EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 ELTE/1034/2(2017) EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TUDOMÁNYOS TANÁCS ÜLÉSE IDŐPONT: FEBRUÁR 2., HELYE: TÁRGYALÓ (1056 BUDAPEST, SZERB UTCA , II. EM.) EMLÉKEZTETŐ Napirend előtt: Szalay Péter elnök 14:00-kor megnyitja a Tudományos Tanács (TT) ülését, üdvözölve a Tanács megjelent tagjait. Az elnök megállapítja, hogy az ülés összehívása szabályszerű volt, és a 14 szavazati joggal rendelkező tag közül 8 jelen van, így az ülés határozatképes. Márkus Éva helyett Demeter Katalin vesz részt az ülésen tanácskozási joggal. (Jelenléti ív a 2. sz. mellékletben.) Az elnök az emlékeztető vezetésére Kóré Veronikát, a TT titkárát kéri fel, amit a Tanács egyhangúlag (8 igen szavazattal) elfogad. Az elnök szavazásra bocsátja, hogy az előzetesen megküldött napirendet a Tanács elfogadja-e. A Tanács a napirendet egyhangúlag (8 igen szavazattal) elfogadja. 1. napirendi pont: ELTE TOP 50 listái Az elnök elmondja, hogy az utóbbi években Mezey Barna korábbi rektor úr kérésére kb. félévente készültek ún. TOP 50 listák, amelyek különböző szempontok alapján mutatták az 50 legjobb oktató és kutató rangsorát. A különböző szempontok segítettek abban, hogy másmás tudományterületek képviselői kerüljenek fel e listák élmezőnyébe, ugyanakkor mindig kiváltott vitákat a szempontok kiválasztása és maga a rangsorolás is. Borhy László rektor úr már hozzájárult a Hirsch-index alapján készült TOP 50 lista megjelentetéséhez, de a további listákra vonatkozóan kéri a TT véleményét. Katz Sándor javasolja, hogy ne sorrend legyen, vagyis nem olyan TOP 50, mint korábban, hanem egy lista a kiemelkedő teljesítményekről, olyan linkekkel, ahol rá lehet keresni az adott kutatásra vagy publikációra. Az elnök ezt jó ötletnek tartja, mivel ez sok vitát megelőzhet. Az elnök azt is hozzáteszi, hogy korábban született olyan javaslat, amely szerint tudományterületenként kellene TOP listákat állítani, de ezt PR okokból elvetették. Frank Tibor elmondja, hogy a minőséget, és nem a mennyiséget kellene megjelentetni, mivel ami szám szerint nagyon magas, nem biztos, hogy ténylegesen kiemelkedő (pl. a publikációk, de akár a hivatkozások darabszáma). Azt kellene megmutatnunk e téren, ha egy kutatás magas szintű vagy tudományos áttörés a maga területén, vagy olyan új felfedezés, ami kiemelkedő. Ha csak a mennyiségekre figyelünk, ez irritálóan hat az egyetemi közvéleményre. Az elnök elmondja, hogy a listának elsősorban PR értéke van, és ilyen szemszögből kell rátekinteni. Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Kabinet Tudománypolitikai Iroda 1056 Budapest, Szerb utca I. em. 35. tudomanypolitika@rk.elte.hu (36-1) /3080

2 Frei Zsolt még egy kérdésre felhívja a figyelmet: a sok (akár több száz) szerzős cikkek hiába kapnak sok hivatkozást, ha a társszerzők számával osztani kell a hivatkozások számát. Ez oda vezethet, hogy nagy kutatásokban nem akarnak majd részt venni azért, hogy a kevesebb szerzős publikációkra tegyék a hangsúlyt, ahol magasabb idézettségi számot tudnak elérni a kutatók. Harmathy Attila elmondja, hogy mindegyik tudományterület képviselője pontosan tudja, hogy melyik az a téma, amelynek kutatói valamilyen komolyabb eredményt elértek, és mi az, ami a legjobban eladható : melyik téma és melyik kutatási eredmény lehet az, amire nagyon odafigyelnek, ezt nem lehet számszerűsíteni, mert csak a témáig jutunk el. Frank Tibor hozzáteszi, hogy a TT több tagja sem szeretné csupán számokban látni a tudományos teljesítményt. Az elnök elmondja, hogy név nélkül is lehet listákat készíteni, például az Egyetem megjelenteti, hogy több mint 50 olyan kutatója van, aki 30 fölötti Hirsch-indexszel rendelkezik, és ez jelentős eredmény. Egy ilyen adat mögött látszik az objektív teljesítmény, de így nem embereket, hanem olyan teljesítményt listázunk, amire büszkék lehetünk. Frei Zsolt hozzáteszi, hogy normál vagy abszolút hivatkozási szám szerint is meg lehet jeleníteni az ELTE-s szerzőket: mindenkinek csak azt a cikkét megmutatni, amelyik a legjobb, így tudományterületek szerint is jobban szóródik a lista. Oláh Attila elmondja, hogy az ELTE-t minősíti az, hogy hány ilyen kiemelkedő oktatója van, az Egyetem minőségét ilyen adatokkal lehet tükrözni. Az elnök összefoglalásképpen kéri, hogy a következő két kérdésben szülessen döntés: 1) A TOP 50 listák PR szempontból hoznak-e több hasznot, mint amennyi kárt okoznak más téren; 2) ha elfogadjuk, hogy ugyan vannak negatív hatásai, de szükségesek, akkor a TT adjon javaslatokat a kiválasztási szempontokra nézve (pl.: legtöbb hivatkozást kapott cikkek). Katz Sándor azt javasolja, hogy az új tudományos teljesítményeket kövesse folyamatosan az Egyetem, a közvéleményt is jobban érdekelheti az, hogy mik a legkiemelkedőbb kutatási eredmények. ELTE TOP 10 vagy 20 tudományos eredményei címszóval meg lehet határozni bizonyos időszakonként (pl.: negyedévente) ezeket a kiemelkedő teljesítményeket /1. határozat: A Tudományos Tanács egyhangúlag (8 igen szavazattal) elfogadja, hogy az Egyetem PR szempontokkal foglalkozó szervezeti egysége adjon arról tájékoztatást, hogy az egyes TOP 50 listáknak ki a célközönsége, mert a célközönségnek megfelelően lehet az egyes listák kiválasztási szempontjait meghatározni.

3 2. napirendi pont: A Tudományos Tanács 2017 szeptembere és 2018 januárja között elszámolt pályázatainak beszámolói, és a Tudományos Alap felhasználásának beszámolója Az elnök kifejezi köszönetét Kalocsay-Török Hajnalkának, a Rektori Kabinet Tudománypolitikai Iroda munkatársának azért, mert a Tudományos Alap évi felhasználásáról nagyon precíz és érdekes összefoglalót készített. A táblázatok megmutatják például azt, hogy karonként hogyan oszlik meg az Alap felhasználása és mekkora a pályázati aktivitás. Az összefoglalóból átható, hogy a keretösszeg kb. egyharmadát a BTK használta fel, a benyújtott pályázatok egyharmadát is a BTK nyújtotta be, azonban a kisebb karokról kevés pályázat érkezett, amelynek nyilvánvalóan objektív oka is van. A Tudományos Alap pályázatainak legfőbb célkitűzése az, hogy az ELTE nemzetközi láthatósága növekedjen. Az elnök javasolja, hogy a TT tagok a kevesebbet pályázó karokon ösztönözzék a pályázást a jövőben. Az összefoglaló tendenciákra vonatkozó részén látszik, hogy a BTK-n nő a pályázási kedv, ezt az elnök megköszöni Frank Tibor és Kulcsár Szabó Ernő professzor uraknak. A évi pályázatok beszámolóival kapcsolatban az elnök elmondja, hogy a keret felhasználásából látszik az, hogy valóban arra a célra fordították, amire az Egyetem vezetősége azt szánta. Az évről évre áthúzódó keret felhasználása miatt most sem teljesen üres az Alap (kb. 1 millió forint található benne), tehát előző évben kb. annyi pályázat nyert, mint amennyire az Alap éves kerete lehetőséget adott. Az elnök elmondja, hogy az összefoglalót és a beszámolót el kell juttatni Rektor úr és Kancellár úr részére, mivel a költségvetési tárgyalások közeledtével ezek olyan fontos dokumentumok, amelyekkel alá lehet támasztani a évre vonatkozó igényt. A jelenlegi beszámoló alapján 20 millió Ft körüli összeg elegendőnek tűnik 2018-ra, nincs esély nagyságrendekkel megnövelni a tavalyi keretet, de Frei Zsolt javasolja, hogy néhány millióval többet kellene kérni (például 25 millió forintot), ami nagyságrendileg nem tér el nagyban az előző évi összegtől, de jelzi, hogy a program sikeres és a pályázási kedv növekszik. Frank Tibor hozzáteszi, hogy a növekedést az is indokolja, hogy több esetben a keret szűkös volta miatt kellett pályázatokat elutasítani (például az amerikai kontinensről érkező professzor utazásának támogatását, mert túl költséges volt), továbbá nemcsak lektorálási, hanem fordítási pályázatra is szükség lenne, mivel az több kollégát érinthetne, mint a nyelvi lektorálási pályázat. Az elnök javasolja, hogy készüljön előterjesztés, amelyben szerepelni fog az, hogy a jelenlegi 20 millió forintos keret csak igen takarékos pályázatbefogadással elegendő, de ha komolyabb eredményt szeretnénk elérni, akkor 25 millióra szükséges megemelni a keretet. Az elnök elmondja, hogy a tudományos Alap támogatását igénybe véve elkészült Flamich Mária és Hoffman Rita fogyatékosságtudomány témájú kötetének szerkesztett változata, amelyet az érdeklődő TT tagoknak örömmel elküld a Tudománypolitikai Iroda.

4 3. napirendi pont: A Tudományos Alap évi pályázati kiírásaira vonatkozó javaslatok Az elnök elmondja, hogy a pályázati kiírásokat csak akkor lehet megjelentetni, amikor már rendelkezésre áll az éves költségvetés. Azonban már most javasolja a pályázati kiírások szövegének végiggondolását, mivel korábban több módosítási javaslat is érkezett. A felmerülő kérdéseket nem kell azonnal eldönteni, de érdemes előkészíteni a kiírásokat azért, hogy a költségvetés elkészülését követően minél hamarabb megjelenhessenek. Nyelvi lektorálási pályázat: Korábban csak akkor fogadta be a Tanács a pályázatokat, ha ahhoz befogadó nyilatkozatot is csatolt a szerző. Ez a feltétel később kikerült a kiírás szövegéből. Az elnök javasolja, hogy ha van editori levél, akkor az kötelező elemként kerüljön bele a pályázati anyagba, ha ilyen nincs, akkor a pályázathoz magát a cikket érdemes csatolni. Ez utóbbi esetben azonban hosszabb ideig tarthat a bírálat, mert a TT-nek kell áttekinteni a kérdéses cikket, és annak szakmai minőségét el kell bírálni. További kérdésként korábban felmerült, hogy doktori hallgatók a doktori munkájukkal kapcsolatos publikációk esetében igénybe vehetik-e a pályázatot. Az elnök tehát azt kérdezi, hogy a doktoranduszok irányába is nyitott legyen-e ez a pályázat, esetleg olyan feltétellel, hogy az ELTE neve alatt kell megjelentetni a kérdéses cikket. Földi András hangsúlyozza, hogy legalább óraadói szerződést meg kell követelni a pályázóktól, de ha kiterjesztő értelmezéssel fogadjuk el a korábbi pályázati kiírást, akkor az óraadói szerződéssel rendelkezők beleértendők a lehetséges pályázói körbe. Frank Tibor a fordítási pályázat fontosságát hangsúlyozza, amelyre nagy igény mutatkozik /2. határozat: A Tudományos Tanács 7 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadja a tavalyi pályázati kiírás szövegét azzal a módosítással, hogy vagy editori levél, vagy a lektorálandó cikk csatolása szükséges, de ez utóbbi esetében a bírálat hosszabb ideig is eltarthat. Nemzetközi konferencia szervezése: A beszámolók alapján látható, hogy a támogatással megvalósult konferenciák sikeresek voltak és ténylegesen nemzetköziek. Az elnök javasolja, hogy ha az Alapból a Tanács nem szeretne hallgatói konferenciákat támogatni, akkor ez explicit módon szerepeljen a kiírás szövegében: célközönség az oktatók és kutatók legyenek, de természetesen a hallgatók sincsenek kizárva a konferenciákról. Az elnök elmondja, hogy fontos lenne látni a résztvevők létszámát: esetleg jelenléti ívet is csatolhatnak a szervezők a beszámolójukhoz, hiszen jelenléti ív kitöltése szokásos eljárás a konferenciákon. Ebből látható lenne, hogy hány fő részesült közvetett módon a támogatásból,

5 és arányban áll-e a támogatás nagysága a résztvevők létszámával. Katz Sándor javasolja, hogy a konferencia honlapjára tegyék ki a résztvevőket affiliáció megjelölésével, így ez azt is indikálja, hogy legyen honlapja a konferenciának. Ez a kötelezettség nem von maga után extra költségeket, mert a kari honlaphoz is lehet csatolni a konferencia honlapját /3. határozat: A Tudományos Tanács egyhangúlag (8 igen szavazattal) elfogadja a tavalyi pályázati kiírás szövegét azzal a módosítással, hogy a nemzetközi konferencia honlapján szerepelnie kell a résztvevőknek affiliáció megjelölésével. Külföldi előadók meghívása: Az elnök elmondja, hogy a pályázattal az eredeti elképzelés az volt, hogy nyugati egyetemeken szokásos módon szemináriumsorozatot szervezzenek a kollégák, de a korábbi pályázatokból látható, hogy ún. mesterkurzusok szervezésére is igény van. Frei Zsolt elmondja, hogy a kiírásban lehetne meghatározni azt, hogy nevesített előadássorozatokat céloz ez a támogatás, mint például a fizikusoknál futó Ortvay Kollokvium. Az elnök szövegszerű javaslatot kér, például: melyek azok a kritériumok, amelyek a célközönsége vonatkoznak, és melyek azok, amelyek a meghívott külföldi előadóra. A felmerülő kérdések a következők: előadássorozat vagy egyedi előadás is lehet-e; ha előadássorozat, akkor mi a neve, gyakorisága; milyen szintű a rendezvény, azaz kinek és ki szervezi (intézeti, kari). Az elnök kérdezi, hogy ha egyedi előadást is támogat a pályázat, akkor ezt lehet-e nevezni mesterkurzusnak. A tanácstagok rávilágítanak arra, hogy más elnevezések is felmerülnek e téren, például blokkszeminárium vagy intenzív kurzus, tehát nem érdemes egy szóra szűkíteni a megnevezést. Az elnök arra kéri a tanácstagokat, hogy írják le javaslataikat. Frei Zsolt javaslata a következő: A meghívottal kapcsolatos adatok: A meghívott személye: A meghívott intézménye: A meghívott honlapja: A meghívott bemutatása (különös tekintettel a tudományos teljesítményre):

6 Az elo adás: egyszeri / sorozat része / elo adás-sorozat (több elo adás) Az előadás-sorozat neve: Az előadás-sorozat szervezője: Az előadás-sorozat előadásainak gyakorisága: Az elo adás vagy elo adás-sorozat célközönsége: A meghívás dátuma: A meghívás előzménye: A meghívás jelentősége: Az elnök megköszöni a szövegszerű javaslatot, és elmondja, hogy az összegyűlt ötletek alapján kell véglegesíteni a pályázati kiírást, és arról írásban (levélszavazás útján) lehet dönteni. 4. napirendi pont: Egyebek Az elnök elmondja, hogy köszöni a CELSA pályázatok bírálóira tett javaslatokat, akik közül 16-ot kiválasztott úgy, hogy tudományterületenként arányosan legyenek jelen az Egyetem listáján a javasolt kollégák. Az elnök hangsúlyozza, hogy mielőtt a neveket és címeket továbbítaná a CELSA titkársága részére, a javasolt professzorok beleegyezését kell kérni ehhez (pl.: aki maga is pályázni akar, nem jelölhető bírálónak). Az EPER adatai alapján még nem érkezett CELSA pályázat, ezért az elnök kéri, hogy a TT tagok segítsenek a CELSA pályázat megismertetésében, és a pályázatban való részvételre biztassák munkatársaikat. A tavalyi évben két olyan pályázat nyert, amelyben az ELTE is szerepel konzorciumi tagként, és jó lenne, ha idén is születne nyertes ELTE-s pályázat. A következő TT ülés időpontja: március 2. péntek. Az elnök különböző feladatok és rendezvények miatt javasolja a májusi és az áprilisi TT ülések összevonását, tehát a második tavaszi időpont: április 13. Ezután június 1-én még biztosan tartana ülés a Tanács az idei tanévben. Az elnök 16:00-kor lezárja a Tanács ülését. Budapest, február 2. Dr. Szalay Péter elnök dr. Kóré Veronika titkár, emlékeztető-vezető

7 1. SZ. MELLÉKLET NAPIREND 1. TOP A Tudományos Tanács 2017 szeptembere és 2018 januárja között elszámolt pályázatainak beszámolói, és a Tudományos Alap felhasználásának beszámolója 3. A Tudományos Alap évi pályázati kiírásaira vonatkozó javaslatok 4. Egyebek

8 2. SZ. MELLÉKLET