közleménye KUSNYERIK ÁKos,! REsCH MIKLÓS,! CsÁKÁNY BÉLA,! ROBERT WILKE,2 BODA KRISZTINA,3 EBERHART ZRENNER,2 NÉMETH JÁNOS,! SÜVEGES ILDIKÓ!

Átírás

1 A Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Magyar Bionikus Látásközpont, Budapest (vezetõ: Németh János egyetemi tanár), 1 a Karl Eberhard Egyetem, Tübingen, Németország,' Szemészeti Klinika (vezetõ: Eberhart Zrenner egyetemi tanárt és a Szegedi Tudományegyetem, Orvosi nfolmatikai ntézet (vezetõ: Bari Ferenc egyetemi tanár)3 közleménye KUSNYERK ÁKos,! REsCH MKLÓS,! CsÁKÁNY BÉLA,! ROBERT WLKE,2 BODA KRSZTNA,3 EBERHART ZRENNER,2 NÉMETH JÁNOS,! SÜVEGES LDKÓ! Célkitûzés: A szemgolyó ekvatoriális paramétereinek, valamint a szemtengely hosszúságának ultrahangos és optikai módszerekkel (parciális koherencia interferometriával) történõ méréseken alapuló összehasonlítása. Betegek és módszerek: A méréseket 26 önként jelentkezõn végeztük A szemtengely hosszúságának ultrahanggal és parciális koherencia interferometriával való meghatározása után a bulbus ekvatoriális síkjának horizontális és vertikális átmérõjét ugyanaz a két vizsgáló mérte meg. Az eredményeket intraklassz korrelációs koefficienssei (CC), többtényezõs véletlenszerû random modell segítségével értékeltük a Sperman-korreláció meghatározásával, illetve Bland-Altman-analízis alapján ábrázoltuk Eredmények: Az ultrahanggal elvégzett axiális mérések eredménye jó korrelációt mutatott a koherencia interferometriás mérési eredményekkel. A korrelációs koefficiens az 1. vizsgáló esetén rop] =0, 9963 volt, míg a 2. vizsgálónál ugyanez a koefficiens rop2=0,9910 lett. Szignifikáns korreláció mutatkozott a két vizsgáló által mért különbözõ paraméterek átlagértékei között. Az intraklassz korreláció meghatározásával (CC) a konzisztencia és az abszolút egyetértés is nagyfokú egyezést mutatott. Következtetés: Ultrahang alkalmazásával jól reprodukálhatóan, biztonságosan és költséghatékonyan meg lehet határozni a szemgolyó bonyqlultan mérhetõ paramétereit is. Az ultrahanggal és parciális koherencia interferometriával fontos információk nyerhetõk egyes betegségek progressziójának kimenetelére vonatkozóan, illetve egyes szemsebészeti beavatkozásokat megelõzõ tervezési folyamatok pontos meghatározására. Kulcsszavak: A-scan ultrahang, parciális koherencia interferometria, szemészeti morfológia, képalkotó eljárások, mútéti tervezés, retinaimplantátum Kusnyerik Á, Resch M; Csákány B, R Wilke, Boda K, E Zrennel; Németh J, Süveges 1: Reproducibility of ultrasound measurements of the dimensions of the equatorial and axiallengths of the human eyeball Background and objective: Evaluation of interobserver variability of ultrasound measurements in the equatorial plane, and comparison of axiallength measurements by ultrasound and partial coherence interferometry (PC). Patients and methods: n 26 healthy volunteers, the axiallength and the horizontal and vertical equatorial diameters were measured with ultrasound and the axiallength also by PC (ldl Maste1; Zeiss). The intraclass correlation coefficjent (CC) was dtennined with the two-way random effects model, and Speannan Tank correlation was calculated. Bland:'Altman analysiy was also applied. Results: The axial masurements with the ldl Master correlated wel with the ultrasonographic axial biometry results for both operators. The correlation coefficient (ropj was foroperator 1 and rop2= for operator 2, with a significant correlation between the mean values for operators 1 and 2. CC revealed good reliability with high consiytency and absolute agteement values. Conclusions: Ultrasound measurement is a well-reproducible, safe and cost-effective method with which to assess the equatorial diameter of the eyeball and it can be used to measure the dimensions of the human eye in the equatorial plane. The method described iy a valuable tool for measurement of the progression of certain diyeases and preciye data for preoperative planning PTocedures. Key words: A -scan ultrasound, partial coherence laser interferometry, ophthalmic molphology, imaging methods, surgical planning, retinal prosthesiy Számos esetben fontos inikai jelentõsége van a szemgolyó morfológiájánaky,9.13,14,16 A szemgolyó leggyakrabban mért paramétere az axiális hosszúsága, azaz a cornea centruma és a hátsó póluson a fovea közti távolság. A KUSNYERK ÁKos: UL:rO- És PARCÁUS NTERFEROMETRA VZSGÁlATOK REPRODUKALHATÓSÁOA...

2 szürkehályog-mûtétet megelõzõ mérések során a szemtengely hosszának döntõ szerepe van a beültetésre kerülõ mûlencse fénytörõ képességének meghatározásában.8,18 Az ultrahangos biometria széleskörû elterjedését az tette lehetõvé, hogy a betegre nézve csekély megterheléssel, káros mellékhatások nélkül, non-invazív módon teszi lehetõvé a szem, valamint függelékeinek vizsgálatát akár borús törõközegek esetén is}4 A szemészetben is használatos egyéb képalkotó eljárások több tekintetben különböznek az ultrahangtól. A komputertomográfiás és mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárások hátránya, hogy CT esetén sugárterheléssei kell számolni, illetve mindkettõ radiológus közremûködésével vehetõ csak igénybe. További relatív hátránya az MR-vizsgálatoknak a hosszú, többperces leképezési idõ, amely a vizsgálat során az akaratlan szernrnozgásokból fakadó mûtermékek számát növeli.5,12 Az optikai módszerek rendszerint koherens fénysugár alkalmazásával nagy felbontásuknak, valamint fejlett képfeldolgozó technikájuknak köszönhetõen biztosítják a kiváló képminõséget,4,19,22 de képalkotásra csak viszonylag tiszta törõközegek mellett képesek. 19 Bár az ultrahanggal végzett mérések az axiális tengelyhosszúság meghatározására jól bevált módszernek számítanak,20 eddig kevés publikáció dolgozta fel a szemgolyó más dimenzióinak ultrahanggal mért adatait. Jelenleg az MR-vizsgálatok számítanak a legelterjedtebb vizsgálómódszernek ezen a területen.3,21 A szemgolyó morfometriájának vizsgálata szorosan kapcsolódik a retinaimplantátumok kutatásához is.24 Egyes retinaimplantátumok beültetése elõtt olyan méréseket végeznek, amelyek alapján pontosan a beültetendõ személy egyéni méreteihez igazítják az implantátum intraocularis részének a hosszúságát. Ezen kalkulációkhoz azonban szükség van nemcsak a szemtengely hosszúsági adataira, hanem az ekvatoriális síkban mért horizontális és vertikális átmérõre is}o Vizsgálatunkban elemeztük, hogy a szemgolyó mérhetõ-e standardizált ultrahangos módszerrel az ekvatoriális síkban. Összehasonlítottuk továbbá, hogy az axiális szemtengelyhosszúság mérése ultrahangos és optikai módszerekkel (parciális koherencia interferometriával) hogyan reprodukálható. Betegek és módszerek Fontos szempont volt az önkéntes jelentkezõk kiválasztásakor, hogy nem szenvedtek-e olyan szemészeti betegségben, amely befolyásolhatta volna a méréseket vagy a szem morfológiáját (pl. staphyloma, nagyfokú rövidlátó, üvegtesti rendellenességek, retinaleválás stb.). Kizáró tényezõ volt továbbá bármilyen korábbi szemmútét, illetve endokrin anyagcserezavar is. A mérésekre egészséges és cataractamútétre várakozõ 26 beteg 26 véletlenszerûen kiválasztott szemén került sor. Az átlagéletkor 62,0:!: 18,6 év volt. A vizsgálatba csak kisfokú (-1, 50 D és + 1,00 D közötti) fénytörési hibával rendelkezõ személyeket vontunk be. A részletes szemészeti vizsgálat magában foglalt anamnézisfelvételt, látóélesség-meghatározást, réslámpás vizsgálatot, szemnyomásmérést, szemfenékvizsgálatot és a szabad szemmozgások vizsgálatát. Az 1983-as Helsinki Deklarációnak megfelelõen tervezett intézményi etikai jóváhagyás birtokában került sor a vizsgálatra. Az önkéntesek tájékoztatásban részesültek, minden esetben a bele. egyezõ nyilatkozat kitöltése, majd annak aláírása után kerülhettek vi;t.s. gálatra. Módszer A méréseket két orvos végezte. Elõször parciális koherencia tomográf segítségével (Optical nterferometer (ntraocular Lens Master [OL Master] version 5.02; Carl Zeiss Meditec, Jena, Németország) került sor a szemgolyó hosszúságának meghatározására. A méréseket ülõ helyzetben végezték 10 alkalommal, századpontossággal. Ezt követõen mindkét vizsgáló helyi érzéstelenítésben (oxybuprocain-hydrochlorid 0,4% (Hurnacain, Teva Debrecen) 10 Mhz-es ultrahanggal alkalommal külön-külön megmérte a szemtengelyhosszúságot - fekvõ helyzetben -(UltraScan maging System, Aloon Laboratories, USA). Ezután került sor az ekvatoriális átmérõk mérésére. A vizsgálók az A-scan fejjel a limbustól 10 mm távolságban elõször maximális lefelé tekintéskor X h irányából, majd maximális nasal felé tekintéskor a temporális sclera feletti kötõhártya felõl végeztek méréseket.a két vizsgáló egymás eredményeit nem láthatta. A vizsgálók a mérések során külön figyelmet fordítottak arra; hogy a vizsgálófej a bulbus falát a legkevésbé se domborítsa be, és hogy a vizsgálófej -vizuális kontroll mellett -lehetõleg párhuzamos legyen az írisz síkjáva. Statisztikai módszerek Az adatok feldolgozásához és értékeléséhez az SPSS v.12.0 Windows (SPSS nc, Chicago, L, USA) programot használtuk. A megfelelõ értékek összevetése Spearman-korreláció alkalmazásával történt. Az intraklassz korrelációs koefficiens (CC) értékelése során többtényezõs véletlenszerû mintavétellel mindkét vizsgáló eredményei random eloszlást mutattak. A különbségek szignifikánsnak minõsültek, ha p<o,o5 volt (konfidenciamtervai- um 95%). Az eredményeket Bland-Altman-módszerrel is összehasonlítottuk. Eredmények A méréseket az önkéntesek nem érezték megterhelõnek, egyetlen esetben sem jelentkezett komplikáciõ vagy szövõdmény. A mérések kivitelezése könnyen megoldható volt, a klinikai gyakorlatban hásznált készülékek átalakítás nélkül alkalmazhatók voltak. A statisztikai feldolgozást követõen erõs korrelációt találtunk a koherencia interferometriás és ultrahanggal elvégzett axiális mérések eredményei között. A korrelációs koefficiens az 1. vizsgáló esetén rop =0,9963 volt, míg a 2. vizsgálónál a koefficiens rop2=0,9910. Szignifikáns korreláció állt fenn a két vizsgáló által mért átlagértékek között: p<0,05 (konfidenciaintervallum 95%). Az intraklassz korreláció meghatározásával (CC) nagyfokú egyezést mutatott a konzisztencia és az abszolút egyetértés is. Az alkalmazott módszerek és a rendelkezésre álló eszközök segítségével képes volt mindkét vizsgáló megmérni a kívánt paramétereket. KUSNYERK ÁKos

3 1. táblázat. KolTelációs elemzés az 1. és 2. vizsgáló által mért értékek között a Speamzan-féle koltelációs teszt alapján (ahol p>o,o5) vizsgáló 2. vizsgáló Spearman-féle korreláció ÁtlagzSD Átlag:tSD p r Egyenlet Axiális hossz US Horizontális átmérõ Vertikális átmérõ 22,813:tO,853 24,235:tl,157 23,651:tl,O86 22,879:i:0,853 24,116:i:1,143 23,540:i: 1,150 0, , , y=o,o549+0,9947*x y=o,8217+0,9709*x y=2,6404+0,8925*x r: korrelációs koefficiens Az ultrahangmérések során mind a két vizsgáló esetén az adatok szignifikáns kouelációt mutattak. A standard deviációk az elsõ táblázatban láthatók (1. táblázat). Az eredményeket Bland-Altman-analízis segítségével ábrázolva a mérések közti eltérés összevétése alapján is megállapítható, hogy a két vizsgáló mérési eredményei jó egyezést mutattak (1-5. ábra). Szignifikáns koueláció volt a két vizsgáló által mért értékek átlagai között mind az axiális (1-3. ábra), mind a horizontális (4. ábra), mind pedig a vertikális irányokban (5. ábra). A Spearmann korrelációs koefficiens r-értékei rendre az axiális irányban 0,988, a horizontális dimenzióban 0,937, illetõleg 0,938 volt a vertikális irányban (1. táblázat). Mind a szemtengelyhosszúság, mind az ekvatoriális eredmények összevetését követõen az intraklassz korrelációs koefficiens alapján nagy megbízhatóság és konzisztencia volt jellemzõ (2. táblázat). Az JOL Masterrel végzett axiális mérések (22,86:tO,86 mm) jó.! korreláltak az ultrahanggal végzett mérési ered- E 0,2. 0,1 11 O -0,1 1. ábra. Az axiális tengelyhosszúság 1. vizsgáló által végzett ultrahangos méréseinek és a parciális koherencia interferometria alapú mérések Bland-Altman-analízise 2. ábra. Az axiális tengeiyhosszúság 2. vizsgáló által végzett ultrahangos méréseinek és a parciális koherencia interferometria alapú mérések Bland-Altman-analízise 0,2 E.. l 0,1 "C" g. O - "C1l-0,1-0,2 A két vizsgáló axiális mérései átlagos különbség + 2SD átlagos különbség átlagos különbség -2SD -0,3 3. ábra. Bland-Altman-analízis a két vizsgáló által végzett axiális szemtengelyhossz ultrahanggal mért eredményeinek különbségérõl a parciális koherencia interferometriával kapott értékek függvényében E 1,0.5 0,8 0,6-02,' 0,4 -..0,2 " O -O -0,2-0,4-0,6-0,8 A két vizsgáló horizontális mérései átlagos különbség + 2S0 átlagos különbség átlagos különbség -250 İ ábra. Bland-Altman-analízis a két vizsgáló által végzett horizontális átmérõ ultrahanggal mért eredményeinek különbségérõl a két érték átlagának függvényében

4 E 1,5 É- 1,,0 0,5 A két vizsgáló vertikális mérései átlagos különbség + 2SD. -0,5-1. átlagos különbség , ábra. Bland-Altman-analízis a két vizsgáló által végzett verlikális átmérõ ultrahanggal mért eredményeinek különbségérõl a két érték átlagának függvényében 2. táblázat. ntraklassz korrelációs koefficiens (CC) értékei az 1. és 2. vizsgáló esetén Axiális hossz US Horizontális átméró Vertikális átméró 0,997 0,963 0,921 0,996 0,959 0,916 További fontos tényezõ a külsõ egyenes szemizmok mérésekre kifejtett hatása, aszerint hogy a mérõfejet a tapadási hely elõtt vagy arra ráhelyezve kivitelezi a vizsgáló. Apt részletes és nagyszámú mérései szerint a limbus hátsó határától a külsõ egyenes szemizom eredésének középpontjától 6,3:t0,6 mm távolságra helyezkedik el, míg 6,7:t0,6 mm a hasonló adat a felsõ egyenes szemizom esetén! Az izom eredési pontjánál mért átlagos vastagságot Apt 1 mm-ben adta meg. Korábbi iro- ményekkel. A Spearman Tank korreláció szignifikáns volt (p=o,oooo) mindkét vizsgáló esetén. Az 1. vizsgálónál a korrelációs koefficiens, azy=-o,o629+1,oo49xx izomeredési pontok az ekvátorhoz igen közel találhadalmi adatok összevetése során megállapítható, hogy az egyenlet alapján r=o,9963-nek adódott (2. táblázat). A 2. YÍi..gálónál r=o,9910 az alábbi egyenlettel kat tanulmányozva csupán egy esetben adódott nagyobb tók! A vizsgálók eredményeit párhuzamba állítva és azo- eltérés a két vizsgáló között (0,87 mm). Ezt a mérési y=-o,o146+0,9999xx. különbséget azzal is magyarázhatjuk, hogy az egyik vizsgáló beszámította a külsõ egyenes szemizom vastagságát, Megbeszélés a másik meg nem. Az A-scan biometria hátránya, hogy a Az itt bemutatott A-scan ultrahanggal végzett módszer mérés során a szemet a vizsgálófejjel bizonyos mértékben deformáljuk!l Ez a deformáció az immerziós tech- alkalmazásával nemcsak a szemtengely hosszúsága határozható meg, hanem a szemgolyó ekvatoriális síkjához nikával megelõzhetõ, mikor egy folyadék csatolóközeg közel esõ paraméterek is. Az elõbbiekben leírt technika segítségével optimális akusztikai közeg helyezkedik el a jól ismételhetõ, megbízható, költséghatékony módszer a vizsgált szövet és a mérõfej között. Az ebbõl fakadó hiba fenti adatok meghatározására. azonban nem szignifikáns, amennyiben az ultrahangvizsgálatot tapasztalt személyek végzik: Ezért szerencsés, ha A non-immerziós technikával végzett axiális tengelyhosszúság mérés adatai nagyon jól korreláltak a parciális koherencia tomográfiával nyert eredményekkel. Bhatt felelõ tapasztalattal rendelkezik az ultrahangos mérések a szemgolyó morfológiai vizsgálatát végzõ személy meg- és mtsai korábban azt állapították meg, hogy az optikai kivitelezésében. Az axiális mérések ultrahanggal mindig fekvõ helyzetben, az optikai módszerrel pedig ülõ biometria jobb prediktív értékû az immerziós technikával szemben. 4 Van azonban olyan eredmény is, amely a helyzetben történtek. Korábbi irodalmi adatok szerint a két módszer között nem talált szignifikáns eltérést.20 A fekvõ, illetve ülõ testhelyzet nem befolyásolja a szemtengelyhosszúságot szignifikáns mértékben!7 bevezetõben már említett korlátozó tényezõk esetén elõfordulhat, hogy a mérést optikai úton nem lehet elvégezni. Tovább nehezítheti az optikai módszerekkel tör- is nélkülözhetetlen non-invazív vizsgálómódszere a sze- Kétségtelen, hogy az ultrahangvizsgálat -bár továbbra ténõ mérést, ha a vizsgált személy nem képes megfelelõen fixálni, ami súlyos látássérülteknél vagy a maculában a látványosan fejlõdõ friss technikák mellett. Az ígéretesmészetnek -az utóbbi idõben némiképp háttérbe szorult zajló kóros folyamat következtében gyakorta megfigyelhetõ.19 Az ekvátor tájékán végzett vizsgálatok esetén az tetjedtek el széleskörûen. Figyelemreméltó azonban, nek tûnõ háromdimenziós ultrahang-készülékek23 nem optikai módszert nem lehet alkalmazni. hogy az ultrahanggal a felbontóképesség akár a 100-'-120 Figyelembe kell venni, hogy a szemgolyó falvastagsága a méréseket és számolási eredményeket befolyásolja.3.16 A fotoreceptorokat érintõ betegségek kezelésével Jl,m-t is elérheti az axiális tengely mentén!5.18 Korábbi vizsgálatok tapasztalata szerint az ideg- és érhártya vastagsága nasalisan 0,75-1,51 mm (átlag 0,99 mm), ménnyel kecsegtetõ módszer lehet a retinaimplantátu- kapcsolatban talán az egyik legközelebbi, klinikai ered- míg az ínhártyáé 0,52-1,17 mm (átlag 0,75 mm)? A mérési eredményekhez hozzáadódott a szemgolyó falát alkotó, jelenleg több típusa is elõrehaladott tesztelés alatt áll mok szemfenékre történõ beültetése. Ezen eszközöknek kismértékben összenyomott képletek vastagsága is. Atchisan és mtsai vizsgálatai alapján az emmetropiás személyektozatok és tesztelések száma tovább növekszik a közel- nemzetközi vizsgálatokban. Várhatóan a különbözõ válnél a szemgolyó formája ellapítottalakú, az axiális tengelyhosszúság rövidebb, mint a vertikális illetve horizontális Az eltérõ implantátumok különbözõ elven mûködnek, jövõben.6 átmérõ.3 Az elõzõek figyelembevételével az eredmények jó de közös bennük, hogy valamennyi a retina megmaradt egyezést mutattak Atchinsonék korábbi eredményével. mûködõképes sejtjeinek ingerlésén alapul. Mivel az imp-. KUSNYERK ÁKos

5 lantátum által lefedett teru1 eten jöhet csak létre az ingerlés, ezért kitüntetett jelent sége van annak, hogy a chip a megfelelõ helyre kerüljön szemfenéken. Az ultrahanggal végzett vizsgálatok eb en nagy segítséget jelenthetnek már a mûtéti tervezés ázisában is. Összefoglalás Az ultrahangmérés nemc ak a szemtengely hosszúságának meghatározására almas, hanem a szemgolyó ekvatoriális síkjában is jól r produkálható adatokat nyerhetünk. Az ultrahanggal égzett mérések során gyorsan, pontosan és költségha ékonyan nytlik lehetõség egy olyan vizsgálatra, amire k rábban csak MR segítségével volt lehetõség. Mindaz náltal az ultrahang továbbra sem képes teljes mértékb n kiváltani az MR-méréseket a korlátozott rekonst ciós lehetõségei, valamint az emberi tényezõk miatt. Köszönetnyilvánítás A szerzõ köszönetét fejezi dr. Karacs Kristófnak a cikk elkészítése során nyújt9tt t+chnikai segítségéért. rodalom 1. Api L.: An anatomica! reev uation of rectus muscle insertions. Trans Am Ophthalmol Soc 19 ; 78: Atchinson DA., Pritchard N: Shape of the retína! surface Ín Emmetropia.lnvest Ophth ol Vis Sci 2005; 46: Atchison DA., Jones C.E., Sc mid K.L.: Eye shape Ín emmetropia and myopia. nvest Ophtha1li! Vis Sci 2004; 45(10): Bhatt A.B., Schefler A.C., F r W: Comparison of Predictions Made by the ntraocular Le Master and U!trasound Biometry. Arch Ophtha1lio! 2008; 126( : Dailey RA., Mills R.P., S. c G.K.: The natural history and cr appearance of acquire hyperopia with choroidal folds. Ophtha1lio!ogy 1986; 93(10): de Balthasar C., Patel S., A.: Factors affectíng perceptual thresholds Ín epiretinal pro eses. nvest Ophtha1lio! Vis Sci 2008; 49(6): Findl O., Kriechbaum K., Sac S., Kiss B., Polak K, Nepp 1, Schild G., Rainer G., Maca S., Pettem 1 Lackner B., Drexler W: nfluence of operator experience on the performance of ultrasound biometry compared to optica! biome before cataract surgery. J Cataract Refract Surg 2003; 29(10): Gate R.P., Saldana M., Johnston R.L.: Benchmark standards for refractive outcomes after NHS cataract surgery. Eye 2009; 23(1): Hidasi 1-:; Kolozsvári L.: A szem tengelyhosszának és konfigurációjának korral összefüggõ változása progresszív myopiában. Szemészet 1995; 132: Kusnyerik A., Greppmaier U:, Klose U:, Bartz-Schmidt KU:, Wilke R., Sachs H., Hekmat A., Brockmann A., Gekeler F., Zrenner E.: Preoperative 3D Planning ofmplantation of a Subretinal Prosthesis Using MR Data. nvest Ophthalmol Vis Sci 2008; 49: Lee A.C., Qazi MA., Pepose ls.: Biometry and intraocular leng power calculation. Curr Opin Ophthalmo2008; 19(1): Lemke A.l, Alai-Omid M., Hengst SA.: Eye imaging with a 3.O-T MR using a surface coil- a study on volunteers and initial patients with uveal melanoma. Eur Radio2006; 16(5): Logan NS., Gilmartin B., Wúdsoet C.F., Dunne M.C.: Posterior retinal contour in adult human anisomyopia. nvest Ophthalmol Vis Sci 2004; 45(7): Németh 1 (ed.): Szemészeti ultrahangdiagnosztika és biometria. Nyctalus, Budapest, Németh 1, Seres A.: Az ultrahangjel-feldolgozásról. Szemészet 1993; 130: Németh 1, Süveges 1.: A szemgolyó falvastagsága és faltérfogata különbözõ szembetegségekben. Szemészet 1991; 128: Nepp 1, Krepler K., Jandrasits K, Hauff, Hanselmayer G., Velikay-Parel M., Ossoinig KC., WedrichA.: Biometry and refractive outcome of eyes fil!ed with silicone oi! by standardized echography and partja coherence interferometry. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2005; 243(10): O/sen 1:: The accuracy of ultrasonic determination of axiallength in pseudophakic eyes. Acta Ophthalmol (Copenh) 1989; 67(2): Rajan M.S., Keilhom f., Bell JA.: Partjai coherence laser interferometry vs. conventional ultrasound biometry in intraocular leng power calculations. Eye 2002; 16(5): RCO: Cataract Surgery Guidelines The Royal College of Ophthalmologists. London, Singh KD., Logan NS., Gilmartin B.: Three-dimensional modeling of the human eye based on magnetic resonance imaging. nvest Ophthalmol Vis Sci 2006; 47(6): Verhu/st E., Vrijghem lc.: Accuracy of intraocular leng power calculations using the Zeiss OL master. A prospective study. Bull Soc Belge Ophtalmo2001; (281): Vogt G., Duliskovich 1:, Jakab Zs., Hatvani f.: Elsõ tapasztalataink a háromdimenziós ultrahang-képalkotás szemészeti alkalmazásával. Szemészet 1995: 132: Zrenner E.: Will retinal implants restore vision? Science 2002; 295(5557): r Levelezési cím: Dr. Kusnyerik Ákos Semm lweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Magyar Bionikus Látásközpont 1083 Budapest, Tömõ utca kusnyerik@yahoo.com ULTRAHANG- ÉS PARCÁLS NjrERFEROMETRA VZSGÁlATOK REPRODUKÁLHATÓSÁGA.