A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2018) 123 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió külső tevékenységeit finanszírozó eszközök évi végrehajtásáról {SWD(2018) 64 final} HU HU

2 1. Globális kötelezettségvállalások Az Európai Unió 2016-ban megbeszéléseket kezdett Európa jövőjéről, valamint az ENSZ közgyűlésén 2015-ben elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az ehhez tartozó 17 fenntartható fejlesztési cél végrehajtásáról, továbbá meghatározta az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiát (a továbbiakban: globális stratégia) folyamán az EU és tagállamai világelsők voltak a fejlesztési célú finanszírozás nyújtásában, globális szinten a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) több mint felét biztosítva. Csak az Európai Bizottság több mint 10,3 milliárd EUR hivatalos fejlesztési támogatást fizetett ki az EU nevében azzal a céllal, hogy csökkentse a szegénységet a világban, biztosítsa a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, valamint előmozdítsa a demokráciát, a jogállamiságot, a jó kormányzást és az emberi jogok tiszteletben tartását. A 2016-ban bekövetkezett számos emberi és természeti katasztrófára reagálva az EU humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó költségvetése 2016-ban minden korábbi értéket meghaladva elérte a 2,3 milliárd EUR-t (beleértve ebbe az EFA megerősítését is), és több mint 80 országban több mint 120 millió ember számára nyújtott segítséget, többek között élelmiszert, szálláshelyet, védelmet, egészségügyi ellátást és tiszta vizet. Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia (a globális stratégia) A 2016-os globális stratégia célja, hogy közös jövőkép és közös fellépés jöjjön létre az erősebb Európa érdekében 1. A stratégia meghatározza az EU alapvető érdekeit és elveit, és a jövőbeli uniós fellépésekre nézve számos évig irányadó ütemtervet biztosít annak érdekében, hogy az EU hitelesebben, felelősebben és gyorsabban reagálva léphessen fel a világban. Az EU külső tevékenységének céljai teljes mértékben összhangban állnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend jövőképével, és a fenntartható fejlesztési célok az EU globális stratégiája végrehajtásának horizontális dimenzióját képezik. E stratégiával összhangban az EU 2016-ban a következő öt kiemelt szakpolitikai területre összpontosított: beruházások az Európától keletre és délre fekvő államok és társadalmaik ellenálló képességébe, valamint integrált megközelítés alkalmazása a konfliktus- és válságkezelés területén; a biztonság és a védelem megerősítése; a belső és a külső politika közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, különös figyelmet fordítva a migrációra; meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák készítése, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása. Erősebb globális szereplő Az EU folyamatos erőfeszítéseket tesz a békés világért, és szerte a világban tárgyalásokat vezetett vagy ösztönzött a feszültségek csökkentése érdekében ban ezek közé tartozott az Irán nukleáris programjáról szóló történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodás, valamint a kolumbiai kormány és a Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia (FARC) közötti békemegállapodás végrehajtásának megkezdése. Az EU az év során továbbra is vezető szerepet játszott az ukrajnai válságok kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, és nemzetközi partnereivel együttműködve támogatást nyújtott Szíriában, Irakban és Líbiában az Iszlám Állam tevékenységeivel szembeni fellépéshez. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 2 az EU erőteljesebb globális szereplőként betöltött szerepkörét elősegítő eszközök egyike, amely hatékonyabbá és következetesebbé teszi az uniós fellépéseket a válságkezelés, a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a válsághelyzetekre való felkészültség területén, valamint a globális és régiókon átnyúló fenyegetések kezelésében

3 A válságelhárítási intézkedések lehetővé teszik az előre nem látható eseményekre való azonnali reagálást; kulcsfontosságú eszközt jelentenek, amelyek révén az EU gyorsan ki tud alakítani a kényes diplomáciai folyamatok és konfliktushelyzetek során segítséget jelentő politikai projekteket, valamint új lehetőségeket teremthet a párbeszédre és a konfliktusmegoldásra. Az eszköz révén támogatás nyújtható a civil társadalom és a békeépítésben részt vevő egyéb szervezetek szükséges kapacitásépítéséhez és -bővítéséhez is. Az EU tovább erősítette a harmadik országok ellenálló képességét és felkészültségét stratégiai eszközeiknek a terrorizmustól a szervezett bűnözésig terjedő különböző hibrid támadások fenyegetésével szembeni védelme, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok csökkentése tekintetében, amint ezt a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésről szóló közös közlemény 3 bemutatja. Új konszenzus a fejlesztési politikáról 2015 szeptemberében a nemzetközi közösség az új tendenciákra és globális kihívásokra reagálva elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és annak 17 fenntartható fejlesztési célját 4. Erre reagálva az Európai Bizottság 2016-ban előterjesztette a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusra 5 irányuló javaslatát, amely összehangolja az EU fejlesztési politikáját a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, egyidejűleg megfelelően figyelembe véve az addisz-abebai cselekvési programot és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást is. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus melyet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott háromoldalú megbeszéléseket követően 2017 júniusában írtak alá közös jövőképet és cselekvési keretet határoz meg a fejlesztési együttműködéshez az Európai Unió és tagállamai számára. Az emberek, a bolygó, a prosperitás, a béke és a partnerség azaz a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben meghatározott öt P ( people, planet, prosperity, peace, partnership ) koherens megközelítését szorgalmazza. A szegénység felszámolása továbbra is az elsődleges cél, a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióinak átfogó integrálása mellett. A fejlesztési politikáról szóló konszenzus megerősíti az EU elkötelezettségét a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia mellett, azaz amellett, hogy a fejlesztési együttműködés céljait figyelembe kell venni azon szakpolitikákban, amelyek valószínűleg hatással lehetnek a fejlődő országokra mindezzel jelentős mértékben hozzájárulva a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez a partnerországokban. A Cotonoui Megállapodást követő időszak Az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam (AKCS) között jelenleg érvényben lévő Cotonoui Partnerségi Megállapodás 2020-ban hatályát veszti. A megállapodás a világ legnagyobb, legátfogóbb és leghosszabb ideje tartó földrajzi partnersége. Segített csökkenteni a szegénységet, fokozni a stabilitást, és integrálni az AKCS-országokat a világgazdaságba. Széles körű konzultációt követően a Megújított partnerség az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal című, 2016-os közös közlemény 6 meghatározta az ahhoz szükséges elemeket, hogy a felek valódi egyenlőségén alapuló, erősebb, megújult politikai partnerség jöjjön létre az AKCSországokkal, és közös megoldásokat tárt fel a közös aggályokra. 3 JOIN(2016) 18 final, Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development (Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend), az ENSZ Közgyűlésének szeptember 25- én elfogadott határozata (UNGA A/RES/70/1). 5 Végleges szöveg: HL 2017/C 210/01, június JOIN(2016) 52 final,

4 A nemek közötti egyenlőség Az EU a létrejötte óta elkötelezetten kiáll a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok jogai és emancipációja mellett. Az EU külkapcsolati politikájának nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, as cselekvési terve 7 ambiciózus cselekvési keretet határoz meg annak támogatása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítsék minden uniós program kialakításakor, a partnerországokkal folytatott szakpolitikai és politikai párbeszédekben, valamint a nemzetközi tárgyalások során, továbbá azért, hogy megerősítsék a partnerségeket minden érdekelt féllel. A cselekvési terv a következő négy pillérre épül: a lányok és nők testi és lelki épségének biztosítása, többek között az erőszak és az ártalmas gyakorlatok valamennyi formájával szembeni fellépés révén; gazdasági és társadalmi emancipáció; a nők véleménynyilvánításának és társadalmi részvételének erősítése; valamint az intézményi kultúra megváltoztatása ban megkezdődött a megvalósítás előkészítése, például nemzeti elemző tanulmányok formájában. A nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítése Zambiában A Zambiával különösen az Európai Fejlesztési Alapon keresztül folytatott fejlesztési együttműködés bevált gyakorlatokkal szolgál arra, hogyan erősíthető meg a nemek közötti egyenlőség érvényesítése a különböző programok és tevékenységek során a nemek közötti egyenlőségre fordított következetes figyelemmel. Például figyelmet fordítva a mezőgazdasági ágazatban a női kereskedőkre, összpontosítva a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre a kormányzás területén, valamint beépítve e kérdéseket a szakpolitikai párbeszédbe. Fenntartható energia és éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség (GCCA+) elnevezésű kiemelt uniós kezdeményezés aktualizálta stratégiáját, hogy az tükrözze az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, valamint globális tanulási eseményt szervezett szeptemberben Brüsszelben, amelyre 45 országból több mint 250 résztvevő érkezett. A GCCA ban hét új országspecifikus intézkedést hagyott jóvá, és továbbra is támogatta a legkiszolgáltatottabb országokat (a fejlődő kis szigetállamokat és a legkevésbé fejlett országokat) ban az EU és tagállamai által a fejlődő országoknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez nyújtott hozzájárulás összesen 20,2 milliárd EUR-t tett ki (ebből 2,7 milliárd EUR-t az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap, 1,9 milliárd EUR-t pedig az Európai Beruházási Bank biztosított) 8. A Partnerségi Eszköz 9 keretében az EU folytatta az új éghajlat-politikai intézkedések elfogadását stratégiai partnereivel, például Kínával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Koreával. Ezek az intézkedések megerősítik az EU globális vezető szerepét az éghajlatváltozás kezelésében és az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságokra való átállás támogatásában. Gyakorlati gazdaiskolák Malawiban. A GCCA+ malawi éghajlatváltozás kezelése és az ellenálló mezőgazdaság előmozdítása érdekében a fenntartható mezőgazdaságot megerősítő gyakorlati gazdaiskolákat hozott létre. A gyakorlat általi tanulás megközelítését alkalmazva a mezőgazdasági termelők megtanulták, hogyan javíthatják és diverzifikálhatják termelékenységüket, valamint csökkentették a talajromlást, és a kohézió érdekében integrált szociális tevékenységeket is folytattak. A projekt négy körzetben háztartásban kiszolgáltatott helyzetben lévő személy számára nyújt előnyöket. 7 SWD(2015) 182 final, ; a Tanács következtetései 13183/15,

5 Az Európai Bizottság a megbízható és fenntartható energiaforrásokhoz való hozzáférés javítására törekszik, a növekedés zöld motorját biztosítva ezáltal. A 2016-ban tett kötelezettségvállalásaival az Európai Bizottság célja, hogy 2020-ig világszerte 40 millió ember energiához való hozzáférését javítsa (30 millió fő Afrikában), világszinten hat és fél gigawattal, Afrikában pedig 5 gigawattal növelje a megújuló energiát, valamint világszinten évi 15 millió tonna (Afrikában 11 tonna) megtakarítást érjen el a szén-dioxid-kibocsátás terén. Emberi jogok és jó kormányzás 2016-ban az EU 43 partnerországgal és regionális csoporttal folytatott emberi jogi párbeszédeket és konzultációkat, és továbbra is támogatta az emberi jogi civil szervezeteket és az emberijog-védőket. Új, több ágazatot érintő megközelítést vezettek be a korrupció elleni küzdelem érdekében. Ez tovább erősíti a kapcsolatokat az ágazatok széles körén belül (igazságügy, közigazgatási reform, a biztonsági ágazat reformja, az üzleti környezet javítása és a vámügyi reform), valamint a különböző felügyeleti és ellenőrzési funkciót betöltő szereplők (civil társadalom, média, visszaélést bejelentő személyek, legfőbb ellenőrző intézmények, parlamentek) között. Jó kormányzás Beninben A Transparency International ajánlásai alapján az Európai Bizottság által 2016-ban Beninnel elindított jó kormányzási és fejlesztési szerződés egységes keretbe fogja össze az államháztartás igazgatása, az igazságszolgáltatás és a magánszektor számára általában véve a feddhetetlenséget biztosító benini mechanizmusok fejlesztéséhez nyújtott támogatást. A kormányzás javításában kulcsfontosságú szerepet játszik a partnerországok számára a biztonsági rendszereik átalakításához nyújtott támogatás. A biztonsági ágazat reformjának 10 támogatását szolgáló új uniós stratégiai keret fő céljai közé tartozik az alapvető szabadságok fenntartása, valamint a különböző csoportok ezen belül a legkiszolgáltatottabbak biztonsági szükségleteinek az érintettek bevonásával történő értékelése. Fejlesztésfinanszírozás A szilárd politikák mellett jelentős beruházásokra lesz szükség a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, különösen a fejlődő országokban. A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás továbbra is elengedhetetlen, ám azt ki kell egészítenie más finanszírozási eszközöknek és forrásoknak, például a belföldi erőforrások mozgósításának és a magánberuházásoknak ban további lépések történtek az Addisz-Abebában megrendezett harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencián 2015-ben elfogadott innovatív cselekvési menetrend 11 megvalósítása terén. E menetrend minden finanszírozási forrásra kiterjed, és számos területre pl. a technológiára, a tudományra, innovációra, kereskedelemre és kapacitásépítésre irányuló együttműködésről rendelkezik. Az európai külső beruházási tervre 12 irányuló javaslat egyértelműen mutatja, milyen határozottan elkötelezi magát az EU e menetrend megvalósítása mellett. Az európai külső beruházási terv gyakorlati megtestesülése a menetrendben kifejezett új megközelítésnek, amely a megvalósítási eszközök széles körét mozgósítja a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében. Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap lesz majd az EU fő eszköze a szegény és instabil országokba irányuló 10 JOIN(2016) 31 final, A Bizottság közleménye, COM(2016) 581 final; 4

6 magán- és állami beruházások ösztönzésére. Új integrált módszert biztosít az EU partnerországai, tagállamai, a nemzetközi pénzügyi szervezetek, más donorok és a magánszektor részvételével annak érdekében folytatott együttműködéshez, hogy előmozdítsák a beruházásokat Afrikában és az uniós szomszédságpolitikai partnerországokban, ösztönözve ezáltal a tisztességes munkahelyek teremtését és a fenntartható fejlődést, valamint kezelve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait. 5

7 2. Globális hatás Migráció és mobilitás 2016-ban az EU fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a 2015-ös európai migrációs stratégiával 13 összhangban teljesítse a migrációval és a mobilitással kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Az Európai Bizottság szolgálatai reagáltak a menekültek és a migránsok tömeges beáramlása által előidézett sürgető helyzetekre, ugyanakkor a migráció kiváltó okaival is foglalkoztak. A migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás hosszabb távú kihívásainak kezelése és az ezekben rejlő lehetőségek feltárása szerves részét képezi az integrált uniós fejlesztési politikának és együttműködésnek. Az EU számos intézkedést tett az Európába jutásért az életüket kockáztató migránsok és menekültek számának növekedéséből adódó kihívások kezelése érdekében. A március 18-i EU Törökország nyilatkozatot 14 és a nyugat-balkáni útvonal tényleges lezárását követően jelentősen csökkent az itt átkelő migránsok és a halálesetek száma. Az erőfeszítések ellenére mégis 2016-ban vesztették legtöbben életüket az Európába tartó migránsok és menekültek körében, mivel nagy ütemben emelkedett a Líbiából kiinduló közép-mediterrán útvonalon bekövetkezett halálesetek száma. Az EU a migrációs áramlások kezelése érdekében megerősítette a támogatást és a párbeszédet a Líbiában a migrációs kérdésekkel kapcsolatban szerepet játszó érdekelt felek tekintetében. Az új eredményorientált partnerségi keret júniusában kezdte meg működését, a migráció új uniós megközelítését érvényesítve a kiemelt partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítésével. A keret azonnali és a hosszabb távú intézkedések ötvözésével törekszik az életmentésre, az embercsempészés és -kereskedelem elleni küzdelemre, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére áprilisában az Európai Bizottság közzétette a Méltóságban élni: a segélyfüggőségtől az önállóságig Kényszerű lakóhelyelhagyás és fejlesztés című közleményét 16, amelyben megerősítette a kényszerű lakóhelyelhagyás fejlesztésorientált uniós megközelítését. E szakpolitikai keret, amely mind a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság, mind a befogadó közösségek támogatására kiterjed, fontos uniós hozzájárulást jelentett a 2016 májusában megrendezett humanitárius csúcstalálkozóhoz, és irányadó a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos uniós pénzügyi támogatásra nézve. A pénzügyi támogatás tekintetében és a fentebb leírt gyorsan változó migrációs helyzetre való tekintettel gyorsan mobilizálták az uniós támogatást, ideértve az EU és tagállamai által nyújtott 3 milliárd EUR összegű támogatást is, amelyet a törökországi menekülteket támogató uniós eszköz 17 és a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap 18 hangolt össze. Emellett 2016 végén létrejött két uniós paktum Jordániával, illetve Libanonnal annak elősegítésére, hogy a szíriai válság miatt lakóhelyelhagyásra kényszerülők számára a befogadó közösségeikben oktatási és foglalkoztatási lehetőségeket biztosítsanak. A migrációkezelés javítását célzó program A migrációkezelés javítását célzó program, amely az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Afrika szarvára vonatkozó részéhez tartozik, a migráció jobb regionális kezelésére irányul. Mindezt kapacitásépítési programokon keresztül és a kartúmi folyamatban (a migrációval és mobilitással 13 COM(2015) 240 final, COM(2016) 385 final, COM(2016) 234 final, A Bizottság C(2015) 9500 határozata. 18 A Bizottság C(2014) 9614 határozata. 6

8 kapcsolatos megerősített együttműködésről szóló folyamatos párbeszédben) részt vevő kormányzati intézményeknek juttatott eszközök révén valósítja meg. Támogatást biztosít a migrációval kapcsolatos statisztikai adatok létrehozásához és alkalmazásához, az emberkereskedelemmel és az embercsempészéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálásához, az ezekkel kapcsolatos vádemeléshez és az elkövetők bíróság elé állításához, vagy a határigazgatás javításához. Segítséget nyújt az emberkereskedelemmel és embercsempészéssel szembeni szakpolitikák kialakításához, az áldozatok védelméhez, az irreguláris migráció veszélyeinek tudatosításához, valamint a jogszerű migráció és mobilitás lehetőségeihez. Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap 19, amely 2015 novemberében jött létre, új végrehajtási eszközt biztosít az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséhez. Lehetővé teszi az EU számára, hogy minden eddiginél összehangoltabban, rugalmasabban és megfelelőbben reagáljon a helyszínen jelentkező valós szükségletekre. A Szükséghelyzeti Alap Afrikáért teljes körű működésének első évében több mint 100 projekt jóváhagyását tette lehetővé több mint 1,5 milliárd EUR értékben. A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló uniós eszköz a biztonsággal kapcsolatos válságreagálási szükségletek kezelését a fejlesztési együttműködés előfeltételének tekinti. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül finanszírozott fellépések a közvetítéshez, a békeépítéshez, a béke hozadékainak mielőbbi megvalósításához, a fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez, a biztonsági ágazat fejlesztéséhez és más kapcsolódó fellépésekhez nyújtott támogatás révén mozdítják elő a biztonságot. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 2016 júliusában előterjesztett módosítása arra irányult, hogy lehetővé váljon az EU számára az eszköz alapján nyújtható segítség kiterjesztése a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés finanszírozására is, a programjainak kialakítása során jobban előtérbe állítva a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot 20. A módosítás lehetővé tenné az EU számára, hogy kivételes körülmények között képzéseket és mentorálást, halált nem okozó felszereléseket és infrastruktúra-fejlesztéseket biztosítson a partnerországok katonai szereplői számára a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával vagy a fejlesztést és a fejlesztés biztonságát előmozdító kapacitásépítéssel összefüggésben. Ez összhangban áll a fenntartható fejlődés átfogó céljaival, amennyiben az Európai Unió és az érintett partnerország között konszenzus alakul ki azt illetően, hogy ez a megközelítés elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételek megőrzéséhez vagy helyreállításához, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált körülmények között. A humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés közötti kapcsolat Az EU nagy jelentőséget tulajdonít a válsághelyzetekre való azonnali reagáláshoz szükséges humanitárius segítségnyújtás és az inkább közép- és hosszú távú fejlesztési tevékenységek közötti kapcsolatnak. A humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés közötti összetett kapcsolat fokozott koordinációt tesz szükségessé. A humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés közös programjára régóta bevett kifejezés a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti kapcsolat (LRRD), és ez a nemzetközi segítségnyújtás egyik fő célját képezi. A humanitárius csúcstalálkozóról szóló, május 12-i tanácsi következtetések 21 ismét megerősítették, hogy további befektetéseket kell tennie e megközelítésbe. 19 A Bizottság C(2015) 7293 határozata. 20 COM(2016) 447 final/2,

9 Például az Iszlám Állam uralmát követő iraki stabilizáció kihívására gyors és összehangolt választ kell adni. Ezért az Európai Bizottság megkezdte a humanitárius és fejlesztési intézkedések összehangolását annak érdekében, hogy már a folyamat elején tekintettel legyenek a hosszú távú fejlesztésre, továbbá a Bizottság szolgálatai együttesen átfogó cselekvési tervet készítettek, amely a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti kapcsolat koncepciójának megfelelően az összes tevékenységet és tervet integrálja, a tagállamokkal és a hasonló nézeteket valló donorokkal való további szoros programozás szándékával. 8

10 3. Elszámoltathatóság és eredmények Az Európai Bizottság az EU fejlesztési és együttműködési eredménykeretén keresztül rendszeresen nyomon követi a világ különböző részein uniós finanszírozással megvalósuló fellépések eredményeit és jelentést készít ezekről. Az alábbiakban válogatásban mutatjuk be a 2015 vége és 2016 közepe között lezárult uniós finanszírozású projekteknek és programoknak tulajdonítható eredményeket. Uniós fellépések 2016 fő eredményei Jó kormányzás személy részesült közvetlenül a jogi segítségnyújtási programokból, amelyek a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításával központi szerepet játszanak a törvény előtti egyenlőség garantálásában. Konfliktusmegelőzés, békeépítés és biztonság személy részesült közvetlenül a kifejezetten a konfliktust követő polgári békeépítést és/vagy a konfliktusmegelőzést támogató programokból. Fenntartható mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és táplálkozás személy részesült a terményeik hozzáadott értékének növelését, valamint a mezőgazdasági termelők és piacok közötti kapcsolat javítását célzó vidéki tanácsadási szolgáltatásban. Energiaügy személy számára biztosítottak fenntartható energiaszolgáltatásokat. Oktatás tanár képzésére került sor, a jövőbeli tanulás és készségek megalapozásaként. Egészségügy rovarirtó szerrel kezelt, ágy fölé helyezhető szúnyoghálót osztottak szét a malária terjedésének megakadályozása érdekében. 23 Természeti erőforrások, környezetvédelem és éghajlatváltozás hektár védett területet kezeltek annak érdekében, hogy elősegítsék a biológiai sokféleség fenntartását és a természeti örökség megőrzését. Közlekedés km-nyi utat építettek, állítottak helyre vagy tartottak karban a közlekedési eszközökhöz való jobb hozzáférés érdekében, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok érdekében. Foglalkoztatás és szociális védelem személy részesült szakoktatásban és -képzésben/készségfejlesztésben és más olyan aktív munkaerőpiaci programokban, amelyek a partnerországok munkavállalóinak foglalkoztathatóságát, termelékenységét és versenyképességét voltak hivatottak javítani. A kereskedelem és a magánszektor fejlesztése vállalkozás jutott hitelhez, ami segítette őket a kockázatkerülésben és a beruházásokban. 22 A támogatásötvöző beruházások eredményei nélkül. 23 Ezekben az eredményekben szerepe volt az EU által az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap számára nyújtott folyamatos támogatásnak. 9

11 Afrika 4. Globális dimenzió 2016 áprilisában az Afrikai Unió Bizottsága és az Európai Bizottság Addisz-Abebában ült össze, hogy megvitassák az EU Afrika közös stratégia 24 prioritási területeit, ideértve a migrációt, a békét, a biztonságot és a fenntartható növekedést. Az Afrika-EU stratégiai partnerség megerősítése kulcsfontosságú politikai és együttműködési prioritás volt 2016-ban, és az EU folytatta a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására irányuló erőfeszítéseit Afrikában. A Megújított partnerség az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal 25 címmel kiadott között közleményben vázolt elképzelés célja a partnerség olyan szilárdabb szövetséggé alakítása, amely hatékonyan képes elősegíteni, hogy az egész kontinensen békés, stabil, prosperáló és ellenállóképes államok és társadalmak épüljenek ki ban jelentősen fokozódott az Afrikával a béke és biztonság terén folytatott uniós együttműködés, és az Afrikai Békekeret révén komoly támogatást biztosítottak az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet megerősítéséhez, valamint az afrikai vezetésű béketámogató műveletek pl. a Boko Haram elleni multinacionális közös munkacsoport finanszírozásához. Az elefántok és más veszélyeztetett fajok illegális vadászatának minimálisra csökkentését célzó projekt (MIKES) fellépése az orvvadászattal szemben növekedésének kezelése céljából. Az elefántok és más veszélyeztetett fajok illegális vadászatának minimálisra csökkentését célzó projekt (MIKES) célja az, hogy megbízható és pártatlan adatokat szolgáltasson Afrika, a karibi és csendes-óceáni térség legfontosabb veszélyeztetett fajainak helyzetéről és az azokat érintő fenyegetésekről, segítse a bűnüldözés javítását a vadon élő fajokra irányuló orvvadászat és kereskedelem terén, valamint szükséghelyzeti reagáló rendszert hozzon létre az érintett állatok illegális leölésének és kereskedelmének hirtelen Fotó: APN Michael Lorentz Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért működése: A Száhel-övezet és Csád-tó 2016 végéig összesen 918,5 millió EUR értékben 65 projektet hagytak jóvá az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Száhel-övezetre és a Csád-tó régiójára vonatkozó keretében, amely a migráció olyan jelentős származási és tranzitországaira is kiterjed, mint például Mali, Niger, Nigéria és Szenegál. A projektek többek között a következőkre irányulnak: a legkiszolgáltatottabb csoportok ellenálló képességének fokozása a származási országokban, a fiatalok foglalkoztatásának, a magánszektor fejlesztésének és a vállalkozói készségeknek az ösztönzése, a civil társadalom radikalizálódás elleni tevékenységeinek támogatása, élelmezés- és táplálkozásbiztonság, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, szociális védelem. A bővítési régió Az Európai Bizottság tovább dolgozott középtávú bővítési stratégiájának végrehajtásán, amint ezt az EU bővítési stratégiájáról szóló, 2016 novemberében elfogadott közlemény 26 ismerteti. A JOIN(2016) 52 final, COM(2016) 715,

12 csatlakozási folyamatban továbbra is erőteljes hangsúlyt helyez az először a legfontosabbak elvre, amelynek értelmében a fő kérdések közé a következők számítanak: jogállamiság, alapvető jogok, a demokratikus intézmények ezen belül a közigazgatási reform megerősítése, valamint a gazdasági fejlődés és versenyképesség. Az európai szomszédságpolitika országai 2016-ban került sor a felülvizsgált európai szomszédságpolitika (ENP) 27 bevezetésére. Az ENP fontos uniós politikai prioritásként kezeli az EU szomszédságában levő országok stabilizációját. Az elmúlt év során az EU intenzívebbé tette kapcsolatait a szomszédságpolitikai partnerországokkal, tárgyalásokat indítva a partnerségi prioritásokról mind a keleti, mind a déli szomszédság viszonylatában. Az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával fennálló kapcsolatok terén előrelépést hozott az egyes társulási megállapodások végrehajtásának folytatása ban a déli regionális együttműködés előmozdítása érdekében folytatódott a szakpolitikai párbeszéd az Európai Unió és az Unió a Mediterrán Térségért között. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap 2014 decemberében jött lére a válságra vonatkozó koherens és integrált uniós válasz lehetővé tétele érdekében. Az alap eredetileg a Szíriával szomszédos országokra, azaz Jordániára, Libanonra és Törökországra összpontosított, ám 2015-ben kiterjesztették Irakra, majd a menekültügyi válságban érintett nem uniós országként a Nyugat-Balkán országaira is végéig a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap az elfogadott hozzájárulásokat nézve 932 millió EUR-t mozgósított, mely összegből 815 millió EUR származott az uniós költségvetésből, 92 millió EUR a tagállamok hozzájárulásaiból, 24 millió pedig Törökországtól. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap működése: egészségügy, megélhetés és kapacitásépítés A Vöröskereszt/Vörösfélhold közreműködésével öt országban működő, 53 millió EUR értékű kiemelt program legalább menekült számára nyújt segítséget Törökországban, Libanonban, Észak- Irakban, Jordániában és Egyiptomban, a megélhetésre, az egészségügyi ellátásra és a kapacitásépítésre irányuló projektek révén. Ázsia, Közép-Ázsia és a csendes-óceáni térség 2016-ban a globális stratégia további lendületet adott az EU Ázsiával kapcsolatos szerepvállalásának. A globális stratégia elismeri az Európát Ázsiához fűző történelmi kapcsolatokat és az európai jólét és az ázsiai biztonság közötti közvetlen összefüggést. Kiemelt területnek számít az EU és Ázsia közötti biztonsági együttműködés elmélyítése, többek között a terrorizmus elleni küzdelem terén, valamint az EU és Ázsia közötti összeköttetések javítása. Az EU folytatta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló ENSZmenetrenddel összefüggésben szorosabb kapcsolatokat építsen ki a főbb nem uniós támogatásnyújtókkal, és 2016 folyamán sikeres csúcstalálkozók révén megerősítette az Indiával, Kínával, illetve Japánnal fenntartott stratégiai partnerségét. Az EU továbbra is támogatta Ázsiában az államépítést és a megbékélést, például Afganisztán, Mianmar/Burma és Nepál esetében. Az EU 2016 októberében igen sikeres konferenciát rendezett Brüsszelben Afganisztánról, amelyen több mint 13 milliárd EUR összegű felajánlás született. Az El Niño hatásaival szembeni küzdelem

13 2016-ban közel 550 millió EUR-t biztosítottak az El Niño jelenségből adódó szélsőséges időjárási helyzet pusztító következményeit elszenvedő embereknek. A finanszírozás révén az éhínség és aszály azonnali veszélyének kezelése mellett a hosszú távú ellenálló képesség megerősítését és az élelmezésbiztonság javítását célzó intézkedésekre is sor került. Latin-Amerika és a Karib-térség 2016-ban a kolumbiai kormány és a FARC közötti békemegállapodással véget ért a világ történelmének leghosszabb belső konfliktusa. Az 50 évig tartó erőszak több mint ember halálát okozta, és több mint öt millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. Az EU kulcsfontosságú szerepet játszott a megállapodás kialakításában, és decemberben kezdeményezték az Uniós Békealap Kolumbiáért létrehozását, amelyben rekordnak számító arányban 19 uniós tagállam vesz részt 28. A korábbi sikeres alapok mintáját követve e kezdeményezés lehetővé teszi a források, a szakértelem és a fellépések összefogását, és célirányosabb, összehangoltabb és megfelelőbben reagáló intézkedésekkel támogatható a békefolyamat és nyújtható új remény Kolumbia lakosainak. Alternatív fejlesztés Peruban Peruban a Satipo régióban működő alternatív fejlesztési program (DAS) az EU és a perui kormány által finanszírozott kétoldalú program, amely arra irányul, hogy Peruban az Amazonas mentén csökkentse a szegénységet, elősegítse a társadalmi integrációt és megelőzze az illegális kokatermelést. A program támogatást nyújt a helyi termelők számára alternatív termékek például kávé vagy kakaó előállításához, és megkönnyítette a nemzeti és nemzetközi piacokhoz való hozzáférésüket, javítva ezzel a jövedelmüket. Mindezt egy földtulajdon-jogokat biztosító program egészíti ki, a mezőgazdasági vállalkozók következő generációinak javát szolgálva. 28 Horvátország, Cseh Köztársaság, Ciprus, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság, Szlovákia és Szlovénia. 12