DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MAI FIATALOK ARGUMENTÁCIÓS KULTÚRÁJA REMECZKINÉ TOMA KORNÉLIA

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MAI FIATALOK ARGUMENTÁCIÓS KULTÚRÁJA REMECZKINÉ TOMA KORNÉLIA 2015

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Remeczkiné Toma Kornélia Mai fiatalok argumentációs kultúrája Nyelvtudományi Doktori Iskola Dr. Bárdosi Vilmos CSc, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője Alkalmazott nyelvészet doktori program Dr. Gósy Mária DSc, egyetemi tanár, a program vezetője A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Adamik Tamás DSc, professor emeritus Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Bóna Judit PhD, egyetemi docens Dr. Pethő József PhD, főiskolai tanár A bizottság további tagjai: Dr. Raátz Judit PhD, főiskolai tanár, a bizottság titkára Dr. Zimányi Árpád CSc, főiskolai tanár Dr. Domonkosi Ágnes PhD, főiskolai tanár (póttag) Dr. Benczik Vilmos PhD, főiskolai tanár (póttag) Témavezető és tud. fokozata: Dr. Adamikné Jászó Anna DSc, professor emeritus Budapest, 2015

3 ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: Remeczkiné Toma Kornélia MTMT-azonosító: A doktori értekezés címe és alcíme: Mai fiatalok argumentációs kultúrája DOI-azonosító: /ELTE A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve: Alkalmazott nyelvészet A témavezető neve és tudományos fokozata: Dr. Adamikné Jászó Anna DSc, professor emeritus A témavezető munkahelye: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Manhercz Mónikát, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg, hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban.

4 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: Budapest, november 11. a doktori értekezés szerzőjének aláírása

5 Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel köszönöm Adamikné Jászó Anna Professzor Asszonynak, hogy bevont a retorikai kutatócsoport munkájába, így lehetőségem volt tudást és tapasztalatot szerezni abban a témában, amely doktori disszertációm alapjául szolgált. Adamikné Jászó Anna példaértékű emberi és szakmai támogatásával hitet adott a fokozatszerzéshez. Köszönettel tartozom munkahelyi vezetőimnek a támogatásukért, Dr. H. Varga Gyula főiskolai tanárnak az oktatói terhekben való áldozatvállalásáért, Stumpfné Oláh Etelka könyvtárosnak a szakirodalmak elérésében nyújtott segítségéért, és Dr. Stókáné Palkó Mária főiskolai docensnek az értekezés küllemének esztétikussá tételéért. Köszönöm a disszertációt elővéleményező opponenseknek: Dr. Bóna Judit egyetemi docensnek és Dr. Sólyom Réka egyetemi adjunktusnak, hogy véleményükkel megtiszteltek a kutatóműhelyi vitán. Köszönöm szépen Dr. Bóna Judit egyetemi docensnek és Dr. Pethő József főiskolai tanárnak, hogy munkám alapos vizsgálata után megfogalmazták hivatalos bírálatukat és szakmai javaslataikkal hozzásegítettek értekezésem megvédéséhez és a doktori fokozat megszerzéséhez.

6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Problémafelvetés és célkitűzés Anyag és módszer Hipotézisek A retorikai szituáció a mai fiatalok szónoki beszédében A vizsgálat tárgya és célja A retorikai szituáció a klasszikus és a modern retorikákban Retorikai szituációk a szónokversenyeken Szerepszituáció Aktuális (verseny)szituáció Beazonosíthatatlan szituáció Szükséglet Szükséglet a szerep- és versenyszituációkban Hallgatóság Kényszerek, korlátok Első tézis Mai fiatal szónokok beszédének szerkezeti elemzése A vizsgálat tárgya és célja Retorika és szerkesztéstan Az ügyek etikai milyensége A beszédfajták A szónoki beszéd részei A bevezetés A bevezetés a mai fiatal szónokok beszédében Az elbeszélés Az elbeszélés a mai fiatal szónokok beszédében A kitérés A kitérés a mai fiatal szónokok beszédében A tétel A tétel a mai fiatal szónokok beszédében A bizonyítás és a cáfolás

7 A bizonyítás és a cáfolás a mai fiatal szónokok beszédében A befejezés A befejezés a mai fiatal szónokok beszédében A legjobb szerkezetű beszéd díját elnyerő szónokok beszédének elemzése Második tézis Az érvelés és a stílus vizsgálata az Y és Z generációs szónokok beszédeiben A vizsgálat tárgya és célja Kényszerek, korlátok mai fiatal szónokok beszédében Belső érvek Külső érvek Az érvforrások a mai fiatalok szónoklataiban A jelenlévőség megteremtésének nyelvi eszközei a fiatalok beszédeiben Retorikai elemzések Boros Emőke beszédének elemzése Maricza Andrea beszédének több szempontú elemzése Győrffy Kinga beszédének retorikai elemzése Bölkei Zsolt beszédének retorikai elemzése Eke Csilla beszédének elemzése Lőte Zsuzsa beszédének elemzése Tóth Enikő tévéfüggőségről szóló szónoki beszédének elemzése Miklós András szónoki beszédének elemzése Kantár Balázs szónoki beszédének elemzése Pölcz Ádám szónoki beszédének elemzése Merzsa Ildikó beszédének retorikai elemzése Harmadik tézis Negyedik tézis Ötödik tézis Hatodik tézis Kitekintés Irodalom Mellékletek

8 1. Bevezetés Legyünk, amivé lehetünk. 1 Baltasar Gracián 1.1. Problémafelvetés és célkitűzés A szónoklattan elmélete és gyakorlata az ókortól kezdve napjainkig élő tudáskincs, amelynek megszerzésére minden művelt, igényes ember törekszik, kutatására, vizsgálatára pedig az arra elhivatottak. A klasszikus retorikai ismeret megújult a században. Megújulását hazánkban elősegítette, hogy az ezredforduló után klasszikus retorikák sora jelent meg korszerű magyar fordításban 2 ; a fordítások nyomán elérhetővé vált a külföldi kutatások nagy mennyiségű anyaga 3 ; összefoglalások, retorikaelméleti tanulmányok 4 jelentek meg; retorikai programot indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A retorikaelmélettel párhuzamosan a retorikai gyakorlat is újjáéledt, fellendült. Például ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA az 1999-ben indított komplex retorikai programmal 5, elméleti munkásságával 6 és elemzési példáival 7 ráirányította a figyelmet a modern retorika egyik irányzatára, a retorikai elemzésre. A rendszerváltás nemcsak a történelemben jelöli új korszak kezdetét Magyarországon, hanem a nyelvtörténetben is. A legújabb magyar nyelvtörténeti korszak kezdete egybeesik a hazai retorika reneszánszának kezdetével. Ugyanis 1999-ben hirdették meg az imént említett komplex retorikai programot; érezhetően fellendült a hazai retorikai kutatás; s mindezzel egy időben a köz- és felsőoktatásban újra helyet kapott és megerősödött a retorika. Retorikai képzést indítottak be számos helyen, például az 1999-től induló Szent Ignác Szakkollégiumban; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Eötvös Collegiumban ban; 2006-tól a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Korányi Frigyes Szakkollégiumban (Meggyőzni tudni kell vitakészség-fejlesztő tréning és 1 GRACIÁN é. n (2015. május 25.) 2 A megjelenés időrendjében, például CHR; Arisztotelész, Rétorika; Szónoklattan; CÖM. 3 A megjelenés sorrendjében például CORBETT - CONNORS. 1965/ 1999; BITZER 1968; PERELMAN például ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika; ÚR; RL; ADAMIKNÉ JÁSZÓ 2012; KMR 5 A retorika a társadalomban a társadalom a retorikában konferencia és az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny megalapítása 1999-ben. Az alapítók: Adamikné Jászó Anna és Grétsy László. Hosszú távra terveztek, ezt bizonyítja, hogy tematikus tervet készítettek a konferenciákat illetően. 6 például A retorikai szövegelemzés. In: OMJ ; A retorikai elemzés fogalmának meghatározása a Retorikai lexikon oldalán; CORBETT, EDWARD P. J., Irodalmi művek retorikai elemzései. Fordította A. JÁSZÓ ANNA. In: RÚR 2012: pl. a KMR oldalain

9 a Stílus maga az ember protokoll- és retorikai kurzus); 2012-ben ACZÉL PETRA, BALÁZS GÉZA és VESZELSZKI ÁGNES megalapította a Retorikai és Kommunikációs Akadémiát 8 ; Retorika Műhely indult a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet gondozásában 9. A retorikai kurzusok mellett versenyeket hirdettek a köznevelési és a felsőoktatási intézmények, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek stb. tehetséges fiatal szónokok felkutatása céljából, például Középiskolások Országos Kossuth Szónokversenye; a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem évek óta meghirdeti az Eötvös József országos középiskolai szónokversenyt a évfolyamos diákok részére 10 ; az evangélikus gimnáziumok is évente megrendezik szónokversenyüket; Miskolc Város Ifjú Szónoka verseny 2008-tól Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében 11. A közoktatásban-köznevelésben tehát feladat a diákok érveléstechnikájának, vitakultúrájának a kialakítása és fejlesztése. A hatályos Nemzeti alaptantervben 12 a közműveltségi tartalmak között megjelennek a retorikai ismeretek is. 13 Az alaptantervben elvárás az alsó tagozaton a saját vélemény megfogalmazása, az 5-6. évfolyamon pedig már a saját vélemény érvekkel való alátámasztása. A évfolyamos diákoknak együtt kell működniük a csoportos beszélgetésben, vitákban; fel kell ismerniük a manipulációs szándék(ok)at, a hibás következtetéseket és a megalapozatlan ítéleteket. A kerettanterv a 8 Az RKA célkitűzése, hogy a legkiválóbb, leghitelesebb előadókkal, megalapozó és műveltséget adó ismeretekkel, értékközvetítő igényességgel, komplex prémiumképzést nyújtson a kommunikáció és a nyilvános megszólalás területén. 9 A műhely célja, olyan kommunikációs szakemberek speciális képzése, akik helyt tudnak állni a nyilvános beszéd bármely műfajában. A műhelybe felvételt nyert hallgatók megtanulják a szónoki mesterség, a közszereplés és a prezentációs technikák mesterségét, jártasságot szereznek a vélemény-képviseletben, vitában, szóvivői feladatokban. (2015. szeptember 4.) 10 lásd (2015. szeptember 4.) 11 (2015. szeptember 4.) /2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció); érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők; beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása. Olvasás, az írott szövegek megértése: Szövegelemzési eljárások: eltérő kommunikációs célú szövegtípusok nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherenciateremtő elemek; szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások; szövegek retorikája és stíluselemei. Írás, szövegalkotás: Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép; szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás; nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai-stilisztikai ismeretek alkalmazása. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről: Retorikai alapismeretek: az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás. 9

10 gimnáziumok évfolyama számára 14 előírja a hétköznapi és közéleti szövegek elemeztetését, az ilyenek megalkotásában való jártasság biztosítását, a kritikus gondolkodás fejlesztését, a manipuláció elleni felvértezést. A köznevelés különböző szintjein tanuló diákok retorikai ismeretszerzésére irányuló követelmények tehát kidolgozottak. Kérdés azonban, hogy a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok milyen retorikai ismeretekkel rendelkeznek, mit és hogyan adnak át a tanítványaiknak. Személyes tapasztalatunk, hogy az X generációhoz tartozó magyar nyelv és irodalom szakos egyetemi hallgatók retorikát nem tanultak, anyanyelvi tantárgypedagógiai képzésük pedig rövid időtartamú, szintetizáló jellegű, és alapvetően elméleti jellegű volt (például A magyar nyelvtan tanításának módszertana című kurzus, KLTE, 1996/1997-es tanév I. félév). Érveléstechnika és logika kurzus hiányában tehát magukra maradtak saját és tanítványaik érveléskultúrájának kialakításában, fejlesztésében. Az Y generáció egy szűkebb csoportjának viszont már volt ilyen kurzusa, például 2010-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán. 15 A kétszintű érettségi évi bevezetése, amelyben az érveléskultúrának fokozott jelentősége van, ráirányította a figyelmet a magyartanárok retorikai képzettségének hiányosságára. Az ennek pótlására felmerülő igényeket a felsőoktatási intézmények és a felnőttképzésre specializálódott intézmények igyekeztek kielégíteni továbbképzések, tréningek meghirdetésével, például Retorika, érveléstechnika tréning 16 ; Érvelés- és tárgyalástechnika, retorika, nyilvános beszéd továbbképzés 17 ; Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése tréning 18 ; szakmai továbbképzés az Eötvös József Országos Középiskolai Szónokverseny északkelet-magyarországi regionális fordulóján. Mivel az ember sorsa múlhat azon, hogy meggyőzően tud-e beszélni, és hogy felismeri-e, ha valaki manipulálni akarja a beszéd által, bizonyos, hogy szükség van az ókoriaktól kezdve fölhalmozott retorikai tudásra, tapasztalatra, jártasságra, attitűdre, amely alkalmassá teszi az embert, hogy a különböző retorikai szituációkban szónokként és hallgatóként helytálljon. A mai fiatal generációkat az Y generáció 1976/ 1980/ között született 19, a Z generáció pedig 1996 után tehát be kell vezetni a jó beszéd 14 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete 15 (2015. szeptember 4.) 16 (2015.szeptember 4.) 17 (2015. szeptember 4.) 18 (2015. szeptember 4.) 19 Szakirodalmanként eltérő datálással találkozhatunk. 10

11 tudományába (a retorika szűkebb meghatározása) és a prózai műfajok elméletébe (a retorika tágabb értelmezése). Hogy erre a feladatra alkalmassá váljanak a pedagógusok, megítélésünk szerint meg kell jelennie képzési tantárgykínálatukban kötelező, alapozó jelleggel a logika és érvelés kurzusnak. Ez elsősorban a pedagógusképzésre vonatkozó képzési és kimeneti követelmények kidolgozóin, a szakfelelősökön és a felsőoktatási mintatantervek fejlesztőin múlik. Egy a fogalmazási képesség vizsgálatára irányuló kutatás mutatott rá 2001-ben, hogy a diákok szövegeinek átlagos, globális színvonala a 6. évfolyam után nem változik az életkor függvényében. 20 Ennek a problémának a megszüntetéséért az eltelt közel másfél évtized alatt és jelenleg is sokat tettek, tesznek az oktatáskutatók, a pedagógusok stb. Munkájukat a hatályos oktatási-nevelési követelményrendszerek 21 támogatják, hiszen rögzítik a szövegalkotási képesség 22 fejlesztéséhez kapcsolódó kimeneti követelményeket. A megoldást segíthetik azok a felmérések, kísérletek stb., amelyek a jelenség körébe tartozó további problémák felkutatását tűzik ki célul, és javaslatokat is megfogalmaznak. Több kutató is megállapította, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok szövegalkotási és fogalmazási képességéről alig van információnk. 23 Ennek az egyik lehetséges okára CSÁKBERÉNYINÉ TÓTH KLÁRA mutatott rá: a kognitív pszichológiai, a nyelvészeti, a szociológiai és a metodikai szálak olyan sokféleségben és olyan szoros kapcsolatban jelennek meg egy-egy írásműben, hogy nehezen található hiteles kutatási módszer a jellemzők felderítésére. Közismert, hogy a mérés lebonyolításának feltételei, a vizsgálat alanyának pillanatnyi állapota és a kiadott feladatok egyaránt befolyásolják a mérés eredményét. 24 A nehézségek ellenére mégis egyre többen végeznek 2000 óta a tanulók írásbeli szövegalkotási képességére irányuló felmérést, kísérletet. A továbbiakban áttekintjük azokat a felméréseket, amelyek az Y és a Z generáció írásbeli szövegalkotási képességére irányultak, mert a mai fiatalok szónoki beszédére vonatkozó hipotéziseinket 20 MOLNÁR VIDÁKOVICH CS. CZACHESZ 2001: /2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet; 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 22 A Nemzetközi Iskolai Eredménykövető Társaság (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) szakértői szerint az írásbeli kifejezés képessége a nyelvi, gondolkodási és együttműködési képességnek, valamint olvasás- és írástechnikai készségeknek olyan kommunikációs feladatok megoldására szerveződött együttese, amelyekben a közlő a címzettet írott közleménye útján tudja befolyásolni. KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: MOLNÁR 2009; SZILASSY CSÁKBERÉNYINÉ TÓTH (2015. szeptember 26.) 11

12 nagy részben ezekre alapozva fogalmazhatjuk meg. Azoknak a diákoknak az írásbeli szövegalkotási képességére vagyunk kíváncsiak, akik között a tizennyolcadik életévet betöltve benevezhettek az országos Kossuth-szónokversenyre szónokolni. Ők 1981-ben vagy utána születtek, vagyis az Y generáció tagjai. Az 1981-ben született gyerekek között végezték általános iskolai és középiskolai tanulmányaikat, felsőoktatási intézménybe pedig a rendszerváltás környékén és utána járhattak. Tehát azokat a szövegalkotásra irányuló vizsgálatokat és eredményeket tekintjük át, amelyek 1987 után készültek. A/ A hazai közoktatásban-köznevelésben tanulók körében végzett felmérések A.1. Országos szintű fogalmazásvizsgálatok A májusában a Nemzetközi Iskolai Eredménykövető Társaság (IEA) kezdeményezésére egy nemzetközi kutatás részeként az egész országra kiterjedő fogalmazásvizsgálatot végeztek hazánkban, 8. osztályosok és IV. évfolyamos gimnazisták körében. (Akik 1983-ban tizennégy évesek voltak, az 1999-ben meghirdetett Kossuthszónokversenyre még éppen benevezhettek.) A fogalmazásvizsgálat hátteréről, feladatrendszeréről, a vizsgálatról, a fogalmazások színvonaláról KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT számolt be Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA-fogalmazásvizsgálat Magyarországon című könyvében. A vizsgálatban az egyik feladat érvelés volt, amelyben a tanulók választhatták meg a szövegműfajt és a témát is. A fogalmazásokat összbenyomás, tartalom, szerkezet, hangnem/stílus és nyelvhelyesség alapján pontozták. 25 Mindkét korosztályban ez a feladat sikerült a leggyengébben. KÁDÁRNÉ szerint ennek az oka, hogy a meggyőző bizonyítás, illetve cáfolás felépítésének módját nem tanítjuk. 26 A dolgozatok szerkezet szempontjából voltak a leggyengébbek. A szerző javaslata: a fogalmazási képességet felépítő komponenseket (rögzítés, társas interakció, a gondolkodás készségei, nyelvi készségek) gyakoroltassák be a pedagógusok az iskolában. A.1.2. A Fővárosi Pedagógiai Intézet Értékelési Csoportja között anyanyelvi méréssorozatot végzett. A mérés egyik területe a szövegalkotás volt. Vizsgálták többek között, hogyan tudják a évfolyamos gimnazisták és szakközépiskolások érvekkel indokolni a saját véleményüket, valamint hogyan tudják alkalmazni a szövegalkotásban a nyelvi-nyelvtani ismereteiket. Az eredmények szerint a gimnáziumi osztályok 25 KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: i. m

13 szövegalkotási teljesítménye jobb volt, a személyes véleményüket is igényesebben fogalmazták meg, mint a szakközépiskolások. Összességében sok tanulónak nehézséget okozott az indoklás, az érvelés megfogalmazása. FORGÁCS ANNA szerint a szövegalkotás technikáinak és módszereinek hatékony és eredményes megtanítása a tanulók több mint felénél nem sikerül megfelelően a közoktatásban eltöltött tizenkét év során. 27 FORGÁCS hangsúlyozta, hogy az érvelés technikájának tudatos alkalmazását a művelt köznyelv használatával együtt kell megtanítani és megkövetelni. 28 A ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szakemberei megvizsgálták a magyar nyelv és irodalom érettségi dolgozatokat. 29 Az eredmény elkeserítő volt: a dolgozatoknak átlagosan 50%-ában komolyabb szövegalkotási hiányosságok (szerkezeti egysége aránya, a gondolatmenet logikája, nyelvi kapcsolóelemek megléte) mutatkoztak. A.2. Regionális vizsgálatok A.2.1. MOLNÁR EDIT KATALIN 1996-ban közölt tanulmányában eszembe jut kimondom jelenségnek nevezte, amikor a diákok a saját nézőpontjukból készítik fogalmazásaikat, ezért az mások számára nehezen érthető. 30 Ezeken a fogalmazásokon a spontán beszéd erős hatása mutatkozik: sok a befejezetlen mondat, a kusza gondolatmenet, a hanyag megfogalmazás, a beszélt nyelvi szóhasználat. MOLNÁR 2000-ben szegedi általános iskolás és középiskolás tanulók körében végzett felmérést. Következtetéseiből megtudjuk, hogy a leszakadó hetedikesek (csak a szakképzésben továbbtanuló) fogalmazási teljesítménye nagymértékben lemarad; a tanulók fogalmazási képességének fejlődési üteme elmarad gondolkodásuk fejlődési ütemétől. 31 A.2.2. NAGY ZSUZSANNA százhuszonnyolc Csongrád megyei, 11. évfolyamos szakközépiskolás tanuló szövegalkotási képességének fejlettségét, szövegtani ismereteik mélységét, valamint a közöttük lévő összefüggéseket kutatta. A szövegalkotási képességet levélírási feladattal (az IEA-felmérés feladatainak egyike) mérte. Az IEA-felmérés 27 FORGÁCS A. 2004: i. m PÁLA MOLNÁR 1996: MOLNÁR 2000:

14 szempontrendszere alapján vizsgálta a tanulói megoldásokat. 32 Emellett tizenkét feladatból álló tudásszintmérő teszttel vizsgálta a diákok szövegtani ismereteit. Az eredmények szerint a pontosabb szövegtani ismeretekkel rendelkező tanulók hatékonyabb szöveget alkotnak társaiknál. 33 Az ismeretre és alkalmazására irányuló vizsgálatból kiderült, hogy a diákok tisztában vannak a jó szöveg kritériumaival, de nem alkalmazzák a szövegalkotás során az ismereteiket. 34 A.2.3. VALLENT BRIGITTA 2008-ban tette közzé Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban című tanulmányát. 9. évfolyamos gimnazisták (harminchat fő, hetvenkét fogalmazás) által írt elemző jellegű szövegeket vizsgált. A vizsgálat szempontjai: a fogalmazások terjedelme, mondatszerkesztési sajátosságok, fogalmazási problémák (grammatikai hibák, nyelvhelyességi tévesztések, stilisztikai problémák, helyesírás). Megállapította, hogy a lányok átlagosan többet írtak, viszont kevésbé összetettek a mondataik. A fogalmazási hibák közül a stilisztikai hiba a legtöbb, a grammatikai jelenik meg legritkábban. Összességében a fiúknak gyakrabban vannak fogalmazási nehézségei. A helyesírásban igen nagy az egyének közötti eltérés ; sokkal nagyobb problémát okoz a fiúknak, mint a lányoknak. 35 A fogalmazási nehézségekkel küzdő diákok általában sok helyesírási hibát is ejtenek. 36 A.2.4. MAJOR HAJNALKA 2010-ben egy vidéki középiskola 9. és 12. évfolyamos diákjai körében (kísérleti és kontrollcsoport) végzett kísérletet. Azt vizsgálta, hogyan módosítja a tanulók érvelő fogalmazásainak színvonalát a főbb érvtípusok elsajátítása. 37 MAJOR rámutatott, hogy a korábbi évtizedekben végzett vizsgálatok során a szakemberek eltérő szempontsorokat dolgoztak ki a szövegalkotás színvonalának mérésére. 38 Ő a BARANYAI LÉNÁRT-féle és a KERNYA RÓZA által alkalmazott szempontok alapján vizsgálta az írásbeli fogalmazásokat. A kísérlet elején és végén érvelő fogalmazást íratott a fiatalokkal. A közben eltelt időben pedig megismertette a kísérleti csoport tagjaival a leggyakoribb 32 Az 1983-as IEA-fogalmazásvizsgálat feladatai: kerékpár, személyleírás, kimentés, állás, élményérvelés, esszé, tanács. Minden munkát hat szempont szerint ötfokú skálán osztályoztak. Szempontok: először összbenyomás, majd hat analitikus szempont: tartalom, szerkesztés, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás, külalak (KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: 47, 63). 33 NAGY ZS. 2009a. 34 NAGY ZS. 2009b. 35 VALLENT 2008: i. m MAJOR 2011a: például BARANYAI LÉNÁRT 1959, OROSZ 1972, KERNYA 1988, IEA-mérések (KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990), holland minta (HORVÁTH 1998). 14

15 érvtípusokat és a leggyakoribb érvelési hibákat. Ezenkívül minden kísérletben részt vevő tanulónak el kellett olvasnia egy társa érvelését, majd tanácsokat kellett adnia, valamint minden diáknak javítania kellett a saját dolgozatát a tanártól kapott szempontsor segítségével. MAJOR megállapításai: a gondolatmenet relevanciája: az első mérésnél a sok hiba oka, hogy a tanulók nem figyeltek a feladatra, sokan csak általánosságban írtak. A 9. évfolyamosok dolgozatának 40%-ában megtört a gondolatmenet. A második mérés jobb eredményekkel zárult. a gondolatmenet egyenessége: a legsúlyosabb hiba az alap (amelyre a résztartalmak felépülnek) hiánya volt. A leggyakoribb hiba a gondolatmenet kitérülése. a gondolatmenet megszakítatlansága: az első mérésben egyik dolgozat sem volt hézagmentes. A második mérésben a jó képességű végzős csoport jobb eredményt ért el. a gondolatmenet előremozgása: a legtöbb előremozgó gondolatmenet a jobb képességű végzős diákok munkájában fordult elő. A legtöbb hibát az előrenyúlás és az ismétlés okozta. a bevezetés és a befejezés típusa, kettejük kapcsolata (konvergencia): gyakran elmaradt a bevezetés a kísérleti kilencedikes csoportban, és előfordult a kontrollcsoportban, valamint a gyengébb végzősöknél is. A második mérésnél a kísérleti csoport jobb eredményt ért el. A leggyakoribb az előkészítő bevezetés volt. Befejezésként leggyakrabban a reflexió, a személyes állásfoglalás szerepelt. A kísérleti csoport a befejezés terén is jobb eredményt ért el a második mérésben. A konvergencia a legjobb csoportban is csak a dolgozatok negyedére volt jellemző. A bizonyítás szerkezete sajnos a legtöbb dolgozatban nem érvényesült az első mérésben, a másodikban javulás mutatkozott. érvtípusok: mindegyik speciális érvforrásra talált példát a kutató. A külső érvtípusokat nem használták sűrűn a diákok, de mindegyik altípusra volt példa. Magas volt a viszonyokból származtatott érvek száma. Gyakori volt még a körülményekből (személyek/ dolgok, jövő/ múlt tényei) származtatott érv is. A kísérleti csoportban a második mérésben nőtt az összehasonlításon alapuló érvek száma. Legritkább a meghatározáson alapuló érv volt. 15

16 érvelési hibák: minden csoportban a hibás ok-okozat, a hibás nyelvi megformálás és a hibás általánosítás fordult elő leggyakrabban. Legkevésbé a nyelvi megfogalmazásból adódó hibák száma csökkent a második mérésben. MAJOR HAJNALKA kísérletével rámutatott, hogy a követelményrendszer lépésekre bontása és a tudatos gyakoroltatás pozitív hatású az érvelés színvonalára. 39 Az említett szerző tizenkét emelt szintű magyar nyelv és irodalom írásbeli dolgozatban is megvizsgálta az érvelő szövegeket. STEPHEN TOULMIN filozófus 1958-ban közölt érvelési modelljét 40 fölhasználva megállapította, hogy a diákok érvei leggyakrabban tényeket és állításokat tartalmaznak, ezek azonban sokszor nem kapcsolódnak egymáshoz. A leggyakoribb érv a körülményekből (személyek/ dolgok) származott. A leggyakrabban és a legkönnyebben az ok-okozati és az ellentmondáson alapuló érveket használták a vizsgázók. A legtöbb érvelési hibát a gondolkodási műveletek nyelvi megfogalmazása okozta. Gyakori volt a hibás ok-okozati viszony, a hibás általánosítás és a hibás definíció. Problémát okozott a meghatározás, az osztályozás, és előfordult hibás anyagból levont következtetés is. MAJOR két feladat megoldásában (érvelés, műelemzés) is megvizsgálta a gondolatmenet szerkesztettségét, a BARANYAI LÉNÁRT-féle logikus vonásokat. Tapasztalatai szerint voltak, akik nem a feltett kérdésre adtak választ a dolgozatban. Keveseknek sikerült maradéktalanul kitartani az állásfoglalásuk mellett és bizonyítani azt, vagy cáfolni az ellenvéleményt. Mindkét feladattípusnál a megszakítatlanság okozta a legnagyobb problémát. Mindegyik dolgozat hézagos, a fiatalok felvetették a gondolatot, de nem fejtették ki alaposabban, pedig ez a közlő feladata. A konvergencia mutatói a reflektáló feladatban jobbak, mint a műelemzésekben. A részek összefüggésének jelöltsége is a reflektáló feladatban mutatható ki inkább. MAJOR rámutatott, hogy a diákok számára világosabb retorikai szituáció befolyásolja a szerkesztettséget. 41 A.2.5. SIMON VIKTÓRIA 2014-ben azt a napjainkra jellemző jelenséget vizsgálta, hogy az írott beszédben is egyre inkább kimutathatók az élőbeszédre jellemző sajátosságok. A kettőszázhatvanöt főtől (9. és 11. évfolyamos diákok) nyert anyagban, a helyesírást, a nyelvhelyességet és a stílust vizsgálta, elsősorban az írva csevegés sajátosságait figyelembe véve. Megállapította, hogy létrejöhet kódkeverés az internetes nyelvhasználat normarendszere és a hagyományos nyelvi rendszer szabályszerűségei között helyesírási, 39 MAJOR 2011a: 90 1, KMR MAJOR 2011b. (2015. szeptember 4.) 16

17 grammatikai, stilisztikai és formai tekintetben egyaránt. A jelenség leginkább a lazább, kötetlenebb kommunikációs szituációkban (pl. baráti körlevél) tapasztalható. Az anyanyelv-pedagógusoknak tehát meg kell tanítaniuk a kódváltás alkalmazását. A bemutatott felmérések és eredmények alapján feltételezzük, hogy a felsőfokú tanulmányokat végző hallgatók körében is komoly szövegalkotási hiányosságokkal szembesülnek az oktatók. B/ Felsőoktatásban végzett vizsgálatok B.1. VERBÁSZI JUDIT 2005-ben szakdolgozat keretében vizsgálta az országos Kossuthszónokversenyen szónokló fiatalok beszédében a szóképeket és funkciójukat. A vizsgálat tárgya az első öt szónokversenyre készített száznyolcvanhét beszéd volt. Megállapította, hogy a szónokok a szóképek közül gyakorisági sorrendben az alábbiakat használták: metafora, megszemélyesítés, szimbólum, szinekdoché, szinesztézia, metonímia, allegória. Igen gyakran használták a jelenlévőség lehetőségei közül a hasonlatot. Az eredményekből azt a következtetést vonta le VERBÁSZI, hogy a trópusok a mai szónokok lehetőségei és eszközei közé sorolhatók. B.2. MOLNÁR EDIT KATALIN 2009-ben huszonhét negyedéves egyetemi hallgató elektronikusan benyújtott szemináriumi dolgozatában azt vizsgálta, tudnak-e olyan jól fogalmazni, hogy írott dolgozataik a tudásuk megítélésének alapját képezhessék. Minden dolgozatot nyolc szempont alapján tekintett át. Ezek: 1. feladatértelmezés, 2. megismerési mód, 3. cél, 4. források, 5. tartalmi tudás, 6. elrendezési stratégia, 7. lépések, 8. eredmény. Az eredmények alapján a hallgatókat három csoportba sorolta: felkészületlenek (10%), kompetens alkalmazók (10%), éppen tanulók (80%). Megállapította, hogy a vizsgálatba bevont hallgatók döntő többsége nem jutott el arra a szintre, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a tudását egy elemzést kívánó írásbeli feladattal, sőt a tanulási folyamatát sem tudja hatékonyabbá tenni ennek segítségével. Ennek oka lehet többek között, hogy a tanulási helyzet lehetséges céljait a diákok homályosan érzékelik; a kommunikációjuk énközpontú; a célkitűzés, a tartalom feltárása és elrendezése, a szöveg és a fogalmazási folyamat monitorozása terén nagy hiányosságokkal küzdenek MOLNÁR (2015. szeptember 4.) 17

18 B.3. SZILASSY ESZTER 2012-ben a Zsigmond Király Főiskolán tanuló százhuszonnégy elsőéves hallgató körében végzett szövegalkotási szintfelmérésről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat körülményei hatással vannak a teljesítményre; kulcsfontosságú az életszerű, az adott korcsoport életkori sajátosságainak, valamint az adott képzési szint elvárásainak és a céloknak megfelelő szövegalkotási feladat. 43 A vizsgált fiataloknak egy fiktív álláshirdetésre kellett jelentkezniük, egy önéletrajzot vagy motivációs levelet kellett írniuk. Ezzel a feladattal a funkcionális íráskészséget is vizsgálták. A második feladat egy laikusoknak szóló rövid ismeretterjesztő vagy véleménykifejtő próbacikk megírása volt választható témákból. Ennek az értékeléséhez az IEA-fogalmazásvizsgálat és az ennek nyomán kialakuló érettségidolgozat-értékelés szempontjait 44 használták föl. A vizsgálat azt mutatta, hogy a diákok szövegalkotási készségei elsősorban a stílus és a nyelvhelyesség területén mutatnak komoly hiányosságokat. Míg a középkori társadalom kevés teret biztosított a szónoklásnak a templomi prédikáción kívül, addig az ókori politikai helyzet és társadalmi berendezkedés életre keltette, a legújabb kori (1958-tól 45 ) pedig újjáalakította, modernizálta a retorikát. Az utóbbi negyedszázadban tapasztalatunk szerint egyre többen léptek a közélet nyilvánossága elé szónokolni úgy, hogy egy részük nem is kapott ehhez szükséges és megfelelő felkészítést. E hiány pótlására GRÉTSY LÁSZLÓ és ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékének 46 oktatói) 1999-ben megalapították A retorika a társadalomban a 43 vö. KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990: összbenyomás: a mondanivaló, a nyelvi megformálás és a külső alak minőségi jellemzőinek különválasztása nélkül adandó minősítés; 2. tartalom: a szöveg mondanivalója az alapján, hogy a szöveg a feladatban kitűzött kommunikációs cél szempontjából elegendő, kellően kifejtett, hiteles és lényeges információkat közöl-e; 3. szerkezet: a fogalmazás egységes, kellően kifejtett írásmű-e, érzékelhető-e benne a témához és a műfajhoz illő előrehaladás, szerkesztési elv; az író betartja-e az elemi szövegszerkesztési szabályokat, elveket, fogalmazása tartalmilag összefüggő-e (koherens), belső utaló elemek által áttekinthetőe (szövegszerű); 4. stílus (avagy hangnem): a választott stílusregiszter mennyire felel meg az adott kommunikációs helyzetnek, és a fogalmazás mennyire követi az általános, illetve a műfajspecifikus stílusnormákat. A stílus egyenletessége (stílustartás) és változatossága is számít. 5. nyelvhelyesség: a tanuló mennyire igazodik az írott köznyelv grammatikai és tagolási szabályaihoz (egyeztetés, írásjelhasználat). 45 CHÄIM PERELMAN és LUCIE OLBRECHTS-TYTECA La nouvelle rhétorique. Traité de l argumentation című retorikájának megjelenése Párizsban. A szakirodalom ettől a dátumtól új retorikai korszak kezdetéről beszél. 46 Az évek során változott a konferenciát és szónokversenyt meghirdető szervezeti egység neve az egyetemi szervezeti átalakítások miatt: között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, között az ELTE BTK Főiskolai Magyar Nyelvtudományi Tanszéke (2003. szeptember 1-jétől az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke az 18

19 társadalom a retorikában konferenciát, valamint az országos egyetemi-főiskolai Kossuthszónokversenyt. Hosszú távra terveztek, már az első versenyfelhívásban közzétették, hogy a konferenciákat a jövőben tematikusan szeretnék megtervezni. 47 Céljuk volt, hogy újraértelmezzék a retorikát, meghatározzák a feladatát, megkeressék a helyét modern világunkban és a nyelvtudomány sok régi és új diszciplínája között 48 ; felkészítsék a fiatalokat a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre; emeljék komplex nyelvhasználatuk színvonalát, mindezt hagyománnyá tegyék 49 ; segítsék a középiskolában és a felsőoktatásban a retorika tanítását, retorikai műhelyeket teremtsenek. Munkánkban abból a szükségletből indultunk ki, amelyet ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA fogalmazott meg 2004-ben: szükség volna a publikált beszédek és a videofelvételek elemzésére annak érdekében, hogy a versenybeszédek segítségével megállapítsuk korunk igényeit, s a retorikai jelenségekre, friss, mai és a szó szoros értelmében fiatal példákat tudjunk adni. 50 Értekezésünkkel tehát hiány kielégítésére vállalkozunk, valamint hipotéziseink igazolására azzal a megszorítással, hogy az értekezés keretei között csak a publikált beszédek elemzését végezhettük el, elsősorban az írott és az elhangzott beszédek vizsgálatának eltérő módszerei miatt, másodsorban terjedelmi okokból. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan érveltek a Kossuth-szónokversenyen szónokló magyar fiatalok (a határon túliak is) között, azaz milyen az Y és a Z generáció szónokainak az érvelési eszköztára és érvelésének természete. Arra is választ adunk, mit tehetnek a pedagógusok annak érdekében, hogy a mai fiatalok érvelése hatékonyabb legyen. A kutatás és eredménye különösen a gyakorlati érvelést vizsgálók és az anyanyelvpedagógusok számára nyújthat fontos felismeréseket, amelyeket beépíthetnek az érvelés tanításának módszertanába. Célunk még a retorikai tehetséggondozás értékeinek, eredményeinek bemutatása, ezáltal megerősítése is. ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Főiskolai Tanszéke nevet kapta), 2008-ban az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, között a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, amely társszervezeti egységként már 2004-től szerepel. Az évek múlásával társszervezők is megjelentek a főszervező mellett: 2000-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetsége, 2003-ban egyszeri alkalommal az ELTE Fonetikai Tanszéke, 2009-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata, 2013-ban a Rákóczi Szövetség. A rendezvény alapítói: Grétsy Lászó és Adamikné Jászó Anna. Grétsy László kolléganőjét, Adamikné Jászó Annát az egész rendezvénysorozat megálmodójaként nevezte meg egy alkalommal (RÚR 2001: 170). Adamikné Jászó Anna munkájáért 2008-ban átvehette az Év Nyelvművelője díjat (SZILASSY 2010). A két főszervező mellett megjelentek a társzervezeti egységek vezetői is: 2003-ban Gósy Mária tanszékvezető, között Kiss Jenő intézetvezető egyetemi tanár, között Juhász Dezső intézetigazgató egyetemi tanár, között Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár, között Raátz Judit főiskolai tanár, 2013-ban Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. 47 RÚR Függelék 48 i. m i m RÚR 2004:

20 1.2. Anyag és módszer ha egyetlen Cicerót vagy Kossuthot vagy Deákot adnak majd ezek a versenyek országunknak, már megérte. Nem is beszélve arról a tapasztalatról, melyet mi, tanárok nyerünk, s átadhatunk tanítványainknak, a következő nemzedékeknek 51 A. Jászó Anna Népszerű kutatási téma az Y és a Z generáció vizsgálata. Ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy míg a kutatók az idősebb generációk között folytatólagosságot észleltek sok tekintetben, manapság inkább szakadozottságról beszélnek a generációk között, és ennek okai, valamint megnyilvánulási formái vizsgálatra sarkallják őket. Persze az ún. generációs szakadék problémája régóta ismert jelenség. A generációk egymástól való elhatárolása nehéz, mert sokféle számítással találkozhatunk a szakirodalmakban. Például az Y generációhoz általában az között, mások az 1982 után születetteket sorolják. 52 A generációk egymástól való elkülönítésének az egyik alapja az internettel való találkozásuk. KULCSÁR ZSOLT Az integratív e-learning felé című e-bookjában a Generációk című ábrán 53 (1. ábra) a században született digitális generációkat mutatja be. A bal oldalon látható ember természetes mivoltában jelenik meg, jobb oldalon fent azonban egy gépember képét láthatjuk, amelyből arra következtethetünk, hogy a jelenlegi negyedik kommunikációstechnológiai korszakban szinte mindent áthat a számítógépesítés, a gépember is ezáltal kel életre. A veterán generációtól a Z generációig mindenkinek meghatározza az életét a számítógépes környezet, csak más-más mértékben. 51 RÚR 2004: TARI 2010: KULCSÁR é. n (2015. július 25.) 20

21 1. ábra KULCSÁR ZSOLT: Generációk Míg az első Kossuth-szónokversenyt a pedagógusképző intézmények nappali tagozatos hallgatói számára hirdették meg, a második versenybe már bekapcsolódhattak a joghallgatók és a éves fiatalok is. Tehát 2000-től az között született fiatalokat (az X és Y generáció tagjait) invitálták a versenyre között összesen negyvenkilenc középiskolás diák versenyzett a év közöttiekkel. Ők zömében az Y generáció tagjai. A 2014-es rendezvényre már benevezhettek a Z generáció tagjai is, akik abban az évben betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A verseny életében eltelt másfél évtized alatt tehát generációváltás következett be, bár a legtöbb versenyző az Y generációba tartozott a vizsgált időszakban. A versenyzők összlétszáma a másfél évtized alatt hatszáznyolcvanöt fő volt. Évente huszonöt-hatvanegy fő között mozgott, ahogy ezt a 2. ábra mutatja után azonban csökkent a létszámuk. Ezt azzal magyarázzuk, hogy 2006-ban a éves hallgatók létszáma országosan több mint negyvenötezer fővel csökkent. 54 Kevesebb hallgatói létszám esetén pedig kisebb az esélye a pedagógusnak, hogy versenyzésre alkalmas szónokjelöltet találjon. Tehát a hallgatói létszám csökkenése, hatással van a versenyeztetésre, a tehetséggondozásra. A versenyzők összlétszáma azonban kiemelkedő a retorikai tehetséggondozás szempontjából. Maga a műfaj pedig hiánypótló az anyanyelvi versenyeket figyelembe véve. 54 BERDE : (2015. szeptember 4.) 21

22 2. ábra Az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokverseny versenyzőinek létszáma között Az között megrendezett szónokversenyekre a fiatalok nyolcvanöt intézmény képviseletében harminchárom magyar, nyolc romániai, három szlovákiai, két szerbiai, egy ukrajnai és egy csehországi településről érkeztek. A legtöbb versenyző (harminc-ötven fő között) egy magyar (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és egy határon túli magyar egyetemről (Babes-Bolyai Tudományegyetem) érkezett. Ezeknek az intézményeknek a hallgatói nyerték a legtöbb díjat. Voltak olyan intézmények, amelyek mindegyik versenyen képviseltették magukat, esetleg egy-két kivétellel. 55 Ezek részletes bemutatását A versenyzők létszáma és az általuk képviselt intézmények című 1. melléklet tartalmazza. Másfél évtized alatt százhetvenkettő felkészítő tanár, szakember működött közre az ifjú szónokok kinevelésében. Ennek részleteiről a Felkészítő tanárok és versenyzőik létszáma című 2. melléklet tájékoztatja a Kedves Olvasót. A kiemelkedő létszámú (tizenhat-negyvenegy fő) diákot versenyeztető tanárok nevét illőnek tartjuk itt megemlíteni: Aczél Petra (negyvenegy fő), Zs. Ambrus Ágnes (huszonkét fő - határon túli), Szitás Benedek (tizenkilenc fő), Jancsó Miklós (tizennyolc fő - határon túli). 55 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károli Gáspár Református Egyetem, Konstantin Filozófus Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Protestáns Teológiai Intézet, Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem 22

23 Az országos szónokverseny kétfordulós. Először az előre megadott kötelező témában elkészített beszédet (maximum hat perc) kellett papír nélkül elmondani. A második versenynapon pedig a rögtönzött beszédek (maximum három perc) hangzottak el ben még az előre megírt beszédet két változatban (pró és kontra) kellett elkészíteni, s a helyszínen sorsolták ki, hogy a versenyzőnek melyiket kell elmondania. A továbbiakban csak egy változatot kellett készíteni, s azt adathordozón a szerkesztők számára eljuttatni, hogy A régi-új retorika című konferenciakötetekben (a továbbiakban RÚR) közzétehessék. Kezdetben csak a legjobbnak tartott beszédeket publikálták, 2002-től már minden versenyző beszédét. A tizenöt kötetben összesen hatszázharminchat szónoki beszédet találunk (3. ábra). Ezt a kincsesbányát szeretnénk vizsgálatunk során feltárni. 3. ábra A régi-új retorika könyvsorozatban közölt szónoki beszédek száma A versenyzők maguk határozták meg, hogy kötelező beszédüket milyen közönségnek szánták: politikusoknak, minisztériumi tisztviselőknek, szülőknek, kortársaknak stb től sajátos szituációt is választhattak, amelyet a beszéd megkezdése előtt közölniük kellett től kérték a versenyzőket, hogy határozzák meg az általuk elmondott beszéd fajtáját (törvényszéki, tanácsadó, bemutató) és a szituációt, és előre közöljék a zsűrivel és a közönséggel, de ezt elenyésző létszámban tették meg. Úgy érezzük, szükséges lenne ezt határozottan számon kérni a zsűrinek, mert a szónoki beszédekben a retorikai szituáció elemzése során rádöbbentünk, hogy több szónok nem tudta kit és miről akart meggyőzni. Valamint többen nem is a kiírt beszédtémát avatták üggyé, hanem másról beszéltek vagy éppen magánjellegű, nem a nyilvánosságra tartozó 23

24 beszédet mondtak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a versenyszituáció nem igazi szónoki helyzet, mert a szónok a retorikában való jártasságát szeretné bizonyítani, nem az igazságról akar meggyőzni; a hallgatóságban pedig ott ül a zsűri, amely vizsgáztatja a szónokot. A lényeg azonban az ókortól napjainkig változatlan: az egyik fél bizonyítani szeretne, a másik fél pedig nyitott ennek befogadására. A következőkben felsoroljuk a kötelező beszédek témáit 56, hiszen az ezekre reflektáló írott beszédeket vizsgáljuk. A legtöbb versenytéma klasszikus magyar költőktől, íróktól származott, míg 2013-ban egy kortárs magyar költő verssorai sarkallták beszéd megírására a fiatalokat. Emellett egy-egy gondolkodó, politikus, író, kritikus papírra vetett sorai is életre keltek az aktualizálással. Egy szólással (családban marad) kombinált kérdés mai magyar társadalmi problémát érintett. Úgy véljük, a témákból az utókor következtetni tud majd arra, hogy a 21. század elején milyen kérdések foglalkoztatták az értelmiséget, miben láttak veszélyt, fenyegetettséget, mi okozott problémát az embereknek, köztük az Y és a Z generációnak. A kötelező beszédtémák: 1. verseny: Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika? 2. verseny: Ment-e a könyvek által a világ elébb? (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban) 3. verseny: Mi az, mi embert boldoggá tehetne?/ Kincs? hír? gyönyör?... (Vörösmarty Mihály) 4. verseny: A hölgyek játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánccal a magyar táncot, egy dalocskával a magyar népdalt, egy beszélgetéssel a magyar nyelvet divattá tehetik. Divat hatalmasabb, mint logika. (Kossuth Lajos: Hivatás. Pesti Hírlap, február 17.) 5. verseny: Változik a világ: gyengül, ami erős,/ És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt (Arany János: Toldi estéje) 6. verseny: Magyar vagyok. Mi mostan a magyar - Európában? (Petőfi Sándor: Magyar vagyok) 56 A verseny kezdetétől KOLTÓI ÁDÁM főiskolai docens (ELTE) válogatta össze és kínálta föl a zsűri számára a szónokversenyek témajavaslatait. A zsűri ezek közül választott. Azokat a témákat, amelyeket nem választottak, KOLTÓI ÁDÁM közzétette a 2009-es konferenciakötetben (RÚR ). Segítségként ajánlotta a tanároknak, felkészítőknek, leendő versenyzőknek, mindazoknak, akik rétori szárnyaikkal próbarepülésekre készülnek (i. m. 216). 24

25 7. verseny: asszonyférfi, férfiasszony / Kicsaptál lágy nemedből (Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem) Milyen (legyen) a nő szerepe ma? 8. verseny: Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel! (Berzsenyi Dániel: Barátomhoz) 9. verseny: Csendesen, feltűnés nélkül halt meg a magánügy, a világ egyre növekvő robaja közben (Bálint György: A magánügy halála) - Közügyünk a magánügy? 10. verseny: A családban marad - a jövőnk? 11. verseny: miért nő a fü, hogyha majd leszárad?/ miért szárad le, hogyha újra nő? - S így van értelme? (Babits Mihály: Esti kérdés) 12. verseny: Ha mindig csak megértek, hol maradok én? (Szabó Lőrinc: Az Egy álmai) - Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai? 13. verseny: Van igazság? - Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk, s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk. (Francis Bacon: Az igazságról, első esszé) 14. verseny: Ellenfelem van, tehát én is ellenfél vagyok / Hogyan lehet meggyőzni vagy legyőzni - önmagamat is? 15. verseny: Az egész világ egy linkgyűjtemény,/ az emberek, a tárgyak benne linkek (Varró Dániel) - Hálózatok rabságában élünk? A fiatal szónokok munkáját a verseny meghirdetői és támogatói (lásd A Kossuthszónokversenyek támogatói című 3. mellékletet) sokféle díjjal honorálták. Az I-III. helyezés mellett a zsűri különdíjakat is kiadott től a legjobb női versenyző megkaphatta a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által alapított Gulácsy Irén-díjat; a legszebben beszélő versenyző pedig a Magyar Rádió díját tól a legjobb határon túli versenyzőnek a Rákóczi Szövetség ítélt oda díjat; az ë hang ejtéséért és a helyes beszédért pedig a Bárczi Géza Alapítvány től a Leghumorosabb szónok díját is megkaphatta egy-egy versenyző től a leggazdagabb szókincsű szónokot a Tinta Könyvkiadó díjazta, a leghatásosabb beszédért a Kossuth Szövetség; a legjobb szerkezetű beszédért pedig a Chronos Kiadó díját lehetett elnyerni. Vizsgálatunkat a díjazott és a nem díjazott beszédekre egyaránt kiterjesztettük, a retorikai jelenségekre közöltünk példákat díjazott és nem díjazott beszédekből is. A beszédek szerkezeti vizsgálatában figyelembe vettük, hogy a legjobb szerkezetű beszédeket a Chronos Kiadó díjazta. A 3.6. alfejezetben megvizsgáltuk, miért jó szerkezetűek ezek a beszédek. A száznyolcvannégy díjazott versenyzőről (lásd a Díjazott versenyzők című 4. mellékletet) elmondható, hogy közülük többen évről évre megjelentek a versenyeken, 25

26 kamatoztatva az előző versenyekre való felkészülésben, szónoklásban megszerzett tapasztalataikat. Voltak, akik többször is nyertek díja(ka)t, névsorukat lásd a Többször díjazott versenyzők című 5. mellékletben. Az érvelés és a stílus vizsgálatát javarészt ezeknek a versenyzőknek a beszédeire terjesztettük ki, mert azt feltételeztük, hogy a tapasztalatszerzés, az ismeretek elmélyülése, begyakorlottsága megmutatkozik a beszédükön. A zsűri munkájában tizenhét fő vett részt másfél évtized alatt. Névsorukat A zsűri tagjai között című 6. melléklet tartalmazza. Értékelő munkájukat a verseny kezdete óta azonos szempontok alapján végezték: a szöveg tartalma, tudása, hangosítása, előadása, az előadó magatartása. Mindegyik szempontra tíz, összesen ötven pontot lehetett adni. 57 A rendezvények dokumentumait a szervezők-szerkesztők a már említett A régi-új retorika című könyvsorozatban tették közzé évről évre, hogy a nyomtatott betű révén minél szélesebb közönséghez eljuthasson az üzenete, ezáltal a hatása megsokszorozódjék. Szép hagyomány, hogy az egymást követő rendezvényen ismételten részt vevő versenyzők, felkészítő tanárok ajándékba kapták az előző konferencia és szónokverseny anyagát tartalmazó kötetet. A kötetek többségében az alábbi sorrendben megszerkesztett fejezetekkel találkozunk: szerkesztői előszó; megnyitó beszéd 58 ; köszöntő 59 ; A retorika a társadalomban - a társadalom a retorikában konferencia előadásai; tanulmány(ok); az év beszéde(i); a Kossuth-szónokverseny beszédei; a versenyzők beszédének elemzése; tanulságok és kitekintések vagy zárszó tanulságokkal vagy zárszó; függelék, később a verseny dokumentumai címmel. A kötelező, többségében díjazott beszédek retorikai elemzésére a szervezők ötven szakembert kértek föl az évek során. A tanulmányok és az elemzések íróiból, a 57 RÚR 2000: (Meg)nyitó beszédet mondtak: Dr. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ( ; 2001-ben a Fidesz elnöke); Dr. Németh András, az ELTE TFK főigazgatója ( ); Dr. Druzsin Ferenc, az ELTE rektorhelyettese ( , között rektori tanácsadóként); Dezső Tamás, a BTK dékánja ( , 2013); Juhász Dezső, a BTK intézetvezető egyetemi tanára (2009); Orlovszky Géza, a BTK dékánhelyettese ( ; 2013); Károly Krisztina, a BTK dékánhelyettese ( ). 59 Köszöntőt mondtak: Kiss Jenő, a BTK intézetvezető egyetemi tanára, A. Jászó Anna tanszékvezető főiskolai tanár (2003); Déri Balázs, a BTK dékánhelyettese (2004); Kiss Jenő, a BTK intézetvezető egyetemi tanára ( ); Juhász Dezső, a BTK intézetvezető egyetemi tanára ( ). 26

27 versenyzők felkészítőiből felállt egy retorikai kutatócsoport. 60 A csoport azon tagjainak névsorát, akik tíz-tizenöt éven keresztül elemeztek, érdemesnek tartjuk e helyen is felsorolni: ROZGONYINÉ MOLNÁR EMMA, SZIKSZAINÉ NAGY IRMA, KOLTÓI ÁDÁM, L. ACZÉL PETRA, V. RAISZ RÓZSA, R. TOMA KORNÉLIA, SZITÁS BENEDEK, ANTAL SÁNDOR. A szónoki beszédeket elemző tanárok című 7. mellékletben kollégáik névsora is olvasható. A mellékletből kitűnik, hogy az elemzés munkafázisában is megjelent egy fiatalabb generáció, amelynek tagjai a tapasztalt kollégáktól megtanulva a retorikai elemzést, párhuzamosan végzik velük a feladatokat. A kötetekben közölt előre megírt szövegek és azok elemzései kitűnő alapanyagai a retorikai vizsgálatnak, és eredményeket szolgáltatnak az elmélet és a gyakorlat számára egyaránt. Ugyancsak hasznosak lehetnek a versenyről készített videofelvételek. Arisztotelész Rétorika című munkájában ugyanis hangsúlyozta, hogy e beszédek stílusa a szónoki emelvényhez illik; ezért ha a szónoki előadásra szánt beszédet megfosztják az előadás körülményeitől, nem fejti ki sajátos hatását, és együgyűnek tűnik. 61 A felvételek által tehát lehetővé válik, hogy az utókor az előadás körülményeit is megvizsgálhassa, összevethesse a versenyzők előre megírt és a közönség előtt elmondott beszédét stb. Megfigyelhető, hogy korábban az elemzők csak elvétve támaszkodtak a videofelvételekre (pl. ERDEI IVÁN, Benedek Fülöp beszédének és előadásának kommunikációs elemzése 62 ), 2012-től azonban egyre többen fölhasználták az elemzés során, sőt például FERCSIK ERZSÉBET csak a videofelvétel alapján elemezte Lestyán Attila (II. helyezett, Közönségdíjas, a Leghumorosabb szónok díja) beszédét: Az alábbiakban az élőszóban elhangzott, rövidebb változattal foglalkozom. 63 Felmerülhet a Tisztelt Olvasóban a kérdés, hogy miért szükséges egy doktori disszertációt szentelni A régi-új retorika sorozatban publikált versenybeszédek elemzésére, ha abban a beszédek egy részét már elemezték. Azt válaszolhatjuk, hogy egyrészt azért, mert az elemzések nem egységes szempontok szerint készültek, másrészt azért, mert nem mindegyik beszédet elemezték szakemberek, harmadrészt azért, mert minden elemző arra a beszédre fókuszált, amelynek elemzését feladatul kapta, ezért áttekintő, összegző elemzés 64 eddig nem született. 60 ADAMIKNÉ JÁSZÓ, RÚR 2004: b 62 RÚR 2000: RÚR 2013: Tanulmányok, amelyek a verseny idején születtek és részeredményeket mutatnak be: FERCSIK ERZSÉBET, A bevezetésről a kommunikációs funkciók szempontjából a régi és új retorikák alapján (RÚR 2001: ); VERBÁSZI JUDIT, Szóképek a versenybeszédekben (In: RÚR 2005: ); NAGYNÉ MARKÓ JULIANNA, A megjelenéstől a levonulásig (Észrevételek az eddigi szónokversenyek előadóiról) (In: RÚR 2008: 37-41). 27

28 A Kossuth-szónokverseny jelentősége abban áll, hogy a mai fiatalok retorikai tehetséggondozását nagy létszámban és országos, Kárpát-medencei hatósugárban biztosítja. Másfél évtizede motiválja a köz- és felsőoktatásban tanulókat és tanáraikat, oktatóikat, hogy foglalkozzanak a retorikaelmélettel, és ismereteiket alkalmazzák a gyakorlatban között a szónokverseny szervezői, a retorika konferencia előadói, a szónokló versenyzők, a felkészítő tanárok, a zsűri, a díjazott versenyzők beszédeit elemző tanárok, a támogatók több mint ezren járultak hozzá a retorikai hagyomány megőrzéséhez és a retorikai gyakorlat megújításához. 65 A vizsgálat során alkalmazott módszereink, eljárásaink: Anyaggyűjtés A régi-új retorika könyvsorozat első tizenötödik kötetéből. Értekezésünkben, - ahogy korábban megfogalmaztuk - az írásbeli és a szóbeli szövegek vizsgálatának eltérő szempontjai, módszerei miatt, valamint terjedelmi okokból csak a kötelező témából előre megírt szövegváltozatot vizsgáljuk. A teljes vizsgálandó korpusz a tizenöt kötetben közölt hatszázharminchat beszéd. Ezekre a dolgozatban RÚR évszám: oldalszám megjelöléssel hivatkozunk. Az elemzett beszédek szerzőit megneveztük, és amennyiben helyezést értek el és díjat kaptak, azt is feltüntettük. A retorikai jelenségek vizsgálata mennyiségileg eltérő mintán zajlott. Ezt rögzítettük az egyes vizsgálati szempontoknál A vizsgálat tárgya és célja fejezetcím alatt. Az eltérő mennyiségű mintavétel oka elsősorban a megvalósíthatóság és a terjedelmi kötöttség. Míg egyes szempontok vizsgálata reálisan, pontosan elvégezhető volt mind a hatszázharminchat beszédben (pl. a retorikai szituáció), más szempontok vizsgálatánál ez a követelmény csak kisebb mintán volt megbízhatóan teljesíthető. Például a szerkezeti vizsgálatot százötvennégy beszéden, a tizenöt kötetben publikált beszédek 24%-án végeztük el. A RÚR-sorozat első-ötödik. kötetében található száznyolcvanhat beszédet átvizsgálva (a teljes minta 29,2%-a) állapítottuk meg, hogy a mai fiatal szónokok ismerik az egyén és a társadalom életében fontos értékeket, és azok ápolására, őrzésére buzdítják hallgatóságukat. Az érveléstechnika és a stílus vizsgálatát hatvankét szövegre, a versenyekre többször visszatérő és többször díjazott versenyzők beszédeire korlátoztuk, valamint további hét díjazott beszédre, amelyekről korábban elemzést készítettünk a RÚR kötetek számára (összesen a teljes szövegminta 10,8%-a). Azt feltételeztük, hogy ezek a 65 Részletes kifejtése: TOMA, 2014.b

29 beszédek megfelelő mennyiségűek és minőségűek e sokrétű és bonyolult szempontsor szerinti vizsgálathoz. Az adatok mennyiségi feldolgozásához, számszerűsítéséhez (lásd mellékletek), statisztikai módszert alkalmaztunk. Ezáltal erősíteni kívántuk a szövegek elemzéséből levonható következtetések hitelét. Az adatokból készített ábrákat és táblázatokat mondanivalónk hitelesítésére és szemléletesebbé tétele céljából készítettük. Minden fejezet élén kijelöltük a vizsgálat anyagát és célját, a végén pedig összegeztük a legfontosabb megállapításokat. A retorikai elemzési módszert ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA szempontrendszere 66 alapján alkalmaztuk. Munkánkban díjazott és nem díjazott szónokoktól egyaránt közöltünk helyes és hibás példákat a retorikai jelenségekre. Örömteli, hogy szép számban vannak anyanyelvi versenyek, amelyeket évek, évtizedek óta meghirdetnek. 67 Ezek sorába illik az a retorikai rendezvény is, amelyet az előzőekben bemutattunk. Korábban már néhányan összefoglalták a szónokversenyek részeredményeit, például ACZÉL PETRA Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny november és MÁTHÉ DÉNES Egyéniség a közéletben című írásukban. A rendezvény életében eltelt hosszabb idő másfél évtized azonban most bennünket ösztönzött arra, hogy vizsgálódjunk Hipotézisek Hipotéziseinket az Y és a Z generáció szövegalkotási képességét vizsgáló szakirodalmakra 68, valamint személyes tapasztalatainkra alapozva fogalmaztuk meg. Tapasztalatainkat az alábbiakból nyertük: a/ tanítványok felkészítése az országos Kossuthszónokversenyekre; b/ a versenyeken való személyes jelenlét, a szónoklatok meghallgatása; c/ A retorika a társadalomban - a társadalom a retorikában konferenciákon való részvétel; d/ A régi-új retorika sorozat köteteinek olvasása, retorikai elemzések készítése és publikálása; e/ retorika tantárgy tanítása főiskolai hallgatóknak. 66 KMR SZILASSY (2014. január 16.) 68 KÁDÁRNÉ FÜLÖP 1990; MOLNÁR 1996, 2000, 2009; HORVÁTH 1998; PÁLA 2003; FORGÁCS A. 2004; VERBÁSZI 2005; VALLENT 2008, NAGY ZS. 2009a, 2009b; MAJOR 2011a, 2011b; SIMON 2014; SZILASSY

30 A fentiek alapján az alábbi hipotézisek igazolására irányulnak vizsgálataink: 1. A retorikai szituáció elemeit kevés fiatal szónok tudatosítja magában. A szónokok egy része nem jelöli ki sem a saját, sem hallgatósága szerepét a retorikai szituációban. Ez károsan befolyásolja a beszéd minőségét (szerkezetét és stílusát, hatékonyságát stb.). 2. A szónok a beszéd szerkezetével is érvel 69, ha beazonosítja a képviselt ügy milyenségét, tudatosan megválasztja a beszédfajtát, tekintettel van az ezeknek megfelelő szerkezetre. Ezek hiányában a beszéd sérül, nem lehet elég hatékony. Az Y és Z generációs szónokok egy része beszéde szerkezetével is érvel. 3. A mai fiatalok beszédében belső és külső érveket, speciális és általános érvforrásokat egyaránt találunk. Oktatásuk-nevelésük jellegéből adódóan valószínűleg gyakran hivatkoznak maximákra, tekintélyekre, érveiket többségében a körülményekből és a viszonyokból merítik. A fiatalok érvei leggyakrabban adatokat és állításokat tartalmaznak (l. TOULMIN érvelési modelljének összetevői 70 ), ezek azonban sokszor nem kapcsolódnak egymáshoz. A legtöbb érvelési hibát a gondolkodási műveletek nyelvi megfogalmazása okozza. 4. A fiatal szónokok a jelenlévőség lehetőségei közül nyelvi képeket (leggyakrabban szóképet és hasonlatot) és alakzatokat használnak gyakrabban. A többi lehetőség ritka a beszédekben. 5. A választott stílusregiszter általában illik a szituációhoz (illőség elve), megfelel a feladatnak, és a szónok következetesen végigviszi a szövegen. Előfordulhat kódkeveredés a beszédekben. A nyelvhelyesség jó. A mondatszerkesztés a mai köznyelvi, diáknyelvi mintákat követi. 6. A fiatal szónokok tisztában vannak a társadalom és az egyén életében fontos értékekkel. Ezeket megnevezik és érvelnek mellettük beszédeikben. 69 KMR i. m

31 2. A retorikai szituáció a mai fiatalok szónoki beszédében A vizsgálat tárgya és célja Ebben a fejezetben első hipotézisünk igazolására vagy elvetésére irányuló vizsgálatot mutatjuk be. Áttekintjük, hogyan értelmezték a retorikai szituációt a klasszikus és a modern retorikákban, majd ezek közül kiemeljük és bemutatjuk LLOYD BITZER meghatározását 72, amelyet mi is elfogadunk. Megvizsgáljuk, hogy a év közötti fiatalok figyelembe vették-e a beszéd elkészítése során a BITZER által megnevezett három elemet [1. szükséglet (ang. exigence); 2. hallgatóság (ang. audience); 3. kényszerek (ang. constraints) 73 ], s ha igen, akkor mi(k) igazoljá(k) ezt a beszédükben. A vizsgálat a teljes korpuszra, a RÚR első tizenöt kötetében publikált hatszázharminchat szónoki beszédre irányult A retorikai szituáció a klasszikus és a modern retorikákban A retorikai szituációt, a szónok tevékenységét meghatározó, befolyásoló helyzetet már felismerték az ókorban. Illőségnek (gr. kairos, l. aptum) vagy a tárgyszerűség elvének (gr. preopon, l. decorum) nevezték. Belső (esztétikai, stílusbeli) és külső (a körülmények megkívánta személyi és tárgyi) illőséget különböztettek meg. A külső illőséggel azonosították a retorikai szituációt. 74 Az illőség elve azt mondja ki, hogy a szónoknak alkalmazkodnia kell közönségéhez, tárgyához, saját egyéniségéhez, de úgy, hogy mindig érthető legyen, s mivel a szituáció úgy kívánja, beszélhet egyszerűen is, de igényes köznyelven, a nyelvhelyesség szabályait betartva. 75 Arisztotelész a beszélő-tárgy-hallgató által meghatározott helyzetnek tekintette a retorikai szituációt, amelyben a beszéd létrejöhet. A beszéd három dologból áll össze: a beszélőből, amiről beszél, és akihez beszél; a beszéd célja az utóbbira irányul, azaz a hallgatóra. 76 A filozófus az említett három tényezőt figyelembe véve fogalmazta meg, hogy illő lesz a stílus, ha megfelel az érzelmeknek és a jellemeknek, és arányos a tárggyal. 77 A szónoki beszéd fajait (tanácsadó, bemutató, törvényszéki) a szituációk különbözősége alapján különítette el egymástól. Cicero a négy stíluserény (világosság, 71 TOMA 2015.b BITZER 1968: i. m RL, 2010: A. JÁSZÓ, RÚR 2007: Arisztotelész, Rétorika 1358b 77 i. m. 1408a 31

32 nyelvhelyesség, ékesség, illőség) egyikeként említette az illőséget, amellyel kapcsolatban megfogalmazta, hogy nem felel meg egyetlen stílusnem minden ügynek, sem a hallgatónak, sem a személynek, sem az időnek. [ ] A művészet és a természet dönti el, hogy minden dologban mit lehet csinálni, hogy az illő legyen; ám azt, hogy mikor mi illik, a bölcs belátás. 78 Quintilianus az illőséget tekintette a legszükségesebb stíluserénynek. A szónoklat díszítése változatos és sokféle, és mindenhez más illik, azonban ha nincs összhangban a témával és a szereplőkkel, nemcsak nem ékesíti a beszédet, hanem egyenesen elrontja, és hatását az ellenkezőjére fogja fordítani. [ ] kizárólag az beszél illően, aki nemcsak arra vigyáz, hogy mit fejteget, hanem arra is, hogy mi illik. 79 A modern retorikakutatók közül az amerikai LLOYD F. BITZER adta a retorikai szituáció legkidolgozottabb meghatározását A retorikai szituáció című esszéjében, ban. Szerinte a retorikai szituációt úgy lehet meghatározni, mint személyek, események, dolgok komplexumát és viszonyokat, amelyek aktuális vagy potenciális szükségletet alkotnak, amely teljesen vagy részben megszüntethető, ha a beszéd, beavatkozva a szituációba, úgy kényszerítheti ki az emberi döntést vagy cselekvést, hogy a szükséglet jelentős módosulását idézi elő. 80 A retorikai szituáció sajátosságai még: a) A retorikai beszéd egy szituációra adott válaszként jön létre. b) A beszéd a szituációtól kapja meg retorikai jellegét mint válasz egy kérdésre, vagy mint megoldás egy problémára. c) A retorikai szituáció a retorikai beszéd szükségszerű feltételeként létezik. d) Sok kérdés és probléma marad megválaszolatlanul és megoldatlanul, hasonlóképpen sok retorikai szituáció keletkezik és múlik el anélkül, hogy megnyilatkozásra késztetne. e) A szituáció akkor retorikai, ha szükségessé tesz és felhív egy beszédre, amely képes részt venni a szituációban, és ezáltal megváltoztatja annak jellegét. f) A beszéd annyiban retorikai, amennyiben illő válaszként funkcionál arra a szituációra, amely igényli és életre hívja. g) Végül a szituáció kontrollálja a retorikai választ olyan értelemben, ahogyan a kérdés kontrollálja a választ CÖM Szónoklattan BITZER, i. m i. m

33 BITZER elmélete nagy hatással volt retorikaelmélettel foglalkozó kortársaira. Többen kritizálták materialista felfogását, amelyben a szituáció valós, objektív, történeti esemény, például KENNETH BURKE (1962/ 1969); RICHARD VATZ (1973); ALAN BRINTON (1981); CAROLYN R. MILLER (1994). MILLER például feltételezte, hogy ha a retorikai szituáció nem materiális és objektív, hanem interszubjektív és szociális viszonyfogalom, akkor a szükséglet sem az anyagi körülményekből következik, hanem a szociális tudás egy formája, amely a célok, események, érdekek és tárgyak kölcsönös és összefüggést teremtő értelmezéséből fakad. 82 A magyar retorikákban 2000 előtt ritkán tűnt fel a retorikai szituáció kifejezés. Amennyiben mégis, a kommunikációból kiindulva határozták meg. VÍGH ÁRPÁD kommunikációs alaphelyzetnek tekintette (vö. Arisztotelész), amely minimálisan feladóból (beszélőből), üzenetből (beszédből) és címzettből vagy befogadóból (hallgatóból) áll, és amelyben a beszélő arra törekszik, hogy beszédével valamilyen hatást gyakoroljon a hallgatóra, közelebbről valamilyen meggyőződést alakítson ki benne. 83 Ezt a meghatározást emelte be retorikai tankönyvébe 84 majdnem húsz évvel később GÁSPÁRI LÁSZLÓ. WACHA IMRE a beszéd tárgyát, a megnyilatkozás eszméjét tárgyalva fogalmazta meg, hogy a szónoki, közéleti megnyilatkozás tulajdonképpen nem más, mint a valóság egy-egy jelenségére, kérdésére vonatkozó gondolatok partnerhez, a beszédhelyzethez és még sok egyébhez illően célszerű elrendezésben történő kifejezése. 85 SZÁLKÁNÉ GYAPAY MÁRTA is kommunikációs helyzetként definiálta a retorikai szituációt: a szónok az üzenet küldője, a hallgatóság az üzenet vevője, aki azonban maga is küldhet verbális és nem verbális jeleket a szónoknak. Amiről a szónok beszél, az a valóság egy része, és a módszerek, amelyeket a meggyőzésben felhasznál, a kommunikációs stratégia eszközei. 86 Az ezredforduló után ADAMIK TAMÁS mutatta be A régi-új retorika 2001-es kötetében a retorikai szituáció, az ügy milyensége, valamint a szónoki beszéd fajai és részei közötti viszonyrendszert az eddigi kutatások eredményeit is áttekintve, összegezve. 87 Rámutatott a retorikai szituáció szerepére az érvelésben: A retorikai szituáció [ ] létrehoz egy ügyet (causa), amely tárgyul vagy Quintilianus szerint anyagul (materia) szolgál a szónok számára, aki az ügy megoldására vállalkozva ezt az anyagot témává emeli. Ezt az anyagot, azaz a beszéd indítóokát a szónok az intellectio, azaz a megismerés folyamatában tárja 82 ÚR VÍGH 1981: GÁSPÁRI, Retorika KRA SZÁLKÁNÉ GYAPAY 1999: RÚR 2001:

34 fel. 88 A retorikai szituáció tehát az érvelés előfeltételét teremti meg, ugyanis meghatározza: az ügy milyenségét/ fajtáját (tisztességes, becstelen, kétes, bonyolult, jelentéktelen), a beszéd fajtáját (tanácsadó beszéd, bemutató beszéd, törvényszéki beszéd), a szónoki beszéd részeit (bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, cáfolás, befejezés, kitérés). Azt, ami az egyszerű embereket és a képzett szakembereket valamilyen üggyel kapcsolatban megszólalásra készteti, retorikai szituációnak, magyarul beszédhelyzetnek nevezzük határozta meg a fogalmat ADAMIK TAMÁS a Retorika című tankönyvben. 89 A retorikai szituáció szócikkét is ő jegyzi a Retorikai Lexikonban. A fogalom meghatározása, körülírása során LLOYD F. BITZER, ALAN BRINTON, MARTHA COOPER és ACZÉL PETRA munkáira hivatkozott, és saját kutatásaira támaszkodott. 90 ACZÉL PETRA Új retorika című művében áttekintette a retorikai szituáció jelentéstörténetét Arisztotelésztől LLOYD F. BITZERen keresztül CAROLYN R. MILLERig. A retorikai szituációt az új-retorikák egyike, a dialógus-retorika egyik összetevőjeként nevezte meg, a retorikai cselekvés és a retorikai műfaj mellett. 91 A ZENTAI-TÓTH-féle dialógus-modell -t idézi, amely szerint a meggyőző kommunikációban a közlőtől a befogadóhoz intézett üzenet dialógust hoz létre a közlő mondanivalója (kitűzött célok) és a befogadó által azonosított célok között. 92 Az üzenetek csak akkor lehetnek világosak, egyértelműek, ha a közlő a kódoláshoz és a befogadó a dekódoláshoz ugyanazokat (vagy hasonló) a szabályokat alkalmazza. 93 ACZÉL PETRA és ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA elhatárolta egymástól a retorikai kommunikációt és a retorikai szituációt. 94 Felfogásuk szerint a retorikai kommunikáció a közlés folyamatát modellezi, a retorikai szituáció pedig a beszéd köré épülő folyamatot mutatja meg. A kettő kombinálódásával működik a nyilvános beszéd. A továbbiakban a retorikai szituációt úgy értelmezzük, mint a beszéd köré épülő folyamatot, amelynek elemei: a szükséglet, a hallgatóság és a kényszerek. Ezeknek az elemeknek a figyelembe vételét vizsgáljuk a szónoki beszédekben. 88 i. m. 18; vö. KIMR ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika RL ÚR vö. ZENTAI - TÓTH 1999: i. m ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika 267; KMR

35 2.3. Retorikai szituációk a szónokversenyeken Amint láttuk, az évről évre meghirdetett Kossuth-szónokverseny beszédtémái kiemelkedően nagy létszámú fiatalt motiváltak szónoki beszéd megírására. A versenyeken a beszédhelyzet nem volt valódi szónoki helyzet. Tisztában voltak vele a versenyzők, hogy szakértők előtt vizsgáznak. A retorikai szituáció sajátossága volt még, hogy a szónokoknak hónapokkal a verseny előtt megadott témából kellett beszédet írniuk. Elvárás volt a szervezők, a zsűri és a retorikában jártas közönség részéről, hogy a fiatalok olyan beszédet készítsenek, amely közérdekű kérdéssel foglalkozik, a nyilvánosság előtt hangozhat el, az üzenet lényege általánosabb érvényű. Ezek az elvárások már az ókorban is léteztek. A században azonban további elvárásoknak is meg kellett felelniük a fiataloknak: témafelfogásában, stílusában legyen fiatalos; bátor, egyénítse, tegye életkorszerűvé a retorika klasszikus szabályait, hagyományait. Ez szabad szemléletet, nyelvi sokszínűséget, műfajismeretet és -gyakorlatot, az egyéniség tudatos vállalását teszi szükségessé. 95 A klasszikusok szerint a szónok legfontosabb belső tulajdonságai: erkölcs, tehetség, műveltség, szakértelem, gyakorlás. Ennek megfelelően a szónok a jelleme (gr. éthosz), a hallgatóságában felébresztett érzelmek (gr. pathosz) és az ügynek a logikus kifejtése (gr. logosz) által válik meggyőzővé. 96 A században akkor meggyőző egy közszereplő, ha a közönség érzelmileg elfogadja, és hitelesnek, megbízhatónak tartja. 97 Fontos még a testi vonzerő, a szeretetreméltóság, az elfogulatlanság, a szavahihetőség a szociálpszichológiai kutatások szerint. 98 A teljes retorikai szituációt nem adták meg a szervezők a versenyfelhívásokban. A versenyzők maguk határozhatták meg, hogy kötelező beszédüket kiknek szánják: 2011-től kérték a versenyzőket, hogy határozzák meg az általuk elmondott beszéd fajtáját és a szituációt 99, és előre közöljék a zsűrivel, valamint a közönséggel. Ám ezt egyre kevesebben tették meg az évek múlásával. A hatodik verseny (2004) után 20% alatt mozgott a retorikai szituációt közlő versenyzők száma, eltekintve a tizedik verseny adatától. 95 KOLTÓI, RÚR 2006: RL NÉMETH 1999: KMR Az antik retorikai gyakorlatok (éthopoiiák és pathopoiiák) is arra bírták rá a szónokjelölteket, hogy bújjanak más bőrébe, és bújtassák a hallgatóikat is új köntösbe. (ACZÉL, RÚR 2012: 201.) 35

36 Szerepszituáció A retorikai szituáció fajtáiról készült 4. ábráról leolvasható, hogy az első három versenyen a beszédeknek csaknem a fele (45-52,6%) szerepszituációban/ fiktív kontextusban/ teremtett szituációban 100 hangzott el. 4. ábra A retorikai szituáció fajtái és előfordulásuk arányai a szónokversenyeken A mai fiatalok az alábbi szerepszituációkba képzelték magukat között: képviselő felszólalása az országgyűlésben (hat beszéd); politikusoknak szóló beszéd pontosabb meghatározás nélkül (két beszéd); megyei önkormányzati képviselőkhöz szóló beszéd (egy beszéd), a Parlament Bizottságának tagjaként megtartott nyitóbeszéd (egy beszéd), határon túli magyarként a képviselőkhöz szóló beszéd (egy beszéd); különböző korú tanítványokhoz szóló beszéd (kilenc beszéd); szülői értekezleten pedagógustól elhangzó beszéd (hat beszéd); egyenrangú kommunikációs partnerhez szóló beszédek: diák a kortársaihoz (négy beszéd), pedagógus beszéde a kollégáihoz nevelőtanácsi ülésen (egy beszéd), menedzser a munkatársaihoz egy üzletkötés előestéjén (egy beszéd), Mme Geoffrin párizsi szalonjában a barátnőkhöz szóló beszéd (egy beszéd), diák a ballagáson a 100 PETHŐ, RÚR 2006:

37 ballagókhoz beszél (egy beszéd); korreferátum egy erkölcsfilozófiai konferencia nyitó előadásához (egy beszéd); egy-egy beszéd született az alábbi szituációkban: a filoszoknak; egy új könyvkiadó első lélegzetvételénél; gyászbeszéd egy könyv ravatalánál; a könyvtár olvasótermében a kuratórium előtt, akik arról döntenek, hogy megmaradjon-e a községi könyvtár; alapítvány alapító ülésén, az alapítvány védnökeként; saját könyv bemutatóján az olvasóközönséghez; gyerekként és diákként a szülőkhöz és a tanárhoz; Pallas Akadémia Kiadó nevében; klubban, munkanélküliek összejövetelén, egykori munkanélküliként; egy társadalomtudományi értekezlet vitaindító beszéde; társkeresők klubjában a sorstársakhoz 2001 után a szerepszituációk száma csökkent, kivéve a nyolcadik (2006) és a tizedik versenyen (2008). E két alkalommal kissé emelkedett a teremtett szituációk száma ban a beszédtéma egy Berzsenyi-idézet volt: Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel! Ez az alábbi fikciókra motiválta a versenyzőket: az egyetem hallgatói önkormányzata nevében a tanévnyitón elhangzó beszéd/ indítóbeszéd a diákújságírók televíziófüggőségről szóló konferenciáján/ az Élj az idővel! tanfolyam bevezető óráján/ szülői értekezlet/ barátnéimhez 1819-ben, egy késő őszi teadélutánon/ ma gyásznap van. [ ] kedves barátunk koporsója mellett állunk/ ünnepi beszéd kedvenc unokatestvérem, Előd 18. születésnapja alkalmából egy nagy családi összejövetelen, ahol kisgyerektől 80 én fölötti nagypapáig minden korosztályból vannak résztvevők/ idős bácsi lelkére beszél az őt bosszantó suhancnak/ ünnepi beszéd a ballagáson ban A családban marad a jövő? szólással kombinált kérdés volt a beszédtéma. Ezt a szónokok a következő sajátos szituációkban tárgyalták: házasságkötés alkalma/ diplomaosztó előtt/ vitaindító nagycsaládosok konferenciáján/ unokaöcs temetése/ öcs 18. születésnapja alkalmából elmondott pohárköszöntő/ Családban marad a jövőnk? című kerekasztal-beszélgetés vitaindító beszéde/ adventi istentisztelet/ Mama-Papa torna/ október 23-a. 19 óra 56 perc. Ott ülök a kanapén, csöndben, magam/ törvényjavaslat elfogadása. Az előbbiektől eltérő fiktív szituációk a versenyeken: fiatal pár a táncteremben/ vacsorához invitáló beszéd egy étterem megnyitása alkalmából/ Csehország felé, ben/ szíveskedjenek meghallgatni egy naplórészletet/ egy Írországban élő magyar diák szavai/ egy menyasszony kér szót a saját lánybúcsúztatóján/ fejvadász cég ügyvezető igazgatója/ ötéves érettségi találkozón/ képzelt ország, államgazdasági csőd miatt a nyugdíjasokat államtanácsi határozat alapján központokba zárják, mondja: a nyugdíjas 37

38 központokat felügyelő minisztérium vezetője, kb. 30 éves/ szülők iskolája/ gyóntatószékben, Párizs; Hallgatóság: gyóntató lelkész/ Kihirdetem a Városi Bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében/ anya a gyermekéhez/ gyermek a szüleihez/ ből visszatérve 2013-ba/ védőügyvéd beszéde. A fenti áttekintés azt mutatja, hogy a szónokok által választott szerepszituációk sokfélék voltak, és szinte ahány versenyző, annyiféle megközelítésben, kontextusban tárgyalták a témákat. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szerepszituációban szónokló versenyzőknek is szónokolniuk kellett, nem pedig szerepjátékot játszaniuk. Volt ugyanis olyan szónok, aki inkább színészi alakítást nyújtott, mint szónokolt. Az alábbiakban (1. táblázat) három szerepszituációban elhangzott szónoki beszédet vizsgálunk meg a retorikai szituáció elemei alapján, és abból a szempontból, hogy a szónokokat milyen indítóokok késztették beszédre, milyen ügyet képviseltek, milyen beszédfajtát választottak és milyen beszédrészekből áll a szövegük. 38

39 Versenyzők A retorikai szituáció elemei szükséglet hallgatóság kényszer, korlát megadott beszédtéma 1. táblázat A retorikai szituáció elemeinek megjelenése szónoki beszédekben Bugledich Attila 101 különdíjas A beszéd címe: Szükség van-e a retorikára a harmadik évezredben? megpróbáljuk-e megállítani legértékesebb közös kincsünk, a magyar nyelv pusztulását? Egy az állam által létrehozott Nemzeti Szónokképző Intézet felállításához kértem az önök támogatását. Egy olyan intézményről van szó, melyet már régen létre kellett volna hozni. [ ] Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! (országgyűlés) Javaslatomat a Tisztelt Ház elutasította. az ország jelenlegi helyzetében, amikor semmire sem jut elegendő pénz, Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika? G. Tóth Anita 102 különdíjas Mi mostan a magyar orvos? Riasztó hírek érkeznek nap mint nap a magyar egészségügyről. Európa számos országában tárt karokkal várják a magyar orvosokat. Biztatni jöttem, nem temetni. Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Tisztelt Kari Tanács, Kedves Avatandó Kollégáim, Kedves Vendégeink! (diplomaátadó ünnepi tanácsülés) mivé kell lennie a magyar orvosnak ahhoz, hogy a magyarok egészségi és erkölcsi felemelkedéséért a lehető legtöbbet tehesse? azt vallom, az egységesülni vágyó Európában sem lehet devalválódott fogalom a szülőföldhöz való ragaszkodás. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar (Petőfi Sándor: Magyar vagyok) Európában? Juhász Márton 103 a zsűri különdíjasa Kénytelen vagyok közbelépni, mert a bíróság az Ügyész Úr érvei alapján teljesen hibás útra tévedhet, hisz egy jó szándékú, segítőkész, bátor embert akarnak elítélni. Tisztelt Ügyész Úr! Az ön által ejtett sebeket az én tisztem és kötelességem begyógyítani. Megteszem. Tisztelt Városi Bíróság! ; Tisztelt Ügyész Úr! (bírósági tárgyalás) Az Ügyész Úr szerint nem lehet végszükségről beszélni. Én mégis azt mondom: igen lehet, és kell is! Van igazság? - Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk, s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk. (Francis Bacon: Az igazságról, első esszé) az ügy milyensége tisztességes tisztességes kétes a beszéd műfaja tanácsadó bemutató törvényszéki a beszéd részei bevezetés elbeszélés témamegjelölés bizonyítás befejezés bevezetés átigazított témamegjelölés elbeszélés bizonyítás befejezés bevezetés elbeszélés bizonyítás befejezés 101 RÚR 2000: RÚR 2005: RÚR 2012:

40 Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált beszédek írói tekintettel voltak a retorikai szituációra, amelyet választottak, s amely meghatározta az ügy milyenségét, a beszéd fajtáját és a beszéd részeit Aktuális (verseny)szituáció A versenyzők 2002-től egyre kevesebben mondtak szerepszónoklatot, ugyanakkor növekedett azoknak a száma, akik az aktuálisan jelenlévő konkrét közönségnek szónokoltak (lásd 4. ábra). Örvendetes, hogy 2011 után látványosan csökkent azoknak a szónokoknak a száma, akik a retorikai szituációra nem voltak tekintettel, és nőtt azoknak a száma, akik pontosan meghatározták azt. A legtöbb versenyző 2011 után az aktuális versenyszituációt választotta szándékai közlésére. Mivel magyarázható vajon, hogy a szónokok folyamatosan növekvő létszámban választották az aktuális szituációt? Talán azt gondolták, hogy a befogadónak könnyebb a helyzete, ha nem kell más szerepébe, bőrébe bújnia? Talán féltek attól, hogy a befogadókra kényszerített szerep nem lesz mindenki számára elfogadható, befogadható? Talán azt érezték, hogy szónoki képességük megítélése mégiscsak a zsűri és a közönség (l. közönségdíj) feladata, kompetenciája, ezért a zsűrihez és a közönséghez illő, tanácsos szólniuk, őket kell meggyőzni, gyönyörködtetni, az ő jóindulatukat kell elnyerni? Érdemes lenne a jövőben megkérdezni erről a fiatalokat, hogy pontos választ adhassunk a kérdésekre. A valódi szituációban a konkrét közönség jóindulatát a szónokversenyeken több ízben részt vevő fiatalok többek között azzal igyekeztek elnyerni, hogy beleszőtték beszédükbe szónoki előéletüket, a korábbi valódi versenyszituációkban való részvételüket, amely által szakértővé válhattak a közönség számára: Nem először állok itt, Önök előtt, hiszen nálam többször csak a tisztelt zsűri vett részt ezen a versenyen, 104 ; a most kilencedjére megrendezett Kossuth-szónokversenyen immár harmadik alkalommal köszönthetem 105 ; Ez a harmadik alkalom, hogy részt veszek a Kossuth Lajos Szónokversenyen 106 ; Nagyszerű érzés ismét a szónoki emelvény mögé állnom,. 107 A kezdők pedig a tapasztalatlanság toposzát alkalmazták gyakran, például Én személy szerint idén először szerepelek a versenyzők között, de remélem, tapasztalatlanságom nem vet rám majd rossz fényt a hallgatóság körében. Eddigi életem során nem sok alkalmam 104 Dudás, II. helyezett, RÚR 2005: Scsibrán, RÚR 2008: Fülöp, a Rákóczi Szövetség különdíjasa, RÚR 2009: Kovács, RÚR 2010:

41 nyílt kipróbálni magamat a retorika terén, de bízom benne, hogy első szárnypróbálgatásaim elnyerik a nálam jóval hozzáértőbb zsűri tetszését! Beazonosíthatatlan szituáció A leginkább szembetűnő és megdöbbentő jelenség, hogy a tizenöt versenynek kevéssel több, mint a felén (53,3%) a szónokok 38-67%-a nem kötötte alkalomhoz a beszédét, a beszédhelyzetet nem konkretizálta, ezért annak minden eleme beazonosíthatatlanná vált. Például Dóbiás Anikó beszédéből nem állapítható meg egyértelműen, mi a retorikai szituáció, ezért nem érvényesülhet maradéktalanul az illőség és a tárgyszerűség elve sem. 109 Kerekes Miklós beszédében is egy lebegő szituációban íródtak az első mondatok; nem tudtuk meg, hogy miről akarta meggyőzni a nem tudni milyen hallgatóságot. 110 Pölcz Ádámnak is elsősorban a retorikai szituációt kellett volna tisztáznia. Találhatott volna olyan szituációt, amelyben mint digressziónak, a magánlevélnek is helye lett volna. 111 Kerepesi Igor, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa hiába választott retorikai szituációt ( Elmélkedés a pedagógusok konferenciáján ), beszédében nem volt tekintettel a saját maga választotta helyzetre. Szónoklata vegyes hallgatóság előtt és bármilyen alkalommal elhangozhatott volna. 112 Beszédet készíteni [ ] kommunikációra való stratégiai felkészülés. 113 Míg a középkorban a quis (ki), quid (mit), ubi (hol), quibus auxiliis (mely eszközök által), cur (miért), quomodo (hogyan), quando (mikor) kérdéssor segítségével tanították a dolgokból vett érveket, a mai fiatal szónokoknak a régiek mellett más szempontokat is érdemes figyelembe venniük: ki beszél (azaz ki a közlő, milyen a személyisége, tudása), kiknek beszél (kik a címzettek, milyen a személyiségük, tudásuk stb.), miről beszél a szónok (a meg- és kiválasztott téma), mit mond el róla, miért mondja el (mi a célja a beszéddel), hogyan mondja el (milyen kommunikációs helyzetben), miképpen mondja el (milyen a gondolatok nyelvi formája, a mű szerkezete, megfogalmazási módja), hol mondja el (pl. a helyszín kérdése), milyen körülmények között mondja el (pl. napszak, politikai helyzet), 108 Balogh, RÚR 2005: Zsolnai, RÚR 2007: ROZGONYINÉ MOLNÁR, RÚR 2008: ROZGONYINÉ MOLNÁR, RÚR 2009: Simon, RÚR 2012: ACZÉL, RÚR 2008:

42 kinek a jelenlétében szól. 114 Az eredményesség minimális feltétele ezeknek a tényezőknek az átgondolása, kiválasztása tekintettel a hallgatóságra. Összességében elmondhatjuk, hogy a szónokversenyre felkészítő tanároknak a jövőben fontos hangsúlyozniuk, hogy egy szónoki beszéd elkészítése előtt az egyik legfontosabb teendő a retorikai szituáció kijelölése: milyen szükséglet/ igény hívja elő a beszédet, kiket akar a szónok meggyőzni (cél), milyen hatással (vélemény vagy beállítódás-váltás), milyen feltételezhető nehézségekkel, a szituációnak milyen korlátjaival kell számolni. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a zsűri is következetesen kérje a versenyzőktől, hogy közöljék a retorikai szituációt, mert ennek kijelölése, figyelembe vétele a szónok részéről a minimális feltétele annak, hogy argumentációja hatásos legyen. Megítélésünk szerint ezáltal fokozható a mai fiatalok retorikai tudatossága Szükséglet A szükségletet a mesékből vett analógiával szeretnénk bemutatni, mert a mese a legtöbb emberhez ifjúhoz és idősebbhez egyaránt közel áll, a legtöbb ember szereti és van is róla tapasztalata. A mesékben egy ponton általában felborul a rend, megbomlik az egyensúly, tökéletlenség mutatkozik, amelyet egy mesehős helyreállít, egyensúlyba hoz, kielégít. (A mesékből tudattalanul is átveheti a hallgató a megoldási stratégiákat.) Tehát a mesei tökéletlenséghez hasonlítjuk a retorikai szituációban megjelenő szükségletet. Például a Rigócsőr király című Grimm-mesében a királykisasszony mindenkinél szebb volt, de annyira büszke és rátarti is, hogy egy kérő sem lehetett elég jó neki. 115 A tökéletlenség a királykisasszony személyiségében rejlett: kevély volt, éretlen még egy férfi-nő kapcsolatra, de ennek ő nem volt tudatában, ellenben egyik királyi származású kérője, akit a lány rigócsőrűnek csúfolt, ezt felismerte. A felismerés pedig az udvarlót tettekre sarkallta (a mesehősök megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából), bízott magában és a pozitív fordulatban.»megfogadtam, hogy odaadlak az első jöttment koldusnak, s amit fogadtam, be is tartom.«116 mondta a haragos király a lányának, és az első poros, toprongyos vándor muzsikushoz feleségül adta. Az éneklő koldus azonban nem más volt, mint az álruhába öltözött udvarló, Rigócsőr király. Ettől a pillanattól kezdve 114 A modern kommunikációtan tízre bővítette a kommunikáció meghatározó tényezőinek számát. WACHA, RÚR 2002: ADAMIK - MÁRTON 2005: i. m

43 megkezdődött a helyzet kiegyensúlyozása. A férj királyi származású felesége gőgjét megtörte: munkára, kitartásra, alázatra, mások megbecsülésére nevelte, majd amikor felesége már érett nővé vált, és méltó arra, hogy királyné legyen, felfedte magát előtte, és boldogan, királyi módban éltek, amíg meg nem haltak. A tökéletlenség megszűnt, pozitív módosulása megtörtént, a mese véget ért. Nézzük mindezt a szónoki beszéddel való összehasonlításban (2. táblázat). 2. táblázat A retorikai szituáció elemeinek megjelenése prózai műfajokban A retorikai szituáció elemei szükséglet/ tökéletlenség Prózai műfajok szituációs-kommunikációs válasz a szükséglet pozitív módosításának eszközei a szükséglet pozitív módosulásának feltétele a szükséglet pozitív módosulásának kifejeződése Mese szép, de büszke és rátarti királykisasszony (Grimm: Rigócsőr király) (beszéd)tett, a történet írásban való rögzítése próbák a változni képes mesehős, és aki megmutatja azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából igazi, boldog menyegző, boldogan éltek, míg meg nem haltak tanít, meggyőz és gyönyörködtet 117 Szónoki beszéd a beszédtémában rejlik a téma üggyé avatása, invenció, beszéd írása érvek egy meggyőzni képes, hiteles szónok és a hallgatóság, amely érdekelt benne és képes a szükséglet pozitív módosítására sikeres beszéd, a cselekvés megváltozása Vizsgáljuk meg, hogy az előbb végzett összehasonlítás működik-e, alkalmazható-e egy konkrét szónoki beszéd esetében (3. táblázat)! Héjja Márk, a zsűri különdíjasa La Fontaine A tücsök és a hangya című tanmeséjét választotta beszédének vázául, amikor a beszédtéma egy Berzsenyi-idézet volt: Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel! CÖM RÚR 2007: 105-6,

44 3. táblázat A retorikai szituáció elemeinek megjelenése egy mesében és egy szónoki beszédben (összehasonlítás) Konkrét szövegek La Fontaine: A retorikai A tücsök és a hangya 119 című mese szituáció elemei szükséglet/ tökéletlenség A Tücsök, hogy dínom-dánom csak nótázott egész nyáron, arra ébred ő kegyelme: semmije sincs, télre kelve. szituációs-kommunikációs válasz a szükséglet pozitív módosításának eszközei a szükséglet pozitív módosulásának feltétele a szükséglet pozitív módosulásának kifejeződése La Fontaine tanmesét ír az életvitel lehetséges módjairól és következményeiről próba: a tücsök hangya szomszédhoz betér s kölcsönképpen tőle kér némi magvat eleségül: Változnia kellene a tücsöknek, de erre nincs ígéret. Aki megmutatja azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott problémából: a hangya. Megkérdezi a tücsköt: Míg meleg volt, mit csinált? Énekelt? No jól van lelkem, most táncoljon! Rajta hát! nincs pozitív módosulás: Nem jó kölcsönző a Hangya tanít, meggyőz és gyönyörködtet 122 Héjja Márk szónoki beszéde 120 Minden órádnak leszakaszd virágát; S élj az idővel! (Berzsenyi Dániel: Barátomhoz) Sokan csak a pillanatnak élnek, és nem tisztelnek sem Istent, sem embert. A szónok beszédet ír az életvitel lehetséges módjairól és következményeiről: Az édes életet ösztönösen vágyjuk, mert az vonzó.... mi is, gyakran dolgozunk vakon. érvek: miként egyesíthetnénk magunkban a tücsköt és a hangyát? Veszélyesek a szélsőségek! A legjobb az arany középút. okos előrelátás, helyes időbeosztás meggyőzni képes, hiteles szónok és a hallgatóság, amely érdekelt benne és képes a szükséglet pozitív módosítására sikeres beszéd: Héjja Márk beszédében a kisebb kifogások mellett messze túlsúlyban vannak azok a retorikai megoldások, amelyek egyértelműen elismerést érdemelnek 121 Azt tapasztaltuk, hogy összehasonlítható a retorikai szituáció elemei alapján a mese és a szónoki beszéd. Ez azért lehet fontos, mert a mese közel áll a fiatal generációkhoz (és az idősebbekhez is), és az analógia felismerése megkönnyítheti a fiatal szónokok dolgát. Azaz a retorika módszertanában alkalmazható eszköz a mese olvasása és annak analízise, hogy aztán a szónok a beszédében jó színvonalon tudjon szintetizálni. 119 VIKÁR - KOZMA - ZEMPLÉNI 1993: RÚR 2007: PETHŐ, RÚR 2007: CÖM

45 A szükséglet tehát a retorikai helyzet szervezőelve. Probléma, veszély, fenyegetés, valós helyzet, amely szituációs-kommunikációs választ vált ki. Egy szükséglet (tökéletlenség) csak akkor retorikai, ha pozitív módosulása lehetséges, és ennek elérése beszédre ösztönöz valakit Szükséglet a szerep- és versenyszituációkban A Kossuth-szónokversenyeken a mai fiataloknak az a csoportja jelent meg a Kárpátmedence magyar nyelvű településeiről, intézményeiből, akiket beszédre ösztönöztek az évente meghirdetett különböző beszédtémák. A témák felkeltették az akaratot és az igényt a fiatal, többszörös intelligenciájú szónokokban, hogy a probléma pozitív irányú megoldásában szerepet vállaljanak: kidolgozzanak, megírjanak és előadjanak egy szónoki beszédet, azért, hogy meggyőzzék a pozitív irányú változtatásban érdekelt és arra képes hallgatóságukat. A szónokversenyek többször emlegetett beszédtémáit úgy adták meg, hogy egy idézethez járult egy aktuális cím mint témamegjelölés. Tehát az inventio részben adott volt az idézethez kapcsolt kérdés révén. A szónok átlagon felüli tudása, kreativitása, motiváltsága (a tehetség tényezői) az alapeszmét feltáró kontextus megtalálásában mutatkozott meg, hiszen a teljes retorikai szituációt nem adták meg a szervezők. 123 A mottók sokféle értelmezésre és sajátos helyzetek megteremtésére adtak lehetőséget. A versenyzők pedig szinte ahányan voltak, annyi felől közelítették meg a témákat. Sokféle élethelyzetre lehetett vonatkoztatni például a kilencedik verseny témáját, amely a közügy és a magánügy határa kijelölésének, betartásának nehézségeire utalt. Az erről szónokló negyvenöt fiatal között voltak sokan, akik a hétköznapi bulváreseményeket sorakoztatták 124, volt, aki a magánüggyel a felelősségtudatot is sírba helyezte egy ökológiai konferencián 125, volt, aki a kisebbségi létből indult ki 126, volt, aki a magány pozitívumaiból fejtette ki a magánügyet 127, volt, aki az Együtt a magánügyért mozgalom megnyitó ünnepségén mondott beszédet 128, voltak, akik a magánügy temetésén tették ugyanezt 129, volt, aki a Ne hagyjuk őket magukra Alapítvány nevében szónokolt az 123 vö. ANTAL, RÚR 2006: pl. RÚR 2008: i. m i. m i. m i. m i. m ,

46 országgyűlésben a családon belüli erőszakot elszenvedőkről 130, volt, aki istentiszteleten prédikált arról, hogy cselekedeteinkért felelősek vagyunk 131, volt, aki arról írt, hogy mi történik akkor, ha külső szemlélőként döbbenünk rá, hogy barátnőnket, kollégánkat, szomszédunkat csalja a párja vagy a házastársa 132, volt, aki könyvelőként mondta el, hogy legálisan turkál ügyfelei magánügyében 133, volt, aki egy képzelt ország nyugdíjas központokat felügyelő minisztérium vezetőjeként szónokolt a nyugdíjasoknak, akiket államgazdasági csőd miatt ezekben a központokban helyeznek el 134, volt, aki közismert filmsztárként a baráti bizalom fontosságáról beszélt 135. Bár a fentiek arra utalnak, hogy a fiatalok kreatívak, és ötletekben nem szenvednek hiányt, amennyiben felkészítő tanárként azt tapasztaljuk, hogy az inventiónál elakadt a szónokjelölt, kínáljunk föl neki segítségül ötleteket. RAISZ RÓZSA mutatott erre jó példát, amikor sorra vett néhány lehetőséget, hogy a Kisfaludy Sándor A boldog szerelem című ciklusából választott idézet ( asszonyférfi, férfiasszony / Kicsaptál lágy nemedből Milyen (legyen) a nő szerepe - ma?) aktualizálása milyen gondolatmenetet indíthat meg. 136 Az ötletbörze jó gyakorlat, segítheti a versenyre készülőket a feltalálásban, a beszéd készítésének legkritikusabb fázisában, a kezdésben. Egyértelműen megállapítható a beszédek írott változatából, hogy a versenyzők fiatal koruk ellenére rendkívül éretten gondolkodnak, felelősséget éreznek tetteikért, az értékek bemutatására törekednek, néhányan pedig személyes tragédiá(ka)t megélve (például édesanya vagy testvér elvesztése, határon túli magyarként különböző sérelmek elszenvedése 137 ) váltak különösen érzékennyé és éretté. Szluha Krisztina beszéde példázza a fentieket: Kedves Teremtők és Teremtettek! Egymás életét alakítjuk. Adni nem választás, mert ki nem akar, ad az is, csak rosszat. Minden buszút és piros lámpa esély. Esély kinyitni szemünk, belenézni a máséba, meglátni benne a fájdalmat, fennhangon mondani: közöm van hozzád, tudom mindez felelősség. De terhünk megéri vállalni, eladni engem, elhajítani téged, hogy a neked rossz, nekem jóból megszülethessen közös valóságunk, egy pillanat, egy szív, egy csoda ha jó nekem, legyen jó nekünk teremteni, adni ez, mi lényeget adhat az énnek, minden szónak, az összes beszédnek. 138 További 130 i. m i. m i. m i. m i. m i. m RÚR 2006: RÚR 2005: 126; RÚR 2012: RÚR 2011:

47 példákat a 4.3. alfejezetben közlünk. Kupó Péter, a zsűri különdíjasa élettapasztalatát alábbi mondatai tanúsítják: Otthonról kincsekkel, bölcsességgel teli tarisznyát kaphatunk, ha kiérdemeljük. Vigyázzunk ezekre a láthatatlan kincsekre, soha ne cseréljük csillogó üveggyöngyökre! Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük ki, és adjuk majd egyszer mi is tovább az elődeinktől kapott szellemi tőkét, szokásokat, szeretetet, hagyományt. 139 Az írott beszédekben a szónokok általában címet adnak a beszédüknek, és megszólítják, köszöntik a hallgatóságukat. A szóbeli változatban a cím megfelelője a megszólítás és a köszöntés, a jóindulat elnyerésének egyik eszköze. FISCHER SÁNDOR fontosnak tartja az előadás címének közlését, esetleg magyarázó alcím beiktatását, amely világosan közli a témát, felkelti az érdeklődést, felkészíti a hallgatóságot arra, amit hallani fog. Ugyanis az első percekben dől el, hogy a hallgatóság végigkíséri-e a beszédet, és kellő figyelemmel kíséri-e végig;. 140 Az 5. ábráról leolvasható, hogy a szükséglet, amely a beszédtémában rejlik, az első három versenyen a beszédek címeként is megjelent. Ezt követően ez a jelenség csökkenő tendenciát mutatott, de mindvégig jelen volt a tizenegyedik versenyt (2009) kivéve. 5. ábra A szónoki beszédek címe A kreatívabb versenyzők saját maguk adtak címet a beszédüknek, és ez már sejteti az olvasóval, hogy a beszédtémát a szónok milyen szempontból, megközelítésben dolgozta 139 RÚR 2009: FISCHER 1975:

48 fel. Például a hatodik verseny (2004) témája Petőfi Sándor Magyar vagyok című versének egy részlete volt, megtoldva egy aktuális címmel, ami Magyarország akkor éppen időszerű Európai Unióba való belépésére terelte a versenyzők figyelmét: Magyar vagyok. Mi mostan a magyar Európában? A versenyzők 21%-a a beszédtémát adta beszéde címének, 14%-a saját maga fogalmazott meg címet: Golyóstoll (Varga Sándor III. helyezett); Bányász macska (Száraz László különdíjas); (Csehország felé, 1947-ben) ; Na de lányok, asszonyok! (Vanya Barbara); A gulyás (Iván Péter);»Köt a rög «(Nagy Kornélia); A magyarság viszonya a szomszédos népekhez (Temesi Erik). 141 Mindegyik cím sejteti a befogadóval, hogy a szerző sajátos nézőpontból közelítette meg és dolgozta fel a beszédtémát. A beszédtéma jelenléte a szónoklatban segíti a szónokot, hogy a témára fókuszáljon, attól ne térjen el. Önmagában persze nem biztosítja, hogy nem történik meg az elkanyarodás. A hallgatóság figyelmét is irányítja, sőt a befogadást is megkönnyíti, mert a közönség számára ismert, tudott információk elhangzása, ismétlődése időt hagy az ismeretlen, új információk észlelésére, megértésére. Voltak olyan versenyzők, akik a beszédtémát mint retorikai kelléket használták föl beszédük tagolásához. Benedek Fülöp, I. díjas versenyző háromszor is megismételte a Szükség van-e a retorikára a harmadik évezredben? kérdést beszéde makroszerkezeti egységeinek elején. 142 Bogár László, a zsűri különdíjasa, a Magyar Rádió különdíjasa beszédében is visszatérő szövegszervező elem volt a beszédtéma. Az ismétlés ritmust ad a szövegnek, az eltérő modalitású változatok frissen tartják a hallgatóság figyelmét. A legjobb teológusjelölt, Maricza Andrea tartalmi keretbe helyezte beszédét. A beszéd kezdete (Ment-e a könyvek által a világ elébb? Kedves Hallgatóim!) és a befejezés (Kedves Hallgatóim! Ment-e a könyvek által a világ elébb? A válaszom: igen. A könyvek által ment a világ elébb! 143 ) között tartalmi-alaki összefüggés van. A beszédtémák nemcsak a beszédek címeként, hanem mottóként is megjelentek a szövegek élén mint a mondanivaló lényegét kifejező idézet. Míg kezdetben a beszédtémák a beszéd valamely részében helyet kaptak, 2009-től inkább csak utalásszerűen találkozunk velük a beszédekben (lásd 6. ábra). 141 RÚR 2005: 140, 163, 215, 249, 258, RÚR 2000: RÚR 2001:

49 6. ábra A beszédtéma megjelenésének módja a szónoki beszédekben Voltak szónokok, akik nem is a megadott beszédtémáról írtak (pl. Lokodi Zsolt, III. díjas 144 ; Palicz István 145 ; Vető Violetta 146 ; Fülöp Júlia 147 ) vagy magánjellegű, nem a nyilvánosságra tartozó beszédet készítettek (pl. Soltész Márton, a zsűri különdíjasa 148 ), esetleg inkább polemizáltak, mint meggyőzni akartak (pl. Jakus Ágnes, II. helyezett 149 ). Ahhoz, hogy a beszédtémából helyes tételt tudjon fogalmazni és felállítani egy rétor, a beszédtéma alapjául szolgáló idézet teljes szövegkörnyezetét szükséges elolvasnia és értelmeznie. Porczel Beáta, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa elárulta, hogy olvasta a mottót adó szerző (Szabó Lőrinc) más verseit is: A versenyre készülve nekem nagyon tanulságos volt böngészni a verseit. Izgalmas volt, amit a parancsoknak kiszolgáltatott, egyéniségét megtagadó tömegemberről olvastam. 150 Németh-Varga Dóra 151 is tájékozódott, olvasta Kossuth Lajos Hivatás című vezércikkét, amelyből a beszédtéma származott. Ezt a belőle kiemelt idézetek is alátámasztják. Demeter Enikő 152 is hosszabban 144 RÚR 2001: RÚR 2003: i. m RÚR 2007: i. m i. m RÚR 2011: RÚR 2003: RÚR 2002:

50 idézett a beszédtémát adó Vörösmarty-versből, A merengőhöz címűből, ahogy Navracsics Zsófia 153 is a Magyar vagyok című Petőfi-versből Hallgatóság A befogadó a kommunikációs folyamat egyik tényezője, akihez a (fel)adó a megnyilatkozást intézi, akinek a tudatára vagy az érzelmeire hatni akar. [ ] Az élőszóbeli, közvetlen kommunikáció befogadója a hallgató, az írott szövegeké az olvasó. 154 Az írott stílus a legnagyobb pontosságra törekszik, az előadásra szánt művek stílusa pedig az előadhatóság legnagyobb fokára. 155 Eltérő a szóbeli és az írásbeli szövegek befogadásának a stratégiája is. Az előbbiekre tekintettel kell lennie a szöveg szerzőjének. A retorikai folyamatban a szónok és a hallgatóság egymástól elválaszthatatlan, kölcsönösen feltételezik egymást, egymáshoz képest határozhatjuk meg őket, egyformán fontosak. Ezt már az ókori rétorok is felismerték és leírták. A hallgatóságon keresztül érjük el célunkat, ha beszédünk hat érzelmeikre; - írta Arisztotelész Rétorikájában. 156 Quintilianus szerint az érzések adják ennek a tevékenységnek [a szónokinak] úgymond a savát-borsát. 157 A 20. századi amerikai filozófus-retorikus KENNETH BURKE folyamodásnak nevezi, ha a szónok a hallgatóság értelméhez, érzelmeihez folyamodik, és azonosulásnak, ha sikeres a meggyőzés, a hallgató lelki folyamaton megy át és azonosul a szónokkal. Arisztotelész a hallgatóságból kiindulva különítette el a szónoki beszéd fajait: A hallgató szükségszerűen közönség vagy ítélő, mégpedig vagy az elmúlt események megítélője [törvényszéki beszéd], vagy az eljövendőké [tanácsadó beszéd]. 158 Egyáltalán nem közömbös a meggyőzés szempontjából, különösen a tanácsadó beszédben de a törvényszékiben sem, hogy a szónok milyen jelleműnek mutatja magát, s tudja-e éreztetni a hallgatósággal, hogyan viszonyul hozzájuk, illetve azok őhozzá. 159 Cicero A szónokról szóló Második könyv Megnyerés, megindítás, befolyásolás című fejezetében írta, hogy a szónoklás módszertana a meggyőzés szempontjából három pilléren alapszik: el kell hitetnünk, hogy igaz ügyet védünk, együttérzést kell keltenünk a hallgatóságban, lelküket pedig meg kell indítanunk, hogy érzelmeik hozzájáruljanak 153 RÚR 2005: RL Arisztotelész, Rétorika 1413b 156 i. m. 1356a 157 Szónoklattan Arisztotelész, Rétorika 1358b 159 i m. 1377b 50

51 ügyünk sikeréhez. 160 Quintilianus is nagy figyelmet szentelt a hallgatóságnak, tanúsítják ezt következő tanácsai: Mert az is sokat számít, mit akar hallani a bíró, sőt Cicero előírása szerint sokszor annak tekintete vezeti a szónokot; ezért ne tágítson attól, amiről észreveszi, hogy tetszik neki, s kerülje azt, amit nem fogadna szívesen. De a stílusa is olyan legyen, hogy minél könnyebben megértse a bíró. 161 A 20. századi új retorika a klasszikushoz hasonlóan kiemelten kezeli a hallgatóságot. CHAЇM PERELMAN a logika, az etika és a jog professzora és asszisztense, LUCIE OLBRECHTS-TYTECA hangsúlyozta, hogy minden érvelés a hallgatóság beleegyezését kívánja elnyerni. 162 PERELMAN később rámutatott, hogy a hallgatóság fogalma rendkívül tág, az egyetlen hallgatótól a tömegig, a művelt szakembertől az egyszerű emberig, az azonos világnézetű közösségtől a legeltérőbb felfogású tömegig minden belefér. A szónoknak, aki rábeszélni akar, ki kell választania és meg kell céloznia azt a réteget, amelyet meg akar szólítani, amelyre hatni kíván. 163 A való életben csak mindig konkrét hallgatóság van. [ ] Az érvelés értéke függ annak a hallgatóságnak a milyenségétől is, amelyet a szónok meg akar szólítani. 164 A szónoknak beszéde készítése előtt fel kell készülnie a hallgatóságából, például mi a témával kapcsolatos véleménye, milyen meggyőződésű, elkötelezettségű. PERELMAN egyezésnek, egyetértésnek (accord) nevezi a vélemények, meggyőződések, elkötelezettségek nagy és meghatározatlan halmazát, amit a hallgatóság elfogad. 165 Ezek meghatározzák a készítendő szöveg szerkesztési szabályait, az új és az ismert közléselemek arányát, az értelmi és érzelmi érvek dominanciáját, a stílus hangvételét, az érvelést. A hallgatóság megismerése a legnehezebb egy szónok, főleg egy fiatal szónok számára. Ezt sok versenyző meg is állapította, ki is nyilatkoztatta beszédében. Ezen a területen is szükséges tehát a felkészítő tanárok segítsége, útbaigazítása. Mivel a hallgatóság milyenségétől függ az érvelés, a szónokversenyre jelentkező fiataloknak a verseny konkrét hallgatóságát kellett figyelembe venniük. Ez a hallgatóság magyar nyelv és irodalom szakos felkészítő tanárokból, nyelvészekből, főiskolai, egyetemi hallgatókból, médiumok képviselőiből, támogatók képviselőiből, a retorika iránt érdeklődőkből stb. állt. Nagysága évenként eltérő volt, általában száz-százötven fő a versenyzőkkel együtt. Vegyes összetételű az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, a 160 CÖM Szónoklattan PERELMAN OLBRECHTS-TYTECA, 1958; ADAMIK, RÚR 2003: ADAMIK, RÚR 2003: i. m i. m

52 lakhely stb. szempontjából. Igazi kihívás az ilyen közönséghez való alkalmazkodás. A szónoknak tehát széles körű általános műveltséggel és retorikai kompetenciával kellett rendelkeznie, hogy meggyőző tudjon lenni. A hallgatósággal való kapcsolatteremtés nélkül a szónok nem számíthat pozitív hatásra, meggyőző kommunikációra. 166 Viszont a hallgatóságra vonatkozóan is vannak elvárások, például legyen képes a döntéshozatalra, legyen képes szükségszerűen közvetíteni a döntéshozók felé. Tehát ideális esetben a hallgatóság olyan emberek csoportja, akik érdekeltek abban, és a hatalmuk is megvan hozzá, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy a tökéletlenség megszűnjék. 167 A hallgatónak nehéz a dolga a szónok hallgatása során, hiszen egyszeri, megismételhetetlen munkát végez, amennyiben a szónoklat egyszer és megismételhetetlenül hangzik el, s ezek a pillanatok azonnal a múltba vesznek. (Ezért is nehéz a retorikai szituáció vizsgálata.) Fontos tehát, hogy a szónok a hallgató munkáját több eszközzel, sokféle módon segítse, például tiszta, világos gondolatát kifejező világos stílusával, beszéde felépítésével, befogadható, a megértést elősegítő beszédtempóval, befogadói műveltségének, előismeretének figyelembe vételével stb. A partnerkapcsolat működtetésére irányuló törekvések folyamatosan átszövik a szónoki beszédet. Az első három szónokverseny beszédeire irányuló vizsgálatok azt mutatják, hogy a fiatal szónokok beszédében a megszólítás volt a leggyakrabban előforduló figyelemfelkeltő eszköz. 168 A megszólítás a cím megfelelője a szónoki beszédben, a retorikai szituáció jelölője. A szónokló általa határozza meg a hallgatónak és a magának szánt szerepet a beszédhelyzetben. A 7. ábráról leolvasható, hogy a tizenöt versenyen 80% fölötti volt azoknak a versenyzőknek az aránya, akik közvetlenül szólították meg hallgatóságukat. Tény az is, hogy a hatodik-nyolcadik versenyeken a korábbiakhoz képest nőtt azoknak a szónokoknak a száma, akik nem szólították meg a hallgatóságot vagy csak közvetlenül tették ezt. A nyolcadik verseny után valószínűleg azért csökkent a megszólítást mellőző szónokok száma, mert ezt az eljárást a beszédeket elemző szakemberek többsége kritizálta, például hallgatóság nélkül nincs szónoki beszéd 169 A közvetlen megszólítás leggyakrabban a szövegek elején található. A szónoki hagyományokat követő, szöveg elején elhelyezkedő fatikus elem a kapcsolatteremtésen kívül utal a hallgatóság összetételére, a jelzőkből következtethetünk a szónok és a 166 FERCSIK, RÚR 2001: COOPER 1989: vö. FERCSIK, RÚR 2001: SZIKSZAINÉ NAGY, RÚR 2009:

53 közönség kapcsolatára, a szónoknak a hallgatósághoz való viszonyulására. Egy közönséghez intézett beszéd kezdetén megkerülhetetlenül szükséges a hallgatóság megszólítása, mert a szónoknak már megszólalása első pillanatában meg kell ragadnia a kapcsolatfelvétel lehetőségét az őt hallgatókkal ábra A hallgatóság megszólításának módjai a szónoki beszédekben A 2000-es évek közepén keletkező beszédekben a korábbinál több beszédben találkoztunk in medias res kezdéssel és az ezzel párosuló eltolt, késleltetett megszólítással, amely SZIKSZAINÉ NAGY IRMA szerint rendhagyó volta miatt modern, formabontó sajátságnak is tekinthető. 171 Srancsik Tamás, a legjobb szabad kategóriás versenyző kérdésekkel indította a beszédét: Ment-e a könyvek által a világ elébb? E kérdés bennem újabbat és újabbat szült: Bátorkodhatom-e megadni a választ én, az éretlen fiatal? És ha igen, mondhatok-e ellent második himnuszunk írójának, a reformkor kiemelkedő alakjának, Vörösmarty Mihálynak? Ezután, tehát késleltetve szólította meg a közönségét: Tisztelt Hallgatóság!. 172 Hasonlóan szerkesztette meg szövegét Lakatos Mária Csilla, különdíjas szónok is. Beszédében már az indítás elbizonytalanító: egyáltalán elkezdődött a beszéd? Megszólítás nélkül? 173 A kezdést leszámítva Mária minden szerkezeti egység elején megszólította a közönséget. Volt más versenyző is, aki minden szerkezeti egység elején megszólította hallgatóságát, beszédét a megszólítások tagolták részekre. Szőcs 170 DEMÉNY, RÚR 2005: RÚR 2001: V. RAISZ, RÚR 2001: SZIKSZAINÉ NAGY, i. h. 53

54 Csongor-Ernő, a Magyar Koalíció Pártjának különdíjasa szövegében az első megszólítás a versenyzőtársakhoz szól, a továbbiak minden jelenlévőhöz. VARGÁNÉ RAISZ RÓZSA szerint dicséretes a kapcsolatteremtésre való törekvés, bár kérdés, hogy nem sok-e öt alkalommal is élni vele e néhány perces beszédben. 174 Azok a szónokok, akik közvetlenül megszólították a hallgatóságot, kétféle megszólítástípust használtak: homogén vagy differenciált megszólítást (8. ábra). Három verseny kivételével a versenyzők többször szólították meg differenciált (pl. nemek, foglalkozás szerint) módon a hallgatóságukat, mint homogén formában. 8. ábra A közvetlen megszólítás fajtái a szónoki beszédekben Megítélésünk szerint a leggyakrabban előforduló differenciált (Tisztelt/ Kedves/ Hölgyeim és Uraim!) és homogén (Tisztelt/ Kedves Hallgatóság!) megszólítások bár illőek, kevés fogódzót nyújtanak a befogadó számára, hogy szituációs szerepét beazonosíthassa (9-10. ábra). A túl általános, semleges hangnemű és távolságtartó megszólításból (pl. Tisztelt Hallgatóság! ) nem lehet következtetni a közönség szituációban betöltött szerepére, és ha a beszédben később sem lehet olyan mondatot találni, amely konkretizálná a közönséget valamilyen szempontból, nincs célközönsége a szónoknak. 174 RÚR 2010:

55 9. ábra A leggyakoribb differenciált megszólítások a szónoki beszédekben 10. ábra A leggyakoribb homogén megszólítások a szónoki beszédekben A beszéd témája közvetve befolyásolja a megszólítást, mégpedig úgy, hogy közvetlenül befolyásolja a hallgatóság összetételét (milyen témában kiket érdemes megszólítani). Amikor a szónok beszédet készít, stratégiájának az is része, hogy számba veszi, kiknek a jelenlétére számíthat, kiket érdekelhet, érinthet a téma, amiről beszélni fog, kik képesek tenni a közös cél érdekében. A hallgatóság ismerete, figyelembe vétele befolyásolja a szónokot a megszólítás megválasztásában. Az első verseny témájáról 55

56 (Szükséges-e a harmadik évezredben a retorika?) szóló harmincnyolc beszéd közül tizenkettő a szónokverseny hallgatóságának, hat az országgyűlés elnökének és a képviselőtársaknak, kettő a megyei önkormányzati képviselőknek szólt. Összességében tehát a versenyzők 16%-a a törvényhozókhoz, további 5%-a a megyei képviselőkhöz beszélt, a legtöbb szónok (31,5%) viszont a versenyen jelenlévő zsűrihez, tanárokhoz, hallgatókhoz stb. szólt, mert úgy gondolta, ők a leginkább érdekeltek, érintettek a retorika jövőjét illetően, és ők azok, akik sokat tehetnek a hétköznapokban a retorikáért. A második verseny beszédtémája ( Ment-e a könyvek által a világ elébb? ) kapcsán Boros Emőke, II. díjas szónok a Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Könyvbarátok! megszólítással jól választotta meg címzettjei körét. Egy könyvkiadó megnyitó ünnepére ugyanis azok kíváncsiak, akiket érdekel a könyv, s az ünnepélyes, meghitt légkör növeli az olvasók készségét a mondanivaló befogadására. A szerző tehát ebből a szempontból homogén társaságnak címezte üzenetét, s ez meghatározta a szöveg felépítését, kifejtettségének szintjét. 175 A Magyar vagyok. Mi mostan a magyar - Európában? beszédtémához az alábbi megszólításokat találtuk a legkifejezőbbnek: Kedves Magyarok, Honfitársaim! 176 ; Mai magyarok! 177 NAGYNÉ MARKÓ JULIANNA az asszonyférfi, férfiasszony / Kicsaptál lágy nemedből Milyen (legyen) a nő szerepe - ma? beszédtémához nyújtott a salutatióra nem szokványos ötleteket a fiataloknak: Tisztelt Klubtársak! Nőies Nők! Abszolút Nők! Pretty Womanek! 178 A beszédekben használt megszólításokat három csoportra különítettük el az illőség szerint: 1. illő megszólítás; 2. nem illő megszólítás; 3. rendhagyó megszólítás. Az illő kategóriába soroltuk azokat a megszólításokat, amelyek a klasszikus szabályoknak megfelelnek: van koncepciójuk ( Tisztelt Zsűritagok, tisztelt Hallgatóság! Kedves versenyző Társaim! 179 ; Tisztelt Figyelő Közönség! 180 ), udvariasak ( Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! 181 ; Mélyen tisztelt Hallgatóság! 182 ), a mondanivalóhoz, a hallgatósághoz illőek ( Tisztelt ünneplő, emlékező közönség! 183 ; Szeretett testvéreim! 184 ); találóak ( Sorstársaim! 185 ), keretet adnak a beszédnek ( Sok szeretettel 175 R. TOMA, RÚR 2001: Németh-Varga, RÚR 2005: Pásztori-Kupán, RÚR 2005: RÚR 2006: RÚR 2008: RÚR 2009: RÚR 2002: RÚR 2005: RÚR 2008: i. m RÚR 2006:

57 köszöntök én is mindenkit! 186 ). A nem illő kategóriába soroltuk az udvariatlan ( Jó napot, Hölgyeim! 187 ), a jóindulat elnyerését nélkülöző ( Könyvek ellenségei! 188 ; Tisztelt Jelenlevők! 189 ), a nem adekvát ( Kedves életművész Barátaim! 190 ), a zavaros ( Tisztelt Hölgyek és Urak, kedves Versenytársaim és minden jóakaratú érdeklődő! 191 ), a túltagolt ( Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Tisztelt Kari Tanács, Kedves Avatandó Kollégáim, Kedves Vendégeink! 192 ; Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Akadémikus Hölgyek és Urak, Hölgyeim, Uraim, Tisztelt Konferencia! 193 ), a következetlen (T/3. E/2. T/ ; Tisztelt Hallgatóim, vagyis tisztelt Uraim! 195 ), a többértelmű ( Nők! Asszonyok, Anyák, Szeretők! 196 ), a koncepció nélküli ( Kedves Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Konferenciarésztvevők, Figyelmes Hallgatóim! 197 ) és a hibás ( Kedves jövendőbeli magas beosztású Hölgyeim és Uraim! 198 ) megszólításokat. A rendhagyó kategóriába pedig a becéző ( Tisztelt Családkutatók, Ifjúság- és Idővédelmisek! 199 ), a provokatív ( Tisztelt egyesek és nullák! 200 ) a meglepő ( Kedves Kertésztársaim! 201 ; Tisztelt Köz- és magánemberek! Kedves Hallgatóság! 202 ; Kedves függők! 203 ), a meghökkentő ( Kedves Lányok! Fiúk! Lányos Fiúk! Fiús Lányok! Ti Mind! Mi Mind! 204 ; Hölgyeim és Uraim, finom Falatok! 205 ; Száradó Vásárlók! 206 ) az idegen ( Good evening, Ladies and Gentlemen! 207 ), a szellemes ( Angyaltársaim, Kerubok és Szeráfok! 208 ; Kedves hallgatók és lehallgatottak! 209 ), a talányos ( Kedves mindent tudni vágyók és mindenre ráérzők! 210 ) megszólításokat soroltuk. A Kedves anyák és apák, kik a társadalom 186 RÚR 2013: RÚR 2004: RÚR 2001: RÚR 2008: RÚR 2007: RÚR 2009: RÚR 2005: RÚR 2008: RÚR 2005: RÚR 2006: i. m RÚR 2004: i. m RÚR 2009: RÚR 2011: RÚR 2007: RÚR 2008: RÚR 2009: RÚR 2006: RÚR 2010: i. m RÚR 2007: RÚR 2002: RÚR 2008: RÚR 2012:

58 építőkövei, az új nemzedék tanítómesterei vagytok 211 megszólítás azért rendhagyó, mert beleolvad az első mondatba, és meghatározza a megszólítottakat. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a felkészítő tanároknak az alábbiakra szükséges ráirányítani a fiatal rétorok figyelmét: a hallgatóság retorikai kompetenciája alapján megfogalmazódó elvárásai; a retorikai szituációt, a szónok személyiségét stb. figyelembe vevő illő, helyes, koncepciózus, következetes megszólítás(ok) (ajánlható és elkerülendő formák), annak elhelyezése a beszédben, helyesírása. Tudniuk kell a szónokoknak, hogy a szónoklat erénye a hallgatósággal való kapcsolat felvétele és ennek a kapcsolatnak indokolt helyen és időben történő többszöri megerősítése, az interaktivitás. A partner iránti figyelem, tisztelet, jóindulat stb. kifejezése elemi feltétele a meggyőzésnek. A megszólításoknak a beszéd folyamán is megvan a kommunikációs és lélektani funkciójuk, hiszen serkenthetik az együttgondolkodást és tartósíthatják a figyelmet Kényszerek, korlátok LLOYD BITZER a retorikai szituáció harmadik elemének tartotta a kényszert, azaz hogy milyen belső (a szónok személyéből való) és külső (a szónokon kívüli személyekből, jelenségekből stb. való) érdek, érdekeltség, hasznosság, pártosság játszik közre a szónoklatok létrejöttében. A modern retorikusokat (például ALAN BRINTON) és a klasszikus retorikaszerzőket (például Quintilianus) egyaránt foglalkoztatta ez. BITZER így határozta meg a kényszerek fogalmát: személyekből, eseményekből, dolgokból és olyan viszonyokból állnak, amelyek a szituáció részei, mivel van hatalmuk a döntést és a cselekvést kikényszeríteni, amely szükséges ahhoz, hogy a szükséglet pozitívan megváltozzon. E kényszereknek két fő osztályuk van: 1. azok, amelyeket a szónok és módszere teremt meg és irányít (ezeket nevezi Arisztotelész retorikán belüli bizonyítékoknak); 2. azok a kényszerek, amelyek hatékonyak lehetnek (ezek Arisztotelésznél a retorikán kívüli bizonyítékok). 213 ACZÉL PETRA a közlő felől közelíti meg a kényszert: olyan adottságokat, jelenségeket foglal magában, amelyek megakadályozzák vagy befolyásolják a beszélőt, közlőt abban, hogy képes legyen egy szükségletet felismerni, azonosítani, azzal foglalkozni. 214 A retorikai szituáció fejlődési modelljét (1. eredeti, kezdeti szakasz; 2. érési szakasz; 3. romlási; 4. megszűnési szakasz) figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a 211 RÚR 2002: SÁNDOR, RÚR 2007: RL 1032.; vö. BITZER : ÚR

59 nagyon rövid idejű érési szakaszban hozzáférhetőek a korlátok, a szükséglet jelen van, a beszélő és a hallgató is felfigyelt rá, a hallgatóság könnyen megszólítható és készen áll arra, hogy módosítsa a szükségletet. 215 A mai fiatal szónokok beszédeinek vizsgálatakor mindkét fenti bemutatott meghatározást (LOYD BITZER és ACZÉL PETRA) figyelembe vettük. A példákat és az eredményeket az érvek fajait és az érvforrásokat vizsgáló, valamint retorikai elemzéseket bemutató 4. fejezetben közöljük Első tézis A mai fiatalok szónoki beszédének vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a szónokok 38-67%-a a beszéd elkészítése során nem vette figyelembe a retorikai szituáció elemeit a tizenöt versenynek kevéssel több mint a felén (53,3%). Ezek a szónokok nem kötötték alkalomhoz a beszédüket, a beszédhelyzetet nem konkretizálták, ezért annak minden eleme beazonosíthatatlanná vált. Mivel a retorikai szituáció meghatározza az ügy milyenségét, a beszéd fajtáját és a szónoki beszéd részeit, nem kellően tisztázott volta a szónok célját kérdőjelezi meg. A további vizsgálatokból a konkrét retorikai szituációt nélkülöző szövegeket kivonjuk. Első hipotézisünk a fentiek alapján tézissé alakítható: a retorikai szituáció elemeit az Y és Z generáció szónokainak egy része nem tudatosította magában. Ezek a szónokok nem jelölték ki sem a saját, sem hallgatóságuk szerepét a retorikai szituációban. Ez károsan befolyásolta a beszédük minőségét (szerkezetét és stílusát, hatékonyságát stb.). 215 i. h. 59

60 3. Mai fiatal szónokok beszédének szerkezeti elemzése 3.1. A vizsgálat tárgya és célja Ebben a fejezetben második hipotézisünk igazolására irányuló vizsgálatot végezzük el. Az előző fejezetben bemutatott vizsgálat szerint az első-ötödik, a kilencediktizenkettedik és a tizennegyedik-tizenötödik versenyen a szónokok többsége retorikai szituációba ágyazta mondanivalóját. Ezért választottuk a második, a kilencedik, a tizenkettedik és a tizenötödik versenyre készített beszédeket a szerkezeti elemzés tárgyául. Ezenkívül a legjobb szerkezetű beszéd díját (a Chronos Kiadó díja) elnyerő szónokok 216 beszédét is megvizsgáltuk. A vizsgálat tehát százötvennégy beszédre, a teljes korpusz 24%-ára terjedt ki. A vizsgálat részeként a szakirodalmak alapján áttekintjük a retorika és szerkesztéstan kapcsolatát; az ügyek etikai milyenségét és a beszédfajtákat a retorikaszerzők szerint. Majd beazonosítjuk az ügy etikai milyensége szerint a vizsgált versenybeszédekhez felkínált beszédtémákat, azután megvizsgáljuk, milyen beszédfajtákat választottak a fiatalok mondanivalójuk kifejezésére Retorika és szerkesztéstan A szerkesztéstani vizsgálat arra irányul, hogy milyen felépítésmód jellemzi az egyes műnemeket és műfajokat. A témakört más-más irányultsággal dolgozták föl az egyes tudományágak képviselői mutatott rá WACHA IMRE A retorika kompetenciái című tanulmányában. 217 A szépirodalom felől közelített a kérdéskörhöz például CSORBA PIROSKA költő, író, tankönyvíró, tanár Az én tankönyvem sorozatban megjelent műveiben 218. A klasszikus retorikai hagyományt őrzi retorikájában: TREMMEL FLÓRIÁN 219, SZABÓ G. ZOLTÁN és SZÖRÉNYI LÁSZLÓ 220, valamint GÁSPÁRI LÁSZLÓ 221. GÁSPÁRI irodalmi vonatkozásban tárgyalja a retorikai dispositiót; vö. Retorikai dispositio és irodalmi vonatkozásai című fejezet. A gyűjtött anyag egybeszerkesztését a műfajok tematikus és formai kötöttségei alapján elvégzendő tevékenységnek tartja. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztés során igazodni kell a választott műfaj konstrukciós lehetőségeihez, és az elrendezés legáltalánosabb elveit (az egység, a haladás, a folytonosság, az arányosság, a 216 Kiss Lilla Nóra, RÚR 2012; Rétvári Márton Gergely, RÚR 2013; Juhász Pál Balázs, RÚR WACHA, RÚR 2000: CSORBA 1992, 1993, IR; TREMMEL KIMR 221 GÁSPÁRI, Retorika 60

61 teljesség, az időrend, a térbeliség és a logika) érvényesíteni kell, 222 ahogy erre korábban WACHA IMRE is felhívta a figyelmet. 223 SZABÓ G. ZOLTÁN és SZÖRÉNYI LÁSZLÓ az író célját szolgáló hasznosságnak (utilitas) rendeli alá a szerkesztést. Epikai (pl. Arany János, Homérosz művei), lírai (pl. Ady Endre, Babits Mihály művei) és drámai műfajokat (pl. Madách Imre, Kisfaludy Károly művei) egyaránt vizsgálnak, irodalmi alkotásokból vett példákkal mutatják be a kéttagú és a teljességre törekvő elrendezést, valamint a fő rendezési elveket (természetes és mesterséges). A közéleti megnyilatkozások megszerkesztése, szerkezete kapcsán a szakírók inkább általános tanácsokat fogalmaztak meg, vagy szerkezeti vázlatokat nyújtottak. 224 DEME LÁSZLÓ azonban hangsúlyozta, hogy nehéz általános tanácsokat adni a szövegszerkesztéshez, mert általános fogalmazásmód nincsen, ugyanis a szövegforma mindig a helynek, az időnek, az alkalomnak, a partnernek és a mondanivalónak megfelelően alakul. 225 WACHA IMRE hagyományos szerkesztésmódú (Marx György: Vár a Tau Ceti népe; Pázmány Péter: A halálrul) és nem hagyományos szerkezeti felépítésű szövegeket, - részleteket (Déry Tibor: Van-e szükség nyelvművelésre?; Pilinszky János: Néhány szó a szavakról) vizsgált A korszerű retorika alapjai I. című kötetében. Rámutatott, hogy a vizsgált szövegek szerkezeti formája azáltal segíti a befogadást és a megértést, hogy megfelel a közlés és befogadás dinamikájának. Ezt DEME LÁSZLÓ ábrájára (11. ábra) 226 hivatkozva igazolta. A 11. ábra jól szemlélteti, hogy ha a bevezetés; előkészítés/ elbeszélés; kifejtés/ bizonyítás; összegzés részeket balról jobbra elhelyezzük, dinamikai szintkülönbségeket látunk a négy szakasz között. A szakaszokat összekötve ballisztikus görbét kapunk, amely bizonyos mértékig megfelel a dráma feszültséggörbéjének. Jellemzője, hogy a felmenő ága elnyújtott, a leszálló meredekebb. 222 i. m KRA Például TERESTYÉNI 1960; DEME 1974; FISCHER 1975; IR; TOLCSVAI NAGY 1994; KRA; SZABÓ 1997; HULL 1997; CARNEGIE , DEME 1978: WACHA [1994]: 286. vö. DEME 1974:

62 11. ábra DEME LÁSZLÓ: A beszédrészek közötti dinamikai szintkülönbségek kifejtés/ bizonyítás előkészítés/ elbeszélés bevezetés összegzés A megjegyzési görbe általában ennek a tükörképe. A hallgató az indítást (benne a tétellel) és a kifejtést lezáró összegzést jegyzi meg leginkább. Ezt figyelembe véve az érvek elrendezésének optimális módja az ún. nesztóri sorrend, amely szerint a beszéd elején és végén helyezzük el az erős érveket, középen pedig a gyengébbeket. (Ebben az elrendezésben sorakoztatta föl katonáit a bölcs püloszi király, Nesztór, innen származik az elnevezés.) WACHA megadta a beszéd szerkezetének általános sémáját is. A séma lényegét abban látja, hogy a hallgató számára a megértést megkönnyíti, ha olyan gondolkodásiszerkesztési rendszereknek vagy sémáknak megfelelően kapja a közleményeket, amilyeneket a társadalom kifejlesztett, s amilyeneket a társadalom konvencionális formákként, műfaji jellemzőkként elfogadott és megszokott, sőt el is vár. 227 A struktúra elvárhatóságának KENNETH BURKE 20. századi amerikai polihisztor is nagy jelentőséget tulajdonított. Szerinte a hallgatóság könnyebben meggyőzhető, ha a szónoklat tartalma és szerkezete a hallgatói elvárásoknak megfelelő (forma-tartalom-hatás kölcsönhatása). 228 A retorikát konkrét prózai művek elméleteként tárgyalják a 20. század eleji magyar retorikatankönyvek. Ezeknek a könyveknek az első részében konkrét prózai alkotásokat (pl. elbeszélések, leírások, értekezések, levelek, irányművek, beszédek) találunk, a második részben pedig elméleti tudnivalókat. 229 NÉGYESY LÁSZLÓ Rhetorikájában hét beszéd kapott helyet, ALSZEGHY ZSOLT és SÍK SÁNDOR iskolai retorikájában nyolc. Mindkét tankönyvben előfordul beszéd Deák Ferenctől, Eötvös Józseftől, Gyulai Páltól, Kossuth Lajostól, Kölcsey Ferenctől. ADY LAJOS és LENGYEL MIKLÓS tankönyvében Az írásművek szerkezete című fejezet második részében olvasható az elrendezés témakör. Tizenegy beszédet közöltek, többek között az előbb említett szónokoktól (Gyulai 227 KRA BURKE Például NÉGYESY 1901; ALSZEGHY és SÍK 1928; ADY és LENGYEL

63 kivételével). A szövegválasztás kapcsán ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA rámutatott, hogy minden említésre méltó hazai retorika aktuális beszédeket idézett a(z) (antik) retorikai rendszer bemutatásakor. Az 1849 utáni retorikák főleg Kölcseyt (akkor Kossuthot tilos volt idézni), az 1868 utániak Kossuthot, Deákot, Prohászkát, az Alszeghy-Sík-féle Apponyit, a pártállami időszak retorikái Lenint, Marosánt, a 2004-es Retorika Orbánt, Mádlt, Jókai Annát. 230 A 21. század elején megjelent klasszikus retorikák, retorikatankönyvek 231 is önálló fejezetet szentelnek a szöveg szerkezetének, a beszéd részeinek. Az elméleti tudnivalót szónoki beszédből vett részletekkel szemléltetik (Balázs János, Bethlen Miklós, Cicero, Eötvös József, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, mai fiatal szónokok versenybeszéde A régi-új retorika sorozat köteteiből, Pázmány Péter, Szabó Magda, Széchenyi István, Tóth Árpád stb.) Rámutatnak, hogy a klasszikus szerkezetet újra kell gondolni a média térhódítása, és az e-szövegkultúra, az elektronikus kommunikáció, valamint az írott beszéd ( , chat) műfajainak leírása miatt. A modern elrendezésben a szöveg az érvelés köré gyűlik, a szöveg mint szerkezet adja meg az érvek felhatalmazását. 232 ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA Az olvasás múltja és jelene című munkájában, A retorikai szövegelemzés című fejezetben három szöveg (Halotti Beszéd és Könyörgés, Jókai Mór beszéde az orvostanhallgatóknak március 15-én, Jelenits István: Soha még ember úgy nem beszélt ) retorikai elemzését mutatta be. 233 Az elemzéshez tíz pontból álló szempontsort - köztük a szerkezetre irányuló vizsgálat szempontja - használt ban megjelent legújabb retorikájában az említett szempontsort kiegészítette további kettővel (A retorikai elemzés 12 pontja). Ez alapján elemezte Szókratész védőbeszédét (Platón); valamint Brutus és Antonius beszédét (Shakespeare: Julius Caesar, III. felvonás, 2. szín). A Különleges szerkezetek fejezetben Ravasz László: Kérdések kérdése és Kassák Lajos Anyám címére című művét vizsgálta. 234 A régi-új retorika program keretében különböző műfajú szövegek retorikai elemzését készítették el a szakírók az elmúlt tizenöt évben. Ezek: beszédek (pl. Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett, egy 19. századi győri bencés prédikáció, a Schrankper vád- és védbeszéde, Druzsin Ferenc rektorhelyettes jubileumi beszéde, Áder János beiktatási beszédei, Kodály Zoltán, Juhász Ferenc, Ravasz László, Göncz Árpád, Mádl 230 OMJ Például ADAMIK - A. JÁSZÓ - ACZÉL, Retorika; KMR 232 i. m OMJ KMR ,

64 Ferenc, Orbán Viktor egy-egy beszéde); regény (Az érvforrások vizsgálata krimiszövegben); reklám (A mosógépszerelő érvei); vers (Vörösmarty: A szent ember). Emellett a Kossuth-agorán részt vevő fiatal szónokok beszédét is elemezték a retorikai munkacsoport tagjai (a beszédek 16-53%-át évente a másfél évtized alatt, lásd 12. ábra). A verseny szervezői a hazai és a határon túli magyar nyelvű egyetemekről, főiskolákról versenyzővel érkező felkészítő tanárokat kérték föl elsősorban a díjazott szónokok szövegének elemzésére. Egy-egy beszédet egy-egy oktató elemzett, olykor ketten is. Az elemzések bekerültek A régi-új retorika sorozat köteteibe a versenybeszédek írott változata után. 12. ábra A retorikailag elemzett szónoki beszédek száma A retorikai elemzéseknek kettős funkciójuk van. Egyrészt segítik a szónokokat a jövőbeli megnyilatkozásokra való felkészülésben, másrészt a retorikai elemzés módszerének csiszolódását szolgálják. A retorikaelmélet és a retorikai elemzés gyakorlata kölcsönösen hatnak egymásra, mint a víz, amely a partot mossa Az ügyek etikai milyensége Induljunk ki abból, hogy a retorikai szituáció létrehoz egy ügyet, amely anyagul szolgál a szónok számára, aki az anyagot (a beszéd indítóoka) témává emeli. 235 Mivel mindenről lehet beszélni, amit az emberi gondolkodás és beszéd lehetővé tesz, az anyag 235 ADAMIK, RÚR 2001:

65 sokféle etikai minőségű lehet. Az ügy tisztességi fokától függ jogi vagy etikai képviselhetősége. Az ügy milyensége meghatározza a beszéd felépítését, érvelését és terjedelmét. A 4. táblázatban összefoglaljuk, hogy az ókori retorikaszerzők milyen minőségű ügyeket különböztettek meg egymástól. Retorika-szerzők 4. táblázat Az ügyek milyensége a retorikaszerzők szerint Hermagorasz 236 (Kr. e. 150 k.) Cornificius: Rhetorica ad Herennium (Kr. e ) Az ügyek milyensége tisztességes/ becsületes becstelen paradox bámulatos/ csodálatraméltó Cicero: De inventione (Kr. e ) 237 Quintilianus: Institutio oratoria (94-95 körül adta ki) kétes/ kétséges érdektelen jelentéktelen homályos/ bonyolult rút A kategóriák közül több azonos minőséget fed le. Például a paradox és a csodálatraméltó, valamint a becstelen mind arra vonatkozik, hogy az ügy sokkolja a hallgatóság jogérzékét. Az érdektelen és a jelentéktelen minősítés pedig olyan ügyre vonatkozik, amelyet a közönség igazságérzete, értékítélete nem tart sokra. A mai fiatal szónokok vizsgált beszédeinek témáját az alábbi minőségi kategóriákba és ennek megfelelő képviselhetőségi fokba soroltuk: 2. verseny: Ment-e a könyvek által a világ elébb? az ügy milyensége: tisztességes képviselhetőségi foka: könnyű 9. verseny: Közügyünk a magánügy? az ügy milyensége: bonyolult képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas 12. verseny: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai? az ügy milyensége: bonyolult képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas 236 A Suda szerint Tekhnai rhétorikai címen írt egy retorikát, de műve nem maradt az utókorra. Viszont Cornificius, Cicero és Quintilianus ismerték, mert hivatkoztak rá. Az antik hagyomány szerint Hermagorasz egyik újítása az ügyállás meghatározása és fajainak elkülönítése. RL Cornificius és Cicero művének datálásához lásd CÖM

66 15. verseny: Hálózatok rabságában élünk? az ügy milyensége: bonyolult képviselhetőségi foka: nehéz, de izgalmas Tudvalévő, hogy a tisztességes ügyet a legkönnyebb képviselni, mert megfelel a hallgatóság jogi és etikai értékítéletének. A Ment-e a könyvek által a világ elébb? beszédtémát huszonhat szónok dolgozta fel. A versenyzők 77%-a igen választ adott a kérdésre beszédében, 23%-a azonban nem -mel válaszolt, vagy hangsúlyozta, hogy nem csak a könyvek által ment a világ elébb. A nem ment a könyvek által a világ elébb véleményt kétes ügynek minősítettük, amelynek képviselete nehéz, mert a hallgatóság igazságérzetét bánthatja. A verseny témáját bonyolultnak tekintettünk. Azt az ügyet tekinthetjük homályosnak, bonyolultnak, amelynek sokféle megközelítése, értelmezése lehet, és ennek nyomon követése, felfogása, megértése nehéz lehet a közönségnek. Az ilyen ügyek képviselete nehéz, mert a sok témaszálat kevesen képesek átlátni, pedig a szónoknak minden hallgató meggyőzése fontos. A közönség okos, művelt és kevéssé okos, esetleg műveletlen hallgatóit egyaránt meggyőzni izgalmas feladat. A verseny szervezői feltehetően okkal adtak a versenyzőknek bonyolult témát, hiszen erről szónokolni nem könnyű feladat, igazi kihívás. Az ókorban is szívesen gyakoroltatták a bonyolult témákról való szónoklást a fiatalokkal A beszédfajták A beszédfajtákról (gr. eidé logu, l. genera causarum) szóló első feljegyzést Iszokratész nevéhez köti a szakirodalom. 238 Tipológiáját Arisztotelész is elfogadta azzal a megszorítással, hogy a dicsérő és feddő kategóriákat összevonta és bemutató beszédnek nevezte (lásd 5. táblázat). 238 RL

67 Ókori retorikaszerzők 5. táblázat A beszédfajták az ókori retorikaszerzők szerint Iszokratész (Kr. e ) Beszédfajták törvényszéki és alfajai tanácsadó és alfajai dicsérő feddő bemutató Anaximenész: Rhetorica ad Alexandrum (Kr. e. 4. sz.) (vádoló, védő, vizsgáló) (buzdító, lebeszélő) alfajai (dicsérő, gáncsoló) Arisztotelész: Rétorika (Kr. e ) Az Arisztotelész által bemutatott beszédfajtákat Cornificius átvette, és Quintilianus is kitartott mellette, de leírta, hogy napjaink legnagyobb szerzője szerint majdhogynem számtalan fajta ügy létezik. 239 A mai fiatal szónokok beszédének fajtáit a ábrákkal szemléltetjük. 13. ábra Beszédfajták a második szónokversenyen (2000) (Beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb?) 239 Quintilianus valószínűleg az idősebb Pliniusra gondolt, lásd Szónoklattan

68 14. ábra Beszédfajták a kilencedik szónokversenyen (2007) (Beszédtéma: Közügyünk a magánügy?) 15. ábra Beszédfajták a tizenkettedik szónokversenyen (2010) (Beszédtéma: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?) 68

69 16. ábra Beszédfajták a tizenötödik szónokversenyen (2013) (Beszédtéma: Hálózatok rabságában élünk?) Megállapítottuk, hogy a mai fiatalok az említett beszédtémák feldolgozása során gyakorisági sorrendben az alábbi beszédfajtákat választották: 1. bemutató beszéd; 2. bemutató és tanácsadó (kevert) beszéd; 3. tanácsadó beszéd; 4. törvényszéki beszéd. A bemutató beszédben (gr. epideiktikon genosz, l. genus demonstrativum,) a versenyzők személyeket (pl. a szász Hubbes Marci bácsi, Martin Luther King, Talmácsi Gábor, Indira Gandhi, Árpád-házi Szent Margit, kalkuttai Teréz anya), tulajdonságokat (pl. kíváncsi, rosszindulatú, türelmes, toleráns, netfüggő), tetteket (pl. családon belüli erőszak, droghasználat, dohányzás, szegénység elleni küzdelem, jobb adni, mint kapni, a megtestesülés telepítése), élettelen tárgyakat, jelenségeket (pl. Szent Biblia, A régi-új retorika, Mein Kampf, Terroristák kézikönyve, bulvársajtó, valóságshow-k), elvont, gondolati fogalmakat (pl. szerelem, szeretet) dicsértek vagy marasztaltak el az erény és bűn, a szép és rút szempontjai 240 alapján. A bemutató beszéd eszköze leginkább a nagyítás, túlzás (gr. auxesis, hiperbola). Ezeket és szóalakzatot alkalmaz Horváth Viktória, amikor a Magán Ügy halálát okozó bulvárújságírásról beszél: Hallottak már Önök a bulvárújságírásról? Jobban mondva a búvárújságírásról? Tudják, amikor egy iszonyú uszonyú békaember alámerül, hogy a zavarosban igazgyöngyre leljen. Ha a kagyló nem rejt semmit, akkor is a felszínre hozza, legfeljebb iszappal tölti fel. Kimozdítja természetes közegéből, felszámolja háborítatlan életterét. Poszeidón birodalmának ékkövét marcona 240 Arisztotelész, Rétorika 1366a 69

70 matrózok, halbűzös kofák tucatportékájává zülleszti. 241 Fülöp Júlia beszédében is találunk olyan szavakat, amelyek felindultságát, zaklatottságát fejezik ki: idegeim szinte szakadásig feszültek, ha tehetném, a fél világot perelném be. 242 A bemutató beszédfajta alkalmas arra, hogy a szónok megmutassa tudását, művészetét. A hallgatóságnak ilyen beszéd hallatán nem kell nagy horderejű döntést hoznia, mint a törvényszéki és tanácsadó beszédek esetében. A bemutató és a tanácsadó beszéd közös vonása: amit tanáccsal javasolunk, ha változtatunk az előadásmódon, dicséretté válik. 243 A tanácsadó beszédben (gr. genosz szümbuleutikon, l. genus deliberativum) a fiatal szónokok egy jövőbeli cselekményt tanácsoltak (például szeressétek a könyveket, ami számít, arra szánjanak időt, fordítsanak minőségi időt a kapcsolataikra, maradjanak meg egyéniségnek), mert hasznos, vagy lebeszéltek róla, mert káros. A bizonyítás leghatékonyabb eszköze ebben a beszédfajtában a történeti vagy kitalált (parabola, mese) példa, mert a múlt ismerete alapján jósolva ítéljük meg a jövőt 244. Kiss Tímea Enikő negatív (Egy 13 éves holland lány kiírta az idővonalára, hogy hétvégén egyedül van. Bejelölte a térképen a címüket is. Három férfi betört hozzájuk, megerőszakolta és meggyilkolta a lányt.) és pozitív történeti példát (közösségi összefogás nő anyagi megsegítéséért a közösségi oldalak és az internet segítségével egy pénzbírságot elszenvedő) is felhasznált az internethasználattal kapcsolatban. Végül megfogalmazta, hogy az egyensúlyra kell törekedni, és az a dolgunk, hogy okosan éljünk az internettel. 245 Bölcs tanácsot fogalmazott meg Nagy Flóra középiskolás versenyző burkoltan: Véleményem szerint a felnőtt generációnak sokkal több energiát kellene fektetnie a fiatalok felelősségérzetének kialakításába. Az emberiség jövője függ attól, hogyan és mire neveljük a következő generációkat. 246 A törvényszéki beszéd (gr. to dikanikon genosz, l. genus iudiciale) ítélethozó bíró(k) előtt tartandó beszéd egy a múltban történt tényállásról a vád vagy a védelem céljából. A szónok a tényállást a jogos, igazságos (gr. dikaion, l. iustum) vagy jogtalan, igazságtalan (gr. adikon, l. iniustum) alternatívájából közelíti meg. 247 Legmegfelelőbb eszköze az enthüméma, mivel megokolást és bizonyítást igényel, hogy mi történt. Mindezt logikai rendben rögzíti. Az előbb említett Nagy Flóra Internet védőügyvédje szerepében 241 RÚR 2008: i. m Arisztotelész, Rétorika 1368a 244 i. m. 1366a 245 RÚR 2014: i. m RL

71 szónokolt. 248 Azt állította, hogy ügyfele ártatlan, a vádak alaptalanok. Ehhez az alábbi premisszákat (P) és bizonyító enthümémákat (E) használta fel: P: az internet csupán eszköz, így önálló cselekvésre nem képes. E: Ha valaki egy baltával megöli embertársát, akkor a baltát vonják felelősségre, csak mert gyilkosságra alkalmas eszköz? Nem, és nem fogják az eset után az összes baltát megsemmisíteni, mert valaki nem a megfelelő módon használta. Remélem, mindenki számára világossá vált, az ilyen esetben, természetesen, az eszköz használóját, a gyilkost illeti a felelősség. [ ] A vádlott mellett szól számos érv: P: általa mindenki lehetőséget kap a teljes egyenjogúságra. E: Tudomásom szerint ez még a legmodernebb demokráciákban sem tud ilyen mértékben megvalósulni. P: az internet ma már a világ majdnem minden pontján elérhető, segítségével szétszakadt családok egyesülhetnek, ha csak virtuálisan is. [ ] E: Az emberiség történelme során még nem volt ilyen hatékony eszköz a kezünkben arra, hogy egy világméretű és békés közösséget hozzunk létre a Föld lakói által. P: A rendelkezésünkre álló eszköz, a világháló segítségével időpontot beszélhetünk meg, hogy személyesen találkozzunk. E: A saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy kellő odafigyeléssel elkerülhetjük társas kapcsolataink megfeneklését, és ebben az internet a segítségünkre is lehet. A fiatalok beszédeinek vizsgálata során, a beszédfajta megállapításakor sok esetben arra jutottunk, hogy a szónok nem volt kellően tudatos az alábbiakban: a beszédfajta megválasztása a mondanivaló figyelembe vételével, minek a kifejezésére alkalmas a választott beszédfajta, milyen beszédrészek szükségesek a választott beszédfajtához, mi az egyes beszédrészek funkciója stb. (pl. Boncsér Sára Luca 249, a Magyar Asszonyok Szövetségének különdíjasa, Pazonyi Dóra 250, Börcsök Rita 251 ) A szónoki beszéd részei Az elrendezés (gr. taxisz, l. dispositio) a szónok második feladata a feltalálás (gr. heureszisz, l. inventio) után a klasszikus retorika rendszerében. Miután a szónok összegyűjtötte az anyagát, megkereste az érveit, meg kell szerkesztenie mondanivalóját. A 248 RÚR 2014: RÚR 2011: i. m RÚR 2008:

72 logikus elrendezés kérdése az ókortól napjainkig foglalkoztatta a rétorokat, a retorikaírókat. Az elrendezés lényegét illetően egyetértenek a szerzők: hogyan kell elrendezni a beszéd részeit 252 ; a szerkesztőképesség elrendezi és tagolja az anyagot, megmutatja, mit hova kell helyezni 253 ; az elrendezés a föltalált dolgok rendszeres fölosztása 254 ; feladata a szónoki gondolatok olyan csoportosítása, amely megfelel az adott témával kapcsolatos szónoki pártosság érdekeinek: 255 ; az inventio során kialakított gondolatokat olyan rendbe kell szerkeszteni, hogy megfeleljenek az író által képviselt, tehát célját szolgáló hasznosságnak (utilitas) 256. A rendnek mint egyetemes törvényszerűségnek a beszédben is uralkodnia kell - vallotta Quintilianus: azok sem tévednek szerintem, akik úgy vélekednek, hogy még maga a természet is a rendben gyökeredzik, és ha az felborulna, elpusztulna minden. Így a szónoki beszéd is, ha nincs meg benne ez a jó tulajdonság, szükségképpen zavaros: iránytalanul sodródik, nincs benne összetartó erő, sokszor ismétel, sokszor kihagy valamit, és - mint aki éjszaka ismeretlen tájon bolyong - mivel nincs se kiindulópontja, se biztos célja, inkább vezeti a véletlen, mint a megfontolás. 257 A renddel kapcsolatos fogalmakat felsorolta, meghatározta: felosztás (divisio): egy többség tagjaira való osztása tagolás (partitio): az egyes tárgyak részekre bontása sorrend (ordo): egyfajta helyes elhelyezés, amely a megelőzőkhöz kapcsolja a rákövetkezőket elrendezés (dispositio): a tárgyaknak és azok részeinek a maguk helyére való célszerű beosztása. 258 Az elrendezéssel szorosan összefügg a beszédrészek témaköre. A retorikaelmélet megalapítóitól, Koraxtól és tanítványától, Teisziasztól maradt ránk a beszédrészek legkorábbi megnevezése, elkülönítése. Korax a tanácsadó beszédfajtát művelte, ő dolgozta ki a hármas tagolódású beszéd részeit. A hagyomány szerint Teisziasznak köszönhető a törvényszéki beszéd leírása, valamint a hármas tagolódású beszéd újabb beszédrésszel, a bizonyítással való kiegészítése, (lásd 6. táblázat). A szónoklás kitűnő bizánci ezermestere, Theodórosz (Kr. e ) tovább osztotta a bizonyítást és a cáfolatot - mondja 252 Arisztotelész, Rétorika 1403b 253 CHR CÖM GÁSPÁRI, Retorika KIMR Szónoklattan i. m

73 Szókratész Platón Phaidrosz című művében. A paroszi Euénosz pedig feltalálta a rejtett célzást és a mellesleg beszőtt dicséretet - mondja szintén ő. 259 Arisztotelész Rétorikájában megerősíti Szókratész állítását Theodórosszal kapcsolatban. 260 A filozófus önálló fejezetet szentelt művében a bevezetésnek, a vád cáfolásának, az elbeszélésnek, a bizonyításnak és a befejezésnek. Ő foglalkozott először tudományosan a szónoki beszéd részeivel említett művében, mert ráébredt arra az összefüggésre, hogy a beszéd fajtájától függ, milyen részei lehetnek a szövegnek. A beszéd fajtájától függetlenül a beszéd kötelező részeinek a tételt és bizonyítását tartotta. E részek a beszéd sajátos összetevői; és az összes rész pedig a bevezetés, a tétel, a bizonyítás és a befejezés; mert a cáfolat a bizonyításhoz tartozik. 261 Ennek megfelelően a bizonyítást és a cáfolást mint szövegrészeket a későbbiekben együtt tárgyaljuk. Retorikaszerzők 6. táblázat A beszédrészek osztályozása a retorikaszerzők szerint Korax (Kr. e. 467) Teisziasz (Kr. e. 5. sz. 2. fele) Arisztotelész: Rétorika (Kr. e ) Cornificius: Rhetorica ad Herennium (Kr. e ) Beszédrészek bevezetés elbeszélés kitérés tétel + bizonyítás cáfolás + befejezés Quintilianus: Institutio oratoria (94-95 körül adta ki) A beszédrészek osztályozásában az alapvető négyes felosztást fogadta el BITNITZ LAJOS 264 ; a nagyenyedi névtelen retorikus 265 ; SZEBERÉNYI LAJOS 266, egyetlen politikai 259 PÖM 266e, 267a 260 Arisztotelész, Rétorika 1414b 261 i. h. 262 A kitérést elsőként Quintilianus tárgyalta részletesen, lásd KMR jellel jelöltük az(oka)t a beszédrész(eke)t, amely(ek)et a szakirodalom az adott rétor nevéhez fűz. KMR A magyar nyelvbeli előadás tudománya ben Nagyenyeden jelent meg Az ékesenszóllás vagy Rhetorica elemei a romai nyelvre alkalmazva, a tanúló ifjuság, s közönséges leczkék számára című ismeretlen szerzőjű könyvecske. 266 Politikai szónoklat-tan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és a parlamenti vitatkozásokban. Görög, romai, angol, frank, német és magyar minta-beszédekbőli példákkal írta SZEBERÉNYI LAJOS. Heckenast Gusztáv, Pest

74 retorikánk szerzője; valamint NÉVY LÁSZLÓ 267. A hetes felosztást alkalmazta TÓTH FERENC, az első önálló és rendszeres magyar egyházi szónoklattan írója. 268 A Korax-féle hármasságra tért vissza retorikájában NÉGYESY LÁSZLÓ 269 és FISCHER SÁNDOR 270. A retorikai műfajok egy részének megvan a hagyományos szerkezete, amelytől a szónokok csak kivételesen térnek el. TREMMEL FLÓRIÁN Igazságügyi retorikájában a szónoki beszédek szerkezeti egységeinek számait egy táblázatban szemléltette (7. táblázat). 271 Hangsúlyozta, hogy nincs lényeges eltérés a politikai (szónoki) beszéd és a perbeszéd tartalmi felépítése között, valamint, hogy a hármas egység felbontható hét egységre is. 7. táblázat TREMMEL FLÓRIÁN: A szónoki beszédek szerkezeti egységei A beszéd általában (például a védbeszéd) A politikai beszéd mint klasszikus szónoklás A perbeszéd különösen a vádbeszéd 1. a jóindulat 1. bevezetés bevezetés megszerzése (captatio benevolentiae) 2. a főtétel vagy felosztás (thesis, partitio) 2. a tényállás előadása tárgyalás 3. elbeszélés (narratio) 3. a bizonyítékok mérlegelése 4. bizonyítás (probatio) 4. jellemzés 5. cáfolás (refutatio) 5. a jogi minősítés 6. az összefoglalás (recapitulatio) 6. a büntetés kiszabása befejezés 7. buzdítás (hortatio) 7. befejezés A szónoklat részei természetes rendben (lineáris elrendezés: bevezetés, elbeszélés, érvelés, befejezés) követik egymást, vagy cserék, megszakítások és kihágások révén mesterséges szerkezet is létrejöhet (például in medias res kezdés; a cselekmény nem 267 Rhetorica. A prózai műfajok elmélete. Középiskolák és magánosok használatára. Írta NÉVY LÁSZLÓ, a budapesti kereskedelmi akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára. Eggenberger, Budapest. 1878/ (negyedik kiadás) 268 Homilétika mellyet tanitványai számára készitett TÓTH FERENC. Komárom, 1802/ Győr, (második kiadás) 269 Rhetorika. Prózai olvasmányok. Elmélet. Gymnasiumok és reáliskolák V. osztálya számára. Lampel, Budapest. 1901/ (negyedik kiadás) ben megjelent Szerkesztéstan című művét bedolgozta a Rhetorikába. 270 Retorika. Kossuth Könyvkiadó, Budapest IR

75 egyenes vonalú haladása). 272 A szerkezeti elemzés alapján elmondhatjuk, hogy a mai fiatal szónokok beszédében a beszédrészek természetes rendben követik egymás, például Erdei József 273, III. helyezett, közönségdíjas; Furó József 274, a zsűri különdíjasa, Esztergom város különdíjasa; Fehér Balázs 275, a zsűri különdíjasa szövegében. In medias res (megszólítás és bevezetés nélkül) kezdte a beszédét Vachter Zsuzsa 276 ; Kató Szabolcs Ferenc, a zsűri különdíjasa, Mándli Ádám, Csomai László, Fekésházy Mátyás, Serki Renáta 277 ; Szabó Dániel, I. helyezett, Bokor Ágnes, II. helyezett, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa, Nagy Katalin, Pazonyi Dóra, Zakkar Klaudia 278 ; Novák Tímea, a zsűri különdíjasa, Gál Ruth, Nagy Flóra, Szilágyi Balázs, Tóthváradi-Nagy Bence 279. Rendhagyó beszédindítások még: egyirányú telefonbeszélgetés a kedvessel, majd párbeszéd a baráttal (Miklós András 280, III. helyezett, közönségdíjas); versbe szedett párbeszéd (Csatlós Veronika 281 ), párbeszéd (Gál Andrea 282 ). Az alábbiakban bemutatjuk a szónoki beszéd részeit. Célunk ezzel kettős. Egyrészt összegezzük, hogy a korszerű, tudományos szakirodalom alapján mit tudunk a beszédrészekről, másrészt bemutatjuk az olvasónak, hogy a mai fiatal szónokok beszédét milyen szempontok alapján bontottuk részeire, majd vizsgáltuk meg. A vizsgált beszédeket a klasszikus retorikák beszédrészekre vonatkozó ismérvei alapján tagoltuk részekre. A tagolásra vonatkozó adatokat a Mai fiatal szónokok beszédeinek fajtája és részei című 8. melléklet tartalmazza. A tagolás után versenyenként, azon belül beszédenként megszámoltuk a beszédrészeket. Ennek statisztikai eredményét a ábrákkal szemléltetjük. 272 GÁSPÁRI, Retorika 73. Ne feledjük azonban, hogy az elrendezést magát megváltoztatja a célszerűség, azaz nem mindig egyazon kérdést kell elsőként tárgyalnia mindkét félnek - mutatott rá Quintilianus a vádés védbeszédek kapcsán a beszédrészek sorrendjének felcserélhetőségére, lásd Szónoklattan RÚR 2008: i. m RÚR 2011: RÚR 2001: RÚR 2008: 154, 215, 239, 241, RÚR 2011: 123, 130, 220, 224, RÚR 2015: 166, 206, 223, 229, RÚR 2011: i. m i. m

76 17. ábra A szónoki beszédek részeinek száma a második szónokversenyen (2000) (Beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb?) A 17. ábráról leolvasható, hogy beszédek 61,5%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az említett beszédek többségében bemutató fajtájúak. 18. ábra A szónoki beszédek részeinek száma a kilencedik szónokversenyen (2007) (Beszédtéma: Közügyünk a magánügy?) 76

77 A 18. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 73%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az említett beszédek 48-48%-ban bemutató és kevert (bemutató és tanácsadó) fajtájúak. 19. ábra A szónoki beszédek részeinek száma a tizenkettedik szónokversenyen (2010) (Beszédtéma: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?) A 19. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 47,6%-át négy részre tudtuk tagolni, ezek: bevezetés, elbeszélés/bizonyítás, tétel, befejezés. A négyrészes beszédek többsége bemutató fajtájú. 77

78 20. ábra A szónoki beszédek részeinek száma a tizenötödik szónokversenyen (2013) (Beszédtéma: Hálózatok rabságában élünk?) A 20. ábráról leolvasható, hogy a beszédek 64%-át öt részre tudtuk tagolni, ezek: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az ötrészes beszédek többségében bemutató fajtájúak. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált beszédek többségét öt részre tudtuk tagolni. A beszédek részek szerinti felépítése általában: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, befejezés. Az ötrészes beszédek többsége bemutató beszéd. Emellett négyrészes beszédből találtunk még említésre méltó nagyságrendben példát. Ezeknek a beszédeknek a jellegzetes felépítése: bevezetés, elbeszélés/ bizonyítás, tétel, befejezés. Megemlítjük, hogy volt egy versenyző, aki tipográfiailag nem tagolta a beszédét (Talabos Andrea 283 ), míg több szónok, szinte minden mondatot új bekezdésben kezdett, vagyis indokolatlanul túltagolta a beszédét (például Boros Emőke 284, II. díjas; Srancsik Tamás 285, a legjobb szabad kategóriás). (Az utóbbi problémával leginkább a 2. versenyen elhangzott beszédeknél találkoztunk.) Mindkettő zavaró az olvasó számára, a túltagoltság pedig meg is tévesztheti, ezért indokolatlan esetben feltétlenül kerülendő. Szuri András 286 azzal segítette az olvasót, hogy a bekezdések tételmondatát félkövér betűvel szedte. Kupó Péter 287, II. helyezett 283 RÚR 2008: RÚR 2001: i. m RÚR 2011: RÚR 2008:

79 gimnazista is kiemelte a szerinte fontos mondatokat. Deme Barnabás 288, a zsűri különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa is jól áttekinthetővé tette a szövegét tipográfiailag (sorkihagyás, önálló bekezdés). Volt, aki azáltal tette beszédét szerkezetileg könnyen átláthatóvá, hogy minden beszédrészt megszólítással kezdett, a megszólítást önálló bekezdésben és félkövér betűvel szedte (Körei László 289 ). Volt, aki a beszédrészeket egy kérdésnek a jövőre és jelenre utaló változatával különítette el (Köves Máté 290 ). Keresztes Ágnes, a zsűri különdíjasának beszédét azért emlegetjük, mert példaértékű módon az élőhangzó beszéd kívánatos rövidmondatosságát, rövid tagmondatosságát követi 291 Találtunk néhány terjedelmileg az átlagostól (A/4-es oldalnyi) rövidebb (például Talabos Andrea 292, Nagy Katalin 293 ) és hosszabb beszédet (például Fekésházy Mátyás 294 ) is A bevezetés A bevezetés (gr. prooimion, l. exordium, principium, propositio thematis) a hagyomány szerint kezdettől fogva része a retorikaelméletnek, lásd a 6. táblázatot. Helye a beszédben: a szónoki beszéd első része. Arisztotelész a költészetben a prológushoz, a fuvoladarabban a nyitányhoz hasonlította 295, a kései görög rétorok pedig az emberi fejhez. Funkciója: a hallgatóság jóindulatának 296 megnyerése (captatio benevolentiae); a beszédtéma felvillantása/ megígérése (docilitas) - ezáltal a bevezetésnek szerepe van a bizonyításban; a hallgatóság érdeklődésének felkeltése, lelkének figyelemre 297 (attentio) hangolása. A hallgatóság érdeklődése felkelthető: az ügy rövid ismertetésével; ha a szónok azt ígéri, hogy új, fontos témáról fog szólni; ha olyan témát ígér, amely a hallgatóságot közvetlenül vagy közvetetten érinti; ha a szónok kifejezetten kéri, hogy hallgassák figyelmesen (figyelhetőség elve); ha a szónok szám szerint felsorolja azokat a gondolatokat, amelyeket ki fog fejteni (könnyen felfoghatóság elve). A hallgatóság jóindulata megnyerhető (jóindulat elve): a szónok személyével (például a szónok, aki csak becsületes ember lehet, magát gyengének, felkészületlennek, kevésbé jó szónoknak mondja a tehetségesekkel szemben 298 ); az ellenfél személyével (például a szónok 288 RÚR 2014: RÚR 2008: RÚR 2014: V. RAISZ, RÚR 2011: RÚR 2008: RÚR 2011: RÚR 2008: Arisztotelész, Rétorika 1414b 296 FUHRMANN fejezet 297 Arisztotelész, Rétorika 1415a; CHR Szónoklattan

80 megutáltatja őt); a hallgatóság személyével (például a szónok dicséri tudását, tettrekészségét, elhivatottságát); a tényállással. A figyelem megragadásának eszközei: a mondat szerkesztése (például párhuzamos mondatszerkesztés); változatos modalitású mondatok (például kérdések, felkiáltások sora); a mondatok, tagmondatok terjedelme ne legyen nagy; a jelentésbeli telítettséget eredményező ellentétek, szillogizmusok vagy enthümémák stb. A bevezetés célja szerint lehet 299 : előkészítő (háttéranyagot szolgáltat, meghatároz, körülhatárolja a témát); elbeszélő (egy történetet, egy anekdotát, esetleg egy viccet közöl); helyreigazító (egy tévedést vagy hibát kíván kijavítani); kérdező (kérdéseket sorakoztat, amelyekre a szöveg válaszol). A bevezetés lényegi részei: előadásra készülő beszéd esetén a cím és az átlépés (gr. hüperbaton, l. transgressio); írott szöveg esetén a közönség megszólítása és köszöntése (salutatio), valamint az átlépés; a figyelem, a jóindulat elnyerésének közhelyei (a felkészületlenség toposza, a bizonytalanság toposza, a ráígérés toposza, a megbízatás toposza, az ajánlás toposza, a felszólítás toposza, a fohászkodás toposza, a belső kényszer toposza); a téma felvillantása (propositio thematis). 300 A bevezetés jellemzői, típusai: a bevezetést az ügy természete határozza meg 301, ennek megfelelően lehet közvetlen (gr. Prooimion, l. principium,) vagy közvetett (gr. epodosz, l. insinuatio). A közvetlen bevezetés azonnal figyelmessé teszi a hallgatóságot, lelkét alkalmassá arra, hogy meghallgassa a szónokot. A becsületes, tisztességes ügyekben alkalmas ez a bevezetéstípus (például Démoszthenész II. Philippikájában alkalmazta). A kétes, érdektelen, becstelen ügyek esetében, vagy ha ellenséges a hallgatóság, esetleg kifárasztották, a szónoknak többet kell tennie (lásd insinuatio behízelgés ) a hallgatóság figyelméért, jóindulatáért, mint a becsületes ügyeknél. Ezért ezekben az ügyekben közvetett bevezetés 302 ajánlott, amelyben ezek a feladatok elvégezhetők (például Shakespeare Julius Caesar című művében Marcus Antonius). A bevezetés követelményei: tartalmaznia kell a beszéd tárgyát képező tételt; elsősorban az érzelmekre kell hatnia; a bemutató beszéd bevezetésének anyaga a dicséret vagy feddés; a törvényszéki és a tanácsadó beszédek bevezetésében meg kell adni a téma 299 KMR RL CHR Az eddigiekben, úgy látom, egyetértek a többi szakíróval; talán csak a közvetett bevezetésről vélekedtem újszerűen, mivel azt tőlük eltérően én osztottam be három alkalomra, azért, hogy teljesen biztos utunk és világos elvi alapunk legyen a kezdéshez írta Cornificius (CHR 83). Cicero De inventione című munkájában átvette a közvetett kezdés osztályozását Cornificiustól, lásd CÖM

81 rövid összefoglalását; a tanácsadó beszédnek természeténél fogva nincs bevezetése 303, és akkor is mellőzhető, ha az ügy nyilvánvaló vagy becsületes, illetve jelentéktelen; a szónok akkor használja a bevezetés állandó fordulatait, ha valóban azt érzi, amit mond, és/ vagy illő ahhoz, amiről és ahogyan beszél; az előadásmódja legyen szerény, a szónok ne legyen öntelt szavaiban és hangnemében, gesztusaiban, testtartásában. Őszinteséget, egyenességet sugározzon megjelenése. Rossz, hibás a bevezetés: ha más ügyekre is alkalmazható (elcsépelt); ha az ellenfél ugyanúgy felhasználhatja (közös kezdés); ha az ellenfél az ellenkezőjére fordíthatja; ha túlságosan mesterkélt stílusú; ha túlságosan hosszú; ha nem függ össze szervesen az elbeszéléssel; ha a hallgatónak sem a jóindulatát, sem az érdeklődését, sem a figyelmét nem kelti fel A bevezetés a mai fiatal szónokok beszédében A vizsgált beszédek 89%-a bevezetéssel kezdődik. A beszédekben közvetlen bevezetést találtunk, amely megfelel a tisztességes vagy bonyolult etikai minőségű ügyeknek. Öt versenyző (Lakatos Mária Csilla, különdíjas; Tomán József, Kucsák István, Simon Attila, Száldobágyi Zsigmond) kétes minőségű ügyet képviselt beszédében a Ment-e a könyvek által a világ elébb? beszédtéma kapcsán. A kétes ügy ellenére az ő beszédükben is közvetlen bevezetéssel találkozunk, sőt Tomán József Könyvek ellenségei! megszólítással indította beszédét, amellyel a hallgatóság jóindulatát nem nyerhette el, de a figyelmét felkelthette. A versenyzők figyelembe vették az indító beszédrész funkcióját. Ennek megfelelően törekedtek hallgatóságuk jóindulatának megnyerésére, érdeklődésének felkeltésére, a beszédtéma felvillantására. A figyelem, a jóindulat elnyerésének közhelyei közül a felkészületlenség, a bizonytalanság, a felszólítás és a belső kényszer használatára találtunk példákat. Talán tudásom a válaszadáshoz elégtelen, írta Kucsák István. Bátorkodhatom-e megadni a választ én, az éretlen fiatal? kérdezte Srancsik Tamás, a legjobb szabad kategóriás versenyző. Soós Georgina, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa is gyengének láttatta magát mint szónokot: Látják, remeg a kezem, meg talán a térdem is, a hangom sem a legnagyobb nyugalomról árulkodik, de nem tudok mit tenni ellene, izgulok, ha közönség elé kell állnom. 307 Szabó Etelka különdíjas magát kevésbé jó 303 Arisztotelész, Rétorika 1415b 304 CHR RÚR 2001: i. m RÚR 2008:

82 szónoknak mondta a tehetséges szalonbeli hallgatósággal szemben, de a belső kényszer (toposz) megszólalásra ösztönözte: csekélységem, ki alig két hónapja lakója a mi jó Párizsunknak, és tanultságban, ékesszólásban messze elmarad az önök fennkölt szellemétől, nem méltó arra, hogy felszólaljon; s bár a józan ész arra int, hogy hallgassak, szívem fellázad parancsa ellen, mert a kérdés, mely előttünk áll, oly komoly, és egyben oly banális, hogy véleményemet nem rejthetem véka alá. 308 A belső kényszer sarkallta Háromszéki Esztert is: Szeretettel köszöntöm Önöket az Együtt a magánügyért mozgalom megnyitó ünnepségén. Sokan felették már nekem a kérdést, hogy mi indított engem egy ilyen rendezvény megszervezésére? 309 Hallai Hajnalka is szerénykedett: nem vagyok igazi szónok, és még csak szakértője sem vagyok annak az ügynek, amelyről a továbbiakban szólni kívánok. 310, ahogyan Duka Tímea Ildikó, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa is: Nem vagyok szónoki képességekkel megáldva 311 Az életkorára hivatkozik Porczel Beáta, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa: Azon töprengtem heteken keresztül, mit is írhatnék én ezekről a gondolatokról, mit mondhatnék, hiszen nagyon fiatal vagyok még, az élet súlyát, úgy vélem, még nem éreztem igazán. 312 Miklós András, a Magyar Média Iskola különdíjasa szintén a fiatalságát, ezzel együtt felsőfokú tanulmányainak hiányát említette mentségül: Mit mondhatna egy magamfajta húszéves, se nem jogász, se nem bölcsészhallgató, még teológus sem - egy magamfajta gimnazista - a magánügy haláláról? 313 A megbízatás toposzát fedezhetjük fel Kiss Enikő beszédindításában: A»Ne hagyjuk őket magukra!«alapítvány nevében állok itt most Önök előtt 314 és Hadfi Anna Gizella bevezető mondataiban: A mai alkalomra kijelölt feladatot, miszerint ki-ki egy olyan idézettel álljon elő, amely talányos elképzelésekre késztette, teljesítettem. A versrészletemet megtaláltam, 315 Lakatos Mária Csilla különdíjas versenyző a hallgatóság tudását dicsérte, ezzel igyekezett a maga oldalára állítani őket: Önök bizonyára többet láttak - és látnak - a világból, mint én. Biztos vagyok benne, hogy jóval több könyvet olvastak el, mint amennyit nekem valaha is módomban lesz megismerni. 316 Szintén a közönség tudását dicsérte Balaicz Zoltán: Hackerek, szkennelés, teletext, vírus, világháló, virtuális világ E szavak jelentésével Önök minden 308 RÚR 2001: RÚR 2008: RÚR 2011: RÚR 2014: RÚR 2011: RÚR 2008: i. m RÚR 2014: RÚR 2001:

83 bizonnyal tisztában vannak, vagy legalábbis tudják, honnan válogattam őket. 317 Nagy Flóra gimnazista szónok a tényállás bemutatásával és a felszólítás toposzának alkalmazásával törekedett a hallgatóság jóindulatának megszerzésére, valamint azzal keltette fel a figyelmüket, hogy megígérte, új szempontból közelíti meg a témát: Az utóbbi időben számos, alaptalan vád érte ügyfelemet. Bizonyára Önöknek sem ismeretlenek az olyan mondatok, mint:»az Internet károsan hat az emberi kapcsolatokra«, és»a hálózatok rabságában élünk.«a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jog, de mielőtt bárkit is megvádolnánk, tegyük fel a kérdést, mi a valódi probléma? Nem lehet, hogy valójában mi, emberek produkáljuk a tünetet? Mi lehet a helyes megoldás? Mielőtt bárkire is mutatnánk, hogy te vagy a hibás, ne feledjük, hogy egy ujjunkkal a vádlott személyre mutatunk, de közben három ujjunk visszamutat ránk. Én nem kívánom senkire rákényszeríteni a nézőpontomat, csak arra kérem Önöket, hogy őszintén válaszoljanak a felvetődő kérdésekre, és gondolkodjanak el azon, amit hallani fognak. A következőkben egy, az Önök számára bizonyára még ismeretlen, szempontból kívánom feltárni a már oly sokszor és sokféleképpen boncolgatott témát: az internet és az emberek kapcsolatát. A hallgatóság figyelmét azzal keltette fel Balogh Anna, hogy olyan témát ígért, amely a hallgatóságot közvetlenül érinti: Azért jöttem el ma Önökhöz, hogy mint sorstársuk a segítségükre legyek, és rávilágítsak valamire, amire magunktól nem, vagy csak ritkán ébredünk rá. 318 Pölcz Ádám azt ígérte beszéde elején, hogy új, fontos témáról fog szólni: Örülök, hogy idén is ilyen szép számban összegyűltünk, hogy végrehajtsuk a nagy feladatot: a már sok ezer éve megoldhatatlannak tűnő filozófiai kérdések megvitatását. [ ] Idei témánk ugyanis: az ÉN. 319 Kontár Piroska is fontosnak tartja mondanivalóját, ezért több felszólítást is megfogalmazott a hallgatóság számára: Nagyon fontos mondandóm van a számotokra. Eljött a nap, hogy felnyissam elvakult szemeteket. Meg kell értenetek: itt az ideje, hogy végre lépéseket tegyünk életünk megmentésére, sőt életünk felszabadítására! Lépnünk kell! Nem hagyhatjuk, hogy a digitális világ még jobban magába szippantson minket! Tudom, ezt megértitek. 320 Hallai Hajnalka magát ugyan gyengének mutatta be, de hangsúlyozta a téma fontosságát, és hogy az a hallgatóságot is közvetlenül érinti: Összeszedve minden tudásom és bátorságom most mégis szólni szeretnék néhány szót valamiről, ami része mindennapjainknak, és éppen ezért roppant 317 i. m RÚR 2011: i. m RÚR 2014:

84 fontos is. Ez a valami nem más, mint a megértés. 321 Nagy Krisztina kifejezetten kérte a közönségtől, hogy hallgassák figyelmesen: Nem kívánom megítélni Önöket, de most hallgassanak figyelmesen, nekem konkrét álláspontom van. 322 Ésik Sándor László, a legjobb jogászjelölt úgy törekedett az érdeklődés felkeltésére, hogy szám szerint felsorolta azokat a gondolatokat, amelyeket később kifejtett: Vörösmarty kérdését viszont színekre, ízekre kell bontani. Azok a színek, amelyeket meg kell vizsgálnunk, a következők: ment-e, a világ, a könyvek által, elébb. 323 Kantár Balázs, a Leghumorosabb szónok díj birtokosa is megszámolta, hogy a tételt hányféleképpen fogja megközelíteni: Válaszaink ezekre a kérdésekre három lehetséges hozzáállást feltételeznek, ami az én és az ők viszonyát illeti. 324 Herczeg Hajnalka is számszerűsítette a téma megközelítési módjait: Minden éremnek két oldala van. Ezt szeretném bemutatni az elkövetkezendő percekben, nem tudományos alátámasztással, hanem amolyan Herczeg Hajnisan 325 Párhuzamos mondatszerkesztéssel ragadta meg hallgatósága figyelmét Pölcz Ádám: Szeretem a magyar nyelvet. Szeretem, mert gyermekkorom óta beszélem. Szeretem, mert már sok fortélyát és szépségét megismerhettem. 326 ; Andresin Odett: Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek, büszkék, mégis megalázottak. [ ] Ők azok, akik hűségesebbek a feleségeknél, s akkor is reménykednek, ha a remény már évek óta merev halott. [ ] Ők azok, akik a»szerelmi«háromszögek harmadik csúcsai: a szeretők. 327 Deme Barnabás, a zsűri különdíjasa, a Tinta Kiadó különdíjasa bevezetésének érdekessége a mondatszerkesztésen kívül a sok (látszólagos) ellentét, amely jelentésbeli telítettséget eredményez: Nem beszélni jöttem ide, hanem hogy egy kérdést föltegyek. Nem nagy szavak kicsiny hangszórójának lenni, hanem hogy mélyen elsuttogott kérdések görbült kérdőjele legyek. Nem értelmet hasítani a leülepedett szavakból és varázsigékből álló, a tudat óceánjából előmagasodó ormokról, hanem hogy tudakoló hangsúlyú hullámmorajlás legyek. Nem műveltként érkeztem, hanem mint újszülött, érdeklődő csillagász: 328 Változatos modalitású mondatok sorjáztak Derzsi Anita Izabella szónoklatában: Tudják önök, milyen érzés epekedve vágyni valaki után? Érezni, hogy jelenléte nélkül minden értelmét veszti, megtapasztalni mellette a kiteljesedést, a boldogságot, tekintetünket csak reá szegezni, és elmerülni benne az örökkévalóságig! Amikor nincs éhség, szomjúság, 321 RÚR 2011: RÚR 2008: RÚR 2001: RÚR 2011: i. m RÚR 2008: i. m RÚR 2014:

85 fájdalom, sem idő, sem tér, csak ő és én! Önök szerint ez szerelem? Ha igen, akkor én belehabarodtam a számítógépembe! 329 A figyelmet az is megragadja, ha a mondatok rövidek, expresszivitásuk nagy. Ez jellemzi Tóth Melinda, a zsűri különdíjasa bekezdését: Közügy. Magánügy. [ ] Bulvár, rádió, televízió, újság. [ ] Sztárok. Csillogás. Fények. Tények. Csak itt, csak most, csak nekünk. Mert megérdemeljük. 330 Szavcsur Kitti, a zsűri különdíjasa beszédindítása is feledhetetlen: Kitti vagyok, netfüggő. Gyógyult, tünetmentes, hívd, ahogy akarod. Nincs okostelefonom, a kocsmába a pia és a társaság miatt megyek be, nem a wifiért. Már. 331 Előkészítő célú bevezetést írt, amelynek elején felvillantotta a témát Borda Melitta gimnazista:»az egész világ egy linkgyűjtemény, az emberek, a tárgyak benne linkek. Hálózatok rabságában élünk?«- vetődik fel a kérdés. Először is tisztázzuk: mi az a link? És mi az a hálózat? A link két rendszert vagy eszközt összekötő közvetítő szöveg, egyfajta»hiperkapocs«. A legismertebb hiperkapcsok a webes linkek, amelyek a web elemeit kötik össze egymással. A hálózat pedig több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom van. 332 Novák Tímea, a zsűri különdíjasa körülhatárolta a témát és fogalmat határozott meg. Bevezetésében változatos modalitású mondatok követik egymást: Nincs elérhetetlen, nincs megtalálhatatlan, nincs lehetetlen! Ma már minden információ megszerezhető, minden kérdésre választ lehet találni. Kell egy cikk, egy könyvről némi információ, egy recept, egy buszmenetrend, a Föld népességének pontos adata, New York mai időjárása, a»na zdravi«szó jelentése vagy Ray Charles Song for you számának szövege? ott a Google! Mindenre ott a Google! Az az oldal - tudják -, aminek a keresőmezejébe, ha beírok valamit, több ezer linket jelenít meg. Rákattintok, és hopsz: a kérdésemre ott a válasz! Elsőre! - Na, jó, lehet, hogy a második kattintásra. Mik azok a linkek? Betűk, számok hosszú sora, ami mögött információtenger van, ami mögött ott a keresett válasz. 333 Elbeszélő célú, változatos modalitású, verses bevezetést írt Csatlós Veronika:»Hogy érzi magát Sári néni? Milyen volt a napja?/ Jaj, doktornő! Rosszabb, mint valaha./ Beszéltem a fiammal, kérdezte, hogy vagyok?/ De én tudom ám, arra vár, hogy meghalok.// A kotyogósom felrobbant, a piskótám megszikkadt,/ és ráadásul a szomszéd Béla is a szerelmével zaklat./ Kéne neki a házam, még akkor is, ha kicsi./ De mindek is 329 i. m RÚR 2008: RÚR 2014: i. m i. m

86 mondom, maga ezt úgysem értheti.«334 Balázsfalvi Balázs, I. helyezett gimnazista szintén egy történetet oszt meg hallgatóival beszéde kezdetén: Két évvel ezelőtt szerepeltem egy 56-os emlékműsorban. Az június 16-án kivégzett Gimes Miklós menyasszonyával, Halda Alizzal folytatott levelezéséből olvastunk fel részleteket. Az újságíró szerelméhez írt utolsó levele így szólt: 335 Kérdező célú a bevezetés Szőcs Csongor, a Magyar Rádió különdíjasa, a Bárczi Géza Alapítvány különdíjasa beszédében: Szia! Hogy vagy? Hogy érzed magad? Tisztelt közönség, kedves embertársaim! Önök mikor kérdezték meg utoljára - úgy igazán valakitől, hogy mik a problémái, hogyan érzi magát, miben lehetnének a segítségére? Vagy mikor kérdezték meg Önöktől mindezt? Hívták-e fel egy régi barátjukat, és beszélgettek-e el a mindennapok bajairól? Mikor nevettek utoljára, vagy mikor sírtak? 336 Házi Bianka is kérdésekkel indította beszédét, majd felvillantotta a témát: Önökre tartozik, hogy mit gondolok, hogy milyen az öltözékem, vagy hogy hogyan lélegzem? Egyáltalán van olyan dolog, mely csak az enyém? Létezik magánügy? Tudják Önök, mi is az a magánügy? Mert az, hogy mi az a közügy, azt biztos tudják, hisz ma már minden annak számít. 337 A közönség megszólítása, köszöntése mint a bevezetés lényegi része a beszédek legnagyobb hányadában megtalálható (21. ábra). A megszólítás lényegesen többször fordul elő, a köszöntés ritkábban. Köszöntéssel általában akkor találkoztunk, amikor a szónok szerepszituációban volt, például Tisztelt Szülők! Édesanyák, Édesapák! Üdvözlöm Önöket a Győr-Moson-Sopron megyei irodalmi hét alkalmából összehívott rendkívüli szülői értekezleten 338 ; Tisztelt Jelenlévők! Szeretettel köszöntöm Önöket az Együtt a magánügyért mozgalom megnyitó ünnepségén 339 ; de előfordult a valódi szituációban is: Nagyon örülök, hogy a most kilencedjére megrendezett Kossuthszónokversenyen immár harmadik alkalommal köszönthetem a szakértő fülekkel hallgató zsűri tagjait, a szónoklás iránt érdeklődő közönséget, valamint beszédet mondó társaimat. Külön köszöntöm azt az embert, aki idézett Bálint Györgytől, és meghatározta mai témánkat:»közügyünk a magánügy?«340 Meglepett, hogy országos szintű versenyen találtunk olyan szónoki beszédeket, amelyekben nincs egyetlen megszólítás sem (például Ésik Sándor László, a legjobb 334 RÚR 2011: RÚR 2008: i. m i. m RÚR 2001: RÚR 2008: i. m

87 jogászjelölt; Boros Boglárka, Mészáros Kinga, 341 Kató Szabolcs Ferenc, a zsűri különdíjasa; Bernáth Anikó, Andresin Odett, Börcsök Rita, Csomai László, Serki Renáta, 342 Kardos Zsuzsanna, Pazonyi Dóra, Szűcs Péter, 343 Tóthváradi-Nagy Bence 344 beszéde). Volt, aki teljesen figyelmen kívül hagyta a hallgatóságot, más legalább a T/1. és T/3. személyű igei személyragok és a személyes névmás (Önök) révén éreztette, hogy gondol a közönségre. 21. ábra A megszólítás előfordulása és módjai a szónoki beszédekben A beszédtémát öt versenyző kivételével (Börcsök Rita 345 ; Gál Andrea, Kondacs Flóra, Pazonyi Dóra 346 ; Tóth Pál Edit 347 ) mindenki megígérte a bevezetésben. Ezenkívül volt, aki mottószerűen (is) feltüntette, vagy a beszédtémát adta címül beszédének, esetleg saját maga talált ki címet a szónoklatának (22. ábra). Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a szónokok már beszédük bevezetésével is érveltek. 341 RÚR 2001: 115-6, 141-2, RÚR 2008: 154-5, 194-5, 234-5, 237-9, , RÚR 2011: 206-8, 224-5, RÚR 2014: RÚR 2008: RÚR 2011: 197, 208, RÚR 2014: