Méretlánc átrendezés elmélete

Átírás

1 1. Méretlánc átrendezés elmélete Méretlánc átrendezés elmélete Egyes esetekben szükség lehet, hogy arra, hogy a méretláncot átrendezzük. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy a rajzon feltüntetett méretet nem tudjuk mérni, vagy gyártás során CNC gépnél más méretet kell megadni vagy egyszerűen csak a kiadandó méret alsó és felső határértékére vagyunk kíváncsiak. A méretlánc átrendezéssel megkönnyíthetjük a gyártás és az ellenőrzés folyamatát is. Fontos, hogy a méretlánc átrendezése után is elkerüljük a túlhatározott méretmegadást, vagyis ha a kiszámolt új méret feltüntetjük a rajzon, akkor egy eredeti méretet le kell szedni róla. Jelölések: kiadandó méret vagy eredő méret az a méret melyet meg akarunk határozni valamilyen ok miatt. A, B rajzon eredetileg megadott méretek. A kiadandó méret imumát megkapjuk, ha a növelő tagok imumának összegéből kivonjuk a csökkentő tagok imumának összegét. Képlettel: növelő tag csökkentő. tag A kiadandó méret imumát megkapjuk, ha a növelő tagok imumának összegéből kivonjuk a csökkentő tagok imumának összegét. Képlettel: növelő tag csökkentő. tag A rajzon megadott méretek tehát lehetnek növelő vagy csökkentő tagok. A rajzi méretek kategóriába sorolásának menete a következő: 1. Az adott műszaki probléma alapján kiválasztjuk a kiadandó méretet ( ). 2. Minden más méretet állandónak veszünk. 3. Kiválasztjuk a rajzon megadott egyik méretet, és képzeletben megnöveljük. 4. Vizsgáljuk, hogy a kiválasztott méret növelése, milyen hatással van a kiadandó méretre. Ha a kiadandó méret növekszik akkor a kiválasztott méret növelő tag lesz, ha pedig csökken, akkor csökkentő tag lesz. Például: 1. a, ábrán kiválasztottuk a kiadandó méretet. Minden rajzi méretet eredeti állandó értéken tartunk, majd megnöveljük (pirossal jelölt terület) a kiválasztott A értéket. Látható, hogy ennek hatására az méret is megnövekedett, ezért az A növelő tag. 1. b, ábrán az előző eljárást követjük, csak a B mérettel. Látható, hogy az B méretet megnövelve ( A méretet állandó értéken tartjuk) az méret csökken, vagyis B csökkentő tag. Andó Mérnöki Iroda 1 matyi.misi.eu

2 a, b, 1. ábra. Növelő tag (a,) és csökkentő tag (b) meghatározása Ebben az esetben a kiadódó méret imuma és imuma: B B [Az egyszerűbb rajzokon a következő gondolatmenettel is meghatározhatjuk a kiadandó méretet: Mikor lesz az méret imális? Ha a teljes hosszt (A) imális méretre gyártjuk, a vállat (B) pedig imálisra. Mikor lesz az méret imális? Ha a teljes hosszt (A) a legkisebbre, a vállat (B) pedig a legnagyobbra gyártjuk.] 2. Példák 1. =rajzon jelölve,4 A 3,5 B 7,3 Növelő tagok: A, B Csökkentő tag: - B 3,4 7,5 1,9 mm B 29,9 69,7 99,6 mm,9 1,4 2. =rajzon jelölve,5 A 1,2 B 6,6 Csökkentő tag: B B 1,1 (1,5) (6,6) 4 B (1 ) (6,2) 4,3 1,1 4,3 Andó Mérnöki Iroda 2 matyi.misi.eu

3 3. a, Mekkora lesz a h -val jelölt méret, ha az átmérő és az M -mel jelölt méret a megadott határon belül készülnek el? D 4,2,3 M 8 Növelő tag: D Csökkentő tag: M Kiadandó méret: h h D M h (4 ) (8 ) 32 D M (4,2) (8,3) 32,5 h 32,5 3. b, Mekkora legyen a h-val jelzett méret, hogy a horony mélységére előírt értékek adódjanak ki? D 4,2,3 M 8 Növelő tag: D Csökkentő tag: h Kiadandó méret: M M D h M h D M (4 ) (8,3) 32,3 D h h D M (4,2) (8 ) 32 h 32,3 A 3.a és 3.b példákból kitűnik, hogy a műszaki problémától függően változik a kiadandó méret. Egyáltalán nem feltétel, hogy a kiadandó méret az ismeretlen méret legyen. A 3.a feladat esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a D és az M méret legyártása esetén a h méret milyen határok között adódik ki. Ennek oka lehet az, hogy a tervező meg akar győződni arról, hogy megfelelő-e a imális keresztmetszet is. A 3.b példa esetén meg volt adva az M méret, de mondjuk a gyártás során a h méretet ellenőrzik. Ebben az esetben úgy kell legyártani h méretet, hogy az eredeti rajzon megadott M méret adódjon ki. A gyártásra kiadott rajzon a D és h méret szerepelhet csak. 4. =rajzon jelölve A 21 B C 4 Növelő tagok: A, B Csökkentő tag: C B C 21, ,9 16,2 mm Andó Mérnöki Iroda 3 matyi.misi.eu

4 B C 21 34, ,7 mm,2 16,3 5. =rajzon jelölve A 21 B C 4 Növelő tagok: A, B Csökkentő tag: - (C nem befolyásolja az -t) B 21, ,1mm B 21 34,85 55,85 mm Túlhatározott rossz megadás: Ha a 4-es feladatban megadott C és kiszámolt kiadandó méretből (most a rajzon 4) számoljuk ki -et: C 45 16,2 56,35 mm C 4 4,35 56,4 39,9 15,7 55,6 mm,35 A megoldáskánt kapott 56,4 értéknek meg kellene felelnie az 5. feladatban kapott 56 5 értékkel, azonban látható, hogy eltérés van a kétféle képen számolt kiadandó méret között. Túlhatározott méretmegadás esetén a kiadandó hosszméret tűrése eltér egymástól, ezért A+B C+ 4. Tehát továbbra is igaz, hogy túlhatározott méretmegadást den körülmény között kerülni kell. 7. Technológiai szigorítás esete: A technológiai szigorítást tulajdonképpen egy kiválasztott tűrésmező csökkentése, ami a gyártási költségek növekedésével jár (nagyobb selejtarány, több odafigyelés, lassabb gyártás ). Méretlánc átrendezésekor figyelni kell arra is, hogy a kapott eredmény imális értéke valóban kisebb legyen a imális értéknél. Ha a számítás során azt kapjuk, hogy a imális érték nagyobb, t a imális, akkor technológiai szigorítást kell alkalmazni. A méretlánc átrendezésekor kaphatunk olyan eredményt is, hogy a kiadandó méret tűrésmezeje (határhelyzet), amit már nem lehet legyártani, így a szigorítás ebben az esetben is elkerülhetetlen. Andó Mérnöki Iroda 4 matyi.misi.eu

5 7. a rész =rajzon jelölve Gyártás folyamata: A méret elkészítése, majd B méret elkészítése, így a kiadandó méret az méret. A 6,3 B 25,3 Csökkentő tag: B B,6 (6,3) (25,3) 35 B (6,3) (25,3) 35,6 35, 6 (a gyártás szempontjából nem szükséges az méret ismerete, mert megmunkáláskor csak az A és B méretet használjuk, de a tervezőnek fontos lehet ez az adat). 7. b rész Gyártás folyamata: A méret elkészítése, majd technológiai okok miatt a C méret elkészítése, így a kiadandó méret a B méret lesz. A 6,3 B 25,3 Csökkentő tag: C Kiadandó méret: B B C C B (6,3) (25,3) 35 B C C A B (6,3) (25,3) 35 B 35, ez gyárthatatlan, ezért technológiai szigorításra van szükség. Lehetséges megoldás az, hogy az A méret tűrését szigorítjuk, így legyen A 6, 2. B C C B (6,2) (25,3) 35 B C C A B (6,2) (25,3) 35 B 35,1, ez már legyártható. (Ebben az esetben a gyártás szempontjából azért szükséges átszámítani a mérethálót, mert a B méretet nem tudjuk ellenőrizni a gyártás során. Azért hogy a gyártás ne véletlenszerű legyen, meg kellett határozni a C méretet tűréssel, amit ellenőrizni tudunk. Mivel a megrendelő a B méretet írta elő, így úgy kellett meghatározni az A és C méretet, hogy a B méret és tűrése dig kiadódjon, hiszen a megrendelőnek ez a fontos méret). 7. c rész Gyártás folyamata: A méret elkészítése, majd C méret elkészítése, így a kiadandó méret a B méret. A 6,5 B 25,3 Csökkentő tag: C Kiadandó méret: B Andó Mérnöki Iroda 5 matyi.misi.eu

6 B B,2 C C B (6,5) (25,3) 35 C C A B (6,5) (25,3) 35,2 C A imális méret nagyobb, t a imális, tehát így nem,2 35 C 35,2 gyártható le a darab. Például az A méret 6,4 mm lett, a C méretet ha névleges 35 mm-re is készítik el, akkor sem lesz a B (kiadandó) méret tűrésmezőn belül. Az A méret szigorítása esetén legyártható az alkatrész, például A 6, 2, t a 7.b esetén. Ezekben az esetekben sosem a kiadandó méret tűrésmezejét szigorítjuk, hanem a növelő és csökkentő tagokét. Utolsó módosítás Budapest, Készítette: Andó Mátyás Andó Mérnöki Iroda 6 matyi.misi.eu