Lézerpontos juttatási célok

Átírás

1 Lézerpontos juttatási célok

2 Akkor el fognak menni a munkatársaink... Gyakran találkozok olyan munkáltatói igényekkel, hogy azért vezessünk be cafeteriát, mert a környéken minden hasonló cégnek van. Igényként merülhet fel az is, hogy egyszerűen költségeket spóroljunk. Ilyenkor szakértőként mindig azon gondolkozom, hogy valóban sikeres lehet-e a szomszéd cégek vagy az alacsonyabb költség miatt juttatásokat adni. Ha csak annyi célt kívánunk elérni, hogy nekünk is legyenek juttatásaink, akkor az elég könnyű. Ha alacsonyabb költségeket akarunk, akkor persze jók lehetnek az adómentes juttatások, de még alacsonyabb a költség, ha egyáltalán nem is adunk juttatásokat. Elég furcsán néznének a jelöltek az állásinterjún, ha azt mondanánk, hogy nincs cafeteria... Biztos nem mesélnék az ismerőseiknek a közös koncertet, ha nem szerveznénk ilyet. Ha nem biztosítunk étkezést, akkor a munkatársak nagy része éhesen töltené a délutánt.

3 Igen! Ha alaposan vizsgáljuk a helyzetet, ha elég szélsőségesen közelítjük meg a kérdést, akkor mindig előkerülnek a valós munkáltatói célok. Munkatársakat akarunk megszerezni, megtartani. Csökkenteni szeretnénk a távolléteket vagy éppen egy speciális távollét fajtát akarunk kezelni. Munkáltatói márkát építünk. Több értéket akarunk adni alacsonyabb költséggel. Gondoskodni kívánunk a munkatársainkról, hogy speciális esetekben (amikor nagyobb összegre lesz szükségük) legyen hova fordulni. Különleges, kiemelt (VIP) bánásmódot közvetítenénk a munkatársak felé. A munkavállalók fiziológiai igényeit kívánjuk biztosítani. Egészségesebb, pihentebb, kreatívabb munkatársakat szeretnénk a hétköznapokban. Vagy esetleg ezekből többet is el kívánunk érni egyszerre.

4 Mindezt persze optimális költséggel kívánjuk megvalósítani. Azonban ne feledjük, hogy a cél a fontosabb, mint a költségek. Első lépésben semmiképpen ne a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletét kezdjük olvasgatni, hogy milyen adómentes juttatások léteznek. Először határozzuk meg a célt, aztán vizsgáljuk meg, hogy megvalósítható-e ez kedvező adózással. Elképzelhető, hogy egy adómentes juttatásból kétháromszor nagyobb értéket kell kiadnunk, hogy az adott hatást kiváltsuk, mintha egyes meghatározott juttatással adózva egy nagyon pontosan meghatározott elemet nyújtunk.

5 Ha például a munkatársaink számára nagyobb értéket szeretnénk adni alacsonyabb költséggel, akkor egy komoly csomagot állíthatunk össze adómentes sportrendezvény belépőből, kulturális belépőből, védőoltásból, lakáshitel támogatásból, óvodai, bölcsődei térítésből, és mégis elképzelhető, hogy jó pár munkatársunk úgy érzi, hogy nem tudja használni ezeket. A magasabb adóval adható pénzösszeg juttatás és a meghatározott, de elég széles felhasználási körrel rendelkező ajándék utalvány vagy kártya akár kisebb munkáltatói ráfordítással is elérheti a kívánt célt. Ha pihent munkatársakat akarunk, akkor a leszervezett wellness hétvége vagy a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámlája biztosabban hozhatja az eredményt, mint például az étkezésre is költhető vendéglátás alszámla.

6 A munkavállalói márkát jobban erősítheti az élményekkel teli juttatási kínálat, mint a forintosítható érték fókusz. A munkahelyre szervezett őstermelői piacot sokkal könnyebb továbbmesélni, mintha étkezési utalványt adna a munkáltató. A speciális távollétek kezelésére több megoldás is kínálkozhat. Amennyiben ismert a távollét oka, úgy kezelhetjük ezt. Ha hátfájás miatt maradnak otthon a munkatársak, akkor csökkenthetjük a probléma forrását. Ha anyagi ösztönző kell a jelenléthez, akkor használjunk azt. A málnaszüretre lebetegedő munkatársak esetén célravezető lehet, az érintett hónapra bevezetett jelenléti juttatás valamilyen mindenki számára jól elkölthető formában, hogy versenyezni tudjon a szüreten megkereshető pénzekkel.

7 A kiemelt munkavállalói érzet közvetítéséhez sokkal többet kellene költenünk pénz kiadásával, mintha valamilyen speciális, kevesek számára elérhető szolgáltatást biztosítunk, amire vágynak a munkatársaink. Ha vannak lézerpontos juttatási céljaink, akkor sokkal könnyebben meghatározhatjuk, hogy pénzt, utalványt, kártyát, szolgáltatást adjunk fix elemként vagy kínáljunk a cafeteria rendszerünkben. Ha puha célokkal (másnál is van, kerüljön kevesebbe stb.) vágunk neki a tervezésnek, akkor szinte bármilyen juttatással lehet egy kicsit jobb a helyzetünk, de ez legtöbbször kevés lehet a munkaerőpiaci helyzetünk javításához. Fata László, független cafeteria szakértő