SZIGETI PÉTER ÚJ ALKOTMÁNY MI VÉGRE?

Átírás

1 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. SZIGETI PÉTER ÚJ ALKOTMÁNY MI VÉGRE? A HATÁLYBALÉPÉS ELŐTTI O -PONT JOGGYAKORLAT NÉLKÜL * A címben jelzett kérdés megv{laszol{s{hoz induljunk ki abból, hogy minden alkotm{nynak h{rom funkciója van: legitim{ló, normatív-szab{lyozó és intézményteremtő. Magyarorsz{gon 20 éve működik polg{ri demokratikus alkotm{ny, amely mindh{rom funkciój{nak eleget tesz ben két teljes alkotm{nyrevízióval cserélték le az {llamszocialista alkotm{nyt, annak 117 szakasz{t módosított{k. A tov{bbiakban pedig újabb alkotm{nymódosít{sokra és az alkotm{nybírós{g valós jogfejlesztésére került sor. Nem igaz teh{t, hogy tartalmilag itt még mindig első írott alkotm{nyunkról, az évi XX. törvényről volna szó. Ennek törvényi sz{moz{sa azért maradt meg a módosít{sok sor{n, mert arra azért szüksége volt a mindenkori politikai oszt{lynak, hogy az alkotm{nyozó hatalom az orsz{ggyűlésnél rögzített legyen (19. (3) a) pontban). Éppúgy, ahogy az Alaptörvény z{ró rendelkezése is meghivatkozza ezt, miközben ezzel éles ellentétben érvénytelennek minősíti az évi alkotm{nyt és kimetszi történelmünkből az m{rcius 19- től m{jus 2-ig tartó időszakot. Ennek tudat{ban merül fel a kérdés: akkor miért készül új alkotm{ny? A mostani tervezet az intézményeket alapvetően nem forgatja fel, azonban vannak lényeges v{ltoz{sok is. Péld{ul a különböző {llampolg{ri biztosok funkcióit összevonj{k (Alapjogi biztos), a nevesített adatvédelmi biztost pedig megszüntetik. Utóbbi így parlamenti ellenőrző szervből egyszerű főhatós{gg{ fog v{lni. Pedig a közérdekű adatok kiad{sa (az {llam {tl{thatós{ga, ellenőrizhetősége) és a személyes adatok jogellenes t{rol{sa-felhaszn{l{sa elleni fellépés az inform{ciós t{rsadalomban még sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mint a Beírtak engem mindenféle Könyvbe s minden módon sz{mon tartanak (Kosztol{nyi Dezső) Guttenberg galaxis idején fenn{llt helyzetében volt. A normatív-szab{lyozó funkcióról is lehetne * Szigeti Péter egyetemi tan{r, Széchenyi Istv{n Egyetem *Győr+, Rendőrtiszti Főiskola *Budapest].

2 néh{ny helyes (péld{ul a közpénzügyek szab{lyoz{sa téma felvétele, a közt{rsas{gi elnök v{laszt{sa módj{nak pontosít{sa) és sok-sok hib{s megold{st mondani. Utóbbira egy nyomós példa. A költségvetési törvény parlamenti elfogad{s{nak feltételéül szabja az alkotm{ny, hogy arról a Költségvetési Tan{cs (KT) megalapozotts{gi vizsg{lat nyom{n előzetes hozz{j{rul{s{t adja. Ha ez hi{nyzik, vagy a parlament m{s okból nem fogadja el m{rcius 31-ig a költségvetést, akkor a közt{rsas{gi elnök, mérlegelési jogkörben b{r véleménykikérési kötelezettség mellett feloszlathatja a parlamentet. Nesze neked népszuverenit{s! Minden hatalom forr{sa, a nép közvetlenül nem dönthet, de egy h{rom fős grémium (KT) értékítélete a parlament feloszlat{s{hoz vezethet elnöki döntésként. Furcsa és bizonytalans{gokkal terhelt szab{lyoz{s. Sok-sok nyitott kérdés van, amelyek a sarkalatos törvények, sőt, a joggyakorlat jövőben, az Alaptörvény hat{lyba léptetése (2012. janu{r 1.) ut{n kialakuló megold{saiig nem sok mindent konkretiz{lódik. Azonban hosszadalmas szakmai elemzése nélkül is l{tni kell: az alkotm{nyoz{s alapvető indoka legitim{ciós természetű. Egy új politikai kurzust, rezsimet prób{l megalapozni, egy hosszú t{vra elképzelt nemzeti-konzervatív berendezkedést, éspedig pozíciófoglal{sok és értékrend csere útj{n. Véget akar vetni húsz év szakadatlan értékvit{inak, ahogy a vezérdemokr{cia vezére egy ízben pontosan kifejezte. (Arról azonban nem kellett nyilatkoznia, hogy mindez hogyan viszonyul a pluralista demokr{cia természetéhez). A múlt évben a 2/3-os többséghez jutott erők a jelenlegi alkotm{ny, illetve ennek módosít{saival teljhatalomhoz jutottak. Stratégi{juk bev{lt, mely szerint egyszer kell győzni, de nagyot. Így önkorl{toz{s és komoly ellenzék nélküli főhatalom alakult ki Magyarorsz{gon. Él is vele, sőt, visszaél, amikor a hatalommegoszt{son belüli fékeket, semleges ellenőrző szerveket szab{lyoz{ssal legyengíti vagy éppen hozz{ loj{lis személyekkel tölti fel. Nézzük ezt a törvényhoz{st és a korm{nyz{st elvileg alkotm{nyoss{gra szorító szerv, az alkotm{nyvédelem szervének (Alkotm{nybírós{g, tov{bbiakban: AB) újraszab{lyoz{sa esetében. A törvényhoz{s alkotm{nyos ellensúly{nak legyengített st{- tusz{ról lesz szó. Itt szakmai-alkotm{nyjogi érveket is hozni kell a megértéshez. Az AB tekintetében egyar{nt van a tervezetben hat{skör szélesítés és szűkítés is. Két szélesítés, h{rom szűkítés. Az előzetes normakontroll új indítv{nytevőkre történő kiterjesztése új helyzetet fog eredményezni. Gyakorlat nélkül erről nehéz előzetesen nyilatkozni. Mégis megjegyzem, hogy ez a kiterjesztett előzetes normakontroll nagyon könnyen olyan dologg{ v{lhat, hogy a Parlament tan{csadó és/vagy legitim{ló szervévé minősül {t az Alkotm{nybírós{g. Lehet olyan valós előnye is, hogy a törvényhoz{s elkerüli az alkotm{nyoss{gi fiaskókat valószínűleg erre törekszik e megold{s. A m{sik fontos bővítő v{ltoztat{s: elmentek azon német minta ir{ny{ba, hogy nemcsak az alkotm{nyellenes norm{k, hanem egy bírói döntés is lehet alkotm{nyellenes. Teh{t az eredménye a bírói döntésnek alkotm{nyoss{gi szempontból felülvizsg{lható lesz. Ez egy teljesen új terepet nyit meg, ez nekem elvileg tetszik. Ann{l kevésbé a tov{bbi újdons{gok. 2

3 A 24. (2) bekezdés d) pontja az utólagos normakontrollt alaposan leszűkítve az indítv{nytevők alanyi körét a Korm{nyhoz, illetve az orsz{ggyűlési képviselők 25 %-{hoz köti, utóbb kiegészítve az alapjogi biztossal. Aki tud sz{molni, az könnyen kisz{molja, hogy a h{rom ellenzéki p{rtnak csak együtt van meg a 25 %- a, teh{t az LMP-nek, az MSZP-nek csak a Jobbikkal együtt lehet utólagos normakontrollt beadnia, egyenként nem lehetnek indítv{nytevők. Húsz évig ez volt a legélőbb AB hat{skör ennek vége. Igaz, a jelenlegi actio popularis túl széles volt, és valóban bele kellett volna vinni szakmai elemet előterjeszthetőségébe (mondjuk ügyvédi ellenjegyzést), de nem ezt, hanem egy politikai megosztotts{got vittek bele az utólagos normakontrollba. Ez az egyik legnagyobb jog{llami szempontból vett katasztrófa. A m{sik AB hat{skört szűkítő katasztrófa a 24. (4) bekezdése. Itt a szűkítés abba az ir{nyba ment, amit a végkielégítések 98 %-os különadója r{ad{sul ex tunc hat{ly tilalm{t sértő bevezetésénél alkalmazott szűkítés jelentett, merthogy hozz{ köti a normakontrollt a gazdas{gi alkotm{nyoss{g felfüggesztéseként ahhoz, hogy nem lehet az {llam költségvetéséről, annak végrehajt{s{ról stb., utólagos normakontrollt gyakorolni, kiz{rólag annak bizonyos emberi jogi, stb. vonatkoz{s{t illetően. A harmadik dolog, amit meg kell említeni az AB hat{skör-szűkítése kapcs{n, a 24. (5) bekezdés. Miszerint az Alkotm{nybírós{g elnökét az alkotm{nybír{k nem maguk közül v{lasztj{k, hanem a Parlament v{laszt nekik elnököt. Testületi autonómia helyett kapnak egy kívülről küldöttet. Ez egy{ltal{n nem szép megold{s. Az alapjogkorl{toz{s új módszere szintén kétségeket ébreszt. Nézzük szövegét az Alaptörvényben: Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szab{lyokat törvény {llapítja meg. Alapvető jog m{s alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotm{nyos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kív{nt céllal ar{nyosan, az alapvető jog lényeges tartalm{nak tiszteletben tart{s{val korl{tozható (I. cikk (3) bekezdés). Ez két fontos fogalmi elemében problematikus tétel (b{r hangsúlyozandó, hogy itt sincs még joggyakorlat, a puding prób{ja ) Ad 1. valamely (b{rmely) alkotm{nyos érték védelme megindokolhatja az alapjog korl{toz{st, ami túlzott politikai mérlegelést tesz lehetővé (pl. közbiztons{g vagy a közrend is alkotm{nyos értéknek tekinthető, ez alapj{n az alapjog korl{toz{s azonban teljesen parttalann{ v{lhat). Ad 2. lényeges tartalom tiszteletben tart{sa jóval kevesebb, mint a régebbi lényeges tartalm{t a törvényhozó nem korl{tozhatja, (ami kategorikus tilalom volt teh{t). A strasbourgi alapjog-korl{toz{si módszer egységes az EU-ban: kényszerítő ok fenn{ll{sa (m{s alapjoggal ütközés vagy h{borús védelem) + ar{nyoss{g (ez az elem teh{t rendben van most is), szemben a felpuhított ad 1. és ad 2-vel. T{volodunk Strasbourgtól. 3

4 Polübiosz klasszikus történetíróhoz kapcsolódva megjegyzem: az {llamform{k, az alkotm{nyok nem örökké v{ltozatlanok. Van bizonyos belső természetű dialektik{juk, éppen újratermelődő feszültségeik miatt. Ha péld{ul a demokr{cia túls{gosan természetessé, megszokott{, mintegy levegővé v{lik, elértéktelenedik a szól{sszabads{g és a jogegyenlőség az újabb gener{ciók sz{m{ra, akkor előtérbe kerülhet a v{ltoztat{s igénye. A felbomló, kor{bban meglévő többségét elm{llasztó demokr{cia a v{ls{g közepette pedig a korm{nyozhatatlans{g l{tszat{t vagy éppen anarchi{t szülhet. Mindkettő felveti az új rend ir{nti igényt. Némiképp ez történt n{lunk. Az egykori ellenzék és vezére pedig intranzigens magatart{s{val l{thatóan besegített ebbe. Közreműködött a v{ls{g elmélyítésében, elősegítve a rend ir{nti igény felkeltését, hogy azt{n Ő? Ők? lehessenek a rend ígérete. Egy lényegét tekintve nemzeti neokonzervatív rezsim születik, középpontj{ban az Isten haza csal{d konzervatív jelszavaival. Minden összetevő, így nemzeti (l{sd al{bb) és a neo jelző is fontos. Emlékezzünk, Thatcher Angli{ja mellett Bush Amerik{j{ban fordultak a hagyom{nyos erkölcs és fundamentalista piac-hit összeegyeztetéséhez. A konzervativizmus mindig reaktív. Így elutasítóan reag{ltak 1968 kultur{lis forradalm{ra, megvetve a szabads{got-szabadoss{got előtérbe {llító, hatalmi gőg és bürokr{cia ellenes hatvannyolcas posztmateri{lis nemzedékeket. Mindez most megérkezett hozz{nk: a tekintély tisztelet erősítésével, a vall{serkölcsnek az erkölcsként való azt mintegy természetesnek felmutató kezelésével (mintha vil{gi erkölcs nem létezne?!), tov{bb{ a liberalizmus és a baloldal elleni durva t{mad{sokkal. Ezt egészítik ki a kín{lati gazdas{gtantól motiv{lt v{llalkozó-bar{t piacos megold{sok (egykulcsos SZJA, szoci{lis jogok lefokoz{sa, r{szorults{gi elv kiterjesztése, a munka törvénykönyv dolgozókat sújtó {tír{sa), az erőforr{sok felfelé görgetése és a szegénységből erkölcsi elítélést és/vagy börtönügyet csin{ló büntetőpolitika. Ne gondoljuk, hogy mindezt sikertelenül teszi a jelenlegi korm{nyzat. Vannak mögöttük érdekeltek és szószólók is, akik sz{m{ra a győztes mindent elnyer (winner takes it all) a helyes mérték. A polg{rs{g szemszögéből pedig az egykulcsos, 16%-os SZJA nem igazs{gtalan, hanem nagyon is tetszetős dolog. A vagyonos és tulajdonos oszt{ly legitimnek tartja ugyanis jövedelemforr{sait, annak jogcímeit és mértékeit. Nem így a szegény, elégedetlen vagy egyenesen vagyontalan, tulajdonnélküli sokas{ggal. Vagy azokkal az entellektüelekkel, akik még r{ tudnak és mernek kérdezni az érték forr{s{ra. L{tszólag a demokr{cia sok eleme megmarad az alkotm{nyban. Van szó a hatalommegoszt{sról, fékekről is, és a régebbi megold{sok {tvételéről. Csakhogy az ellensúlyok szerepe jelentősen gyengül és szűkül. Paradoxon, hogy b{r kor{bban a hatalommegoszt{s doktrín{ja nem szerepelt az alkotm{nyban, de mégis érvényesült az alkotm{ny megold{sain keresztül a politikai gyakorlatban. Most szerepeltetik, azonban roppant kétséges annak súlya és sorsa. Még nem l{tjuk a sarkalatos, alkotm{nyerejű törvények természetét. Nem l{tjuk pontosan, hogyan módosul a v{lasztójog, milyenek lesznek a v{laszt{si kerületek, hogyan gyakorolhatj{k jogukat a nem-magyarorsz{gi lakóhelyű magyar {llampolg{rok, milyen lesz 4

5 az önkorm{nyzati törvény vagy az egyéb sarkalatos törvények ebben az új konstrukcióban. Ezért fel kell eleveníteni a bécsi iskola kitűnő közjog{sz{nak, Friedrich Koj{nak Die Verfassung című, 1991-es ír{s{ból, hogy a mag-alkotm{ny megold{s azt jelenti, hogy egyrészt nem {llandó, instabil az ilyen Alkotm{ny, m{srészt pedig koherencia-zavarok forr{sa. Jelenleg rengeteg dolgot nem tudunk, amit tudnunk kellene egy intézmény, terület szakmai megítéléshez, mert a megold{- sok {t vannak tolva a sarkalatos törvények nem l{tható dimenziój{ba. A nemzeti hitvall{s preambulummal is sok a baj. Nézzük mi: elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, orsz{gunk különböző vall{si hagyom{nyait. Ez azt mondja, hogy a kereszténységnek nemzetmegtartó szerepe, ereje van. Aki nem keresztény, annak nem ismeri el nemzetmegtartó szerepét? Csak a vil{gnézetileg hívő ember nemzetmegtartó? Én azt gondolom, hogy a vil{gnézeti semlegességtől messze esik ez a preambulum. Ez kirekesztő jellegű megfogalmaz{s. Az implicit tartalma az, hogy ki vannak z{rva a dicsőség univerzum{ból mert a szövegben azon belül vagyunk a nem hívők. Az egész m{sfél oldal tendenci{ja azon túl, hogy rengeteg érzület-etikai megfogalmaz{s van benne a nemzet-fogalomnak a szellemi-lelki és keresztény oldal{t megjeleníteni. Az úgynevezett kultúrnemzetet jellemezhető ez az {ll{spont amelyet előtérbe {llít a politikai nemzettel szemben. Az érthető és elfogadható, hogy a hat{ron túli magyars{g nemzethez tartoz{s{t is tartalmazza a kultúrnemzet fogalom. De nemcsak erről van szó, hanem m{sról és többről. A nemzeti oldal nemhogy hangsúlyos, hanem túlhangsúlyozott és egyértelműen szekulariz{ció ellenes. Ezért és ennyiben közt{rsas{g ellenes is. Tudjuk azt, hogy Magyarorsz{gon van egy ilyen hagyom{ny, amit a német historizmusból vett {t a romantikus érzület-etikai megfontol{sokra hivatkozó jobboldal. Bizonyos német történészeknél a nemzet nemcsak és nem elsősorban jogi és politikai közösség, mint a franci{kn{l vagy az Egyesült Államokban, hanem valahol intuitív, lelki képződmény. Túl az értelmen és a tapasztalaton, az élmény közegében működik ez az intuíció. És gyakran szuprem{cia igény megalapoz{s{ra haszn{lt{k és haszn{lhatj{k. Aki ezt nem érzi gondolja minden nacionalista az alattam van, s büszkén az alacsonyabb rendűeknek véltek fölé emeli mag{t. Van ilyen mentalit{s, felfog{s. Ennél csak az a nagyobb baj, hogy ezt alkotm{nyos szintre emelik. De Gaulle is bevezetett egy új politikai kurzust 1958-ban, szakított a parlament{ris közt{rsas{ggal, a régivel, bevezette a prezidenci{lis rendszert, azonban mégsem a francia jobboldal érzület-etik{j{t tolta fel az Alkotm{ny szintjére. Ezért kirekesztő a mienk, mert ezt tolja fel. Ez a baj a nemzeti hitvall{ssal. Hogy ha egy jobboldali ember hitvall{s{t kellene kifejezni Szekfű Gyul{tól, Szabó Dezsőtől, a népi írók jobbsz{rny{ig akkor ezek a tételek vagy v{ltozataik elmennének, adekv{tak voln{nak. De egy olyan orsz{gban, ahol az emberek nagyobb fele nem hívő teh{t vil{gnézet, meggyőződés szempontj{ból az orsz{gnak a fele nincsen benne az alkotm{nyban. A jobboldal-baloldal mai erőviszonyainak feloszt{s{ban pedig egyharmada van kiz{rva ezzel a hitvall{ssal. Noch dazu, még az alkotm{nyértelmezésben is ir{nymutató a 5

6 nemzeti hitvall{s, a történeti alkotm{ny azon vívm{nyaival, amelyekről hom{lyban hagyott, hogy mik is ezek a vívm{nyok. Egy Alkotm{ny preambulum{nak rövidnek, tömörnek, vil{gnézetileg semlegesnek kellene lennie. Ez pedig nem az. Jelenleg hatalmi intelligencia és önkorl{toz{s helyett, hatalmi fölény és arrogancia {ll a demokrat{kkal és a magyar baloldallal szemben. Amikor a mi a teendő kérdését feltesszük, azt is fel kell tenni, hogy kinek mi a teendője. Jelenleg uralkodó jobboldallal szembeni baloldal ugyanis legal{bb négy osztatú: létezik liber{lis ellenzék, az ehhez közel{lló szoci{lliber{lis balközéppel, és a baloldali MSZP vonal, amelynek ez ideig nincs igazi stratégi{ja. A kapitalizmus-kritikus kommunista mozgalom a politikai tagolts{gból majdnem teljesen eltűnt. A tradíciót eszmeileg fenn kell tartani, de túlzott remények ne legyenek a jelenlegi korm{nyzati ügyetlenségekkel, intézkedésekkel kapcsolatban. Az emberek persze azt hiszik, korm{nyzatokon múlik minden, pedig dehogy. Húsz év alatt kiderült, hogy a rendszer annyit tud, amennyit teljesít. Innen a széleskörű t{rsadalmi elégedetlenség, amely politikailag 1994-ben a szocialist{k jav{ra, 2010-ben pedig a Fidesz jav{ra dolgozott. Nagyj{ból annyit tud, annyi a kimenő teljesítménye mint 89 körül, azt viszont sokkal polariz{ltabban, igazs{gtalanabbul osztja el. Ugyanazt a tort{t m{sképpen, m{sok jav{ra, illetve rov{s{ra szeletelik. A tulajdonviszonyokból következnek a jövedelemmegoszl{s fő ar{nyai. Ennek következménye, hogy a rendszerv{lt{s előtti szegény (nem mélyszegény) helyett ma 3 millió szegény van, melynek fele mélyszegénységben él. R{ad{sul az új rendszer a közepes fejlettség {llapotaiban teljesíthetetlen, kielégíthetetlen igényszintet induk{l a nyílt t{rsadalom centrumból érkező tömegkultúr{j{n és kommunik{ciój{n keresztül. Mindezzel sz{molni kell. Amikor a rendszerrel szemben szerveződnének elégedetlen tömegek, az adott nemzetközi konstell{cióban ez sem feltétlenül a kapitalizmus-kritikus baloldal malm{ra hajtja a vizet. Ahhoz pedig, hogy valaminő jobboldal ellenes egységfront elő{llhasson, minden ebben résztvevő politikai tényezőnek tiszt{znia kellene saj{t programj{t és minim{lis együttműködési elv{r{sait. Akik vissza akarnak térni 2010 előtti restrikciós gazdas{gpolitik{jukhoz, azok nem értik, hogy tevékeny részesei, előidézői voltak a jobboldal tot{lis győzelmének. Annak ellenére, hogy léteznek neon{ci csoportok és gyal{zatos, hogy helyileg megfélemlítő módon tudnak fellépni a roma népesség ellen, amíg a környezetünkben nincs fasiszta nagyhatalom, szerencsére csekély a lehetősége a szélsőjobb hatalomra jut{s{nak. Fel kell azonban lépni ellene szóval, példamutat{ssal és antifasiszta demonstr{ciókkal. Nagy kérdés, lehet-e a jövőben népszavaz{ssal t{madni az új alkotm{nyt. Emlékezetes, hogy kor{bban a LAÉT kezdeményezett népszavaz{st oszlassuk fel az orsz{ggyűlést címmel. Ez kudarccal j{rt. Ti. az Alkotm{nybírós{g úgy foglalt {ll{st, hogy sem a parlamentet feloszlatni, sem pedig az alkotm{nyt népszavaz{ssal megv{ltoztatni nem lehet. Erősen megv{ltozott politikai közegben és erőviszony- 6

7 ok mellett persze nem elképzelhetetlen az sem, ami kor{bban elképzelhetetlen volt. (Jó példa erre a m{rcius 9-i 300 Ft-os népszavaz{s). A Fidesz nagy hib{- ja, hogy kitért az alkotm{ny népszavaz{ssal való elfogadtat{sa elől. Ezzel most még nagy valószínűség szerint szentesíttetni tudta volna berendezkedését. A népszavaz{s elmarad{sa miatt viszont mindenképpen gyenge lesz alkotm{nyuk legitim{ciója. Különösen akkor, ha elmaradnak a magyar t{rsadalom sz{m{ra beígért teljesítményeik. Utóbbi {shatja al{ előbbit. Összességében azt lehet mondani, hogy az új alkotm{ny néh{ny esetben ak{r pozitívnak tekinthető elmozdul{st is tartalmaz, a lényegét tekintve azonban viszszafelé mutat, történelmi misztik{val és atavizmusokkal terhelt, a hatalommegosztó jog{llami konstrukciót pedig kurzust-építő gouvernalista hatalmi {llammal v{ltja fel. 7