1. mérés Finommechanikai alkatrész minősítése

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 1. mérés Finommechanikai alkatrész minősítése Segédlet a Méréstechnika (BMEGEMIAMG1) Mérés, jelfeldolgozás, elektronika (BMEGEMIMG01) Műszertechnika (BMEGEFOAG02) tantárgyak laboratóriumi méréseihez Budapest, 2015

2 A mérés célja Finommechanikai alkatrész minősítése 1 Az egyszerű, üzemi hossz- és szögmérő eszközök használatának megismerése, a mérethibák felismerése és értelmezése egy finommechanikai alkatrész minősítése során. Ezen alapvető mérőeszközök és a mérési eljárások megismerése különösen fontos a leendő mérnökök számára. A mérés során használt eszközök és az elméleti háttér A mérnöki gyakorlatban a munkadarabok gyártási folyamatához hozzá tartozik a munkadarabok ellenőrzése, minősítése. Ennek során meg kell határozni, hogy megfelelnek-e a rájuk vonatkozó előírásoknak, pl. az előírt méreteknek és azok tűréseinek. A munkadarab összetettségétől, valamint az adott mérettől és tűréstől függően különféle mérőeszközök használata javasolt. Jelen mérés során a továbbiakban felsorolt eszközök szükségesek. Tolómérő A tolómérő egy mechanikai elven működő, hosszmérésre alkalmas eszköz, amelynek működése összehasonlító módszeren alapszik (a két fogalom együtt képezi a mérési eljárást). Az összehasonlítás esetünkben azt jelenti, hogy a munkadarab mérendő hosszát egy előre ismert etalon mérettel hasonlítjuk össze, ami jelen esetben a tolómérőn található skála. A tolómérővel nagyon gyorsan és egyszerűen, szinte bármilyen hosszméret mérhető (pl. oldalhossz, átmérő, üregmélység). Az eszköz kialakítástól függően általában 0,05 mm-es felbontással rendelkezik, ami digitális kijelzésű tolómérők esetén 0,01 mm is lehet. A tolómérőt leginkább gyors ellenőrző mérésekhez használják. A tolómérő fő részei az 1. ábrán, a tételek megnevezései az 1. táblázatban láthatóak. A tolómérő két részből áll: egy állórészből, és egy ezen az állórészen hosszirányban elcsúsztatható mozgórészből. Az állórészen található a rögzített mérőpofa (1) a főskálával (5), amely a mérés bázisát képzi. Ez az etalon hosszúság, amihez a munkadarab méretét lehet viszonyítani; általában milliméteres osztású. A tolómérő mozgórészén található a mellékskála (4), más néven a nóniusz, amellyel az 1 mm-nél nagyobb pontosságot igénylő méretek mérhetőek. Ez is az etalon része. Az állórész és a mozgórész közötti lineáris vezetést a vezetősín (8) biztosítja. A mozgatható mérőpofa (3) a tolókával (9) állítható. A tolókán lévő rögzítő csavarral (10) az aktuális pozíció fixálható. A csavar túlzott meghúzása a két rész egymásba feszülését okozhatja. A tolóka elcsúsztatásához a csavart fel kell lazítani. Egyes típusú tolómérőknél a tolókát laprugó szorítja az álló vezetékhez, csökkentve a kotyogást. Ha nincs laprugó, és a rögzítő csavar nincs teljesen kilazítva, akkor a tolóka kotyogni fog a sínen, aminek következtében már nagyon kicsi erőhatásokra is elmozdul, a mérés ugyancsak pontatlan lesz. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 1.

3 1. ábra: A tolómérő fő részei 1. táblázat: A tolómérő fő részeinek megnevezése 1 Rögzített mérőpofa 7 Mélységmérő rúd 2 Mérőfelületek külső méretekhez 8 Vezetősín 3 Mozgatható mérőpofa 9 Tolóka 4 Mellékskála (nóniusz) 10 Rögzítő csavar 5 Főskála 11 Mérőfelületek belső méretekhez 6 Mérőfelületek mélységméréshez Ha a tolómérő mérőpofáinak sík mérőfelületei illeszkednek egymáshoz, akkor a két skála nullpontja (referencia pontja) egybeesik, és a többi osztásvonal pozíciója eltér. A tolómérő felbontása megállapítható a mellékskálán lévő osztások számából. A tolómérő leolvasása Legyen a tolómérő felbontása x, a főskála osztásköze (két osztása közötti távolság) pedig y. A gépészeti gyakorlatban általában, és a sillabuszban a továbbiakban y = 1 mm. Legyen az adott méret egészrésze a főskáláról leolvasható méret, és a törtrésze az, melynek meghatározásához ezen felül a mellékskálára, azaz a nóniuszra is szükség van. A nóniusz osztásközét úgy kell meghatározni, hogy azzal a főskála osztásánál kisebb, a műszer pontosságának (felbontásának) megfelelő méretek meghatározhatóak legyenek. Legyen a nóniusz osztásköze y x 1 x, így a főskála i-edik osztásának a nullponttól vett távolsága iy i, a nóniusz i-edik osztásának távolsága pedig i ( y x) i ix. Ekkor, ha a két skála nullpontja egybeesik, a skálák i-edik osztásainak távolsága ix lesz (ld. 2. ábra). 2. ábra: A főskála és a mellékskála osztásközei 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 2.

4 Tehát a nóniuszt ix távolsággal eltolva annak i-edik osztása a főskála valamelyik osztásával biztosan egybe fog esni. Így biztosított, hogy a felbontásnak megfelelő törtrészek mindegyike egyértelműen leolvasható legyen műszerről. A leolvasandó értéket az határozza meg, hogy a nóniusz hányadik osztása esik egybe a főskála valamely osztásával. A törtrészek leolvasása tehát független attól, hogy a nóniusz nullpontja a főskála nullpontjához képest hol helyezkedik el. A méret egyértelmű meghatározása érdekében a nóniuszt úgy célszerű kialakítani, hogy az n-edik osztása a főskála n-edik osztásától épp annak egy osztásközével legyen lemaradva, tehát a két skála n-edik osztásának távolsága megegyezzen a főskála y osztásközével. Ekkor az összes lehetséges törtrészt le lehet olvasni úgy, hogy a nóniusz nullpontja a főskálának ugyanazon két osztása között marad. Ezáltal nem csak a törtrészeket, hanem a teljes méretet is egyértelműen le lehet olvasni a műszerről. Miután a törtrész kiadódik abból, hogy a nóniusz melyik osztása esik egybe a főskála egy osztásával, a méret egészrésze a főskálának azon értéke lesz, amelyiket a nóniusz nullpontja éppen elhagyta. Teljesüljön tehát a két skála n-edik osztása közötti távolságra, hogy nx y 1. Ebből az n 1/ x összefüggés adódik a nóniusz osztásainak darabszáma és a műszer felbontása között. A nóniusz osztásközét növelni szokás a könnyebb leolvasás érdekében. Jelölje ennek mértékét az a skálázási paraméter. Ennek nagysága tervezői döntés, így szabadon választható, de a főskála osztásközének egész számú többszörösének kell lennie. Ekkor az egyértelmű leolvashatóságra vonatkozó összefüggések egyike sem sérül. A nóniusz osztásköze a y x a 1 x lesz, az i-edik osztások távolsága a nullponttól i ( a y x) i ( a 1) ix. Ha az a skálázási paraméter az y egész számú többszöröse, akkor ez azt jelenti, hogy a nóniusz i-edik osztása a főskála i ( a y) i ( a 1) -edik osztásával esik egybe. Tehát ebben az esetben, figyelembe véve, hogy a méretet az határozza meg, hogy a nóniusz hányadik osztása esik egybe a főskála egy osztásával, a leolvasás eredményét a nem befolyásolja. Ha a nem y egész számú többszöröse, akkor a skálák egymáshoz képesti eltolódása a fentiekhez képest sérül és új megfontolást igényel. (A nóniusz bővítése nélkül a korábbi levezetés a 0 -val értelmezhető). Jelen mérés során használt tolómérőre a következő konkrét értékek vonatkoznak: főskála osztása, y 1 mm a x 0, 05 mm a műszer pontossága. Tehát a nóniusznak n 1/ x 20 db osztása van. A skálázási paraméter a 1 mm, így a nóniusz osztásköze a y x 1,95 mm. A nóniusz teljes hossza n ( a y x) 39 mm, tehát ha a két skála nullpontja egybeesik, akkor a nóniusz utolsó osztása a főskála 39 mm-es osztásával esik egybe. Mérnöki gyakorlatban egy másik jellemzően előforduló tolómérőtípus adatai: y 1 mm a főskála osztása, x 0,1 mm a műszer pontossága. Tehát a nóniusznak n 1/ x 10 db osztása van. A skálázási paraméter a 1 mm, így a nóniusz osztásköze a y x 1,90mm. A nóniusz teljes hossza n ( a y x) 19 mm, tehát ha a két skála nullpontja egybeesik, akkor a nóniusz utolsó osztása a főskála 19 mm-es osztásával esik egybe. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 3.

5 A 3. ábrán látható méret leolvasása: A nóniusz nullpontja a főskála 24 és 25 értékei között áll, az egészrész tehát 24y 24 mm. A nóniusz 5-ös osztása esik leginkább egybe a főskála osztásaival, így a méret törtrésze 10x 100, 05 0, 50 mm. A teljes méret M 24 0, 50 24, 50 mm. 3. ábra: Példa tolómérő leolvasásához Egyszerű hosszmérés során a munkadarabot mindig két mérőfelület közé kell befogni és rögzíteni. Ez a tolóka segítségével történik, azaz a mérőpofák mérőfelületét rá kell tolni a munkadarabra. Fontos, hogy a mérőfelületeket ne nyomjuk túlságosan össze, mert ilyenkor az erőhatás miatt billen a tolóka és szöghiba keletkezik, ami elsőrendű hibának minősül! A szöghiba okozója az Abbe-elv 1 be nem tartása. Az Abbe-elv kimondja, hogy a mérőberendezés konstrukciója legyen olyan, hogy a munkadarab mérendő mérete és az osztásos mérce egy egyenesbe essen. Ez az elv a tolómérő esetében a konstrukció geometria-, illetve az összeszorító erő okozta deformációk miatt nem teljesül. Ezek ellenére mérés közben törekedni kell arra, hogy az Abbe-elv hiánya minél kevésbé érvényesülhessen. Pl. figyelni kell arra, hogy a mérendő munkadarab a lehető legközelebb essen a tolómérő szárához, illetve az összeszorító erő ne okozzon kotyogást vagy befeszülést. A tolómérővel külső méreteket (pl. hengerátmérő) a (2), belső méreteket (pl. furatátmérő) a (11), mélységet a (6) mérőfelületekkel és a mélységmérő rúddal (7) lehet mérni. A 4. ábrán egy-egy ilyen mérési illusztráció látható. 4. ábra: Mélység, külső és belső méretek mérése tolómérővel 1 ERNST KARL ABBE (1840. január január 14.) német matematikus, fizikus, egyetemi tanár. Abbe nevét leginkább optikai munkássága tette ismertté. Kevesen tudják, de Abbe vezette be először a napi nyolc órás munkarendet a Carl Zeiss Optikai Műveknél, mely vállalatnak igazgatója és társtulajdonosa volt ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására, mely a mikroszkóp lencsék készítése során merült fel. Kezdetben a kísérletek Zeisst az üzleti csőd közelébe sodorták, de ő nem vesztette el bizalmát Abbéban, aki végül is sikerrel birkózott meg a feladattal. A Zeiss műhely ettől kezdve piacvezető lett a szakmában, és viharos fejlődésnek indult. Zeiss úgy ismerte el Abbe érdemeit, hogy bevette társnak az üzletbe ban feltalálta az apokromatikus lencserendszert a mikroszkóp számára. Ez a jelentős áttörés a mikroszkópok elsődleges és másodlagos torzítását is képes kiküszöbölni. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 4.

6 Ipari szögmérő Az ipari szögmérő egy mechanikai elven működő hegyes- illetve tompaszögek, valamint áttételesen homorú szögek mérésére alkalmas eszköz, amelynek működése összehasonlító módszeren alapszik (a két fogalom együtt képezi a mérési eljárást). 5. ábra: Az ipari szögmérő fő részei 2. táblázat: Az ipari szögmérő fő részeinek megnevezése 1 Rögzített mérőszár 5 Főskála 2 Forgó mérőszár 6 Nagyító (lupe) 3 Ház 7 Mellékskála (nóniusz) 4 Forgó tárcsa 8 Állító és rögzítő csavarok Az eszköz két mérőszárral rendelkezik, melyek közül a rögzített mérőszár (1) a házhoz (3) rögzített és a műszer körgyűrű alakú főskáláját (5) tartalmazza. Ennek a mérőtárcsának a forgássszimmetria tengelye egybe esik az ugyancsak körlap alakú ház forgásszimmetria tengelyével, amely körül a forgó tárcsa (4) képes a hozzá rögzített, forgó mérőszárral (2) és a mellékskálával (7) együtt elfordulni. A skálák egymással koncentrikus köröket alkotnak és a főskála nullpontja az álló mérőszárra merőleges. Ha a két mérőszár 180 -os szöget zár be egymással, akkor a két skála nullpontja egybe esik. A mérés során a szögmérő két szárát a mérendő szöget alkotó idomra kell fektetni úgy, hogy a munkadarab és a szögmérő felfekvő szárai között minél kisebb, egyenletes fényrés alakuljon ki. Ekkor a mérendő szöget a két skála egymáshoz képesti elfordulása adja meg. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 5.

7 6. ábra: Mérés ipari szögmérővel, mérősíkkal A mérés kiértékelése a fő és mellékskála együttes leolvasásával történik. A szögmérőre a referenecia pont fölött egy nagyító (6), más néven lupe van felszerelve. A nagyító a leolvasási pont körüli területet felnagyítja, így az eredmény könnyebben olvasható le. 7. ábra: Főskála, mellékskála és a lupe Legyen az adott méret egészrésze a főskáláról leolvasható méret, és a törtrésze az, aminek meghatározásához ezen felül a mellékskálára, azaz a nóniuszra is szükség van. A mozgórészen négy főskála található. Az első skála (0-90 ) végét jelző 90 a második skála kezdete, tehát a skála értékei rendre 0 -tól 90 -ig növekednek, majd 90 -tól 0 -ig csökkennek. Ismert, hogy egy hegyesszög (tompaszög) kiegészítő szöge 180 -ra egészíti ki a tompaszög (hegyesszög) szöget. Így ha a mérés során a leolvasási tartományban a főskála értékei az óramutató járásával megegyező irányban csökkennek, lényegében a kiegészítő szög értékét lehet leolvasni. A főskála 1, a mellékskála (nóniusz) pedig 5ʹ osztású. Emlékeztetőül 1 = 60ʹ (fokperccel). 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 6.

8 Ahogy a főskálán, úgy a nóniuszon is két irányban olvashatók le az értékek, a nóniuszt mindig a főskála aktuális leolvasási irányában kell leolvasni. A nóniusznak azon skálavonalához tartozó értékét kell venni, amelyik leginkább egybeesik egy főosztásbeli vonallal. Ez határozza meg a méret törtrészét. Az egészrészt a főskála azon osztása adja meg, amely a referenciapontot a leolvasás irányában épp elhagyta. A 8. ábrán látható méret leolvasása: A főskála értékei az óramutató járásával megegyező irányban csökkennek, tehát leolvasott érték a vizsgált méret kiegészítő szöge és nóniusznak is a baloldali értékeit kell vizsgálni. A nóniusz nullpontja a főskála 52 és 53 osztása között áll, így az egészrész 52. A nóniusznak leginkább a 35ʹ-os osztása (hatodik osztása) esik egybe a főskála osztásaival, így a méret törtrésze 35ʹ. A leolvasott méret tehát m Ebből a vizsgált méret m Kengyeles mikrométer 8. ábra: Példa ipari szögmérő leolvasásához A kengyeles mikrométer egy precíziós hosszmérő műszer, amely mechanikai elven működik és összehasonlító módszeren alapszik. Az elmozdulást a menetes mérőorsó segítségével szögelfordulássá alakítja át. A szögelfordulás az orsó menetemelkedésének ismeretében vezethető vissza a mért távolságra. A leolvasási pontossága nagyobb, mint a hagyományos tolómérőé, ez az érték általában 0,01 mm (bizonyos mikrométerek 0,001 mm felbontásúak is lehetnek). Fontos megjegyezni, hogy az 1 μm-es felbontás az elérhető legjobb érték mechanikai és elektromechanikai mérőeszközöknél a mai műszaki fejlettség mellett. Az 1 μm-nél finomabb felbontást már csak optikai úton, a fény hullámhosszának segítségével lehet megbízhatóan elérni. Kengyeles mikrométerrel történő mérés során a mérendő munkadarabot két, egymással párhuzamos (síkra munkált) mérőfelület közé kell befogni és rögzíteni. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 7.

9 9. ábra: Kengyeles mikrométer állvánnyal. A mérési elvből következik, hogy a kengyeles mikrométer pontosságát nagymértékben befolyásolja a mérőfelületek síkpárhuzamossága és a munkadarab felületi érdessége. Fontos, hogy a mérőfelületek ne legyenek túlságosan összeszorítva, mert ilyenkor az erőhatás miatt a munkadarab és (a kengyel kihajlása következtében) a mérőfelületek deformálódhatnak, így akár 30 μm-es eltérések is létrejöhetnek. Ennek csökkentésére a kengyeles mikrométerek orsója erőt határoló engedő megakasztással, más néven racsnival (6) van ellátva. A kengyeles mikrométert gyakran állványon rögzítik, azért, hogy a mérés sokkal egyszerűbb legyen és a mérési bizonytalanságok is csökkenjenek. 10. ábra: A kengyeles mikrométer fő részei 3. táblázat: A kengyeles mikrométer fő részeinek megnevezése 1 Mérőülék 6 Racsni 2 Keményfém mérőpofák 7 Referencia vonal 3 Mérőorsó 8 Orsórögzítő 4 Skálahüvely (a főskálával) 9 Kengyel 5 Skáladob (a mellékskálával) 10 Szigetelés 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 8.

10 A kengyeles mikrométer lényegében egy precíziósan megmunkált csavarból, a skálahüvelyből (4) és az anyából, skáladobból (5) áll. A munkadarabot a mérés során a mérőülékhez (1) rögzített keményfém mérőpofák (2) közé kell rögzíteni, amely során a racsnis szárat forgatva a mérőorsóval (3) érintőfogást kell venni rajta. A kengyeles mikrométereket, a tolómérőkhöz hasonlóan rögzítő szerkezettel, azaz orsórögzítővel (8) is ellátják, hogy a beállított méret a leolvasásig ne változhasson. A mikrométereket a kengyel (9) részüknél a forgatógomb (12) segítségével kell rögzíteni a talapzatba (11). A kengyelen általában kemény polimer szigetelés (10) van, amelyet az állvány befogó pofái (13) két oldalról beszorítanak. A mikrométer leolvasása 11. ábra: A kengyeles mikrométer állvány fő részei 4. táblázat: Az állvány fő részeinek megnevezései 11 Talapzat, a befogó forgatásához kiképzett vezetékkel 12 Forgatógomb 13 Befogó pofák Legyen a mikrométer felbontása x, főskála osztásköze pedig y. A gépészeti gyakorlatban általában, és a sillabuszban a továbbiakban y = 0,5 mm. Legyen az adott méret egészrésze a főskáláról leolvasható méret, és a törtrésze az, aminek meghatározásához ezen felül a mellékskálára is szükség van. A mellékskála osztásközét úgy kell meghatározni, hogy azzal a főskála osztásánál kisebb, a műszer pontosságának (felbontásának) megfelelő méretek meghatározhatóak legyenek. Legyen az x pontosságnak megfelelő elfordulás α. Ha a mellékskála nullpontja illeszkedik a mérőhüvelyen található referenciavonalhoz, a leolvasandó méret megegyezik a főskála valamelyik osztásának megfelelő mérettel. Ha ehhez képest a skáladob iα szöggel elfordul, a mellékskála i-edik osztása fog a mérőhüvelyen található referenciavonalhoz illeszkedni. Ez a főskálán ix elmozdulást jelent. 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 9.

11 A méret egyértelmű meghatározása érdekében a mérőorsót úgy célszerű kialakítani, hogy a skáladob 360 -os elforgatása pontosan egy osztásköznyi elmozdulásnak feleljen meg a főskála mentén, tehát a mérőorsó menetemelkedése megegyezzen a főskála y osztásközével. Ekkor az összes lehetséges törtrészt le lehet olvasni úgy, hogy a mellékskála nullpontja a főskálának ugyanazon két osztása között marad. Ezáltal nem csak a törtrészeket, hanem a teljes méretet is egyértelműen meg lehet határozni a műszer segítségével. Miután a törtrész kiadódik abból, hogy a mellékskála melyik osztása esik egybe a referenciavonallal, a méret egészrésze a főskálának azon értéke lesz, amelyiket a mellékskála éppen elhagyta. A mellékskála osztásainak n darabszámát tehát úgy kell meghatározni, hogy két szomszédos osztása közötti elfordulás a főskálán a műszer pontosságát adja ki. Teljesüljön tehát, hogy a mellékskála n-edik elfordulása egy teljes kör, ami a főskálán y elmozdulásnak felel meg, tehát nx y 0,5 mm. Ebből az n 0,5 / x összefüggés adódik a mellékskála osztásainak darabszáma és a műszer felbontása között. A könnyebb leolvasás érdekében az y osztásközű főskálát szokás két 2y osztásközű skálával megjeleníteni, amelyek egymáshoz képest y eltolással a referenciavonal két oldalán találhatóak. Jelen mérés során használt mikrométerre a következő konkrét értékek vonatkoznak: y 0,5 mm a főskála osztása és a mérőorsó menetemelkedése, x 0,01 mm a műszer pontossága. Tehát a nóniusznak n y / x 50 db osztása van. A 12. ábrán látható méret leolvasása: A főskálán a fenti osztások közül az utolsó látható osztás a 23 mm-hez tartozó egész. Az alsó (fél milliméteres) osztások közül pedig látszik még egy, ez azt jelenti, hogy a főskáláról leolvasott méret 23,50 mm lesz. A mellékskála 28-as osztása esik egybe a referenciavonallal, a méret törtrésze 28x 28 0, 01 0, 28 mm. A teljes méret M 23, 50 0, 28 23, 78 mm. 12. ábra: Példa kengyeles mikrométer leolvasására 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 10.

12 Mérőóra csúcsbakkal A csúcsbakos (1) mérőórával (3) és állvánnyal (7) alapvetően forgásszimmetrikus alkatrészek vizsgálhatóak. A vízszintes szánon (6) rögzített, egymással szembefordított támasztó csúcsok (8) ideális esetben egy vízszintes tengelyt jelölnek ki. A talapzathoz tartozó menetes oszlopon (4) lévő tartószár (5) rögzíti a mérőórát, amit úgy kell pozícionálni, hogy a mérőóra tapintója függőleges legyen, és a képzeletbeli hossztengelye metssze el a csúcsbakok által kijelölt tengelyt. A megfelelő beállítások a rögzítő csavarokkal (2) és (10) hozhatók létre. Csúcsbakos mérőeszköz használatakor fontos, hogy az egytengelyűségi hiba minél kisebb legyen, erre szolgál a csúcs finomállító (9). A mérendő, forgásszimmetrikus alkatrészt úgy kell a két bak közé befogni, hogy annak forgástengelye egybeessen a bakok által kijelölt tengellyel. Nem szabad túlságosan a bakokkal összeszorítani az alkatrészt, mert a fellépő erő deformációkat okozhat. A mérőóra nullázását követően a munkadarabot a bakok között körbeforgatva a mérőóra az adott szöghelyzethez tartozó, kezdőponttól való eltérését mutatja. A csúcsbak mérőórával ezen mérés során az excentricitás mérésére szolgál. 13. ábra: A csúcsbakos mérőóra fő részei 5. táblázat: A csúcsbakos mérőóra fő részeinek megnevezése 1 Csúcsbak 6 Szán 2 Mérőóra rögzítő 7 Állvány 3 Mérőóra 8 Támasztó csúcs 4 Menetes oszlop 9 Csúcs finomállító 5 Mérőóra tartószára 10 Rögzítő csavarok 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 11.

13 A mérési feladat 1. A mérés célja Finommechanikai alkatrész minősítése hossz- és szögmérő eszközök használatával Mérethibák felismerése és értelmezése 2. A mérés során használandó eszközök Tolómérő Mérőóra csúcsbakkal Kengyeles mikrométer állvánnyal Ipari szögmérő Mérősík 3. A végrehajtandó feladatok A mérés elvégzése A méretek értékelése Az alkatrész minősítése 4. A mérés elvégzése Ismerkedjen meg a munkaállomáson található mérőeszközök kezelésével! Rögzítse a jegyzőkönyvben a mérőeszközök mérési tartományát, valamint felbontását (osztását) az Általános irányelveket összefoglaló segédletben megadott módon! Mérje le a kiválasztott munkadarabhoz tartozó műszaki rajzon jelölt összes méretet! Minden méretet háromszor mérjen le, két mérés között a mérőeszközt helyezze alapállapotba, majd mérje újra az adott méretet! Az excentricitás méréséhez használja az Általános irányelveket összefoglaló segédletet! Amennyiben közvetett mérési eljárást alkalmaz, a jegyzőkönyvben adjon meg mérési vázlatot, amely tartalmazza a munkadarab megfelelő részletét (a géprajz szabályainak betartásával), valamint a szükséges mellékszámításokat. A vázlatokat a hozzátartozó méret sorszámával jelölje! 5. A méretek értékelése Az adatokat (összesen 18 db méretet) az alábbi minta alapján készített táblázatba rögzítse: Előírt méret (tűréssel) [mm] Mérőeszköz Leolvasott érték [mm] 1. mérés 2. mérés 3. mérés Mérési eredmény [mm] Minősítés A mérési eredmény megadásakor ügyeljen arra, hogy a három mérési adat átlagát a használt mérőeszköz mérési pontosságának nagyságrendjére kerekítse! (A szükséges kerekítési szabályokat megtalálja az Általános irányelveket összefoglaló segédletben) Miután összevetette a mérési eredményt az előírt mérettel, értékelje a méretet megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel! 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 12.

14 6. Az alkatrész minősítése Az összes méret ellenőrzése után gondolja át, hogy a nem megfelelő méretek közül melyek javíthatóak illetve nem javíthatóak. Értékelje ennek megfelelően a méreteket javítható illetve nem javítható minősítéssel! Hivatkozzon a méretek sorszámaira! (Előfordulhat, hogy egy javítható méret korrigálásával a méretháló eltorzul. A kiértékelés során ezt figyelmen kívül kell hagyni!) Vonja le a végkövetkeztetést a mérés alapján, hogy a mért alkatrész megfelelt, nem felelt meg, de javítható vagy nem felelt meg! A jegyzőkönyvet a laborfoglalkozás végén a laborvezetőnek adja át, miután meggyőződött arról, hogy megfelel a jegyzőkönyvvel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek! Készítette: Budai Csaba, Manhertz Gábor, Urbin Ágnes Budapest, január 1. mérés: Finommechanikai alkatrész minősítése 13.