Nyíregyházi KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 Nyíregyházi KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A P R O G R A M J A NYÍREGYHÁZA Ellenjegyző: Jóváhagyta: Gaszperné Román Margit Nyíregyházi Tankerületi Központ Igazgató Nyíregyháza,. Baloghné Németh Szilvia intézményvezető Nyíregyháza,..

2 Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, bűnösnek érzik magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megbecsülve érzik magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holtz) 1

3 Tartalomjegyzék B E V E Z E T É S... 5 NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI, ESZKÖZEI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA: A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATA ELJÁRÁSOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS-OKTATÁS SZÍNTEREI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ERKÖLCSI NEVELÉS NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, A TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK INTÉZMÉNYI TERV AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KEPCSOLATOS ISKOLAI TERV KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM KIEMELT STRATÉGIAI CÉLJAINK A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI A KÖRNYEZETI NEVELÉS TANÓRÁKON A KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOKON A KÖRNYEZETI NEVELÉS OSZTÁLYKIRÁNDULÁSON AZ ISKOLAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI KULCSKOMPETENCIÁK

4 10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELÕÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS, ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola közösségeinek együttműködése A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI BELÉPÉS AZ ISKOLÁBA, TOVÁBBHALADÁS TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE MAGASABB ÉVFOLYAMOKON MAGASABB ÉVFOLYAMOKON VALÓ TOVÁBBHALADÁS A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE HELYI TANTERV A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ 1-2. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A 3-4. ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ 5-6.ÉVFOLYAM PEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

5 22. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK..96 4

6 B E V E Z E T É S Fákat ültet a földmíves, amelynek a gyümölcsét Ő maga sohasem fogja élvezni. (latin mondás) Intézményünk több mint 100 éves múltra tekint vissza ben a Luther utcán, Alpár Ignác tervei alapján készült épületben kezdte meg működését Evangélikus Általános Iskolaként ben, az államosítást követően 4. Sz. Általános Iskola nevet kapta. Kodály Zoltán elvei és útmutatásai alapján 1958-ban kezdődött itt az ének-zene tagozatos képzés, mely a mai napig az iskola fő profilja. A gyerekek 6 éves koruktól naponta találkoznak a zenével énekórán, énekkari és hangszeres foglalkozásokon. Az iskola nagy létszámú növendékeiből több kórus is szerveződött. A legkisebbek a Nyitnikék kórus, őket követi a Napsugár kórus, a Cantemus fiú vegyeskar és a Cantemus gyermekkórus. Az iskola volt növendékeiből alakult a ma már nemzetközi hírnévre szert tett Pro Musica leánykar, a Banchieri énekegyüttes, a Cantemusvegyeskar is. A legnagyobb létszámú és a legtöbb sikert elért kórus, a Cantemus gyermekkórus 1974 óta a világ zeneirodalmának legszebb műveit énekli hangversenyein, hangjukat hanglemezek, rádió- és televízió felvételek őrzik, számos kortárs mű bemutatója fűződik nevükhöz, pályájukat különös események és eredmények kísérik. Hangversenyeztek a világ számos országában. A világ legjelentősebb kórusversenyein több mint 20 díjat szereztek. A kórus vezetője Szabó Dénes, Liszt - és Kossuth-díjas karnagy ben, a korábbi iskolaépület átadásának 100. évfordulóján vette fel iskolánk a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán nevét szeptemberétől költözött intézményünk a Vay Ádám körúton épült új, impozáns, a XXI, század kihívásainak is megfelelő épületbe osztályig folyik az oktatás, évfolyamonként két osztály van, 16 tanulócsoportban átlagosan 25 fővel alkotnak osztályközösséget diákjaink. 5

7 Iskolánk épülete a város szívében van, a Vay Ádám körút egyik legforgalmasabb csomópontjában helyezkedik el, közel a művelődés egyéb centrumaihoz. E központi helynek is köszönhetően, illetve az ének-zene oktatás magas színvonala miatt, valamint a zene területén aratott világhírű sikerek eredményeként a Kodály Zoltán Általános Iskola hosszú évek gondos munkája után az általános iskolai szerepe mellett a város, a térség zenei, kulturális központjává vált. Intézményünk alapvető elve az úgynevezett Kodály- módszeren alapuló oktatás-nevelés. Tantestületünk hite az, hogy a kiemelt óraszámban történő ének-zene tanítása során tanulóinkban más kompetenciákat is hatékonyabban tudunk fejleszteni. Tanulóink többségének neveltségi szintjével és szorgalmával elégedettek lehetünk. Osztályközösségeink 90 százaléka példás és jó magaviseletű, de vannak olyan osztályaink ahol szinte majdnem mindenki példás magatartású. Osztályaink tanulmányi átlaga4,5 körül mozog. A tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során azt szeretnénk elérni, hogy a tudás megszerzése ne az ismeretek halmozása legyen, hanem az ismeretek alkotó módon való használata. Sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszünk. Azt a nagy és szép feladatot vállaljuk, hogy minden gyermek a tanárai segítségével a legmagasabb szinten bontakoztassa ki képességeit, megtanulva a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg helyes életvitelt. Nevelőmunkánkban kiemelt feladat a tanuláshoz való viszony javítása, az igényesség szintjének emelése, a tanulói aktivitás fokozása. Pedagógusaink azt akarják elérni, hogy sokirányú érdeklődés, kíváncsiság, akaraterő, a tudás tisztelete, fejlett kommunikációs készség, együttműködés, a közösségi érintkezés szabályainak ismerete és betartása, egymás elfogadása és megbecsülése jellemezze tanítványainkat. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk, amelyre stabil tudás építhető. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat nevelünk, akiknek már az élethosszig tartó tanulás lesz a feladatuk, ezért állítjuk oktatónevelő munkánk középpontjába az alapkészségek fejlesztését. Tanítványaink az országos kompetenciamérés során szövegértés és matematika területén folyamatosan országos átlag fölött teljesítenek, a megyei székhelyű iskolák között az élmezőnybe tartoznak. A különböző tantárgyi versenyeken is büszkélkedhetünk városi, megyei, országos első helyezésekkel. Minden dobogós helyezésünket nehéz lenne felsorolni, hiszen a paletta igen széles. Az ország legjobb énekesei, triatlon- és duatlonosai mellett nálunk tanulnak az országos fizika-, matematika-, helyesíró, mesemondó és történelemverseny díjazottjai is. Az évente sorra kerülő iskolagyűléseink alkalmával ahol a 6

8 teljes tanulói közösség előtt értékeljük és jutalmazzuk az országos, megyei vagy városi versenyeken eredményeket elért tanulóinkat és felkészítő tanáraikat- csupán az elmúlt tanévekben közel 270 Akikre büszkék vagyunk oklevelet tudtunk kiosztani. Ez a szám ugyan mutatja az aktívan felkészülők nagyságrendjét, de sokkal többet mond el akkor, ha ugyanezt a tanulói létszámhoz és az adott időszakhoz viszonyítjuk. A számok alapján ez azt jelenti, hogy statisztikailag minden második vagy harmadik tanulónk volt valamiben kiváló. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetben lévő tanulók fejlesztésére egyéni képességfejlesztéssel, differenciált óravezetéssel, felzárkóztató foglalkozásokkal. S mi iskolánk másik arca és elve? Az a törekvés, hogy a gyermekeken keresztül a zene erejével egyfajta ízlésformáló és a nyíregyházi városlakók felé értékeket közvetítő szerepet vállaljunk fel. Ehhez miből merít erőt az iskola? Mi az a megfoghatatlan hangulat és forrás, melyet sokan a világban és itthon is nyíregyházi csodának tartanak? Nehéz megválaszolni. De mindez csakis közös összefogással, az egymásért való gondolkodással valósítható meg. Az iskola tantestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, ezekre építkezve tudjunk magas színvonalon megfelelni az új kihívásoknak, elvárásoknak. Szakmai elismeréseik: Magyar Művészetért Alapítvány Nagydíja Bartók Béla Pásztory Ditta díj Bartók Béla Debreceni Nemzetközi Kórusverseny I. díja - Nagydíja Kórusmuzsika Európai Nagydíja Kórusolimpia 6 I. díj Dél-Korea BBC Ezüst Rózsa Kehely Díj London a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Énekkar és Szabó Dénes megkapták a Magyar Örökség díjat Arezzo Olaszország I díj, Nagydíj, Olomouc Csehország Cantemus Fiúkar Aranyérem Tolosa Spanyolország Cantemus gyermekkar Aranyérem Arezzo- I. díj Tolosa- Nagydíj 7

9 2012. Életmű Díj acantemus Nemzeti Énekkar lett. Nevelési program Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül: csak a kivételes géniuszok fejlődnek mindig tovább. Kár elszalasztani ezt a tehetséges kort. (Kodály Zoltán) 1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. A kodályi gondolatok jegyében hisszük és valljuk: Olyan ifjúságot kell nevelnünk, akik képesek megfelelni az élet mindennapi kihívásainak, felismerik és tisztelik az igaz emberi értékeket. Az iskolának szilárd, a kor színvonalának megfelelő tudományos ismereteket kell nyújtani, kialakítva a továbbhaladáshoz szükséges képességeket, biztosítva a magas fokú kreativitást, fogékonyságot az új ismeretek befogadására. Az oktató-nevelő munkánkban támaszkodva Kodály Zoltán elveire, útmutatására a zene nevelő hatásaira építve a gyermeki, a tanulói személyiség tiszteletben tartása mellett képesek vagyunk kialakítani és fejleszteni a tanulók erkölcsi, esztétikai értékrendjét. Az iskola a gyermek, a szülő és pedagógus szoros együttműködése révén képes a társadalom elvárásainak megfelelni. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása, a konstruktív életvezetés megteremtése csak jó hangulatú, kiegyensúlyozott légkörben lehet. Magas szintű, mélyebb zenei műveltség megteremtésének alapja az ének. 8

10 Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja. (Kodály Zoltán) Az ének, a zene eszköz, melyek segítségével szélesebb látókörű, érzékenyebb, a világ dolgaira fogékonyabb embereket nevelünk. Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. 9

11 Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztását. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. 2.A nevelő-oktató munka célja, feladatai, eljárásai, eszközei 2.1. A nevelő-oktató munka célja: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. - az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; - vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - az iskola adjon teret a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának; - az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; - az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; - mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; - az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, - a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, és keltse fel az érdeklődésüket a természettudomány és a műszaki pálya iránt, - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását; - jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; 10

12 - a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; - használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudás megszerzése; - eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátítása; - környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása, környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása; - az egészséges állapot örömteli megítélése, harmonikus élet értékként való tisztelete; - más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése; - alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása, - nemzeti öntudatra, hazafiasságra, állampolgárságra, demokráciára nevelés, - európai identitástudat megerősítése, nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt; - a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának kiterjesztése, - a médiumokban való eligazodás, információ szelektív használata, - sajátos tanulási módok, stratégiák, stílusok, szokások megismerése, - informatikai eszközök, elektronikus oktatási segédanyagok megismerése, alkalmazása, - a tanulók egészséges testi-lelki, szociális fejlődése, - pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulása A nevelő-oktató munka feladata alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; 11

13 A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez mérten válasszuk ki és rendezzük el az emberre, társadalomra, tudományra, technikára, művészetekre vonatkozó ismeretanyagot a 8 évfolyamos oktatási rendszerben. Ének-zenéből emelt szintű oktatást működtetünk, négy gyermekkórus (Nyitnikék, Napsugár, Fiú vegyeskar, és Cantemus gyermekkar) működtetése által. Tanulóink zeneszerető és zeneértő emberekké nevelése. Világnézeti és politikai elkötelezettség nélkül neveljük, oktatjuk gyermekeinket a legfontosabb ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlesztése révén. A hazai, nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése. A társadalom által elfogadott szociális viselkedés szabályainak elfogadása, egyéni szociális értékrend kialakítása. A Kodály elveire épülő ének-zene tanítása mellett az anyanyelv, természet- és társadalomismeretek, a vizuális kultúra és művészeti nevelés megvalósítása. A tanulók egyéni képességeinek megismerésével tehetséggondozó szakkörök szervezése. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, korrepetálásának megszervezése. A tanulók értékelésének, minősítésének körültekintő megszervezése a jogszabályoknak megfelelően. Hatékony tanulási módszerek közvetítése. Az átadott ismeretek tükrözzék a kor színvonalát, tudományosságát, a tanulók pályaválasztása képességeiknek megfelelő és zökkenőmentes legyen. A reális önismeret és önértékelés képességeinek kifejlesztése. Sokféle eszközzel és formában (nyelvi, zenei, vizuális) fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat! Demokratikus alapokon álló tanár-diák viszony kialakítása. Differenciált nehézségi feladatokkal, testreszabott foglalkozással lehetőség biztosítása az egyéni haladási ütemre. Tudatosítjuk a szűkebb és a tágabb környezetben megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és humánus magatartásmintákat. Tudatos anyanyelvi szemlélet kialakítása, a kulturált nyelvi magatartás megalapozása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés képességének fejlesztése. 12

14 Élményszerű tanulással, problémahelyzetből kiinduló tevékenységgel, kreativitást ösztönző feladatokkal az alapkészség fejlesztése. A felelősségtudat, kitartás, önállóság fejlesztése. Stressz- és feszültségoldással kezeljük az interperszonális kapcsolatok során felmerülő konfliktusokat. A stressz és feszültségoldás technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. A belépő idegen nyelv oktatása vonatkozásában megalapozni a távlati koncepciót, hogy a 12. évfolyam végéig B1 szintet érjenek el a tanulók Önálló tanulási képesség megalapozása. A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása során a tanulók fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra nevelése. Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás, mely minden iskolai foglalkozásban helyet kap Eljárások a nevelő-oktató munkában Az életkori sajátosságokat figyelembe véve érvényesek és egymásba épülnek. A szűkebb és tágabb környezet által nyújtott lehetőségek kihasználása. A Kodály elveire épülő ének-zene tanítási módszer. A szociális készség fejlesztése, szervezett együttműködés. A család, egyház, különböző önképző és alkotó közösség segítségének felismerése és elfogadása. Legyen helyes, követendő családképük! Az egészséges életmód belső szükségletté váljon, elengedhetetlen feltétele az érzelmi kiegyensúlyozottság, az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével a reális énkép kialakítására törekszünk; az együttműködés értékének 13

15 tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a kooperációs készséget építjük; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük a személyiség erkölcsi arculatát; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával alapozzuk meg az önálló tanulást és az önművelést, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik A nevelő-oktató munka eszközei Az oktatás eredményességét a motiválás, a felfedezés örömének megteremtése, a módszerek sokszínűsége, az egyénre szabott foglalkozás szolgálja. A nevelőtestület személyes példaadással, magas fokú műveltséggel, igényességgel, derűs humánumával biztosítja, hogy tanulni érdemes és hasznos. Együttműködés a szülőkkel. Megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT és IKT kínálta lehetőségeket. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások o Szakkörök o Tanulmányi és sportversenyek 14

16 o Korrepetálások o Napközi, tanulószoba o Könyvtár Szabadidős tevékenységek o Műveltségi foglalkozások o Sportfoglalkozások o Osztályprogramok Közéleti tevékenységek o Diákönkormányzat o Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelésioktatási folyamatokhoz. Fontos színtere a tanulási stratégiák, hatékony tanulási módszerek megismerésének. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és 15

17 irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy, kettő vagy három napot osztálykiránduláson töltenek. A tanítási órák- és egyéb foglalkozásokon kívüli, iskola által szervezett programokon való részvétel önkéntes és önköltséges. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet kap a tanulók életkora, s már meglevő ismereteik mellett az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Pályázati lehetőségek felhasználásával határozott törekvésünk a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él. 3. Személyiségfejlesztés a kezdet a legfontosabb, általában is,de különösen a fiatal és zsenge lényeknél. Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni,ilyenkor vésődik beléjük a forma, melyet bennük kialakítani akarunk. / Platon / Az iskolának mint fontos másodlagos szocializációs színtérnek a gyermek fejlesztésében betöltendő feladatköre az utóbbi években jelentős változáson ment át. Amíg évtizedeken át (sőt: évszázadokon át!) az ismeretátadói funkció állt a középpontban, addig újabban a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkció is egyre nagyobb részt követel magának az iskolában. A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusai hisznek a gyermek pozitív természetében, képességei kifejlesztéséhez azonban megfelelő környezet szükséges, ahol élettapasztalatokon keresztül formálódhat. Mi ilyen környezet megteremtésén fáradozunk. 16

18 A személyiséget helyezzük a középpontba. A szuverenitás alapja az ön- és éntudat, mely folyamatosan fejlesztendő. Nehezen képzelhető el, hogy eredményes lesz az iskolai személyiségfejlesztés, ha nem fordítunk elég gondot a gyerekek értékorientációjának formálására. Az értékorientáció az egyén beállítódásaink rendszere, ez alapján válogat a környezet kínálta lehetőségek közül. A fejlesztésben azoknak az orientációs mintáknak van elsődleges szerepük, amelyeket a gyerek a családtól, az iskolától kap. Ezektől függ az, ami a tanulókban kialakul. A pedagógusoknak tehát különösen nagy a felelősségük. A cél csakis a pozitív emberi értékek, elfogadtatása lehet, még akkor is, ha alkalmasint a pedagógusoknak meg kell küzdeniük a társadalmi környezet értékrendjével is. A sikeres tevékenységben általában jelentős szerepet játszik a gyerek magas igényszintje, a kötelességteljesítés és a felelősségtudat is. A harmonikus együttélésnek alapvető feltétele az embertársainkhoz való megfelelő viszony. Az iskolánk a gyermekeket a társadalmi létre készíti fel, ezért fontosnak tartjuk, hogy az együttéléshez szükséges magatartásformákat is megtanítsuk A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programjára, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre,a nevelő - oktató munka pedagógiai alapelveire, a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása érdekében elengedhetetlen: a tanulók eltérő szintű adottságainak, a tanulók eltérő ütemű fejlődésének,az életkori sajátosságoknak, szociális és egyéb környezeti tényezőknek a figyelembevétele, a nevelők személyes példaadása, felelősségtudata, az osztály és iskolai közösség pozitív hatása, a szülői - társadalmi háttér támogatása. A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási, tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok kialakulása. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 17

19 4. Speciális kompetenciák fejlesztése (értékorientáció, igényszint kialakítása, aktivitás, motivációs bázis kialakítása, önállóságra nevelés, fegyelmezettség kialakítása, kreativitás, énkép,a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és mások elfogadása, önismeret kialakítása) 5. Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: o a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágyat, o az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását, o a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: o a tanulók tanulási kötelességtudatát, o fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés) o vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet, o a tanulási életprogram fejlődésének segítését, a tanulás gyakorlati értékét, o segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség) o a tanulói kortárscsoport pozitív befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: o a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, o az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, o a tudás birtoklásának örömét. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: 18

20 Megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése. Döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása. Kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés. Személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása. Az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit hangsúlyozó iskolai légkör kialakítása. Az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok tudatosítása. Tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele. Az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az empatikus képesség kialakítása. Társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése. A társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása. Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt. Aktív közéleti tevékenységre ösztönzés. A másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia. A mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülésre való felkészülés. Szociális érzékenység, szociális minták nyújtása. Önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása, nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés, 19

21 a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása, elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség), az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása, harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása, egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás, az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet), a tanulók ízlésének formálása. Kulturált életmód, testi - lelki egészség. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének 20

22 megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése. Hiszek az emberiség állandó fejlődésében,és a fejlődés szakadatlan formáiban. (Gustave Flaubert) Az egyes gyerekekkel való foglalkozás központi hatóereje a pedagógus személyisége,illetve a pedagógusközösség. A pedagógussal szembeni elvárásainkat a rogersi megközelítésszerint fogalmaztuk meg. Ebben a felfogásban fontos, hogy a tanító legyen szinte ember,"ne csak pedagógus", pozitív odafordulás jellemezze minden esetben a gyerek felé, melyben az irányelv, hogy a gyereket elfogadja olyannak amilyen, és mindig jelen van a neveléssorán az empatikus megértés. A jó tanító nem attól jó tanító, hogy az ismereteket magas fokon közvetíti, hanem attól, hogy él, hiteles kapcsolata van a gyerekekkel, és ehhez teszi hozzá tárgyitudását, mint szükséges feltételt, s ösztönzi a gyereket is az önálló ismeretszerzésre,cselekvésre, aktivitásra. A pedagógus személyisége is folyamatosan fejleszthető és fejlesztendő. Sallai Éva szerint a jó pedagógus kritériumai: o kommunikációs eredményesség, o rugalmas viselkedés, o gyors helyzetfelismerési képesség, o konstruktív helyzetalakítási képesség, o erőszakmentesség, o kreativitás, o együttműködési képesség, o mentális egészség megléte. 21

23 Célunk a minőségi munka, ehhez alapfeltétel, hogy dolgozóink fizikálisan és mentálisan is egészségesek legyenek. Sajnos a pedagógus burnout, kiégés, valóságos probléma az iskolákban. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusaink és a vezetőink ismerjék fel és ismerjék el létezését, hiszen egészséges tanulókat csak egészséges pedagógusok nevelhetnek. A megoldást a néma szenvedésre a közösség segítség nyújtásában, pedagógusaink továbbképzésében látjuk. A jó munkahelyi légkör kialakítása így minden kollégánk egyéni feladata és egyben a tantestületünk közös érdeke is. Munkánk sikeréhez elengedhetetlen a kollegialitás, de ez önmagában nem elegendő. Legalább ilyen fontosnak tartjuk a nevelőtestület közösséggé formálását. Hisz a minket érő enyhébb stresszeket öngyógyítással, vagy egymás kölcsönös ventilálással is megoldhatjuk. Ehhez jó alkalmat teremthetnek a tantestületi kirándulások, közösen szervezett szabadidős, kulturális programok. 4. Erkölcsi nevelés Célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Törekszünk arra, hogy erkölcsi nevelésünk legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Nyújtson lehetőséget az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyeznünk a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösségünk élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a 22

24 segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Fontos feladatunk a tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 5. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontosnak tarjuk, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A hazafiasságra nevelés iskolánkban állandó nevelési célként jelenik meg, a nemzeti öntudat kialakításában, mélyítésében nagy szerepet töltenek be az iskolai ünnepségek megemlékezések. 6. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 23

25 Célunk, hogy a tanulók megismerkedjenek a demokratikus jogállammal, a jog uralmára épülő közélet működésének alapjaival az állampolgári részvétel fontosságával, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 7. Egészségnevelési program Egészségnevelési program Addig nem beszélhetünk testnevelésről, amíg a gyermek mindennapi tornája után le nem moshatja magát tetőtől talpig az iskola kristálytiszta medencéjében (Kodály Zoltán ) Iskolánkban az egészséges életmódra nevelés mindig a kiemelt nevelési feladatok közé tartozott Az egészségnevelési program célja. 24

26 A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus életértékként valótiszteletére is. A tanulók legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani. A gyerekek életelemévé váljon a mozgás. Alapelvek: - Komplex szemléletmód kialakítása. - Az egészséges életmód kialakítása. - Tudatosságra nevelés. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a.) Testmozgás a tanulók fizikai erőnlétének tudatos fejlesztése Mindennapos testmozgás lehetőségének a biztosítása. Rendszeres úszásoktatás biztosítása heti egy alkalommal minden osztály számára. Az iskolai testnevelés órakeretében tartásjavító torna beiktatása. Gyógytestnevelés foglakozások az arra kiszűrt tanulóknak. A tantárgyak (testnevelés, biológia, technika, osztályfőnöki óra) és a napközis lehetőségek kiaknázása. Az iskola szabadidős programjainak a testedzésszolgálatába állítása (triatlon szakkör, sportnap, úszó házibajnokság, Olimpiai Ötpróba versenyek, futófesztiválok stb.). b.) Táplálkozás A tanulók lehetőleg az iskolában étkezzenek! Az étkezést biztosító vállalkozó az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően állítsa össze az étlapot! 25

27 Iskolai büfében legyen lehetősége a gyerekeknek az egészséges étkezési szokásoknak megfelelő élelmiszert venni (gyümölcs, joghurt, barnalisztből péksütemény, stb.) Az egészséges táplálkozás bemutatására vonatkozó programok. ( Szívügyem az egészségem nap) Osztályfőnöki óra, technikaóra, biológiaóra keretében dietetikus szakember felvilágosító előadása. c.) Lelki egészségvédelem személyiségfejlődés Az iskola környezeti hangulata: színek, tantermek és az épület maga. Az osztályfőnöki munka életvezetési ismeretekre épüljön! Fejlesztő játékok alkalmazása. Fogaszati szűrés. Mozgásszervi szűrés. Iskolaorvosi szűrések. A szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Baleset megelőzése, elsősegélynyújtás Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az iskolai szabadidős, napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 26

28 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél korcsolyázás) legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. Az osztálykirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. Egészségnevelési feladatok a.) A tanórai programon belül. - Testnevelés tantárgyon belül kiemelt fontosságot élvez az úszásoktatás. - Osztályfőnöki, biológia és környezetismereti órán az egészségvédelem. b.) A tanórai programon kívül. - A sportágak közül kiemelten kezeljük az úszást, a duatlon, triatlon, atlétika és a mezei futás sportágakat. - Az 1 8. évfolyamot átölelő triatlon szakkört (szabadidős sport és versenysport) támogatjuk. - Diáksport egyesület működtetése. 27

29 - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. - Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással foglalkozó projektnap szervezése az iskolában: Szívügyem az egészségem - Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással, - kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott intézményvezetői engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók o ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; o ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. o ismerjék fel a vészhelyzeteket; o tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; o sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; o sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 28

30 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; o a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében o az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; o támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: o a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - forrázás - égési sérülések biológia - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés (elméleti háttér elsajátítása) kémia - mérgezések 29