VÍZUÁLIS OPTIKA. A szem és a látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018
|
|
- Lajos Kis
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÍZUÁLIS OPTIKA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018
2 Az emberi szem
3 Az emberi szem felépítése Az emberi szem akárcsak a legtöbb összetett látószerv - felépítését tekintve két részre bontható. Optikai rendszerre, amely a fényingerek összegyűjtéséért és fókuszálásáért felelős, valamint Neurális rendszerre, amely az optikai elemeken keresztüljutó ingerek előfeldolgozását, és az agyba való továbbítását végzi.
4 Az emberi szem legfontosabb részei
5 A szemlencse optikai hatása A Gullstrand-féle háromrétegű szemlencse Elülső görbülti sugár 10 mm (valójában mm) Hátulsó görbületi sugár 6 mm (valójában mm) n1 = 1.386; n2 = A lencse törőereje Gullstrand szerint dioptria
6 A szemlencse akkomodációja A zonula rostok megfeszülése ellaposítja a lencsét, míg a ciliáris izmok megfeszülése kidomborítja.
7 A látvány képe a retinán és a tudatban A szem képalkotó rendszere fordított állású, kicsinyített, reális képet alkot a retinán. Agyunk ezt a képet helyes irányban értelmezi (tanulás!) A retinális kép sok hibával terhelt: -Életlenség, főleg a széleken -Perspektívikus torzítás -Egyenetlen megvilágítás -Vak-folt Az agy korrigálja a hibákat
8 A retina
9 A szem és a retina
10 A retina felépítése
11 A retina felépítése A retina vastagsága kb. 0.5 mm. Öt rétegből áll: Receptor-réteg (Csapok és pálcák) Bipoláris sejtek rétege (A csapok és pálcák idegi jeleit továbbítják a ganglion sejtekhez) Horizontális sejtek rétege (A csapok illetve a pálcák között létesítenek összeköttetést) Ganglion sejtek rétege (A bipoláris sejtektől a látóideghez továbbítják az idegi jeleket; frekvencia-modulációval) Amacrine sejtek rétege (A ganglion sejtek között létesítenek kapcsolatot) Axon: hosszú ideg nyúlvány, amely az idegi jeleket továbbítja Szinapszis: kapcsoló felület az idegsejtek között Dendrit: fogadja a bemeneti jeleket a többi idegsejttől
12 A fotoreceptor sejtek felépítése
13 A retina elektronmikroszkópos képe
14 A retina idegsejt típusai
15 A retina metszete
16 A retina rétegei
17 Emberi retina foveájának metszete
18 Majom retina foveájának metszete
19 A receptor sejtek eloszlása a retinán
20 Csapok és pálcikák eloszlása a retinán
21 A pálcák (Rods) kb 1000 x érzékenyebbek, mint a csapok (Cones)
22 A retina idegsejtjeinek működése
23 A vízuális információ útja a retinán keresztül A retina jelfolyamának bemeneti pontja: a fotoreceptor kimeneti pontja: a ganglion sejt A ganglion sejt és fotoreceptor között két útvonal lehetséges: direkt (vagy vertikális): Fotoreceptor Bipoláris sejt Ganglion sejt indirekt (vagy horizontális): Fotoreceptor Horizontális sejt Bipoláris sejt Amakrin sejt Ganglion sejt
24 Csapok alkotta retinális receptor mezők felépítése (On-centrum) A fotoreceptorok a ganglion sejtekhez koncentrikus felépítésű receptormezőkbe rendeződve kapcsolódnak, melyek akár át is lapolódhatnak egymáson. A receptor mező két részből áll: - centrális szegmens - perifériális szegmens
25 A retinasejtek különböző típusai A receptor sejtek kétfélék: - csapok (a nappali látást biztosítják) - pálcikák (az éjszakai látást biztosítják) A horizontális sejtek kereszt-kapcsolatokat biztosítanak a fotoreceptorok kimeneti jelei között. A bipoláris sejtek kétfélék: - on-típusú bipoláris sejt (ingerlés) - off-típusú bipoláris sejt (gátlás) Az amakrin sejtek újabb kereszt-kapcsolatokat biztosítanak A ganglion sejtek négyfélék: - PC (vagy P parvocelluláris kis sejtes) - MC (vagy M magnocelluláris nagy sejtes) - KC (vagy K koniocelluláris) - iprgc (Photosensitive, azaz fényérzékeny) típust. Az axonok továbbítják az információt az agyba (Axonok kötege: látóideg)
26 A szemtől az agyig A ganglion sejtek nyúlványai, az axonok alkotják a szemideget (nervus opticus). A szemideg közvetíti a látási információt az agyba. Az agyban az oldalsó geniculatus mag (lateral geniculatus nucleus, LGN) fogadja az információt. Az LGN a talamuszban található réteges szerkezetű sejtcsoportosulás, mely fontos szerepet játszik a vizuális információ-feldolgozó rendszerek között. Az LGN mindkét agyféltekében megtalálható. Embernél hat, egymás felett elhelyezkedő rétegből áll. Lentről felfelé haladva: Az első és második réteg nagyobb sejtekből áll, innen ered a nagysejtes (magnocelluláris) elnevezés. A nagy-sejtes réteg bemenetét az M típusú retinális ganglionsejtek adják. A fölötte elhelyezkedő kisebb sejtek alkotják a kissejtes (parvocelluláris) réteget (3-6. réteg). A P sejtek a kis-sejtes réteget látják el információval.
27 Receptív mezők az agyban Az LGN sejtjei a retinális ganglionsejtekhez hasonlóan kör alakú receptív mezővel rendelkeznek, melyek központi és környéki részre oszthatók. Magnocelluláris sejtek (1 2. réteg) A magnocelluláris sejtek receptív mezője kétszerese, sőt háromszorosa is lehet a parvocelluláris réteg sejtjeinek, így az információt sokkal elnagyoltabban elemzik. A sejtek válasza a receptív mező központi-környéki részének megvilágításbeli különbségétől függ, melyet a szín egyáltalán nem befolyásol. Parvocelluláris sejtek (3 4. réteg) Mivel ezek a sejtek kis receptív mezővel rendelkeznek, aprólékosan elemzik a téri információt. A színnek fontos szerepe van a sejtek válaszában. A parvocelluláris sejtek színopponensek, azaz az ellentétes színekre sajátos választ adnak.
28 Az iprgc típusú ganglion sejtek Működésük elsősorban a cirkádián ritmusra, vagyis a napszakokkal változó életritmusunkra van hatással, leginkább a melatonin hormon vérbe való kiömlésének elősegítésével és gátlásával. A melatonin mennyisége határozza meg éberségi szintünket - ha ezen hormon szintje magas a véráramban, szervezetünk pihenő üzemmódba kapcsol, elálmosodunk és végül elalszunk. A cirkádián ritmus számos életfunkció váltakozását foglalja magában. Tartalmazza a pulzusszám, vérnyomás és testhőmérsékletet változását Az iprgc típusú ganglion sejtek a kék fényre érzékenyek A melatonin szint és a cirkádián ritmus
29 Az iprgc típusú ganglion sejtek jel-képzése
30 On- és Offcentrum típusú receptor mezők működése
31 A retina betegségei
32
33 Egészséges retina képe oftalmoszkópon nézve
34 Öregkori macula degeneration
35 Diabetikus retina
36 Retinitis pigmentosa
37 Glaucoma (zöldhályog)
38 A szem és a látás
39 Látási jelenségek Világos adaptáció sötét adaptáció Szín adaptáció A kontraszt jelenség Káprázás és vakítás Sztereo látás Akkomodáció
40 Az adaptáció: a szem alkalmazkodása a változó fény-viszonyokhoz. A szem adaptációs mechanizmusai: A pupilla méretének változása (2 10 mm átmérő: kb 25-szörös fénymennyiség változás) A nappali receptorok (csapok) és az éjszakai receptorok (pálcikák) átváltása (kb 1000-szeres érzékenység változás) Fotopikus látás: csak a csapok működnek Scotopikus látás: csak a pálcikák működnek Mezopikus látás: a csapok és a pálcikák is működnek
41 A pigmentek mennyiségének változása A pigmentek llandóan termelődnek, de fény hatására bomlanak is. A bomlás sebessége a megvilágítás erősségével arányos. Egyensúlyi állapot alakul ki a folytonos bomlás és termelődés során. Ha nagy a megvilágítás erőssége, a pigmentek nagy része lebomlik, az érzékenység alacsony lesz. Mintegy 12 nagyságrendnyi érzékenység változást jelent. Világosság adaptáció/sötét adaptáció Tartománya: 2 foton lx) Színadaptáció (Színkonstancia) Von Kries törvény Inger * érzékenység = const (adaptációs idő!) A három csap-típus egymástól függetlenül adaptál
42 Az adaptáció dinamikai lefolyása Világos adaptáció - sötét adaptáció
43 A színadaptáció A Von Kries törvény: Inger * érzékenység = const A Von Kries törvény csak teljes adaptáció esetén érvényes! (Az adaptációs idő letelte után) A három csap-típus egymástól függetlenül adaptál A szín-konstancia: Különböző megvilágítások mellett a felületszíneket azonosnak látjuk, ha beállt a teljes szín-adaptáció. A szín-konstancia csak Planck-sugárzókkal történő megvilágításokra igaz, extrém (pl. vonalas spektrumú) fényforrásokra nem!
44 A Weber-Fechner törvény: ΔE = const L E c L L E c ln Lo ΔE az érzékenység küszöb ΔL az éppen érzékelhető megvilágítás különbség L adott megvilágítási szint [asb] A törvény asb között érvényes A törvény nemcsak a látásra, henem a hallásra és minden más emberi érzékelésre is érvényes
45 Sötét adaptációs görbék
46 Adaptációs görbék 1 Troland (Td) a megvilágítása a retinának, ha 1 cd/m 2 fénysűrűségű felületet nézünk 1 mm 2 felületű pupillán kereszutül)
47 Adaptométer kiértéklése
48 Világos-adaptáció mérése Küszöbérték növekményméréssel
49 A világos adaptáció küszöbérték növekmény karakterisztikája
50 A világos adaptációs görbe finomszerkezete (Pálcikák esetén)
51 A kontraszt
52 Szín kontraszt és világosság kontraszt; A szem kontraszt-fokozó mechanizmusa a szomszéd-effektus
53 A kontraszt definiciója
54 Egy pont képe Két pont Két pont Az Airy-korong feloldott képe fel nem oldott képe
55 A kontraszt átviteli függvény
56 A szem kontraszt érzékenységi függvénye
57 A káprázás és a vakítás
58 Mezopos fényhatásfok görbék eltérő fénysűrűség szinteken Walters és Wright mérései alapján
59 Rontó káprázás: Olyan káprázás, amely rontja a tárgyak látását anélkül, hogy szükségképpen kényelmetlenséget okozna. A szemgolyóban létrejövő fényszórásra vezethető vissza [5.]. Zavaró káprázás: A kápráztató hatások közül azt nevezzük zavaró káprázásnak (vagy pszichológiai káprázásnak), amely látási kényelmetlenséget okoz anélkül, hogy szükségképpen rontaná a tárgy látását. Ilyen zavart okozhat, ha pl. egy nagy fénysűrűségű tárgy van a perifériás látás területén. (Nemzetközi Világítástechnikai Szótár)
60 Káprázás (egyenetlen fénysűrűség + rossz adaptációs képesség)
61 A vakítás A vakítás a káprázáshoz hasonló optikai jelenség, de még fokozottabban veszélyes. Ilyen helyzet alakulhat ki a szembejövő jármű tompítatlan fényszóróival való találkozáskor. De olyan vakítás is felléphet, amelyet a síkfelületekről visszavert polarizált fény okoz (például vízfelszínről, autószélvédőről visszaverődő napfény). A vakítás - csökkenti a látáskomfortot - zavarja a színérzékelést - rontja a tér- és mélységérzékelést - extrém diszkomfortot okoz.
62 Polarizációs szemüveg hatása
63 A látási információ idegrendszeri feldolgozása
64 A látás 3 fázisa: 1. Inger (a fizikai környezet fényei, hangjai, illatai) 2. Érzet (az élő szervezetből kiváltott reakció) 3. Észlelet (az ingerület idegrendszeri feldolgozása után létrejött tudatos eredmény)
65 A szemtől az agyig
66 A látóközpontok az agyban
67
68 Az alakfelismerésre szakosodott területek
69 A látási információ továbbítása A látási információ az idegpályákon (axonokon) elektromos impulzusok formájában terjed. Az impulzusok frekvenciája arányos az inger erősségével. A frekvenciasáv 110 és 300 Hz között fekszik. Ezért az átvihető információ tartománya lehet. Az emberi szem szaruhártyája és a retina (mint pólusok) között sötétben néhány mv potenciálkülönbség (retina potenciál) mérhető. A szaruhártya az anód, a retina a katód. A retinapotenciál a megvilágítás növelésével növekszik. A retinapotenciál változását fényfelvillanás hatására az elektroretinogram mutatja meg. Az elektroretinogram készítése sötét szobában, sötétre adaptált szemmel történik. Az egyik elektróda a szemgolyóra helyezett kontaktlencsén van elhelyezve, a másikat a halántékra tapasztják.
70 Elektroretinogram
71 VÉGE
LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás
LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi
RészletesebbenFénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ
LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ
LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző
RészletesebbenVÍZUÁLIS OPTIKA. A színlátás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018
VÍZUÁLIS OPTIKA A színlátás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 A színlátás Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenÉlettani ismeretek A fény érzékelése és a látás
Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok
RészletesebbenOrvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenVáz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:
Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/
RészletesebbenA látás élettana II.
A látás élettana II. Tanulási támpontok 98-99. prof. Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1 papilla n. optici fovea 2 1 A retina sejtjei 3 A retina sejtjei pálcikák csapok bipolaris sejtek horizontális
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
RészletesebbenA látás. A szem anatómiája
A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
RészletesebbenOrvosi Fizika. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2015. november 30. Látószervünk működése (fizikai alapok)
RészletesebbenOPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu
RészletesebbenVizuális illúziók. Gátlás Kontraszt illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás. A vizuális feldolgozásért felelős területek
Vizuális illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás BME Kognitív Tudományi Tanszék Németh Kornél (knemeth@cogsci.bme.hu) A vizuális feldolgozásért felelős területek Mi és Hol pályák (Mishkin & Ungleider,
RészletesebbenSzem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK
Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenNémethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2
Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú
RészletesebbenSáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet
A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenAlapfogalmak folytatás
Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,
RészletesebbenSzem, látás. 4.ea BME - VIK
Szem, látás 4.ea 2013.03.03. BME - VIK 1 2013.03.03. BME - VIK 2 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenAz érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési
Részletesebben10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2.
10/8/12 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2012. Október 2. Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! A szem vázlatos szerkezete Optikai leképezés
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.06.05.
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenSzem járulékos szervei. A szem védőkészüléke
Látószerv Járulékos szervek Védőberendezések (szemhéjak, szempillák) Könnyrendszer (könnymirigy és könnyelvezető készülék) Szemmozgató izmok Szemgolyó Szemideg és látópálya Látókéreg Szerk.: Vizkievicz
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenA LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+
A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei
RészletesebbenJármű optika Dr. Ábrahám, György Dr. Kovács, Gábor Dr. Antal, Ákos Németh, Zoltán Veres, Ádám László
Jármű optika Dr. Ábrahám, György Dr. Kovács, Gábor Dr. Antal, Ákos Németh, Zoltán Veres, Ádám László Jármű optika írta Dr. Ábrahám, György, Dr. Kovács, Gábor, Dr. Antal, Ákos, Németh, Zoltán, és Veres,
RészletesebbenCsapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG
A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely
RészletesebbenA látás. A látás specialitásai
A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás
RészletesebbenOPTIKA. Szín. Dr. Seres István
OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió
RészletesebbenFénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb
LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István
OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú
Részletesebben11/23/11. n 21 = n n r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke november 22.
11/23/11 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2011. november 22. A szem vázlatos szerkezete Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! Távolsági alkalmazkodás:
Részletesebben1. sz. ábra. A szemgolyó
1 1.2 fejezet. Vizuális észlelés A gerincesek evolució során a fényérzékelo hámsejtek a testfelszínrol visszahúzódtak, a védelmi szervezodés optikai berendezéssel egészült ki, amely a szemlencse összenyomásával-széthúzásával
RészletesebbenAz emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás
Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna
RészletesebbenMax. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG
ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István
OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenIX. Az emberi szem és a látás biofizikája
IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses
RészletesebbenÉrzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)
Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#
RészletesebbenA LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM
A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani
RészletesebbenAz érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenMikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán
Somogyvári Zoltán Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet Elméleti Osztály Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek Kutatócsoport Az agy szürkeállománya
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 725 01 Látszerész és fotócikk-kereskedő
RészletesebbenA Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos
A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos VTT Szeminárium, Budapest, 2017-10-10 Bevezetés Néhány szó a fényről A fényforrások csoportosítása Az emberi
RészletesebbenVilágítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés
Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes
Részletesebben3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei
Ebben a fejezetben a közút világításával kapcsolatos követelményeket a közút használójának szempontjából vizsgáljuk. Az első részben még sem számszerű világítástechnikai előírásokat, sem megoldási javaslatokat
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása.
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezése Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása. AZ
RészletesebbenLátás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány.
Látás FIZIKAI ALAPOK Elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum: ~10 14 m (kozmikus sugárzás) ~10 6 m (rádióhullámok) hullámhossz tartományba esik Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenA szem anatómiája 1. rész 2008-
A szem anatómiája 1. rész A szem anatómiája 1. rész - A látószerv részei 2. rész - Gyakori szemészeti kórképek 3. rész - A látás folyamata. Szemhéjak A szemhéjak a szem járulékos részei. Közvetlenül nem
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenNagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke
Nagy János PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke Világítási célra felhasznált energia A világon 3% Villamos energia 19% Villamos energia a háztartásban: 15% Az iparban: változó, technológia
RészletesebbenCARE. Biztonságos. otthonok idős embereknek CARE. Biztonságos otthonok idős embereknek 2010-09-02. Dr. Vajda Ferenc Egyetemi docens
CARE Biztonságos CARE Biztonságos otthonok idős embereknek otthonok idős embereknek 2010-09-02 Dr. Vajda Ferenc Egyetemi docens 3D Érzékelés és Mobilrobotika kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenPontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz
Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete
Intelligens Rendszerek Elmélete 2 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/1 IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat
RészletesebbenA kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek
A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek Miért vizsgáljuk a szenzoros képességeket? Anatómiai-morfológiai különbségek Hubel és Wiesel Tapasztalat Összehasonlító vizsgálatok Kivel?
RészletesebbenI. Szín és észlelet Tartalom
I. Szín és észlelet Tartalom I. Szín és észlelet... 1 1. Színes látás: a látórendszer felépítése és működése, a szem és részei (a retina felépítése, csapocskák, neurális hálózat a retinában); a jel útja
RészletesebbenA látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.
A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
RészletesebbenAz elektromágneses spektrum
A látás élettana Az elektromágneses spektrum 1 Az elektromágneses spektrum, a fény fizikai tulajdonságai, quantitatív jellemzők: fényerősség: candela fénymalom Laser fényáram: lumen LED izzó diffractios
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenA szem anatómiája 1. rész. Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE
A szem anatómiája 1. rész Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE 2. ábra: A szem anatómiája A szem anatómiáját, a gyakori szemészeti kórképeket, és a látás folyamatát öleli fel ez a 3 részből álló sorozat. Az
RészletesebbenA SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer
A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale
RészletesebbenSzilárd testek sugárzása
A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű
RészletesebbenHogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?
Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Molnár Károly Zsolt Óbudai Egyetem KVK MTI molnar.karoly@kvk.uni-obuda.hu Tematika Alapfogalmak A világítás célja A jó világítás követelményei Fényforrások fajtái
RészletesebbenSzínes gyakorlókönyv színtévesztőknek
Lux et Color Vespremiensis 2008 Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek Dr. Wenzel Klára, Dr. Samu Krisztián, Langer Ingrid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 725 01 Látszerész és fotócikk-kereskedő
RészletesebbenVilágosság, vizuális komfort és munkavégzés. Brightness, visual comfort and task performance N. Vidovszky Á-Schanda J
Világosság, vizuális komfort és munkavégzés Brightness, visual comfort and task performance N. Vidovszky Á-Schanda J 1 1.Bevezetés 2.Világosság és fénysűrűség arány vizsgálata 3.Osztálytermi vizsgálatok
RészletesebbenPéldául vezetés közben.
Polgár József Optikai szakreferens 2015 Stratégia Speciális megoldások nagy igényű ügyfeleknek A versenyképesség és fejlődés jegyében a ZEISS innovatív, speciális kialakításokat és megoldásokat fejleszt,
RészletesebbenFoglalkozási napló. Látszerész és optikai árucikk-kereskedő
Foglalkozási ló a 20 /20. tanévre Látszerész és optikai árucikk-kereskedő (OKJ száma: 54 725 0) szakma gyakorlati oktatásához 14. évfolyam A ló vezetéséért felelős: A ló megnyitásának dátuma: A ló lezárásának
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz
Intelligens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 A természetes
RészletesebbenMagyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola TRANSZPARENCIA. A fény műve és a mű fénye. DLA értekezés tézisei. Madácsy István.
Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola TRANSZPARENCIA A fény műve és a mű fénye DLA értekezés tézisei Madácsy István 2009 Témavezető: Kocsis Imre, DLA Habil, egyetemi tanár A transzparencia nemcsak
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenLencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú
Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,
RészletesebbenAZ AKKOMODÁCIÓ. 1. ábra. A szemlencse akkomodációja. Kapcsolódó részek: Rontó, Tarján: A biofizika alapjai Függelék: A2, A3, A4
Kapcsolódó részek: Rontó, Tarján: A biofizika alapjai Függelék: A, A3, A4 akkomodációs képesség accomodation Akkomodationsbreite látásélesség visual acuity Sehschärfe vakfolt optic disc, blind spot blinder
RészletesebbenVízuális optika. Szemészeti optika I.-II. Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Vízuális optika Szemészeti optika I.-II. Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 I. RÉSZ Optikai alapok Fényhullámok és fénysugarak A hullámfrontok
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenHallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető
Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenVizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort
VIZUÁLIS KOMFORT 1 Vizuális komfort Filetóth Levente PhD E-mail: levente@filetoth.eu Vizuális komfort Tudati megelégedés a látással kapcsolatban: a vizuális komfort mértéke a megelégedettséget tükrözi.
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
RészletesebbenIRREGULÁRIS SZINTÉVESZTÉSI TIPUSOK
II. Lux et Color Vespremiensis konferencia, Veszprém, 2003.10.16. IRREGULÁRIS SZINTÉVESZTÉSI TIPUSOK Wenzel Klára - Samu Krisztián Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Aliter in theoria, aliter
Részletesebben