EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 ELTE/1034/3(2018) EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TUDOMÁNYOS TANÁCS ÜLÉSE IDŐPONT: MÁRCIUS 2., HELYE: TÁRGYALÓ (1056 BUDAPEST, SZERB UTCA , II. EM.) EMLÉKEZTETŐ Napirend előtt: Szalay Péter elnök 14:00-kor megnyitja a Tanács ülését, üdvözölve a Tanács megjelent tagjait. Az elnök megállapítja, hogy az ülés összehívása szabályszerű volt, és a 14 szavazati joggal rendelkező tag közül 10 jelen van, így az ülés határozatképes. (Jelenléti ív a 2. sz. mellékletben.) Az elnök az emlékeztető vezetésére Kóré Veronikát, a TT titkárát kéri fel, amit a Tanács egyhangúlag (10 igen szavazattal) elfogad. Az elnök szavazásra bocsátja, hogy az előzetesen megküldött napirendet a Tanács elfogadja-e. A Tanács a napirendet egyhangúlag (10 igen szavazattal) elfogadja. 1. napirendi pont: A 2018/19. évi ÚNKP B keret pályázatai pontozásának elvei Az elnök elmondja, hogy egy héttel ezelőtt kapta meg az Egyetem az új ÚNKP pályázati kiírás tervezetét, amelynek véleményezésére igen rövid, két munkanapos határidőt adott a minisztérium. A korábbiakhoz képest az EMMI módosította a pályázatot. Új elemként került be az ún. Tehetséggel fel programrész, amely a középiskolai versenyeken kiváló eredményt elért fiatalok támogatását célozza. A program indoklása szerint fontos, hogy a legtehetségesebb fiatalok ne külföldön kezdjék meg felsőoktatási tanulmányaikat, hanem a kiváló hazai intézmények egyikében. Az elnök kéri a Tanácstagokat, hogy ezt a lehetőséget majd hirdessék ismerőseik és kollégáik körében azért, hogy minél több leendő egyetemista ismerje meg ezt az új pályázatot. Az elnök elmondja, hogy az A keret és a B keret többi része keveset változott, viszont fontos tudnivaló az, hogy a továbbfutó státusz megszűnik. A minisztérium jelenlegi tervei szerint a pályázási időszak egy hónappal került előrébb, ez az ügyintézés és a bírálat szempontjából is kedvezőbb, mert a formai ellenőrző munka és a bírálat nem a nyár közepére fog esni. A legnagyobb változás a korábbi C keretet érinti: az ÚNKP pályázási lehetőséget a Bolyai pályázathoz köti a tervezet, tehát csak az pályázhat az ÚNKP-ban, aki korábban a Bolyai pályázaton már nyert vagy idén nyer. Az EMMI számára küldött módosítási javaslatban kértük, hogy a korábbi C kerethez hasonlóan legyen egy szabadabban felhasználható összeg, amely nem lenne a Bolyai pályázathoz kötve. Ez azért is fontos, mert az ÚNKP-t nem az MTA, hanem az EMMI költségvetése biztosítja, és nem feltétlenül csak az MTA értékelése szerint kellene szétosztani ezt a komoly támogatást. Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Kabinet Tudománypolitikai Iroda 1056 Budapest, Szerb utca I. em. 35. tudomanypolitika@rk.elte.hu (36-1) /3080

2 Ha azonban a minisztérium a módosító javaslatot nem veszi figyelembe, akkor a C kerettel a Tudományos Tanácsnak nem kell foglalkoznia, a bírálat az MTA-n fog zajlani, így az ELTE-s kollégáknak nem lesz pontozási feladata (csak megfelelt vagy nem megfelelt minősítést lehet adni). A B keret esetében az EMMI a pályázatkiírás tervezetében meghatározta, hogy az egyes bírálati szempontokra mennyi pontszám adható, ahogy a tavalyi évben is megadott a pontszámokra vonatkozó maximális értékeket. A tervezet alapján a pályázat benyújtását megelőző 5 év tudományos tevékenységére maximum 40 pont, a kutatási tervre pedig max. 35 pont adható 1. Az egyéb szakmai tevékenység kategóriában kerül beszámításra többek között a szerkesztői, szakértői, ismeretterjesztő tevékenység, de erre csak legfeljebb 5 pont adható, ezért nem befolyásolja erősen a végső pontszámot. Bár a Tudománypolitikai Iroda elkészítette a doktori iskolák törzstagi átlagait azért, hogy az ÚNKP pontozási rendszerének pontosítását segítse, úgy tűnik, hogy ezt mégsem lehet e célra jól felhasználni a gyakorlatban. Az elnök kéri, hogy a TT tagjai abban segítsenek, hogy határozzanak meg olyan minimumkövetelményeket, amelyek rögzítik, hogy mikor kell a bírálóbizottságnak nulla pontszámot adnia egy pályázatra. Ezzel nemcsak a kiemelkedő pályázatok sikerét segítjük, hanem azt is, hogy az esélytelen pályázók egyáltalán ne is nyújtsanak be pályázatot, hanem inkább tudományos kiválóságuk növelésére fordítsák idejüket. Tudományos publikációs tevékenységre legfeljebb 16 pont adható. Kérdés, hogy hány és milyen publikáció esetén lehet 16 pontot adni egy pályázatra. Harmathy Attila elmondja, hogy mindig óvakodni kell attól, hogy pusztán számokban fejezzük ki a kiválóságot, mert az sok tényezőtől függ (hány éves a kutató, hol publikál, stb.) ezért x számú cikket megkövetelni nem lehet, mert félő, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Az elnök elmondja, hogy nem a fizikusokat hasonlítjuk össze a jogtudósokkal, mert minden tudományterületen mások a publikációs szokások és követelmények, de az ÚNKP bíráló bizottságoknak kell adni valamilyen iránymutatást. Harmath Attila azt javasolja, hogy A kategóriás folyóiratban (az MTA kategóriái szerint) kettő publikáció esetén kapjon 16 pontot a pályázó, egy esetén pedig 8 pontot. A javaslattal a bölcsésztudományok és társadalomtudományok képviselői is egyetértenek. Frank Tibor javasolja, hogy a szóban forgó folyóiratcikkeket a jelentkező csatolja a pályázatához. A javaslattal az elnök is egyetért, mert a kiválósági ösztöndíj valóban az átlagos követelményeknél magasabb elvárásokat kell támasszon a jelentkezőkkel szemben. Frei Zsolt elmondja, hogy a természettudományoknál is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kollégák azt mondják, hogy nem a mennyiséget, hanem a minőséget kell figyelembe venni. Frank Tibor javaslatához csatlakozik: a legjobb publikációk pályázathoz való csatolása fontos követelmény lehetne. 1 Egy későbbi minisztériumi tervezet szerint már 40 pont.

3 Katz Sándor elmondja, hogy tavaly a fizikusok bizottságában 8 pontot kapott az, akinek egy jó publikációja volt, két publikációval már 16 pontot lehetett elérni. A végső, összesített pontszámnál pedig meghatároztak egy minimumszintet, amely alatt nem lehetett elnyerni a pályázatot, és ez idén is fontos lenne. Az elnök javasolja, hogy a természettudományok területén Q2 minősítésnél rosszabb cikk ne kerüljön beszámításra a pontozásnál. A minisztériumi tervezet szerint konferencia és előadások kategóriában legfeljebb 8 pont adható. Frank Tibor javasolja, hogy a részvétel kerüljön pontosításra, azaz a bírálók dokumentált aktív részvételt követeljenek meg. Az elnök ezzel egyetért, és javasolja, hogy egy ilyen részvételért négy pontot adjon a bírálóbizottság, kettőért pedig nyolc pontot. Fokasz Nikosz elmondja, hogy nem minden esetben az előadó készíti elő a kutatási anyagot a konferenciára, ezért az elnök javasolja, hogy ha nem a prezentáló résztvevőről van szó, akkor a szereplés mértékével arányosan legyen adható a pontszám. Horváth Zoltán véleménye szerint kétszer nem lehet értékelni ugyanazt a tevékenységet a publikálás és később az előadás kategóriájában is. Az elnök javasolja, hogy azt a bírálók döntsék el, melyik esetben vagy esetekben veszik figyelembe a pályázatban megjelölt tevékenységet. A minisztériumi tervezet szerint legfeljebb 16 pont adható tudományos díjak, ösztöndíjak és OTDK kategóriában. Horváth Zoltán elmondja, hogy az OTDK-n az első, a második és a harmadik helyezett is megérdemli a 16 pontot, mivel komoly teljesítményt nyújtottak és igen kevesen érnek el ilyen kiemelkedő eredményt. Harmathy Attila javasolja, hogy az OTDK díj ne vonjon maga után magasabb pontszámot, mint a publikáció. Az elnök elfogadja mindkét javaslatot, kompromisszumos megoldás az lehet, ha az OTDK-n 1-3. helyezettek 8-8 pontot kapnak. Kérdésként még az merül fel, hogy a TDK-n helyezést elértek, vagy az OTDK résztvevői kapjanak-e pontot (mivel az egyik maga után vonja a másikat, de nem minden esetben). Horváth Zoltán javasolja, hogy az OTDK-ra részvételi jogot szerzett fiatalok kapjanak 2 pontot, ha ott díjat már nem vehettek át, az OTDK-n díjazottak pedig 8 pontot kapjanak, de a kettő nem kumulálódhat, tehát egy OTDK-ért 10 pont nem adható. Ritka és kivételes ugyan, ha valaki két OTDK-n is elér helyezést, de ilyen esetben pont legyen adható Oláh Attila javaslata szerint. Az elnök kéri, hogy a Tanácstagok tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, hogy egyéb tudományos díj alatt mi kerülhet beszámításra, például: köztársasági ösztöndíj, kari díjak. Így egy felsorolásban meg lehet adni, hogy mi az, amit a bírálók beszámíthatnak a tudományos díj kategóriájánál, ahol legfeljebb 8 pont adható (pl.: kari díj 2 pont, köztársasági ösztöndíj egy évre 4 pont, kettő vagy több évre pedig 8 pont). Az elnök kéri, hogy olyan ösztöndíjakra is küldjenek javaslatot a Tanácstagok, amelyek beszámítása fontos lenne. Az Erasmus ösztöndíjat nem javasolja ebben a kategóriában, mivel az elsősorban nem tudományos ösztöndíj. A pályázat keretében elkészített kutatási tervre legfeljebb 35 pont adható a minisztérium tervezete szerint. Az elnök hangsúlyozza, hogy a pályázók vállalásai nagyon fontosak,

4 például egy doktorjelöltnek vállalni kellene, hogy elkészíti a doktori dolgozatát. Tudományos folyóiratcikkek publikálása szintén fontos vállalás, de azt az idei ÚNKP-ban is látjuk, hogy a cikkek publikálásának átfutása hosszabb folyamat, nem minden esetben elegendő erre az ösztöndíjas időszak. Frank Tibor javasolja, hogy a bírálók vizsgálják meg azt, hogy minden vállalás számon kérhető legyen, Horváth Zoltán javasolja, hogy a vállalások reálisak is legyenek. Az elnök elmondja, hogy az elhangzottakról írásban összefoglaló fog készülni, amiről majd szavazhat a TT. 2. napirendi pont: A külföldi előadó meghívására vonatkozó pályázati kiírás véglegesítése A elnök elmondja, hogy írásban nem érkeztek további javaslatok a pályázati kiírás szövegére, illetve a nevesített kurzusokra vonatkozóan. Katz Sándor elmondja, hogy nem jó helyen szerepel a lehetséges, nevesített kurzusok felsorolása. Az elnök kéri, hogy a felsorolásban a szeminárium is szerepeljen. Az elnök elmondja, hogy a jelenlegi költségvetési tervek alapján nem fogják emelni a Tudományos Alap keretét, de abban lehet bízni, hogy az intézményi kiválósági támogatásból majd kiegészíthető lesz bizonyos összeggel a Tudományos Alap /1. határozat: A Tudományos Tanács egyhangúlag (10 igen szavazattal) elfogadja a külföldi előadó meghívására vonatkozó pályázati kiírás szövegét 3. napirendi pont: Beszámoló a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Támogatás programjáról Az intézményi kiválósági támogatás összegét sajnos csökkentette a minisztérium az eredeti tervekhez képest, de az Egyetem vezetése minden lehetséges módon próbálja elérni, hogy az eredetileg kért és tervezett összeg szerepeljen a támogatási okiratban. A támogatási összeg megemelését alátámasztja az, hogy megjelent a QS szakterületi rangsora, amely szerint az ELTE megőrizte vezető szerepét az ország egyetemei között. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsészettudományok területén a tavalyi helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia, e területeken Egyetemünket a helyre rangsorolták, azonban sajnálatos módon bizonyos területeken nem sikerült megőrizni pozíciónkat (pl.: modern nyelvek). A természettudományokat tekintve a 2017-es 396. helyről idén több mint száz helyezést javított pozícióján az ELTE, és a 291. helyre került. A matematika stabilan őrzi korábbi, helyét, a fizika-csillagászat viszont tavalyhoz képest jobb eredményt

5 ért el, és a helyet érdemelte ki. A társadalomtudományok és menedzsment területen a helyre tették az ELTE-t, ezzel a helyezéssel először került fel a listára. Az élettudományok kategórián belül pedig a helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az Egyetem állatrendszertani, növényélettani- és ökológiai kutatásai tartoznak. Ez a téma azonban már a következő napirendi ponthoz átvezet, hangsúlyozza az elnök. Az elnök elmondja, hogy különböző súlyozással számítanak különböző tudományterületeknél az egyes indikátorok, ezért belső összehasonlításra, messzemenő következtetés levonására nem szabad használni a QS rangsorát, de a jó hírnek lehet örülni és jól lehet reklámozni is. Fontos azért, mert a külföldi hallgatók ezeket a rangsorokat nézik felsőoktatási intézmény keresésekor. Frank Tibor kérdezi, hogy a történészek miért nem szerepelnek a listán. Az elnök elmondja, hogy az adatokat egy munkatársnak feltétlenül elemezni kell. A jelenlegi tervek szerint hamarosan felvesz az Egyetem egy új munkatársat kifejezetten a rangsoros feladatra. Horváth Zoltán kéri, hogy a TT tagjainak küldjék meg az EMMI-nek benyújtott, kiválósági támogatási dokumentumokat. Fokasz Nikosz kérdezi, hogy az intézményi kiválósági támogatás kerete mikor fog megérkezni az Egyetemre. Az elnök válaszában elmondja, hogy a minisztérium márciusban fogja kiállítani a támogatási okiratot napirendi pont: Egyebek Az elnök elmondja, hogy az EPER összesítése alapján nyolc 3 olyan CELSA pályázat készült, amelyben az ELTE is szerepel konzorciumi partnerként. Tavaly ugyan kicsit nagyobb számban születtek ilyen pályázatok, de abban bízunk, hogy idén is több ELTE-s kutatási terv a nyertesek között lehet. Az elnök megköszöni a CELSA bíráló bizottságba javasolt tagokat, azonban a lista még hiányos. Az elnök megkéri a Tudományos Tanács tagjait, hogy engedélyezzék, hogy nevüket és elérhetőségüket elküldje az ELTE a CELSA titkárság részére, amennyiben az általuk képviselt tudományterületen nem sikerült felkérni a korábban javasolt kollégát. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bírálati munkában részt kell venni, mert a beérkezett CELSA pályázatok számáról, kutatási területükről, így a bírálók lehetséges beosztásáról nem kaptunk értesítést. Az elnök emlékezteti a Tanácstagokat arra, hogy a Tudományos Tanács ülésének következő időpontja: április április június 30. támogatási időszakra nézve 3 Az EPER-ben később még három CELSA pályázatot regisztráltak, így összesen nem 8, hanem 11 pályázat került beadásra

6 Az elnök 16:00-kor lezárja a Tanács ülését. Budapest, március 2. Dr. Szalay Péter elnök dr. Kóré Veronika titkár, emlékeztető-vezető

7 1. SZ. MELLÉKLET NAPIREND 1. A 2018/19. évi ÚNKP B keret pályázatai pontozásának elvei 2. A külföldi előadó meghívására vonatkozó pályázati kiírás véglegesítése 3. Beszámoló a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Támogatás programjáról 4. Egyebek

8 2. SZ. MELLÉKLET