1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS

Átírás

1 TÁMOP-4.1.2/A-1-11/ EU TANULMÁNYOK 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS Kruppa Éva főiskolai tanár Kovács András főiskolai docens

2 A TÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA Európa elhelyezése a globális társadalmi-gazdasági térben Az EU helye a világgazdaságban és politikában Az EU történetének bemutatása Az intézményrendszer sajátosságainak megértése Az egységes piac működése A közös pénz kialakulása és jelentősége A közös politikák sajátosságai

3 A TÁRGY TELJESÍTÉSÉVEL A HALLGATÓ KÉPES LESZ Átlátni az EU helyzetét a nemzetközi folyamatokban Megérteni az EU döntéshozatali folyamatát, az intézményrendszer sajátosságaiból fakadó problémákat Áttekinteni az egységes piac működésének előnyeit és hátrányait A monetáris unió működésének jellemzőit, annak nehézségeivel A regionális és mezőgazdasági politika jellegzetességeit

4 AZ EU TAGORSZÁGAI, NÉPESSÉGE 2012-BEN 23 HIVATALOS NYELV Az EU tagországai 2012-ben: 27 ország 500 millió fő

5 AZ EU jelképei

6 FONTOS AKTUALITÁSOK ÚJ TAGOK ÉS JELÖLTEK AZ EU JELENTŐSÉGE Tagjai: európai, demokratikus és piacgazdasággal rendelkező országok július 1. Horvátország a 28. tagország Tagjelölt országok: Izland, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Törökország Potenciális tagjelölt országok: Albánia, Bosznia- Hercegovina, Koszovó

7 EU TANULMÁNYOK 2. ELŐADÁS: GLOBALIZÁCIÓ, REGIONALIZMUS ÉS EURÓPA Kovács András főiskolai docens

8 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA A gazdasági integráció fogalmának bemutatása A globalizáció fogalmának és folyamatainak áttekintése A regionalizálódás fogalmi tisztázása, sajátosságainak bemutatása Az európai regionális integrációs folyamat előzményeinek és kezdeti lépéseinek bemutatása Az európai integráció történelmi, társadalmi, gazdasági, politikai hátterének bemutatása

9 LEGFONTOSABB FOGALMAK GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ Az integráció jelentése: összekapcsolódás, összeadódás Nemzetközi gazdasági folyamatok Globalizáció Nemzetközi regionális integráció Fragmentáció (szétesés) Globalizáció Gazdasági téren Politikai téren Regionális nemzetközi integráció EGK EFTA NAFTA CEFTA EU

10 A LEGFONTOSABB FOGALMAK - GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció jellemzői: A nemzetköziesedés korunkat jellemző szakasza A második világháború után bontakozott ki Fejlődését alszakaszokra bonthatjuk Az első: 1945-től a hetvenes évekig tartó időszak A második az olajválságtól a 1980-as évekig terjedő időszak A harmadik: a világkapitalizmus egységének helyreállítása A globalizációt befolyásoló tényezők: Új tudományos és technikai felfedezések Globális biztonságra törekvés Transznacionális társaságok térnyerése Tömegméretűvé váló nemzetközi információáramlás, A világ jövőjével kapcsolatos eszmei irányzatok

11 LEGFONTOSABB FOGALMAK - REGIONALIZÁLÓDÁS Fogalma: nem definiálható pontosan, számos eltérő megközelítés ismert Típusai: Makrointegráció Országok gazdaságának összefonódása Mikrointegráció Vállalatok összefonódása Célja: Haszon Gazdasági Politikai Katonai Az integráció hatása Nyereségek Veszteségek Az integráció intézményei és az országok szuverenitása

12 A NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK DIMENZIÓI Az integráció bővülése (horizontális fejlődés) Az integráció mélyülése (vertikális fejlődés)

13 AZ INTEGRÁCIÓ TÍPUSAI Negatív integráció Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi térség Vámunió Pozitív integráció Közös piac Egységes (belső) piac Gazdasági unió Politikai unió

14 AZ INTEGRÁCIÓ TÍPUSAI ÉS AZ EU FEJLŐDÉSE Tagállamok szuverenitása Preferenciális Szabadkereskedel -mi térség Vámunió RSz Közös piac ? RSz Egységes belső piac EEO Gazdasági unió 1993 MSz Politikai unió 1993 MSz

15 NEMZETKÖZI HELYZET 1945 UTÁN Közvetlenül a háború befejezése után W. Churchill és Európa Fulton-i beszéde: Vasfüggöny Egyesült Európai Államok Nemzetközi helyzet hatása - Hidegháború Harry Truman doktrína (1947) USA támogatja a szabad népeket Európa ketté osztása (1948) Európa=Hidegháború középpontjában álló fegyveres tábor

16 A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ALAPJA: A TARTÓS BÉKE Politikai prioritás: a tartós béke Ha Európa országai együttműködnek, akkor a háború elkerülhető Ha Európa fel akar emelkedni, akkor együtt kell működnie Két szuperhatalom a világban Harmadik Erő The Voice of Europe Szembe kellett néznie a Szovjetunió hatalmával 16

17 A II. VH. UTÁNI VILÁGREND INTÉZMÉNYESÜLÉSE I. Globális intézmények Európai vonatkozású kezdeményezések Béke 1947: Béke 1945: ENSZ megalakulása ENSZ Európai Regionális Szervezettebb világgazdaság Szervezete 1944: Bretton Woods-i pénzügyi Célja: Európa Újjáépítése rendszer 1947: Újjáépítés IMF Marshall terv: Európai Újjáépítési Világbank (Nemzetközi Program USA támogatással Újjáépítési és Fejlesztési 1948: Együttműködés kerete Bank) OEEC =Európai Gazdasági 1947: kereskedelmi rendszer Együttműködési Szervezet GATT Célja : Európa Újjáépítése Marshall segély felhasználása USA támogatja az európai egységet szovjet befolyás 1960-ban átalakul: OECD Nem integrációs szervezet

18 SZERVEZETEK EURÓPA VÉDELMÉÉRT ÉS GAZDASÁGI PROSPERITÁSÁÉRT április 4. : Védelmi közösség Európai kezdeményezés - EVK NATO: Észak-atlanti Szerződés Szervezete Célja: katonai védelem biztosítása, ha a szervezet bármely tagját támadás érné Kommunizmus visszatartása KKE rendszerváltása (1989) után: új funkciók május 5. London Európa Tanács Föderális Európa vagy kormányközi együttműködés Céljai: emberi jogok alapvető szabadságjogok biztosítása európai kulturális identitás támogatása 1948 Benelux vámunió (1944-ben alapították) 1950 Pleven terv: Európai Védelmi Közösség (EVK) Franciák nem ratifikálják (1954) 1951 Európai Szén és Acél Közösség (ESZAK) francia-német megbékélés

19 Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide De Gasperi Winston Churchill Robert Schuman Jean Monnet

20 EU TANULMÁNYOK 3. ELŐADÁS: AZ ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK Kruppa Éva főiskolai tanár

21 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Megismertetni a hallgatókat a nemzetközi szerződések fogalmával, mint az európai integráció jogi alapjaival Rávilágítani arra, hogy az európai integrációban mi a különbség az alapító és a módosító szerződések között Kiemelni az Európai Unióhoz létrehozásához vezető három közösség alapító szerződéseit

22 LEGFONTOSABB FOGALMAK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÁLLAMOK KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSOK Kormányközi konferenciák eredményei Konszenzussal döntenek Hatálybalépése: ratifikáció után JOGALANYAI: AZ ÁLLAMOK Az EURÓPAI INTEGRÁCIÓ SZERZŐDÉSEI: ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉSEK

23 A SZERZŐDÉSEK ÉS AZ INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE 2007/2009 Lisszaboni Szerződés Az Európai Unióról szóló Szerződés EUSZ 1951/1952 Párizsi Szerződés Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAK) 1957/1958 Római Szerződések Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (EGK) Az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó szerződés (EURATOM) 1965/1967 Egyesülési Szerződés Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés EUMSz 2004??? Alkotmányos Szerződés 2001/2003 Nizzai Szerződés A keleti csatlakozás 1997/1999 Amszterdami Szerződés Schengen az Unió része 1986/1987 Egységes Európai Okmány 1992/1993 Maastrichti Szerződés Szerződés az Európai Unióról EGK-t módosító szerződés-ek: Európai Közösségre módosítva

24 ALAPÍTÓ ÉS MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉSEK Alapító szerződések: Párizsi Szerződés: Európai Szén-és Acélközösség (ESZAK) Római Szerződések: Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia-Közösség (Euratom) Maastrichti Szerződés: Európai Uniót alapító szerződés (EU) Módosító szerződések az EU alapításáig Egyesülési Szerződés Egységes Európai Okmány

25 A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS Maastrichti Szerződés: Az Európai Uniót alapító szerződés (EU) február 7-én írták alá, november 1-jén lépett hatályba. Mérföldkő az integrációban Gazdasági unió GMU programjával Politikai unió nem csak gazdasági integráció, uniós polgárság A szerződés hárompilléres szerkezetet hozott létre Első pillér: Európai Közösségek Második Pillér: kül-és biztonságpolitika Harmadik pillér: bel-és igazságügyi együttműködés A Maastrichti Szerződés módosító szerződés is A EGK szerződés tartalmi módosítása mellett új nevet kapott: Európai Közösség

26 EU-TANULMÁNYOK 4. ELŐADÁS: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉSEI Dr. Kruppa Éva főiskolai tanár

27 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Megértetni az EU működését meghatározó módosító szerződéseket, az EU alapításától napjainkig Megértetni, hogy mit az EU jogi személyisége

28 LEGFONTOSABB FOGALMAK Jogi személyiség a nemzetközi jogban Az Európai Uniót a Maastrichti Szerződés hozta létre, de akkor nem kapott önálló jogalanyiságot, lényegében politikai katagória volt A Lisszaboni Szerződés biztosítja az Európai Unió számára a jogi személyiséget

29 A SZERZŐDÉSEK ÉS AZ INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE 2007/2009 Lisszaboni Szerződés Az Európai Unióról szóló Szerződés EUSZ 1951/1952 Párizsi Szerződés Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAK) 1957/1958 Római Szerződések Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (EGK) Az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó szerződés (EURATOM) 1965/1967 Egyesülési Szerződés Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés EUMSz 2004??? Alkotmányos Szerződés 2001/2003 Nizzai Szerződés A keleti csatlakozás 1997/1999 Amszterdami Szerződés Schengen az Unió része 1986/1987 Egységes Európai Okmány 1992/1993 Maastrichti Szerződés Szerződés az Európai Unióról EGK-t módosító szerződés-ek: Európai Közösségre módosítva

30 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Az EU működését napjainkban meghatározó szerződésekhez vezető út módosító szerződések Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés Alkotmányszerződés kérdőjelekkel Lisszaboni Szerződés

31 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Amszterdami Szerződés A Szerződést október 2-án írták alá, május 1-jén lépett hatályba. Legfőbb eredménye: Bel-és igazságügyi együttműködés megerősítése Schengeni vívmányok beemelése az integrációs szerződébe Foglalkoztatáspolitika koordinációjának megteremtése

32 UTON A POLITIKAI UNIÓ FELÉ Nizzai Szerződés A Szerződést február 26-án írták alá, február 1-jén lépett hatályba. Jelentősége a keleti bővítéshez kapcsolódik Fő célja: az EU intézményeinek reformja, hogy az EU 25 országgal is működőképes legyen Ratifikációja elhúzódott Alkotmányszerződés kérdőjelekkel politikai unió? Nagyszabású intézményi reformnak szánták Kidolgozása másfél évig tartott Ratifikációja kudarccal végződött

33 A LISSZABONI SZERZŐDÉS A Lisszaboni Szerződés reformszerződés Épített az Alkotmányszerződésre december 13-án írták alá, december 1-jén lépett életbe. A Lisszaboni Szerződés eredménye Az EU két szerződése Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés(EUMSz) Az EU jogi személyiséget kapott Politikai és jogi kategória is

34 EU TANULMÁNYOK 5. ELŐADÁS: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ BŐVÜLÉSE Kovács András főiskolai docens

35 AZ ELŐADÁS CÉLJAI Megismertetni az integráció bővülésének folyamatát Rávilágítani a bővülések és mélyülések közötti kapcsolatra Bemutatni azt a nemzetközi politikai környezetet, világgazdasági helyzetet, melyben a bővülés megtörtént Megismertetni a hallgatókkal az integráció térbeli növekedésének kiváltó okait

36 INTEGRÁCIÓ BŐVÜLÉSE Alapítás, csatlakozás dátuma Országok Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux-államok Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux-államok Nagy-Britannia, Írország, Dánia Görögország Spanyolország, Portugália Német újraegyesítés (NSZK-NDK) Ausztria, Finnország, Svédország Történelmi bővülés: 10 ország: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta Románia, Bulgária Horvátország?

37 ELŐZMÉNYEK Útkeresés a tartós béke megalapozásához Együttműködés lehetőségei Védelmi, biztonságpolitikai NATO Demokrácia, emberjogi Európa Tanács Gazdasági ESZAK 37

38 RÓMAI SZERZŐDÉS(EK) - ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK 1) Európai Gazdasági Közösség = EGK Aláírása: március 25. Hatályba lépése: január 1. Az EGK legfőbb céljai: Vámunió Közös piac létrehozása 2) Európai Atomenergia Közösség = Euratom Aláírása: március 25. Hatályba lépése: január 1. Az Euratom célja: Az atomenergia békés felhasználása Az atomenergia közös piacának megteremtése

39 AZ 1960-AS ÉVEK ÉS AZ INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE A 60-es évek: A világgazdaság aranykora Az első bővítési kísérletek Az integrációs cél (vámunió) teljesülése Az első csatlakozási kérelmek elutasítása január De Gaulle elnök megvétózta a belépést Elysee Szerződés De Gaulle elnök és K. Adenauer nyugatnémet kancellár Párizs-Bonn tengely újabb brit kérelem - elutasítva

40 AZ 1970-ES ÉVEK ÉS AZ ELSŐ BŐVÍTÉS 70-es évek válságai: olajárrobbanás, strukturális válságok De Gaulle elnök után G. Pompidou a francia köztársasági elnök 1972-ben aláírták a csatlakozási szerződéseket a 4 tagjelölt országgal 1972-ben Norvégiában népszavazáson elutasították a csatlakozást 1973-ban az EGK kilenc tagú lett! Népszavazás az Egyesült Királyságban, 1974

41 AZ 1980-AS ÉVEK ÉS A DÉLI BŐVÜLÉS Görögország az első Katonai diktatúra 1974-ben véget ért Sajátos geopolitikai helyzete 1976-ban csatlakozási tárgyalások kezdete 1981-ben Görögország a 10. tag! A spanyol és a portugál diktatórikus rendszerek Elmaradott országok jelentős mezőgazdasággal Hét évig tárgyaltak Csatlakozási szerződés aláírása: Csatlakozás: január 1. 41

42 AZ 1990-ES ÉVEK ÉS EURÓPA ÚJRAEGYESÜLÉSE KKE rendszerváltása 1989 A 90-es évek A világpolitika és a világgazdaság új rendje Új integrációs cél EU létrehozása Az integráció bővülése A KKE-térség országainak célja: Piacgazdaság, demokrácia az euro-atlanti integráció Európai Közösségek; Európa Tanács, OECD, NATO CEFTA: Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás Visegrádi országok Elősegíteni a piacgazdaság kiépülését 1995-ös csatlakozás: Semleges országok számára új helyzet 1989: Ausztria, 1992 Svédország, 1992 Finnország, Norvégia csatlak. kérelme EK - készül az EU létrehozására: Nem akar bővítést 1992: EK+EFTA= EGT= Európai Gazdasági térség 1994: a szerződés hatályba lép (kivéve Svájc!)

43 A 2000-ES ÉVEK REFORMSZÜKSÉGLETE ÉS A KELETI BŐVÜLÉS A történelmi bővítés előzményei: Phare-program, Európai megállapodások, Koppenhágai kritériumok (1993) : csatlakozási kérelmek benyújtása 1995: Cannes-i Fehér Könyv (belső piaci program) Tagjelöltek elemzése Bizottság javaslata a tárgyalásokra Csatlakozási tárgyalások: március 31-én kezdődtek 2002.december végződnek A menetrend: Csatlakozási tárgyalások lezárása Koppenhága: december Csatlakozási Szerződés aláírása Athén április 16. Ratifikáció Csatlakozás május 1-jén 10 ország január 1. Bulgária, Románia

44 EU TANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS: AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE I. Kovács András főiskolai docens

45 AZ ELŐADÁS CÉLJAI Bemutatni az EU intézményrendszerét, fejlődését és működését Megismertetni az egyes intézmények főbb feladatait és sajátosságait Megértetni az egyes intézmények szerepét az EU bonyolult döntési folyamatában Megszemélyesíteni az EU-t vezetői bemutatásával

46 AZ EU FŐ SZERVEI Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) Európai Tanács Európai Bizottság Európai Bíróság

47 A HÁROM FŐ INTÉZMÉNY VEZETŐI Európai Parlament - a polgárok érdekképviselete Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Jelenleg: Martin Schultz Európai Tanács Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Európai Bizottság - a közös érdekek képviselete José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

48 AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLŐDÉSÉNEK KERETEI Kormányközi együttműködés Föderatív államszövetség Szerződések hozzák létre az intézményeket Hatáskörök : Közösségi/uniós tagállami Hatáskörüket olyan feltételek mellett és célok érdekében gyakorolják, melyet a szerződések határoznak meg Szubszidiaritás elve

49 AZ INTÉZMÉNYRENDSZER SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi jogban egyedülálló intézményrendszer Kormányközi és nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek ötvözete Szupranacionális: saját jogi személyiséggel és a uniós jogi normákkal rendelkezik

50 INTÉZMÉNYRENDSZER TÖRTÉNETE A SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN Párizsi Szerződés: ESZAK Főhatóság Tanács Közgyűlés Bíróság RSz Bizottság Tanács Közgyűlés Parlament Bíróság További fejlődés: Egyesítő Szerződés (1967) A három közösség intézményeit egyesíti (ESZAK+ EGK+ Euratom=Európai Közösségek (EK) ) Egységes Európai Okmány(1986) Parlament szerepének növelése - jogszabályok elfogadásában Minősített többségi szavazás a Tanácsban

51 MSZ (1993): AZ EU HÁROM PILLÉRE A három pillér (döntéshozatal különböző): Első pillér: Európai Közösségek (EK 1967!) EGK Európai Közösség (EK 1993) Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés) Az EU nem jogi személy (ekkor még!) Az EK rendelkezik jogi személyiséggel 51

52 NIZZAI ÉS LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉS AZ INTÉZMÉNYEK A Nizzai Szerződés Aláírása: február 26. Hatályba lépése: február 1. A Nizzai Szerződés fő feladata Az intézmények reformja Az EU 27 taggal is működőképes legyen Döntéshozatal: minősített többségi szavazás Keleti bővítés feltétele volt LSz: Aláírása: december Hatályba lépése: december 1-jén Hatékonyabb döntéshozatal Az intézményrendszer átláthatósága MR/MRS EUROPA - Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Közös külső fellépés Demokrácia erősítése EP és nemzeti parlamentek Polgárok szerepe önálló kezdeményezés

53 EU TANULMÁNYOK 7. ELŐADÁS: AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE II. Kovács András főiskolai docens

54 AZ EURÓPAI TANÁCS A STRATÉGIAI DÖNTÉSEK FÓRUMA Tagjai (Jelenleg: 29 fő) Tagállamok állam- vagy kormányfői (27) Az Európai Tanács elnöke (Lisszaboni Szerződés óta) A Bizottság elnöke Munkájában a kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részt vesz Az EU csúcsszerve 1974 óta rendszeresen működik Az EU-t létrehozó Szerződés (MSz) rendezte helyzetét (1992) LSz határozta meg önálló intézményként Feladatai: Stratégiai kérdésekben dönt Biztosítja az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt Meghatározza az Unió általános politikai irányvonalát Döntései: konszenzussal Jogszabályt nem alkot Ülései -csúcstalálkozók: Évente legalább kétszer ülésezik Elnököl az Európai Tanács elnöke: Herman Van Rompuy A gyakorlatban évente négy ülést tart Ülései hivatalos helyszínei: Brüsszel ill. a soros elnökség országai

55 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG - A SZUPRANACIONÁLIS ÉRDEKEK ŐRE A Bizottság értelmezése Biztosok kollégiuma: 27 fő Apparátusa: 30 ezer fő (ebből 5 ezer Luxemburgban) Székhelye: Brüsszel Hivatali ideje: 5 év Jelenlegi Bizottság hivatali ideje november október 31. Tagjai a Biztosok Tagállamonként egy fő Kormányok megállapodásával, EP hozzájárulásával Tárcákat felügyelnek Elnök Az Európai Tanács jelöli minősített többséggel, de a Parlament választja meg José Manuel Durao BARROSO (Portugália) A testület politikai és stratégiai irányítója Kialakítja a Bizottság belső szervezetét Megbízza az egyes tagokat a feladatokkal,tárcák kiosztása Alelnökök: 7 fő (jelenleg) Az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az egyik

56 A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE Javaslattevő Döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező Döntéshozó Származékos döntéshozói hatáskör: pl. kereskedelem, mezőgazdaság területén Végrehajtó Jogszabályok végrehajtása (Döntően a tagállamok feladata!!!) Ellenőrzés Szerződések betartatása, versenypolitika Képviseleti funkció EU külső képviselete: OECD, WTO munkájában

57 A TANÁCS A TAGÁLLAMOK BRÜSSZELI ÉRDEKKÉPVISELŐ SZERVE Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői Egy miniszteri szintű képviselő, aki jogosult állama kormánya nevében kötelezettséget vállalni Az EU kormányközi alapon működő szerve 10 féle tanácsi formációban Apparátusa Főtitkárság A Tanács üléseinek szervezése Főtitkár Főtitkár-helyettes A Tanács üléseinek előkészítését irányítja Folyamatos munka COREPER I. és COREPER II. A soros-elnök tagállam (annak a tanács formációja szerinti szakminisztere) hívja össze a Tanácsot vezeti a tanács üléseit kivéve az Európai Tanács esetében, mert itt az Európai Tanács elnöke Kivéve továbbá a Külügyek Tanácsa esetében, mert itt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Catherine Ashton) ő hív fel szavazásra aláírja az elfogadott aktusokat

58 A SOROS ELNÖKSÉG A TANÁCSBAN Az elnökséget a tagállamok egymás után hat-hat hónapig gyakorolják A tanács által egyhangúsággal megállapított rend szerint Elnökség elnök Napirendek Fontos szerep EU többi intézménye felé az EU külső képviseletében Év I. Félév Ország II. Félév Ország 2007 Németország Portugália 2008 Szlovénia Franciaország 2009 Cseh Köztársaság Svédország 2010 Spanyolország Belgium 2011 Magyarország Lengyelország 2012 Dánia Ciprus 2013 Írország Litvánia 2014 Görögország Olaszország 2015 Lettország Luxemburg

59 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÉRDEKEI SZOLGÁLATÁBAN Működése: Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik: Strasbourgban (Franciaország) -székhely Plenáris ülések Brüsszelben (Belgium), Bizottsági ülésekre szintén Brüsszelben kerül sor. Luxembourgban Adminisztrációs irodák (más néven Főtitkárságnak ) A tagállamok népeinek képviselőiből áll Tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják 1979 óta Nincs egységes európai választási rendszer Ötéves mandátum Képviselők pártfrakciók szerint Egyeztetett érdekek és álláspontok politikai értékek mentén Az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak LSz: 751 fő +1 elnök maximálta a létszámot Mandátumok száma: népesség arányosan! Pl: No: 96 fő, Mo: 22 fő Választás: Nincs egységes európai választási törvény

60 AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOK Az európai parlamenti képviselői helyek politikai csoportok szerinti megoszlása (2010. január) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport 55 Képviselőcsoport 84 Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) 265 Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 184 Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal 35 Összesen 736 Független képviselők 27 Európai Konzervatívok és Reformisták Csoportja 54 A Szabadság és a Demokrácia Európája 32

61 EU TANULMÁNYOK 8. ELŐADÁS: AZ EU JOGRENDSZERE Kruppa Éva főiskolai tanár

62 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Megismertetni az uniós jog alapjait A jogforrások rendszerét Tisztázni az unió jog értelmezését Az Unió jogi személy a Lisszaboni Szerződés óta Kiemelni a Lisszaboni Szerződés hatását a jogalkotásra

63 LEGFONTOSABB FOGALMAK Jogforrások Acquis Jogharmonizáció

64 A TÉMA BEMUTATÁSA AZ UNIÓS JOG LÉTREHOZÁSÁNAK OKAI Minden állam alapja: jogrendszer Az EU nem állam, de az EU nem szokványos nemzetközi szervezet Az Uniónak közös céljai és feladatai vannak Közös piac /egységes belső piac Gazdasági és monetáris unió Közös politikák A feladatok megvalósítása a jog erejével

65 A TÉMA BEMUTATÁSA AZ UNIÓS JOG JELLEMZŐI Alanyai Uniós intézmények Tagállamok A tagállamok természetes és jogi személyei Célja Integráció fejlesztése Összekapcsolja az uniós jog és a tagállamok nemzeti jogrendszerét

66 A TÉMA BEMUTATÁSA AZ UNIÓS JOG FORRÁSAI Elsődleges jogforrások: Az Európai Unió alapszerződései és módosításai Másodlagos jogforrások: A intézmények által alkotott jogszabályok Standard jogi aktusok Kötelező: rendelet, irányelv, határozat Nem kötelező: ajánlás, vélemény Nem standard jogi aktusok Az Európai Bíróság ítéletei, jogértelmezése Általános jogelvek

67 A TÉMA BEMUTATÁSA AZ UNIÓS JOG EREDMÉNYE Közösségi vívmányok - Acquis Jogharmonizáció Integráció fejlesztése Összekapcsolja

68 A TÉMA BEMUTATÁSA A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁSA AZ UNIÓS JOGRA Hatáskörök rendezése Kizárólagos uniós hatáskörök Tagállamokkal megosztott hatáskörök Támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedések az Unió részéről Speciális területek Gazdaság-és foglalkoztatáspolitikák összehangolása Közös kül- és biztonságpolitika

69 EU TANULMÁNYOK 9. ELŐADÁS:A BELSŐ PIAC - AZ ÁRUK SZABAD ÁRAMLÁSA Kruppa Éva főiskolai tanár

70 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Bemutatni a belső piac fogalmát az integráció fejlődésével összefüggésben Az EU belső piacának fejlődését az áruforgalomban A vámunió megvalósítása Kölcsönös elismerés elvének jelentősége Egységes piac Céljai Megvalósítása

71 LEGFONTOSABB FOGALMAK Vámunió Közös piac Egységes piac

72 AZ ELŐADÁS CÉLJA A VÁMUNIÓTÓL AZ EGYSÉGES BELSŐ PIACIG Politikai unió Gazdasági unió Közös piac Egységes belső piac Szabadkereskedelmi térség Vámunió

73 A TÉMA BEMUTATÁSA: A BELSŐ PIAC CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI Belső piac céljai A fenntartható fejlődés biztosítása az EU keretei között A 4 alapszabadság biztosításával A vállalkozások lehetőségeinek bővítésével Nemzetközi versenyképesség javításával Eszközök szabályozási intézkedések A korlátozó tényezők felszámolása (negatív integráció) Harmonizált szabályozás: kedvező piaci feltételek megteremtése (pozitív integráció)

74 A TÉMA BEMUTATÁSA: A VÁMUNIÓ:1968 A Vámunió megvalósítása Világgazdasági fellendülés időszakában Vámunió lényege: Belső vámmentesség Vámok fokozatos lebontása Újabb vámok kivetésének tilalma (védővámok!) Közös külső vámok Sikeres megvalósítás

75 A TÉMA BEMUTATÁSA: A KÖZÖS PIAC FEJLŐDÉSE A BÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL Dassonville formula: 1974 Cassis de Dijon eset: 1978 kölcsönös elismerés elve

76 A TÉMA BEMUTATÁSA: EGYSÉGES BELSŐ PIAC PROGRAMJA Egységes Európai Okmány előzménye Lord Cockfield Bizottság Egységes Európai Okmány: Római Szerződés módosítása Szerződés tartalma: új cél egységes belső piac Intézményrendszer módosítása Tanácsi szavazás: minősített többség Parlament szerep nő a döntésekben Egységes belső piac sikeres megvalósítása: december 31.

77 A TÉMA BEMUTATÁSA: A BELSŐ PIAC EREDMÉNYE Forrás: 20 years of the European Single market. Together for new growth. Main achievements. EU 2012.

78 EU TANULMÁNYOK 10. ELŐADÁS: A BELSŐ PIAC - A SZEMÉLYEK, A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA Kruppa Éva főiskolai tanár

79 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Bemutatni a belső piac további három elemének fejlődését Személyek szabad áramlása: A munkaerő áramlástól a személyek szabad áramlásáig Maastrichti Szerződés Schengeni Megállapodás - Amszterdami Szerződés Tőkeáramlás Szolgáltatások szabad áramlása: Bolkenstein elv

80 LEGFONTOSABB FOGALMAK Négy tényező szabadsága Munkaerő szabad áramlása - személyek szabad áramlása Európai polgárság

81 A TÉMA BEMUTATÁSA: A SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSÁNAK EREDMÉNYE. Forrás: 20 years of the European Single market. Together for new growth. Main achievements. EU 2012.

82 A TÉMA BEMUTATÁSA: TŐKE SZABAD ÁRAMLÁSÁNAK EREDMÉNYEI. Forrás: 20 years of the European Single market. Together for new growth. Main achievements. EU 2012.

83 A TÉMA BEMUTATÁSA: A SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA Fejlődése lassan haladt Fejlődése felgyorsult napjainkban Szolgáltatások jelentősége miatt (GDP-hez való hozzájárulás: 60-70%) Közszolgáltatások privatizációja után Szolgáltatási irányelv (2006) Bolkenstein irányelv vitája: származási vagy fogadó ország szabálya szerint?? Fogadó ország szabályai szerint

84 EU TANULMÁNYOK 11. ELŐADÁS: A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ ELŐZMÉNYEI Kruppa Éva főiskolai tanár

85 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Bemutatni a közös pénz, az euró bevezetéséhez vezető folyamatot a Római Szerződéstől a Maastrichti Szerződésig E folyamat főbb terveit és állomásait Megismertetni az Európai Monetáris Rendszert (EMR) Értékelni az EMR-t az euró bevezetéséhez vezető úton

86 LEGFONTOSABB FOGALMAK Gazdasági unió A nemzetközi gazdasági integráció legfejlettebb formája, ahol a tagországok gazdaságpolitikájukat is harmonizálják, végső célként egyesítik. Ennek lényeges eleme a közös valuta. A gazdasági unió megvalósításához az út a monetáris unión keresztül vezet. Árfolyam és árfolyampolitika Az árfolyam egy adott ország fizetőeszközének egy másik ország valutájában kifejezett ára. Az árfolyam változása a gazdaságra hatással van, különösen a külkereskedelem szereplőire, így a piaci hatásokon túl szabályozása iránt igény merül fel. Az árfolyampolitika egy adott ország devizapolitikájának része, az állam beavatkozása az árfolyam alakításába. Pl. egy adott valuta gyengítése kedvező az exportra és kedvezőtlen az importra.

87 A TÉMA BEMUTATÁSA: A RÓMAI SZERZŐDÉSTŐL A WERNER TERVIG A Római Szerződés még nem érinti a közös pénz politikáját Bretton Woods-i Nemzetközi Pénzügyi rendszer működik Igény volt szorosabb európai pénzügyi együttműködésre a 1960-as évek végén A Werner terv (1970) 1969: Hágai Csúcsértekezlet A terv lényege:monetáris unió Miért nem valósulhatott meg?

88 A TÉMA BEMUTATÁSA: A MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ ÚJRA NAPIRENDEN Okai és előzményei Megszűnt a Bretton Woods-i nemzetközi rendszer Nemzetközi gazdasági válság (olajválság) A Közösség által követett árfolyam-politika problémái Következménye: 1978 Brémai csúcstalálkozó Monetáris stabilitás övezet Az Európai Monetáris Rendszer (EMR): 1979 A monetáris együttműködés új mechanizmusa

89 A TÉMA BEMUTATÁSA: AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER ÉS ELEMEI Az Európai Monetáris Rendszer (ERM) Fő célja A tagországok között stabil árfolyampolitika kialakítása Az EMR elemei Az átváltási árfolyam mechanizmus (ERM) AZ ECU Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF) Az ERM eredményei

90 EU TANULMÁNYOK 12. ELŐADÁS: A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ (GMU) Kruppa Éva főiskolai tanár

91 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Bemutatni a közös pénz, az euró bevezetésének J. Delors féle tervét A Maastrichti Szerződés jelentőségét a közös pénz bevezetésében maastrichti konvergenciai kritériumok J. Delors tervének három szakaszát Az euró bevezetésének hatását, következményeit

92 LEGFONTOSABB FOGALMAK Gazdasági és monetáris unió A nemzetközi gazdasági integráció fejlett formája. Ebben a kifejezésben nem szerepel az integráció elméleti fogalmai között. A gyakorlatból származó kifejezés utal arra, hogy a végső célhoz a gazdaságpolitikák egyesítéséhez - vezető út hosszú, mely a monetáris unión keresztül vezet. A monetáris unió magas szintjén a tagországok bevezetik a közös pénzt, amely a gazdaságpolitika monetáris és fiskális alrendszerére is hat Közös pénz bevezetésének konvergencia kritériumai A közös pénz bevezetéséhez szükséges felzárkózás, melyet az euró bevezetése előtt öt pénzügyi mutatóval mérnek: Árstabilitásra vonatkozó elvárás Államháztartás hiányára Államadósság nagyságára Kamatok konvergenciájára ERM II. való részvétel

93 A TÉMA BEMUTATÁSA: J. DELORS TERVE Miért merülhetett fel újra a monetáris unió terve? EMR sikere Egységes belső piac terve, majd sikere J. Delors terv Európai Tanács felkérésére készül Delors-bizottság dolgozta ki (1989) Javaslatai: hasonlóak a Werner tervhez Új elemeket is tartalmaz Konvergencia kritériumok Közös pénzügyi intézmények

94 Jacques Delors az EB elnöke

95 A TÉMA BEMUTATÁSA: A GMU ÉS A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS A Maastrichti Szerződés a GMU terve: Az Unió hivatalos programja lett Tagállamok számára kötelező Opt out (kimaradási klauzula) Közös pénz bevezetése: január 1-jéig Monetáris intézmények felállítása Európai Központi Bank Központi Bankok Európai Rendszere GMU megvalósítása: három szakaszban Konvergencia kritériumok meghatározása

96 A TÉMA BEMUTATÁSA: A KÖZÖS PÉNZ BEVEZETÉSÉNEK SZAKASZAI Első szakasz: Egységes belső piac Tőkeforgalom liberalizálása EU létrehozása, Maastrichti Szerződés Jegybankok függetlensége Második szakasz: EMI felállítása Döntés a közös pénz nevéről és végső dátumáról Tagországok: konvergencia kritériumok teljesítése Közös intézmények felállítása: 1998.

97 A TÉMA BEMUTATÁSA: A KÖZÖS PÉNZ BEVEZETÉSÉNEK HARMADIK SZAKASZA Harmadik szakasz: január 1-jétől Eurót számlapénzként bevezetik Nemzeti pénzek ez euró váltópénzei Az eurózóna tagországai Önálló monetáris politika megszűnt Az euró készpénzként való bevezetése: január 1. Nemzeti pénzek kivonása: február 28. Az euró sikeres működése: 2009-ig A közös pénz: előnyei és hátrányai

98 EU TANULMÁNYOK 13. ELŐADÁS: A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS Kovács András főiskolai docens

99 ELŐADÁS CÉLJA Megismertetni az EU költségvetésének főbb vonásait és történetét Kiemelni a közös költségvetés sajátosságait összehasonlítva az állam költségvetésével Rávilágítani a költségvetés és a közös célok ellentmondásaira

100 KÖLTSÉGVETÉS - ALAPOK Definíciója Pénzügyi terv Bevételek és kiadások mérlege Szabályozó és újraelosztó funkciója van A költségvetés pozíciója Egyensúlyi helyzet Deficit finanszírozásra nincs lehetőség az a EU-ban Szufficit Az EU költségvetése: Különbözik a többi nemzetközi szervezet költségvetésétől Azok az adott intézmény működését szolgálják AZ EU költségvetése: közös politikákat is Nemzeti költségvetésekhez képest korlátozottabb a szerepe Kb. 1%-a az EU-27 GDP-jének Más sajátos vonások

101 A NEMZETI ÉS KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Nemzeti Költségvetés 1. Bevételek zöme: adó 2. Közjavakat, közszolgáltatásokat nyújt 3. Gazdaságpolitikai célokat szolgál 4. Jövedelem-átcsoportosítás EU költségvetésvetés 1. Bevételek: Nincs EU-adó Saját forrás+tagállami hozzájárulás 2. Közösségi politikák megvalósítása 3. Közvetett hatása a közösség gazdaságpolitikai irányvonalára 4. Jövedelemátcsoportosítás

102 A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS ELVEI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS Elvek: Egységesség és teljesség: minden bevétel és kiadás megjelenik a költségvetésben Éves költségvetés A költségvetés egyensúlyának elve Elszámolási egység: euró Saját jövedelemforrások elve Globális fedezet: össz. bevétel fedezi az össz. kiadást Átláthatóság Hatékony és eredményes pénzgazdálkodás A költségvetési eljárás: Hét évre szóló költségvetés keret Konszenzussal Éves költségvetés Bizottság Tanács, Parlament

103 Forrás: EB javaslata a többéves pénzügyi kerettervről. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE Bevételek 1. Saját források Vám Agrár-lefölözés 2. Nemzeti hozzáadott értékadó-alapból (VAT/ÁFA) 3. GNP alapú tagállami hozzájárulás Kiadások 1. Agrárpolitika 2. Kohéziós politika 3. Belső politikák 4. Külső műveletek 5. EU adminisztráció 6. Egyéb kiadások

104 AZ EU KIADÁSI TÉTELEI (MILLIÓ EURÓ, ÉVI ÁRAKON) Előirányzat Részarány % 1. Fenntartható fejlődés ,21 1.a. Versenyképesség b. Kohézió Természetei források megőrzése ,96 Ebből közvetlen kifizetések Uniós polgárság, szabadság, bizt., jog ,25 4. Az EU mint globális szereplő ,72 5. Igazgatás ,76 6. Ellentételezések 800 0,10 Összesen ,00

105 MAGYARORSZÁG KOHÉZIÓS TÁMOGATÁSA, Milliárd Ft Forrás: Terták Elemér: Az Európai Unió évi pénzügyi kerettervéről. In: Pénzügyi Szemle, LI. évf. 2006/2. sz o.

106 EU TANULMÁNYOK 14. ELŐADÁS: A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (KAP) Kruppa Éva főiskolai tanár

107 AZ ELŐADÁS CÉLJA A TÉMA BEMUTATÁSA Bemutatni az agrárszektor jelentőségét Megértetni, hogy az agrárszektort miért kell támogatni Röviden ismertetni a közös agrárpolitika fél évszázados történetét és reformjait Rávilágítani a KAP jelen támogatási rendszerére Felvázolni a várható változásokat a as időszakra

108 AZ ELŐADÁS CÉLJA A KAP LÉNYEGE ÉS REFORMJAI A KAP lényege 1962-től napjainkig Támogatáspolitika A KAP reformjai: a támogatáspolitika átalakítása 1962:McSharry reform AGENDA : Luxemburgi reformcsomag SPS lényege (Single Payment Scheem)

109 AZ ELŐADÁS CÉLJA A KAP PILLÉREI A AS IDŐSZAKBAN.

110 A TÉMA BEMUTATÁSA: A KAP KIADÁSAI Forrás: A Közös agrárpolitika folytatása következik. 50 éves a KAP. EB, KF HUC, 2012

111 EU TANULMÁNYOK 15. ELŐADÁS: A KOHÉZIÓS POLITIKA Kovács András főiskolai docens

112 AZ ELŐADÁS CÉLJA Átfogó képet adni az Unió kohéziós politikáról Megismertetni a kohéziós politika céljait és eszközeit a as időszakban, Bemutatni a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásának szabályait Megvitatni a közös politika eredményeit és ellentmondásait, Megismertetni a kohéziós politika céljait és eszközeit a es időszakban

113 MI A KOHÉZIÓS POLITIKA LÉNYEGE? A közösség egészének harmonikus fejlődése A tagországok és régiók közötti fejlettségi különbség csökkentése Kedvezőtlen adottságú régiók elmaradottságának felszámolása A politika középpontjában az országok és régiók! állnak Elvek, fogalmak: Szolidaritás és kohézió Az EU NUTS rendszere (Territorial Units of Statistics) Régió=NUTS 2 EU 27 = 271 NUTS 2 Szint (2010-es) Régió Területi szint Az államhoz / országoz képest kisebb területi egység (szubnacionális egység) Közigazgatási / statisztikai /geográfiai/ etnikai egység Minimum fő Maximum fő Egységek NUTS 1 3 millió fő 7 millió fő 97 NUTS ezer fő 3 millió fő 270 NUTS ezer fő 800 ezer fő 1294

114 A KOHÉZIÓS POLITIKA ESZKÖZEI EU-S SZINTEN Strukturális Alapok (szerkezeti problémák) ESZA EMOGA 1960 ERFA Halászati Alap 1993 Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank fejlesztési hitelei

115 AZ EU KIADÁSI TÉTELEI (MILLIÓ EURÓ, ÉVI ÁRAKON) Előirányzat Fenntartható fejlődés a. Versenyképesség b. Kohézió Természetei források megőrzése Ebből közvetlen kifizetések Állampolgárság, szabadság, bizt Az EU mint globális szereplő Igazgatás Ellentételezések 800 Összesen

116 Az EU Strukturális Politikája Jelmagyarázat 1. célkitűzés (Konvergencia) Statisztikai hatás (phasing-out) Gazdasági hatás (phasing-in) 2. célkitűzés (reg. versenyképesség és fogl.)

117 AZ EU FŐ KIADÁSI TÉTELEI KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKRA BIZOTTSÁGI JAVASLAT Kiadási terület Összeg (milliárd EUR) K+F, innováció, technológia fejlesztés 80 Fenntartható fejlődés és foglalkoztatás Ezen belül: -Konvergencia régiók -Átalakuló régiók -Versenyképességi régiók -Területi együtt,űködés -Kohéziós Alap Európai Összekapcsolási Eszköz Ezen belül: -Energia -Szállítás -ICT Közös agrárpolitika Ezen belül: -Első pillér (közvetlen kifizetések) -Vidékfejlesztés -Egyéb támogatás, tartalék ,6 38,9 53,1 11,7 68,7 40 9,1 31,6 9,1 371,7 281,8 89,9 15,2 Humán erőforrások (oktatás, kultúra) 16,8 EU mint globális partner 70

118 Régiók jogosultságok GDP/fő vásárlóerőparitáson EU-27=100

119 AJÁNLOTT IRODALOM Kruppa Éva et al. (2009): Integrálódó Európa I. Perfekt. Budapest. Horváth Zoltán (2012): Kézikönyv az Európai Unióról. HVG. Budapest. Marján Attila (2009): Hol a térkép közepe? HVG. Budapest. Staab, Andreas (2013): The European Union Explained: Institutions, Actors, Global Impact. Indiana University Press. IN, USA McCormick, John (2011): Understanding the European Union: A Concise Introduction. Palgrave MacMillan. NY, USA. Tiersky, Ronald Jones, Erik (2011): Europe Today: A Twenty-first Century Introduction. Rowman & Littlefield Publishing. UK.