A VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA

Átírás

1 A VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA Fenntartó képviselője: Készítette: Marton Jánosné Bölcsődevezető Készült: KÓSA LAJOS Érvényes: Polgármester

2 Tartalom 1. INTÉZMÉNYI ADATOK A SZAKMAI PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE... 4 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG BEMUTATÁSA, AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT ÉS AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET JELLEMZŐI A BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK... 7 A bölcsődei gondozásunk- nevelésünk célja... 7 Célkitűzéseink... 7 Feladataink A BÖLCSŐDEI NEVELÉS ALAPELVEINEK MEGVALÓSÍTÁSA... 8 Együttműködés a szolgáltatáson belül és a tágabb környezettel TÁRGYI FELTÉTELEK A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, A GONDOZÁSI, NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGE, TARTALMA, MÓDJA A bölcsődei nevelés-gondozás feladata Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése A megismerési folyamatok fejlődésének segítése A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek A bölcsődei élet megszervezésének elvei A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA BÖLCSŐDEI SZOLGÁLTATÁSAIRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS Házirend tartalma AZ IGÉNYBE VEVŐK ÉS A SZAKALKALMAZOTTAK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A gyermek joga A szülő (törvényes képviselő) joga A szülő (törvényes képviselő) kötelessége A kisgyermeknevelő joga A kisgyermeknevelő kötelessége Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok a bölcsődében

3 12. A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK FOLYAMATOS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, FORMÁI DOKUMENTÁCIÓK A BÖLCSŐDÉBEN Zárszó Mellékletek számú melléklet: Bölcsődei napirend (őszi-téli) számú melléklet: Bölcsődei napirend (tavaszi-nyári) számú melléklet: Megállapodás tervezet számú melléklet: Szervezeti Működési Szabályzat

4 1. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény fenntartója: Rákóczifalva Város Önkormányzata 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. Az intézmény neve: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Székhely: 5085 Rákóczifalva, Rákóczi út 60. Telephely: 5085 Rákóczifalva, Toldi utca 33. Tel: / Jogszabályokban meghatározott közfeladata: Gyermekjóléti alapellátás, szociális és gyermekvédelmi feladatok a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 94. (2) bekezdése értelmében gyermekek napközbeni ellátása, ezen belül bölcsődei ellátás. Szakágazat: Kormányzati funkció: Bölcsődei ellátás gyermekek bölcsődei ellátása Intézmény ellátási területe: Rákóczifalva Város Közigazgatási Területe Férőhelyek száma: 14 fő Nyitva tartás: Napos bölcsőde keretében, hétfőtől péntekig, 6:00 17:00 óráig tart nyitva az intézmény. Ellátandó célcsoport: A Rákóczifalván élő 20 hetestől - 36 hónapos korú családban nevelkedő gyermekek 2. A SZAKMAI PROGRAM TÖRVÉNYI, SZAKMAI HÁTTERE A bölcsőde Szakmai Programja az alábbi jogszabályok, irányelvek, szakmai szabályok figyelembe vételével készült. az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata, az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól, az Európai Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról, A bölcsődei nevelés gondozás országos alapprogramja 2016 módszertani levelek, útmutatók, évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 4

5 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről - 328/2011. (XII.29) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról - 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 226/2006. (XI. 20.) Korm.rend. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról 18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 10/2008.(VI.28) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekről 1/2014(I.16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről A Bölcsődék Napjának megünnepléséről szóló 7/2010. (II. 19.) SZMM utasítás évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról évi I. törvény A munka törvénykönyvéről évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról 257/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről évi XCIII. törvény A munkavédelemről évi CXXV. Törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 5

6 - 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról /2011-es (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról, - 62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről - bölcsődét érintő helyi önkormányzati rendelet 3. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG BEMUTATÁSA, AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT, ÉS AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET JELLEMZŐI Bölcsődénk többcélú intézmény (óvoda-bölcsőde) részeként, a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei intézményegysége. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben, és A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározottaknak megfelelően a bölcsődei intézményegység szakmai önállósága biztosított. Bölcsődénk saját nevelési-gondozási program szerint dolgozik, amit A bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja" figyelembevételével dolgozott ki. Ez az egymásra épülés biztosítja egyrészt az általános követelmények teljesítését, másrészt a családok és a fenntartók elvárásaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodást. Rákóczifalva 5692 fős kisváros. A bölcsőde jelenleg a város központjában, zöld övezetben, nyugodt, zajmentes területen helyezkedik el. A bölcsődei szolgáltatás 1958-ban kezdődött, a jelenlegi épületben a bölcsőde 1989-ben, négy csoporttal kezdte meg működését től működik a bölcsőde ebben szervezeti formában szeptember 1-től egy csoportban fogadjuk a gyermekeket. Az udvara kicsi, de árnyas és rendezett. Belső tagolása, bútorzata, felszerelése megfelelő a bölcsődés korú gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez. Bölcsődei Intézményegységünkbe a gyermekek 20 hetes kortól (a szülők igénye és a fejlettségi szintjük szerint) kerülnek felvételre és a jogszabály által meghatározottak szerint maradnak a bölcsődében. A bölcsőde szükségességét a városban dolgozó szülők mielőbbi munkába állásának támogatása indokolja. A településen élő lakosok között sok a fiatal, többgyermekes család, ahol az édesanyák a gyermekvállalást megelőzően aktív munkavállalók voltak. Bölcsődénk elsősorban azoknak az 6

7 édesanyáknak rajtuk keresztül a családjaiknak próbál segítséget nyújtani, akik szeretnének visszamenni a munka világába, és ehhez gyermekük napközbeni ellátására van szükségük. Az utóbbi években a születések száma emelkedő tendenciát mutat, így minden évben sikerül a bölcsődei férőhelyszámot betölteni a 20 hetes - 36 hónapos korú gyermekekkel. A megváltozott jogszabályok, amelyek támogatják a GYED, GYES melletti munkavégzést, tovább növelik városunkban a bölcsődei ellátás igényét. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma rendkívüli módon alacsony. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátására még nem jelentkezett igény a szülők részéről. 4. A BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK A nevelési-gondozási program összeállításában figyelembe vettük A bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja, mint a szakmai szabályozás legmagasabb szintű dokumentumát, valamint igazítottuk a városban élő családok helyi igényeihez és a fenntartó elvárásaihoz. A bölcsődei gondozásunk- nevelésünk célja: - A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával a harmonikus fejlődés segítése. - A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. - Az egészséges életmód megalapozása a megfelelő táplálkozás megismertetésével és alkalmazásával életkornak megfelelően. - Az egészséges életmódra nevelés a változatos mozgásformák biztosításával, és a mozgás megszerettetésével. Célkitűzéseink: - A rendszeres testmozgás alkalmazása és megszerettetése. - Szocializáció segítése. - A játéktevékenységek megszerettetésé az életkori és egyéni sajátosság figyelembe vételével. Feladataink: - A gyermekek részére biztonságot adó személyi és tárgyi feltételek megteremtése, családias légkör biztosítása. - Az egészséges táplálkozás biztosítása, reform ételek bevezetése. - A rendszeres testmozgás biztosítása változatos mozgáslehetőségek megismertetésével és a spontán mozgás lehetőségének biztosításával. - A játék elősegítésének biztosítása, szociális kapcsolatok alakítása. - Változatos tevékenységek biztosítása a gyermek érdeklődésének felkeltése és fenntartása érdekében 7

8 5. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS ALAPELVEINEK MEGVALÓSÍTÁSA - A család rendszerszemléletű megközelítése A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. A családlátogatás, a napi kapcsolattartás, és a gyermeki viselkedés megfigyelése során információt kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozásával igyekszünk segíteni a családok életminőségének javítását. - A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése. Bölcsődénkben nagy hangsúlyt fektetünk a szakemberek közötti, a gyermekek fejlődésének megfigyelésére vonatkozó információcserére, és a szülővel történő segítő szándékú kommunikáció fontosságának szem előtt tartására. - A családi nevelés elsődlegességének tisztelete Valljuk, hogy gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődénk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. Szükség esetén - lehetőségeinkhez mértentörekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők számára lehetővé tegyük a különböző módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. - A kisgyermeki személyiség tisztelete Hitvallásunk szerint a gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelésünk-gondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. - A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A családokkal való kapcsolattartás során is fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez és személyiségi sajátosságaihoz való pozitív megközelítést. A kisgyermeknevelők szakmai tudásának bővítését rendszeres továbbképzéseken való részvétellel, intézmények 8

9 közötti tapasztalatcserével biztosítjuk. Szakmai napok szervezésével a személyiségfejlesztésre is lehetőséget biztosítunk. - A biztonság és a stabilitás megteremtése A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandóságával ( saját kisgyermeknevelőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeljük az érzelmi biztonságot, mely alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirendünk folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is, és a biztonságos, az életkori sajátosságoknak megfelelő tárgyi környezet kialakítását is. - Fokozatosság megvalósítása A kisgyermekek egyéni igényeihez igazodó intézménybe történő beszoktatási időtartam biztosításával segítjük az új helyzetekhez való alkalmazkodást, a változások elfogadását, és a bölcsődei nevelésünk minden területén alkalmazzuk. - Egyéni bánásmód érvényesítése Figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. Alkalmazzuk a bátorító pedagógia elveit és módszereit. Elfogadjuk, tiszteletben tartjuk a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális hovatartozását. - Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei. A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden 9

10 helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. - A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása A kisgyermeknek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül biztosítjuk, hogy ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segítjük önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait. A gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása bölcsődei nevelésünk-gondozásunk egyik kiemelt feladata. A próbálkozásokhoz elegendő időt biztosítunk. A gyermeket meghallgatjuk, véleményét lehetőség szerint figyelembe vesszük. Kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőséget biztosítunk. Mindezt biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtésével kívánjuk elérni. Az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásunkkal, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segítjük a tanulást. Együttműködés a szolgáltatáson belül és a tágabb környezettel A bölcsődei hálózaton belül Kapcsolatot tartunk Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága. Figyelemmel kísérjük képzési kínálataikat, a vezetői értekezleteken és lehetőség szerint egyéb szakmai rendezvényeken részt veszünk. Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézményegység között tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat. Többcélú intézményként az óvodával közvetlen kapcsolatot tartunk. A mindenkori kiscsoportosok rendszeresen látogatják a bölcsődéseket (pl. Komálás, Gergely járás, Farsang alkalmával kölcsönös látogatás). Közvetlen kapcsolat az intézményvezetővel. Egyéb kapcsolatok A fenntartóval az Intézményvezető tart kapcsolatot, közvetlenül a testületei üléseken és a vezetői értekezleteken való részvétellel. A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatot működtetünk mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek/ kerülhetnek. Rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartunk: 10

11 - a városi Védőnői Szolgálattal, - a bölcsődeorvossal, - a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központtal Személyi feltételek A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegységének szakmai létszáma és szakképzettségük megfelel a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 1. számú és 2 számú mellékletében előírt követelményeknek. A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegységének minden dolgozója rendelkezik munkaköri leírással Közalkalmazottak száma: 4 fő 2 fő kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettségű (ebből 1 fő bölcsődevezető) 1 fő bölcsődei dajka 1 fő szakácsnő Vállalkozásban foglalkoztatott: 1 fő Bölcsődeorvos A kisgyermekek szakszerű és magas színvonalú nevelését-gondozását szakmailag jól felkészült, gyermekközpontú, gyermekszerető, kreatív szakemberek látják el. A bölcsődei dajka és a szakácsnő esetenként kisegítői feladatokat is ellát a délelőtti és a délutáni napirendben. Feladataik pontos, igényes elvégzése kiegészíti, segíti a kisgyermeknevelők munkáját. A bölcsődei dajka elvárásaink szerint fenntartja a bölcsőde rendjét, tisztaságát. Bölcsődénk orvosa havonta 4 órában, csütörtöki napokon látja el feladatát. Elvégzi a bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálatát; ellenőrzi az étlapot. Segíti az elsősegély doboz összeállítását. Részletes feladatait a vállalkozói szerződés tartalmazza Minden kisgyermeknevelő szakképzett és nyilvántartásba vételük megtörtént a 8/2000 (VIII.4) SzCsM. rendelet előírásainak megfelelően. Tudásukat folyamatosan fejlesztik, szinten tartják, és a 9/2000. (VIII.4) SzCsM. rendelet által meghatározott továbbképzési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A továbbképzési időszak 6 év, mely idő alatt a kötelező pontokat minden szakdolgozó összegyűjti. A továbbképzési tervet és a nyilvántartásokat az intézmény vezetője kezeli és a szükséges dokumentumokat továbbítja a Nemzeti Szociális és Szakképzési Központ felé. Minden dolgozó számára biztosított a szakmai fejlődés és a továbbtanulási lehetőség. Rendszeresen tartunk belső továbbképzéseket, ösztönözve az önképzést, és a személyiségfejlődés fontosságát A még magasabb szintű nevelő-gondozó munkavégzés, a program minél tudatosabb megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a folyamatos önképzést, szakmai folyóiratok, szakkönyvek tanulmányozását, a belső szakmai továbbképzést. 11

12 A belső továbbképzés célja: a módszertani dokumentumok egységes értelmezése, egymás munkájának, erősségeinek megismerése, elemzése, tapasztalataink átadása módszertani ismereteink és eszköztárunk bővítése. Szakmai felkészültségünk folyamatos erősítését az óvodai szakmai munkaközösség munkájában való részvétellel, a módszertani bölcsőde és más fórumok által szervezett, kreditpont gyűjtő szakmai programokon, továbbképzéseken való részvétellel is biztosítani kívánjuk, az évente készülő továbbképzési terv szerint. 6. TÁRGYI FELTÉTELEK Bölcsődénk a város központjában, de csendes, nyugodt helyen található. Az épület előtt parkolási lehetőség van. Az épület bölcsődének épült, földszintes, pavilonrendszerű, melyben külön - külön bejárattal három óvodai csoport és egy bölcsődei csoport működik. Az épületben a gyermekek ellátását biztosító helyiségek jól megközelíthetők, beláthatók, tágasak világosak, funkciójuknak megfelelnek. Bölcsődénkben a játék színtere a csoportszoba és az udvar. A bölcsődei intézményegységben vezetői iroda, egy közepesen felszerelt főzőkonyha (az összes előírt kiszolgáló helyiséggel), felnőtt ebédlő, felnőtt öltöző, mosdó, szülői mosdó, babakocsi tároló, és a csoportszobához tartozó fürdőszoba és gyermeköltöző található. Berendezésünk, bútoraink mérete igazodik a korosztály igényeihez, a játékpolcok a gyerekek számára jól elérhetőek, a bútorok többsége azonban elavult, cserére, ill. felújításra szorul. Lehetőségünk van a különböző játéksarkok, funkciósarkok kialakítására. Udvarunk a lehetőségeinkhez képest rendezett, gondozott. A gyermekek játékigényét szolgálják: a fedett homokozó, a nagymozgások fejlesztését szolgáló mobil játékok, valamint a csoportszobához kapcsolódó terasz.. A változatos, elegendő számú játékeszköz lehetővé teszi a nagymozgások gyakorlását, pl. kisautó, fűnyíró, bicikli, talicska, különböző méretű labdák. Mobil játékaink: kisházikó, mobil csúszda, alagutak, libikóka. Homokozónk a szabványnak megfelel, sokféle változatos homokozó játék áll a gyermekek rendelkezésére, pl. kisebbnagyobb méretű lapátok, kisvödrök, sütőformák stb.. Az udvari alkotó tevékenységekhez alkalmat nyújtanak a kerti padok és a teraszra kivihető asztalok. A csoportszobában a terek jól átláthatók, áttekinthetők. A játéktárolók természetes, esztétikus anyagból készültek. A játékeszközök többsége - bár megfelel a bölcsődés korú gyermekek életkori sajátosságainak - minőségében, mennyiségében folyamatos megújításra, bővítésre szorul. 12

13 A gyakorlójátékhoz szükséges eszközök mellett a szerepjátékra ösztönző kiegészítő kellékek is megtalálhatók. A funkciósarkokat úgy alakítjuk ki, hogy jól elkülönüljenek az egyes játéktevékenységek, a gyerekek ne zavarják, ne akadályozzák egymást. A hasonló funkciójú játékokat egymáshoz rendeltük, így nem zavarják egymást a mozgalmasabb és a csendesebb játéktevékenységek. Funkciósarkok a csoportszobában: építősarok, babakonyha, puhasarkok, étkezősarok, amely az asztali játéktevékenységekre is alkalmas. A nagymozgások gyakorlására a csoportszobában is van lehetőség; biztosítottak a nagymozgást elősegítő eszközök. Helyiségek: - Gyermeköltöző A gyermekbejárat előteréből nyílik és kapcsolódik a fürdőszobához. Felszerelése megfelel a bölcsődés korú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó öltözködési igényeinek. Tartalmazza azokat a berendezési tárgyakat, bútorokat, melyeket a felszerelési jegyzékben előírtak - Fürdőszoba A ráláthatóság a csoportszobából biztosított, a felszerelése megfelel az előírásoknak, igazodnak a bölcsődés korú gyermekek méreteihez, önállósodásukat elősegítik. - Gyermekszoba Az intézmény 1989-ben épült, az akkori irányadó jogszabályoknak megfelelően. A bölcsőde egyéb helyiségei: o vezetői iroda o játékraktár o konyha o szárazáru-raktár, zöldségraktár, és előkészítő o ételmaradék-tároló A dolgozók szociális helyiségei: étkező öltöző mosdó, WC terasz (A gyermekszobákkal egy szintben, közvetlenül ajtókijárattal, a játszókerthez kapcsolódik) - Játszókert 13

14 Alapterülete megfelel a 10 m2/ gyermek feltételnek, melyet burkolt és füvesített felület egyaránt jellemez. A játszókertben homokozó, kisházikó, beépített mozgásfejlesztő található. Az árnyékolást egy nagy platán fa és árnyékoló szerkezet biztosítja. Berendezések: Bútorok Az intézményben található bútorok állapota, mérete és mennyisége nagyobb részt megfelel a felszerelési jegyzékben előírtaknak, a gyerekek életkorának és a balesetmentesség feltételeinek. Játékkészlet Az egészségügyi, pedagógiai és mennyiségi szempontokat figyelembe véve biztosítottak az alap játékok, mind a csecsemő, mind a tipegő és nagycsoportos gyermekek számára. A hiányzó készleteket folyamatosan pótoljuk, a meglévőket bővítjük, leginkább szülői felajánlások, adományok formájában 7. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, A GONDOZÁSI, NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI FELADATOK JELLEGE, TARTALMA, MÓDJA A bölcsődei nevelés-gondozás feladata: A nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget biztosítunk a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével, testi-lelki harmóniájának elősegítése érdekében. Viselkedési mintát és segítséget adunk optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozást (testi szükségletek kielégítése) és a játékot a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzeteinek tekintjük, melyekben teret engedünk a gyermek szabad aktivitás iránti igényének, erősítjük kompetencia érzését. Arra törekszünk, hogy a bölcsődei élet élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző legyen. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően részt vegyenek az egyes élethelyzetek, tevékenységek kiválasztásában, alakításában, előkészítésében. Ezzel is erősítjük a gyermek pozitív önértékelését, alakítjuk a nemi, fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletét. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása A harmonikus testi és lelki fejlődéshez biztosítjuk az egészséges és biztonságos környezetet, támogatjuk fejlődését, kielégítjük a primer szükségleteket egyéni igények szerint. Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulását segítjük (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését 14

15 segítő napirend ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás). Bölcsődénkben fontosnak tartjuk a kisgyermekek és a felnőttek egészségvédelmét, valamint a prevenciót. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása során figyelmet fordítunk arra, hogy az ételek mennyiségileg, minőségileg helyes összetételűek legyenek, és az életkornak megfeleljenek. Törekszünk arra, hogy a gyermekek étrendje változatos, idényszerű, ízben összehangolt legyen, megfelelő konyhatechnológiai eljárással készüljön. Törekszünk új ízek bevezetésére. Rágásra, ill. önálló étkezésre neveljük a kisgyermekeket, ezzel is mintát adva a szülőknek. Az étkezések alatt nyugodt körülményeket biztosítunk, hogy az evés örömforrás legyen a gyermek számára. A beszoktatási idő alatt a szülők is lehetőséget kapnak az ételek kóstolására. A személyi higiéniára való törekvés fontos kritériuma, hogy belső igénnyé váljon a mosakodás, a kézmosás és a fésülködés tevékenysége. A kisgyermeknevelő feladata, hogy tudatosítsa a gyermekben milyen jó érzés tisztának lenni és ez a későbbiekben természetessé, váljon számára. A kisgyermekek testápolásához tartozik a megfelelő haj és körömápolás, valamint a helyes orrfújás és a papír zsebkendő megfelelő használata. Ezek elsajátításához sok idő, türelem, soksok dicséret és biztatás szükséges a kisgyermeknevelő részéről. A természetes tényezőknek/ levegő, napfény, víz/ nagy szerepük van a kisgyermek ellenálló képességének fokozásában. A szabadlevegőn tartózkodás hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink egészségesebbek legyenek. A levegőztetés időpontját, mértékét az évszaknak, az időjárási viszonyoknak, valamint a gyermekek életkorának megfelelően választjuk meg. Megfelelő ruházattal védjük a gyermekeket az időjárás viszontagságától, a hőmérsékletváltozás káros hatásaitól. Ebben a korban alakítjuk a ruházat tisztasága iránti igényt is. A gyermeket ért pozitív élmények sokat segítenek abban, hogy szívesen vesznek részt a vetkőzés-, öltözés műveletében. Fokozott figyelmet fordítunk nyáron a nap káros hatásainak kivédésére /árnyékolás, naptej használata, folyadékpótlás/. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése A gyermekeket segítjük az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában a derűs légkör megteremtésével, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzésében, ill. csökkentésében. Feladatunk a kisgyermeknevelő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítása. Segítjük az egyéni szükségletek kielégítését a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődését. A bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 15

16 A kisgyermeknevelők lehetőséget teremtenek, hogy vele és/vagy a társakkal közös élményeket szerezzenek, az én érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését. Törekszünk a kommunikatív képességek fejlődésének segítésére, a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása). A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlettörődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával történik. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Fontos feladatunk az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtásával. Az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítésével. Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítésével. Ezen kívül a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Célunk a nevelés-gondozás valamennyi helyzetének, a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi és tárgyi környezettel való harmónia is. A nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget biztosítunk a kisgyermekek számára ahhoz, hogy érdeklődésüknek, pillanatnyi pszichés szükségleteiknek megfelelően ismerkedhessenek személyi- és tárgyi környezetükkel. Mindeközben viselkedési mintákat és segítséget nyújtunk a gyermekeknek az optimális és sokoldalú fejlődésükhöz és szocializációjukhoz. Bölcsődéinkben a gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A gyermekeink bölcsődei élete legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában. Számunkra fontos a gyermeki tevékenységek, élethelyzetek alakításának alapja, a gyermekek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. Gondozás Fontosnak tartjuk a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése során a bensőséges interakciós helyzetet a kisgyermeknevelő és gyermek között. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a 16

17 kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a kisgyermeknevelő megerősíti, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges, hogy elegendő időt biztosítsunk, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. - Gondozási műveletek Pelenkázás, bili, WC-használat A gyermekek pelenkázásához egyszer használatos saját pelenkát használunk. A pelenkát naponta többször cseréljük: reggelente szükség szerint, ebéd előtt és alvás után minden pelenkás gyermeket tisztába teszünk. A székletes pelenkát azonnal kicseréljük. A gyermek igényei és fejlettsége szerint a pelenkacserét a pólyázón fektetve vagy állva végezzük. Az otthon bilit használó gyermekek a bölcsődében is bilit használhatnak, a gyermekvécét, mint lehetőséget ajánljuk fel. A WC-papír használatát a fiúknak is ajánljuk, a kislányoknak a törlést a kisgyermeknevelők segítik. A szobatisztaság kialakulását nem sürgetjük, tiszteletben tartjuk az egyéni érési tempót. Az idegrendszeri, pszichoszomatikus fejlettség, együttműködési készség alapján minden gyermek szobatiszta lesz. Testápolás Testünk tisztasága nem csak elégedettséget és jó érzést ad, hanem a betegségek megelőzésében is szerepe van. Az alapvető tisztasági szokások kialakítását már kisgyermek korban el kell kezdeni. Játék, egyéb tevékenység folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért gyakran kezet mosunk. A bölcsődébe érkezéskor a gyermekek a szülők felügyelete mellett mosnak kezet. Mindig kezet mosunk pelenkacsere és a WC használat után. Fontos feladatunk a helyes kézmosás tanítása. Arcot akkor mosunk, ha maszatos. A mosakodáshoz folyékony és hagyományos szappant használunk. A kézmosást, törülközést személyes példaadással segítjük. A tükör előtti fésülködés a mozdulatok gyakorlása mellett, a testséma kialakulása, a saját test, jellemzőinek megismerése szempontjából is fontos. Ezért egész alakos tükröt használunk. Tanítjuk a helyes orrfújást, a papír zsebkendő használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek ruházata tiszta, ízléses, kényelmes, legyen. Lábbelije egészséges, tartsa a bokáját. Elegendő időt adunk a gyermekeknek az öltözésre, vetkőzésre. Segítjük, figyelemmel kísérjük tevékenységüket, így elkerüljük, hogy a ruhát, cipőt, stb. helytelenül vegye fel, kényelmetlen legyen számára vagy elmenjen a kedve a további együttműködéstől. Az öltözködéssel az esztétikai érzéket, az igényességet fejlesztjük. A gombolást, fűzést játék közben is gyakorolhatják. A testápolással kapcsolatos szokáskialakítást következetesen végezzük, azzal a céllal, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény, és szokássá váljon a kéz- arcmosás, az alapos törlés, a fésülködés, és az igényes, rendezett öltözék. Étkezés Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás. Fontos feladatunk a gyermekek táplálása, az önálló étkezés tanítása, a helyes étkezési szokások kialakítása. Eredményünk, ha örömmel, jó étvággyal fogyasztják az ételt. A gyermekek koruk és 17

18 fejlettségük szerint, ölben vagy asztalnál ülve, gondozási sorrendben étkeznek. Mindig figyelembe vesszük az egyéni tempót is. Az étkezések azonos időben, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ételt a kisgyermeknevelő megkóstolja, mielőtt odaadja, meggyőződik arról, hogy megfelel a gyermek igényeinek. A gyermekek játékból érkeznek az asztalhoz, saját helyükre ülnek. A kisgyermeknevelő személyre szólóan terít és tálal. Az együttműködési szándék szerint bevonja a gyermekeket a folyamatba. Az étkezők mellett ülve biztosítja a nyugodt, zavartalan étkezést. A helyes étkezési szokások (alapos rágás, főzelék, gyümölcs, zöldség fogyasztás) kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Az új ízeket fokozatosan vezetjük be, ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az étel elfogyasztására. A szülőkkel információkat cserélünk a gyermek étkezési szokásairól. Az étkezésről a kisgyermeknevelők feljegyzést készítenek a gyermekek egyéni dokumentációiba. Pihenés, alvás biztosítása A gyermekek akkor játszanak, vesznek részt aktívan a gondozásban, ha egyéni igényük szerint megfelelő időt, lehetőséget biztosítunk pihenésre, alvásra. Gyermekfektetőn, heverőn, kuckóban pihenhetnek. Az alváshoz optimális feltételek szükségesek: átszellőztetett szoba, állandó alvó hely, csend, nyugalom, kényelmes ruházat, póttárgy. Egyéni bánásmóddal, testközelséggel, simogatással, halk énekkel, mesével segítjük az elalvást. Fekvő gyermeknek a fulladásveszélye miatt nem adunk cumisüvegbe folyadékot. Ébredés után csendes játékra van lehetőség, ügyelünk arra, hogy a korán ébredők a még alvókat ne zavarják. Levegőzés Minden évszakban biztosítjuk a szabadban, tiszta levegőn való rendszeres tartózkodást, kinti játékot, mozgást. Játék: Számunkra a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a gyermeket a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődésüket. Kisgyermeknevelőink a játék feltételeinek (hely, idő, eszköz) biztosításával, nevelői magatartásukkal támogatják az elmélyült, nyugodt, tartalmas játéktevékenységet, az alkotás örömének átélését. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményezünk, szerepet vállalunk a játékban, annak tartalmát ötleteinkkel, javaslatainkkal színesíthetjük. Jól tudjuk, hogy a játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Mondóka, ének: A bölcsődénkben sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget, például a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelők kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek 18

19 hallgatása, megszólaltatása. A közös éneklés során, a felelősséggel kiválasztott és alkalmazott, - a gyermekek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek - felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. Bölcsődénk nevelői tevékenységének fontos eleme az ének, a gyermekek zenei nevelése ", Forrai Katalin: "Jár a baba, jár", Ének a bölcsődében. című gyűjteményére, Gállné Gróh Ilona: Ringató - jára, népi mondókákra és a népdalok dallamvilágára alapozzuk. Az énekelgetés, dúdolás, a höcögtetés, az érintgetés a felnőtt, a gyermek érzelmeinek is pozitív irányultságát eredményezi. A zajkeltő eszközök, a hangszerek megismerését a napi tevékenység részeként értelmezzük. Az élő énekszót részesítjük előnyben. Énekelünk személyes kapcsolatban, játékhelyzetben, játékeszközt használva. Ismételgetéssel, mozdulatokkal erősítjük a zenei élményt. Házi készítésű hangszerekkel bővítjük a hangeszközöket. A gyermekek magas hangjához alkalmazkodva énekelünk. A zenei anyagokat gondosan választjuk meg, a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni állapotának, érzelmi hangulatának megfelelően. A kisgyermeknevelő kompetenciája milyen helyzetben, hol alkalmaz mondókát, dalt, a nyugodt gondozási nevelési légkör, a gyermek jó hangulatának érdekében. Vers, mese, báb: A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermekeink olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesznek szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetőségük. Fejlődik emberismeretük, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiájukat, gazdagodik szókincsük. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Az irodalmi alkotások kiválasztásában fontos feladatunk, hogy az anyagot a gyermekek életkori sajátosságaihoz, nyelvi fejlettségéhez, érdeklődéséhez állítsuk össze. Napi tevékenység során többször is mondunk-a helyzethez illő- mondókát, rövid verset. 19

20 Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, mese,báb) Fontosnak tartjuk, hogy valamennyien megfelelő irodalmi anyaggal rendelkezzünk (vers, mese, mondóka), melyből a gyermekek igénye, fejlettsége szerint válogathatunk, adott szituációkhoz (rajzolás, gyurma, főzőcske, stb.) kapcsolódni tudunk. A gyermekek a népi mondókák, versek, mesék mellett, azokat a történeteket is szeretik, amelyek róluk szólnak, a mindennapi eseményeiket, élményeiket fogalmazzuk meg. Közös öröm, az én-tudat és a gyermeki emlékezet fejlesztése együttesen érvényesül. Alkotó tevékenységek: Úgy tartjuk, hogy az öröm forrása maga a tevékenység az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás nem az eredmény. A feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segíthetjük az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Egyéb tevékenységek: Ezeket a tevékenységeket valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsoljuk (pl. viráglocsolás), Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek. Ennek során fontos az önkéntesség, a tevékenykedés ne legyen feladat a számukra. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. Mozgás: Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítjuk a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint a szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesnek tartjuk a nagymozgásos játékokat. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. Csecsemőinknek olyan 20

21 játszóhelyet biztosítunk, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésükre, (elkerített szobasarok). Tanulás: A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődénkben nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. Mindehhez biztosítjuk a változatos foglalkozásokat, anyagokat, játékeszközöket, környezetet. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Ünnepeink: Születésnapok, névnapok (folyamatos) ünneplése: ünnepi terítéssel, a kisgyermeknevelők által készített ajándék átadásával, fotók készítésével, kisgyermekek és a gyermekek közös éneklésével. Várjuk a Mikulást : minden évben az óvodából egy apuka a Mikulás, akit dalokkal és versekkel köszöntünk. A gyermekek, a kisgyermeknevelőkkel közösen készített ajándékkal kedveskednek a szüleiknek. A kisgyermeknevelők maguk készítette apró ajándékokkal a gyermekeknek. Karácsonyi gyertyagyújtás A karácsony a család ünnepe, ezért a fenyőfaállítást meghagyjuk a család számára. Dekorálunk a gyerekek által is készített díszekkel, adventi asztaldíszt készítünk, ünnepi asztalt terítünk a gyertyagyújtáshoz, a hangulathoz illő versekkel, zenével ünnepelünk. A gyermekek, a kisgyermeknevelőkkel közösen készített ajándékkal kedveskednek a szüleiknek. A kisgyermeknevelők maguk készítette apró ajándékokkal a gyermekeknek. Farsangi mulatság: Ezen a napon jelmezbe bújnak a gyerekek és a kisgyermeknevelők, zenével, énekkel, tánccal ünnepelünk Húsvéti tojáskeresés Dekorálunk a gyerekek által is készített díszekkel, a kisgyermeknevelők által elrejtett tojásokat megkeresik a gyerekek az udvaron, tavaszi zenei repertoárral és mondókákkal ünnepelünk 21

22 Anyák napja Anyák napjára a gyermekek készítenek kedves kis ajándékot a kisgyermeknevelők segítségével az édesanyáknak, rövid köszöntő kíséretében átadják az anyukáknak. Óvodába menő gyermekek búcsúztatója A szülőkkel közösen Családi nap A családdal közösen. Játékos, kézműves délelőtt. Az ünnepek rendívül fontosak minden ember életében, a kisgyermekek életében különös jelentőségük van. Ünnepeink szervezésekor, az a célunk, hogy az igazi nagy öröm otthonukban, családi körben érje a gyermekeket. Felkészítjük őket az ünneplésre. Ünnep előtti időszakban a kisgyermeknevelők gyakrabban szerepeltetik az ünnepek hangulatát idéző játékokat, játékhelyzeteket, verseket, mondókákat, meséket, énekeket. Feldíszítik a szobát az ünnepre utaló saját kezűleg, illetve a gyermekekkel együtt készített dekorációkkal. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolat a szülőkkel Meggyőződésünk, hogy a bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelőink szaktudásukkal, tapasztalataikkal tudják segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelésgondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A szülőkkel való kapcsolattartás formái bölcsődénkben Családlátogatás Első lépés a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben tartjuk (a családlátogatás előli elzárkózást is). 22

23 Napi beszélgetések a szülővel Fontosnak tartjuk a kölcsönös tájékoztatást a bölcsődébe érkezéskor és a hazaadáskor. Érkezéskor a szülő nyújt információt az előző nap gyermekkel kapcsolatos eseményeiről, a gyermek egészségügyi állapotáról, változásairól. Hazaadáskor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőket a gyermekről (hangulata, közérzete, társkapcsolata, beszéd, játék, mozgás, étkezés, alvás, levegőzés, önállóság, stb.) Ügyelünk arra, hogy a beszélgetés a gyermek bevonásával történjen. A napi beszélgetések formálják a kapcsolatot és erősítik a bizalmat, lehetőséget ad a gyermek és egymás jobb megismerésére, a nevelés összehangolására. Egyéni beszélgetések A személyes beszélgetést igénylő kérdésekben, nevelési problémákban egyéni beszélgetést kezdeményezhet a szülő, a kisgyermeknevelőink, a bölcsődevezető. A közös átgondolás szakmai kompetenciát meghaladó eseteiben szakember bevonása is kérhetünk. A nyugodt beszélgetés feltételeit és a kisgyermek felügyeletét biztosítjuk. Szülői értekezlet Bölcsődén belül a szülői értekezlet a szülők általános a gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálja. Egy nevelési éven belül három alkalommal tartunk szülői értekezletet. (beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően és a nevelési év vége felé.) Üzenőfüzet A tájékoztatás írásos formája, mely nem helyettesíti a személyes, közvetlen kapcsolattartást, de kiegészíti és megerősíti azt. Tájékoztatást ad a kisgyermeknevelő a gyermek fejlődéséről, a bölcsődei élet eseményeiről, a programokról, stb. A folyamatos kommunikáció és információ megosztás alkalmával törekszünk a korrekt partneri együttműködés, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos kialakítására, melynek alapja a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség. Beszoktatás (adaptáció) szülővel történő fokozatos beszoktatás Bölcsődénkben a szülővel történő fokozatos beszoktatást, a családdal való együttműködést helyezzük előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelők között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stresszreakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás). A kisgyermeknevelőt segíti a gyermek megismerésében, az egyéni bánásmód kialakításában. a 23

24 szülők megismerhetik az ellátás minden részletét., közvetlenül láthatják a kisgyermeknevelők munkáját nevelői magatartását, módszereit. Saját kisgyermeknevelő rendszer A saját kisgyermeknevelő rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van idejét elsősorban a saját gyermekei nevelésére, gondozására fordítja. A saját kisgyermeknevelő rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a saját kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése Bölcsődénkben a működési engedélyben engedélyezett létszám: 14 fő ez a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelel. A helyi igények kielégíthetősége érdekében vegyes életkorú csoportot szervezünk. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirenddel a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánjuk biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő-rendszer), a tárgyifeltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele 8. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézmény egységébe a felvétel önkéntes, kérelemre történik, melyet a törvényes képviselő terjeszthet elő. 24

25 A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával: a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, vagy a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság is kezdeményezheti. A Bölcsődei Intézményegységébe azon szülők gyermeke vehető fel és gondozhatók, akiknek bejelentett lakóhelye, vagy életvitelszerű tartózkodási helye Rákóczifalva város közigazgatási területén van. A lakóhely, tartózkodási hely megállapításánál a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31.-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévé, betölti. Bölcsődei ellátás keretében azon gyermekek ellátását kell biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődei felvételi kérelmek benyújtására minden év áprilisában előre meghirdetett napokon továbbá az év folyamán folyamatosan van lehetőség. A bölcsődei felvételnél az alábbi sorrendben előnyt élvez különösen az a gyermek: aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja, akit - gyámhatósági határozat alapján - gyámként kirendelt időskorú (a reá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elért) hozzátartozója nevel, akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt (mert családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg) az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 42/A alapján a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A sorrendiség figyelembe vétele nélkül a gyermek bölcsődei ellátását biztosítani kell, ha a gyámhatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 68.. alapján védelembe vételt rendelt el és kötelezte a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. Különösen indokolt esetben soron kívüli elhelyezésről kell gondoskodni: védelembe vétel esetén, ha a felvételi előny sorrendiségében meghatározott esetek nem voltak előre láthatóak. 25

26 A Bölcsődei Intézmény egységébe való felvétel a fentieken túl az év során folyamatosan igényelhető, amennyiben van üres férőhely.. A felvételi kérelmet Virágoskert Óvoda és Bölcsőde intézményvezetőjének kell benyújtani. A felvételi kérelemhez csatolni kell: a szülő/törvényes képviselő munkaviszonyának igazolását, tanulói jogviszony esetén az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást, az illetékes munkaügyi központ igazolását a munkaerő piaci képzésen való részvétel idejéről, a szülő betegsége esetén a háziorvos/szakorvos által kiállított igazolást, az ellátás indokoltságát igazoló gyermekorvos igazolását, A házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. A beszoktatás első napján kell átadni a kisgyermeknevelőnek, amely 3 napnál régebbi nem lehet. A felvételről a becsatolt igazolások alapján, intézményvezető dönt. A döntésről az intézményvezető írásban értesíti a szülőt/törvényes képviselő Amennyiben a felvételi kérelmet férőhelyhiány miatt nem teljesíthető, úgy felhívjuk a figyelmet arra, hogy kérelmére várólistára vesszük és üresedés esetén az elhelyezés időpontjáról írásban értesítjük. A bölcsődei ellátás megkezdésekor a bölcsőde vezetője a szülővel/törvényes képviselővel megállapodást (melléklet) köt az: Ellátás időtartamáról. A fizetendő étkezési térítési díj mértékéről, a fizetésre vonatkozó szabályokról. A szolgáltatások formájáról, módjáról. 9. BÖLCSŐDEI SZOLGÁLTATÁSAIRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS A bölcsődevezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi Házirendet a kérelmezővel megismerteti. Házirend tartalmazza: - Az intézmény adatait - Általános szabályokat: 1. A házirend hatályát 2. A gyermekek felvételének szabályait 3. A bölcsőde nyitva tartását 4. A gyermek átadását átvételét 5. A bölcsődébe járást és távolmaradást 6. A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítését 7. Térítési díj befizetésére vonatkozó szabályokat 8. A gyermekeke vonatkozó védő- óvóelőírásokat, szabályokat 9. Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formáit és rendjét 10. A bölcsőde egészségvédelmi szabályait 11. Egyéb rendelkezéseket 26

27 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendőket A Házirend a bölcsődénkben mindenki által jól látható helyen van kifüggesztve. A gyermeköltöző faliújságán került elhelyezésre, így folyamatosan mindenki számára elérhető. A faliújságon található még a szülők részére minden olyan hasznos információ, melyet a bölcsőde a szülők részére közöl. (étlap, étkezésbefizetés határideje, térítési díj összege, események, fontos információk összessége) 10. AZ IGÉNYBE VEVŐK, ÉS A SZAKALKALMAZOTTAK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Gondot fordítunk a gyermekek jogainak sérthetetlenségére. a szülők, törvényes képviselők és a bölcsődei dolgozók állampolgári és alkotmányos jogaira. A jogokat és a kötelességeket a Szociális Munka Etikai Kódexe tartalmazza. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 35. alapján a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az Intézmény Érdekképviseleti Fórumot működtet. A Fórum elérhetőségéről a szülőket a bölcsődevezetője tájékoztatja. Érdekképviseleti Fórum A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény értelmében a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében Érdekképviseleti Fórumot működtetünk. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: a nevelési egységeket képviselő egyegy szülő, a bölcsődét képviselő kettő kisgyermeknevelő, a fenntartó egy delegáltja. Az Érdekképviseleti Fórum feladata - Az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme. - A hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntése. - Intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél lehetséges. További cél, hogy a bölcsődei ellátással kapcsolatban esetlegesen felmerülő panasz, probléma mihamarabb azon a helyen nyerjen orvoslást, ahol felmerül, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a legközelebbi, kompetenciával rendelkező szinten oldódjon meg. A gyermek joga, hogy: segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez; sajátos nevelési igény, tartós betegség esetén a fejlődését, személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön; védelemben részesüljön a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen; 27

28 személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák; védelemben részesüljön a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal az elhanyagolással szemben; a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben, gondozásban részesüljön. A szülő (törvényes képviselő) joga, hogy: tájékozódjon a bölcsődei ellátásról; megválasztja a bölcsődét, melyre gyermeke nevelését gondozását bízza; megismerje a nevelés gondozás elveit, módszereit; megismerje a gyermekcsoportok életét, napirendjét; megismerje a saját gyermeke ellátásával kapcsolatos tárgyi, személyi feltételeket; megismerje a saját gyermekéről vezetett dokumentumokat; tájékoztatást, tanácsot kérjen a bölcsődei szakemberektől; véleményt mondjon, észrevételt, javaslatot tegyen az ellátással kapcsolatban; személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák. A szülő (törvényes képviselő) kötelessége, hogy: gyermekével együttműködjön, emberi méltóságát tiszteletben tartsa; gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, igényeit, véleményét figyelembe vegye; gyermeke jogainak érvényesítése érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket; együtt működjön a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel, intézményekkel, és betartsa a Házirendet. A kisgyermeknevelő joga, hogy: a munkájával kapcsolatos információkhoz hozzájusson; a munkájával, a szakmával kapcsolatban véleményt nyilvánítson; személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét értékeljék és elismerjék; munkája során a gyermekek érdekeit tartsa elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait; munkájához, szakmai fejlődéséhez segítséget kérjen és kapjon; a csoportjába tartozó gyermekek szüleivel rendszeresen kapcsolatban legyen; munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben; a vele szemben felmerült panasz esetén meghallgassák. A kisgyermeknevelő kötelessége, hogy: munkahelyén munkaköri feladatának ellátására képes állapotban, öltözékben jelenjen meg; a munkaköri leírásnak és a vezetői utasításnak megfelelően, önállóan végezze feladatait; a gyermekek, szülők, munkatársak személyiségi jogait tiszteletben tartsa, a birtokába jutott információt ennek megfelelően kezelje; példamutató magatartással és szakmai tudásával védje hivatása, munkahelye jó hírnevét; teljesítse az elsődleges szocializáció hiányosságaiból rá háruló korrekciós funkciókat; 28

29 szakmai kompetenciája határait betartva lássa el feladatait; rendszeresen megújítsa szakmai ismereteit; munkáját a szakmai és etikai elvek figyelembevételével, mindenkori legjobb tudása szerint végezze. 11. Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok a bölcsődében A bölcsőde a gyermekvédelem rendszerében személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik, azon belül is a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formájaként. Napjainkban egyre többször előfordulhat halmozottan hátrányos helyzetű és / vagy veszélyeztetett kisgyermek kerül bölcsődékbe, akiknek megfelelő ellátása megkülönböztetett figyelmet és nagyobb szakértelmet igényel a kisgyermeknevelő részéről. A szülőkkel való bánásmód, kommunikáció is nehezebb, mivel ezek a családok sokkal érzékenyebbek. Feladataink: prevenció és a lehetséges korrekció, elsődleges észlelő- és jelzőrendszer. - A kisgyermekek jólétének biztosítása - A gyermekvédelmi problémák megelőzése: A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése A felismerést segítő jele: - külső jelek, sérülések, A fejlődés elmaradás A gyermek inadekvát viselkedése Elhanyagolásra utaló szülői magatartás A családtámogatási formák megismertetése. Ezeket a feladatokat egyrészt saját kompetencia határainkon belül, másrészt mint elsődleges észlelő és jelzőrendszer más külső intézmények bevonásával, a velük való együttműködés biztosításával valósítjuk meg. Gyermekjogi képviselő nevéről elérhetőségéről a szülőket a bölcsődevezető tájékoztatja. Gyermekjogi képviselő neve elérhetősége a hirdetőtáblán és a megállapodásban megtalálható. 12. A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK FOLYAMATOS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, FORMÁI Képzés, továbbképzés A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek számára kötelező a szakmai továbbképzés, melyet a évi III. törvény szabályoz, a részletes szabályokat a 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet tartalmazza. 29

30 Azok a szociális vagy gyermekvédelmi intézményben dolgozó, személyes gondoskodást végzők, akik az 1/2000.(I.7.) SZCSM. rendelet, vagy tevékenységüket főállásban, munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban végzik, és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek, továbbképzésre kötelezettek. A képzési ciklus alatt (továbbképzési időszak 6 év) felsőfokú végzetség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot kell megszerezni. A kötelező továbbképzések tervezése a fentiek figyelembevételével, előre meghatározott éves ütemterv alapján történik. Mivel csecsemő és kisgyermekkorban a fejlődés üteme a leggyorsabb, így kiemelkedő jelentőségű a tudatosan felkészült, a társadalmi gazdasági változások elvárásainak megfelelő, a szociális érzékenységű családok támogatásában segítő bölcsődei szakember. Ezért a továbbképzések témáinak kiválasztásánál lehetőséget biztosítunk a kisgyermeknevelők érdeklődési körének és a legújabb, legkorszerűbb ismeretek figyelembevételével szervezzük meg a képzéseket. Önképzés A munkájára igényes szakember a továbbképzéseken való részvételen felül is rendszeresen képezi magát. Ehhez a bölcsőde biztosítja a szakmai folyóiratok beszerzését, jogszabályokat értelmező kiadványokat, Internet használatának lehetőségét. Az önképzés a kisgyermeknevelő szakmai felkészültsége gyarapításának, képességei fejlesztésének személyes elhatározáson alapuló, nem szervezett formája. Módja: - publikációk feldolgozása, - mások tapasztalatainak megfigyelése. 13. DOKUMENTÁCIÓK A BÖLCSŐDÉBEN A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás céljából az egyes módszertani javaslatokban megfogalmazott módon dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történjék. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség, ill. a folyamatosság. A dokumentáció készítéséhez alkalmazott módszerek, és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel kell lenni a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentáció vezetéséhez kérni kell a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek meg kell mutatni. A dokumentáció 30

31 vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat, valamint az adatvédelmi szabályokat a legmesszebb menőkig figyelembe kell venni. A bölcsődevezető által vezetett nyilvántartások, dokumentációk: Dolgozókról: Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra Ellátottakról: - A bölcsődében naponta működtetni szükséges a TAJ szám alapú Központi Elektronikus Nyilvántartást a Szolgáltatást Igénybevevőkről, július 1-jétől ez a bölcsődei normatív finanszírozás alapja. A TAJ alapú nyilvántartás szabályainak lényege, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal felé egy olyan nyilvántartás vezetünk, amely az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása országos szinten egységes rendszerben nyomon követhető legyen. Felvételi nyilvántartás, vagy számítógépes adatnyilvántartás. Megállapodás az ellátás igénybevételéről a gyermekvédelmi törvény 32. (4) bekezdése. Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről a gyermekvédelmi törvény 33. (2) bekezdése. Havi statisztika: felvett gyermekek (%), gondozott gyerekek (%). Ingyenes étkezés önkormányzat határozata a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultságáról. KSH Bölcsődei Kérdőív, illetve az online adatszolgáltatás a KSH rendszerben. Heti étrend. Szakmai Program készítése. Kis- és nagyértékű eszközök nyilvántartása (leltár). Éves munkaterv, munkatervi beszámolók készítése. Kisgyermeknevelők által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok: - Gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás - Csoportnapló - Gyermek-egészségügyi törzslap - Fejlődési napló - Üzenő füzet Gyermek-egészségügyi törzslap. Felvételkor a bölcsődevezető tölti ki, a szülőkkel folytatott egyéni beszélgetés alapján. Ezt követően a kisgyermeknevelők vezetik a saját gyermekeikről. Feljegyzést készítenek a családlátogatásról, a beszoktatásról. Útmutató alapján havi rendszerességgel írnak a gyermek érzelmi, értelmi, testi, szociális fejlődéséről, a változásokról. 31

32 Csoportnapló. A gyermekcsoport életének naponkénti rögzítésére szolgál. A csoport kisgyermeknevelői vezetik. Tartalmazza a jelenlévők nevét, az aktuális eseményeket, az étrendet, a szakmai tevékenységeket, kezdeményezéseket. Fejlődési napló A gyermek egyéni fejlődésének követését rögzítik a kisgyermeknevelők a bölcsődébe kerüléstől az óvodába menésig. A naplót a gyermek Saját kisgyermeknevelője vezeti. A kisgyermeknevelő a tapasztalatait rögzíti. A napló minden egyes gyermekről olyan képet ad, ami csak rá jellemző, ami megkülönbözteti őt a csoport többi gyermekétől. Üzenő füzet. A saját kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőket írásos formában a gyermek fejlődéséről, az eseményekről. Tartalma: - Információk a bölcsődéről (név, cím, telefonszám, vezető és gondozónő neve stb.) - Gyermek személyi adatai - Szülők személyi adatai, elérhetőségük - Családorvos neve - A szülőkön kívül ki viheti el a gyermeket a bölcsődéből - A szülők jellemzése a gyermekről, az eddigi életút, szokások, nevelési módszerek - Gondozónői bejegyzések (az első bejegyzés az adaptáció összegzése) Zárszó Bízunk abban, hogy a szakmai program a gyermekek életkori sajátosságait és a szakmai értékeket követve szolgálja a gyermekek sokoldalú személyiségfejlődését. Hisszük, hogy a szakmai program megvalósításával boldog gyermekkort, egészséges testi, lelki, szociális fejlődést biztosítunk a gyermekeknek, és a bölcsődés kor végére alkalmassá válnak az óvodai élet megkezdésére. 15. Mellékletek 32

33 1.számú melléklet: BÖLCSŐDEI NAPIREND (őszi - téli) 6: 00-8:00 Érkező gyermekek fogadása, /pihenés biztosítása a korán jövőknek/ szabad játék tevékenység, Fürdőszobai tevékenység 8:00-8:30 Reggelizés 8:30-10:00 Szobai játéktevékenység 10:00-10:15 Tízóraizás 10:15-10:55 Öltözködés, udvari játéktevékenység 10:55-11:30 Bemenetel, vetkőzés, fürdőszobai tevékenység 11:30 12:00 Ebédelés 12:00-14:30 Csendes pihenő 14:30-15:15 Ébredés, fürdőszobai tevékenység, uzsonnázás 15:15-17:00 Játéktevékenység hazaadásig 33

34 2.számú melléklet: BÖLCSŐDEI NAPIREND (tavaszi nyári) 6: 00-8:00 Érkező gyermekek fogadása, /pihenés biztosítása a korán jövőknek/ szabad játék tevékenység, Fürdőszobai tevékenység 8:00-8:30 Reggelizés 8:30-10:00 Öltözködés, udvari játéktevékenység 10:00-10:15 Tízóraizás 10:15-10:55 Udvari játéktevékenység 10:55-11:30 Bemenetel, vetkőzés, fürdőszobai tevékenység 11:30 12:00 Ebédelés 12:00-14:30 Csendes pihenő 14:30-15:15 Ébredés, fürdőszobai tevékenység, uzsonnázás 15:15-17:00 Játéktevékenység hazaadásig 34

35 3. számú melléklet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 32. (5), (7), (7c) bekezdés a) pontja értelmében a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének a megkezdése előtt, állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető, a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. amely létrejött egyrészről: a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde MEGÁLLAPODÁS székhely címe: Rákóczifalva Rákóczi út 60 adószám: képviselője: Dr. Korpásné Horváth Ildikó intézményvezető, Marton Jánosné bölcsődevezető, mint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást gyermekek napközbeni ellátását (a továbbiakban: bölcsődei ellátást) biztosító intézmény (a továbbiakban: Intézmény), másrészről: Kérelmező (a továbbiakban: gyermek) törvényes képviselője: születési neve: születési helye, ideje: állampolgársága: anyja neve: lakóhelye: tartózkodási helye: mint bölcsődei ellátást igénylő gyermek törvényes képviselője (a továbbiakban: Képviselő) a továbbiakban együttesen Felek között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint. 1. Felek jelen megállapodást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény, a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (NM rend.), valamint a Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek helyi szabályairól szóló 6/2017.(III.31.) rendeletével módosított 7/2007. (IV.02.) önkormányzati rendelet alapján köti meg. 35

36 2. Képviselő a bölcsődei ellátást az alábbi kiskorú gyermekre igényli: Gyermek neve: születési neve: születési helye, ideje: állampolgársága: anyja neve: lakóhelye: tartózkodási helye: TAJ száma: /1998. (IV. 30.) NM rendelet 36. (1 Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel a) harmadik életévének betöltéséig, b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét betölti, vagy c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja. (2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. 4. A Gyvt 32. (7) bekezdése szerint jelen megállapodás az alábbiakra terjed ki: A bölcsődei ellátás kezdetének időpontja:.. év..hó.nap A szolgáltatás időtartama: határozatlan idejű - határozott idejű (megfelelő aláhúzandó) Határozott idejű ellátás esetén az igénybevétel befejező időpontja:..év.hó..nap A gyermek számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalma, módja: szakszerű gondozás-nevelés, testi-lelki szükségletek kielégítése, a fejlődés és a szocializáció segítése, napi négyszeri (ellenőrzött, az életkornak megfelelő) étkezés, a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet, egészségvédelem-egészségnevelés, kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése, állandóság (saját gondozónő rendszer), egyéni bánásmód, időjárástól függően napi lehetőség a szabad levegőn való játékra, az egyéni ruhanemű kivételével, a textíliával történő ellátás, személyes higiéné feltételeinek biztosítása, korcsoportnak megfelelő játékeszközök használatának biztosítása, rendszeres orvosi felügyelet, 36

37 óvodai életre való felkészítés évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló a Gyvt (1) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért személyi térítési díjat (étkezés, gondozás) kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: kötelezett) az Intézménynek fizeti meg. A térítési díj összege: Étkezési térítési díj : Ft/nap Gondozási térítési díj:.ft/nap Ingyenes étkezés igénybevételére jogosult: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek - tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek - azok az egészséges gyermekek, akiknek a családban nevelkedő testvére - függetlenül az életkorától- tartósan beteg vagy fogyatékos - akinek a családjában három vagy több gyermeket nevelnek - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át. Az ingyenes étkezés igénylésének módja: A bölcsődei nevelésben részesülő gyermek után járó, a Gyvt (5) bekezdés a) pontja szerinti gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez a kötelezett nyilatkozatot (A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet 6. melléklete) nyújt be az intézményvezetőnek. A bölcsődei ellátás megszűnésének esetei: A bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a 3. évét betöltötte. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, és a gyermek háziorvosa ezt igazolja a bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. 37

38 Ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét. A Gyvt. 37/A. (3) bekezdése szerint az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn. A törvényes képviselő ilyen irányú döntése esetén. 7. A bölcsődék évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló a Gyvt a alapján Érdekképviseleti Fórumot működtetnek, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselői vesznek részt. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, és más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. Panaszügye kivizsgálásában a gyermekjogi képviselő segítheti. A gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége: Hollik Zsuzsa Tel: hollik.zsuzsa@obdk.hu Levelezési cím: 5006 Szolnok, Pf,:1 8. A Gyvt 33. (1), (2) bekezdésében foglaltak értelmében a személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor, ellátás esetén az ellátás megkezdésekor tájékoztatni kell az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselőjét az alábbiakról: a) az ellátás tartamáról és feltételeiről, b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról c) az ellátásra jogosult gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a távozás és a visszatérés rendjéről d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról, e) az intézmény házirendjéről, f) panaszjoga gyakorlásának módjáról, g) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról, 38

39 h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról. A bölcsődében naponta működtetni szükséges a TAJ szám alapú Központi Elektronikus Nyilvántartást a Szolgáltatást Igénybevevőkről, július 1-jétől, ez a bölcsődei normatív finanszírozás alapja. A TAJ alapú nyilvántartás szabályainak lényege, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal felé egy olyan nyilvántartás vezetünk, amely az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása országos szinten egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A törvényes képviselő köteles az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatokról és az azokban történő változásokról 15 napon belül információt szolgáltatni! A törvényes képviselő a Házirendben foglaltakat megismerte, tudomásul vette, vállalta a betartását. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás módosításra kerül, annak tartalmát érintő jogszabályi, illetve a fenntartó rendeletében történő módosítás esetén. Alulírottak kijelentik, hogy a jelen Megállapodásban feltüntetett valamennyi adat a valóságnak megfelel. Alulírottak a jelen Megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Rákóczifalva, intézményvezető gyermek törvényes képviselője Erről értesülnek: 1. Törvényes képviselő 2. Intézményvezető 3. Bölcsődevezető 4. Irattár bölcsődevezető 39

40 4. számú melléklet Virágoskert Óvoda és Bölcsőde SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kidolgozta: Dr. Korpásné Horváth Ildikó intézményvezető Azonosító jel: SZMSZ/2017. Dátum: Változat: 1. VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: szeptember 01-től Készítette: Dr. Korpásné Horváth Ildikó intézményvezető Elfogadta: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete Egyetértési jogot gyakorolt: Rákóczifalva Város Képviselőtestülete: PH Kósa Lajos Polgármester PH Másolati példány esetén Felhasználó:.. Hitelesítés dátuma: PH Hitelesítő aláírása:. 1

41 4. számú melléklet TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapjai Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya 8 2. Az intézmény tevékenysége, gazdálkodása, jogállása Az intézmény legfontosabb azonosító adatai Az intézmény alapvető tevékenységi körei Bölcsődei intézményegység Óvoai intézményegység Az intézmény bélyegzőinek felirata Az intézmény képviselője Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kapcsolatok rendje Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető A bölcsődei intézményegység vezetője, óvodavezető helyettes feladatai A helyettesítés rendje Az óvodatitkár Konyhai szakácsnő (bölcsőde) és intézményi karbantartó Felelősök, egyéb team vezetők Gyermekvédelmi felelős Fejlesztő team-vezető Hagyományőrző munkaközösség vezető Szakmai team vezetője Difer munkacsoport Felzárkóztató csoportok Tehetségfejlesztő csoport Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az intézmény vezetőségét segítő testületek Vezetői tanács Közalkalmazotti tanács Alkalmazotti közösség értekezlete Szakalkalmazotti értekezlet A vezetők és a szülői szervezetek közötti együttműködés általános szabályai Külső kapcsolatok rendszere 27 2

42 4. számú melléklet 6. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje Az alkalmazottakra vonatkozóan A gyermekekre vonatkozóan Az intézményi munkavégzés rendje Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei Munkakörtől független jogosultság Az intézmény dolgozóinak kötelességei A munkavégzés szabályai Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele Túlmunka elrendelése A dolgozókat megillető szabadság Munkarend A szakalkalmazottak munkarendje A nem szakalkalmazottak munkarendje Munkaköri leírás minták Az intézményben való tartózkodás rendje, nyitva tartás A létesítmények és a helyiségek használati rendje A nyári zárás Az intézmény óvó-védő előírásai Biztonsági feltételek, munkahelyi elsősegélynyújtás rendje Az intézményi teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén Kártérítési felelősség Belső ellenőrzések rendje Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés gyakorisága, módszerei Belső ellenőrzés Záró rendelkezések Legitimációs záradék 58 3

43 4. számú melléklet Mellékletek: 1. sz. melléklet: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Óvodai Intézményegységének Szervezeti és Működési Szabályzata 2. sz. melléklet: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegységének Szervezeti és Működési Szabályzata 3. sz. melléklet: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Óvodai Intézményegységének EgészségnevelésiProgramja 4. sz. melléklet: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzata 5. sz. melléklet: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzata 4

44 4. számú melléklet 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapjai A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Tv ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Jogszabályi alapjai: évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 5

45 4. számú melléklet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 6

46 4. számú melléklet 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 10/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekről 7/2010. (II. 19.) SZMM utasítás a Bölcsődék Napja megünnepléséről évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Módszertani Levél (Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet)

47 4. számú melléklet Munkáját szabályozzák: - A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Alapító Okirata - A 7/2007. (IV.02.) Gyermekvédelem helyi szabályairól szóló Önkormányzati Rendelet és annak módosításai - Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének vonatkozó rendeletei és határozatai 1.2. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékletét képező intézményegységi szervezeti és működési szabályzatok, egyéb belső szabályzatok, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek, illetve azoknak is kötelessége, akik munkakapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglaltak betartása az alkalmazotti kör közös érdeke, ezért a benne foglaltak vétkes megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az intézmény vezetője fegyelmi intézkedést kezdeményezhet. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 25 (4) szerint: (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatás intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. A 70 (1) értelmében a nevelőtestület dönt az SZMSZ elfogadásáról. Az SZMSZ hatályba lépését követően egyidejűleg hatályát veszti a én életbelépett Szervezeti és működési szabályzat. A szervezeti és működési szabályzat megtalálható az óvodai és bölcsődei intézményegységekben (Rákóczi út 60: gyógypedagógiai iroda, Toldi út 33: intézményvezetői iroda) és nyilvánosságra kell hozni az intézmény honlapján ( 8

48 4. számú melléklet Az alapító okirat kelte: november 17. Önkormányzati határozat száma: 164/2016. (XI.17) 2. Az intézmény tevékenysége, gazdálkodása, jogállása 2.1. Az intézmény legfontosabb azonosító adatai A költségvetési szerv megnevezése: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde A költségvetési szerv székhelye: 5085 Rákóczifalva Rákóczi út 60. Telephelyei: 1 2 Telephely megnevezése Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Óvodai Intézményegység Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Intézményegység Telephely címe 5085 Rákóczifalva Toldi út Rákóczifalva Toldi út 33. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete székhelye: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. A költségvetési szerv fenntartója megnevezése: Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete székhelye: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. A költségvetési szerv tevékenysége A költségvetési szerv közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8 (1) bekezdése alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXI. Törvény 42 (1) bekezdése alapján a családban 9

49 4. számú melléklet nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: Szakágazat száma Szakágazat megnevezése Óvodai nevelés Alapfunkciói: óvó-védő szociális nevelő-személyiségfejlesztő Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése, integrált nevelése, ellátása az alábbi sajátos nevelési igény esetén: A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi fogyatékos, mozgássérült - érzékszervi fogyatékos: látás-, hallássérült - tanulásban akadályozott értelmileg enyhe fokban sérült - beszédfogyatékos - autista és egyéb pervazív fejlődési zavar - kevert specifikus fejlődési zavar - tanulási zavar veszélyeztetett - viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - aktivitás és figyelem zavara - hiperkinetikus magatartászavar - elektív mutizmus 10

50 4. számú melléklet A költségvetés szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Kormányzati funkciószám Kormányzati funkciók megnevezése Óvodai nevelés, ellátás feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Gyermekek bölcsődei ellátása A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Rákóczifalva város közigazgatási területe Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében A köznevelési intézmény típusa: óvoda-bölcsőde alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: az intézmény külön megállapodásában rögzített- pénzügyi gazdálkodási feladatai ellátására köteles költségvetési szerv megnevezése és székhelye: Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal, 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. A feladatellátási helyként felvehető maximális gyermeklétszám a köznevelési intézményben Maximális Feladatellátási hely megnevezése gyermek-, tanulólétszám 1 Óvoda, 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út Óvoda, 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út Bölcsőde, 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út A feladatellátás szolgáló ingatlanvagyon: Ingatlan címe Óvoda, 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 60. Óvoda, 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 60. Bölcsőde, 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33. Ingatlan helyrajzi száma Vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Az ingatlan funkciója, célja 1005 használati jog székhely 1005 használati jog óvoda 1034 használati jog óvoda és bölcsőde 11

51 4. számú melléklet Csoportok száma: Óvoda: évi CXC. örvény előírásai alapján, a beiratkozást követően a fenntartó határozza meg évente. Bölcsőde: évente, a fenntartó döntése alapján. A személyes gondolkodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30) NM rendelet előírásaira alapozza Az intézmény alapvető tevékenységi körei Bölcsődei intézményegység Bölcsődei ellátás a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének elősegítése az életkor és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A gyermek harmadik életévének betöltése után amennyiben testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében Óvodai intézményegység Alaptevékenység leírása: Óvodai nevelés (alapfokú oktatást megelőző nevelés), mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermekek harmadik életévétől iskolába lépésig. Integrált nevelés megvalósítása. 12

52 4. számú melléklet 2.3. Az intézmény bélyegzőinek felirata: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi dolgozók jogosultak, és kezelésükért felelősek: A bélyegző felirata: Körbélyegző: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Rákóczifalva (1.sz.) Kiskörbélyegző: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Rákóczifalva (2.sz.) Postabélyegző: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde 5085 Rákóczifalva, Rákóczi u. 60. Tel: 56/ (3.sz.) Fejbélyegző: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Rákóczifalva Adószám: (4.sz.) A bélyegző lenyomata: Bélyegző: 1.sz. 2.sz. 3.sz. 4. sz. Használatára jogosult: Elhelyezve: Példányszám: Intézményvezető Intézményvezető Óvoda vezetői iroda 1 db helyettes Óvodatitkár Intézményvezető Intézményvezető Óvoda vezetői iroda 1 db helyettes Óvodatitkár Intézményvezető Intézményvezető Óvoda vezetői iroda 1 db helyettes Óvodatitkár Intézményvezető Intézményvezető Óvoda vezetői iroda 1 db helyettes Óvodatitkár 13

53 4. számú melléklet 2.4. Az intézmény képviselője A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény szerint kinevezett intézményvezető, távolléte esetén óvodai intézményegységet érintő kérdésekben az intézményvezető helyettes, a bölcsődei intézményegységet érintő kérdések tekintetében pedig a bölcsődevezető képviseli. Esetenként külön megbízást adhat az intézmény vezetője az intézmény képviseletére valamely munkatársának. 3. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Intézményvezető Intézményvezető helyettes Óvodapedagógusok Dajkák Kisgyermeknevelők Bölcsődei intézményegység vezető Bölcsődei dajka Szakácsnő Óvodatitkár Gyógypedagógus Egyéb technikai alkalmazottak 3.1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kapcsolatok rendje Az intézmény két szervezeti egységből áll, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. A bölcsődei és az óvodai intézményegységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető Az intézményvezetőt a képviselő-testület nyilvános pályázat útján a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időtartamra bízza meg. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogkört (vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabását) és az egyéb munkáltató jogokat Rákóczifalva Város képviselő-testülete gyakorolja a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 69. alapján. 14

54 4. számú melléklet A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 69. alapján: A köznevelési intézmény vezetője Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért - önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért, Önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, Képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel A pedagógiai munkáért, A nevelőtestület vezetéséért, A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, Önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A szülők képviselőivel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, A gyermekbaleset megelőzéséért, A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, 15

55 4. számú melléklet A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője képviseli az intézményt. A köznevelési intézmény vezetője a törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, az óvodatitkár munkáját, valamint a karbantartói feladatokat ellátó közfoglalkoztatott dolgozó munkáját a leadott és visszaigazolt megrendelésnek megfelelően. Az intézményvezető a bölcsődei intézményegység vezetőjének közreműködésével munkakapcsolatot tart az Észak-Alföldi Módszertani Bölcsődével szakmai kérdésekben A bölcsődei intézményegység bölcsődevezetőjeként Teljes körű szakmai vezetői feladatokat lát el a bölcsődében. Felelős: a bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért, a szakmai munka irányításáért, a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért, a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, az ÁNTSZ előírások pontos betartásáért, az orvosi utasítások betartásáért, a normatív dokumentumok pontos vezetéséért Az óvodavezetőhelyettes feladatai: Nevelési területen közreműködik az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelős: az óvodát érintő szervezési feladatok ellátásáért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, 16

56 4. számú melléklet a helyettesítési beosztás elkészítéséért, a munkarend elkészítéséért az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, elvégzi továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza, az intézményvezető távolléte esetén az óvodát érintő ügyekben teljes körű döntési és intézkedési jogkörrel rendelkezik Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg A helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodai intézményegységben az óvodavezető, a bölcsődei intézményegységben a bölcsődevezető látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, valamint a bölcsődevezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. A reggel 6,00 órától 8,00 óráig, ill. 16,00 órától óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok, illetve a bölcsődében a kisgyermeknevelők Az óvodatitkár Az óvodatitkár a nevelőtestülettől és a dajkáktól, valamint a technikai dolgozóktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az óvoda, illetve a bölcsőde rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza Konyhai szakácsnő (bölcsőde) és intézményi karbantartó Munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik Felelősök, egyéb team-vezetők Gyermekvédelmi felelős (óvodai és bölcsődei intézményegységben gyermekvédelmi munkaközösség formájában történik a gyermekvédelmi feladatok ellátása. A gyermekvédelmi felelős éves munkatervet készít. 17

57 4. számú melléklet Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáról, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséről. A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről ill. időbeli és helybeli elérhetőségéről. Ugyan ilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát is ki kell függeszteni. A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel, ill. kisgyermeknevelővel. A gyermekvédelmi felelős, amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme, ill. egyéb veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi az intézményvezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot Fejlesztő team-vezető (óvodai intézményegységben) Az intézmény vezetője bízza meg. A szakmai fejlesztéssel kapcsolatos munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzi. Feladata: Az óvoda szakmai fejlesztésére kitűzött célok megvalósulásának elősegítése. - Ennek érdekében a fejlesztési csoport vezetése, ezen belül különösen: - Elkészíti az éves munkatervet. - Figyelemmel kíséri az előző nevelési évről áthúzódó intézkedési tervek végrehajtását. - Tervezi az adott nevelési évben esedékes partneri igény és elégedettségméréseket, és az azt követő elemzést, célmeghatározást, intézkedési tervek készítését. - Tervezi az adott évben esedékes önértékelést, és az azt követő elemzést, célmeghatározást, intézkedési tervek készítését. - Az intézményvezetői beszámolóhoz team beszámolót készít Hagyományőrző munkaközösség vezető (óvodai intézményegységben) Az intézmény vezetője bízza meg. Az óvodai hagyományok és ünnepek megszervezéséért felelős. Hagyományőrzéssel kapcsolatos munkáját az óvodavezető irányítása mellett végzi. Feladata: Éves hagyományőrző munkaterv elkészítése, elfogadtatása és megvalósítása: - Felelősi rendszer elkészítése. 18

58 4. számú melléklet - Nemzeti ünnepek méltó megszervezése, az óvodai hagyományokra épülő tevékenységek, rendezvények lebonyolítása. - Az intézményvezető éves értékeléséhez a hagyományőrző tevékenység értékelésének elkészítése Szakmai team vezetője (óvodai intézményegységben) Az intézmény vezetője bízza meg a feladattal, akinek irányítása mellett végzi a munkáját. Az éves intézményi szintű feladatra alakul, évente az előző évi fejlesztendő területre. Feladata: - Szakmai csoport éves munkatervének elkészítése, elfogadtatása a nevelőtestülettel, a munkaterv megvalósítása - Szakmai konzultáció az óvodapedagógusokkal - Belső továbbképzések szervezése - Hospitálások, bemutatók megszervezése Difer munkacsoport Az intézmény vezetője bízza meg a feladattal, akinek irányítása mellett végzi a munkáját. Feladata: - Éves munkaterv elkészítése, elfogadtatása, megvalósításának figyelemmel kísérése - Szakmai konzultáció az óvodapedagógusokkal - A mérések megszervezése és összesítésének elkészítése óvodaszinten - Éves beszámoló elkészítése Felzárkóztató csoportok: - írás-mozgás koordinációt fejlesztő csoport - matematikai-logikai fejlesztési csoport - drámajáték csoport - mozgáskotta csoport A team vezetői felelősek: - Az éves munkaterv és éves beszámoló elkészítéséért 19

59 4. számú melléklet - A fejlesztő foglalkozások szakszerű megszervezéséért, és megtartásáért - A résztvevő gyermekek biztonságos felügyeletéért Az éves munkatervben rögzített időpontoktól eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet Tehetségfejlesztő csoport: - vizuális tehetségfejlesztő csoport - zenei tehetségfejlesztő csoport - angol nyelvi tehetségfejlesztő csoport - mazsorett tehetségfejlesztő csoport - ritmikus gimnasztika tehetségfejlesztő csoport A team vezetői felelősek: - Az éves munkaterv és éves beszámoló elkészítéséért - A tehetségfejlesztő foglalkozások szakszerű megszervezéséért, és megtartásáért - A résztvevő gyermekek biztonságos felügyeletéért Az éves munkatervben rögzített időpontoktól eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi- a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: - Alapító okirat - Szervezeti és működési szabályzat - Pedagógiai program - Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - az éves munkaterv (kiegészítve az éves beszámolókkal) - belső szabályzatok 20

60 4. számú melléklet Alapító okirat Az Alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve- szükség esetén- módosítja. A köznevelési intézmény Pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Pedagógiai program megalkotása az intézmény számára biztosítja a szakmai önállóságot. A Pedagógiai program Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján Pedagógiai programot készít, vagy az ily módon lekészített pedagógiai programok közül választ. Az óvoda Pedagógiai programja meghatározza: - az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, - azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítik, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, - a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, - nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, - az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. A Pedagógiai program elfogadásáról a nevelőtestület dönt /Nkt.: 70 (1)/. Az óvoda Pedagógiai programja megtekinthető a vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. 21

61 4. számú melléklet Házirend A Házirendben kerülnek szabályozásra a gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó előírások. Tartalmazza: - A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket. - A gyermekek jutalmazásának elveit és formáit. - A fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény Pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításával szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület által történő elfogadására az évnyitó értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll nyomtatott formában Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. A rendszerben alkalmazott, fokozott biztonságú elektronikus aláírását kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére, amennyiben ennek a lehetősége adott. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadókra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és gyermek lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 22

62 4. számú melléklet Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az óvodában használatos csoportnapló elektronikusan előállított, papír alapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus csoportnaplóba az adatokat kézi vagy számítógépes úton viszik be az óvodapedagógusok. A nevelési év végén az intézményvezető lezárja és irattárba helyezi. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által, az adott hónapban kitöltendő jelenléti ívet, azt az intézmény vezetőjének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni a kitöltés után. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a felvett gyermekek névsorát és adatait. Ezt a normatív dokumentumok részeként kell tárolni Az intézmény vezetőségét segítő testületek Igazgatótanács Tagjai: 1. Intézményvezető 2. Intézményvezető-helyettes 3. Bölcsődevezető 4. Intézményegységenként 1 fő képviselő A képviselők kiválasztásának módját az intézményegységek Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A kiválasztott képviselőket az intézményvezető írásban bízza meg, mandátumuk 1 nevelési évre szól. Tanácskozási joggal állandó meghívottak: 1. Közalkalmazotti Tanács elnöke 2. Óvodai és bölcsődei szülői szervezetek vezetői 23

63 4. számú melléklet Napirendhez kötötten tanácskozási jogú meghívottak: 1. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetője Feladata, jogköre Az igazgatótanács feladata a vezető segítése, az intézményegységek munkájának összehangolása. - Javaslatokat fogalmaz meg, illetve egyetértési jogot gyakorol az intézmény stratégiájának meghatározásában. - Javaslattevő és véleményezési joga van az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben. Működése: - Évente legalább két alkalommal- féléves ellenőrzésének időszakában- ülésezik, de össze kell hívni az igazgatótanácsot, ha a vezetői tanács így dönt, a tagok 50%-a ezt írásban kéri. - Az ülések megszervezése és lebonyolítása az intézményvezető felelőssége. - Az üléseket az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes végzi. - Az ülésekről emlékeztető készül, melyet az ülés után 5 munkanapon minden tag megkap. - Az igazgató tanács ülése határozatképes, ha legalább az intézményvezető vagy helyettese és intézményegységenként az intézményegység-vezető és a két képviselő közül legalább két fő jelen van. - Határozatait -az intézményegység-vezetői megbízás kivételével- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - Az intézményvezető helyettesi megbízás kérdésében az igazgatótanács titkos szavazással dönt. Az érvényes döntéshez legalább a teljes létszám 50%-a plusz egy igen szavazat szükséges. - Az igazgatótanács döntéseinek végrehajtásáért az intézményvezető felelős, aki minden ülésen tájékoztatást köteles nyújtani az előző üléseken hozott döntések végrehajtásáról Vezetői tanács Tagjai: 1. Intézményvezető 24

64 4. számú melléklet 2. Intézményvezető-helyettes Feladata, jogköre - A vezetői tanács feladata az operatív vezetői feladatok koordinálása, tervezése, végrehajtásuk ellenőrzése Működése - Havi rendszerességgel ülésezik. Az ülések pontos idejét a mindenkori éves munkaterv rögzíti. - Határozatképes, ha az intézményvezető vagy a helyettes jelen van, és az intézményegységvezető is jelen van. - Az üléseket az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes vezeti. - Az ülésekről emlékeztető készül Közalkalmazotti tanács A közalkalmazotti tanács saját ügyrendje és szabályzata alapján működik és a jogszabályok által meghatározott módon képviseli az alkalmazotti közösséget Alkalmazotti közösség értekezlete Tagjai: Az intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak. Feladata, jogköre - A fenntartói döntések előtt véleményt nyilvánít a köznevelési törvény által e körbe utalt kérdésekben (különösen: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő kérdésekben.) - Véleményt nyilvánít az intézményvezető által kezdeményezett kérdésekben. Működése Az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze és vezeti, illetve az intézményvezetői pályázat tekintetében a hatályos jogszabályok szerint működik. 25

65 4. számú melléklet Az alkalmazotti tanács értekezletét össze kell hívni az igazgatótanács, vagy a vezetői tanács kérésére az általa megjelölt témában, illetve, ha az alkalmazottak legalább 50%-a kezdeményezi Szakalkalmazotti értekezlet Tagjai: 1. Intézményvezető 2. Pedagógus, óvodapedagógus, kisgyermeknevelő munkakört betöltő alkalmazottak 3. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. Feladata, jogköre Az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat- kivéve azokat, amelyeket a gyermekek jogviszonyával kapcsolatosak- a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja. Ennek megfelelően döntési jogkörébe tartozik a Nktv. 70 (2) alapján: - A Szervezeti és működési szabályzat módosítása és elfogadása. - A Pedagógiai program módosítása és elfogadása. - Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. - Az intézmény éves munkatervének elfogadása. - A továbbképzési program elfogadása. - A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. - A Házirend elfogadása. Az intézmény egészét érintő valamennyi kérdésben véleményezési jog illeti meg. Működése: A szakalkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze és vezeti, illetve az intézményvezetői pályázat tekintetében az Nktv. szerint működik. 26

66 4. számú melléklet A szakalkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni az igazgatói tanács vagy a vezetői tanács kérésére az általa megjelölt témában, illetve, ha a szakalkalmazottak legalább 50%-a kezdeményezi. Intézményegységek alkalmazotti, szakalkalmazotti értekezletei Csak az intézményegység működésével kapcsolatos kérdésekben az érintett intézményegység alkalmazotti, szakalkalmazotti közössége is állást foglalhat az intézményegység szervezeti és működési szabályzatban rögzített módon. 4. A vezetők és a szülői szervezetek közötti együttműködés általános szabályai Az intézményen belül a bölcsődében Érdekegyeztető fórum, óvodában Szülői Választmány működik, az intézményegységek saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az intézmény a szülői jelzések, észrevételek, javaslatok, panaszok folyamatos gyűjtésével és feldolgozásával biztosítja, hogy az intézményegységek működése és a szülői elvárások egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. A szakmai team vezető feladata megteremteni a szülői jelzések folyamatos fogadásának a feltételrendszerét az óvodai intézményegység tekintetében, illetve a szülői jelzéseket feldolgozni és a szükséges intézkedési javaslatokat megfogalmazni. 5. Külső kapcsolatok rendszere Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel. Az intézmény fenntartója: Rákóczifalva Város Önkormányzat Hivatal Polgármestere 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. Rákóczifalva Város önkormányzat képviselő-testülete és polgármesteri hivatala. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye 5000 Szolnok Városmajor út 65/A A helyi gyermekjólét szolgálattal: 27

67 4. számú melléklet Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ 5085 Rákóczifalva, Kossuth u. 13. Egészségügyi szervekkel: - Az óvoda orvosával az intézményvezető helyettes, a bölcsőde orvosával a bölcsődevezető tart kapcsolatot. - A védőnővel való kapcsolattartásért, az időszakos vizsgálatok megszervezéséért, a tisztasági vizsgálatokért az intézményvezető helyettes és a bölcsődevezető felelős. Alapját a védőnői éves munkaterv képezi, amely az intézményvezetővel kerül egyeztetésre. - Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 5000 Szolnok, Kossuth út 2 - Magyar Államkincstár Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Liget út A rendszeres egészségügyi ellátás rendje 6.1. Az alkalmazottakra vonatkozóan Az intézmény minden alkalmazottja évente egy alkalommal köteles részt venni munkaalkalmassági, foglalkozás- egészségügyi vizsgálaton. E vizsgálatról és az alkalmasságról szóló igazolást köteles leadni az intézményvezető-helyettes, illetve a bölcsődevezető részére. Az alkalmasság érvényességéért teljes körű felelősséggel tartozik A gyermekekre vonatkozóan A gyermekek egészségügyi ellátásának rendjét az intézményegységek Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 7. Az intézményi munkavégzés rendje Az intézmény és a vele jogviszonyban álló munkavállaló jogait és kötelességeit a munkavégzéssel kapcsolatos általános és speciális jogszabályok tartalmazzák. 28

68 4. számú melléklet 7.1. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei A munkakörtől független jogosultság Munkakörétől függetlenül, minden dolgozó jogosult a következőkre: Az intézmény célkitűzéseit, terveit megismerni, ezek kialakításában és fejlesztésében közreműködni. Az eredményesebb munkavégzést kezdeményezni. A hatáskörébe tartozó ügyekben dönteni, saját tevékenységét önállóan végezni. A munkaköri tevékenység hatékonyságának fejlesztése érdekében munkatársaival és az érdekelt partnerekkel szoros együttműködést kialakítani. A folyamatos munkavégzés lehetőségét, az ahhoz szükséges szervezeti és tárgyi feltételeket, információkat igényelni. A jogszabályban és az intézmény dokumentumaiban meghatározottak szerint munkájáról értékelést, elemzést kapni Az intézmény dolgozójának kötelességei Minden intézményi dolgozó köteles eleget tenni a következőknek: A munkaköri leírásban foglalt feladatot szakmailag magas szinten, az intézmény minőségpolitikájának megfelelően teljesíteni, partnerkapcsolatai során az intézményt hitelesen, magas színvonalon képviselni. Az óvoda jó hírét megőrizni. Munkavégzése során, különösen a gyermekekkel, és szüleikkel való kapcsolatban és a munkatársakkal való együttműködés során példamutatóan viselkedni, az intézmény Pedagógiai programjában rögzített nevelési elveket maximálisan képviselni. A pedagógiai etika szabályait betartani (Etikai kódex). A gyermekkel és a szülővel kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt, amelyekről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást munkahelyi titokként kezelni. A szakterületén, saját munkaterületén a szakmai folyamatok elemzéséhez, értékeléséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai, elméleti felkészültséggel rendelkezni, szakmai ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni. A munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, az intézmény belső szabályzatait, utasításait megismerni és munkája során alkalmazni azokat. 29

69 4. számú melléklet A munkaköri feladatai ellátása közben tudomására jutott, az intézmény, az egyes személy és az intézménnyel kapcsolatban álló más intézmények, személyek szakmai és anyagi érdekeit érintő információkat körültekintően kezelni, megőrizni és titokban tartani. Az ÁNTSZ és a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonság Hatósága által meghatározott szabályokat és a HACCP Kézikönyv előírásait szigorúan betartani. A feladatvégzéshez rendelkezésére bocsátott eszközöket, helyiségeket rendeltetésszerűen használni és biztonságosan megőrizni, azokért leltári és anyagi felelősséget vállalni. Az intézmény szakmai fejlesztési munkájában részt venni A munkavégzés szabályai A munkavégzés szabályait a munkaköri leírások tartalmazzák, melyeket az intézmény vezetője készít el. Az intézményegységek szervezeti és működési szabályzata az általános szabályokon túl további előírásokat is tartalmazhat Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele Szabadságon, kiküldetésben vagy bármely ok miatt tartósan távol lévő munkatársat helyettesíteni kell. A helyettesítés megszervezése a Rákóczi út 60. szám alatt az intézményvezető helyettes, a Toldi út 33. óvodai egységben az intézményvezető feladata. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A bölcsődei egységben a bölcsődevezető feladata oly módon, hogy a dolgozó helyettesítéséről egyeztet a helyettesítést végzővel és az intézményvezetővel Túlmunka elrendelése A dolgozók heti törvényes munkaidején túli munkavégzés elrendelésére az intézményvezető jogosult. A túlmunka elrendelése írásban, indoklással történik, mértéke a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő. A túlórákat a dolgozók a jelenléti íven rögzítik A dolgozókat megillető szabadság A szabadságolás fő időszaka a nevelési év rendjéhez igazodik. A szabadság pénzben nem váltható meg, a jogosultság évében, a jogszabályi előírásoknak megfelelően azt ki kell venni, illetve adni, hacsak a dolgozót valamely különleges eset (pl. táppénz stb.) ebben nem gátolja Munkarend A szakalkalmazottak munkarendje Az intézmény szakalkalmazott munkatársainak heti törvényes munkaideje 40 óra. Munkarendjüket az intézményegységek szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az óvodatitkár kötött munkaidőben a munkaköri leírásában meghatározottak szerint végzi munkáját. 30

70 4. számú melléklet Nem szakalkalmazottak munkarendje Az intézmény nem szakalkalmazott munkatársainak heti törvényes munkaideje 40 óra. Általános szabályként kötött munkaidőben dolgoznak. Az intézményegységek szervezeti és működési szabályzatában, illetve a dolgozó munkaköri leírásában meghatározottak szerint. 31

71 4. számú melléklet Munkaköri leírás minták dajka MUNKAKÖRI LEÍRÁS Ikt.szám: Minőségügyi team tagja. Napi munkaideje: 8 óra (a munkarend szerint) Feladatát az óvodavezető, valamint az óvodapedagógusok utasításai alapján végzi. Viselkedése példaértékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok közvetlen irányítása mellett segíti a gyermekek tevékenységét: - étkezés szervezése - ételek elosztása, előkészítése - öltözködés - a gyermek WC használatának segítése - mosakodás - fésülködés - kerti munka Szükség esetén lemossa és átöltözteti az arra rászorult gyermekeket. A használhatatlanná vált ruhát kiöblíti. Reggel, az óvodapedagógusok munkarendjének kezdetéig ellátja a munkakezdéshez szükséges feltételek megteremtését. A gyermekek fejlődéséről, nevelési problémákról nem tájékoztatja a szülőket. Segíti a óvodapedagógus nevelőmunkáját. Az óvodai ünnepélyeken, kirándulásokon, rendezvényeken részt vesz. Feladatát a megbeszélt utasítás alapján végzi. Szükség esetén a gyermekek kíséretére az óvodapedagógus mellé beosztható. Takarítási feladatai: Felelős az óvoda összes helyiségének rendjéért. A takarítást naponta végzi. Részt vesz az éves nagytakarításban. Betartja az egészségügyi hatóságok előírásait.. Zárlat esetén fertőtlenít. Felelős a mosó- és tisztítószerek takarékos felhasználásáért. A takarítás higiénés követelményei: A csoportszobákat, mosdókat a gyermekek távozása után kitakarítja. A mosdóhelyiségeket és a gyermeköltözőket naponta szükség szerint felmossa. A szőnyeget naponta felporszívózza (du.) Legalább havonta egyszer a falakat, lámpatesteket portalanítja. A berendezési tárgyakat, játékokat meleg vízzel lemossa, illetve fertőtleníti. A gyermekek törülközőjének hetenkénti cseréjéről gondoskodik. Az altatáshoz használt plédeket évente egyszer kimossa. Segít a terem átrendezésében. Gondoskodik az ágyneműhuzatok 2 hetenkénti cseréjéről. A gyermekek délutáni pihenésére előkészíti a termet, lerakja és felszedi az ágyakat. A megkopott berendezési tárgyak, eszközök felújításában részt vesz. Gondoskodik a fésű és fogmosási eszközök fertőtlenítéséről, hozzátartozó dokumentáció kitöltéséről. Gondozza a virágokat. 32

72 4. számú melléklet Takarítási teendők az udvaron Rendben tartja az óvoda udvarát és az utcai részt, valamint a virágoskertet. Naponta felássa a homokozót. Konyhai teendők: konyhalány feladatai munkamegosztással kerülnek ellátásra (kivétel Toldi út, itt a dajka egy személyben felelős a konyhai teendők ellátásáért) A HACCP kézikönyv teljes körű ismerete és annak betartása minden dajka feladata. Fontos, hogy mindenki az ellenőrzés írásos dokumentumait felismerhető írásával igazolja. A táblázatban kijelölt felelősök naprakészen vezetik a dokumentációt o * Szabályozási pontok adatlap alapján C tábla ennek van művelet száma (28 oldal alapján) a munkamegosztás és ez alapján a felelősség megosztás o A feladatmegosztás és az ehhez kapcsolódó felelősség megosztással kerül ellátásra, melyek a következők: A művelet A művelet megnevezése száma* Reggeles dajka Délutános dajka (*-gal jelölt) Tízórai átvétele, a tízórai elkészítése létszám figyelembe vételével 1.1. Készétel átvétele (ebéd) szétosztása a létszám figyelembe vételével 1.2. Hőfokellenőrzés átvételkor és a hozzátartozó dokumentáció 2.1. Készentartás szobahőmérsékleten 2.2. Hőfokellenőrzés a hűtőben és a hozzátartozó dokumentáció. 05. A hűtő tisztaságának ellenőrzése naponta műszak kezdetekor, probléma esetén újratisztítás, fertőtlenítés 3.1. Készétel újra hőkezelése 05. Mosogatás, tízórai, ebéd, uzsonna után, a konyha takarítása az előírás szerint Probléma esetén újratisztítás, fertőtlenítés (konyha, konyhai eszközök, mikro-sütő) Ételminta elrakása az előírásoknak megfelelően Étlap sokszorosítása, kihelyezése (péntek délután) Egyéb feladatok: Figyelembe veszi a Munkaerőforrás-leltárban foglaltakat, a hatékony munkavégzés biztosítása érdekében. Itt fogalmazódnak meg a munkarendhez kötött feladatok, feladatmegosztás, felelősség-megosztás. 33

73 4. számú melléklet Szükség esetén, vagy külön kérésre elvégez kisebb szállítási, kézbesítési munkát, a felelősi rendszer leírásának megfelelően. Személy szerint felel a leltárban a nevére kiadott felszerelési tárgyakért, eszközökért, az óvoda kulcsaiért és a riasztórendszer kezeléséért. Az óvoda nyitását és zárását felelősséggel végzi. Közreműködik a selejtezés, a leltározás előkészítésében. Részt vesz a munka- és tűzvédelmi oktatáson, az előírásoknak megfelelően üzemelteti a kisgépeket. A meghibásodást azonnal jelzi a vezetőnek. Gondoskodik a munkaegészségügyi alkalmassági és tüdőszűrő vizsgálat érvényességéről. Betegsége esetén a helyettesítési munkák megoldása érdekében azonnal értesíti az óvodavezetőt és váltótársát, munkába állásának időpontját legalább előző nap jelzi a vezetőnek. Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető. Szabadságát engedélyezteti a vezetővel, kiíratja az óvodatitkárral. Ezeken túl elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az intézményvezető a feladatkörébe utal. Rákóczifalva,.. intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát megismertem, a benne foglaltakat betartom. dajka 34

74 4. számú melléklet Ikt.szám: Óvodapedagógus MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkaköri feladatait a Köznevelési törvény, az óvoda helyi nevelési programja, az éves munkaterv, a SZMSZ, és a vezetői utasítások alapján önállóan és felelősen végzi. 1. Beosztott óvónői feladatai 2. Egyéni megbízatása 1. A gyermekcsoportban végzett munkák Besorolása : óvodapedagógus Az óvodapedagógus heti váltásban dolgozik (délelőtt, délután). Munkaideje: heti 40 óra Csoportban töltött kötelező óraszáma: heti 32 óra Felkészülési idő: 8 óra Közvetlen felettese: intézményvezető Az óvodapedagógusok hivatásából eredően fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai tudását, önképzés és szervezett továbbképzés keretei között. Az érvényben lévő alapdokumentumok alapján tervszerűen végzi a csoportjában a nevelő, fejlesztő tevékenységet, naprakészen vezeti a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat. A gyermekcsoport neveléséért, fejlesztéséért váltótársával felel. Partneri kapcsolatot épít ki a szülőkkel, ennek érdekében a vezetővel egyeztetve tervezi, szervezi a kapcsolattartás formáit (családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra, egyéb rendezvények). Felvilágosítást, pedagógiai véleményt csak a saját csoportjába járó gyermekről, csak a saját szülőjének adhat. A nevelés folytonosságának biztosítása, az átmenet segítése érdekében szakmai kapcsolatot tart a bölcsődei és iskolai nevelőkkel (a vezető irányításával). Együttműködik a gyógytestnevelés szervezőjével. Elkészíti a tanköteles korú gyermekek óvodai szakvéleményét. Segíti az orvos, védőnő munkáját, jelzi a gyermekek testi, vagy érzékszervi problémáját Az intézményvezetővel köteles egyeztetni minden óvodát érintő szervezési munkát. Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit értesíti. A gyermekek nevelési, egészségügyi, családi körülményeivel kapcsolatos információk kezelésekor a pedagógus-etika szabályainak megfelelően jár el, a hivatali titkot megőrzi. Munkahelyével kapcsolatok információt nem ad ki. Az óvodában olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Munkából való távolmaradásának okát a legrövidebb időn belül jelenti az intézményvezetőnek, továbbá értesíti váltótársát. Munkába állásának kezdetét legalább egy nappal előtte jelzi az intézményvezetőnek. Munkaidőben az óvodát csak vezetői engedéllyel hagyhatja el. Csoportban töltendő kötelező óraszáma ideje alatt személyes felelősséggel tartozik a gyermekek biztonságáért, a felelősség a dajkára nem ruházható át. A gyermekcsoporttal való foglalkozás ideje alatt nem folytathat olyan tevékenységet, ami elvonja a figyelmét a nevelőmunkáról. Az óvodapedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárást nem alkalmaz (testi fenyítés, megfélemlítés, étel-, vagy levegőzés- megvonás). 35

75 4. számú melléklet Baleset esetén gondoskodik az elsősegélynyújtásról, szükség esetén az orvosi ellátásról és szülő értesítéséről, valamint a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek esetében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Kirándulás esetén a szülő beleegyezését írásban kéri, az óvodavezetővel pedig engedélyezteti. Támogatja a gyógypedagógus-logopédus munkáját, konstruktív kapcsolatot épít ki vele. A gyógypedagógus-logopédussal egyezteti az általa végzett szülői tájékoztatás módját és időpontját. Szabadságát az intézményvezetőnek jelzi, azzal engedélyezteti és az óvodatitkárral kiíratja. Felelősséggel tartozik a csoport dajkájának munkájáért, ezen keresztül a csoportszoba, mosdó, öltöző tisztaságáért, rendjéért. Felelős a csoportszoba berendezési, felszerelési tárgyaiért, eszközeiért. Részt vesz az óvodai készletek selejtezésében, leltározásában az óvodavezető utasítása alapján. Részt vesz a tűz- és balesetvédelmi oktatásban. A szabályokat felelősséggel betartja munkáját az előírások szerint végzi. Gondoskodik a munkaegészségügyi alkalmasság érvényességéről. A vezető utasításait végrehajtja, a dokumentumokat a kért határidőre elkészíti és leadja a vezetőnek. Felelős a rábízott gyermekek testi és szellemi fejlődéséért. Közreműködik az egységes alapelveken nyugvó szakmai közösség megteremtésében. Magatartásával, munkájával hozzájárul, hogy az óvoda nevelőtestülete olyan közösség legyen, amely példa az óvoda többi dolgozója és a szülő számára. Műszakot indokolt esetben, vezetői beleegyezéssel cserélhet. Javaslattételi, véleményezési és döntési jogait felelősséggel és példamutatással gyakorolja. Részt vesz a belső továbbképzéseken, az ott szerzett ismereteket beépíti a nevelőmunka folyamatába. A fentieken túl elvégzi mindazokat a teendőket, amelyeket az intézményvezető a munkakörébe utal. 2. Teamen belüli feladatai: Aktívan részt vállal a teammunkában Részt vesz a fejlesztési ütemtervben foglalt feladatok határidőre történő megvalósításában. Munkavégzését a partnerközpontúság jellemzi. Ismereteit önképzéssel és szervezett továbbképzéseken gyarapítja, tapasztalatait a team tagokkal megosztja. A támogató szervezet tagjaival és a team tagokkal konstruktív kapcsolatot tart fenn. Segíti a team munkát, feladatot vállal a mérési és az értékelő, elemző tevékenységben. Javaslatot tesz a folyamatok javítására a team vezetőjének. Munkáját a PDCA logika alapján végzi. Önképzéssel gyarapítja, ismereteit, melyet a team tagjaival megoszt, valamint munkája során hasznosít. Rákóczifalva, intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát megismertem, a benne foglaltakat betartom. Rákóczifalva, óvodapedagógus 36

76 4. számú melléklet Ikt.szám: óvodatitkár MUNKAKÖRI LEÍRÁS Napi munkaideje: 8 óra / a munkarend szerint/. Feladatát az intézményvezető utasítása alapján végzi: Étkeztetésnél: - havonta az étkezési ívek előkészítése térítési díjak beszedéséhez, - térítési díjak beszedése + pótbefizetés, - térítési díjak beszedése utáni összesítés, ellenőrzés ívek ellenőrzése, óvónőkkel aláírattatás. Óvodatitkári feladatok: - telefonon érkezett ki-bejelentések továbbítása az óvodapedagógusok felé, - személyes, vagy telefonon történő megkeresések alkalmával a vezető felé közvetlen továbbítás, vagy közvetítés, a szükséges intézkedések megtétele. - telefon kezelése, - postán érkezett küldemények átvétele, továbbítása, iktatása, szükséges intézkedések megtétele, - irattár kezelése, - levelezés lebonyolítása, postázás, - gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása az intézményvezető utasítása alapján, - határidők nyilvántartása, jelzése az intézményvezető felé, - szigorú számadású bizonylatok kezelése. Egyéb feladatok: - tisztítószerek, irodaszerek, egyéb működéshez szükséges anyagok, eszközök megrendelése vezetői utasítás alapján, - vásárolt eszközök nyilvántartása, - leltározás, selejtezés lebonyolítása, adminisztrálása a fenntartó szakmai útmutatása szerint. - az éves költségvetés tervezésében való aktív részvétel, - beérkező számlák ellenőrzése, nyilvántartása, továbbítása a vezető és fenntartó felé, - ellátmány kezelése, rovatos íven vezetése, hó végi elszámolás, - kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjával. Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza. Rákóczifalva,. intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát megismertem, a benne foglaltakat betartom. Rákóczifalva,.. óvodatitkár 37

77 4. számú melléklet Ikt.szám:./20... MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakört betöltő neve: Személyazonosító adatok: Születési hely, idő: Anyja neve: A munkakör megnevezése: kisgyermeknevelő Általános követelmények, szervezeti és szervezési előírások 1./ A munkahely megnevezése, székhelye: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde 5085 Rákóczifalva Rákóczi út 60. A munkavégzés helye: Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33. alatti feladatellátási hely, bölcsődei intézményegység 2./ Közvetlen vezetője: Munkáltatói jogkör gyakorlója: 3./ Munkaidő: rendje: hétfőtől-péntekig, heti 40 óra. Ebből csoportban töltendő: napi 7 óra. A napi 1 órát dokumentálásra vagy a gondozó-nevelő munkával összefüggő feladatokra fordítja az intézményben vagy intézményen kívül, az adatvédelmi előírásokat betartva. 4./ Távollétek engedélyezése, munkaidőben, magán és munkahelyi ügyben: a munkavégzés helyének elhagyását mind hivatalos, mind magánügyben a közvetlen vezetője. engedélyezi. A munkaidőben munkáját csak a közvetlen vezetőjétől történt engedélykérés után hagyhatja véglegesen abba. Amennyiben az előírt munkahelyen, és időben nem tud megjelenni és munkát végezni, ezt a körülményt haladéktalanul köteles közvetlen vezetőjének jelezni. 5./ A helyettesítés rendje: távollétének ideje alatt, valamint akadályoztatása esetén Nádudvari Krisztina kisgyermeknevelő helyettesíti. 6./ Munkavédelmi ismeretek: Munkába állását követően elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesül, amelyről dokumentum készül. A munkájához szükséges munkavédelmi, balesetelhárítási, tűzbiztonsági ismereteket köteles elsajátítani, munkavégzése során vizsgát tenni. A rendszeresített részére kiadott egyéni és csoportos védő, óvó, felszereléseket köteles használni, Azok meghibásodását soron kívül jelenteni a közvetlen vezetőjének. 38

78 4. számú melléklet KISGYERMEKNEVELŐI FELADATOK: I. Általános feladatok - Végzi a családban nevelkedő, három éven aluli gyermek napközbeni ellátását, szakgondozását és nevelését. - A szakmai tevékenységével hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. - Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit. - Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok, és kötelezettségek figyelembe vételével végzi. - Mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezi s végzi. - A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva jár el. - Betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok védelméről szóló, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvényt. II. Részletes szakmai feladatok: A gyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási-nevelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok: A gyermek szocializációjához kapcsolódó feladatok: - Segítséget nyújt bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzésében, illetve csökkentésében, az átélt nehézségek feldolgozásában, - Segíti az egyéni szükségletek kielégítését, - Bensőséges kapcsolatot alakít ki a gyermekkel, - Segíti az én-tudat egészséges fejlődését, - A gyermeket fejlettségi szintjének megfelelően tájékoztatja, a vele kapcsolatos eseményekről, - A gyermek érdeklődését követve beszélget a gyermek élményeiről, örömeiről, nehézségeiről, - A nyelvtanilag helyes, választékos beszédtechnikára tanítja, - Segíti a társas kapcsolatok alakulását, az együttélési szabályok elfogadását, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődését, - A gyermek viselkedéseinek pozitívumaira, belátására építve elfogadtatja a szociális szabályokat. 39

79 4. számú melléklet A gyermek étkezése terén jelentkező feladatok: - Kialakítja és fenntartja a gyermek étkezéséhez szükséges környezetet, - A csecsemőt szakszerűen megeteti, - Támogatja az önálló étkezés elsajátításának folyamatát, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulását figyelemmel a kisgyermekek egyéni különbségeire, - Olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek segítségével megszüntethetők, illetve enyhíthetők az étel erőszakolásának negatív hatásai. A fürdetés, pelenkázás, öltöztetés terén jelentkező feladatok: - Berendezi a fürdőszobát vagy a gondozási sarkot, - Biztosítja, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében, - A gyermek öltöztetése, tisztázása közben beszéddel követi a gyermek érdeklődését és ezzel elősegíti ismereteinek gazdagodását, - Alkalmazza a felnőtt magatartásának azokat az elemeit, melyek segítik a gyermeket abban, hogy partnernek érezhesse magát a gondozó-gyermek kapcsolatban. Szobatisztaság kialakítása terén jelentkező feladatok: - Felismeri a gyermek egyéni szükségleteit, és önállóságának tiszteletben tartása mellett segíti a szobatisztaság kialakulásának folyamatát, - A szobatisztaság zavarainak megelőzésére, szükség esetén a szülőkkel való szoros együttműködés révén, korrektív beavatkozást végez. Speciális nevelési feladatok megoldásával kapcsolatos tevékenységek: - Együttérzéssel és szeretetteljes támogatással biztonságérzetet ad a nehezen nevelhető gyermekek számára, - Kiválasztja a megfelelő bánásmódot a szorongással, nyugtalansággal, agresszivitással küzdő gyermek neveléséhez, - Alkalmazza a nevelési nehézségek leküzdését szolgáló módszereket. A gyermek egészsége, tevékeny életmódjának kialakításához kapcsolódó feladatok: - Részt vesz a napirend kialakításában, melynek folyamán tekintettel van mind a gyermekek egyéni igényeire, mind a csoport érdekeire. - A napirend kialakításakor figyelembe veszi az évszakok változását, a gyermekek érkezésének, távozásának idejét. - Az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönt a levegőzés időtartamáról. - A helyes öltözék megválasztásával biztosítja a gyermek mozgását, aktív tevékenységét. - Megvédi a gyermekeket a napozás, a kánikula, a köd, az eső, a hideg ártó hatásaitól. - Javaslatot tesz, illetve az intézményvezető utasítására kiválasztja a szabad levegőn, az udvarban, a kertben használható felszerelési tárgyakat, mozgást segítő eszközöket. - Az alvásigény egyéni különbségeinek megfelelően, megteremti az alvás tárgyi feltételeit, biztosítja a nyugodt elalvás, alvás körülményeit. - Megszervezi és elvégzi a szobában, illetve a szabad levegőn altatással kapcsolatos teendőket, valamint biztosítja a speciális feltételeket. 40

80 4. számú melléklet - A gyermek mozgásfejlettségi szintjének és igényének megfelelően, biztosítja a különböző mozgások begyakorlásához szükséges helyet, időt és egyéb feltételeket. - Követi a gyermek mozgásfejlődését, és szükség szerint változtatásokat alkalmaz a gyermek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése érdekében. - Kiválasztja az életkornak, helyzetnek, tevékenységnek megfelelő játékeszközöket, a játékra alkalmas egyéb tárgyakat, amelyek a gyermek személyiségfejlődését elősegítik. - Megteremti a nyugodt, elmélyült, aktív játéktevékenység feltételeit. - Szerepet vállal a játékban és támogatja a gyermek kreativitását. - Alkalmazza az életkor sajátosságinak megfelelő dal-, mondóka- és gyermekvers-repertoárt. - Figyelemmel kíséri, szükség esetén ötletekkel, tanáccsal segíti a gyermek játékát, tevékenységét. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatok: - A szülő vagy az orvos megérkezéséig szakszerűen ellátja a megbetegedett gyermeket. - Elvégzi az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, segítséget nyújt ezekben a szülőnek. - A gyermek megbetegedéséről azonnal értesíti az intézményvezetőt. - Az előforduló gyermekbaleseteket elsősegély szintjét ellátja, megnyugtatja a gyermeket. - Az orvos utasításait betartva szakszerűen segédkezik az orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál. - Láz esetén alkalmazza a lázcsillapítás módjait. - Balesetmentes környezetet alakít ki, és tart fenn. - Folyamatosan figyeli a gyermekek által használt berendezéseket, gyermekbútorokat, játékokat és a veszélyessé váló tárgyakat eltávolítja. - Gondoskodik arról, hogy a pelenka, a gyermekruházat és más textília tárolásának kezelésének közegészségügyi előírásai betartásra kerüljenek. - Betartja: Az edények használatára vonatkozó közegészségügyi szabályokat, A tisztítószerek vegyszerek tárolásának szabályait. - Szükség esetén megszervezi a gyermekek mentését, illetve részt vesz a mentésben. Rákóczifalva Toldi utca33 sz. alatt ellátja az első-segélynyújtási feladatokat. A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerrel kapcsolatos feladatok: - Részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek érdekében figyelemmel kíséri az intézményben lévő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségességét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylők helyzetét. - Veszélyeztetettség észlelése esetén értesíti az intézményvezetőt az észlelt veszélyről. 41

81 4. számú melléklet A gyermek szüleivel, valamint a munkatársakkal való kapcsolattartással kapcsolatos feladatok: - A felvétel után a szülőktől, az intézményvezetőtől információkat szerez be a gyermekről, melyeket a gondozás során felhasznál. - Folyamatosan tájékoztatja a szülőt a gyermek napközbeni hangulatáról, viselkedéséről, érdeklődéséről úgy, hogy az a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését szolgálja. - Figyelembe veszi a szülő tájékoztatását a gyermek napi ellátásához. - Segíti a szülőt a gyermek viselkedésének megértésében, konkrét megoldási lehetőségek átgondolásában, a gondozásával, nevelésével kapcsolatos nehézségek megoldásában. - Megosztja a munkatársaival a napi munka során észlelt megfigyeléseit, illetve felhasználja saját munkájában munkatársainak a gyermekcsoportban végzett munkája közben szerzett tapasztalatait. - Sérült, speciális gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében folyamatosan konzultál az orvossal, gyógypedagógussal, és betartja a fenti szakemberek utasítását. Az adminisztrációval kapcsolatos feladatok: - Vezeti a bölcsődei dokumentációt. - Szükség szerint írásos összefoglalást készít a gyermek fejlődéséről, aktuális napirendjéről, állapotáról, egyéni szokásairól és érdeklődéséről. - Különböző megfigyeléseket végez, az észlelteket írásban rögzíti, a megfigyelés eredményeit elemzi, értékeli, illetve nevelői gyakorlatában felhasználja. A gyermek óvodába történő átadásával kapcsolatos feladatok: Az óvodába történő átadáskor együttműködik az intézményvezetővel, a szülőkkel, az intézmény orvosával, illetve az óvónőkkel. Egyéb feladatok: Folyamatosan fejleszti ismereteit. Munkavégzése során betartja a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. - Részt vesz a bölcsődevezető által szervezett megbeszéléseken, továbbképzéseken. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Rákóczifalva, Kisgyermeknevelő Bölcsődevezető Intézményvezető 42

82 4. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkáltató megnevezése: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde 5085 Rákóczifalva, Rákóczi út 60. A munkavállaló neve: Személyazonosító adatok: Születési hely, idő: Anyja neve: Munkaköre: bölcsődevezető kisgyermeknevelő Munkavégzés helye: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde, Bölcsődei intézményegység 5085 Rákóczifalva, Toldi M. út 33. Kinevezés módja: az intézményvezető nevezi ki kisgyermeknevelő munkakörében Bölcsődevezetői részfeladattal megbízva. Közvetlen felettese: intézményvezető Munkáltatói jogkör gyakorlója:. intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét, 8 óra/nap ebből bölcsődei csoportban töltendő: 6 óra. Vezetői feladatokkal: 2 óra/nap. Helyettesítője:. kisgyermeknevelő, távolléte esetén az általa írásban megbízott kisgyermeknevelő. A kapcsolattartás rendszere: Belső kapcsolattartás: - intézményvezetővel - közvetlen munkatársai: kisgyermeknevelő, szakácsnő, takarítónő, bölcsődeorvos Külső kapcsolattartás: Polgármester, Jegyző, KENYSZI e képviselő, SZKTT Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság, élelmezésvezető, Csüllög és Fia Kft., Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Felelősségi kör: a feladatkörébe tartozó tevékenységekért közvetlen felelősség terheli. 43

83 4. számú melléklet Feladatai: Bölcsődevezetői feladatai Általános követelmények, szervezeti és szervezési előírások 1. Részletes munkaköri feladatai, kötelezettségei, felelőssége, jogai Irányítja az intézmény szakszerű szakmai működését. A bölcsődei szakmai egység adatközlése tekintetében aláírási joggal rendelkezik. Biztosítja a működéshez és a gyermekek biztonságos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a munka és tűzvédelmi rendelkezések betartását, a gyermekbalesetek megelőzését. Irányítja a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását. Elkészíti az éves munkatervet, ennek részeként pedig az ellenőrzési tervet. Ellenőrzi és értékeli, segíti, a bölcsődei dolgozók munkáját, annak érdekében, hogy a bölcsődében gondozott gyerekek harmonikusan fejlődjenek. A helyi sajátosságok figyelembe vételével megszervezi a bölcsőde munkarendjét, a dolgozókkal együtt, a dolgozók munkabeosztását, és a gyermekek napirendjét. A munkarendet minden hónap 28-ig megküldi az intézményvezető részére. A gyermekcsoportok napirendjének kialakításánál figyelembe veszi a csoport összetételét, életkori sajátosságait. A bölcsőde működésével kapcsolatos eket vagy annak tartalmát továbbítja az intézményvezetőnek, ha az illetékesség a fenntartó felé is fennáll, akkor a polgármester vagy a jegyző részére. Az orvosi vizsgálatoknál általában jelen van, és így valamennyi gyermek egészségi állapotáról tájékozott. Ha egy gyermek megbetegszik, gondoskodik arról, hogy a szülőt minél előbb értesítsék, és a gyermeket elvigyék a bölcsődéből. Fertőző megbetegedés esetén végrehajtja az ÁNTSZ vonatkozó utasításait. Felel a bölcsőde teljes dokumentációjának hiteles, naprakész, és pontos vezetéséért. Ellenőrzi a kisgyermeknevelő gyermekkel kapcsolatos dokumentációs munkáját. Figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályokat, annak végrehajtását egyezteti az intézményvezetővel, és maradéktalanul teljesíti az abban foglaltakat. Kezeli a bölcsőde gyógyszerkészletét. Gondoskodik a bölcsődére, mint intézményre vonatkozó rendeletek, utasítások, jogszabályok végrehajtásáról, betartásáról, illetve betartatásáról. A költségvetés keretei között gondoskodik az intézmény hatékony működtetéséről és a rendelkezésre álló források ésszerű, célratörő, takarékos felhasználásáról. Felelősséggel tartozik a KENYSZI napi adatszolgáltatásért adatszolgáltatói minőségben. Távolléte esetén időben gondoskodik a másik adatszolgáltató értesítéséről és az adatok határidőre történő továbbításáról. 44

84 4. számú melléklet Felelős a normatív dokumentumok pontos vezetéséért. A felnőtt jelenléti íveket minden hónap utolsó napját követő napon eljuttatja a munkaügyi előadónak, melyet aláírásával igazol. Szakmai munkáját teljes körű felelősséggel végzi, a mindenkori költségvetés meghatározott keretei között. Gondoskodik a bölcsőde helyiségeinek kihasználásáról. Gondoskodik a bölcsőde épületeinek karbantartásáról, felújításáról, az elhasználódott felszerelési tárgyak pótlásáról, a bölcsőde tisztasági rendjéről. Feladata a belső rend és biztonság szabályainak betartása. Felelős a részére felszerelésként átadott technikai eszközök, anyagok minőségéért. Azok hiánya, valamint anyagi károsodás esetén külön jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Az ezzel kapcsolatos rendellenesség esetén értesíti a közvetlen vezetőjét. A bölcsődével kapcsolatos napirendek tárgyalásakor képviselőtestületi, bizottsági üléseken részt vesz, elkészíti a bölcsődével kapcsolatos beszámolókat, előterjesztéseket. Adatszolgáltatást végez, határidőre elkészíti a statisztikákat, azért teljes körű felelősséggel tartozik. A havi statisztikai jelentést elkészíti, aláírásával hitelesíti, majd iktatásra és postázásra átadja minden hó 04-ig az intézményvezetőnek. Szakmai munkáját teljes körű felelősséggel végzi. Köteles megtartani a tudomására jutott hivatali titkot, továbbá az adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Köteles a feladatait a törvényes előírásoknak és intézkedéseknek megfelelően az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. Köteles a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni, és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodást ne idézzen elő. Munkavégzése során köteles ellátni az intézményvezető által külön utasításban, eseti jelleggel meghatározott feladatokat. Nem köteles teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idéz elő, és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését megtagadni, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt, közeli hozzátartozó halálakor, esetenként legalább öt napra, a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján. Ezen esetekben a távollét idejére távolléti díjra jogosult. 45

85 4. számú melléklet A balesetet, sérülést, munkaképtelenné válást munkaidőben és munkaidőn túl egyaránt, mihelyt teheti, jelenti az intézményvezetőnek. Helyettesítéséről időben gondoskodik. Rendszeresen képezze magát, bővítse szakmai ismereteit. A következő éves szabadság ütemezését elkészíti, amelyet az intézményvezető hagy jóvá minden év január 31-ig. Ettől való eltérés és rendkívüli szabadság engedélyezése a vonatkozó rendeletek alapján az intézményvezető egyetértésével történik. Gondoskodik a dolgozók továbbképzéséről, a kötelező továbbképzések teljesítéséről, az ehhez járó normatív támogatás jogszabály szerinti felhasználásáról és annak elszámolásáról. Gondoskodik a személyes gondoskodást végző működési nyilvántartás jogszabálynak megfelelő vezetéséről, és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket megteszi. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását, szükség szerint aktualizálja azokat. Szabadságát engedélyezteti az intézményvezetővel. Szakmai teljesítést igazol a számlákon. Pontosan vezeti a felvételi könyvet és a fertőző betegségekről a nyilvántartást. Gondoskodik a szabályzatok és dokumentumok, gyermekfelvétellel járó nyomtatványok naprakész vezetéséről és bemutatásáról ellenőrzések esetén. A működéshez szükséges dokumentumok elkészítése, kezelése, szabályzatokkal kapcsolatos feladatok: szakmai program és módosítása, házirend elkészítése, kifüggesztése, érdekképviseleti fórum megtartása, érdekképviseleti fórum működésének szabályzata (elkészítése) - szabályzatok betartása, betartatása, működtetése, - munkavédelmi, - iratkezelési, - pénzkezelési, - tűzvédelmi, - munkaterv, - leltározási szabályzat, - kockázatértékelés Felelős a bölcsődében történtekért. Elkészíti és ellenőrzi a kis- és nagy értékű tárgyi leltárt. 46

86 4. számú melléklet Az SZMSZ szerinti működés megteremtése 2. Munkavédelmi feladatok: Munkába állását követően elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részt vesz, amelyről dokumentum készül. A munkájához szükséges munkavédelmi, balesetelhárítási, tűzbiztonsági ismereteket köteles elsajátítani, munkavégzése során vizsgát tenni. Gondoskodik az új dolgozók munka- és balesetvédelmi oktatásának megszervezéséről. 3. Egészségügyi feladatok: Gondoskodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálatának érvényességéről, köteles megjelenni a munkaköri alkalmassági vizsgálaton. Figyelemmel kíséri a dolgozók munkaalkalmasságát. Munkába álláskor munkavégzésre alkalmas állapotban köteles megjelenni, és ezt a dolgozókkal is betartatni. 4. Étkeztetéssel kapcsolatos feladatai: A beszállító dietetikusával egyeztet. Az étkezőket nyilvántartja. Megszervezi és ellenőrzi az ételmaradék higiénikus kezelését és elszállítását. Koordinálja az élelmezési tevékenységet. Ellenőrzi a HACCP előírásainak maradéktalan betartását. Kapcsolatot tart a Csüllög és Fia Kft. ügyvezető igazgatójával. Ellenőrzi a szállítólevelet és azokat tárolja. 5. Kisgyermeknevelői feladatai Általános feladatok - Végzi a családban nevelkedő, három éven aluli gyermek napközbeni ellátását, szakgondozását és nevelését. - A szakmai tevékenységével hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. - A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva jár el. Részletes szakmai feladatok: A gyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási-nevelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok: A gyermek szocializációjához kapcsolódó feladatok: - segítséget nyújt bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzésében, illetve csökkentésében, az átélt nehézségek feldolgozásában, - segíti az egyéni szükségletek kielégítését, 47

87 4. számú melléklet - bensőséges kapcsolatot alakít ki a gyermekkel, - segíti az én-tudat egészséges fejlődését, - a gyermeket fejlettségi szintjének megfelelően tájékoztatja, a vele kapcsolatos eseményekről, - a gyermek érdeklődését követve beszélget a gyermek élményeiről, örömeiről, nehézségeiről, - a nyelvtanilag helyes, választékos beszédtechnikára tanítja, - segíti a társas kapcsolatok alakulását, az együttélési szabályok elfogadását, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődését, - a gyermek viselkedéseinek pozitívumaira, belátására építve elfogadtatja a szociális szabályokat. A gyermek étkezése terén jelentkező feladatok: - kialakítja és fenntartja a gyermek étkezéséhez szükséges környezetet, - a csecsemőt szakszerűen megeteti, - segíti a mellről, illetve a cumiról való elválasztás folyamatát, - támogatja az önálló étkezés elsajátításának folyamatát, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulását figyelemmel a kisgyermekek egyéni különbségeire, - olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek segítésével megszüntethetők, illetve enyhíthetők az étel erőszakolásának negatív hatásai. A fürdetés, pelenkázás, öltöztetés terén jelentkező feladatok: - berendezi a fürdőszobát, - szükség esetén szakszerűen megfürdeti a csecsemőket, kisgyermekeket, - biztosítja, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében, - a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel követi a gyermek érdeklődését és ezzel elősegíti ismereteinek gazdagodását, - alkalmazza a felnőtt magatartásának azokat az elemeit, melyek segítik a gyermeket abban, hogy partnernek érezhesse magát a kisgyermeknevelő-gyermek kapcsolatban. Szobatisztaság kialakítása terén jelentkező feladatok: - felismeri a gyermek egyéni szükségleteit, és önállóságának tiszteletben tartása mellett segíti a szobatisztaság kialakulásának folyamatát, - a szobatisztaság zavarainak megelőzésére, szükség esetén a szülőkkel való szoros együttműködés révén, korrektív beavatkozást végez. A gyermek egészsége, tevékeny életmódjának kialakításához kapcsolódó feladatok: - Részt vesz a napirend kialakításában, melynek folyamán tekintettel van mind a gyermekek egyéni igényeire, mind a csoport érdekeire. - A napirend kialakításakor figyelembe veszi az évszakok változását, a gyermekek érkezésének, távozásának idejét. - Az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönt a levegőzés időtartamáról. - A helyes öltözék megválasztásával biztosítja a gyermek mozgását, aktív tevékenységét. - Megvédi a gyermekeket a napozás, a kánikula, a köd, az eső, a hideg ártó hatásaitól. - Az alvásigény egyéni különbségeinek megfelelően, megteremti az alvás tárgyi feltételeit, biztosítja a nyugodt elalvás, alvás körülményeit. - Megszervezi és elvégzi a szobában, illetve a szabad levegőn altatással kapcsolatos teendőket, valamint biztosítja a speciális feltételeket. 48

88 4. számú melléklet - A gyermek mozgásfejlettségi szintjének és igényének megfelelően, biztosítja a különböző mozgások begyakorlásához szükséges helyet, időt és egyéb feltételeket. - Követi a gyermek mozgásfejlődését, és szükség szerint változtatásokat alkalmaz a gyermek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése érdekében. - Kiválasztja az életkornak, helyzetnek, tevékenységnek megfelelő játékeszközöket, a játékra alkalmas egyéb tárgyakat, amelyek a gyermek személyiségfejlődését elősegítik. - Megteremti a nyugodt, elmélyült, aktív játéktevékenység feltételeit. - Szerepet vállal a játékban és támogatja a gyermek kreativitását. - Alkalmazza az életkor sajátosságainak megfelelő dal-, mondóka- és gyermekversrepertoárt. - Figyelemmel kíséri, szükség esetén ötletekkel, tanáccsal segíti a gyermek játékát, tevékenységét. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatok: - A szülő vagy az orvos megérkezéséig szakszerűen ellátja a megbetegedett gyermeket. - Elvégzi az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, segítséget nyújt ezekben a szülőnek. - A gyermek fertőző megbetegedéséről azonnal értesíti az intézményvezetőt. - Az előforduló gyermekbaleseteket elsősegély szintjén ellátja, megnyugtatja a gyermeket. - Az orvos utasításait betartva szakszerűen segédkezik az orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál. - Szakszerűen beadja a krónikus megbetegedésben szenvedő gyermekek részére a gyógyszereket. - Láz esetén alkalmazza a lázcsillapítás módjait. - Balesetmentes környezetet alakít ki, és tart fenn. - Folyamatosan figyeli a gyermekek által használt berendezéseket, gyermekbútorokat, játékokat és a veszélyessé váló tárgyakat eltávolítja. - Gondoskodik arról, hogy a pelenka, a gyermekruházat és más textília tárolásának, kezelésének közegészségügyi előírásai betartásra kerüljenek. - Betartja: az edények használatára vonatkozó közegészségügyi szabályokat, a tisztítószerek, vegyszerek tárolásának szabályait. - Szükség esetén megszervezi a gyermekek mentését, illetve részt vesz a mentésben. A gyermek szüleivel, a munkatársakkal való kapcsolattartás feladatai: - Folyamatosan tájékoztatja a szülőt a gyermek napközbeni hangulatáról, viselkedéséről, érdeklődéséről úgy, hogy az a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését szolgálja. - Figyelembe veszi a szülő tájékoztatását a gyermek napi ellátásához. - Segíti a szülőt a gyermek viselkedésének megértésében, konkrét megoldási lehetőségek átgondolásában, a gondozásával, nevelésével kapcsolatos nehézségek megoldásában. - Megosztja a munkatársaival a napi munka során észlelt megfigyeléseit, illetve felhasználja saját munkájában munkatársainak a gyermekcsoportban végzett munkája közben szerzett tapasztalatait. A gyermek óvodába történő átadásával kapcsolatos feladatok: 49

89 4. számú melléklet Az óvodába történő átadáskor együttműködik az intézményvezetővel, a kis csoportos óvodapedagógusokkal, a szülőkkel, az intézmény orvosával. Rákóczifalva, intézményvezető Záradék A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. A benne foglaltakat kölcsönös értelmezés és egyetértés alapján érvényesnek tekintjük. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem, azt tudomásul vettem, a benne foglaltakat betartom. Mindkét példányát aláírásommal láttam el, egy példányát átvettem.. bölcsődevezető 50

90 4. számú melléklet Név: Születési hely, idő: Lakhely: Munkakör megnevezése: Munkahely: Napi munkaideje: Közvetlen felettese: MUNKAKÖRI LEÍRÁS Szakács Virágoskert Óvoda és Bölcsőde, Rákóczifalva, Toldi u. 33. sz. 8 óra Virágoskert Óvoda és Bölcsőde bölcsődei intézményegység szakmai vezetője Kapcsolati rendszere: intézményvezető szakmai vezető kisgyermeknevelők A HACCP rendszer szabálya szerint látja el feladatát. Kötelezően betartja a higiénés és közegészségügyi szabályokat. Ellátandó feladatai:. nyersanyagot szállító gépkocsivezetőjétől szállítólevélen átveszi, aláírásával igazolja a kiszabat szerinti nyersanyagokat, ellenőrzi a nyersanyagok minőségét. (Készlet esetén) kezeli a szárazáru raktárt, felelős az élelmiszer raktár készletéért. A nyersanyagokat megfelelően tárolja (hűtő, fagyasztó), az élelmi anyagokat (pl. tojás, tejtermékek, zöldség, hús, mirelit áru stb.) az előírásoknak megfelelően kezeli. Készlet esetén ellenőrzi a raktárban lévő élelmiszerek szavatosságát. (Az egyéb beérkező nyersanyagok, élelmi anyagok, élelmiszerek szavatosságát a Csüllög és Fia Kft. igazolja). Biztosítja a kiszabott nyersanyagok szabályos és gazdaságos előkészítését, felhasználását. Az ételeket szakszerű technológiával, kifogástalan minőségben elkészíti, ügyel az étel megfelelő ízére. Gondoskodik az étel kiosztás előtti kóstolásáról (a bölcsőde szakmai vezetője végzi). Az élelmezési szabályzatban foglaltak szerint elvégzi az étel tálalását, a napirendben megadott időre, majd tálalókocsin, lefedve a csoportba juttatja. Az étel tálalásakor a csoport létszámát figyelembe veszi. Gondoskodik az ételminta szabályos előkészítéséről, minden ételféleség esetében a minta elrakásáról, és annak a mindenkori előírás szerinti tárolásáról, kezeléséről. A tálalókocsiról a szennyes edényeket mosogatóba pakolja, a tálalókocsit rendbeteszi. Elvégzi a reggeli, tízórai, és az ebéd utáni mosogatást. Gondoskodik a konyha és a konyha mellékhelységeinek (raktár) napi illetve heti takarításáról. A tűzhelyeket tisztán tartja. A konyha takarításával kapcsolatos teendőket a takarítónővel egyezteti (havonta ill. szükség szerint): - ablaktisztítás, - villanybúrák tisztítása, - csempelemosás. Naponta gondoskodik tiszta konyhai textíliákról. Ügyel a konyhai hulladékgyűjtő edények tisztaságára, fertőtlenítésére. A veszélyes anyagokat, hulladékot szelektíven kezeli. Évente egyszer selejtezési javaslatot készít. A törési füzetet naprakészen vezeti. A konyhai gépek meghibásodását jelenti a szakmai vezetőnek. Felelős: 51

91 4. számú melléklet - A HACCP követelményeinek megtartásáért, a konyha és a hozzá kapcsolódó helyiségek tisztaságáért, a naponkénti és az időszakos takarítás megszervezéséért. - Az edények és a személyi higiéniáért, megfelelő fertőtlenítésért. - A csoportok időben történő tálalásáért. - Az ételek kifogástalan minőségű, előírásnak megfelelő elkészítéséért, tárolásáért. - Az ételminta szabályos kezeléséért. - A rábízott raktárkészlet kezelését teljes anyagi felelősséggel végzi, anyagi felelősséggel tartozik a leltárért. - A tűz-, munka-, baleset és egészségvédelmi előírások, szabályok és a munkafegyelem betartásáért. - A felsorolt ellátandó feladatok teljes körű elvégzéséért és az Élelmezési Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásáért. Az Élelmezési Szabályzatban leírtak megismerését aláírásával igazolja. - Jelenteni köteles a távolmaradást, a családban történt fertőző betegséget, egyéb rendkívüli eseményt szakmai vezetőjének. Betegség esetén a helyettesítési munkák megoldása érdekében azonnal értesíti a szakmai vezetőt. Munkába állásának időpontját legalább előző nap jelzi a szakmai vezetőnek. Titoktartás: Munkavégzése során tudomására jutó hivatali, szolgálati titkot köteles megőrizni. A gyermekek fejlődéséről, a gondozásról és a nevelési problémákról nem tájékoztathatja a szülőket. Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető. A munkaköri leírás átvétele napjától visszavonásig érvényes. Rákóczifalva, intézményvezető. szakmai vezető A feladatellátásra vonatkozó előírásokat megismertem, azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el, egyidejűleg 1 példányt átvettem. Rákóczifalva, 20 52

92 4. számú melléklet Ikt.sz.:./20.. MUNKAKÖRI LEÍRÁS Közalkalmazott neve Születési helye, ideje: Lakcíme: Munkahely megnevezése, címe: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde 5085, Rákóczifalva, Rákóczi u. 60. Munkaköre: bölcsődei dajka - takarító Napi munkaideje: 8 óra (munkarend szerint) Munkavégzés helye: Rákóczifalva, Toldi út 33. Dajkai feladatok Feladatát az bölcsődevezető, valamint a kisgyermeknevelő utasításai alapján végzi. Viselkedése példaértékű a gyermekek számára. Munkája csapatmunka, melyet csoportban (kisgyermeknevelőkkel együtt), illetve csoporton kívül végzi saját és kollégái megelégedésére. A kisgyermeknevelők közvetlen irányítása mellett segíti a gyermekek tevékenységét: - étkezés szervezése - ételek elosztása, előkészítése - öltözködés - a gyermek WC használatának segítése - mosakodás - fésülködés - udvari tevékenységek Szükség esetén lemossa és átöltözteti az arra rászorult gyermekeket. A használhatatlanná vált ruhát kiöblíti. Gondoskodik arról, hogy a napközbeni itatás a csoportban biztosított legyen (víz és pohár) Tetű, serke megjelenésekor a gyermek ágyneműjét lehúzza és a szülőnek hazaadja, problémás (rendszeresen tetves) gyermek ágyneműjét a fertőzés elkerülése végett elkülönítve, nylon zsákban tárolja. Csoportban történő munkájával nem zavarhatja a gyermek közös tevékenységét (pl: tányérok bekészítése ebédhez, stb). A gyermekek fejlődéséről, nevelési problémákról nem tájékoztatja a szülőket. Segíti a kisgyermeknevelők gondozó-nevelő munkáját. A munkája elvégzéséhez fontos eszközök hiányát jelzi az illetékesek felé, annak hiányában el nem végzett munka nem lehet kifogás. Felelős a takarékos felhasználásért, tisztítószer, villany stb. A bölcsődei ünnepélyeken, rendezvényeken részt vesz. Feladatát a megbeszélt utasítás alapján végzi. Takarítói feladatok: 53

93 4. számú melléklet Felelős a kiadott takarítóeszközök rendeltetésszerű és a kiadott tisztítószerek takarékos felhasználásáért. Elvégzi a bölcsődei helyiségek délutáni takarítását (csoportszobák, mosdók, öltözők, folyosó, irodahelyiségek). A közegészségügyi követelményeket betartja. Hiányzását közvetlen felettesének jelzi, értesíti helyettesítő társát. Munkába állását legalább egy nappal előtte jelzi az közvetlen felettesének. Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az közvetlen felettese megbízza. Takarítási feladatai: Felelős a bölcsőde összes helyiségének rendjéért. A takarítást naponta végzi. Részt vesz az éves nagytakarításban. Betartja a Tisztiorvosi Szolgálat előírásait. Zárlat esetén fertőtlenít. Felelős a mosó- és tisztítószerek takarékos felhasználásáért. Takarítást a takarító munkaköre alapján végzi. A takarítás higiénés követelményei: A csoportszobákat, mosdókat a gyermekek távozása után kitakarítja. A mosdóhelyiségeket és a gyermeköltözőket naponta szükség szerint felmossa. A szőnyeget naponta felporszívózza (du.) Függönyök, textíliák időszakos mosásáról, cseréjéről gondoskodik Legalább havonta egyszer a falakat, lámpatesteket portalanítja. A berendezési tárgyakat, játékokat melegvízzel lemossa, illetve fertőtleníti. A gyermekek törülközőjének hetenkénti cseréjéről gondoskodik. Az altatáshoz használt plédeket évente egyszer kimossa. Segít a terem átrendezésében. Gondoskodik az ágyneműhuzatok kéthetenkénti cseréjéről. A gyermekek délutáni pihenésére előkészíti a termet, lerakja és felszedi az ágyakat. A megkopott berendezési tárgyak, eszközök felújításában részt vesz. Gondoskodik a fésű és fogmosási eszközök fertőtlenítéséről. (tetű esetén azonnal) Gondoskodik az otthonról hozott saját eszközök Gondozza a virágokat. Takarítási teendők az udvaron Rendben tartja a bölcsőde udvarát és az utcai részt. Konyhai teendők: Segít: - az étel beszállításában, - a tízórai elkészítésében és az ezt követő mosogatásban, - a konyhában csak a konyhában tartózkodás feltételei mellett tartózkodhat, - konyhalány feladatának ellátása a konyhalány munkaköri leírása alapján történik. 54

94 4. számú melléklet Egyéb feladatok: Szükség esetén, vagy külön kérésre elvégez kisebb szállítási, kézbesítési munkát, a felelősi rendszer leírásának megfelelően. Személy szerint felel a leltárban a nevére kiadott felszerelési tárgyakért, eszközökért, az óvoda kulcsaiért. Az óvoda nyitását és zárását felelősséggel végzi. Közreműködik a selejtezés, a leltározás előkészítésében. Részt vesz a munka- és tűzvédelmi oktatáson, az előírásoknak megfelelően üzemelteti a kisgépeket. A meghibásodást azonnal jelzi a vezetőnek. Gondoskodik a munkaegészségügyi alkalmassági és tüdőszűrő vizsgálat érvényességéről. Érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik, ezt köteles magánál tartani, szükség esetén bemutatni. Betegsége esetén a helyettesítési munkák megoldása érdekében azonnal értesíti az bölcsődevezetőt, munkába állásának időpontját legalább előző nap jelzi a vezetőnek. Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető. Szabadságát engedélyezteti a vezetővel, kiíratja az óvodatitkárral. Ezeken túl elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal. Rákóczifalva, 20 intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát megismertem, a benne foglaltakat betartom. Rákóczifalva, 20. közalkalmazott 55

95 4. számú melléklet 7.4. Az intézményben való tartózkodás rendje, nyitva tartás Az intézményben 8,00-16,00 között tartózkodik az intézményvezető, illetve az intézményvezetőhelyettes és a bölcsődevezető, akadályozatásuk esetén pedig az általános helyettesítési rend szerint meghatározott vezető. Az intézményegységekre vonatkozó szabályokat az intézményegységek szervezeti és működési szabályzata tartalmazza A létesítmények és a helyiségek használati rendje A bölcsődei illetve óvodai intézményegység heti öt napban, hétfőtől-péntekig reggel 6,00 órától - délután 17,00 óráig tart nyitva. Az intézmény nyitvatartási idején belül az intézménybe járó gyermekek hozzátartozói, a külön foglalkozást tartó személyek (hitoktató, logopédus, gyógypedagógus), az esetlegesen szakmai gyakorlatot töltő hallgatókon kívül csak az intézményvezető tudtával és engedélyével tartózkodhat bárki is az intézményben, ill. az intézmény területén. (Vagyonvédelmi okokból). Idegen személy megjelenését minden dolgozó köteles jelezni. Az intézmény területére és helyiségeibe a fenti eseteken túl az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének, illetve az óvodavezető és a bölcsődevezető engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak ott. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden évben a tűz-és balesetvédelmi megbízott feladata., a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. Minden épületben van kijelölt elsősegélynyújtó hely, amelyet a képzett, erre a célra kijelölt elsősegélynyújtó szakszerűen használ. Az intézmény épületei, helyiségei Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény épületét címtáblával kell ellátni. Az épületek lobogózása az intézményben a hagyományőrző munkaközösség vezető feladata. Az óvoda minden dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a takarékos energiafelhasználásért - a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő, a használatba vétel ideje alatt, anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit, elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 56

96 4. számú melléklet A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak a dolgozók felügyeletével használhatják. A tálaló illetve főzőkonyhába egészségvédelmi okokból idegeneknek belépni tilos, ott tartózkodásra csak a konyhai feladatokra kijelölt személy jogosult. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az óvodában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A gyermekek részvétele a szülő/gondviselő írásbeli nyilatkozata alapján történhet. Az óvoda a foglalkozásokhoz helyet biztosít. A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi Nyári zárás Az intézmény működése a fenntartó által meghatározott nyári zárvatatás alatt szünetelhet, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítása. A nyári zárás a jogszabályok figyelembe vételével lehetséges. Az intézmény nyári zárvatatásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatni kell. Minden év május 31-ig össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a nyitva tartó óvodáról és bölcsődéről, annak működésével kapcsolatos lényeges kérdésekről minden év június 15-ig tájékoztatni kell. Az iskolai szünetek következményeként, ha az óvodai csoportlétszám lecsökken, az intézményvezető csoportösszevonást rendelhet el. A csoportösszevonás esetén is minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége a megfelelő szintű nevelőmunka biztosítása illetve a napirendnek megfelelő foglalkoztatás. A szülők korrekt tájékoztatásáért illetve a csoportösszevonást követő tartalmi munka színvonaláért az óvodapedagógus felelős, ennek ellenőrzését az intézményvezető végzi Az intézmény óvó-védő előírásai Biztonsági feltételek, munkahelyi elsősegélynyújtás rendje Az intézményvezetőnek és a csoportos óvodapedagógusoknak, ill. kisgyermeknevelőknek gondoskodniuk kell a rábízott gyermekek felügyeletéről és a nevelés-oktatás biztonságos feltételeinek megteremtéséről. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést (veszélyforrás megszüntetése) a hasonló esetek megelőzésére. Az intézményben balesetet szenvedett gyermeket a csoportos óvodapedagógus és kisgyermeknevelő jelzésére az elsősegélyre kijelölt személy látja el. Amennyiben nem elérhető a másik két személy egyike sem, akkor a csoportos óvodapedagógus és kisgyermeknevelő köteles ellátni, ill. orvosi ellátásáról gondoskodni, és a szülőt és az intézményvezetőt haladéktalanul értesíteni. Az óvoda dolgozói csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhatnak. Az adományként érkezett játékok vonatkozásában is be kell tartani. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, használati utasítást gondosan elolvasni, és a játékszert a szerint alkalmazni. 57

97 4. számú melléklet Munkahelyi elsősegélynyújtás rendje A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) 46. -a értelmében a munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásnak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8) SzCsM- EüM együttes rendelet 20. rendelkezése alapján minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. A munkáltatók jogszabályi kötelezettségeinek maradéktalan érvényesülése érdekében indokolt az ezzel összefüggő normatív szabályok belső utasításban történő rögzítése, s ezzel összefüggő ismeretek és feladatok rendszeres oktatása a munkavállalók számára. A normatív szabályok az SZMSZ-ben kerültek kidolgozásra. Az ezzel összefüggő oktatást a munka és balesetvédelmi szakember végzi. Általános szabályok Az életet vagy az egészséget veszélyeztető heveny állapotba kerülő személyt addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható egészségi állapotának helyreállítása, illetve rosszabbodásának megakadályozása céljából szakszerű ellátásban (továbbiakban: elsősegélynyújtásban) kell részesíteni. A munkahelyi elsőségnyújtás elsősorban kiképzett elsősegélynyújtó vagy legalább középfokú szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. (Feltéve, hogy a késedelem nem jár nagyobb veszéllyel). A munkahelyi elsősegélynyújtásnál közreműködő személynek lehetőleg kioktatottnak kell lennie. Mindezek alapján intézményünkben a következők szerint szervezett a rendszere: Toldi út 33. szám alatt Marton Jánosné, Varczag Edit vizsgázott elsősegélynyújtók. Elsősegélynyújtó hely: öltöző. Rákóczi út 60. szám alatt Tárnainé Andics Márta vizsgázott elsősegélynyújtó. Elsősegélynyújtó hely: öltöző. Kiképzett elsősegélynyújtónak azt a munkatársat kell tekinteni, aki a) elsősegély nyújtási ismeretekből szakmai képzés keretében, a foglalkozás egészségügyi szervezet (orvos) egyetértésével elsősegély nyújtásra jogosítható módon kiképzett, oktatott, és vizsgázott, b) az állami intézményeknél az elsősegély nyújtási ismeretek megszerzése céljából szervezett tanfolyamokon vizsgát tett (pl.: Magyar Vöröskereszt, Országos Mentőszolgálat), c) gazdasági társaságoknál, oktatási intézményeknél az Elsősegély nyújtási ismeretek megszerzése céljából szervezett tanfolyamokon vizsgát tett. A két évnél régebben vizsgázott személy akkor minősül kiképzettnek, ha a részére az ismeretfelújító oktatás (továbbképzés) folyamatosan megtörtént. A munkahelyi elsősegély nyújtással kapcsolatos költségeket (képzés, továbbképzés, oktatási anyagok és eszközök) az elsősegélynyújtásra kötelezett munkáltatót (szervezeti egységét) terheli. A munkahelyi elsőségnyújtással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az intézményvezetője felelős. A munkahelyi elsősegély nyújtás személyi és tárgyi feltételei 58

98 4. számú melléklet A szabályozás feltételeit a munkahely adottságainak, az alkalmazott technológia, a veszélyforrások és a munkavállalói létszám figyelembevételével kerültek kialakításra. Az intézményegységekben a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától és az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámától függően kerültek megbízásra a kiképzett munkahelyi elsősegélynyújtó munkatársak az elsősegélynyújtással kapcsolatban és jelenlétük minden műszakban biztosított. Az elsősegélynyújtással megbízott munkatársak minimális száma 6-50 munkavállaló foglalkozatása esetén 1 fő. Intézményünkben intézményegységenként és épületenként 1-1 fő, összesen 3 fő biztosított. A munkavállalók létszámának meghatározásánál figyelembe vettük a szervezeti egységnél munkát végzőket, a gyermekeket és a közfoglalkoztatottak, valamint külsős szakember létszámát is. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeihez tartozó mentődobozok darabszámát és MSZ szabvány szerinti típusát a fenti szempontok figyelembevételével kerültek meghatározásra. A munkáltató által szervezett rendezvényeken legalább egy kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét kell biztosítani, illetve elsősegély felszerelést kell készenlétben tartani. 500 fő vagy annál nagyobb létszámú, valamint a betegek, időskorúak számára szervezett rendezvény esetén be kell tartani a mentésről szóló 5/2006.(II.7.) EüM rendelet, sporteseményeknél pedig a külön jogszabályban meghatározott követelményeket. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása eltérő megállapodás hiányában a rendezvény megszervezéséért felelős vezető feladata. A kijelölt elsősegélynyújtó helyeken kifüggesztésre került: a) a kijelölt elsősegélyhelyek és telefonszámuk, b) a munkahelyi elsősegélynyújtásra jogosultakat, munkavégzési helyük és telefonszámuk, c) az állandóan készenléten tartandó elsősegély felszerelés és tárolási helye, d) az elsősegélynyújtáshoz értesítendő orvos vagy egészségügyi intézmények telefonszámai és címjegyzéke. Az elsősegélynyújtó felszerelések kezelése Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról az intézmény vezetője és intézményvezető helyettese köteles gondoskodni. A beszerzést úgy kell megtervezni, illetve végrehajtani, hogy az intézmény még átmenetileg se legyen ellátatlan. A készenlétben tartott elsősegély felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad. A felszerelés kezeléséért a kiképzett elsősegély nyújtók felelősek. A felhasználásról nyilvántartást vezetnek. Elsősegélyhely A hivatkozott SzCsM-EüM együttes rendelet a értelmében egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló hordággyal is könnyen megközelíthető helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. Az elsősegélynyújtó felszerelést és a mentődobozt megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kijelölni. A jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kialakított szabályozás szerint a kijelölt elsősegélyhelyet ELSŐSEGÉLY feliratú tábla kifüggesztésével, az érintett munkavállalók számára jól láthatóan meg kell jelölni. 59

99 4. számú melléklet Az elsősegélyhelyeken fel kell tüntetni az oda kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtók nevét és telefonszámát. Ha a munkahelyeken több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként fel kell tüntetni ezeket az adatokat. Az elsősegélyhelyen az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben ivóvizet, kellő mennyiségű kéztisztítószert (szappant és szükség esetén ipari kéztisztítószert, fertőtlenítő hatású kéztisztítószert) és törülközőt (papír vagy egyszer használatos törülköző) vagy kézszárítási lehetőséget is készenlétben kell tartani. Ha vezetékes ivóvíz nem áll rendelkezésre, zárt csapos tartályt vagy kézmosó tálat és ivóvizet kell biztosítani. Az elsősegélyhely mellett lévő helyiséget kell kijelölni telefonnal ellátott helyiségnek. Az elsősegély felszerelést jól látható, könnyen elérhető, szennyeződésmentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. Zárt helyen (pl.szekrényben, fiókban) történő tárolás esetén a munkavégzés időtartalma alatt a tárolótér könnyen, segédeszköz, illetve kulcs nélkül nyitható legyen. A munkahelyi elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyeken kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót alkalmas módon (pl. telefonon, személyesen) értesíteni kell a szükséges intézkedésről. Az értesítés vételekor az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. Ha kiképzett elsősegélynyújtó bármely ok miatt nem érhető el, az elsősegélyre szoruló személy vagy az esetet legelőször észlelő személy köteles a szükségesnek ítélt módon mentőt vagy orvost hívni. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt ellátásban részesíteni. Az elsősegélynyújtásnál közreműködők a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy utasításai szerint köteles eljárni. Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. Az elsősegélynyújtás után az ellátásban részesített személy ellátására a kiképzett elsősegélynyújtó utasítása szerint kell eljárni (pl. orvosi vizsgálatra küldés, mentővel történő kórházba szállítás). Az elsősegélynyújtást, a sérült állapotát az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesének bejelenteni. Oktatás, képzés A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Ellenőrzés A munkahelyi elsősegélynyújtásra vonatkozó szabályok megtartásáért az intézményvezetője és az intézményvezető helyettese és az elsősegélynyújtó felszerelés kezelésével megbízott elsősegélynyújtó munkatársak, valamint a munkavállalók együttműködési kötelezettségük alapján egyaránt felelősek. 60

100 4. számú melléklet Az intézményi teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén Rendkívüli esemény, (természeti katasztrófák), bombariadó esetén a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a csoportos óvodapedagógus, dajka, ill. gondozónő vezetésével. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A tűzrendészeket és a rendőrséget, ill. szükség esetén a mentőket haladéktalanul értesíti az intézmény vezetője, amennyiben nem elérhető akkor az intézményi titkár, ill. aki a telefon közelében tartózkodik. A rendkívüli esemény kapcsán az intézményvezető intézkedhet, akadályoztatása esetén az SZMSZben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről, ill. bombariadóról hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni Kártérítési felelősség A dolgozó szándékos vagy gondatlan károkozás bekövetkezése esetén a jogszabályban meghatározott kártérítést fizet, melyet az intézményvezető állapít meg. 8. Belső ellenőrzések rendje A belső ellenőrzés a vezetés, irányítás szolgálatában álló funkció. Az ellenőrzés a tények és a kialakított követelmények, jogszabályok, szabályzatok, valamint folyamatleírások egybevetését jelenti azzal a céllal, hogy ez következtetésekre adjon lehetőséget Az ellenőrzés célja A belső ellenőrzés egyrészt törvényi követelmény, másrészt minőségügyi előírás és szervezeti érdek. Alapvető célja, hogy: segítse az intézmény valamennyi dolgozójának munkáját, biztosítsa a pedagógiai programban, az éves munkatervben rögzített feladatok végrehajtását, a partneri igények teljesítését, biztosítsa a gazdálkodási fegyelem, és a jogszabályok előírásainak betartását, elősegítse az önként vállalt minőségügyi célkitűzések megvalósulását, feltárja a mulasztásokat, szabálytalanságokat és azok okait, adjon konkrét és a lehetőségeket mérlegelő útmutatást a mulasztások, hiányosságok megelőzéséhez, valamint megszüntetéséhez. 61

101 4. számú melléklet 8.2. Az ellenőrzés gyakorisága, módszerei A belső ellenőrzés tervezhető feladatait az önkormányzati, és intézményi minőségirányítási program, az intézményi éves munkaterve tartalmazza, illetve az ellenőrzés szükség szerint történik. Módszerei: munkafolyamatokba épített ellenőrzések, kiadott célfeladatok elvégzéséért felelős munkatársak folyamatos ellenőrzése, rendszeres beszámoltatás, a vezetői ellenőrzés, a minőség fenntartását célzó intézkedések dokumentációs rendjének szigorú betartása, ellenőrzése. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása az ellenőrzéskor tapasztaltak összegzésének ismertetése, az elismerések és elmarasztalások megtétele értekezleten, megbeszélésen szóban vagy írásban történik A belső ellenőrzés A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógus munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzési ütemtervét az óvodai pedagógiai munkáért felelős intézményvezető helyettes, a szakmai munkaközösség és teamek- javaslatai alapján az intézményvezető készíti el. A bölcsődei munka ellenőrzési ütemtervét a bölcsőde szakmai vezetője állítja össze. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a munkaközösség vezetők - a bölcsőde esetében a bölcsődevezető felelnek. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzési ütemtervet az éves pedagógiai működési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető, illetve az általános intézményvezető helyettes dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az intézményvezető, - az intézményvezető helyettes bölcsődevezető - szakmai munkaközösség és - a Bölcsödében az Érdekegyeztető Fórum - a szülői választmány (SZV). Ellenőrzésre jogosult személvek Intézményvezető: Intézményvezető helyettes, bölcsődevezető: Teljes jogkörrel, minden munkakörben, kivéve a bölcsődevezető szakmai kompetenciája Teljes jogkörrel, minden munkakörben 62

102 4. számú melléklet az intézményvezető megbízásából (munkaköri leírás szerint) az intézményegységen belül Szakmai munkaközösség-vezetők: A munkaközösség munkatervében meghatározott témákban az intézményvezető helyettes megbízásából (munkaköri leírás szerint) az intézményvezető helyettessel együtt A munkaköri leírásokat legalább 3 évente át kell tekinteni. A munkaköri leírások kötelezően szabályozzák az alábbi feladatkör ellátását vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - intézményvezető - intézményvezető helyettes - bölcsődevezető - munkaközösség vezetők - team vezetők - pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát irattárban és a személyi anyagban kell tárolni. 9. Záró rendelkezések A szakalkalmazotti értekezlet által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helységeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a hirdetőtáblán való kifüggesztésével, illetve a rákóczifalva.hu honlapon - tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. 63

103 4. számú melléklet 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: Az intézmény fenti azonosító számú Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelőtestület a.-án tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, gondozónők, és nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók többségi szavazatával elfogadta. Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja Rákóczifalva, 20 év.hó.. nap Dr. Korpásné Horváth Ildikó intézményvezető Rákóczifalva, 20..év. hó..nap A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület.../20. önkormányzati határozatával 20...év... hó.... nap egyetértési jogot gyakorolt. Rákóczifalva, 20.év...hó...nap P.H. P.H... Polgármester. Jegyző 64

104 SZMSZ 1. sz. melléklet Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Óvodai Intézményegységének Szervezeti és Működési Szabályzata 1

105 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Általános rendelkezések 4 2. Az intézmény vezetése, szervezeti felépítése Intézményvezető Intézményvezető helyettes Vezetőtestület Helyettesítés Az óvodai intézményegységben folyó pedagógiai munka rendszere A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 6 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás és a szervezeti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egysége A nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Dajkák Intézményi titkár Technikai dolgozó: Karbantartó A vezetők és a Szülői Választmány közötti kapcsolat formái A vezetők és a Szülőt Választmány közötti kapcsolat A szülői szervezetre ruházott véleményezési jogok Intézményi elhatározás alapján szabályozandó kérdések Felelősi rendszer: Szakmai munkaközösség Szakmai munkaközösség teamek Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény munkarendje A működés rendje A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A gyermekek intézménybe való felvételének rendje A gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az igazolás módja A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok Óvodai térítési díj Szülők tájékoztatása Hiányzás esetén az étkezés lemondása A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségügyi vizsgálatok A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok Az intézmény óvó-védő előírásai Biztonsági feltételek Reklámtevékenység szabályai Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a Házirendről 31 2

106 12. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Belső ellenőrzés Az intézményi hagyományok Ünnepélyek és megemlékezések Az intézményi rendezvények ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 34 3

107 1. Bevezetés Jelen Szervezeti és működési szabályzat a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete, és a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde egészére vonatkozó szabályokon túl az óvodai intézményegység működését írja elő, figyelembe véve a sajátosságokat az óvodapedagógiai munkára, az intézményegység működésére vonatkozó további speciális szabályokat. Elfogadása és jóváhagyása a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásával és jóváhagyásával együtt történik. Az intézményegység Szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek betartása kötelező érvényű az intézményegység minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra A Szervezeti Működési Szabályzat célja Meghatározza az intézményegység szervezeti felépítését, a működés belső rendjét. A belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerének, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza Általános rendelkezések Óvodai intézményegység: Feladatellátás helyei: - Rákóczifalva Toldi Miklós út Rákóczifalva Rákóczi út 60. Az intézményegység bélyegzőinek használatára jogosultak: - Intézményvezető, távollétében az intézményvezető helyettes, annak távollétében a bölcsődevezető - óvodatitkár (az intézményvezető által meghatározott esetekben A bélyegzők tárolásával és őrzésével megbízott személyek: - óvodatitkár A bélyegzők eseti használatára az arra jogosult személyek (intézményvezető) adhatnak engedélyt az óvoda alkalmazottai részére. 2. Az intézmény vezetése, szervezeti felépítése A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit az intézményvezető helyettes és bölcsődevezető segít az intézmény vezetésével összefüggő feladat ellátásában Intézményvezető Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. 4

108 Közvetlenül irányítja a székhelyén lévő épületben a dajkák munkáját. Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, illetőleg az óvodai munka látogatása kapcsán Intézményvezető helyettes Nevelési területen közreműködik az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák és a karbantartó munkáját, abban az épületben, ahol a nevelőmunkáját végzi. Felelős: - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a munkarend elkészítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - a játszótéri eszközök kötelező dokumentációjáért - az étkezési ívek összesítésért, valamint a jelenléti ívek ellenőrzéséért, leadásáért - elvégzi továbbá azokat a feladatokat, amellyel az intézményvezető megbízza, - az intézményvezető távollétében az óvodát érintő ügyekben teljes körű döntési és intézkedési jogkörrel rendelkezik, - az óvodát érintő szervezési feladatok ellátásáért felel. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg Vezetőtestület Az óvoda vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - intézményvezető- helyettes - munkaközösség vezető, - az óvoda egy meghatározott pedagógusa Helyettesítés - Az intézményvezetőt az intézményvezető helyettes és a bölcsődevezető helyettesíti az adott intézményegységben. - Mindhármuk akadályoztatása esetén megbízás alapján, a megbízott óvodapedagógus, illetve kisgyermeknevelő látja el. A megbízást az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes és bölcsődevezető adhatja ki. 24 órát meghaladó helyettesítés esetén a megbízást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a helyettesítés előre látható időtartamát. - A vezetők egyike köteles az intézményben tartózkodni 8 órától 16 óráig, illetve a távollétük esetén a helyettesítési megbízásról gondoskodni Az óvodai intézményegységben folyó pedagógiai munka rendszere A pedagógiai munka összehangolása érdekében félévkor, a nevelési év elején és a nevelési év végén, vagy az aktuális feladatoknak megfelelően nevelőtestületi értekezletet tartunk. Ezen az óvoda óvodapedagógusai vesznek részt. 5

109 Az intézményegység valamennyi közalkalmazottját érintő döntések meghozatala előtt, és a működéssel kapcsolatos kérdések megvitatása érdekében alkalmazotti értekezletet tartunk, amelyen minden dolgozó részt vesz. A nevelési év rendjében szabályozott módon kötelező jelleggel az alábbi értekezletek kerülnek megtartásra: - nevelési évet nyitó nevelő testületi értekezlet - nevelési évet nyitó munkatársi értekezlet - nevelési, szakmai értekezlet/szükség szerint - nevelési évet záró nevelő testületi értekezlet - nevelési évet záró munkatársi értekezlet 2.6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 3. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás és a szervezeti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézményben a nevelési egységek közötti rendszeres szakmai kapcsolattartást a munkatervben ütemezett munkatársi, illetve nevelőtestületi értekezleteken, rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoport beosztott dajkájával, de legalább: - szeptember első hetében - januárban - és júniusban. 3.1.Az intézmény szervezeti egysége Az óvoda is és a bölcsőde is egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet, és amely, két szakmailag önálló intézményegységből áll. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik. A közalkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása - szükség szerint - minden év szeptember 01-ig megtörténik A nevelőtestület A nevelőtestület a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, az intézményben alkalmazott közalkalmazotti jogviszonykeretében pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú végzettséggel 6

110 rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és döntéshozó szerve. 70 (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A közös igazgatású köznevelési intézményben azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intézményegységet érintenek, az intézményegységben foglalkoztatott a pontjában felsorolt alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja. 7

111 20/2012. EMMI rendelet 117 1) A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. (2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. (3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, az óvodában a gyermekek Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerinti nevelése. Kötelessége különösen: évi CXC. törvény 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, 8

112 d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel Dajkák A dajkák a nevelőmunkát segítő közalkalmazottak. Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza Intézményi titkár Ellátja az óvodai és bölcsődei intézményegység adminisztratív feladatait, amelyek nem szakmai hatáskörbe tartoznak. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 9

113 Technikai dolgozó: Karbantartó Az óvodai és bölcsődei karbantartások szakszerű elvégzéséért felel. A biztonságos intézmény kritériumainak való megfelelően végzi munkáját. 4. A vezetők és a Szülői Választmány közötti kapcsolat formái 4.1. A vezetők és a Szülői Választmány közötti kapcsolat évi CXC törvény 73. (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A Szülői Választmány /SZV/ vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az intézményvezető tart kapcsolatot. Az SZV vezetőjét meg kell hívni a nevelési évnyitó és nevelési évzáró nevelőtestületi értekezletre, továbbá az egyéb nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az SZV részére véleményezési jogot biztosít. Részt vesznek az intézményellenőrzés (intézményi tanfelügyelet) során az interjúk, igény és elégedettségmérés részeként is megfogalmazzák véleményüket és elvárásaikat. A meghívás napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történik. Az intézményvezető az SZV vezetőjét félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői választmány képviselőinek szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt tájékoztatni kell, fogadó óra keretében évente két alkalommal / félévkor és évvégén/ A szülői szervezetre ruházott véleményezési jogok évi CXC törvény alapján A szülői szervezet (SZV) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet (SZV) véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ elfogadása során: a Szervezeti és Működési Szabályzatnak tekintetében: - az intézmény működési rendje, a gyermekek fogadása, - a létesítmény használata, az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére a belépés és benntartózkodás rendje, - a vezetők és a szülők munkaközösség közötti kapcsolattartásban, - külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálat, valamint az egészségügyi szolgálat, egészségügyi ellátatást nyújtó szolgáltatóval való kapcsolattartás rendjét, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, 10

114 - a gyermek távolmaradása és igazolásának rendje, térítési díj befizetése és visszafizetésének rendje, a Házirend megállapításában: A betekintés, tájékoztatás rendjének megváltoztatásakor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. Ha az intézményben óvodaszék nem működik, minden olyan kérdésben a szülői szervezet véleményét ki kell kérni, amelyben jogszabály az óvodaszék egyetértését írja elő. A Szülői Választmány egyetértési jogot gyakorol: - a szülőket anyagilag érintő ügyekben, - a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, - az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, - a munkatervnek a szülőket érintő részében. - a helyi óvodai pedagógiai programban foglaltakkal. Az intézmény helyi pedagógiai programját a vezetői irodában minden szülő szabadon megtekintheti. Az óvoda vezetője, vagy az általa kijelölt személy minden nevelési év elején (szeptemberben) összevont szülői értekezlet keretén belül tájékoztatást ad a szülőknek a pedagógiai programról. 5. Intézményi elhatározás alapján szabályozandó kérdések 5.1. Felelősi rendszer: Szakmai munkaközösség 71. (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában (1) A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, (2) A szakmai munkaközösség szakterületét érintően véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. (3) A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, 11

115 (4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. (5) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (6) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. (7) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A hagyományőrző munkaközösség szervezi az óvoda nemzeti ünnepeit, az egyéb ünnepeket és az óvoda hagyományává vált rendezvényeit. Évente munkatervet készít a munkaközösség vezető, amelyet a nevelési évnyitó értekezleten a nevelőtestület fogad el. Évente egyszer beszámolót készít a munkaközösség vezető az intézményvezető felé. 5.2 Szakmai munkaközösség teamek A munkaközösség mellett teamek működnek, amelyek 1-1 szakmai feladatra specializálódtak. Ezek működését évente felülvizsgálják és meghatározzák. Munkatervet készítenek a team vezetők, majd éves beszámolóban értékelik a team munkáját. 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének, állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval, a helyi Önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal, 5085 Rákóczifalva Szabadság tér 2. Az önkormányzattal a kapcsolatot az intézményvezető, illetve hiányzása, valamint megbízása esetén az intézményvezető helyettes vagy bölcsődevezető tartja. A kapcsolattartás személyesen, illetve írásos formában valósul meg. a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet és Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság 5000 Szolnok, Mária út 19. Kapcsolattartó: intézményvezető a Városi Nevelési Tanácsadóval 5000 Szolnok, Városmajor út 68/a. Kapcsolattartó: intézményvezető Ennek során: 12

116 - Az óvoda pedagógusai az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevő gyermekek iskolaérettségének elbírálásához, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét veszik igénybe. - Az óvoda pedagógusai javaslatot tesznek a szülőknek, hogy gyermeküket előzetes egyeztetés alapján szükség esetén vigyék el a Nevelési Tanácsadóba. - A Nevelési Tanácsadó szakemberei részt vesznek az óvodai foglalkozásokon, szükség esetén külön foglalkoznak az érintett gyermekekkel. * Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ * Egészségügyi Szervekkel Felelős: intézményvezető - szűrővizsgálatok, - óvodaorvos szűrése / belgyógyászati vizsgálat /, védőnő által végzett testsúlya, magasság, mell körtérfogat mérés, statikai vizsgálat, szemvizsgálat, - esetmegbeszélés a gyógypedagógussal, - tájékoztatók a szülőknek, - tisztasági vizsgálat, - környezet-egészségügyi vizsgálat a védőnők éves munkaterve alapján zajlik, - a bölcsőde orvosának rendszeres vizsgálatai. * II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 5085 Rákóczifalva Szabadság tér 1. - Hagyománymegtartó és hagyományteremtő kapcsolat óvodaszinten. - Óvoda iskola átmenet megkönnyítése. - Szakmai együttműködés. Kapcsolattartó és felelős: intézményvezető. * Varsány Közösségi Ház és Könyvtár 5085 Rákóczifalva Szabadság tér 10. Közművelődési Intézmények, Civil szervezetek Az óvodapedagógusok szabadon döntenek az együttműködés tartalmáról. Irányadó: a helyi pedagógiai programnak való megfelelés, szülők igényei. Idősek Bennlakásos Otthona, Idősek Klubja Hagyományőrző tartalmak megtartása 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1. A működés rendje Az óvodai intézményegység óvodai épületei hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel folyamatosan működnek. Nyitvatartási idő: mindkét épületben: 6,00 17,00 óráig Napi:11 óra Hivatalos ügyek intézése az óvodatitkári irodában és a vezetői irodában történik. 13

117 7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjének, munkavégzésének és díjazásának szabályait a köznevelési törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tartalmazza. Az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő, nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel az intézményvezető állapítja meg a zavartalan működésnek megfelelően. A jelenléti ív pontos, naprakész vezetése a dolgozó kötelessége és felelőssége A pedagógusok munkarendje 326/2013. Kormányrendelet 17. (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében - Foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - A gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - Az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - Heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - Előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, - A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - Eseti helyettesítés, - A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - Az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - A szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - Pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - A nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - A munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része, - Az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés, 14

118 - A környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - Különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, - A pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, - A gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint - Pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el. (3) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra. (6a) A Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő. 17/A. (1) Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több a) heti tizennyolc óránál, 15

119 b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál, c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál, továbbá, tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. (5) Az (1) (3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt az intézmény vezetője az OH-nak vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani. (6) Az (1) (3) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon az OH felkérésére a) a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolításához kapcsolódó, minősítő bizottságban, bíráló bizottságban való részvétellel összefüggő feladatokat, ideértve azt az esetet is, ha ezt a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjaként, b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) lebonyolításában való részvételt, c) a minősítő vizsga, a minősítési eljárás, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével összefüggő feladatokat, d) a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó feladatokat, e) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben a Mesterpedagógus részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadóként történő közreműködést látja el. (7) Az (1) (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában részt vevő pedagógus, az ott meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, a (6) bekezdésben meghatározott huszonöt alkalommal történő felkérésen felül a) részt vesz az OH által meghatározott továbbképzésen, amely az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételéhez szükséges ismeretek fejlesztésére szolgál, b) közreműködik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés elkészítésében résztvevő pedagógusok munkájában az OH által meghatározott köznevelési intézményekben, valamint c) az OH kijelölése alapján közreműködik a minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően benyújtott panaszok elbírálásában. 16

120 (9) A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el. (11) Ha az e -ban felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja. (12) A (11) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni. (13) A 17. és az (1) (12) bekezdés alkalmazásakor a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a kerekítés általános szabályai alkalmazásával nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra. A pedagógusok munkaideje a kötelező órákból (32 óra) és a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, amely heti 40 óra. A pedagógus, illetve minden alkalmazott a beosztása szerinti munkaidő kezdete előtt 10 perccel köteles megjelenni és munkaidejének kezdetekor munkára képes állapotban munkába állni. A munkából való rendkívüli távolmaradást és annak okát lehetőleg előző nap, de az adott munkanapon a lehető legkorábbi időpontban köteles bejelenteni a munkavállaló az intézményvezetőnek, vagy a helyettesnek. A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételét a munkavállaló igénye szerint kell biztosítani. Munkaidőben csak a pedagógiai munkával összefüggő tevékenység végezhető. A gyermekek felügyelet nélkül nem hagyhatók sem az épületben, sem az udvaron, de még a csoportszobában sem, még alvásidőben is. Az óvodapedagógus köteles gondoskodni a gyermekek felügyeletéről. A pedagógiai munka zavartalansága érdekében a munkaidőben történő ügyintézés csak indokolt esetben lehetséges (telefon is). Mobiltelefon használata a gyermekek között TILOS! Váratlan megbetegedés esetén a munkahelyi vezető értesítése úgy történjen, hogy a gyermekek ellátása biztosítható legyen. A felgyógyulás várható időpontjáról, hosszabb hiányzás esetén az orvosi felülvizsgálatot követően a munkahelyi vezetőt értesíteni kell. Munkaidőben az intézményt csak a vezető engedélyével lehet elhagyni. 17

121 Műszakcsere csak vezetővel történt előzetes egyeztetés után, csak kivételesen indokolt esetben lehetséges. A csoportfoglalkozásokkal le nem kötött munkaidejében: - felkészül a tevékenységekre, előkészíti azokat, - értékeli a gyermekek teljesítményét, - elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket, - ellátja azokat az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat, melyek igénylik a pedagógus szakértelmét, - részt vesz a nevelőtestület munkájában, - a hátrányos helyzetű gyermekeket segíti, - tehetségfejlesztést végez, - iskola előkészítő foglalkozást szervez. - részt vesz: - a gyermekek felügyeletének ellátásában, - a gyermekbalesetek megelőzésében, - a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik az intézmény dokumentumainak készítésében, - pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, a fogadóórákon, az óvodai és városi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. Kjt.62../8./: Az óvodában a kötött munkaidőt a gyermekkel való közvetlen teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani. a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. Kjt.62../ 6./7./: Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Ismertetjük a pedagógusokkal, hogy: - a napi munkájukat mikor kell kezdeni és befejezni, - a munkaidő beosztásukat, - a pihenőidő kiadását - ebédidőt. A munkaidő beosztását legalább 7 nappal korábban és legalább 1 hétre előre közöljük a munkát végző személlyel írásban, a munkarend részeként. Pontos kimutatás készül: - a munkahelyen való megjelenés és távozás időpontjáról / jelenléti íven /, - a munkahelyről történő távolmaradásról, azok indokairól / orvosi igazolások, szabadság engedélyek, továbbképzések igazolásai, stb./ Az intézmény minden dolgozója köteles személyenként a névre szóló nyilvántartást (jelenléti íven) naprakészen vezetni, amit az intézményvezető részére minden hónap utolsó munkanapjáig kötelező leadni. 18

122 Felelős: az intézményvezető helyettes és a bölcsődevezető. Az intézményvezető helyettes és a bölcsődevezető ennek vezetését és tartalmi valódiságát folyamatosan ellenőrizni kötelesek, ezek után kerül leadásra az intézményvezető részére. A pedagógusoknak a munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében a következő feladatokat lehet az intézményünkben, illetve az intézményünkön kívül teljesítenie: A kötelező óraszámmal összefüggő feladatok végrehajtásán túl a pedagógus annyi ideig tartózkodhat az intézmény területén, amennyi részére a munkaidő 32 órán felüli le nem kötött munkaidő / összesen 8 óra/nap/. A munkaidő nevelőmunkával le nem kötött részében ellátható feladatok, külön megjelölve az intézményen kívül ellátható feladatok. Egyéb célból az intézményben nem tartózkodhat dolgozó. Az intézményünkön belül ellátható feladatok: - óvodai programok, rendezvények szervezése, lebonyolítása, részvétel, - kulturális és sport versenyek szervezése, lebonyolítása, - az óvodai helyiségek díszítése, a foglalkozásokhoz szükséges berendezése, - a gyermek balesetek megelőzésében közreműködés, - szakmai felkészülés a foglalkozásokra, - eszköz, szemléltetőeszköz, ajándékkészítés, - a gyermekek teljesítményének mérése, értékelése, minősítése, - a pedagógusi tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, adminisztráció végzése, - intézményi dokumentumok készítésében való közreműködés, - a gyermekek felügyeletének ellátása. A pedagógusoknak az intézményi foglalkozásokon kívül, az intézményen kívül ellátható, egyéb tevékenysége: - önképzés, szakmai ismeretszerzés, - továbbképzéseken való részvétel, - a Pedagógiai program készítésében való közreműködés, az azokban előírt felmérésekben, értékelésekben közreműködés, - pályázatok figyelése, pályázatok írása, - az intézmény partneri együttműködésével kapcsolatos programok szervezése se, lebonyolítása, - PR. marketing tevékenység, projektmenedzselés, - az intézmény képviseletével járó feladatok, - értekezletek, szakmai megbeszélések, továbbképzések, beszámolók, szakmai munkaközösségi foglalkozások szervezése, bonyolítása, - részvétel a nevelőtestület munkájában, - szülői értekezletek, fogadóórák tartása, - szülők részére nevelési témájú tájékoztatók, programok szervezése, rendezése, - gyermekvédelmi feladatok ellátása, - hátrányos helyzetű gyermekek segítése, - szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, 19

123 - a gyermekek felügyelete 8. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. (1) Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat. (1a) A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról, b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról, c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról, d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről, e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről, f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről, g) az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást, h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap, valamint i) a jogorvoslati eljárás szabályait. (1d) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján az elektronikus elérhetőségének megadásával kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. (2) A szülő a családi napköziben vagy a bölcsődében ellátásban részesülő gyermek, továbbá a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját 20

124 követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. (2a) Az a szülő, aki az Nkt. 8. (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra az (1) bekezdésben meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. (2b) A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően a (2a) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (2c) A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét. (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. (4) Az óvoda vezetője a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. (6a) A nem települési önkormányzati fenntartású óvoda a gyermek felvételétől számított nyolc napon belül megküldi a felvett gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, anyja nevét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a nem települési önkormányzati fenntartású óvoda 21

125 fenntartója arról döntött, hogy felmenti a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól. (6b) A jegyző a gyermek kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alóli felmentés tárgyában hozott határozatáról, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjét. (7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a járási hivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a (2) bekezdés szerint megszűnt. (9) Az Nkt. 49. (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. (10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. (11)Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 28. -ában meghatározott feltételekkel összhangban az óvodavezető dönt A gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok évi CXC. törvény 22

126 49. (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek e törvényben foglalt kivétellel harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). 8. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az óvodai intézményegységbe történő beiratkozás idejét és rendjét a Rákóczifalvai Közös Önkormányzat Hivatal határozza meg. / Köznevelési törvény 83../2/.b A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek 20/212.VIII.31. EMMI rendelet alapján 51. (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha 23

127 a) a gyermek, a tanuló gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4) Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével a gyermekjóléti szolgálatot. (4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. (4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. 24

128 (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen a) az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap (1) Ha a gyermek az óvodai foglakozásról távol marad, a szülőnek, a gondviselőnek a mulasztást igazolnia kell. (2) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a - a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, - a gyermek beteg volt és azt a Házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyerek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A Nkt. 53../1/. alapján (1)A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51 (4) alapján: Ha a gyermek a közoktatási törvény 24 (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá ha a tanköteles a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával és a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat Az igazolás módja Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható azt a távolmaradás napján lehetőleg 9,00 óráig be kell jelenteni az intézmény titkárának, vagy az óvodapedagógusnak. A két hetet meghaladó távollétet az intézményvezetőjével egyeztetni kell, a távolmaradást az óvodavezető írásban engedélyezi. 25

129 9. A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok évi XXXI. törvény 21. (1) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére b) az óvodában, g) a 21/C. -ban foglaltak szerint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés). 21/A. (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést, b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani. (2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja a) a települési önkormányzat aa) az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában 21/B. (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, 26

130 ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy ae) nevelésbe vették; (3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. (4) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a (3) bekezdés szerinti gyermeket, c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A családba fogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családba fogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családba fogadó gyámot is érteni kell. (6) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe Óvodai térítési díj A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 151. (2) bekezdése szerint ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai 27

131 nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Ha a szülő az étkezések megválasztásán változtatni szeretne, akkor azt az áttérést megelőző hónap 20-ig kell jeleznie az intézményvezető felé. Az áttérés a szülő jelzését követő hónap 01-től lehetséges. A térítési díj megállapításához a szülőknek közölniük kell a szükséges adatokat. A mindenkori étkezési térítési díj mértékét önkormányzati rendelet szabályozza Szülők tájékoztatása Az étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. Étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét és igénybevételük módját a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal- rendeletben szabályozza és annak tartalmáról az intézmény megfelelő módon tájékoztatja a szülőket. Befizetési és pótbefizetési napok, időpontok az intézmény hirdetőtábláján kifüggesztésre kerülnek. Az intézményi étkezési térítési díjak befizetése minden hónap tizedikéig, 7:00 17:00 óráig a hirdető táblán előre jelzett napokon történik. Pótbefizetés napja minden hónap harmadik hetében történik 8:00-16:00 óráig, amelyről a szülőket ugyan csak a hirdetőtábla útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásért felelős: intézményi titkár, a befizetési időpont előtt legalább 7 nappal Hiányzás esetén az étkezés lemondása Hiányzás esetén a szülő étkezést lemondhatja mindennap 9.00 óráig az intézményi titkárnál, vagy az óvodapedagógusnál. Az óvodai intézményegységben a lemondás a következő naptól érvényes. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9.00 óráig történhet. A be nem jelentett hiányzása esetén a szülő az étkezési térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az első figyelmeztetést a fizetés és a pótbefizetés elmulasztását követő 15 napon belül, a második figyelmeztetést, az elsőt követő 15 és 20 nap között kell elküldeni, a harmadik figyelmeztetést a másodikat követő 8 napon belül kell a szülőnek elküldeni írásban. Nem fizetés esetén értesíti az intézményvezető a gyermekjóléti szolgálatot. Túlfizetéssel kapcsolatos intézkedések - Óvodai jogosultság megszűnésekor a következő hónap végéig a pénzösszeg lakásra történő utalásáról az intézményi titkár intézkedik. 28

132 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségügyi vizsgálatok Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Óvodai szervezeti egységben a gyermeknél az évenkénti vizsgálatot az óvoda orvos látja el. A védőnő a védőnői munkaterv alapján látogatja az intézményt és megvizsgálja a gyermekeket. Óvodában az 5 éves óvodásokról kötelező az adatszolgáltatás, mely feladatot a védőnő látja el. Az intézményvezető biztosítja az egészségügyi (orvos-védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkésztéséről. Az óvodában az intézményvezető, a bölcsődében a bölcsődevezető tartja a közvetlen kapcsolatot az orvossal, ill. védőnővel. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal belgyógyászati vizsgálat történik. Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülőt a lehető leggyorsabban a csoportos óvónő értesíteni köteles. Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. - fertőtlenítés, - takarítás, - mosogatás, - ételminta vétel, stb. 29

133 10.2. A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban az óvodapedagógusnak. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden 12 gyermek után egy óvodapedagógust és kísérőnek csoportonként egy dajkát kell biztosítani. Betartásáért felelős: a csoport óvodapedagógusa. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata) A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok A gyermekbalesetekre vonatkozó szabályokat az SZMSZ közös része tartalmazza. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes figyelmét felhívni. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos baleset esetén, telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset amely. a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz. A gyermekbalesetek kivizsgálásába a Szülők Óvodai Szervezete képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. A balesetet fel kell vezetni a KIR rendszerbe. 30

134 Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. Teendők a balesetek megelőzésére A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek (helyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők), hogy nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, a többszöri levegőcserét lehetővé teszik. Az átlagos hőmérséklet Celsius-fok, elengedhetetlen a párologtatás. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztán tarthatók, gyermekek számára is könnyen mozgathatók. A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodik, szappan, körömkefe, kéztörlő, WC-papír mindig rendelkezésre áll. Az óvoda udvarának berendezési tárgyai nagyrészt természetes anyagokból készültek. Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. Az egészség védelmében fontos a homokozó homokjának évenkénti cseréje, hetenkénti lazítása, locsolása Az intézmény óvó-védő előírásai Biztonsági feltételek Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést (veszélyforrás megszüntetése) a hasonló esetek megelőzésére. A baleseti jegyzőkönyv hiteles kitöltése az óvodapedagógus feladata és kötelessége Reklámtevékenység szabályai Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal (korszerű táplálkozás, testedzés, stb.), a környezetvédelemmel (szelektív szemétgyűjtés, természetvédelem, stb.), a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. kulturális tevékenységgel (színház, kulturális események, stb.) függ össze. 11. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirendről A helyi Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat, a Házirendet, az intézmény óvodatitkári helyiségében tekinthető meg. Az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt személy minden év szeptemberében az összevont szülői értekezleten tájékoztatást ad a szülőknek a Nevelési programról, SZMSZ-ről és a Házirendről. Minden év szeptemberében, beiratkozáskor a házirend egy példányát átadja a szülőknek. A dokumentumok a titkárságon találhatók és az óvodatitkártól kérhető el. A szülő a vezetőtől, ill. helyettesétől kérheti el, meghatározott időpontokban. 31

135 Az óvoda hirdetőtábláján kifüggesztve megtekinthető a házirend, ill. a helyi pedagógiai program rövidített változata. 12. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel A gyermekeket kísérő szülők kivételével, a bölcsődével - óvodával jogviszonyban nem álló személyek a bölcsőde vezetőjénél illetve óvodatitkárnál jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A bölcsődei és óvodai főbejárat zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket a bölcsőde vezetőjéhez, az óvodatitkárhoz kell kísérni. A bölcsőde vezetője, illetve óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. 13. Belső ellenőrzés Az óvodapedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, szintje A pedagógiai ellenőrzéseknél figyelembe kell venni a Helyi Pedagógiai Program, az éves munkaterv céljait, feladatait. E tevékenység belső ellenőrzési és értékelési terv alapján történik, melyet minden nevelési évre vonatkozóan az intézményvezető készít el az éves pedagógiai működési munkaterv részeként, a véleményezési jogosultság érvényesítésével, s hatáskörében gondoskodik a nyilvánosságra hozatalról. Belső ellenőrzéshez kapcsolódó jogok és kötelességek A belső ellenőrzést végző jogai: Ellenőrzés céljából az intézmény bármely helyiségébe belépni, Az ellenőrzéshez kapcsolódó bármely iratba, dokumentumba betekinteni, arról másolatot készíteni Az ellenőrzött dolgozótól tájékoztatást, önértékelést, elemzést kérni szóban vagy írásban, Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül megfigyelni, Belső ellenőrzést végző kötelességei: Az ellenőrzés kapcsán a szabályi, belső szabályzati előírásokat betartani, 32

136 Megfigyeléseket, tapasztalatokat szóban vagy írásban közölni az alkalmazottal, A hivatali titoktartási kötelezettségnek eleget tenni, szükség esetén az ellenőrzést megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai: Az ellenőrzésen megfigyeltekről, tapasztalatokról és megállapításokról tájékoztatást kapni szóban vagy írásban. Észrevételt tenni az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés módjáról, megállapításairól. Az ellenőrzött alkalmazott kötelességei: Az ellenőrzést végző munkáját segíteni. A kért tájékoztatást megadni, dokumentációt rendelkezésre bocsátani. A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni, illetve a megszüntetéshez szükséges intézkedéseket megtenni. A belső ellenőrzést végző feladatai: E munkáját a jogszabályi előírások szerint, a munkaköri leírásának megfelelően, elsősorban az éves ellenőrzési terv tematikája alapján folyamatosan végezni. Az ellenőrzés teljesítéséről, tapasztalatairól közvetlen felettesét tájékoztatni. Az ellenőrzés összegzését, ha bármelyik fél kéri írásba foglalni. A hiányosságra felhívni az ellenőrzött alkalmazott figyelmét, és a hiányosság megszüntetését az adott határidő leteltével ismételten ellenőrizni. 14. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK Ünnepek és megemlékezések Az ünnepek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben szolgálják a gyermekek nevelését, az óvoda hagyományainak alakítását és ápolását. Az ünnepségeken, megemlékezéseken, óvodai programokon az alkalmazotti kör minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyeket és rendezvényeket a hagyományőrző munkaterv és feladatterv szerint kell előkészíteni és lebonyolítani. Megszervezéséért felelős: hagyományőrző munkaközösség vezetője Végrehajtásáért felelős: minden óvodapedagógus A közéleti aktivitás érdekében az alkalmazotti kör részére lehetővé kell tenni a városi ünnepélyeken való részvételt Az intézményi rendezvények Az intézmény hagyományainak megfelelően minden évben megszervezésre kerülnek azok a rendezvények, amelyek hagyománnyá váltak. A rendezvények pontos időpontjáról az adott év hagyományőrző munkaterve rendelkezik, amelyet a hagyományőrző munkaközösség vezetője készít el az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján, és a nevelőtestület hagy jóvá. Ennek tartalma a PDCA logika alapján évente kerülnek felülvizsgálatra. 33

137 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása az intézményegység valamennyi közalkalmazottjára, felvételt nyert gyermekre, törvényes képviselőjére és az intézménybe belépőkre nézve kötelező. Elfogadása és jóváhagyása a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásával és jóváhagyásával együtt történik. A módosítást kezdeményezheti: A fenntartó Az intézmény vezetője A nevelőtestület Az intézményvezető helyettes Felülvizsgálatát az Alapító Okirat, törvényi változás alapján kezdeményezheti: A fenntartó Az intézmény vezetője Az óvodavezető Az SZMSZ-t elfogadás után nyilvánosságra kell hozni és biztosítani kell mindenki számára a hozzáférhetőséget. Az SZMSZ elhelyezésre kerül Irattár, Intézményvezető, Óvodatitkári szoba. Rákóczifalva, év augusztus.hó 31. nap Dr. Korpásné Horváth Ildikó intézményvezető 34

138 SZMSZ 2. sz. melléklet VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Rákóczifalva, év augusztus hó 31. nap 1

139 Tartalomjegyzék: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 4 2. A bölcsődei intézményegység szervezeti rendszere, irányítása A bölcsőde feladata A bölcsődei intézményegység szervezeti felépítése Nyitva tartás, működési rendje 5 3. A bölcsőde közössége A bölcsőde vezetése A bölcsődei alkalmazottak közössége A bölcsőde szakdolgozói Szülők közössége A bölcsődés gyermek közösségei 6 4. A bölcsődei működés rendje Az SZMSZ A bölcsőde szakellátása Gondozó, nevelő tevékenységet végzők munkarendje A gondozó, nevelőmunkát segítők munkarendje 7 5. A személyes gondoskodás feltételei A felvétel rendje és megszűnése Kapcsolattartás a szülőkkel Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei nevelés személyi és tárgyi feltételei 8 7. A bölcsőde egészségvédelmi szabályai A bölcsőde egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai A bölcsődés gyermek egészségvédelme 8 2

140 7.3. A bölcsőde egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai 8 8. Térítési díj fizetése, visszafizetése 9 9. A bölcsődei hagyományok ápolása A bölcsőde külső kapcsolatai Záró rendelkezések 11 3

141 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete, és a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde egészére vonatkozó szabályokon túl a bölcsődei intézményegység működésére ír elő további speciális szabályokat. Elfogadása és jóváhagyása a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásával és jóváhagyásával együtt történik. Az intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint mellékleteinek betartása kötelező érvényű az intézményegység minden közalkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban állókra. 2. A bölcsődei intézményegység szervezeti rendszere, irányítása A bölcsődei intézményegység a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde szakmai önállósággal rendelkező intézményegysége A bölcsőde feladata évi XXXI. Törvény 43. (1) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést. (2) A bölcsőde szervezetileg működhet a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként, b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként, c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként A bölcsőde szervezeti felépítése - Intézményvezető Intézményi titkár Bölcsődevezető Karbantartó Bölcsődei dajka Gondozónők, kisgyermeknevelők Szakácsnő 4

142 Nyitva tartás, működési rendje A bölcsődében a gyermekeket, hétfőtől péntekig 6 és 17 óra között gondozzuk. A bölcsőde naponta reggel 6-tól 7.45-ig fogadja az érkező gyermekeket. Reggel folyamatosan érkeznek a gyermekek 7.45-ig, majd 8.30-ig az átvétel szünetel. A gyermek hazavitelére délután 17 óráig van lehetőség. Bélyegzők használata bélyegzőhasználati szabályzat szerint történik. A bölcsődei intézményegység külön bélyegzővel nem rendelkezik. 3. A bölcsőde közössége A bölcsődei közösséget a bölcsődei alkalmazottak, a szülők és a gyerekek alkotják. A bölcsődei közösség tagjainak érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik A bölcsőde vezetése A bölcsődei intézményegység vezetőjét (a továbbiakban bölcsődevezető) az Virágoskert Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. A bölcsőde élén a bölcsődevezető áll, aki szakmai tekintetben önállóan irányítja a bölcsődét. Munkáltatói jogkörének gyakorlója az intézményvezető. Felelős a bölcsőde szakszerű és törvényes működéséért. A bölcsődei felvételről az intézmény vezetője dönt a bölcsődevezetővel történő egyeztetés után. Az intézményvezetővel együtt dönt a bölcsőde működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kötelessége a bölcsődevezetővel közösen, annak jelzése alapján törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeket biztosítani a bölcsőde működéséhez. A bölcsőde vezetője bölcsődei dolgozó hiányzása esetén köteles helyettesítési igényét jelezni az intézményvezető felé. Az intézményvezető és a bölcsőde vezetője képviseli az intézményt a bölcsődével kapcsolatos ügyekben A bölcsődei alkalmazottak közössége A bölcsődei alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A bölcsődei közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint bölcsődén belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei rögzítik A bölcsőde szakdolgozói: Bölcsődevezető Kisgyermeknevelők Bölcsődei dajka Szakácsnő 5

143 Az adott évre vonatkozó szakdolgozói az Alapító Okiratban szereplő férőhely a csoport és gyermeklétszám alapján, a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletnek megfelelően kerül meghatározásra. A kisgyermeknevelők feladatai: A mindenkor érvényben lévő munkaköri leírás tartalmazza, melyet minden gondozónő átvesz és minden esetben köteles az abban foglaltakat betartani, munkáját annak megfelelően végezni. A munkaköri leírás tartalmazza: a kisgyermeknevelő munkaköri kapcsolatainak rendszerét, hatás- és jogkörét, a munkavégzésének irányadó dokumentumait, kötelességeit, felelősségét, szervezési feladatait, jelentési kötelezettségét, döntési jogát, valamint a munkaidejére vonatkozó előírásokat. Köteles évente érvényesíttetni az egészségügyi könyvét. Tilos kiszolgáltatnia a munkahelyen tudomására jutott tényeket, a gyermekek családi életével, állapotával kapcsolatos információkat Szakmai munkaközösségek: A bölcsődei szakdolgozók szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség feladata: Szakmai, módszertani kérdésekben segíti a bölcsőde munkáját. A szakmai munkaközösség munkáját a bölcsődevezető irányítja munkaterv alapján Szülők közössége A szülők közösségét a bölcsődébe járó gyerekek szülei alkotják. A bölcsődében szülői munkaközösség működik. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, panaszaikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik a bölcsőde szakmai vezetőjével és az intézményvezetővel, illetve az Érdekképviseleti Fórumhoz vagy a megye gyermekjogi képviselőjéhez (lsd.: Panaszkezelési szabályzat, Házirend) fordulhatnak A bölcsődés gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyerekek bölcsődei csoportot alkotnak. A bölcsődei csoport élén a kisgyermeknevelő áll. 4. A bölcsőde működési rendje 4.1. Az SZMSZ a bölcsőde közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottak munkarendjét szabályozza, melyet a Munka Törvénykönyve. és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel összhangban, a bölcsődevezető állapít meg A bölcsőde nyitvatartási idejére biztosított a gyermekek szakellátása. Bölcsődevezető Munkaidő: napi 8 óra/heti 40 óra Vezetői feladatait a 15/1998. (V.30.) NM 1. sz. melléklete szerinti időkeretben látja el. (heti 2 óra) 4.3. Gondozó, nevelő tevékenységet végzők munkarendje Munkaidő: napi 8 óra / heti 40 óra. Csoportban töltendő idő: napi 7 óra 6

144 4.4. A gondozó, nevelő munkát segítők munkarendje Szakácsnő munkaidő: napi 8 óra/ heti 40 óra Bölcsődei dajka munkaidő: napi 8 óra / heti 40 óra 5. A személyes gondoskodás feltételei 5.1. A felvétel rendje és megszűnése évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a 15/1998. (IV. 30. ) NM rendelet, valamint Rákóczifalva Város Önkormányzatának helyi rendelete alapján valósul meg. Megállapodás a bölcsődei ellátásról A gyermek felvételét követően a 259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet alapján a bölcsőde megállapodást köt a bölcsődés gyermekek szüleivel, illetve törvényes képviselőjükkel a bölcsődei ellátásról Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők és a bölcsőde folyamatosan kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. Formái: 1. Szülővel történő beszoktatás 2. Családlátogatás lehetőség szerint beszoktatás előtt, gyermekvédelmi esetben szükség szerint 3. beszélgetések a gyermek átvételekor, átadásakor, 4. szülői értekezletek évente 2 alkalommal, 5. hirdetőtábla, 6. üzenő füzet, 7. családi nap, 8. igény szerint egyéni, illetve esetmegbeszélés- előre egyeztetett időpontban, 9. Érdekképviseleti Fórum Az évi XXXI. törvény 35. értelmében szülői érdekképviseleti fórum létrehozásáról gondoskodni kell. Az érdekképviseleti fórum bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek érdekeinek védelmét, képviseletét szolgálja és végzi. A fórum megalakításának rendjét az Érdekképviseleti fórum működési szabályzata tartalmazza. A szabályzat tartalmazza a fórum feladatait, működési rendjét. A szülői képviselőket a szülői értekezleten a szülők választják meg. Az alakuló ülésen döntenek a szülők az elnöki tisztséget betöltő személyéről Gyermekcsoportok szervezése: A bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, amennyiben két év alatti gyermek van. A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár, abban az esetben is, ha több csoport működik. 7

145 6.2. A bölcsődei nevelés személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételei: A bölcsődében foglalkoztatottak szakmai létszám irányszámait és képesítési előírásait A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet tartalmazza. Tárgyi feltételei: Felszerelési jegyzék A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet tartalmazza. A bölcsődei gondozás - nevelés egyéb feltételeit a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. és az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott Módszertani levél és A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet 10. számú melléklete (A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja 2016.) tartalmazza. 7. A bölcsőde egészségvédelmi szabályai Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsődevezetőnek rendszeresen ellenőriznie kell Takarítás A belső felszerelési és berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek. Tisztításuk nedves, fertőtlenítős ruhával történjék. Járvány esetén a vonatkozó közegészségügyi szabályok szerint kell a takarítást végezni. A bölcsődében használatos mosható gyermekjátékokat szükség szerint naponta, akár többször is, folyó meleg vízzel le kell mosni. Hetente egyszer és járvány idején fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A takarítás úgy szervezendő, hogy az a gyermekeket ne zavarja. Csak azokat a helyiségeket lehet nyitvatartási idő alatt takarítani, ahol gyermekek nem tartózkodnak. A takarítás nyitott ablaknál történjen. A szobát étkezés után rendbe kell tenni, az ételmaradékot el kell távolítani. A padló tisztítása nedves, fertőtlenítős ruhával történjék. Más takarítóeszközt (vödör, felmosó, ill. lemosó ruha) kell használni a csoportszobákban, fürdőszobákban, WC-kben és mást a mosogatókban és a konyhai helyiségekben. A takarítóeszközöket használat után ki kell mosni és tisztán, a tisztítószerekkel együtt kell elhelyezni, az erre kijelölt, zárt helyen, ahol a gyermekek nem férhetnek hozzá. A tisztító- és fertőtlenítőszereket a mindenkori közegészségügyi előírásoknak megfelelően kell alkalmazni az Országos Közegészségügyi Intézet, rendszeresen felújított "Tájékoztató a fertőtlenítésről" című kiadványa alapján Festés 8

146 Évenként meszeltetni kell a konyhát, a mosogató helyiségeket és mosókonyhát. Az egész bölcsődét 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázoltatni kell A bölcsőde egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai A bölcsődében csak olyan dolgozó alkalmazható, aki egészségügyi könyvvel rendelkezik és abban a fertőzőmentességet és alkalmasságot igazoló érvényes bejegyzések hiánytalanul megvannak. A dolgozó köteles a munkaegészségügyi orvosnál alkalmassági vizsgálaton megjelenni. (Bakterológia, bőrgyógyászati nemi betegség vizsgálat, ill. tbc-ernyőszűrés - az utóbbit évente meg kell ismételni.) A bölcsődevezető a rendeleteknek megfelelően köteles figyelemmel kísérni,a dolgozók közül kinél járt le TBC ernyőszűrési eredményének, egészségügyi alkalmasságának érvényességét, erről előírás szerinti nyilvántartást vezet.. A dolgozó kötelessége jelenteni a bölcsődevezetőnek, ha egészségi állapotában a munkáját érintő változás áll be, különös tekintettel a felső légúti és enterális fertőzésekre. A bölcsődei dolgozók védőruhában dolgoznak. A bölcsődében külön helyiséget kell biztosítani az öltözködésre és zuhanyozásra A bölcsődés gyermekek egészségvédelme A betegség gyanúját a kisgyermeknevelő jelzi a bölcsőde orvosának, aki indokolt esetben "kitiltja" a gyermeket a közösség védelmében. Ha az orvos nem érhető el, akkor a kisgyermeknevelő gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye gyermekét. A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges sebellátás stb.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata. A betegségek megelőzése érdekében, a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a bölcsőde naponta biztosítsa: - a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást, játék formájában, - a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét, - tiszta ágyneműt, törölközőt. Hetente egyszer szükséges ágyneműt váltani és szükség szerint a jellel ellátott törölközőt A bölcsődei főzőkonyha a 15 adagos HACCP szabályainak megfelelően kiépített rendszer alapján működik. A program használója a bölcsőde vezetője Étkezési térítési díj fizetése, visszafizetése Az bölcsőde a gondozottaknak napi négy (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosít. Az egyéni térítési díj megállapításához a szülőknek közölniük kell a szükséges adatokat. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésben a Gyvt évi XXXI. tv át kell alkalmazni. A mindenkori étkezési térítési díj mértékét önkormányzati rendelet szabályozza. 9. A bölcsődei ünnepek, hagyományok ápolása - születésnap - névnap - mikulás - karácsonyi gyertyagyújtás - farsang - húsvét 9

147 - anyák napja - családi nap Lebonyolítás módja: a szakmai program szerint. A Bölcsőde közösségének külső kapcsolatai: - a fenntartóval, a helyi önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal, - Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóságával, - A bölcsőde orvosával - Védőnőkkel, - A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Központ és Gyermekjóléti Szolgálatával, - A város egyéb intézményeivel. 10

148 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása az intézményegység valamennyi közalkalmazottjára, felvételt nyert gyermekre, törvényes képviselőjére nézve kötelező. Elfogadása és jóváhagyása a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásával és jóváhagyásával együtt történik. A módosítást kezdeményezheti: A fenntartó Az intézmény vezetője Az intézményegység alkalmazotti közössége A bölcsődevezető Felülvizsgálatát az Alapító Okirat, törvényi változás alapján kezdeményezheti: A fenntartó Az intézmény vezetője A bölcsődevezető Az SZMSZ-t elfogadás után nyilvánosságra kell hozni, és biztosítani kell mindenki számára a hozzáférhetőséget. Az SZMSZ elhelyezésre kerül Irattár, Intézményvezető, Óvodatitkári szoba. A bölcsődevezetői iroda Rákóczifalva, augusztus 31. Marton Jánosné Bölcsődevezető Dr. Korpásné Horváth Ildikó Intézményvezető 11

149 3. sz. melléklet A VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

150 1. Környezet-egészségügy Az embert körülvevő környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet, és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A hatékony környezet-egészségnevelés hosszútávon érvényesülő prevenciós eszköz. A nevelés minden szinten-a legfiatalabb kortól kezdve- igen fontos. Éppen ezért e két terület(környezeti nevelés, egészségnevelés) csak egymással kölcsönhatásban tárgyalható- tervezhető. 1.1.Az intézmény környezete, települési adottságai Rákóczifalva Szolnoktól 10 km-re fekvő kisváros. A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde a város központjában helyezkedik el. A Tisza közelsége, a tölgyerdő, melynek része a tanösvény, jó lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra Óvodánk bemutatása Rákóczifalván 1906-tól beszélhetünk óvodai nevelésről. Ekkor épült fel településünk első óvodája, amely 2003-ig üzemelt eredeti rendeltetésének megfelelően óvodaként ban egy másik óvoda épületet is kialakítottak, hogy bővíteni lehessen a csoportok számát. Ezt az épületet átépítették, bővítették, amellyel korszerű, négy csoportot befogadó épületet alakítottak ki ban az eredeti, első óvodaépület más funkciót kapott, és a bölcsőde épületébe költöztettek két óvodai csoportot. Jelenleg két épületben, hét óvodai csoporttal működünk. Intézményünk, a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodai nevelésünk sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Intézményünk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel, tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A természeti, tárgyi környezet megismertetését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék településünk értékeit Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek megismeri a testi, lelki, szellemi értékeit, érzékeli hiányosságait, melyekkel lelki feszültség nélkül szembesül. 1.4.Alapelveink: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. 2

151 o nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai módszereket a gyermek személyiségéhez igazítjuk. o Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. o A gyermeki személyiség fejlesztése az egyéni szükségletek figyelembevételével a kölcsönös bizalmon, és a különbözőség és az eltérő ütemben fejlődő gyermekek elfogadásán alapuló partneri kapcsolat kialakításában valósul meg. A nevelésünk hatékonyságát a támogatói attitűd jegyében a bátorító pedagógia alapelvei mentén érvényesítjük, külön hangsúlyozva az emberi méltóság, a gyermeki jogok tiszteletben tartását. o Az egyéni, mikro csoportos szervezeti formában, a tanulási kudarcot leküzdeni segítő tevékenységekben, a projektrendszerű tanulási módszer alkalmazásával a gyermek fejlődési üteméhez illeszkedő, differenciált fejlesztés valósul meg. o Gyermekeink eltérő szociokulturális háttérből érkeznek hozzánk, mindenki számára biztosítjuk az óvodai neveléshez való egyenlő hozzáférést. Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, a szociális, és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelőtevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről a gyermeki személyiséget övező bizalomhoz szükséges elfogadó, támogató, segítő óvodapedagógusi attitűdről, amely magába foglalja: a gyermeki fejlődésbe vetett bizalmat, mint pedagógusi optimizmus megvalósítását a különbözőségek elfogadását a diszkrimináció tilalmának érvényesítését hitet a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire fordított komoly figyelmet 3

152 a nem könnyen érthető jelzések értelmezését, a mögöttük lévő szükségletek feltárását a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés figyelmen kívül hagyásának megelőzését. Mindezek által biztosítjuk a lelki egészség védelmét. A mindennapi testi lelki edzés lehetőségével fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását Hagyományaink Lakóhelyünk földrajzi helyzete, adottságai révén nevelő-oktató munkánkban több éve fontos minőségelem a környezeti és egészséges életmódra nevelés. Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, az óvoda hagyományain keresztül tudatosan alakítjuk A külső-belső környezetünk alakításának hagyományai (virágos környezet, élősarok) a mindennapok részét képezik A projektrendszerű tanulásba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetést jelent a gyermekek számára. Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat. A mozgás megszerettetése is fontos feladatunk. Céljaink megvalósítása érdekében tudatosan alakítottuk ki partnerkapcsolatainkat, élünk a pályázati lehetőségekkel Humán erőforrások Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezetten tevékenykedik a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. Közép- és hosszú távú stratégiai terveinkben, Pedagógiai Programunkban, Éves tervünkben konkrét feladatokat rendelünk a kitűzött célokhoz. Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével tudjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen. 1.7.Anyagi erőforrások Az intézmény biztosítja az egészséges, biztonságos környezet megteremtését és az esztétikus, kulturált környezet kialakítását. Az épület berendezési tárgyai, felszerelései megfelelnek a környezeti és egészségnevelés feltételeknek. 2. A környezeti és egészségnevelés intézményi alapelvei, céljai Rendszerszemléletre nevelés elve Hosszú távú cél: Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. 4

153 Természet és társadalom harmóniájának elve Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az emberharmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag). Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kultúrált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. Fenntarthatóság elve Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Testi- lelki egészség elve Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény. Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a tevékenységek és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. 2.2.Rövid távú céljaink - Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák kialakítása - Alapvető higiéniai szokások megismertetése és betartatása. - Helyes napirend és életrend kialakítása. - Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. - Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. Ennek megakadályozása, a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapos testmozgást és programunkba beépítésre került a napi kocogás. Az egészségfejlesztő testmozgás 5

154 hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: - Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban. - Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás - Érvényesüljön annak személyiség és közösségfejlesztő hatása. - A napi testmozgás az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmaz. - A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja Pedagógiai programunk része a környezet tevékeny megszerettetése, mint a fő feladatok egyike. Nevelésünk kerete az egészséges életmód alakítása, amely részét képezi az egészségtervünknek is. Célunk: A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A felnőttek és gyermekek esztétikus, egészséges, biztonságos környezetének megteremtése A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. A helyes életritmus kialakítása: heti rend, napirend, Feladatunk: A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, testi képességeik fejlődésének segítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségüknek biztosítása (étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, testápolási szokások alakítása). A fejlődésükhöz szükséges egészséges, esztétikus környezet megteremtése. A gyermekek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészséges életmód fejlesztése, az egészség védelme. Kapcsolatépítés gondozás közben: összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelmi odafordulás A mozgás, mozgásos játékok elengedhetetlen része az egészséges életmódra nevelésnek Célunk: A gyermekek mozgás iránti vágyának felkeltése, mozgásigényének kielégítése. A mozgás megszerettetése, és beépítése a mindennapi életritmusukba. Kedvezően befolyásoljuk a személyiség erkölcsi, akarati és szocializációs tényezőit. 6

155 A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatunk: A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás-szükségletének differenciált kielégítése Sokoldalú mozgásélmény, mozgástapasztalat biztosítása. Egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével a mozgáslehetőség megteremtése. Megfelelő hely, idő, eszközök biztosítása a különböző tervezett és spontán mozgás tevékenységekhez A környezet tevékeny megszerettetése, mint tevékenységi terület elengedhetetlen az egészségnevelésben is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére a környezeti nevelés terén: Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat, a hét napjait. Ismerik a háziállatokat, vadon élő állatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását. Ismerik és megkülönböztetik a zöldségféléket és gyümölcsöket. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatókat, üzleteket, azok funkcióit, esztétikai alkotásokat. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, súly, forma és szín szerint. Megkülönböztetik a jobb és a bal irányt, megértik és alkalmazzák a viszonyszavakat, névutókat. Többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken készült felvételeket és élményként újra átélik. Tudják nevüket, lakhelyüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását. Tudják születési helyüket, idejüket. Tudják óvodájuk nevét. Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges. A beszédük jól érthető, a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedik. 7

156 3. Egészségnevelési rendszerünk folyamatleírása és felelősi rendszere Felelős Érintettek ideje dokumentum A gyermekek és dolgozók biztonságos környezetének felülvizsgálata, megteremtése Intézményvezető Óvodavezető Minden dolgozó Minden nevelési év szept. vége - Munka és Tűzvédelmi szabályzat A gyermekeket védő óvó biztonsági előírások Intézményvezető óvodavezető Minden dolgozó Minden nevelési év folyamatos - SZMSZ - Munkaköri leírás - Házirend - Munka és Tűzvédelmi szabályzat A Munka és Tűzvédelmi szabályzatokban foglaltak felelevenítése minden dolgozó részére évente 1x. Az új munkatársak soron kívüli tájékoztatása Tűzvédelmi felelős Intézményvezető Minden dolgozó - Munkaköri leírás - Munka és Tűzvédelmi szabályzat Az óvoda külső és belső területén a balesetveszély források felmérése Balesetvédelmi felelősök hetente Balesetvédelmi füzet Intézményi gyermekvédelmi felelős tevékenységének hatékonyságának növelése Gyermekvédelmi felelős intézményvezető Gyermekek Szülők Kapcsolattartó partnerek: védőnők Havonként eset megbeszélés A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyílvántartása. Jegyzőkönyvek a családlátogatásokról Gyermekjóléti szolgálat, 8

157 gyámügy Folyamatos kapcsolattartás egészségügyi szolgálattal: -védőnők látogatása az Intézményvezető Óvodavezető védőnők Védőnők szülők Minden óvodapedagógus Egészségügyi törzslap -hajgondozás -higiénikus tisztálkodás Óvodaorvos ellenőrzés évenként -beteg gyermekek ellátása (igazolás pontos kiadása) Intézményvezető Óvodavezető óvodaorvos -Beutaló szakrendelésre Az óvodapedagógusok a nevelési munkát segítő dolgozók stresszmentes környezeti feltételeinek biztosítása: -az óvodapedagógusok tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétele -egészség fejlesztő szemlélet alakítása, tapasztalatok átadása -munkatársak viszonyának intézményvezető munkatársak Minden dolgozó 9

158 pozitív alakítása -intézményi közös ünnepek programok megtartása Pl. karácsonyi vacsora, évzáró nevelési értekezlet intézményvezető óvodavezető Minden dolgozó évente Az óvodások számára megfogalmazott egészségnevelési program Célunk: 1. Mozgás, testnevelés, tartáskorrekció szakszerű segítése. 2. A sajátos nevelési igényű valamint a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nevelése az óvodában. 10

159 1. Felelős dokumentum ellenőrzés Mindennapos testnevelés Minden óvodapedagógus Helyi program, csoportnapló pedagógiai Intézményvezető óvodavezető Mozgás, játék mozgásos Tevékenység hetente 1 alkalom Minden óvodapedagógus Helyi program, csoportnapló pedagógiai Intézményvezető óvodavezető Gyógytestnevelő pedagógus hetenként 1 alkalommal speciális foglalkozása a rászoruló gyermekeknek Gyógytestnevelő pedagógus Gyógytestnevelési éves munkaterv Szabadban lévő lehetőség, mindennapi kocogás Minden óvodapedagógus Helyi program, csoportnapló pedagógiai Intézményvezető óvodavezető Lábstatikai gyakorlatok beépítése testnevelés mozgásanyagába a Minden óvodapedagógus csoportnapló Intézményvezető óvodavezető Különböző eszközök és tornaszerek használata Minden óvodapedagógus csoportnapló Intézményvezető óvodavezető Szabadban lévő mozgás lehetőségek kihasználása (mászóka ) Minden óvodapedagógus óvodavezető Óvoda orvos szürővizsgálata Óvoda orvos, intézményvezető, óvodavezető Gyermekek egészségügyi törzslapja 11

160 2. Folyamat lépései résztvevők megvalósítás A pedagógus részéről a tünetek észlelése a csoportban Nevelési év szeptemberben, majd folyamatosan A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása Kapcsolattartás a szülőkkel Óvodapedagógus, szülő Igény szerint Fogadóórán segítségnyújtás, tanácsadás megbeszélés, nevelési Óvodapedagógus, gyógypedagógus szülő, Igény szerint Óvodán belül a gyermekeknek segítségnyújtás, fejlesztés (drámajáték, bábozás, beszélgetés ) Együttműködés az óvodán belül az óvodapedagógusok és a szakember között Gyógypedagógus, pszichológus, óvodapedagógus Naponta Hetente, naponta Együttműködés gyermekvédelemmel foglalkozó személyekkel a Gyermekvédelmi felelős Igény szerint Szakemberek alkalmazása hosszú távon az óvodában 12

161 4. Összegzés Mindezen feladatok megvalósítása az egészségnevelés hatékony megvalósítását eredményezi. Tervezett és szervezett rendben, a közvetlen partnereink bevonásával, és az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő alkalmazottak attitűdjének segítségével megvalósíthatónak látjuk a kidolgozott egészségnevelésünket. 13

162 4. sz. melléklet A VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

163 A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatok az alábbiak szerint kerülnek szabályozásra. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet alapján 84. (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. (2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. (3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. (4) Ha az óvodai nevelés nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek óvodai nevelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven a nemzetiség által használt és magyar nyelven kell iktatni és tárgymutatózni. (5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. (6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. (7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 85. (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. (2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. (3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, 2

164 javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. (3) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 86. (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. (2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak 87. (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 88. Az óvoda által használt nyomtatvány a) a felvételi előjegyzési napló, b) a felvételi és mulasztási napló, c) az óvodai csoportnapló, d) az óvodai törzskönyv, e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény). 89. (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. (2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. (3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza a) a jelentkezés sorszámát, időpontját, b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét, c) a kijelölt óvoda megnevezését, d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották, 3

165 e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban, f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit, g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat, h) az óvodavezető javaslatát, i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját, j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát, k) a felvétel időpontját. 90. (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. (2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. (3) A felvételi és mulasztási napló a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, b) a felvétel időpontját, c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, d) a szülők napközbeni telefonszámát, e) a megjegyzés rovatot tartalmazza. (4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. (4) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. 91. (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. (2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. (3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három négyéves, a négy ötéves, az öt hatéves a hat hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet napi bontásban, f) nevelési éven belüli időszakonként fa) a nevelési feladatokat, fb) a szervezési feladatokat, fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, fd) a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, 4

166 fe) az értékeléseket, g) a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, h) a gyermekek egyéni lapjait. 92. (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. (2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát, b) az óvoda nevét és címét, c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését, d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam), e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát, f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát, g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát, h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe), i) az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai), j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek), k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként, l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját. 93. (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. (2) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét. (3) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét, bb) a gyermek további óvodai nevelését, bc) a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát, vagy bd) a gyermek nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát javasolja, c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását, d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását. (4) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. 5

167 (5) A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. 1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1.1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a./ Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az intézmény életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes intézményi dolgozónak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei: - vezetési ügykör - igazgatási ügykör - nevelési, oktatási ügykör - gazdasági ügykör - személyi, dolgozói ügykör - tanulói ügykör - egészség - és gyermekvédelmi ügykör - b./ Az ügyvitel az intézmény hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete: Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője, valamint az óvodavezető felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a./ intézményvezető - elkészíti és kiadja az intézmény ügyviteli és iratkezelési szabályzatát, - jogosult az intézménybe érkező küldemények felbontására, - jogosult kiadványozni, - kijelöli az iratok ügyintézőit, - meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. ellenőrzi, hogy az intézményben az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen, - figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásait, az iratkezelési szabályzat módosítását elvégzi, - irányítja és ellenőrzi az intézményi titkár munkáját, előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. 1.3 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei: Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: 6

168 a./ intézményi titkár: - köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni: - köteles a tudomására jutott hivatalos titkot megőrizni: - feladatai: a küldemények átvétele, a küldemények felbontása, az iktatás, az esetleges előíratok csatolása az iratok mutatózása, az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, a kiadványok tisztázása, sokszorosítása, a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek, a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, az elintézett iratok kezelése és nyilvántartása, az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. ügyiratokról hivatalos másolat készítése, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása - felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, az intézményen belüli és külső továbbításáért, - felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért, - feladata: a kézbesítő könyv aláíratása a címzettel. 1.4.Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok: a./ az intézményvezető a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az intézmény dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi/szignálja/. b./ az ügyintéző kijelölésével egy időben: meghatározza az elintézés határidejét, esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára c./ Az intézményvezető által szignált iratokat az intézményi titkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe /nyilvántartókönyvbe/ és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d./ Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. e./ Az ügyintézés határideje: - a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított l5 nap - az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az intézmény vezetője dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az 7

169 elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. f./ Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni és azt az ügyintézőnek alá kell írnia g./ Az ügy elintézése után /legkésőbb az elintézés határidejének napjáig/ az iratot az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt az ügyintéző köteles visszajuttatni az intézményi titkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h./ Az intézményi titkár köteles az ügyintézésre és az elintézések határidejét számon tartani és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az intézményvezetőnek jelentenie kell. i./ Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskola intézményi titkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra kell juttatnia az ügyintézőhöz Felvilágosítás hivatalos ügyekben: a./ Az intézmény ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. b./ Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. c./ A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d./ Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e./ Az intézményi ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. f./ iratokba való betekintést, csak olyan mértékben lehet biztosítani, hogy személyiségi jogai ne sérüljenek és az adatvédelmi törvénynek az megfeleljen. mások 1.6. Az intézményi bélyegzők: a./ Az intézmény hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az intézményvezető adhat engedélyt. 8

170 b./ A tönkrement, elavult bélyegzőt az intézményvezető ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c./ A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni és az elvesztést az intézményvezetőnek közleményben közzé kell tennie. d./ Az intézmény bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia. a bélyegző sorszámát, a bélyegző lenyomatát, a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását, a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét, a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást, a Megjegyzés rovatot a változások /visszaadás, elvesztés, megsemmisítés/ feltüntetésére. e./ A bélyegzők nyilvántartásáért az intézmény vezetője által kijelölt dolgozó a felelős Az ügyvitel és iratkezelés irányítása, felügyelete: Az ügyvitelt és az iratkezelést az intézményvezető irányítja, felügyeli. A pedagógiai tárgykörű iratkezelést, ügyvitelt félévenként az intézményvezető ellenőrzi, s erről írásbeli jelentést készít. A gazdasági tárgykör az intézményvezető feladatköre. 2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak: 2.1.Az iratkezelés: Az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, A kiadványok és egyéb iratok tisztázása/leírása, sokszorosítása/, továbbítása, postára adása, kézbesítése, Az irattárolás, irattári kezelés, megőrzés, A selejtezés és a levéltárnak való átadás Irat Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy /kotta, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, hangfelvétel, film, mágneses adattároló, feljegyzés, előterjesztés, jelentés, tájékoztató, tervezet, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 9

171 2.3. Irattári anyag Az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, az intézmény irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van 2.4. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja Az iratkezelési szabályzat Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezést, nyilvántartását, irattárolását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. 3. A küldemények átvétele és felbontása: 3.1. Az intézménybe érkező küldemények postai átvételére az alábbi dolgozók jogosultak: - intézményvezető, - óvodavezető, 3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az intézményvezető, az óvodavezető és intézményi titkár jogosultak. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az intézményt illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a sérülten érkezett illetőleg Felbontva érkezett megjegyzés, a dátumot, és alá kell írnia Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet /más, az intézményben működő társadalmi szervezet/ részére érkezett leveleket A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az intézményi titkárnak A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az intézményvezető vagy az óvodavezető felbonthatja, ha küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek 10

172 számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve az iratra rá kell vezetni A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá, ha a küldemény névtelen levél, illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik /fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb./ a borítékot az irathoz kell csatolni és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell A felbontott küldeményeket az intézményi titkár köteles haladéktalanul az intézményvezetőhöz, annak távollétében az óvodavezetőhöz továbbítani /amennyiben a küldemény felbontása az intézményi titkár feladata/. 4.Az iktatás: 4.1. Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az intézményvezető által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az intézményi titkárnak iktatás céljából bemutatni Iktatni kell: az intézményi érkezett és azon belül keletkezett iratokat Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni /pl. könyvelési bizonylatok/ Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: - az iktatás dátuma, - az iktatókönyv sorszáma /iktatószám/, - a mellékletek száma, - az ügyintéző neve, - irattári tételszám Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: - a sorszámot, - az iktatás idejét, - a beküldő nevét és ügyiratszámát, 11

173 - az ügy tárgyát, - a mellékletek számát, - az ügyintéző nevét, - az elintézés módját, - az irattári tételszámot Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszám feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad Téves iktatás /vagy üresen hagyott iktatószám esetén/ a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon és fölé kell írni a helyes adatot Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni Ha az ügyben az intézmény iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon /az első iktatási számon/ kell kezelni Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kel az új iktatószámhoz Az intézményvezető engedélye alapján, gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó név, tárgy, hely, intézmény alapján kell nyilvántartani. 5. Kiadványozás: 5.1. A kiadvány az intézményi ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az intézményben csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 5.4.Az intézményi kiadványozási joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek. - intézményvezető: minden irat esetében, 12

174 - óvodavezető: a gyermekekkel és az óvoda működésével kapcsolatos iratok esetében, 5.5. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadványozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadványozás engedélyezése esetén K jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról /gépelés, sokszorosítás, stb./ 5.6. A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az intézményi titkár tisztázza A tisztázással kapcsolatos előírások: - tisztázni csak K betűvel, dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad /ettől eltekinteni csak az intézményvezető külön utasítására lehet/, - a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével, - a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat 6 pontjában megfogalmazott követelményeknek, - leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírás nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után s.k. jelzést kell tenni, és az iratra A kiadvány hiteles záradékot rá kell írni, majd az intézményi titkárnak vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával is Az intézmény hivatalos iratainak /kiadványainak/ tartalmi és formai követelményei: a./ A kiadvány bal felső részén: - az intézmény megnevezése, címe, telefonszáma, - az ügy iktatószáma, - az ügyintéző neve, - b./ A kiadvány jobb felső részén: - az ügy tárgya, - a hivatkozási szám vagy jelzés, a mellékletek darabszáma - c./ A kiadvány címzettje d./ A kiadvány szövegrésze /határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is/. e./ Aláírás f./ Az aláíró neve, hivatali beosztása g./ Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata 13

175 h./ keltezés i./ Az sk. jelzés esetén a hitelesítés A boríték címzése: A kiadványon feltüntetett címzettnek készítik el. Legyen rajta az iktatószám, a postai irányítószám, a továbbításra vonatkozó különleges utasítás /soron kívüli, ajánlott, stb./ Ajánlott levélben csak a fontos, nehezen pótolható iratokat szabad küldeni /okmányok, átvételi igazolás, pályázat, tértivevénnyel kell elküldeni, ha az átvétel időpontjáról tudomást akarunk szerezni./ A kiadványok továbbítása: - a kiadványokhoz a borítékokat az intézményi titkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. - A kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia. - A küldemények haladéktalan továbbításáért az intézményi titkár a felelős. - A küldemény továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítővel, táviratban, telefaxon, en, - A továbbítás mindkét esetben az intézményvezető által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik. - Kézbesítésre csak sürgős, kivételes esetben kerüljön sor. 6. Az irattárolás rendje: 6.1. Az elintézett iratokat az intézményi titkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban, 6.2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg, 6.3. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Fel kell venni a nem kötelező listán szereplőgazdálkodási, könyvelési, bérügyi iratokat is Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. Az elintézett ügyeket záradékkal kell ellátni. 6.5.Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az intézményi raktár Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az intézményi raktár helyisége. 14

176 6.7. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az intézmény kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. A másolatot, a másolat hiteles keltezéssel, bélyegzőlenyomattal és az engedélyező aláírásával, felirattal kell ellátni. 7. Az iratok védelme: Iratot a munkahelyről kivinni, tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető engedélyével szabad. Az ügykezelőnél lévő iratba más személy csak akkor tekinthet be, ha tevékenysége ellátása összefüggésben van az ügyirattal. 8. Az iratok selejtezése, levéltári átadása: 8.1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. A csoportokat le kell zárni, tételes jegyzéket kell készíteni róluk Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - Hol, és mikor készült a jegyzőkönyv, - mely csoport anyagát érinti a selejtezés, - mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva, - milyen mennyiségű /kg./ irat került kiselejtezésre, - kik végezték, és kik ellenőrizték a selejtezést A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. A nem iktatott iratokat a selejtezési eljárással együtt kel kezelni A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak kell átadni 9. Az intézmény irattári terve: Irattári Ügykör megnevezése Őrzési idő Tételszám /év/ 15

177 Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézmény létesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhető 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető 3. Pályázatok, személyzeti, bér- és munkaügy nem selejtezhető Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 11.Panaszügyek 5 Nevelési oktatási ügyek 12. Nevelési oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető 14. Felvétel átvétel Fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Pedagógiai szakszolgáltatás, továbbképzés, tankönyvrendelés Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyermekvédelem 3 Gazdasági ügyek 26. Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, határidő nélküli helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 27. Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A gyermekek ellátása, juttatásai, térítési díjak, szociális juttatás kirándulás, táborozás, nevelési időn kívüli foglalkozások Záró rendelkezések: A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára /közalkalmazottakra és más dolgozóra/ Jelen szabályzat és annak melléklete év április hó 01 napján lép hatályba. 16

178 10.2. A Szabályzat hozzáférhetősége és módosítása: A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a tanári szobában, a titkárságon és a könyvtárban. Az intézményi titkárnak gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges PH. intézményvezető - 17

179 5. sz. melléklet A VIRÁGOSKERT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

180 Jelen szabályzat a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, adatkezelési és informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. 1. Általános rendelkezések Jelen Szabályzat a következő jogszabályok rendelkezésein alapul: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, - a statisztikáról szóló évi XLVI. Törvény 2. A személyi iratok kezelésének főbb adatvédelmi követelménye Az intézményben személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre: - a személyi anyag iratai, - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, - a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás, stb.), - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott egyéb iratai. Ezen szabályzat alkalmazása során: Értelmező magyarázó rendelkezések a) személyes adat: meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, mind addig, amíg kapcsolata az érintett személlyel helyreállítható, b) különleges adat: egészségi állapotra vonatkozó személyes adat /más un. Különleges adatot a személyügyi adatkezelő nem tarthat nyilván/, c) közérdekű adat: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat, d) titkos ügyiratkezelés: az adatnyilvántartás Szolgálati titok minősítésű adatainak előírás szerinti kezelése annak teljes folyamatában (átvétel, kiadás, betekintés, visszavétel, továbbítás, nyilvántartás, hitelesítés, tárolás, selejtezés), e) helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása f) másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat), g) adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásnak megakadályozása, h) személyügyi feladatokat ellátó személy: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő) aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel. Az intézménynél ezen személyek alatt értendők az intézményvezető, helyettese és óvoda- 2

181 titkár, valamint meghatározott feladatok vonatkozásában a számítástechnikai feladatokat ellátó közalkalmazott. Jogosultságok és felelősségi szabályok A személyi iratok kezelése során az alábbi jogosultságokat és felelősségi szabályokat kell érvényesíteni: a) A személyügyi szervezeti egység minden munkatársának a munkavégzésükhöz szükséges mértékű, teljes körű adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, üzemeltetési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. Adattörlés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, valamint helyesbítés csak vezetői engedéllyel történhet. A vezető vagy az általa megbízott személy jogosult és köteles a személyügyi nyilvántartás folyamatos jog és szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére. b) Az óvodatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltozást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési, üzemeltetési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. c) A vezetőnek, helyettesének, az óvodatitkárnak az illetményszámfejtéshez nélkülözhetetlen adatok vonatkozásában, az intézmény szervezeteit illetően részleges adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, üzemeltetési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. d) Az intézményvezető jogosult az óvoda közalkalmazottjának személyi nyilvántartásba teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomásukra jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatják fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatják tudomására. e) A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba betekintésre, helyesbítés, másolat, kivonat kérésére illetve megismerésére, és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. f) A személyügyi számítástechnikai nyilvántartás programfejlesztője, karbantartója a nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. g) Az ügyiratkezelő hozzáférési jogosultsága a jelentő lapokra, illetve a számítástechnikai eszközök hozzáférési jelszavát tartalmazó nyilvántartás nyilvántartásba vételére, meglétének ellenőrzésére, selejtezésére terjed ki. h) Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek, adatkezelést megismerhetik, az adatkezelő helyiségekbe beléphetnek. j) Az intézményvezető felel, ezen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglalt adatvédelmi követelmények közzétételéért. Általános feladatok és eljárási szabályok: a) A közalkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. b) A személyügyi feladatokat ellátó személy (óvodatitkár) köteles gondoskodni arról, hogy az adatot a megfelelő személy iratra, adathordozóra a keletkezésétől, 3

182 változásától, helyesbítésétől számított 5 munkanapon belül munkatársai rávezessék, illetve kezdeményezni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. c) A személyügyi feladatot ellátó közalkalmazott az általa kezelt közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet és köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. d) A közalkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak az ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi faladatot ellátó személy vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. e) Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó közalkalmazott hivatali helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (páncél, - vagy lemezszekrényben) elzártan lehet. f) A személyügyi feladatot ellátó személy helyiségét ha ott senki nem tartózkodik bent, zárva kell tartani. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók tárolhatják. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai: a) A személyügyi adatkezelést végző helyiségekbe az ott dolgozókon kívül csak a személyügyi szervezet felettes vezetője, saját konkrét ügyében az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott és felettese, az új felvételre jelentkező és az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be. b) A számítástechnikai mágneses adathordozókat, amelyeken személyügyi programok és adatok vannak, felhasználásuk megkezdésekor egyedi azonosító számmal, nyilvántartásba kell venni, azt a mágneses adathordozókon fel kell tüntetni, a nyilvántartásban szerepelnie kell a nyilvántartási számnak, a használatba vétel időpontjának, kezelésre átvevő aláírásának, számítástechnikai nyilvántartás esetén nevének. c) A személyügyi feladatot (is) ellátó személy által vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett mágneses adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért az átvevő adatkezelő felelős. d) A számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító jelszóval kell lehetővé tenni. e) A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. f) Az egyénenkénti azonosító jelszavakról szolgálati titkos kezeléssel nyilvántartási dokumentációt kell felfektetni, lemezszekrényben vagy kazettában köteles tárolni. g) A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyét csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. h) Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá. 4

183 Az üzemeltetés biztonsági szabályai: a) A közalkalmazotti nyilvántartás számítástechnikai eszközei kezelőjének (használóinak) nevét a hozzáférési jogosultságot biztosító azonosító jelszónyilvántartás mellett kell tárolni, a jelszót az üzemeltető személyének megváltozásával egyidejűleg, vagy szükség szerint meg kell változtatni. b) A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a vezető felhatalmazásával változtatható meg. c) A közalkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikus módon nyilvántartsa az üzemeltetést az üzemeltetés időpontját, a kezelést végző személyeket, a kezelt adatokat valamint az üzemzavarok hatásainak elhárítása érdekében legalább napi 10 mentést kell biztosítania. d) A közalkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat legalább hetente egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni, - mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével, - az adatállományok változását naplózni kell. e) Annak érdekében, hogy a közalkalmazott megismerhesse, azt, hogy a közalkalmazotti adatnyilvántartásban szereplő adataiból kinek, milyen célból és milyen terjedelemben szolgáltattak adatot (adattovábbítás), az adatszolgáltatásra jogosultsággal ezen szabályzatban felhatalmazottak részére történő adatszolgáltatásról a megjelölt adatokkal A személyügyi szervezeti egységnek nyilvántartást kell vezetnie, melyet öt évig meg kell őriznie. A személyi iratok iktatása (1) A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keltezésének időpontját is. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Az irattározás a közalkalmazotti jogviszony fennállásáig a személyzeti ügyintézőnél történik. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az iskolatitkár feladata. Az iratok tárolása, őrzése, kezelése is az ő feladata. (2) A személyi iratokat a közszolgálati jogviszony megszűnését követően történő irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő személy (ügyintéző) aláírását. (3) Az irattárban elhelyezésre kerülő régi anyag elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, ahhoz csak az intézményvezető, a helyettese férhessen hozzá. (4) A személyi iratok a közalkalmazottat alkalmazó intézmény tulajdonát képezik. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. (5) A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat amennyiben a jogviszony nem jött létre az érintettnek, illetve a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni. E szabály betartása minden esetben kötelező, mivel ellenkező esetben megsérülhetne az érintett adatvédelmi jogai. 5

184 A személyi iratokba történő betekintés szabályai A személyi iratokba csak az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni: - Óvodavezető - Fenntartó szervezet vezetői - Belügyi szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) - Munkaügyi központ A személyi iratok kezelésének legfontosabb technikai szabályai (1) Az intézménynél keletkezett személyi iratok kezeléséről a jelen közalkalmazotti adatvédelmi, valamint az ügyirat-iratkezelési szabályzatban kell rendelkezni. (2) A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - közokirat, vagy a közalkalmazott nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, illetve - jogszabályi rendelkezés. (3) A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. (4) A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről a Hivatal ügyirat kezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendezni. Az intézménynél az adatvédelmi törvény hatályba lépése előtt keletkezett személyi iratok kezelésének szabályai: (1) Az intézménynél az adatvédelmi törvény hatálybalépése előtt keletkezett és tárolt személyi iratokat kivéve a kinevezési (alkalmazás iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, két évnél nem régebbi önéletrajzot régi anyag elnevezéssel zárt anyagként az irattárban elkülönítetten kell elhelyezni, és 5 évig meg kell őrizni. (2) A kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, 5 évnél nem régebbi önéletrajzot a személyi anyagba kell áthelyezni. (3) A zárt anyagként irattárba helyezett iratokba való betekintésre csak a személyi iratokba történő betekintés szabályai (3. ) című fejezetben felsorolt személyek jogosultak. A személyi anyag tartalma (1) A személyi anyag tartalma: az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az esküokmány, a kinevezés, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratok, a minősítés, 6

185 a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, valamint közalkalmazotti igazolás másolata. (2) A fenti iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. (3) A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: a) saját adataiba a közalkalmazott, b) a közalkalmazott felettese, c) a törvényességi ellenőrzést végző, d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, e) munkaügyi per kapcsán a bíróság, f) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, g) az illetmény számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül. A felelősségi viszonyok szabályai (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményben: - az intézményvezető, - az érintett közalkalmazott felettese, - óvodatitkár - a közalkalmazott, ügykezelő, fizikai alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. (2) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban álló felettese felelősségi körén belül minden esetben köteles az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. (3) Az óvodatitkár felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 5 munkanapon belül rávezessék, - a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását a kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék, - ha a közalkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul köteles eljárni. (4) A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelősségi körén belül köteles - gondoskodni arról, hogy az általa kezelt a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, 7

186 - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a személyzeti szervezet vezetőjénél, ha a megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. (5) A közalkalmazott, ügykezelő, fizikai alkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Biztonsági előírások (1) Az adatbiztonság szabályozásának biztosítani kell: a) az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását, b) az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését, c) annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnika és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre vagy a tár tartalmát illetéktelenek megismerjék, töröljék vagy bármely módon megváltoztassák, d) annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt távadat átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek, e) a hozzáférési jogosultság betartását, f) azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak, g) annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzíti, illetve intézkedett a rögzítésről, h) annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák. (2) A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kiválasztani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen, - azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni, - számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell, - az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni, - meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik, - a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártyás jelszó) szolgálati titokként kell kezelni, - gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsága megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá. 8

187 (3) Az üzemeltetési biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - össze kell állítani és elérhető helyen kell tartani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni, - meg kell határozni az adatokhoz való hozzáférés szintjének szabályait, - külső személy pl. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg, - a számítástechnikai rendszert ideértve a programokat is dokumentálni kell. A rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg, amelyet ellenőrizni kell, - a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni, - a számítástechnikai rendszer üzemeltetéséről hagyományos vagy automatikus módon nyilvántartást kell vezetni, amelyet az arra illetékes személynek folyamatosan ellenőrizni kell, - a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, - olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz. (4) a technikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, - az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell, - a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, - az adatok és az adatállományok változását naplózni kell, - az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, - on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, - a programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását ha a próbát külső szerv vagy személy végzi el kell kerülni. (5) Az információ-továbbítás szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: Meg kell határozni, hogy a közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni: - mely jogszabály alapján, - kinek mely szervnek, - milyen tartalommal lehetséges, - a rendszer adminisztrációjának teljes körűen tükröznie kell az adatszolgáltatást, - a teljesített adatszolgáltatásuk során a vezetők nevét és technikai azonosító kódját tartalmazó adathordozójukat szolgálati titokként, a TÜK szabályok betartása mellett - kezelik. 9

188 AZ ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE A közalkalmazott - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje - anyja neve - lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám - családi állapot - gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, az eltartás kezdete) I. II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata - idegennyelv-ismerete III. - korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok megnevezése - a munkahely megnevezése - beosztása - besorolás - a megszűnés módja IV. - a közalkalmazotti jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok - állampolgársága - erkölcsi bizonyítvány száma, kelte - szakvizsga adatai - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok, - esküokmány száma, kelte. V. - az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a közalkalmazotti jogviszony kezdete - közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR száma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minősítések időpontja - hatályos fegyelmi büntetése 10

189 - személyi juttatások VI. VII. - a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama VIII. - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja, módja, a végkielégítés adatai. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő személyi iratok kezelése A személyi iratok köre és csoportosításuk a) személyi anyag iratai: - alapnyilvántartás adatlapja, - önéletrajz, esküokmány, erkölcsi bizonyítvány, - minősítés, értékelés iratai, - kinevezéssel, besorolással, vezetői megbízással és ezek módosulásával összefüggő, közalkalmazotti jogviszony megszűnéssel kapcsolatos iratok, - hatályos fegyelmi ügyek iratai, b) közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok. - juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), - közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmassági igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYÁS, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, c) közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszony iratai (katonai szolgálat, felkérések, további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása), d) közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok (szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolata, be-tekintési kérelem), f) az illetményszámfejtéssel és az illetménnyel összefüggő más jogviszonyokkal (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetési letiltás, stb.) kapcsolatos iratok, melyek a c.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik. 11

190 Eljárási szabályok - A felsorolt iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezéssel ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében. - Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében a közalkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével nyilván kell tartani. - A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását- a későbbi törölhetőség érdekében ceruzával kell vezetni. Az átadott személyi iratgyűjtő iratairól a lezárt tartalomjegyzék másolata és az átadólevél marad az átadó szervezeti egységnél. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyi szervezeti egységének feladata. - A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetési letiltás, családi pótlék stb. iratok, a központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése, kezelése az illetményszámfejtő szervezeti egység feladata - A személyi iratok külön számtartományon belüli gyűjtőszámon iktatása az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályai szerint történik úgy, hogy abból másolati példányt az iktatóba nem kell leadni. Irattárazásuk a munka- viszony fennállásáig az iskolatitkárnál történik. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz, csak a személyügyi feladatot ellátó munkatárs férjen hozzá. - a személyi iratoknak a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő személyügyi munkatárs aláírását. - Az intézmény központi irattárában elhelyezésre kerülő régi anyag elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak a személyügyi szervezeti egység illetékes munkatársai férhessenek hozzá. Változások jelentése - Minden közalkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy másolatával) igazolni a személyügyi szervezeti egység illetékes munkatársának: a) név, b) családi állapot, c) eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), d) lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, e) iskolai végzettség, f) szakképzettség, g) tudományos fokozat, h) állami nyelvvizsga, i) iskolai végzettség, szakvizsga stb. - A tartós (3 hónapot meghaladó) távollétek kezdetét, és ha ismert, várható befejezését, - a 3. hónap elérésekor az illetmény számfejtő szervezeti egység havonta a tárgyhónapot követő 3-ig írásban adja meg az iskolatitkár részére. 12

191 - A bejelentett adatváltozást a köztisztviselő személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. - A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. - Az áthelyezéshez a hozzájárulás megadása nem kötelező. Elfogadása esetén a három fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben a fogadó szervezetnél nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége.) - A közalkalmazott kérelmére akkor kell a végkielégítést az utolsó munkában töltött napon kifizetni, ha felmentésére a Kjt. 37. /10/ bekezdés alapján kerül sor. - Az egységes iratkezelés kialakítása érdekében egyidejűleg a besorolási okiratok elnevezését, kinevezési okirat - ra kell módosítani. Az okirat módosítások alkalmával közölni kell a Közalkalmazotti Szabályzat előírásai szerint megállapított törzsgárdatagság kezdő évének időpontját is. 3. A közneveléssel összefüggő adatkezelés A évi CXC. törvény A köznevelésről 41.. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését Nyilvántartható adatok (1) A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. (2) A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. (3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. (4) A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok 13

192 d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok db) az a köznevelési feladat, amelyre a jogviszony irányul dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok dd) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok df) gyermekbalesetekre vonatkozó adatok dg) a gyermek oktatási azonosító száma dh) mérési azonosító 3.2. Adatok továbbítása A 2 3. pontban foglalt adatok az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók - a fenntartónak, - a kifizetőhelynek, - a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, - a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, - a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, - a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR jogszabályban meghatározott működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A gyermek adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, óvoda-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése 14

193 céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. A gyermek a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett csoporton belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, történik, a szakmai ellenőrzés végzőjének, A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Titoktartási kötelezettség - A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. - A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. - A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 15

194 A köznevelés információs rendszere - A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. - A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. - A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki óvodai jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. - Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. - A tanulói nyilvántartás a gyermek a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, k) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, l) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, m) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, n) nevelésének, oktatásának helyét, o) tanulmányai várható befejezésének idejét, p) évfolyamát tartalmazza. - A gyermekek nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül csak az óvodai jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A nyilvántartásban adatot az óvodai jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 16

195 - Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként tartott foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Virágoskert Óvoda és Bölcsőde adatkezelői ezen szabályzaton túl munkájuk során figyelembe veszik a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde ügyintézésének, iratkezelésének szabályai c. szabályzatát. 17

196 ZÁRADÉK (1) Az intézkedés szeptember 01-én lép hatályba. (2) Az intézmény vezetője felelős jelen intézkedésnek az irányításuk alá tartozó közalkalmazottakkal való megismertetéséért. (3) A Közalkalmazottak jelen intézkedést a személyzeti feladatokat ellátó ügyintézőnél tekinthetik meg. (4) A jelen intézkedésben foglalt rendelkezések vétkes megszegése a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségszegésnek minősül. Rákóczifalva, P.H. intézményvezető 18

197 6.számú melléklet Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. HÁZIREND BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG Az intézmény neve: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe: Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 60. Intézményvezető: Dr Korpásné Horváth Ildikó Telefon: 06/ A bölcsőde megnevezése: Bölcsődei Tagintézmény A bölcsőde címe: Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33. Telefon: 06/ Bölcsődevezető: Marton Jánosné

198 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. Bevezető Kedves Szülők! A házirendünk gyermekekre, szülőkre és az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkozik. Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására, ezzel is segítve a bölcsőde és a család kölcsönös bizalomra épülő együttműködését. 2

199 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. A bölcsőde alapadatai Az óvoda fenntartója: Rákóczifalva Város Önkormányzat Az intézmény neve: Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe: 5085 Rákóczifalva, Rákóczi u. 60. A bölcsődei intézményegység címe: 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33.. Telefon: 06/ Intézményvezető: Fogadóórája: Dr Korpásné Horváth Ildikó Telefon:06/ minden hónap első keddjén 14,00 15,30 h-ig Intézményvezető helyettes óvoda Csák Csabáné Telefon: 56/ Tartózkodási helye: 5085 Rákóczifalva, Rákóczi út 60. Intézményegység vezető (bölcsőde) Marton Jánosné Telefon: 06/ Tartózkodási helye: 5085 Rákóczifalva, Toldi út 33. Fogadóórája: Hétfő: 12,00-13,00 h Óvodatitkár Mazug Ildikó Telefon: 56/ Tartózkodási helye: 5085 Rákóczifalva, Rákóczi u. 60. A bölcsőde orvosa: Dr. Korpás László István Bölcsődei csoportok száma: 1 Bölcsődei férőhelyek száma: 14 fő Közalkalmazotti jogviszonyban: Intézményvezető: 1 fő Kisgyermeknevelő 2 fő (Egy bölcsődevezető. heti 2 órában) Bölcsődei dajka: 8h-ban Szakács: 8h-ban Bölcsődeorvos: vállalkozói szerződés keretében, havi 4 órában A gyermekek nevelése során felmerülő problémák esetén az alábbi intézmények, illetve szakemberek segítségét vehetik igénybe a bölcsődevezető közreműködésével, valamint az intézménnyel rendszeres kapcsolatot tartó intézmények, szervezetek és személyek: Gyermekvédelmi felelős: Marton Jánosné Tartózkodási helye: 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33. Fogadóórája: Hétfő: 12,00-13,00 h Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Telefon: 06 30/

200 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. A bölcsőde a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde önálló szakmai egységként működő intézményegysége, a Házirend témakörébe tartozó szabályokat alábbiak szerint határozza meg. 1. A házirend hatálya I. Általános szabályok - a gyermek és hozzátartozóik vonatkozásban az intézményi jogviszony kezdetétől, - az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéstől, - a látogatók Intézménybe történő belépésétől. 2. A gyermekek felvételnek szabályai A bölcsődei jelentkezés a Bölcsődei jelentkezési lap -on történik. A gyermekek felvételéről az intézményvezető dönt a bölcsődevezetővel történő egyeztetés után. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv (1) bekezdése, és az ennek alapján készült helyi gyermekvédelem szabályairól szóló 7/2007. (IV. 02.) 10. -a értelmében a bölcsődébe a gyermek húsz hetes korától annak az évnek a december 31-ig vehető fel, amelyben a gyermek a 3. életévét betölti. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. Az intézménybe elsősorban azok a gyermekek vehetők fel: - akiknek a napközbeni otthoni ellátását, gondozását szülője/ törvényes képviselője nem tudja biztosítani, - akiknek egészséges fejlődése érdekében szociális vagy egyéb ok miatt szükséges a szakszerű bölcsődei gondozás, nevelés. Amennyiben az ellátás igénybevételére irányuló kérelmek száma meghaladja a bölcsődei férőhelyek számát, a kérelmek elbírálásánál azt a gyermeket kell előnyben részesíteni: a) akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akiről szülője, nevelője, gondozója munkavégzése, tartós betegsége, szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni, vagy c) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül. A szülőknek a kérelem mellé csatolni kell a gyermekorvosi vagy háziorvosi igazolást gyermeke egészségi állapotáról. 4

201 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. 3. Nyitva tartás - a bölcsődébe érkezés és távozás A bölcsődében 20 hetes kortól 3 éves korig gondozzuk a gyermekeket, hétfőtől péntekig, 6 és 17 óra között. - A bölcsőde naponta reggel 6-tól 7.45-ig fogadja az érkező gyermekeket. - Reggel folyamatosan érkeznek a gyermekek 7.45-ig, majd 8.30-ig az átvétel szünetel. Kérjük, hogy között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte, esetleg utána érkezzenek. - Lehetőség van rendszeres későbbi érkezésre is, ebben az esetben azonban reggelit nem tudunk biztosítani. - A gyermek hazavitelére délután 17 óráig van lehetőség. - A gyermek hazaviteléről a nyitvatartási időn belül a szülők ill. a szülők által írásban meghatalmazott vagy a kisgyermeknevelőnek előzetesen bemutatott felnőtt gondoskodik. - Alkohol vagy drog hatása alatt álló szülőnek (felnőttnek), 14 éven aluli kiskorúnak, meghatalmazás nélküli idegen felnőttnek a kisgyermeknevelő nem adja ki a gyermeket. - Folyamatban lévő válás, egyéb családi problémák esetén a gyermek személye körül kialakult vitának a bölcsőde nem szolgál helyszínéül. Válás esetén a láthatási jogot a bölcsődén kívül kérjük tisztázni. - Elvált szülők esetén a bírósági végzésnek megfelelően járnak el a kisgyermeknevelők. A bölcsőde évente a dolgozók szabadságolása, valamint a karbantartás, nagytakarítás miatt két hétre tart zárva. A zárási időpontról az év február 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. Amennyiben egy probléma a szülők egy csoportját közösen érinti, úgy a bölcsődének kötelessége szülői fórumot szervezni e téma megbeszélésére. 4. A gyermekek átadása, átvétele A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott, illetve a gyermek személyes tárgyaiért, a bölcsődébe behozott értéktárgyakért /óra, ékszer, stb./ valamint a közös helyiségekben elhelyezett egyéb tárgyakért /babakocsi, ruhanemű, cipő, játék, stb./ felelősséget nem tudunk vállalni. A helyiségek nyitottságát az érkezés távozás időszakára biztosítanunk kell. Kérjük, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekre nyakláncot és gyűrűt ne adjanak. A bölcsődébe járó gyermekek számára a szülőknek kell biztosítaniuk csoportszobai és az udvari ruházatot, váltócipőt. Kérjük, váltóruháról is szíveskedjenek gondoskodni. A ruhaneműbe és cipőbe a gyermek nevét szíveskedjenek beírni. Kérjük, ne hagyjanak az öltözőszekrényben ételmaradékot és használt pelenkát. 5

202 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. A gyermek érkezésekor a szülő öltözteti át gyermekét az aznapra szánt saját játszóruhájába, majd a gyermek korától függően felkínálja a bilit vagy a WC használatát. A kézmosásban a gyermek egyéni szükséglete szerint segít, s tisztán, rendezetten adja át a kisgyermeknevelőnek gyermekét. Tájékoztatást nyújt a gyermek hogylétéről, a vele kapcsolatos otthoni eseményekről. A gyermek távozásakor, délután a kisgyermeknevelő röviden tájékoztatja a szülőt a napi eseményekről. Ismét a szülő öltözteti át gyermekét az otthoni ruhába, a bölcsődében használt saját ruháját hazaviszi. 5. Bölcsődébe járás és távolmaradás - A gyermek adataiban bármilyen változás következik be, a szülő köteles azt a kisgyermeknevelő részére 15 napon belül írásban bejelenteni és az igazoló dokumentum fénymásolt példányát átadni. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. Az első napon a szülő orvosi igazolást nyújt be, mely tartalmazza, hogy gyermeke fertőzőbetegségben nem szenved és a kötelező védőoltásokkal rendelkezik. A többi gyermek egészsége érdekében lázas (37,5 C és ennél magasabb testhőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. Hányás, hasmenés és kiütés esetén a gyermeket csak orvosi igazolással tudjuk fogadni. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődevezetőt értesíteni kell. A gyermek gyógyszer és ételérzékenységéről a szülő tájékoztassa a bölcsődét, a kivizsgálás eredményét kérjük a bölcsődeorvosnak bemutatni. A bölcsődeorvos kitiltó és vizsgálatokra vonatkozó utasításait szíveskedjenek betartani. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. Kérjük, hogy ilyen esetben a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjon a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. A gyermek távolmaradásának bejelentése Ha a szülők gyermeküket betegség vagy más ok miatt nem hozzák bölcsődébe, a távolmaradás okát a megbetegedést követően aznap 9 h -ig szíveskedjenek közölni a kisgyermeknevelőnek az étkezések igény szerinti biztosítása érdekében. Ha a gyermek bármilyen okból 3 napnál hosszabb ideig nem látogatja a bölcsődét, csak az orvos által kiadott igazolással együtt hozható legközelebb. Amennyiben a szülő előre tudja a távolmaradás időpontját / szabadság, szabadnap / azt egy nappal korábban jelezze a bölcsődében, hogy csak a ténylegesen igénybe vett napokra fizessen térítési díjat. 6

203 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. 6. A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítése érdekében lehetőséget biztosítunk: a szülővel történő beszoktatásra, a kisgyermeknevelő-szülő napi találkozásaira, az üzenő füzeten keresztül történő információcserére, (az üzenőfüzetbe történő bejegyzéseiket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkoznak), szülői értekezletekre, csoportbeszélgetésekre, a (kisgyermeknevelővel előre egyeztetett időpontban) a bölcsőde életébe való betekintésre, igény szerint családlátogatásra, a családokkal közös programokon való részvételre, (Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, Anyák napja). A bölcsőde nyitottsága biztosítja a szülők számára, hogy aktív részesei legyenek gyermekük közösségi életének. 7. Térítési díj befizetése Az étkezési térítési díj fizetése utólag, vagyis a ténylegesen igénybe vett étkezési napok száma alapján történik. Az étkezési ív zárásakor a szülő egyeztető íven, aláírásával hagyja jóvá a lezárásra kerülő hónapban igénybe vett étkezési napok számát. Kérjük, hogy a bölcsődei térítési díjat havonta az előre jelzett napon, pontosan fizessék be. A bölcsődei térítési díjat előre a kijelölt napon kell fizetni akkor is, ha a gyermek éppen hiányzik. Fizetési és egyéb gondjaik esetén keressék a bölcsőde szakmai vezetőjét, aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. Amennyiben a szülő nem jelezte a gyermek távolmaradását, akkor a hiányzás első napjának térítési díját ki kell fizetni A gyermekek étkezését csak akkor tudjuk biztosítani, ha előző nap 9,00 óráig jelzik a szülők ilyen irányú kérésüket. Ez történhet személyesen vagy telefonon. Bejelentés nélkül behozott gyermekek részére a szülő köteles étkezést biztosítani. A Csüllög és Fia Kft által működtetett konyhán befizetheti az aktuális, egy napi étkezési térítési díjat. Ennek tényét a kisgyermeknevelő részére a befizetést igazoló bizonylat bemutatásával jelzi. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, a kérelem elbírálási rendje: A térítési díjjal összefüggő kedvezmények: Az intézmény vezetője a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeiről és azok igénybevételének módjáról tájékoztatja a kötelezettet: a) a beíratáskor, b) az ellátás igénybevételének megkezdésekor, és c) a normatív kedvezmények megváltozásakor 7

204 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. - A bölcsődei nevelésben részesülő gyermek után járó, a Gyvt (5) bekezdés a) pontja szerinti gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez a kötelezett nyilatkozatot (A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet 6. melléklete) nyújt be az intézményvezetőnek. A kötelezett egy nyilatkozatot nyújt be, ha az ugyanazon intézménybe járó gyermekei után azonos jogcímen igényli a normatív kedvezményt. - A térítési díj mértékét a fenntartó határozza meg. Ingyenes étkezésre jogosultak: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek - tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek - azok az egészséges gyermekek, akiknek a családban nevelkedő testvére- függetlenül az életkorától- tartósan beteg vagy fogyatékos - akinek a családjában három vagy több gyermeket nevelnek - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át. Az ingyenes étkezés igénylésének módja: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozattal. 8. A gyermekekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok - A gyermekek egészsége és testi épségének védelme érdekében minden kisgyermeknevelő kötelessége a veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformákra a figyelmet felhívni. A bölcsődei tevékenységek alkalmával felhívjuk a gyermekek figyelmét az eszközök helyes használatára és a helyes viselkedésre. Az ismertetés a gyermekek életkorának megfelelő szinten történik. Az esetlegesen mégis bekövetkező beleset esetén a kisgyermeknevelő teendőinek sorrendisége: o Elsősegélynyújtás, a sérült ellátása, o A kisgyermeknevelő döntése alapján, szükség esetén (szükség szerint), köteles gondoskodni az orvosi ellátásról. o A szülő értesítése, o Baleseti jegyzőkönyv kitöltése. o A balesetről a kisgyermeknevelő köteles tájékoztatni a bölcsődevezetőt és az intézményvezetőt, távolléte esetén helyettest, annak távollétében az SZMSZ-ben rögzített következő személyt. Az intézkedés formájának eldöntése a kisgyermeknevelő feladata és felelőssége. 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje: 8

205 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. - A bölcsődébe járó gyermekek egészségügyi gondozását a bölcsőde orvosa és védőnő látja el. - A bölcsődevezető rendszeres kapcsolatot tart a bölcsőde orvosával, és megszervezi a gyermekek rendszeres védőnői ellenőrzését. - A bölcsőde orvosa hetente megvizsgálja a gyermekeket, elvégzi a státus vizsgálatot és ellenőrzi az étlapot. - A védőnők évente többször ellenőrzik a gyermekeket a közösségben. 10. A bölcsőde egészségvédelmi szabályai: A bölcsőde működése során az által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! - A bölcsődében megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. - A kisgyermeknevelő addig gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. - Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek a bölcsődét teljes gyógyulásig nem látogathatja. - Betegség miatti hiányzás után kérjük, ne feledkezzenek el az orvosi igazolás bemutatásáról, amennyiben nem betegség miatt hiányzik gyermekük, kérjük, jelezzék a kisgyermeknevelőnek a hiányzás okát és várható idejét. Orvosi igazoláson a gyógykezelés időszaka legyen rajta. (tól- ig hiányzás) - A bölcsőde főzőkonyháján csak egészségügyi könyvvel (megfelelő orvosi vizsgálatokkal) rendelkező, ott dolgozó személyek tartózkodhatnak. - A csoportszobában a szülők csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (beszoktatás, nyílt napok, ünnepélyek, szülői értekezlet ) - Az intézmény egész területén a dohányzás tilos! - A bölcsőde helyiségeit, más célra átengedni csak a gyermekek távollétében, (nevelési időn túl) a fenntartó engedélyével lehet. - A bölcsőde dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők, vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. - A bölcsőde helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezetek nem működhetnek. 9

206 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. 11. Egyéb rendelkezések A panaszjog érvényesítésének módja A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője panaszával a bölcsőde vezetője felé fordulhat: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, - az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. A bölcsődevezető a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény vezetőjéhez, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény 15napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A gyermeki érdekképviseletet a bölcsődei Érdekképviseleti Fórum látja el. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: - az intézményben ellátásban részesített gyermekek törvényes képviselői - Szülői választmányi tagok, - az intézményi dolgozók képviselője az intézményt fenntartó önkormányzat képviselője 12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: A bölcsőde működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-gondozómunka szokásos menetét akadályozza, illetve a bölcsődébe járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: A természeti katasztrófa A tűz A robbantással történő fenyegetés. A lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a tényről az épületben levő valamennyi személyt, majd ezt követően történik meg a gyermekek mentése a bölcsőde épületében található Tűzriadó terv mentési gyakorlata alapján. A tűzvédelmi felelős (bölcsődevezető) közreműködik a bölcsőde elhagyásának lebonyolításában. A gyermekcsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt helyen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek kisgyermeknevelői a felelősek. A gyermekek további elhelyezését meg kell oldani a szülők értesítéséig. 10

207 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. Tájékoztatjuk a kedves Szülőket, hogy az intézmény területén a dohányzás nem engedélyezett! Köszönjük, hogy a házirend betartásával segítik munkánkat. Együttműködésükre, partnerségükre minden esetben számítunk! 11

208 Virágoskert Óvoda és Bölcsőde Tel./fax: 56/ Rákóczifalva ovodavezeto Rákóczi F. u. II. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Házirend nyilvános. A Házirend érvényességi ideje: visszavonásig A Házirend módosításának lehetséges indokai: - törvényi változások, - intézmény átszervezés, - szülői szervezet módosító javaslata (a szülők többsége 50 % felett). A Házirend a fenntartó jóváhagyásával érvényes. Intézményvezető. Bölcsődevezető Rákóczifalva,.év.hó..nap Ph. 12