Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján"

Péter Barna
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, március 18. Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján Molnár Ernő, PhD DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

2 Problémafelvetés Településföldrajz Döntően agrárfunkciójú kis- és középvárosok a XX. sz. elején; Iparosítás révén funkcionális homogenizáció a II. vh. után; Hosszabb távon stagnáló / hanyatló hierarchikus pozíció; Erdei F. 1974; Tóth J. 1988; Beluszky P. 1999, 2001; Beluszky P. Győri R. 2004; Csatári B. 2003; Kiss J. 2003; Pirisi G. 2009; Gazdaságföldrajz Alföld elmaradottsága, romló népességmegtartó képessége; Iparosítással gazdaságfejlesztés, de szerkezeti deficitek ; Idővel deindusztrializáció, megrendült gazdasági bázis; Kóródi J. Márton G. 1968; Tatai Z. 1976, 1981; Zoltán Z. 1980; Simon I. 1988; Barta Gy. 1987, 2002; Lux G. 2009; Kiss É. 2010; Rendszerváltás után mérsékelt ipari megújulás kevesebb KMT; Több város gazdaságában ma is számottevő az ipar szerepe; Beszállítói hálózatok fejlesztése szempontjából lényeges a bázis;

2009; Gazdaságföldrajz Alföld elmaradottsága, romló népességmegtartó képessége; Iparosítással gazdaságfejlesztés, de szerkezeti deficitek ; Idővel deindusztrializáció, megrendült gazdasági bázis;

3 Ipar és városfejlődés Mezőtúron 1. Mezőtúr kiválasztásának okai Jellegzetes mezővárosi fejlődési pálya, némi ipari örökséggel; Diverzifikált gazdaságfejlesztési elképzelések (ipari park is); Sajátos térszerkezeti helyzet (Szolnok Békéscsaba között); 2. Alapkérdések Hová helyezhető Mezőtúr az alföldi ipari telephelyek sorában, a helyi ipar nagyságrendje (fontossága) és szerkezete alapján? Hogyan alakult át a város ipara a rendszerváltás után, miként változott két emblematikus cégének (és utódainak) helyzete? 3. Kutatási módszerek Szakirodalom releváns elemeinek áttekintése; Ipari foglalkoztatás adatai (KSH területi adatok, Cég-Kód-Tár); Vállalati esettanulmányok (KAEV, KONTAKTA utódai interjúzás);

térszerkezeti helyzet (Szolnok Békéscsaba között); 2.

4 Mezőtúr Alföldi kis- és középvárosok Alföldi városok Alföldi megyék Magyarország Iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó számának alakulása Mezőtúron, az Alföldön, illetve Magyarországon; forrás: KSH

5 Ipar, építőipar a foglalkozási szerkezetben: Összes városi rangú település: 41,5% Közép- és kisvárosok: 42,1% Mezőtúr: 35,1% Mezőtúr: 3027 fő (28/36) Iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 1990-ben, az Alföld 1980 előtt városi rangot nyert településein; forrás: KSH

3027 fő (28/36) Iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma

6 Ipari átalakulás és útfüggőség Forrás: Gombás I. 1982, illetve KSH Cég-Kód-Tár 2013 alapján saját szerkesztés Rendszerváltás előtt Tégla- és Cserépipari Vállalat (Mezőtúr) 1911; KAEV (Budapest) 1970/1972; KONTAKTA (Budapest) 1953/1975; Tisza Cipőgyár (Martfű) 1975; Fémfeldolgozó Szövetkezet (Budapest) 1965; Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet; Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HSZ (1922); Mezőtúri Fazekasok Népművészeti HSZ; Napjaink nagyobb utódvállalkozásai (1) Alföldi Wienerberger Kft.; (2) ALTEK Kft.; (3) Túrgép Kft.; (1) Hermann Kft.; (2) KAEVTECHNIK Kft.; (3) VART-Speciál Kft.; (1) LEDFAK Kft.; (2) RAFI Hungaria Kft.; (3) VA Elektronika Zrt.; (1) Túri Cipő Kft.; (2) T-Schuhe Kft.; (1) FF Fémfeldolgozó Zrt. (Budapest); (2) Ferrocor Kft.; (1) SILUETT-2007 Ruhaipari Kft.; (1) Túri Szőnyeg Termelő Kft.; (1) Túri Fazekas Kft. + fogyatkozó számú kisvállalkozás; Kisebb ipari szereplők (pl. asztalosipari KTSZ, malom, sütőüzem, vasipari vállalat); Mezőgazdasági nagyüzemek ipari melléküzemágai (pl. Mezőtúri ÁG húsüzeme); Mezőtúri főiskola (mezőgazdasági gépész üzemmérnökök képzése) tanüzeme; Rendszerváltás utáni új belépők (pl. Baracsi Paletta Kft. faipar);

Cipőgyár (Martfű) 1975; Fémfeldolgozó Szövetkezet (Budapest) 1965; Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet; Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HSZ (1922); Mezőtúri Fazekasok Népművészeti HSZ; Napjaink nagyobb

7 KAEV KONTAKTA

8 Esettanulmányok tanulságai KAEV előzmények Kiterjedt telephely-hálózat: Budapest, Eger, Gyöngyös, Sopron, Vác; Mezőtúron zöldmezős ipartelepítés 1972-ben, a csúcson fő; Faipari, bőripari, textilipari gépek és alkatrészek, ipari kerekek, székek; Hajdúsági Iparművek, csehszlovák és szovjet export; 1994-ben felszámolás: KAEVTECHNIK Kft. (1995), VART-Speciál Kft. (1995/2004), Hermann Mezőtúr Kft. (1999/2008); ma fő; 2. KONTAKTA előzmények Budapesti központja mellett telephelyek Szentesen és Mezőtúron is; mezőtúri Villgép bekebelezése 1975-ben: a csúcson fő; Világításkapcsolók, ipari nyomógombok: EVIG, Ikarus, LEHEL, Magyar Hajó- és Darugyár, SZIM, közvetlen szovjet export is; 1989-ben önállósulás, privatizáció (MRP); új cégek: RAFI (2003-tól 100%-os külföldi tulajdon), Ledfak Kft.; fő;

alkatrészek, ipari kerekek, székek; Hajdúsági Iparművek, csehszlovák és szovjet export; 1994-ben felszámolás: KAEVTECHNIK Kft. (1995), VART-Speciál Kft. (1995/2004), Hermann Mezőtúr Kft.

9 Esettanulmányok tanulságai Piacok (ágazati és területi megközelítés) Háztartási gépgyártás (hűtőgép, mosógép, tűzhely, fűnyíró), autóipar (közvetlen és közvetett beszállítások), mezőgazdasági gépgyártás, ipari termelőeszköz-gyártás, építőipari eszközgyártás; Földrajzi közelség (Jászberény, Kecskemét), kapcsolódás Budapest, a Dunántúl és Észak-Magyarország iparához, export (Ausztria, Németország, Olaszország, Kelet-Közép-Európa); helyi kapcsolatok; 2. Szerepek (termék- és tevékenységszerkezet) Gépek helyett gépalkatrészek: egyszerű műanyag és fém alkatrészek, illetve bonyolultabb termékek (ipari kapcsolók, állványkerekek, transzformátorok, összetett felületkezelési eljárások); elektronika; Bérmunka (anyag, gép, specifikációk a vásárlótól) megjelenése, de klasszikus beszállítások, szerszámkészítés, műszaki fejlesztés is; technológia: költség, minőség, rugalmasság, új piacok;

termelőeszköz-gyártás, építőipari eszközgyártás; Földrajzi közelség (Jászberény, Kecskemét), kapcsolódás Budapest, a Dunántúl és Észak-Magyarország iparához, export (Ausztria, Németország,

10 Összegzés 1. Mezőtúr a kisebb jelentőségű alföldi ipari telephelyek sorában, ipar átlagosnál mérsékeltebb szerepe a helyi gazdaságban; 2. Jellegzetes alföldi ipar: középvállalatok, erős külső irányítás, keleti irányultság, szövetkezeti ipar, de diverzifikált ágazati struktúra; 3. Rendszerváltás után külföldi működő tőke mérsékelt szerepe, mai nagyobb ipari szereplők a rendszerváltás előtti vállalatok utódai; 4. Dinamikus iparágak (háztartási gépgyártás, autóipar) felé fordulás beszállítóként (földrajzi közelség relatív fontossága); 5. Alkatrészgyártásra redukálódó tevékenységek, részben bérmunka, de bonyolultabb termékek, szerszámgyártás és termékfejlesztés is; 6. Nyugati technológiai fölény és keleti kisebb élőmunka-költségek közti helykeresés: kisebb, rugalmas időbeli ütemezéssel gyártott szériák, és bonyolultabb, közvetlenebb kapcsolattartást igénylő alkatrészek helyi piacra gyártása tűnik hosszú távon reálisnak

Rendszerváltás után külföldi működő tőke mérsékelt szerepe, mai nagyobb ipari szereplők a rendszerváltás előtti vállalatok utódai; 4.

11 1. BARTA GY. 1987: A termelés térbeli szétterjedése és a szervezet területi centralizációja a magyar iparban. Tér és Társadalom, 2. pp BARTA GY. 2002: A magyar ipar területi folyamatai Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 272 p. 3. BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 584 p. 4. BELUSZKY P. 2001: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus, Budapest Pécs. 274 p. 5. BELUSZKY P. GYŐRI R. 2004: Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) Tér és Társadalom 1. pp CSATÁRI B. 2003: Az alföldi városok átalakulásának összetevői. In: Timár J. - Velkey G. (szerk.) Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK ATI, Békéscsaba. pp ERDEI F. 1974: Magyar város. Akadémiai Kiadó, Budapest. 255 p. 8. GOMBÁS I. 1982: Mezőtúr településföldrajza. Mezőtúri Helytörténeti Füzetek, p. 9. KISS É. 2010: Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Dialóg Campus, Budapest Pécs. 223 p. 10. KISS J. 2003: Az alföldi városok fejlődésének adottságai az 1990-es évek új feltételrendszerében. In: Várossiker alföldi nézőpontból (szerk. Tímár J. Velkey G.). MTA RKK ATI MTA Társadalomkutató Központ, Békéscsaba-Budapest. pp KÓRÓDI J. MÁRTON G. 1968: A magyar ipar területi kérdései. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 173 p. 12. LUX G. 2009: Ipari térségek átalakulása Közép-Európában. Doktori értekezés. 216 p. 13. PIRISI G. 2009: Differenciálódó kisvárosaink. Földrajzi Közlemények, 3. pp SIMON I. 1988: A kisvárosi ipar jellegzetességei és iparirányításuk problémái az Alföldön. Alföldi Tanulmányok (XII. kötet). pp TATAI Z. 1976: Az iparilag elmaradt mezőgazdasági jellegű területek iparosítása. In: A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp TATAI Z. 1981: A magyar ipar területi struktúrájának átalakulása. Közgazdasági Szemle, 2. pp TÓTH J. 1988: Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest. 200 p. 18. ZOLTÁN Z. 1980: Az Alföld-iparosítás eredményei. In: (Zoltán Z. szerk.) A változó Alföld. Tankönyvkiadó, Budapest. pp

Dialóg Campus, Budapest Pécs. 274 p. 5. BELUSZKY P. GYŐRI R. 2004: Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században) Tér és Társadalom 1. pp.

12 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,