EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 TUDOMÁNYOS TANÁCS ÜLÉSE IDŐPONT: JANUÁR 13., HELYE: TANÁRI KLUB (SZERB UTCA I. EM.) EMLÉKEZTETŐ Napirend előtt: Szalay Péter elnök 14:00-kor megnyitja a Tanács ülését, üdvözölve a Tanács megjelent tagjait. Az elnök megállapítja, hogy a 14 szavazati joggal rendelkező tag közül 11 jelen van, így az ülés határozatképes. (Jelenléti ív a 2. sz. mellékletben.) Az elnök az emlékeztető vezetésére Kóré Veronikát, a TT titkárát kéri fel, amit a Tanács egyhangúlag (11 igen szavazattal) elfogad. Az elnök szavazásra bocsátja az előzetesen megküldött napirendet, melyet a Tanács egyhangúlag (11 igen szavazattal) elfogad. A napirendi pontok tárgyalása előtt a Tudományos Tanács elnöke gratulál Farkas Illésnek, és ünnepélyesen átadja részére az Ígéretes Kutatói díjat, amelyet A tudományos kutatás napja az ELTE-n című ünnepi rendezvényen a díjazott nem tudott átvenni. 1. napirendi pont: Pályázatok elbírálása a) Nemzetközi konferencia szervezése Az elnök elmondja, hogy a Tudományos Alap nemzetközi konferenciaszervezésre tervezett 5 millió forintos, évi kerete elfogyott, ezért már az előző ülésen is a évi forrás terhére szavazta meg a támogatandónak ítélt nemzetközi konferenciák pályázatát a Tanács. Az idei keretből eddig forint összegű támogatást szavazott meg a Tanács, a végleges költségvetés elfogadásáig a tavalyi keretnek megfelelő összeggel (5 millió forint) lehet csak számolni. Szabó P. Katalin, az EDÖK által delegált tanácstag nem vett részt a nemzetközi konferenciák pályázatának tárgyalásánál és szavazásánál, mivel az egyik pályázat beadásánál érintett _nk_1 nemzetközi konferenciaszervezésre benyújtott pályázatának költségtervét hiányosnak találja a Tanács, árajánlatok sem szerepelnek benne. Márkus Éva szerint szakmai szempontból támogatandó a pályázat, azonban nem derül ki belőle, hogy pontosan kiket hívnak meg a felsorolt különböző országokból. Fokasz Nikosz is egyetért ezzel a véleménnyel, ha ilyen közeli (áprilisi) a konferencia időpontja, akkor már tudnia kell a szervezőknek, hogy kit hívnak meg /1. határozat: A Tanács _nk_1 pályázatát egyhangúlag (10 nem szavazattal) nem támogatja.

2 _nk_2 pályázatának több eleme nem támogatható a korábban rögzített elvek alapján, ilyen például a tanulmánykötet, illetve a vászontáska elkészítése. Az elnök javasolja a pályázat elutasítását azzal a megjegyzéssel, hogy _nk_2 a pályázat lektorálási részére benyújthat egy másik pályázatot, mivel a Tudományos Alap lektorálási keretében még nagyobb források állnak rendelkezésre /2. határozat: A Tanács _nk_2 pályázatát egyhangúlag (10 nem szavazattal) nem támogatja, de javasolja egy másik, a lektorálásra vonatkozó pályázat beadását. Az elnök elmondja, hogy _nk_3 pályázatának pozitívuma az, hogy máshonnan is kértek és kaptak támogatást a Tetthelyek című konferencia szervezéséhez, nevezetesen a Német Nagykövetségtől, az Osztrák Kulturális Fórumtól, a Svéd Kulturális Intézettől, az Izlandi Irodalmi Központtól, stb. A magas nemzetközi támogatás miatt az elnök javasolja, hogy az ELTE is járuljon hozzá a szervezési költségekhez azzal a kitétellel, hogy honoráriumot az ELTE nem tud fizetni /3. határozat: A Tanács _nk_3 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen szavazattal támogatja, de honoráriumot nem lehet fizetni a támogatás összegéből, mely forint _nk_4 pályázatával kapcsolatban az elnök elmondja, hogy véleménye szerint érdemes a támogatásra, de a pénzügyi keret szűkössége miatt javasolja a költségek csökkentését. A Tanács támogatja a javaslatot azzal a pontosítással, hogy a pályázatban megnevezett 10 előadóból csak 5 részvételére kaphat hozzájárulást a pályázó. Az 5 résztvevőre és előadásának témájára vonatkozóan pontosítást kér a Tanács /4. határozat: A Tanács _nk_4 pályázatát egyhangúlag (10 igen szavazattal) előzetesen támogatja forint összeggel, de kéri, hogy a végső döntés előtt a pályázó nyújtson be pontos listát a meghívott résztvevőkre és előadásuk témájára vonatkozóan _nk_5 pályázata hiányos, mivel nem szerepel benne, hogy pontosan kik lennének a külföldi résztvevők /5. határozat: A Tanács _nk_5 pályázatát egyhangúlag (10 nem szavazattal) nem támogatja _nk_6 pályázatával kapcsolatban az elnök elmondja, hogy pályázat komoly, részletesen kidolgozott munka eredménye. Az egyetlen problémát okozó tétel a pályázat tervezett költségvetésében a vancouveri repülőjegy, ami jóval többe kerül, mint ha európai előadót hívnának meg. Oláh Attila szerint fontos lenne támogatni a művészetpedagógiai területen szervezett konferenciát, mivel elindíthat fontos kutatási együttműködéseket a területen.

3 Mivel a Tudományos Alap forrásai végesek, a teljes támogatási összeget nem szavazhatja meg a Tanács. Többek javaslatára a vancouveri repülőjegy és a kiállítás költségeit nem támogatja a Tanács /6. határozat: A Tanács _nk_6 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen szavazattal támogatja forint összeggel, de a vancouveri repülőjegy és a kiállítás költségeit nem lehet ebből a támogatásból fizetni. Az EDÖK pályázatával kapcsolatban az elnök elmondja, hogy sok olyan tétel szerepel benne, amit a Tudományos Alap nem tud támogatni, például az étkezés és a tanulmánykötet költségét _nk_7 pályázatát, ami egy doktorandusz konferencia megszervezését célozza, elsősorban azért nem támogatná a Tanács, mert a pályázat elsődleges célja az ELTE oktatói által szervezett, tudományos célú nemzetközi konferenciák megrendezése, és ezzel az oktatók tudományos előrelépésének támogatása /7. határozat: A Tanács _nk_7 pályázatát egyhangúlag (10 nem szavazattal) nem támogatja. b) Külföldi előadók meghívása Szabó P. Katalin, az EDÖK által delegált tanácstag az ülés további részében részt vehet és szavaz. Az elnök elmondja, hogy mindezidáig forintot szavazott meg a Tanács a évi keret terhére. Mivel 2016-ban 4 millió forintot biztosított az ELTE külföldi előadók meghívására a Tudományos Alap terhére, egyelőre 2017-ben is ekkora összeggel kell számolni. Zentai László elmondja, hogy _ke_1 pályázatában ismertetett árak reálisak és mértéktartóak. Az elnök is a Tanács támogatására javasolja abban az esetben, ha a meghívottak nemcsak tanszéki, hanem intézeti vagy kari hallgatóság előtt is tartanak előadást /8. határozat: A Tanács _ke_1 pályázatát egyhangúlag (11 igen szavazattal) forint összeggel támogatja, azzal a feltétellel, hogy a meghívott előadók intézeti vagy kari szintű tudományos előadást is tartanak _ke_2 pályázatában viszonylag kis összeget igényel: fapados járat repülőjegyére (Stockholmból) és a budapesti szállás költségére tervezi fordítani a kért összeget. Az elnök támogatásra javasolja a pályázatot /9. határozat: A Tanács _ke_2 pályázatát egyhangúlag (11 igen szavazattal) forint összeggel támogatja.

4 _ke_3 pályázata kapcsán az elnök elmondja, hogy a pályázati kiírás célja nem teljesen egyezik azzal, amit beadtak, mivel a Tudományos Alap nem oktatási célból támogatja professzorok meghívását, hanem egy tanszéki keretet meghaladó (kari vagy intézeti szintű), tudományos célú előadások megszervezését kívánja elősegíteni /10. határozat: A Tanács _ke_3 pályázatát egyhangúlag (11 nem szavazattal) nem támogatja _ke_4 pályázata kapcsán az elnök elmondja, hogy tiszteletdíjat nem lehet elszámolni a Tudományos Alap terhére. Mivel a dél-amerikai (Argentína, Cordoba) repülőjegy költsége magas (1300 euro), az önmagában a kért összeget ( forint) elérné. Frank Tibor nem támogatja az ilyen nagy költségű utazásokat, mivel véleménye szerint elvi kérdés, hogy egy olyan egyetem, amely más téren anyagi nehézségekkel küzd, korlátot kell szabjon a támogatások mértékét illetően. Frei Zsolt nem teljesen ért egyet az előző véleménnyel, mert ha egy előadó exponenciálisan jobb szakmailag, mint mások (pl.: egy nagy Nobel díjas tudós), akkor lehet számára magasabb útköltséget kifizetni, de fontos, hogy a Tanács kritikus legyen a meghívott előadó tudományos értékelését illetően /11. határozat: A Tanács _ke_4 pályázatát egyhangúlag (11 nem szavazattal) nem támogatja. Frei Zsoltnak ekkor távoznia kellett az ülésről egyéb elfoglaltságai miatt. c) Lektorálás _l_1 pályázatához még nem készült peer review, a pályázat előzetes lektorálására kér támogatást. A Hungarian Studies folyóirat, amelyben publikálni kíván a szerző, három nyelven jelenik meg (angol, német és francia), így indokolt a francia nyelvű lektorálási kérelem /12. határozat: A Tanács _l_1 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen _l_2 pályázata nem illeszkedik a pályázati kiírás célkitűzéseihez, mivel nem segíti elő az egyetem nemzetközi láthatóságát: a folyóirat, amiben a tanulmány megjelenne, nem egy nemzetközileg elismert tudományos folyóirat. Mivel a pályázó még nem oktató, hanem csak doktorandusz, és a Tanács a pályázatokkal elsősorban az oktatók tudományos fejlődését kívánja elősegíteni, az elnök nem javasolja támogatásra a pályázatot /13. határozat: A Tanács _l_2 pályázatát egyhangúlag (10 nem szavazattal) nem támogatja.

5 Az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) több oktatója is beadott pályázatot, amelyeket egyenként értékel a Tanács, bár egyértelmű, hogy a pályázók célja egy teljes kötet megjelentetése. Mivel a pályázati kiírás tanulmányok lektorálására lett kiírva, a Tanács így szavaz a pályázatokról. Fokasz Nikosz elmondja, hogy a pályázat szerint a tanulmányok a Springer kiadónál jelennének meg, amely egy magas presztízsű kiadó, ezért támogatandó a lektorálás is. Az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy csak 7 tanulmány szerzője az ELTE ÁJK oktatója, a másik 8 pályázat a Sapientia Egyetem munkatársaihoz köthető, nem ELTE munkatársak a szerzők. A Tudományos Alap pályázatai kizárólag az ELTE polgárai részére lettek kiírva abból a célból, hogy az egyetem munkatársainak tudományos fejlődését és nemzetközi láthatóságát elősegítsék. Az ELTE oktatóinak 7 pályázatát támogatásra javasolja, de a másik nyolcat sajnos nem tudja támogatni a Tanács /14. határozat: A Tanács _l_3 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /15. határozat: A Tanács _l_4 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /16. határozat: A Tanács _l_5 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /17. határozat: A Tanács _l_6 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /18. határozat: A Tanács _l_7 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /19. határozat: A Tanács _l_8 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /20. határozat: A Tanács _l_9 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 igen /21. határozat: A Tanács _l_10 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /22. határozat: A Tanács _l_11 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /23. határozat: A Tanács _l_12 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem

6 /24. határozat: A Tanács _l_13 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /25. határozat: A Tanács _l_14 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /26. határozat: A Tanács _l_15 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /27. határozat: A Tanács _l_16 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem /28. határozat: A Tanács _l_17 pályázatát egy tartózkodás mellett 9 nem 2. napirendi pont: Az Értékpreferenciák felülvizsgálata Fokasz Nikosz rövid magyarázatot fűz a korábban en elküldött dokumentumhoz: az általa készített kis grafikonokon x tengely mentén a kutatók találhatók, a pontok a megfelelő indikátorok. Fokasz Nikosz elmondja, hogy azért bonyolult megoldást találni a kiugró értékek problémájára, mert nem mindegyik indikátornál vannak kiugró értékek. Azonban annál a három, általa már megvizsgált indikátornál (nevezetesen: összes MTMT publikáció, a független hivatkozások és a Hirsch index esetében) egyértelmű, hogy a logaritmus használata kedvező eredményre vezet, mivel a logaritmálás javít ott, ahol kell, de nem rontja el az eleve engedelmesebben viselkedő indikátorokat. Márkus Évának ekkor távoznia kellett az ülésről egyéb elfoglaltságai miatt. Az elnök az indikátorokkal kapcsolatban elmondja, hogy jelenleg nincs napirenden az indikátorok felülvizsgálata, most a cél az, hogy a Rektori kiválósági különdíj megítélésénél felmerült problémákat orvosoljuk. Fokasz Nikosz hozzáteszi, hogy azoknak, akik ezeket az indikátorokat használják, pontosan tudniuk kell, hogy mire alkalmasak, és mire nem, ezek után mindenki a saját felelősségére használhatja őket. Fokasz Nikosz a nem valós nulla indikátorok problémáinak elemzésével folytatja a napirendi pont tárgyalását. Elmondja, hogy ez a terület még az előzőnél is bizonytalanabb, mivel két különböző táblázatot tanulmányozott, és ezekben nem egyeznek meg az ugyanolyan cellák tartalmai. Van olyan, ahol szerepelnek adatok és nulla értéket mutatnak, de van, ahol egyáltalán nem szerepel adat.

7 További nehézséget okoz az, hogy a doktori iskolák sem hasonlíthatók össze minden esetben: például a Q1 típusú folyóiratban történő publikálás bizonyos természettudományos területeken nagyon fontos, ellenben más tudományágak tekintetében ez kevésbé lehet releváns. Az elnök elmondja, hogy a szabadalmak száma is fontos mutató, de bizonyos tudományágak esetében nem értelmezhető és nem használható. Ilyen esetekben a referenciaérték nulla éréke miatt az adott tudományterületen az indikátor nem kerül értékelésre. Azonban a medián akkor is lehet nulla, amikor a doktori iskola törzstagjai nem töltöttek ki megfelelő rovatokat: ilyen esetben nem jogos, ha az adott indikátor nem kerül beszámolásra. Akkor sem működik ez az eljárás például, ha a fiatalabb kutatók között megjelenik egy tevékenység, amely idősebb kollégáik között még nem, ami miatt a medián lehet nulla, következésképpen a fiatalok ilyen tevékenysége sem kerül értékelésre. Bárdos György elmondja, hogy az átlaggal számolva reálisabb értékelést tudunk végezni szinte minden esetben. Harmathy Attila kihangsúlyozza, hogy jogi területen több indikátor sem használható, például tipikusan ilyen a Hirsch index, más indikátorok pedig erős fenntartásokkal, például az MTMTből származó adatok. Az elnök lezárja a napirendi pont megvitatását, de felkéri Fokasz Nikoszt, hogy a többi indikátor esetén is vizsgálja meg a logaritmus használatának lehetőségét, illetve a nem valós nulla indikátorok problémáját is továbbgondolásra javasolja. 3. Tudástérkép A titkár elmondja, hogy a tudástérkép kialakítása továbbra is fontos célkitűzése az egyetemnek. A tudástérkép kialakításához szükség van egy széles körben ismert és jól kidolgozott, a tudományok gyors fejlődését is követő tudományági besorolási rendszerre. A Tudománypolitikai Iroda megpróbálta kideríteni, hogy melyik besorolási rendszert javasolhatná a tudástérkép számára. Az OECD által kidolgozott Frascati rendszer tűnik legalkalmasabbnak erre a célra, mivel ez képezi a nemzetközi szinten leggyakrabban használt scopus és a web of science publikációs rekordjait is. Bár arról ellentmondásos hírek terjedtek el, hogy végül az MTMT a Frascati rendszert fogja-e használni, pedig a 3 szintű besorolási rend viszonylag könnyen kezelhető és megfeleltethető más, nemzetközi adatbázisokkal is. Harmathy Attila megkérdezi, hogy miért nem az MTA által kidolgozott tudományági besorolás képezi az alapját az egyetemi tudástérképnek. Az elnök elmondja, hogy az MTA besorolással az a probléma, hogy sokan nem támogatják, mivel bizonyos, elsősorban fiatal tudományágak nem szerepelnek benne. De az ellentmondásos hírek miatt fontos lenne megvárni a végleges döntést az MTMT-ben használható új besorolási rendszerről. 4. napirendi pont: TOP 50 listák

8 Az elnök elmondja, hogy a TOP 50 lista publikálásától végül Rektor úr is eltekint, mivel egyértelművé vált, hogy a tudományos jelleg szerinti szűrés sem vezetett a lista tudományos szempontból elfogadhatóvá tételéhez. A kérdéskört azonban tovább kell gondolni, mert a lista adatai az MTMT-ből származnak, és az MTMT teljes megbízhatósága tudományos téren fontos más területen is (például az értékpreferenciák esetében is onnan származnak az adatok). Az elnök felolvassa az MTMT szabályzatában található definíciót arról, hogy mi számít tudományos jellegnek: A szaktudomány normáinak megfelelő formában, tárgyalásmóddal és ellenőrzési eljárással készült, tudományos közösségnek szánt, publikálás esetén tartós hordozón tárolt és a nyilvánosság számára hozzáférhető mű, kiadvány, közlemény, amely témájában rendszerint: a) eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményről számol be vagy: b) meglévő eredményeket dolgoz fel, szintetizál, értékel; vagy: c) a szakirodalomban való eligazodást, tartalomfeltárást szolgálja. Az elnök elmondja, hogy a tudományos jelleget három lépésben ítélik meg: első az adminisztrátori láttamozás, második az érvényesítés (ekkor az adatok helyességét ellenőrzik általában az egyetemi MTMT adminisztrátorok). A harmadik lépés ritkán kerül sorra, ez az ún. hitelesítés, erre szűk körnek van jogosultsága, de fontos lehet néha, mert zárolja a rekordot. Az elnök hozzáteszi, hogy nehezen elfogadható, hogy egy könyvtáros minden egyes tudományterület esetében alkalmas lehet arra, hogy a fenti definíció alapján megítélje a tudományos jelleg kérdését, ezért is szokták ritkán megváltoztatni azt, amit a szerző eredetileg bejelöl az MTMT-ben. Ezért szükség lenne olyan javaslatokra, amelyek a könyvtárosok munkáját segíthetik, vagy teljesen más folyamatot alakítanak ki a tudományos jelleg megítélése és elfogadása kapcsán. Frank Tibor véleménye szerint komoly veszélyei vannak annak, ha egy kari adminisztrátor a főnöke véleményével ellentétes állásfoglalásra kényszerülne, nem egyértelműen felvállalható egy ilyen helyzet. Az ellenőrzést végző könyvtáros lehet, hogy egyszerűen nem tudja, de az is lehet, hogy nem meri felvállalni a korábbi besorolás megváltoztatását. Bárdos György véleménye szerint arra is megoldást kell találni, hogy ha az ellenőr véleményével a szerző nem ért egyet, akkor hova és kihez fordulhat jogorvoslatért. Frank Tibor arra világít rá, hogy a nemzetközi elvárásokhoz is alkalmazkodnia kellene a tudományos jelleg meghatározásának, mivel ami hazánkban tudományosnak számít, az a határainkat átlépve is tudományos kellene legyen, ezért fontos, hogy a színvonal emelésén dolgozzon a Tanács ennél a témánál is. Katz Sándor szerint azt is meg kell fontolni, hogy a szigorú meghatározás elfogadásával nem ártunk-e saját kollégáinknak: ha az ELTE elvárásai

9 szigorúbbak, mint más felsőoktatási intézményeké, akkor elképzelhető, hogy a saját statisztikáink ezért rosszabbak lesznek. Mivel ez egy igen összetett téma, a jövőben még vissza kell rá térni. A Tanács titkársága várja az ezzel kapcsolatos javaslatokat január folyamán, hogy a következő ülésre egy összefoglalót készítsen. 5. napirendi pont: Egyebek Az elnök beszámol arról, hogy idén 16 Lendület-pályázatot ad be az ELTE, ez minden eddiginél magasabb szám. A pályázatokban az ELTE kötelezettséget vállal, hogy kb. a pályázott összeg 10%-a erejéig hozzájárul a költségvetéshez. A pályázatok költségvetésének kidolgozásában sokat segített a Pályázati Központ, ezúton is köszönjük a segítséget. Az elnök ismerteti, hogy a CELSA (Central Europe Leuven Strategic Alliance ) a Leuveni Egyetem (KU Leuven) kezdeményezésére indult: tudományos alapot hoztak létre 7 egyetem együttműködése céljából. Magyarországról az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a BME vesz részt az együttműködésben, régiónkból még szlovén és cseh egyetemekkel közösen. A CELSA költségvetésének jelentős részét a KU Leuven adja (1 millió euro), de a többi egyetem is hozzájárul ahhoz (az ELTE 60 ezer euroval). Az együttműködés és a pénzügyi támogatás fontos kritériuma az, hogy minden kutatásban részt vegyen a Leuveni Egyetem is. A CELSA keretében elindult kutatások fő célja az, hogy a 2. év során már EU pályázatokat adjanak be a konzorciumok. A CELSA pályázati kiírás hamarosan megjelenik, és május első napjaiban lesz a pályázatok leadási határideje. A bírálóbizottságba az ELTE-nek is kell jelölnie tagot, pontosabban három főt kell megnevezni különböző tudományterületekről. A három közül a Leuveni Egyetem és az elnök (a Ljubljanai Egyetem rektora) választja ki a végleges bírálót oly módon, hogy a bizottságban minden tudományterület le legyen fedve. A Tudományos Tanács feladata az lesz, hogy ki kell jelölnie, stratégiailag mely tudományterületről válasszon az ELTE lehetséges bírálókat. A kutatási pályázatokat csak nemzetközi együttműködés keretében lehet benyújtani, ezek lehetnek 2, 3 vagy akár 4 oldalú nemzetközi kutatások. Frank Tibor azt javasolja, hogy érdemes lenne bírálónak olyan tudóst választani, aki Leuvenben tanult, dolgozott vagy végzett, mert egyrészt jól ismeri az ottani egyetem szervezetét, kutatásait, másrészt egy tapasztalt kolléga megítélése is kedvezőbb lehet. Az elnök megköszöni ezt a hasznos javaslatot. Az elnök 16:50-kor lezárja a Tanács ülését. Budapest, január 13.

10 Dr. Szalay Péter elnök dr. Kóré Veronika titkár, emlékeztető-vezető /29. határozat: _nk_5 a pályázatából korábban hiányolt dokumentumokat megküldte, így a Tanács _nk_5 pályázatát Ft összeggel 2 tartózkodás mellett 12 igen

11 1. SZ. MELLÉKLET NAPIREND ELTE/1018/1/(2017) 1. Pályázatok elbírálása a) Külföldi előadó támogatása b) Nemzetközi konferencia szervezése c) Lektorálás 2. Az Értékpreferenciák felülvizsgálata 3. Tudástérkép (tájékoztató) 4. TOP 50 (tájékoztató) 5. Egyebek

12 2. SZ. MELLÉKLET ELTE/1018/1/(2017)

13 3. SZ. MELLÉKLET (4. NAPIRENDI PONT) ELTE/1018/1/(2017)