A szem anatómiája 1. rész. Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE

Átírás

1 A szem anatómiája 1. rész Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE 2. ábra: A szem anatómiája A szem anatómiáját, a gyakori szemészeti kórképeket, és a látás folyamatát öleli fel ez a 3 részből álló sorozat. Az első részben átismételjük a látószerv részeit, működésük alapját, valamint azt, hogyan járulnak hozzá a látás folyamatához. A második rész a gyakori szemészeti betegségekről szól. Végezetül a harmadik rész a látásélmény kialakulását és a látással kapcsolatos problémákat tartalmazza. 3. ábra: Szemhéjak Kezdjük először a szem járulékos részeivel. A szemhéjak közvetlenül nem vesznek részt a látás folyamatában, de elengedhetetlenek a szem zavartalan működésének szempontjából. Kulcsszerepet játszanak a szem védelmében. 4. ábra: Szemhéjak A szemhéjak védelmet nyújtanak az idegentestek, a por, a szél és a szennyeződések ellen. A szorosan záródó szemhéjak a védelem első vonalát képzik a hátrébb lévő lágy részek számára. A szemhéjak a fény ellen is védenek. A túl erős fény visszafordíthatatlanul károsíthatja a látóhártyát, és egy természetes reakciót, a hunyorítást váltja ki. 5. ábra: Szemhéjak Belegondolt már valaha, hogy milyen gyakran pislogunk? Átlagban szor percenként, körülbelül 14,000-szer naponta. A pislogás a felső szemhéjhoz kötött igen fontos funkció. 6. ábra: Szemhéjak A felső szemhéj le-fel mozgása minden egyes pislantással új, friss könnyréteget juttat a cornea felszínére. Hogy miért van szükség a könnyre? A cornea a test azon ritka szövetei közé tartozik amely nem rendelkezik saját vérellátással. A folyamatos, saját vérellátás más szervek számára létszükséglet. A vér tápanyagokat és oxigént szállít a sejtekhez, míg a felszaporodott anyagcseretermékeket a sejtektől elszállítja. Mivel a corneának nincs saját vérellátása, így más módon kell a tápanyagokhoz hozzájutnia és ezt a könny révén éri el. 7. ábra: A könnyfilm A könnyfilm egy összetett folyadék, amely mind a corneát, mind a kötőhártyát beborítja. A könnyfilm számos szerepet tölt be: Kiegyenlíti a cornea egyenetlenségeit fenntartja annak optikai sajátosságait. A szem elülső felszínének egyik törőfelületét képezi. Szabályozza a cornea vízforgalmát. Nedvesen tartja a corneát. Oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szaruhártyát. Védelmet biztosít a fertőzések ellen (antibakterialis hatású anyagokat tartalmaz /megj.: IgA/

2 Kimossa a szemből a mikroorganizmusokat és idegentesteket) 8. ábra: A könnyfilm A könyfilmet a szem körüli mirigyek termelik. A könnyfilm három fázisból áll: Lipid, víz és mucin. A legkülső, lipid fázis (a szemhéj Meibom mirigyeinek zsíros váladéka) a könnyfilm párolgását akadályozza meg. A középső vizes fázis (a könnymirigyek terméke) tartalmazza a tápanyagokat. A belső mucin fázis (a kehelysejtek váladéka) a könnyfilm és a cornea közötti kapcsolatot biztosítja. 9. ábra: A könnyfilm Minden másodpercben a szemhéjak újabb könnyréteget juttatnak a cornea felszínére, miközben tápanyagokkal és oldott oxigénnel látják el azt. 10. ábra: A sclera (ínhártya) A legtöbben a sclerát úgy ismerik mint a szem fehérjét. Amíg a cornea átlátszó, addig a sclera átlátszatlan, ezért a szembe csak a pupillán keresztül jut fény. Ne feleddjük, a corneának nincs saját vérellátása. Ezzel szemben a sclera legkülső része, az episclera számos véreret tartalmaz. 11. ábra: Cornea A cornea átlagos átmérője 11.5 mm (vízszintesen). Ezt jelöli a horizontal visible iris diameter röviden HVID, magyarul vízszintes látható iris átmérő. 12. ábra: Cornea (szaruhártya) A cornea átlátszó ablak a szemen, a szem felszínének 15%-át teszi ki. A további 85%-ot a sclera alkotja. Annak ellenére hogy mind a cornea, mind a sclera hasonló típusú collagen rostokból épül fel, mégis nagyon sokban különböznek. A cornea kiemelt figyelmet kap kontaktlencse illesztés során, mivel a kontaktlencse a cornea felszínén fekszik. Éppen ezért a cornea épségéért mindent el kell követni. 13. ábra: Cornea A szem első törőfelszíne a domború cornea, mely a szem össz. törőerejének kb. 70%-át adja. A szem össz. törőereje kb. 62 dioprtria, ebből a cornea 70%-ot, kb. 43 dioptriát tesz ki. 14. ábra: Mi a dioptria? A dioptriát D-vel jelölik, ezzel a mérőszámmal adható meg az éles/fókuszált kép eléréséhez szükséges törőerő. A dioptria a méterben vett fókusztávolság reciproka. Az egy dioptriás lencse a fényt egy méter távolságban fókuszálja. A két dioptriás lencse fél méter távolságban fókuszálja a fényt, és így tovább. A szemüveg- vagy kontaktlencse erősségét plusz ill. mínusz dioptriában adják meg. 15. ábra: Mivel vizsgálható a cornea? A corneát számos eszközzel vizsgálhatjuk, amelyekből a legfontosabbakat a következő diákon mutatjuk be. 16. ábra: A cornea mérésére szolgáló eszközök A cornea görbületének mérésére a keratométer vagy a topográf használható. A cornea görbülete értékes információval szolgál a kontaktlencse illesztők számára, ez

3 az érték ugyanis meghatározza a cornea alakját, és ezáltal az illeszthető kontaktlencsét is. 17. ábra: Réslámpa vagy Biomikroszkóp A réslámpát vagy más néven biomikroszkópot rutin szemészeti vizsgálatkor és kontaktlencse illesztés során használják. Bár a refrakció (fénytörés) meghatározására nem alkalmas, lehetővé teszi a szakember számára a szem számos részletének beható vizsgálatát. A szemészeti kórképek gyakran társulnak látásproblémákkal. Ezen kórképek elkülönítésében és nyomonkövetésében nyújt segítséget a réslámpa, továbbá annak megítélésében, hogy a cornea állapotát figyelembe véve ajánlható-e kontaktlencse viselése. 18. ábra: Cornea A corneának 5 jól elkülöníthető rétege van. Kívülről befelé haladva ezek a következők: Epithelium Bowman membrán Stroma Descemet réteg Endothelium 19. ábra: Elülső csarnok A cornea mögött helyezkedik el az elülső csarnok, benne átlátszó folyadék, a csarnokvíz található. A fény számára ez a folyadék átjárható, azonban ha elveszíti átlátszóságát akkor a látás homályossá válhat, a látott kép pedig torz lehet. Mivel elengedhetetlen hogy a csarnokvíz tiszta maradjon ezért folyamatosan cserélődik, új folyadék termelődik, míg a régi elvezetődik. 20. ábra: Iris (szivárványhártya) Sokaknak ha a szemről beszélünk, legelőször az iris jut eszébe. Egyfelől részt vesz a látásban, másfelől egyik legjellegzetesebb külső tulajdonságunkat adja, a szemünk színét. Valójában nem az egész szem színes, csupán az iris. Minél több pigmentet tartalmaz, annál sötétebb, így a barna szemben több, míg a kékben kevesebb a pigment. 21. ábra: Iris Két izom működteti az irist; a musculus dilatator pupillae és a musculus sphincter iridis. Az előbbi tágítja, míg az utóbbi szűkíti a pupillát. A két izom együttes működése szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét 22. ábra: Pupilla (szembogár) A pupilla egy nyílás az irisen. Normál megvilágításban a pupilla átlagos átmérője 3.5 mm, de ez egyénenként változhat. Amikor rosszabbak a fényviszonyok, a pupilla kitágul hogy több fényt engedjen be. Amikor erős a fény, a pupilla összeszűkül, hogy kevesebb fény jusson a szembe. Általában a pupilla a kor előrehaladtával egyre szűkebb lesz.

4 23. ábra: Szemlencse A pupilla mögött található a szemlencse, amely a szem törőközegei közül az utolsó. A cornea és a szemlencse alkotják a szem fő fénytörő képleteit. A szemlencse a szem össz. törőerejének 30%-át biztosítja. A szemlencse működése révén tudjuk mind a közeli, mind a távoli képeket élesre állítani. 24. ábra: Szemlencse A szemlencse rugalmasságánál fogva képes az alakváltozásra, így törőereje is változik, és ezáltal a látott kép mindig éles maradhat. Ezt hívják accommodationak, magyarul alkalmazkodó-képességnek. Mivel a látott tárgyak különböző távolságban vannak, a szemlencse alakváltozása teszi lehetővé a fókusz beállítását. Sajnálatos módon az alkamazkodó-képesség a korral fokozatosan csökken, mert megváltoznak a lencse fizikai tulajdonságai. Ezt az állapot hívják presbyopiának, magyarul öregszeműségnek, mely egyeseknél már a 4. évtizedben jelentkezhet. A későbbiekben a témával majd részletesebben is foglalkozunk. 25. ábra: Üvegtesti tér A szemlencse mögött található az üvegtesti tér. A szemlencse és a szem hátsó pólusa közötti teret a gél állapotú üvegtest tölti ki. Az üvegtest határos a szem belső felszínét borító fényérzékeny réteggel, a retinával. 26. ábra: Retina (ideghártya, látóhártya, látórece) A retinában fényérzékeny photoreceptor sejtek, úgynevezett csapok és pálcikák találhatók. A beérkező fény hatására a retinában keletkező ingerület a látóideg révén jut el az agyba. Az agy a beérkező jeleket feldolgozza, így keletkezik a látásélmény. Tehát nem a szemünkkel látunk hanem az agyunkkal. A retina az információt gyűjti össze és ezt az agy alakítja értelmezhető képpé. 27. ábra: Retina A retina két típusú fotoreceptort tartalmaz; csapot és pálcikát. A kb. 120 millió pálcika igen fényérzékeny, viszont nem alkalmas a színlátásra. A színlátásért a 6-7 millió csap felelős, nagy részük az éleslátás helyén, a macula lutea (sárgafolt) közepében, a foveában található. 28. ábra: Chorioidea (érhártya) A retina érzékeli a szembe érkező fényjeleket és ingerületté alakítva az agyba küldi azokat. A retina megfelelő működése elengedhetetlen a látáshoz. A chorioidea erei részt vesznek a retina oxigénnel való ellátásában, ezáltal biztosítják annak megfelelő működését. A chorioidea a retina és a sclera között helyezkedik el. Ez a retina alatt lévő érhálózat biztosítja a szem számos részének a vérellátását. A chorioidea az iristől a látóidegfőig terjed. 29. ábra: Látóideg A látóideg biztosítja a kapcsolatot az aggyal. Az egyes idegrostok a látóidegben szedődnek össze, és az ingerület ezen keresztül jut el az agyba ahol az információ képpé alakul. Ahhoz, hogy a látás képessége kialakuljon, szükség van arra, hogy fiatal életkorban megfelelő mennyiségű és minőségű vizuális ingerület jusson a retinától a látóidegen keresztül az agyba. Ennek hiányában tompalátás vagy a látás

5 képességének teljes hiánya alakulhat ki. Ezért elengedhetetlen, a gyermekek látásélességének korai életkorban történő ellenőrzése. 30. ábra: Látóidegfő A látóideg egyetlen látható része a látóidegfő. Ennek a fontos területnek az elváltozásai szemtükörrel vagy funduskamerával vizsgálhatók. A szemfenék egy másik fontos területe a macula lutea (sárgafolt). A maculán belül található a fovea, sűrűn elhelyezkedő csapjaival ez a terület felelős az éleslátásért. 31. ábra: A szem átmetszeti képe Ismétlésként nézzük át a szemgolyó alkotó-részeit. A cornea az iris előtt elhelyezkedő átlátszó szövet. A cornea a szem első törőfelszíne. Az iris a szem színes részét képezi. A közepén található fényszabályozó nyílás neve: pupilla. A szemlencse az iris mögött található. A szemlencse a corneához hasonlóan megtöri a fénysugarakat. A corneával ellentétben azonban a szemlencse képes az alakváltoztatásra, így tud fókuszálni a különböző távolságban lévő tárgyakra. Működésében hasonlít a fényképezőgépek autofókusz funkciójára. A retinát narancs színnel ábrázoltuk a képen. A retina több millió idegvégződést tartalmaz. Amikor a fénysugarak elérik a retinát, átalakulnak elektromos impulzusokká, melyek az agyba jutva, ott átalakulnak értelmezhető képpé.