

19 Egyéb bevételek Országos népszavazás 8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

20 Kölcsön 37. cikk (2) A központi költségvetés végrehajtása során a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. 34. cikk (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

21 Bevételek felhasználása 37. cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. 43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

22 Adók egyéb bevételek E bevételi forrásokon túl az Alkotmány nem nyújt túl sok támpontot arra nézve, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz, szemben például a német alaptörvénnyel, amelyben az adók és az egyéb bevételi források között egy világos szabály-kivétel állapítható meg GG 115 (2) Einnahmen und Ausgaben sind grundsätzlich ohne Einnahmen aus Krediten auszugleichen BVerfG, 2 BvF 1/04 vom , 126. bek.

23 Hitelfelvétel N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. 36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

24 Hitelfelvétel céljai Beruházás Keynes: állami beavatkozás és multiplikátor hatás

25 Keynes kritikája Lucas-kritika: elvárások monetarista elmélet, multiplikátor hatástalansága, Nemzeti Bank crowding-out: direkt, indirekt (kamat) Megvalósíthatóság: (time lags): (1) recognition lag (2) decision lag (3) implementation lag (4) impact lag

26 Új politikai gazdaságtan Államapparátus érdekei (electoral) business cycle Buchanan, Public Finance in Democratic Process, Suppose that spending is to provide only one public good or service, and that only one tax is to be utilized. The individual confronts an apparent dual decision, one on the amount of public outlay, the other on the rate of tax. However, once we allow for the possibility of debt issue, there need be no real bridge between an expenditure and a tax decision, even for the whole community, in the sense that resources devoted to public spending need not be withdrawn in comparable magnitude from private spending, as payment for the public goods and services provided. If government borrowing provides the means of covering residual differences between preferred levels of spending and preferred levels of taxation, these two primary choices become independent, in any current-period sense, not only to the individual as he participates in collective choice, but also in real terms for the whole community. Under such conditions, a collective decision to spend does not imply a collective decision to tax currently, and a collective decision to tax does not imply a collective decision to spend currently in the same amount.

27 Költségvetési korlátok EU: 3% költségvetési hiány, 60 % bruttó államadósság Alaptörvény 36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

28 Költségvetési korlátok 44. cikk (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

29 Költségvetési korlátok 3. cikk (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

30 Költségvetési korlátok -AB 37. cikk (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b) e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.