A dél-alföldi települések tipizálása faktorés klaszteranalízis alkalmazásával
|
|
- Ida Budainé
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A dél-alföldi települések tipizálása faktorés klaszteranalízis alkalmazásával Lennert József Bevezetés Valószínűleg csak egy maroknyi ember mondhatja el magáról, hogy akár csak közel olyan behatóan ismeri magyarország településeit, mint Beluszky Pál. az idén 80. születésnapját ünneplő professzor mindig törekedett arra, hogy tudását átfogó keretek között tegye közkinccsé (Beluszky 1999). ennek a törekvésnek a részét képezte a sikos T. Tamással közös munkájuk, a Magyarország falutípusai (Beluszky sikos T. 1982), ami a hazai, de a posztszocialista országokban is (novotný et al. 2015) úttörő módon a faktor- és klaszteranalízis kombinált alkalmazásával szilárd matematikai-statisztikai alapokra helyezte a településállomány rendszerezését. a szűk egy évtizeddel később bekövetkező rendszerváltás és az azt követő fundamentális változások azonban érdemessé és szükségessé tették a kutatás megismétlését 2006-ban, jó keresztmetszeti képet adva a községeinkben negyedszázad alatt végbemenő folyamatokról (Beluszky sikos T. 2007). számos kutató mellett e nagyszabású szintetizáló alkotások rám is nagy hatást gyakoroltak, amikor úgy döntöttem, hogy a fenti alapművekből kiindulva a dél-alföldi települések faktor- és klaszteranalízis használatával történő osztályozását készítem el geográfus diplomamunkám keretében (lennert 2012). jelen rövid tanulmány összefoglalja ennek eredményeit és Beluszky Pál munkásságához való kapcsolódását. Változó falvaink: a Beluszky Sikos T. szerzőpáros által elvégzett településtipizálás a magyarországi településosztályozás története megközelítőleg évszázados múltra tekint vissza, a településföldrajz önállósodásával együtt született meg az igény is a települések különböző szempontok szerinti osztályozására. a kezdeti osztályozások még nem rögzített, a településállományt valamilyen formában differenciáló mutató/mutatók mentén történtek. Prinz gyula például német mintára alaprajzi típusok szerint osztályozta a településállományt (Beluszky sikos T. 2007). erdei Ferenc a társadalmi viszonyok (és az ezzel többnyire kapcsolatban álló történelmi örökség) alapján osztályozta falvainkat, és például olyan sajátos kategóriát is alkotott, mint amilyen a romlott falvak csoportja, amelyek jellemzői közé például a magas lopási vagy prostitúciós hajlandóságot sorolta (erdei 1940). 231 Sikos T. Tiner (szerk.): Tájak, régiók, települések térben és időben Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), Minden jog fenntartva. A másolást a törvény bünteti.
2 232 Tájak, régiók, települések térben és időben később megjelentek az olyan településosztályozási módszerek, amelyek az osztályba sorolást egy (vagy kevés) mutató által felvett értékek alapján végezték el (pl. népességszám, foglalkozási szerkezet). idővel az elemzéshez felhasznált mutatók száma bővült, hogy minél jobban visszatükrözhesse a települések sokdimenziós jellegét. Beluszky Pál például, amikor az 1990-es évek magyar városállományát egyrészt hierarchikus, majd funkcionális csoportokba osztotta, hogy ezek egybedolgozásával alkosson komplex várostípusokat, a városhierarchia-szintekbe való besorolást 174 mutató alapján tette meg (Beluszky 1999). Pirisi gábor a kisvárosok vizsgálatához a vizsgálat mutatóállományát a Tóth józsef-féle tetraédermodellhez illeszkedve alakította ki (Pirisi 2009). a Csatári Bálint, enyedi györgy és kecse-nagy lászló készítette, a községek Bács-kiskun megyei népességmegtartó képességét vizsgáló tanulmány a településeket két szempont szerint négy-négy csoportba sorolta. Társadalmi jellemzők szerint a bővülő, stabil, labilis és hanyatló társadalmi helyzetű településeket különböztették meg, míg települési funkciók szerint a városi funkciójú településeket, a funkciógazdag, a funkcióhiányos, valamint a funkciószegény falvakat (Csatári enyedi kecse-nagy 1984). Bár a módszertani alapokat már a 20. század elején lefektették, a faktoranalízis használata sokáig a pszichológia területére korlátozódott ebben a kvantitatív forradalom hozott változást. ma már mivel a megfelelő számítógépek és szoftverek széles körben elérhetővé váltak klaszteranalízissal együtt történő használata igen népszerűvé vált a sokváltozós társadalomföldrajzi vizsgálatok esetében. mára e két módszer az olyan szoftvercsomagokkal, mint az spss, viszonylag egyszerűen alkalmazható, így a hangsúly a vizsgálat végrehajtásáról áttevődött az adatbázisok összeállítására és az eredmények értelmezésére. a faktoranalízis kiindulópontja, hogy többváltozós vizsgálat esetén egyes változók között korrelációk állnak fenn, amelyeket a közös keletkezési feltételek hoztak létre (jahn Vahle 1974). ezek a feltételek az adott vizsgálat során közvetlenül nem megfigyelhető, mérhető látens változók. a faktoranalízis feladata, hogy a vizsgálatba bevont változók egyszerű korrelációs együtthatói alapján faktorokat alkosson, amelyek minél jobban leképezik ezt a látens struktúrát (székelyi Barna 2005). a klaszteranalízis célja, hogy az elemzésbe bevont változók alapján a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba rendezze. a folyamat akkor tekinthető sikeresnek, ha az egységek hasonlítanak csoporttársaikhoz, azonban eltérnek a más csoportba tartozó elemektől (sajtos mitev 2007). a faktoranalízis eredményeként kapott faktorpontértékek jó kiindulási pontjai a klaszterelemzésnek, hiszen eleve standardizáltak (átlaguk 0, szórásuk 1), valamint korrelálatlanok, amely tényezők a klaszterelemzés előfeltételei. épp ezért a két módszert gyakran együtt használják a településállomány osztályozása során is (Csatári 1999; molnár 2002). léteznek viszont ellenpéldák is, például a Bajmócy Péter és Balogh andrás 232 által 2002-ben aprófalvakra végrehajtott tipizálás, ami csak klaszteranalízist alkalmazott (Bajmócy Balogh 2002). a Beluszky sikos T. szerzőpároshoz köthető módszer első hazai alkalmazása úttörő jellegű volt, majd negyedszázaddal későbbi megismétlése kiváló lehetőséget teremtett a faluállományban végbement folyamatok áttekintésére, bár a mennyiségileg megváltozott faluállomány, illetve a vizsgálatba bevont mutatók körében történt változások miatt a két vizsgálat nem állítható egymással tökéletes párhuzamba. ez már önmagában árulkodik a végbement átalakulásról. míg korábban a 13 faktoros változat őrizte meg
3 a dél-alföldi települések tipizálása faktor- és klaszteranalízis 233 legoptimálisabban az eredeti mutatók által hordozott információtartalmat, a későbbi vizsgálat során a kutatók a 8 faktoros változatot tartották a legmegfelelőbbnek. jelzésértékű, hogy míg korábban a településszerkezet, alapellátás, közlekedési helyzet bizonyult a legjelentősebbnek (rendelkezett a legmagasabb varianciahányaddal), a 2006-os vizsgálatban felváltotta ezt a munkaerőpiaci helyzet, fejlettség néven azonosított faktor. Hasonlóan az 1982-es vizsgálathoz, a szerzők 2006-ban is egy 25 klaszteres változat mellett döntöttek a klaszteranalízis során (az egyes klaszterek tartalma azonban nem feltétlenül azonos a korábbival). mivel a klaszterek egy része csak kevés elemet tartalmazott, illetve nagyon hasonlított másik klaszterekre, ezért végül a szerzők 7 főtípust és 14 altípust alakítottak ki, amit az 1. táblázat és az 1. ábra mutat be (Beluszky sikos T. 2007). ii. iii. az agglomerációk külső övébe tartozó községek Csekélyebb népességű, stagnáló, mérsékelten csökkenő népességű lakó és vegyes funkciójú falvak iv. idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek V. kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű, közepes méretű falvak, esetenként jelentős agrárszektorral, illetve külterületi lakossággal Vi. jó munkaerőpiaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak, lakó és idegenforgalmi szerepkörrel Vii. rossz munkaerőpiaci helyzetű, fogyó népességű, hátrányos helyzetű, torzult demográfiai-társadalmi szerkezetű kisfalvak 1. táblázat A 2006-ban létrehozott klaszterek Főtípus Megnevezés i. az agglomerációk belső övezetének községei Altípus i.1. i.2. ii. iii.1. iii.2. iv. V.1. V.2. Vi.1. Vi.2. Vii.1. Vii.2. Megnevezés nagy lélekszámú, rohamosan növekvő községek közepes lélekszámú, gyorsan növekvő községek az agglomerációk külső övébe tartozó községek jó munkaerőpiaci helyzetű, stagnáló népességű, magas kiingázású község átlagos munkaerőpiaci helyzetű, csökkenő népességű, vegyes funkciójú községek idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek rossz munkaerőpiaci helyzetű, közepes méretű, stagnáló népességű falvak sok kiingázóval Falvak magas külterületi népességgel és agrárszerepkörrel jó munkerőpiaci helyzetű, stabil kisfalvak lakófunkcióval kedvezőtlen demográfiai mutatójú, idegenforgalmi szerepkörű kisfalvak gyorsan fogyó népességű, kedvezőtlen demográfiai struktúrájú ingázó aprófalvak Fogyó népességű, agrárszerepkörrel rendelkező kisfalvak 233 Vii.3. Vii.4 igen rossz munkaerőpiaci helyzetű, szegény, de növekvő kisfalvak rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerőpiaci helyzetű falvak jelentős arányú agrárkeresővel Forrás: Beluszky sikos T. 2007
4 234 Tájak, régiók, települések térben és időben 1. ábra Magyarország falutípusai a 2006-os vizsgálat alapján Forrás: Beluszky sikos T Beluszky Pál nyomdokain: a dél-alföldi települések tipizálása a dél-alföldi települések faktor- és klaszteranalízisét az spss statisztikai szoftvercsomag segítségével hajtottam végre. az osztályozáshoz 19 magyarázó változót használtam fel, amelyek a következők: 1. Budapest távolsága az időben legrövidebb útvonalon, perc, főre jutó, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, a legközelebbi megyeszékhely időtávolsága, perc, a között épített lakások aránya a évi lakásállományból (üdülők nélkül) főre jutó regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén), a mező- és erdőgazdasági foglalkozásúak aránya a foglalkoztatottakból, közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a lakásállományból, lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat), más településre ingázók aránya a lakónépességből, a helyi önkormányzatok 1000 főre jutó gfs-jellegű bevételei 1000 Ft-ban, ismertté vált bűnelkövetők 1000 főre jutó száma (lakóhely szerint), 2009.
5 a dél-alföldi települések tipizálása faktor- és klaszteranalízis a vagyon elleni bűncselekményekből lopás 1000 főre jutó száma, főre jutó halálozások száma között lakosra jutó személygépkocsik száma az év végén, főre jutó regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma, főre jutó regisztrált munkanélküliek száma összesen, egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap összege (előzetes adat), főre jutó lakásállomány (az éves lakásépítési és megszűnési statisztika alapján becsült adat), főre jutó vándorlási egyenleg, a magyarázó változók egy része a Beluszkyék által is felhasznált alapvető társadalmi-gazdasági statisztikai változók közül kerül ki (pl. népességszám, vándormozgalom, munkanélküliek száma, ingázók aránya, mező- és erdőgazdasági foglalkoztatottak aránya, vállalkozások száma, személygépkocsi-ellátottság), míg egyes elemek nem jelentek meg az etalonkutatásban (pl. bűnelkövetéssel kapcsolatos statisztikák, a települések fővárostól mért távolsága). az egyes mutatók faktoranalízisre való alkalmasságának megállapítására több lehetőség kínálkozik (korrelációs mátrix, anti-image mátrix, kommunalitások figyelembevétele), ezek eredményeinek figyelembevételével több ígéretes mutatótól is megváltam (nyilvános könyvtárakból 1000 főre jutó kölcsönzött egységek száma, 1000 főre jutó általános iskolai tanulók száma, 1000 főre jutó élve születések száma). a kívánt faktorszám megállapítására több lehetőség is kínálkozik, én a kaiser-kritériumot választottam. a kaiser-kritérium kimondja, hogy csak azokat a faktorokat vegyük számításba, amelyeknek a saját értéke egy faktor által az összes változó varianciájából magyarázott variancia legalább egy. a kaiser-kritérium előnye, hogy csak olyan faktorokat hoz létre, amelyek információtartalma nagyobb, mint az egyes változóké, és ezzel garantálja a végeredmény kezdeti állapothoz képesti egyszerűsödését. a kaiser-kritérium alkalmazásával hatfaktoros végeredményt kaptam, aminek értelmezhetőségén Varimax-rotáció alkalmazásával javítottam. a kapott 6 faktor (magyarázott varianciahányad szerinti csökkenő sorrendben) a következő: periférikusság faktora, megyén belüli elhelyezkedés faktora, tradicionális vidékiség faktora, településméret faktora, bűnözés faktora, elöregedés faktora. a kapott faktorok egy része megfeleltethető a Beluszkyék vizsgálatában létrejött faktoroknak, az első három faktor (a periférikusság faktora, a megyén belüli elhelyezkedés faktora és a tradicionális vidékiség faktora) közel azonos 235 saját értékkel és magyarázott varianciahányaddal rendelkezik. Tehát e három faktor közel egyforma mértékben magyarázza a települések mutatóállományának alakulását, szemben a másik három faktorral (településméret faktora, bűnözés faktora, elöregedés faktora). a következő lépés a klaszteranalízis végrehajtása volt. ahhoz, hogy a klaszterelemzés során a hasonló megfigyelési egységek egy csoportba kerüljenek, szükség van egy olyan mérőszámra, amivel a hasonlóság vagy különbözőség számszerűsíthető. attól függően, hogy milyen típusúak a változóink (bináris, gyakoriságot kifejező vagy metrikus), más és más
6 236 Tájak, régiók, települések térben és időben mérőszámok jöhetnek szóba. én a metrikus változóim elemzéséhez a négyzetes euklideszi távolságot választottam, ennél a mérőszámnál a négyzetre emelés miatt a nagyobb távolságok még hangsúlyosabbakká válnak, ezzel szemben a kisebb távolságok csekélyebb súlyt kapnak (sajtos mitev 2007). az osztályozáshoz többféle klasztereljárás klaszteralgoritmus is felhasználható, én a Ward-féle eljárás mellett döntöttem. a Ward-féle eljárás összevonó típusú hierarchikus algoritmus: ez azt jelenti, hogy kezdetben minden elem külön klasztert alkot, és ezeket a szoftver az algoritmus szabályai szerint lépésenként vonja össze, amíg minden elem egy klaszterbe kerül; az összevonás lépései visszakövethetők. a Ward-féle eljárás az összevonást úgy hajtja végre, hogy a klasztereken belüli szórásnégyzet-növekedés a lehető legminimálisabb legyen. az eljárás logikájából következik, hogy a klaszterösszevonások során a nagyon kis elemszámú, egy elemből álló klaszterek hajlamosak beolvadni a nagyobbakba (kivéve az extrém távolságban elhelyezkedőket), mert így kevéssé növekedik majd a szórásnégyzet. ez más módszerekhez képest viszonylag kiegyenlített elemszámú klasztereket eredményez, ami hasznos a területi elemzések szempontjából. a Ward-féle eljárás során az utolsó 14 összevonási műveletet (15 klasztertől indulva) vizsgáltam meg részletesen. Úgy ítéltem meg, hogy a 8 klaszteres változat volt a legjobban értelmezhető és hordozta a legtöbb információt, ezért ezt választottam végeredményül. a 8 klaszter a következő (2. ábra): nagy és középvárosok klasztere (i. klaszter), agglomerációs települések klasztere (ii. klaszter), átlagos, nem periférikus települések klasztere (iii. klaszter), jelentős mezőgazdasági népességű periférikus települések klasztere (iv. klaszter), átlagos periférikus települések klasztere (V. klaszter), leghátrányosabb helyzetű periférikus települések klasztere (Vi. klaszter), mezőgazdasági falvak klasztere (Vii. klaszter), óföldeák (Viii. klaszter) ábra A dél-alföldi települések tipizálásaként végeredményül kapott klaszterek saját szerkesztés
7 a dél-alföldi települések tipizálása faktor- és klaszteranalízis 237 a megye népességének 51%-át tömörítő nagy- és középvárosok klaszterének megjelenése azért különösen figyelemre méltó, mert a magyarázó változók közé nem került be olyan (pl. középfokú oktatási ellátottság), ami magától értetődően indokolná ennek a csoportnak a létrejöttét. a klaszter egyértelműen szűkebb, mint a városi rangú települések köre, de nem csupán a címükben városi települések maradnak ki, hanem jó pár városi funkciókkal is rendelkező kisváros is. a választóvonalat fős népesség képezi: e felett minden település Békést leszámítva a klaszter tagja, míg a lakos alatti települések (gyomaendrődöt és a csoportba keveredett kunpeszért leszámítva) már mind kimaradtak, így nem került be a klaszterbe például kiskőrös, kiskunmajsa, mezőberény. érdemes még elidőznünk afelett, hogy a fős, 1973 óta városi rangú Békés, a vármegye hajdani székhelye nem került bele az első klaszterbe. a város már a századelőn is funkcióhiányos volt, a Beluszky által az 1910-es városállományra elvégett jelentőségtöbblet-vizsgálat 9000 helyileg ellátatlan lakost határozott meg a településen (Beluszky 2005). a város mutatói egy, a klasztertől eltérő jellemzőkkel bíró települést vetítenek elénk: a kiingázók nagy (10%) aránya, az újonnan épített lakások alacsony aránya és a klaszter többi településéhez képest nagy munkanélküliség hozzájárulhattak más klaszterbe kerüléséhez. a iii., iv., V. és Vi. klaszterek a fővároshoz viszonyított relatív földrajzi helyzet mentén alakultak ki, a magyarázó változók értékei lépcsőzetesen romlanak a fővárostól távolodva. a iii. klaszter az átlagos, nem periférikus települések klasztere. a iv. és V. klaszter rokonsági foka igen közeli, a iv. a jelentős mezőgazdasági népességű periférikus települések klasztere, az V. az átlagos periférikus települések klasztere. a Vi. klaszterbe pedig a leghátrányosabb helyzetű periférikus települések kerültek. ez alapján elmondható, hogy a dél-alföldi települések relatív földrajzi helyzetére a háromosztatú elkülönítés illeszthető rá: nem periférikus (iii. klaszter), periférikus (iv. és V. klaszterek) és szélsőségesen periférikus (Vi. klaszter) települések. a nagy- és középvárosok klaszterét leszámítva még három olyan csoport volt, amit nem a fővárostól való távolság határoz meg. az agglomerációs települések klasztere (ii. klaszter) csak szeged és kecskemét körül alkot gyűrűt, de Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Baja mellől is bekerült egy-egy település a klaszterbe. a Vii. klasztert a mező- és erdőgazdasági foglalkoztatottak kiemelkedően magas aránya jellemzi (átlagosan a foglalkoztatottak 57%-a), a 11-ből csak két településnél csökken 50% alá (Petőfiszállás, Bácsszőlős), míg Csengele esetében eléri a 65%-ot. az összes települést a duna Tisza közén találjuk, azonban láthatóan nem alkotnak egy tömböt, hanem csak elszórtan jelennek meg. kiemelendő, hogy e mezőgazdasági profiljukat megőrző településeken egyúttal magas a külterületi népesség aránya is: a 2001-es népszámlálás adatai szerint a klaszter települései közül csak Újsolton nem érte el a 40%-ot. Végül a Viii. klaszterbe csak egyetlen település került, a leginkább középkori eredetű katolikus templomáról ismert óföldeák. 237 a bármilyen kipróbált klaszteralgoritmus szerinti különállás oka a településen az egyes vizsgálatba bevont változók, az extrém szélső értékek igen sajátos kombinációja. óföldeák 7,4%-os halálozási rátája mellett 5,3%-os vándorlási többlettel rendelkezik, ennek oka a faluban levő, térségi szerepkört ellátó idősotthon jelenléte. óföldeák beolvasztása egy másik klaszterbe csábító ötletnek tűnik, azonban ez lehetővé, sőt szükségessé tenné más települések klaszterbeosztásának felülvizsgálatát, ami nagyon ingoványos talajra vezethet. a település esete ráadásul fontos tanulságot hordoz magában, rávilágítva arra, hogy a statisztikai adatelemzés során könnyen olyan adatokat
8 238 Tájak, régiók, települések térben és időben torzító jelenségek, folyamatok kerülhetnek előtérbe, amelyekre a kutató előre nem számított és az elemzés szempontjából nemkívánatosak. Konklúziók harmónia a tudás és a módszertan között? a dél-alföldi településekre elvégzett faktor- és klaszteranalízisnek több tanulsága is volt. a településállományon belül fős népességnél mutatkozott éles törésvonal, efölött a városi jelleg határozta meg a települések csoportokba sorolódását, alacsonyabb népességnél a földrajzi helyzet bizonyult fontosabbnak. az agglomerációs települések és a mezőgazdasági jellegű települések jól elkülönülő társadalmi-gazdasági mutatóik alapján külön klaszterekbe kerültek. a magányos óföldeák jó példát szolgáltat arra, milyen nehézségekkel, anomáliákkal találhatja szemben magát a kutató a statisztikai adatelemzés során. mivel a faktorelemzés bonyolult többváltozós eljárás, ugyanazon problémára, kérdésre számos megoldás létezik, ezért a (szubjektív) kutatói döntések különösen fontos szerepet játszanak a vizsgálat során (sajtos mitev 2007). Czirfusz márton több megszívlelendő kritikát is megfogalmazott a faktoranalízis feketedoboz jellegével és a kapott eredmények értelmezésével kapcsolatban (Czirfusz 2010). Fontos, hogy a témában kevéssé jártasak számára bonyolultnak ható módszertan ne váljon autoritás típusú érvelés kiindulópontjává, ne féljünk beismerni, hogy a faktor- és klaszteranalízis logikájának is megfelelően a mi absztrakciónk csak egy a számos lehetséges közül, ami ráadásul elkerülhetetlenül meg van terhelve a kiindulási feltételek hiányosságaival. Beluszky Pál és sikos Tomay Tamás munkájának jelentőségét az adja, hogy vizsgálatuk Beluszky Pál kiemelkedő témabeli jártasságának köszönhetően túlmutat a módszertan puszta hazai adaptációján, és képesek gazdag tartalommal megtölteni az eredményeket. Irodalomjegyzék Bajmócy P. Balogh a. (2002): aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. Földrajzi Értesítő, o. Beluszky P.: Magyarország településföldrajza Általános rész. dialóg Campus kiadó, Budapest Pécs, Beluszky P. (szerk.): Magyarország történeti földrajza II. kötet. dialóg Campus kiadó, Budapest Pécs, Beluszky P. sikos T. T.: Magyarország falutípusai. mta Földrajztudományi kutató intézet, Budapest, Beluszky P. sikos T. T.: Változó falvaink: Magyarország falutípusai az ezredfordulón. mta Társadalomkutató központ, Budapest, Csatári B.: A Kiskunság új településformáló folyamatai. in: Tóth j. (szerk.): Tér idő társadalom: huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. mta regionális kutatások központja, Pécs, 1990, o. Csatári B. enyedi gy. kecse-nagy l.: A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. in: Csatári B. (szerk.): Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Bács-kiskun megyei Tanács, kecskemét, 1984, o.
9 a dél-alföldi települések tipizálása faktor- és klaszteranalízis 239 Czirfusz m. (2010): Faktoranalízis, a látszatmegoldás. Tér és Társadalom, o. erdei F.: A magyar falu. athenaeum, Budapest, jahn, W. Vahle, H.: A faktoranalízis és alkalmazása. közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, lennert j.: A dél-alföldi települések tipizálása faktor- és klaszteranalízis használatával. diplomamunka. szte Természettudományi és informatikai kar, gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék, szeged, molnár l. (2002): a települési szintű relatív fejlettség meghatározása. Közgazdasági Szemle, o. novotný, l. Hruška, V. egedy T. mazur m. (2015): defining rural areas of Visegrad Countries. Studia Obszarów Wiejskich, 39. pp Pirisi g. (2009): differenciálódó kisvárosaink. Földrajzi Közlemények, o. sajtos l. mitev a.: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. alinea kiadó, Budapest, székelyi m. Barna i.: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex, Budapest,
10
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Klaszteranalízis Hasonló dolgok csoportosítását jelenti, gyakorlatilag az osztályozás szinonimájaként értelmezhetjük. A klaszteranalízis célja A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket
0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
Gazdaságtudományi Kar. Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet. Faktoranalízis előadás. Kvantitatív statisztikai módszerek
Faktoranalízis 6.-7. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Faktoranalízis Olyan többváltozós statisztikai módszer, amely adattömörítésre, a változók számának csökkentésére, az adatstruktúra feltárására
Faktoranalízis az SPSS-ben
Faktoranalízis az SPSS-ben Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Feladat Megnyitás: faktor.sav Fogyasztók materialista vonásai (Richins-skála) Forrás: Sajtos-Mitev, 250.oldal Faktoranalízis
ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK KÖZSÉGEKBEN
ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK KÖZSÉGEKBEN Kápolnai Zsombor Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlés Kecskemét HIPOTÉZIS-CÉL Hipotézis: különböző
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
Faktoranalízis az SPSS-ben
Faktoranalízis az SPSS-ben = Adatredukciós módszer Petrovics Petra Doktorandusz Feladat Megnyitás: faktoradat_msc.sav Forrás: Sajtos-Mitev 250.oldal Fogyasztók materialista vonásai (Richins-skála) Faktoranalízis
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Fkt Faktoranalízis líi Olyan többváltozós statisztikai módszer, amely adattömörítésre, a változók számának csökkentésére, az adatstruktúra feltárására szolgál. A kiinduló változók számát úgynevezett faktorváltozókba
NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ TELEPÜLÉSMÉRET SZERINTI DIFFERENCIÁLTSÁGA MAGYARORSZÁGON
NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ TELEPÜLÉSMÉRET SZERINTI DIFFERENCIÁLTSÁGA MAGYARORSZÁGON BAJMÓCY PÉTER BALOGH ANDRÁS 1 Magyarországon a településrendszer változásának, elemeinek vizsgálatát célzó tanulmányok
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban MÁTÉ ÉVA - PIRISI GÁBOR* KISS BALÁZS PTE TTK FI TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS URBANISZTIKAI TANSZÉK *Munkáját az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíja támogatta MRTT VÁNDORGYŰLÉS
Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
Vidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János
Vidéki járások versenyképessége Magyarországon Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ Szegedi Tudományegyetem
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről
A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről Dr. Kassai Zsuzsanna adjunktus SZIE GTK RGVI A KUTATÁSI TERÜLET Forrás: http://www.egereged.hu/hevesmegye.php
Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1603; FDB1604 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi
Tárgy- és névmutató. C Cox & Snell R négyzet 357 Cramer-V 139, , 151, 155, 159 csoportok közötti korrelációs mátrix 342 csúcsosság 93 95, 102
Tárgy- és névmutató A a priori kontraszt 174 175 a priori kritérium 259, 264, 276 adatbevitel 43, 47, 49 52 adatbeviteli nézet (data view) 45 adat-elôkészítés 12, 37, 62 adatgyûjtés 12, 15, 19, 20, 23,
Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE
MRTT XVI. VÁNDORGYŰLÉSE KECSKEMÉT, 2018. OKT. 18-19. 1 / 17 Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS
Településszerkezetek, települések. Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév
Településszerkezetek, települések Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév 3155 település 346 város 2809 község (2018.) a 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól Közigazgatási
Apró- és kisfalvas településszerkezet. Jellemzői: Apró és kisfalvas térségek városai (nagyobb települései) Településszerkezetek, települések
Településszerkezetek, települések Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2016/2017. tanév tavaszi félév 3155 település 346 város 2809 község (2016.) a 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól
Klaszterelemzés az SPSS-ben
Klaszterelemzés az SPSS-ben Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Klaszteranalízis Olyan dimenziócsökkentő eljárás, amellyel adattömböket megfigyelési egységeket tudunk viszonylag homogén
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds
Klaszterelemzés az SPSS-ben
Klaszterelemzés az SPSS-ben Petrovics Petra Doktorandusz Klaszteranalízis Olyan dimenziócsökkentő eljárás, amellyel adattömböket megfigyelési egységeket tudunk viszonylag homogén csoportokba sorolni, klasszifikálni.
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 Az elmúlt években, évtizedekben a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik
Pest megye versenyképességi indexe
Pest megye versenyképességi indexe Pest megye önálló NUTS2 régióvá válásának szükségességét a versenyképességi tényezőket vizsgáló kompozit index is alátámasztja. A versenyképesség mérése Az EU a régiók
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Népesedési trendek a településrendszerben: konvergens vagy divergens településfejlődés? 2013. november 9. Természetes
Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.
Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf. Az elérhetőség értelmezése Többféle, általában egykomponensű definíció
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.
Településszerkezetek, települések
Településszerkezetek, települések Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2014/2015. tanév tavaszi félév 3154 település 346 város 2808 község (2015.) a 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:
Magyarország településszerkezete. Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2017/2018. tanév tavaszi félév
Magyarország településszerkezete Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2017/2018. tanév tavaszi félév 3155 település 346 város 2809 község (2016.) 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól
Térségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
Városok Magyarországon (és Európában)
Városok Magyarországon (és Európában) Városépítészeti séták Veszprém megyében rendezvénysorozat Balatonfűzfő, 2018. július 3. Körmendy Imre Magyarország városhierarchiája 1910 ben 1 A városok fejlesztése,
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM
EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE
A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM
Területi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
Esettanulmány Kvantitatív elemzési módszerek (GTÜSE3915) tantárgyhoz
Esettanulmány Kvantitatív elemzési módszerek (GTÜSE3915) tantárgyhoz Az SPSS statisztikai program World95.sav nevű adatbázisa a világ 109 nemzetének 26 társadalmi-gazdasági és politikai helyzetét leíró
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
XV. MRTT VÁNDORGYŰLÉS MOSONMAGYARÓVÁR 2017 A vidéki műkereskedések térbeliségének és a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők regionális különbségeinek összefüggései. Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
aspektusa a gazdasági gi válsv
A magyarországi gi kiskereskedelem területi szerkezetének néhány n ny aspektusa a gazdasági gi válsv lság időszak szakában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia PTE Földrajzi Intézet és a Földtudományok
A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban
A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban (A debreceni példa) Dr. Balogh Péter docens Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi
Erőforrások alternatív elemzési lehetősége
Erőforrások alternatív elemzési lehetősége Térbeli Teljesítményvizsgálat Áldorfai György SZIE-GTK-EGYRTDI Bevezető Probléma: a stratégiai dokumentumok módszertani hiányosságai (HVS HFS) Kihívások: EU-s
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
Kistérségeink helyzete az EU küszöbén
Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június
A társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
A hazai kistérségek kategorizálása gazdasági fejlettségük mentén
A hazai kistérségek kategorizálása gazdasági fejlettségük mentén Szobonya Réka Ország Gáborné Kulcsszavak: migráció, fejlettség, régió, rangsor, kistérség, klaszter migration, development, region, classification,
GEOSTATISZTIKA II. Geográfus MSc szak. 2019/2020 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
GEOSTATISZTIKA II. Geográfus MSc szak 2019/2020 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja Tantárgy neve:
Diszkriminancia-analízis
Diszkriminancia-analízis az SPSS-ben Petrovics Petra Doktorandusz Diszkriminancia-analízis folyamata Feladat Megnyitás: Employee_data.sav Milyen tényezőktől függ a dolgozók beosztása? Nem metrikus Független
A gazdasági válság földrajza 2011/1
Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
Foglalkoztatási modul
Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert
FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010
FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 3. Demográfiai változások régiónk vagy megyénk életében 1990-től napjainkig Kézikönyvek Demográfiai évkönyv : Magyarország népesedése / [kész. a KSH Népesedésstatisztikai főosztályán].
Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben
Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben A közlekedési eredetű kirekesztés a vidéki térségekben Lieszkovszky József Pál, PhD-hallgató MRTT XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.19-20.
Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.
STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában
Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.
Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján
A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18. Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján Molnár Ernő, PhD DE TTK Társadalomföldrajzi és
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
A turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
Önkormányzatok és helyi fejlesztés
Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down
MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Tanyakutatás 2005 Kutatási jelentések 7. (kiegészítő) füzet
MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás 2005 Kutatási jelentések LEÍRÓ STATISZTIKÁK, DIAGRAMOK ÉS KERESZTTÁBLÁZATOK A TANYAKUTATÁS 2005. CÍMŰ FELMÉRÉS ADATAI ALAPJÁN Témavezető: Dr. Csatári Bálint
A kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével
A kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével Egri Zoltán, főiskolai docens, SZIE AGK Bodnár Gábor, tudományos munkatárs, SZTE GTK A MAGYAR REGIONÁLIS
Település típusok és kialakulásuk. Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév
Település típusok és kialakulásuk Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév 3155 település 346 város 2809 község (2018.) a 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól Közigazgatási
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
Együttmőködés és innováció
Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.