Emberközpontú Európa-politika, emberközpontú tudomány

Átírás

1 Emberközpontú Európa-politika, emberközpontú tudomány Társadalomtudományt az uniós keretprogramokba! A századvég európai társadalmának megismerése Határozottabb uniós kultúrpolitika szüksége Az Európai Unió jövõképe Európában emberek is élnek Az euró bevezetése Az Európaszakértõk dolga Európában, az Európai Unióban emberek fognak élni nem árt többször leírni konferencia-blokkjainkra ezt az egyszerû mondatot. Évek óta hajtogatjuk néhányan, akik a kultúra, a társadalompolitika napi munkásai vagyunk. Mondjuk politológus kollégáinknak: nemcsak a politikai intézmények, a törvényhozás, a végrehajtás, a biztonságpolitika, a diplomáciai szövetségek rendszere a fontos, hanem azok az emberek is, akik ezekben az intézményekben tevékenykednek. Akiknek mint mikroközösségeket alakító idõs és fiatal embereknek a véleményét, indulatait, szociális törekvéseit ezekben az intézményekben megfogalmazzák. Mondjuk közgazdász kollégáinknak: nemcsak a bankrendszer, a befizetések, a pályázások rendszere a fontos, hanem a maguk életfenntartásáról gondoskodó, létszükségleti cikkeiket vásárló, sõt azokat megtermelõ emberek is. Akiknek iskolázottsági szintjétõl, egészségi-szellemi-fizikai kondíciójától is függ majd az unió termékeinek színvonala, az unió egészének versenyképessége. Elismerem Schauble úr igazát, az euró bevezetése január 1-jén az EU, sõt Európa történelmének egyik nagy elõrelépése lesz. Összetartó erõ. De nem csak, talán nem is elsõsorban a gazdasági összetartó erõt látom az euró bevezetésében, hanem a tömeglelki tényezõt is: az embereket lelkileg fogja ráébreszteni az unióban való együttélés kellemességére és hasznára. Ezért is örülök, nyilván sokan vagyunk így, hogy elõadásában Jacques Santer elnök úr sürgette: 1999-tõl foglalkozzunk többet az emberrel! Ez egybecseng azzal, amit néhányan évek óta hajtogatunk: ismerjük meg jobban az európai kontinensen élõ embert, követeljünk emberközpontúbb politikákat, emberközpontúbb Európa-terveket. A mi, ún. szakértõk dolga, hogy kérdéseket, javaslatokat fogalmazzunk meg az európai államelnökök, politikusok részére. Én errõl az egyetlen téma július 4. Hozzászólás Berlinben az Európa Fórum konferenciáján.

2 EMBERKÖZPONTÚ EURÓPA-POLITIKA, EMBERKÖZPONTÚ TUDOMÁNY 203 körrõl foglalkozzunk az emberrel szeretnék három javaslatot elõterjeszteni. Mind a három azt firtatja: mit jelent az emberközpontú politikai gondolkodás. A SZÁZADVÉG EURÓPAI TÁRSADALMÁNAK MEGISMERÉSE Három okom van e megismerést sürgetni. Egyrészt: a 20. század egymást követõ ipari-technikai forradalmai: a villamosítás elterjedése, az atomenergia felszabadítása, a mûanyag feltalálása és tömeges alkalmazása, a robbanómotorok forradalmasította közlekedés, majd az élettudományok hihetetlen fejlõdése gyógyszer, mûtrágya, géntechnika, napjainkban pedig az informatika, egy új társadalmat szültek a 20. század végére. Csodamûszereink, autóink, háztartási gépeink, számítógépeink bûvöletében élünk, de legfeljebb csak sejtjük, hogy mindez a csodálatos technikai fejlõdés milyen változásokat idézett elõ bennünk, emberekben. Az élethossz kitolódásáról, élelmezési, lakáskörülményekrõl még csak idézünk statisztikai adatokat, de kevesebbet tudunk arról: milyen tömeglelki, szokásrendi változások mentek végbe gondolkodásunkban, erkölcseinkben? Tanulmányozni kell a chipkorszak emberi társadalmát! Másrészt: az unió új társadalmi mozgásokat hoz létre. A mozgásrádiusz kitágul. A kontinensen szabadon mozgó tõke üzemeket nyit, bezár telephelyeket, és terméket változtat: mindez új munkavállalói tulajdonságokat igényel máris. Többször kell foglalkozást változtatnia az egyénnek. Az elmúlt 40 esztendõben az Egyesült Államokból ismertük e jelenséget, de ott az egynyelvûség és egytörvényûség következtében sokkal szabadabban mozog az egyén, mint a nemzetállami határoktól szabdalt Európában. Itt a társadalom alapvetõen egy helyben marad, míg a termelés egységei mozognak. (Nem követheti a munkavállaló az üzemet, amelyik áttelepedett Európából Szingapúrba.) Új életcélok állnak a fiatalok elõtt, új házasodási, családi modellek alakulnak ki. Másféle iskolázottság, alap- és utóképzés szükséges, mint 30 évvel ezelõtt. Harmadrészt azért fontos a társadalom tanulmányozása, mert az informatikai társadalom eszközállománya a számítógép, a mobiltelefon, az újfajta televíziózás, az internet beláthatatlan változásokat szül az érintkezéskultúrában. És a gondolkodáskultúrában. Az ember individualizálódik, de egyben megtelik közösség iránti új típusú vággyal. És nem is tudjuk, mi lesz a vége a legutóbbi technikai-ipari folyamatnak, s milyen társadalmi érintkezési rendszert alakít ez ki éven belül. Következtetésem: az Európai Uniónak társadalomkutatási programokat kell indítania. Az unió tudományos keretprogramjait 1991 óta bírálom. A keretprogramok még mindig az unió hõskorában preferált témákat tartalmaznak: mûszaki tudományok, fizika, kémia, természet- A technika eredménye: új társadalom Az uniós integráció kihatása Az informatika következményei

3 204 GLATZ FERENC A keretprogramok régimódiak kutatás. Ezek a keretprogramok még mindig az elmúlt száz év egyoldalú technikai optimizmusát tükrözik. Minden elismerésünk ezen tudományoké, nélkülük nem jutottunk volna ide, ahol most tartunk. De szükségesnek látom a társadalomkutatás fokozottabb támogatását! És nem is elsõsorban a politikai intézmények, hanem a politizáló társadalom, a napi jogi viszonyok, a társadalmi-szociális mozgások, az idõs fiatal korosztályok új típusú problémáinak, a nõ férfi kapcsolatnak új típusú tanulmányozását. Ki kell bõvíteni a keretprogramok témáit társadalomkutatási programokkal. Több társadalomkutató kell, de tegyük hozzá más típusú társadalomkutató. Elég volt a kvázifogalmakkal dolgozó, kulturáltan halandzsázó, senki által nem érthetõen író, beszélõ, önmegvalósító társadalomkutatókból. Az úgynevezett posztmodernekbõl. Ilyen is kell, ez hozzánk tartozik, de ezzel szemben elsõsorban célratörõen gondolkodni képes, pontosan fogalmazó, okos társadalomkutatókra van szükség. HATÁROZOTTABB UNIÓS KULTÚRPOLITIKA SZÜKSÉGE Nemzeti sokszínûség szervezeti ekvivalencia Egyetértünk abban, hogy az unión belül a kultúrpolitika alapjában maradjon nemzetállami szinten egyelõre. Az anyanyelvi kultúra modernizálása, ápolása az európai sokszínûség megõrzésének is alapja. Talán mindnyájan egyetértünk abban, hogy az unió jövõje a kulturális sokszínûség legyen. Mégis: a közös kulturális értékek nélkül nincs közös területigazgatási egység. Európai identitás nélkül nincs jól mûködõ Európai Unió! Ezt 1992 óta hajtogatom, és nem azért, mert a nemzeti vagy regionális, lokális identitást gyengíteni szeretném. Nem lépünk eléggé elõre az oktatási rend- Ország KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS AZ EURÓPAIAK IDENTITÁSTUDATÁRÓL, 1995 (%) Európainak vallja magát Európai és saját nemzetéhez tartozó Saját nemzetéhez tartozó és európai Csupán saját nemzetéhez tartozik Nem tudja Luxemburg Olaszország Franciaország Belgium Spanyolország Németország EU-átlag Portugália Hollandia Írország Ausztria Görögország Finnország Dánia Egyesült Királyság Svédország Forrás: The European Union: what is in it for me? Luxemburg, old.

4 EMBERKÖZPONTÚ EURÓPA-POLITIKA, EMBERKÖZPONTÚ TUDOMÁNY 205 szer ekvivalenciájában. Nem tudunk kialakítani hatékony nyelvprogramokat. Nem tudjuk az oktatási anyagban eléggé tematizálni az Európaismereteket. Történész vagyok, ezért talán kollégáimnál is jobban érzem a szükségét: nincs európai identitás Európa-történet nélkül. Hol tartunk az Európa-ismeretek földrajz, történelem, néprajz, zene, irodalom terén? És ezek kutatásában? Az emberrel foglalkozni tehát azt is jelenti: határozottabb kultúrpolitikát folytatni. Nem elvenni az egyes nemzetektõl a lokális képzés sajátosságának jogát, de, mondjuk, csak fele annyi pénzt fordítani kultúrára-tudományra, mint amennyit az agrártámogatásra költ jelenleg az Európai Unió. De: európai identitás, Európa-történet AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVÕKÉPE Az unió jövõje nemcsak azt jelenti, hogy vég nélküli vitákat folytatunk a nemzetállami képviseletekrõl, az Európa Parlament jövõbeli összetételérõl. Vagy arról, hogy a keleti kiterjesztés milyen új uniós politikai, netán gazdasági egyensúlytalanságot fog jelenteni. Azzal is többet kellene foglalkozni: a keleti kiterjesztés milyen munkaerõ- és tõkevándorlást, milyen interetnikus kapcsolatrendszereket alakít ki itt Nyugaton, és nálunk, Keleten. Milyen szociális mozgást idéz elõ nálunk, Keleten? A nyugati nyitás hatására máris óriási szociális és kulturális szakadék keletkezik. Amely szakadék csökkentésére nincs eszközünk, de egyelõre elképzelésünk sem. (Mint ahogy Nyugaton is, az ide vándorló más kultúrájú, más vallású emberek óriási etnikai és részben szociális feszültségeket idéznek elõ. Amelyeket nemzetállami szinten megoldani nem lehet.) Már most meg kéne kezdeni a vitákat értelmiségi munkabizottságokban az unió és Európa jövõjérõl. Téma lehetne az Európai Unió viszonya az USA-hoz, a távol-keleti világhoz. (Itt mellettem Kisinger úr megjegyezte az elõbb: az USA elaludt utalva arra, hogy a gazdasági egységesülés után Európa milyen komoly vetélytársa lehet az USA-nak, amelyre odaát, az óceán másik oldalán, nem figyeltek föl. És mi, európaiak, nem aludtunk el, kérdezhetném én, ha Kínára tekintünk, vagy a kiszámíthatatlan muszlim társadalmakra?) Milyen lesz Európa, az Európai Unió értelmiségi-szellemi potenciálja? Milyen a katonai potenciálja az uniónak? És milyen lesz a viszonyunk Oroszországhoz? Nem víziókat, hanem alternatívákat kell leíratni! Kutatócsoportokat ösztönözni! (Most nem is beszélek arról, hogy az elmúlt években számtalanszor ismertük el: a jövendõ keleti tagállamok területén élõ népekrõl egyszerûen nincs ismerete Nyugat-Európának.) Milyen lesz a huszonötök Európája? Egyáltalán, mi lesz a viszonyunk a keleti és a déli határaink másik oldalán élõ népekhez? Viták a képviseleti rendszerrõl Keleti nyitás munkaerõvándorlás Értelmiségi munkabizottságok

5 206 GLATZ FERENC A társadalom folytonos változásai Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! Nem hiszek az automatizmusokban! Pontosabban: nem hiszek abban, hogy a társadalomban, az emberi világban ugyanolyan mechanizmusok mûködnek, mint gépeinkben, autóinkban, komputereinkben. A társadalmi mozgást figyelni kell, tanulmányozni, és meg kell próbálni befolyásolni azt. Az embert károsító folyamatokat okos szociál- és egészségügyi politikával és kultúrpolitikával kézben kell tartani. Ezért kell Amszterdam után most több emberközpontú témát a kutatásban és a politikában (azaz a gyakorlati aktivitásban) napirendre tûzni. Kézirat.