ÁTLÁTHATÓSÁG A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁNÁL, ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATTÁRHÁZ KÖFOP VEKOP-15

Átírás

1 ÁTLÁTHATÓSÁG A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁNÁL, ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATTÁRHÁZ KÖFOP VEKOP-15 Pénzügyi menedzsment információs rendszer tervezése, fejlesztése és implementációja, valamint a megvalósításhoz szükséges licenszek és hardverelemek szállítása MŰSZAKI LEÍRÁS A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. (6) bekezdés a) pontjában előírt kötelezettségnek eleget téve ezúton ellenjegyzem a közbeszerzési dokumentumok részét képező módosított műszaki leírást:

2 Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK 4 2. AZ ÁTLÁTHATÓSÁG A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁNÁL, ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATTÁRHÁZ PROJEKT BEMUTATÁSA A dokumentumban használt fogalmak bemutatása A fejlesztés célja, elvárt eredmények Az államháztartási adattárház komponensei, eredménytermékei, szolgáltatásai Az államháztartási adattárház projekt szervezeti keretei Az államháztartási adattárház projekt megvalósítás tervezett ütemezése A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRBAN JELENLEG MŰKÖDŐ RENDSZEREK BEMUTATÁSA INTEGRÁLT KÖNYVVITEL ALKALMAZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSÁT SZOLGÁLÓ ALRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA A fejlesztés célrendszere A fejlesztés indokoltsága Az Integrált Könyvviteli Alkalmazás és a Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer tárgyú beszerzés sikerkritériumai A szervezeti, működési és technológiai környezete Jogszabályi környezet A megvalósítandó rendszerek által érintett szakmai folyamatok A PROJEKT TERJEDELMÉNEK LEHATÁROLÁSA A fejlesztés szakmai terjedelmének meghatározása A fejlesztés becsült időigénye A PROJEKT SZAKASZAI ÉS EREDMÉNYTERMÉKEI Rendszertervezés Megvalósítási (fejlesztési) szakasz Implementációs szakasz Éles indulás szakasz Projekt és modulszintű termékek elhatárolása MEGVALÓSÍTANDÓ RENDSZER, RENDSZERELEMEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Távlati célok A fejlesztés informatikai terjedelme Kialakítandó modulok meghatározása Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer fejlesztése KÖR-KM rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése Licenc és hardver szállítás, környezetek kialakításának feladatai KÖR-KM rendszer implementálásának feladatai KÖR-KM és kapcsolódó rendszerek integrációjának feladatai Migrációtervezés és migráció Teszttervezés és tesztelés 37 2/92

3 Oktatástervezés és oktatás Éles üzemi támogatás Integrált könyvviteli alkalmazás fejlesztésének feladatai INKA rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése Licenc- és hardverszállítás, környezetek kialakításának feladatai INKA rendszer implementálásának feladatai INKA és kapcsolódó rendszerek integrációjának feladatai Migráció tervezés és migráció Teszttervezés és tesztelés Oktatástervezés és oktatás Éles üzemi támogatás Hibabejelentés Integrációs pontok a kialakítandó modulok között Rendszerkapcsolatok technológiája Rendszermodulok közötti kapcsolatok technológiája Tervezett adatkapcsolatok más kincstári rendszerekkel Tervezett kapcsolatok külső rendszerekkel RENDSZEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Általános követelmények Funkcionális követelmények KM - Költségvetési Modul funkcionális követelményei KÖR - Költségvetési szervek és fejezetek könyvelési rendszerének funkcionális követelményei INKA integrált könyvviteli alkalmazás funkcionális követelményei Az Adatkapcsolati Alrendszer (AKA) funkcionális követelményei Technológiai követelmények Architektúra Környezetek Fejlesztésre vonatkozó követelmények Válaszidők Biztonság Felhasználó kezelés Rendelkezésre állás Rendszerdokumentációkra vonatkozó követelmények Oktatásra vonatkozó követelmények Tesztelésre vonatkozó követelmények Migrációs követelmények Integrációs követelmények Költségvetési Modul integrációs követelményei KÖR modul integrációs követelményei INKA modul integrációs követelményei Méretezési követelmények KM méretezési követelményei KÖR modul méretezési követelményei INKA modul méretezési követelményei ÁBRAJEGYZÉK SZÁMÚ MELLÉKLET: INFRASTRUKTÚRA ELVÁRÁSOK 88 KORMÁNYZATI HOSTING SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA (NISZ HOSTING ELVÁRÁS) 89 3/92

4 1. ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentum az Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projekt megvalósításához kapcsolódóan az Integrált könyvviteli alkalmazásra (INKA), a központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszerére (KÖR) és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó, a könyvelési rendszerek analitikájának részét képező, a Kincstár által bonyolított tranzakciókat kezelő és elemző informatikai alkalmazásra (Költségvetési Modul KM) vonatkozó műszaki specifikációt, a megvalósítás követelményeit tartalmazza. Célja az Integrált könyvviteli alkalmazás (INKA), a Központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszere (KÖR) és a Költségvetési Modul (KM) tervezése, fejlesztése és implementációja, valamint a megvalósításhoz szükséges licencek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárás műszaki specifikumainak strukturált és egységes keretek között történő rögzítése. A KÖFOP évre vonatkozó éves fejlesztési keretében került nevesítésre és jóváhagyásra a KÖFOP VEKOP-15 azonosító jelű, Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház elnevezésű fejlesztési javaslat (a továbbiakban: projekt). A projekt fő célkitűzése az államháztartási információs rendszer fejlesztése, az államháztartási adat- és információáramlás racionalizálása, adattárház és korszerű döntéstámogató funkciók kialakítása és a transzparencia növelése. A fejlesztést a Magyar Államkincstár (a továbbiakban Kincstár) és a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. konzorciuma a KÖFOP 2. prioritásához ( a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban ) kapcsolódva kívánja végrehajtani. A Kormány a KÖFOP éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatának 2. számú mellékletében az Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projektet a KÖFOP 2. prioritására vonatkozóan kiemelt projektként nevesíti. A kiemelt projekt keretében a KÖFOP 2. prioritásának 2. számú egyedi célkitűzéséhez illeszkedve a Magyar Államkincstár kincstári szakrendszereinek integrálása történik meg, lehetővé téve az adatok összevont kezelését, elemzését és online módon elérhetővé tételét. A projekt egy átfogó, stratégiai szintű programterv része, amelynek másik elemeként a Kincstári Adattárház mellett a KÖFOP számú Az önkormányzati ASP 2.0 projekt keretében megvalósítandó ASP adattárház és kiaknázó licencek szállítása, tervezése, implementációja, integrációja, bevezetése, a bevezetés projektvezetése, oktatása, valamint próbaüzemi támogatási szolgáltatás nyújtása tárgyú projektje keretében egy önkormányzati ASP Adattárház megvalósítása is folyamatban van. Az ún. ASP 2.0 projekt az önkormányzati ASP (alkalmazásszolgáltatást nyújtó informatikai) rendszerek továbbfejlesztését és országos kiterjesztését, továbbá ezen adatokra épülő önkormányzati adattárház kialakítását valósítja meg. Az önkormányzati ASP Adattárház biztosítja az ASP-szakrendszerekben kezelt adatok részletes elemzését. Az ASP adattárházban tárolt adatok részletes elemzésében a jelen projekt keretében megvalósításra kerülő döntéstámogató BI eszközök is részt fognak venni az ASP adattárház és Kincstár adattárház tervezett együttműködésének köszönhetően. Az ÁROP számú, Pénzügyi igazgatás folyamatainak és szabályozásának átalakítása című kiemelt projekt keretében került kialakításra a Magyar Államkincstár új intranetes és internetes felülete, amely szorosan együttműködik a belső használatú Adattárház kiaknázó és elemző rétegével, illetve a külső, közvélemény tájékoztatását szolgáló Közpénzügyi Portállal. A tervezett projekt forrásadatbázisként tekint a Magyar Államkincstár EKOP számú, A Központosított Illetményszámfejtő Rendszer fejlesztése (KIRA) című kiemelt uniós projektjének eredményeire. A KIRA rendszer adatbázisa a megfelelő anonimizálás és bizonyos szintű aggregálása után betöltésre kerül az új kincstári Adattárházba. 4/92

5 Jelen fejlesztés előzménye az EKOP azonosító számú Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR) című projekt, amelynek a Kincstár által üzemeltetett, megvalósult elemei (KGR-K11 beszámoló gyűjtő modul és IKM FI intézményi könyvelési modul) szintén az adattárház forrásrendszereivé válnak. KÖFOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) projekt megvalósításával létrejövő információs rendszer számára jelen projekt kapcsolódási lehetőséget biztosít az államháztartási adattárház keretrendszerhez. Jelen projekt eredménytermékei által nyújtott szolgáltatások információforrásként szolgálhatnak majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem későbbi kutatásaihoz. A projekt előkészítésének keretében benyújtásra került a pályázat Támogatási kérelme április 28-án. 5/92

6 2. AZ ÁTLÁTHATÓSÁG A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁNÁL, ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATTÁRHÁZ PROJEKT BEMUTATÁSA 2.1. A dokumentumban használt fogalmak bemutatása OGP: Open Government Partnership, Nyílt Kormányzati együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezés, melynek célja az átlátható gazdálkodás támogatása a közigazgatásban. KÖFOP: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program VEKOP: Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program MDM: Master Data Management alkalmazás, törzsadatkezelő. FMIS: Pénzügyi Információs Rendszer IFMIS: Integrált Pénzügyi Információs Rendszer. A projekt tekintetében az Integrált Könyvviteli Alkalmazás és a Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer összevont elnevezése. INKA: Integrált Könyvviteli Alkalmazás KM: Költségvetési modul KÖR: Központi könyvelési rendszer OTR: Országos Támogatásellenőrzési Rendszer KGR: Költségvetés Gazdálkodási Rendszer KIRA: Központosított Illetményszámfejtő Rendszer KSZR: Kincstári Számlavezető Rendszer KGR-K11: Beszámoló- és adatszolgáltatási rendszer KTÖRZS: Központi törzsadatkezelő alkalmazása. Közhiteles Törzskönyvi Nyilvántartás AKA: Adatkapcsolati alrendszer TSH: A költségvetési feladatokat ellátó rendszer (előirányzat kezelés, finanszírozás) TRD: Treasury Dream, kincstári könyvelő rendszer. KNETTO: Kincstári Nettó közteherutalás OLTP: On Line Transaction Processing (online tranzakció feldolgozás, központi eleme a tranzakció végrehajtása, melynek keretében az adatbázis egyes objektumait a felhasználók egyidejűleg, kis tranzakciók végrehajtásával módosítják és lekérdezik). OLAP: On Line Analitical Processing (online analitikai feldolgozás, központi eleme az adatok többdimenziós, interaktív lekérdezése, melynek keretében a felhasználók jellemzően nagytömegű adat, többdimenziós nézetét állítják elő elemzés céljából) A fejlesztés célja, elvárt eredmények A fejlesztést a Magyar Államkincstár (a továbbiakban Kincstár) és a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. konzorciuma a KÖFOP 2. prioritásához ( a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban ) kapcsolódva kívánja végrehajtani. A Kormány a KÖFOP éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatának 2. 6/92

7 számú mellékletében az Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projektet a KÖFOP 2. prioritására vonatkozóan kiemelt projektként nevesíti. A kiemelt projekt keretében a KÖFOP 2. prioritásának 2. számú egyedi célkitűzéséhez illeszkedve a Magyar Államkincstár kincstári szakrendszereinek összekapcsolása történik meg, lehetővé téve az adatok összevont kezelését, elemzését és online módon elérhetővé tételét. Magyarországon az éves költségvetési törvények végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat nagyrészt a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) látja el. Az állami költségvetés végrehajtása során a Kincstár felelős a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a likviditás menedzseléséért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért. A Kincstár emellett a közpénzek elköltésének folyamatba épített felügyelője is, így a pénzügyi igazgatás legfőbb intézményeként feladatát képezi a közpénzek útjának nyomon követése is. A központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó folyamatok és információs háttér jelenlegi működése nem a nemzetközi trendeknek megfelelő mértékben támogatja a közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságát. Egyes friss nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy Magyarország nem szerepel az élmezőnyben a költségvetési rendszer átláthatóságának megítélését tekintve. 1 A közérdekű adatokhoz való jobb hozzáférés mellett fontos, hogy az adatok megbízható, naprakész információval szolgáljanak. Jelenleg a költségvetési folyamatokhoz kapcsolódó információs rendszerek jellemzően egymástól elszigetelten működnek, naprakész, központi nyilvántartás, az adatok összesítése a kötelezettségvállalásokról nem biztosított. A költségvetési előirányzatok alakulása csak egyeztetéseket követően, havonta kerül összegzésre, megnehezítve az időben történő beavatkozást a döntéshozók számára. A Kincstár és a külső analitikus helyek által nyilvántartott központi kezelésű előirányzatok pénzforgalmi és állományi adatainak rögzítése jelenleg informatikailag nem egységes nyilvántartási szempontok szerint történik. Az analitikus nyilvántartók az összesített havi adatszolgáltatásaikat részben manuális munkával teljesítik, amely lassítja az adatfeldolgozást és adatminőségi problémákat okozhat. Az átláthatóságot támogató, a számviteli és statisztikai módszertani elvárásoknak megfelelő adat- és információáramlást biztosító rendszer kiépítése megalapozottabb döntéshozatalt, a kritikus pontok időben történő felismerését eredményezi. 1 A vizsgált 102 ország közül Magyarország a 45. helyen végzett a költségvetési rendszer átláthatóságáról szóló Open Budget Survey (OBS) szeptember 9-én bemutatott felmérése alapján. Ezzel hazánk az Európai Unióban sereghajtó ebben a mutatóban, de a vizsgált OECD-országok közül is csak Törökországot előzzük meg. A felmérést Magyarországon a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) készítette el. 7/92

8 A költségvetési folyamatokhoz kapcsolódó információs rendszerek akkor tudják az átláthatósággal és a naprakész adatszolgáltatással kapcsolatos követelményeket hatékonyan és jól teljesíteni, ha a folyamat elvi alapokon nyugvó, logikus és komplex költségvetési osztályozásra épül. Egy ilyen 1. ábra: Államháztartási Pénzügyi Információs Rendszer nomenklatúra szerint működtetett teljes körű és zárt információs rendszer kialakítása tudja teljesíteni mind a számviteli, mind a statisztikai elvárásokat. Indokolt tehát egy olyan államháztartási pénzügyi információs (FMIS) rendszer létrehozása, amelybe az elérhető információk, a rendelkezésre álló adatok naprakészen becsatornázhatóak, és amely pontos, megbízható adatokkal szolgál, valamint lehetővé teszi a közpénzek útjának naprakész nyomon követését és azok online elérését. E rendszer működtetésében, az adatok előállításában, továbbításában, kinyerésében és hasznosításában a Magyar Államkincstár számos szakterülete részt vesz. Ugyanakkor a különböző szakmai, informatikai feladatok elvégzésére, koordinálására jelenleg a Kincstárban nincs kiépített rendszerszervezői kompetencia. Ezért szükséges az emberi, tapasztalati, képességbeli és tudásbeli kompetenciák összegyűjtése, fejlesztése, továbbá az államháztartási pénzügyi információs rendszer hosszú távú működésének biztosítása egy kompetencia-központ keretében, amelynek integrálódnia kell a napi munkába. Az elemzési és döntéstámogató lehetőségeken túl az éves költségvetési törvények végrehajtása során egyre nagyobb mértékben kerül előtérbe az átláthatóság követelménye. Az Országgyűlés, a Kormány, a Költségvetési Tanács mellett az EU direktívái is megfogalmazzák az ezzel kapcsolatos elvárásokat. A Nyílt Kormányzati Együttműködés című kezdeményezés (Open Government Partnership, OGP) első nemzeti akciótervére vonatkozó előrehaladási jelentés megállapította a Magyar Államkincstár honlapján szerkeszthető, számszerű és grafikus formában közzétételre került központi költségvetési adatok kapcsán az online adatbázis naprakészségének, közérthetőségének, szakpolitikai elemezhetőségének, valamint a grafikus megjelenítés színvonalának javításának szükségességét, melynek teljesítését Magyarország a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés keretében a évekre tett vállalásairól szóló második akciótervéről szóló 1460/2015. (VII. 8.) Korm. 8/92

9 határozatban elrendelte. A vállalás teljesítéséhez közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgári tájékoztatást biztosító Közpénzügyi Portál Az államháztartási adattárház komponensei, eredménytermékei, szolgáltatásai A projekt eredményeképp létrejövő komplex, integrált informatikai megoldások, a hozzájuk kapcsolódó kompetencia- és folyamatfejlesztés célja, hogy sztenderd ügyviteli folyamatokat biztosítson, csökkentse a back-office adminisztrációs terheit, az információs háttér megteremtésével hozzájáruljon a megalapozott döntéshozáshoz, biztosítsa a közpénzek felhasználásának átláthatóságát minden érintett számára. A következő ábra szemlélteti a projekt során előálló eredménytermékek (narancssárga ábraelemek) kapcsolatát azok felhasználási lehetőségeivel, illetve az egyéb lehetséges kapcsolódó rendszerekkel: 2. ábra: A projekt eredménytermékei és felhasználási területei Mindezek alapján a projekt az alábbi célokat a felsorolt eredménytermékek létrehozásával kívánja elősegíteni: Költségvetési szervek és fejezetek könyvviteli alkalmazása (KÖR) Költségvetési modul (KM) Integrált könyvviteli alkalmazás (INKA) Egységes Törzsadatkezelő Megoldás 9/92

10 KINCS-TÁR adattárház Közpénzügyi Portál Beszámolórendszer Komplex központi kontrollt és lokális adminisztrációt támogató, együttműködő rendszerelemek létrehozása - Az adatminőség javítása az adattárház előtétrendszereinek fejlesztésével A cél elérése érdekében a projekt részét képezi a Költségvetési szervek és fejezetek könyvviteli alkalmazása (KÖR) és az Integrált könyvviteli alkalmazás (INKA) létrehozása, amely a lokális adminisztrációt egységes nyilvántartási szempontok szerint működteti. Emellett kialakításra kerül a Költségvetési modul (KM), amely biztosítja a központi kontrollt az előirányzatok teljes folyamatának követésével. A Kincstáron belüli adatkohézió megteremtése az előtétrendszerek és egy törzsadatkezelő megoldás fejlesztésével A Projekt részeként Egységes Törzsadatkezelő Megoldás (MDM) kerül kifejlesztésre, amely biztosítja, hogy a különböző előtétrendszerekből származó adatok egységes módon legyenek értelmezhetők és elemezhetők. Kincstáron belüli adattárház kiépítése - Kincstári Adattárház (KINCS-TÁR) kifejlesztése Az előtétrendszerek fejlesztését követő feladat a Kincstár kulcsrendszereinek adattárházba szervezése és az ezekre épülő kormányzati döntéstámogató megoldások bevezetése. A program megvalósulásával létrejön az Kincstári Adattárház (KINCS-TÁR), amely megteremti az alapját a költésvetés végrehajtásához kapcsolódó adatok strukturált és ellenőrzött tárolására. Ez elengedhetetlen feltétele a fentiekben felsorolt adatok gyors, hatékony és biztonságos kinyerésének és elemzésének. Együttműködő adattárházak csatlakozási lehetőségének biztosítása - Államháztartási adattárház keretrendszer A Kincstári Adattárház fentieknek megfelelően kiegészül az önkormányzati ASP Adattárházban kidolgozott, és az államháztartási elemzések szempontjából releváns önkormányzati adatokat (gazdálkodási és adó) tartalmazó adattárház rendszerrel, amelyek együttesen az Államháztartási Adattárház Rendszer gerincét fogják képezni. Az ASP adattárház bevezetés jelenlegi ismert ütemezését alapul véve a Kincstári adattárház és az ASP adattárház együttműködése 2018 végétől megvalósulhat. Döntéstámogató rendszerfejlesztés BI eszközökkel A beszámolórendszer kontrollfunkciójának célja, hogy az elkülönült és különböző platformokon működő forrásrendszerekben és egyéb adatállományokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat adattárházba gyűjtse, konszolidálja, és célirányos kiaknázó eszközök alkalmazásával, megfelelő hatékonysággal elemezhetővé tegye. A rendszer elősegíti, hogy a vezető döntéshozók automatikusan és rendszeresen előállított, naprakész információhoz juthatnak. Az információk elérési ideje jelentősen lecsökken és a költségvetési folyamatok transzparenciája növekszik. Emellett az államháztartás tervezési és ellenőrzési tevékenységében résztvevő szervezetek számára is biztosítja a monitorozás lehetőségét. Átláthatóság és állampolgári részvétel erősítése A civil szervezetek bevonásán keresztül egy olyan online működésű webes felület kerül kialakításra (Közpénzügyi Portál), amely lehetővé teszi a nyílt kormányzati adatok naprakész közzétételét BIeszközökkel is közvetlenül elemezhető módon a lakosság, a vállalkozások és egyéb társadalmi szervezetek számára. Adattárház eredményeinek beépítése a szervezet napi munkavégzésébe 10/92

11 A cél elérése érdekében, Kompetencia- és szervezetfejlesztés keretén belül el kell végezni a fenti tevékenységek eredményének felhasználását elősegítő belső szabályozások kialakítását - költségvetési számvitel központi támogatását végző szakemberek képzését, másrészt az adattárház és a BI-eszközök fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez és hasznosításához értő szakemberek (informatikusok, elemzők, vezetők) képzését. Ehhez kapcsolódóan az adatgyűjtésre, feldolgozásra és elemzésre irányuló módszertani anyag kerül kidolgozásra, valamint az ehhez kapcsolódó jogszabályok előkészítése is megvalósul Az államháztartási adattárház projekt szervezeti keretei Az államháztartási adattárház KÖFOP VEKOP-15 projektszervezet az alábbi konzorcium tagok és együttműködő partnerek közreműködésével kerül kialakításra: Magyar Államkincstár, KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. A projekt felhasználói a konzorcium tagjain kívül elsősorban a következő szervezetek lesznek: Miniszterelnökség, mint Irányító Hatóság, és mint az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium. Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az államháztartásért, az adópolitikáért, az iparügyekért felelős, illetve a helyi önkormányzatok költségvetési szabályozási rendszerére, kiegyensúlyozási mechanizmusára javaslatot tevő minisztérium. Belügyminisztérium, mint a Kormány helyi önkormányzatokért felelős tagja, amely összehangolja a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, közreműködik a mindenkori éves költségvetési törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében található költségvetési támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az ezt elősegítő információs rendszer működtetésében és a költségvetési támogatások nyújtásában, a közfeladatok ellátásához szükséges jogszabályok megalkotásában. Állami Számvevőszék feladata, hogy megállapításaival, javaslataival támogassa a közpénzekkel, közvagyonnal való szabályos, célszerű, eredményes és hatékony gazdálkodást. 11/92

12 2.5. Az államháztartási adattárház projekt megvalósítás tervezett ütemezése A KÖFOP VEKOP-15 Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projekt december 12. és december 12. között (pénzügyi zárás: legkésőbb március 1.) 24 hónapos időtartam alatt az alábbi mérföldkövek szerint ütemezett: az előkészítési szakasz (M0) lezárása napjával megtörténik, mely magában foglalja a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges dokumentációk, a Projekt Alapító Dokumentum valamint a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítését és a projekt lényegét tekintve a közbeszerzési eljárások megkezdését. a KINCS-TÁR Adattárház kifejlesztésének 1. üteme, azaz az elsődlegesen csatlakozásra kijelölt forrásrendszerek (KIRA, OTR, T-20**, KSZR, KGR-K11, TSH, KTÖRZS) adatainak adattárházi tárolásával és a Közpénzügyi Portál kialakítása várhatóan napjával zárul; az egységes törzsadatkezelő funkciók (MDM) kidolgozása napjával zárul; a Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer és az Integrált könyvviteli alkalmazás (együtt: IFMIS) kifejlesztése, továbbá a módszertani anyag és bevezetési forgatókönyv kidolgozása napjával zárul; a KINCS-TÁR Adattárház kifejlesztésének 2. üteme, az Államháztartási adattárház keretrendszer kidolgozása, a Beszámolórendszer kontroll-funciójának kialakítása, a Belső szabályzatok megújítása, a Kompetenciafejlesztés végrehajtása és a projekthez kapcsolódó Jogszabály-módosítások előkészítése napjával zárul. A KÖFOP VEKOP-15 projekt eredménytermékek által definiált mérföldköveit, illetve azok tervezett megvalósítási határidejét az alábbi táblázat foglalja össze. 12/92

13 1. táblázat: KÖFOP VEKOP-15 projekt mérföldkövek és tervezett határidő

14 3. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRBAN JELENLEG MŰKÖDŐ RENDSZEREK BEMUTATÁSA A Kincstár jogszabályban meghatározott feladatait támogató informatikai alkalmazásokról általánosságban elmondható, hogy szigetszerűen, egymástól elkülönülve, többnyire on-line adatkapcsolat nélkül működnek. Ezek a rendszerek a Kincstár létrehozása óta eltelt 20 évben kerültek ki- és továbbfejlesztésre, a folyamatosan felmerülő és változó igények alapján. Mivel a funkciók bővítése általában új rendszerelemek létrehozásával járt, ezért az alkalmazások száma fokozatosan nőtt, miközben az egyre összetettebb kincstári feladatokat már csak bonyolult folyamatok mentén, általában emberi beavatkozás hozzájárulásával tudták megvalósítani. A Kincstár által használt rendszereket az alábbi fő funkciók mentén csoportosítottuk: 3. ábra: A projekt előtétrendszere kapcsán érintett jelenlegi kincstári IT rendszerek Az alábbi ábrán összefoglaltuk a Kincstár jelenlegi IT rendszereit, azok külső kapcsolatait, és a köztük lévő fontosabb adatáramlásokat, illetve azok irányát. Az egyes rendszereket és az azok közötti kapcsolatokat a későbbi fejezetekben részletezzük.

15 4. ábra: A projekt előtétrendszere kapcsán érintett kincstári rendszerek kapcsolatai jelenleg Összefoglalva a kincstári informatikai rendszereket az alábbiak szerint lehet jellemezni: A Kincstár informatikai rendszerei folyamatosan, különböző időpontban, a fejlesztés pillanatában korszerűnek tekinthető technológiával jöttek létre. Az alkalmazott technológia a rendszerek életkorának függvényében egyes esetekben korszerű, más rendszerek esetében kifutó, már nem támogatott. Az alaptechnológiák frissítése elmaradt, számos alkalmazás klasszikus kétrétegű (kliens szerver) architektúrában működik. Az egyes rendszerek sziget rendszerként működnek, az integráció részleges. A napi működéshez szükséges funkciók egy része nincs informatikai rendszerrel lefedve, ezeket a Kincstár szakemberei elsősorban Excel táblázatokkal pótolják. A törzsadatkezelés nem integrált, több rendszerben párhuzamosan történik törzsadatok rögzítése. Nincs egységes felhasználó- és jogosultságkezelés (szigetrendszerek). A külső felhasználók a később létrejött rendszerekbe (pl. KGR-K11, KIRA) be tudnak lépni, a korábbi rendszerekhez (pl. TSH, KNETTO) adatküldő-fogadó alrendszerrel biztosítják a hozzáférést. Ez időben lassú, emberi munkaerőben költséges megoldás. Jelenleg nincs olyan informatikai rendszer, ahonnan az egyes szakterületek az adatokat egységesen kezelhetnék, elemezhetnék (adattárház funkciók). Az intézmények rendszereivel történő integráció szinte teljesen hiányzik. Az adatok Excel táblázatokban vagy űrlapokon mozognak. Az Excel táblákkal és az utólag ellenőrzött űrlapokkal (eadat) az a probléma, hogy hibákat tartalmazhatnak, azaz tételesen ellenőrizni kell őket, tehát kézi feldolgozást igényelnek. Automatizált folyamatokban Excel csak output lehet, humán felhasználásra alkalmas, de a rendszerek közötti (B2B) kommunikációra alkalmatlan. 15/92

16 4. INTEGRÁLT KÖNYVVITEL ALKALMAZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSÁT SZOLGÁLÓ ALRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA A modulok fejlesztését párhuzamosítva és agilis módszertannal szükséges végezni a bevezetendő rendszerek tekintetében. A projekt keretében megvalósításra kerülő Integrált Könyvviteli Alkalmazás (INKA) és a Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer egy fejlesztési ütemben kerül megvalósításra. A beszerzést követően a rendszertervezés, rendszerfejlesztés, tesztelés, oktatás és éles indulás tradicionális informatikai rendszerfejlesztési szakaszok mentén zajlik a beszerzés tárgyát képező rendszerek bevezetése. Az egyes szakaszokhoz kapcsolódó határidőket a 10. Megvalósítás ütemezése fejezet tartalmazza. Jelen műszaki leírás további fejezeteiben a beszerzés tárgyát képező Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer két jól elkülöníthető funkcionalitás mentén kerül bemutatásra. A Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer két funkcionálisan elkülöníthető modulja a Központi Könyvelési Rendszer (továbbiakban: KÖR) és a Költségvetési Modul (továbbiakban: KM), melyek funkcionalitása a következő: KÖR: központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszere, melyek az intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok könyvviteli elszámolását támogatja. KM: költségvetési modul, mely támogatja az előirányzatok, a kötelezettségvállalások és bevételi előírások kezelését, az átutalási megbízások fogadását és ellenőrzését, a finanszírozási és központi műveletek bonyolítását, valamint mindezek alapján az előirányzat, tény és várható adatok konzisztens kezelését. A funkcionálisból fakadó különbségek miatt a dokumentum további részében megkülönböztetésre kerülnek a fentiek alapján a KÖR és KM modulok A fejlesztés célrendszere A fejlesztés indokoltsága Eredményszemléletű számvitel, nemzetközi számviteli standardok Magyarországon a 90-es években alkalmazott módosított teljesítés szemléletű (alapvetően pénzforgalmi elszámoláson alapuló) számvitelt január elsejével úgynevezett módosított eredményszemléletű számviteli rendszer váltotta fel (új államháztartási számvitel, 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet). A bevezetett új számviteli rendszer úgynevezett kétszer-kettős könyvelést valósít meg az alábbiak szerint: a költségvetési számvitel pénzforgalmi szemléletű, kiadások és bevételek elszámolására szolgál elsődlegesen, másodlagosan pedig kormányzati funkciók szerint mutatja a kiadási és bevételi adatokat; a pénzügyi számvitel eredményszemléletű, a költségeket, ráfordításokat és bevételeket elsődlegesen költség- és bevételi nemenként, másodlagosan pedig szakfeladatok szerinti bontásban mutatja meg. 16/92

17 Az üzleti szférában számos nemzetközi könyvviteli standard (IAS, IFRS, US GAAP) létezik, melyek célja a valós helyzet bemutatását garantáló szabályrendszer létrehozása. A nemzetközi / tőzsdén jegyzett vállalatok gyakorlatilag kivétel nélkül az egyik felsorolt standard szerinti számviteli- és beszámolórendszert alkalmazzák. A költségvetési szférában a 2008-as gazdasági és a nyomában felszínre került államadósság-válság adott lökést a standardok kialakításának. Jelenleg az egyetlen elismert nemzetközi, kormányzati szférára kialakított számviteli standard az IPSAS (International Public Sector Accounting Standards), mely jelenleg 38 eredményszemléletű és egy pénzforgalmi szemléletű standardból áll és szinte kivétel nélkül az IFRS/IAS standardokon alapulnak, azok kisebb-nagyobb eltéréssel alkalmazandók a kormányzati szektorban is. A harmonizált költségvetési számviteli standardok kialakításának szükségességét az Európai Unió is felismerte és megszületett egy egységes európai számviteli keretrendszer kialakításának kezdeményezése (az EPSAS - European Public Sector Accounting Standards), mely egy egységes európai számviteli keretrendszer kialakítását célozza meg. Mivel a standardok kialakítása még nem történt meg, ezért az EPSAS megítélésére nincs elegendő információ. A kormányzati szintű információs rendszer fejlesztése ennek megfelelően két dimenzió mentén történik: a megbízható és valós információk rendelkezésre állásának érdekében az eredményszemléletű számvitel alkalmazása; az ehhez szükséges integrált informatikai támogatás biztosítása, mely nagy mértékben hozzájárul a kormányzaton belül az egységesség megteremtéséhez, illetve a hatékonyság előmozdításához. Intézményi gazdálkodás Az intézmények gazdálkodását nagy mértékben meghatározza az intézményen belüli gazdálkodási felelősségek megszervezése és a hozzá kapcsolódó gazdasági adminisztrációs feladatok ellátása. Számos intézmény esetében tapasztalható, hogy a kötelezettségvállalás mechanizmusa nem működik megfelelően (nem vagy nem előzetesen veszik nyilvántartásba a kötelezettségvállalásokat, nincs fedezetvizsgálat vagy nem biztosítható a fedezet). Az új államháztartási számvitel bevezetése a kötelezettségvállalások kezelését, bizonylatolását megfelelően integrálta. Ez és az intézmények időközi költségvetési jelentésének rendszeres bekérése láthatóan javulást hozott az intézményi kötelezettségvállalások nyilvántartásában. Fejezeti gazdálkodás Az államháztartás irányítási rendszerén belül a fejezeti szint egy sajátos irányítási szisztémát képvisel. Itt találkozik az ágazati szakmai irányítás és az ehhez kapcsolódó költségvetési gazdálkodás. A gyakorlatban azonban számos jelenség árnyalja ezt az elméletben egységes képet: A jelenlegi fejezeti struktúra nem tekinthető az ágazatok tökéletes leképezésének. Számos esetben ez az állítás megállja a helyét (HM, IM, KKM), azonban számos más esetben nem beszélhetünk tiszta ágazatokról a fejezetek szintjén (BM, EMMI). A költségvetési irányítás jellemzően fejezetenként eltérő módon és intenzitással valósul meg. Meghatározott fejezetek szoros kontrollt gyakorolnak az intézményeik felett, más fejezetek ugyanakkor a jogszabályban meghatározott minimális feladatokat végzik el. A fejezeti gazdálkodás jellemzően információhiányos helyzetben van. Egyrészt az intézményi információbázis töredékével rendelkezik, mert ahhoz direkt hozzáférése nincs, másrészt nem támaszkodhat az államháztartás szintjén működő információbázisra sem. Vagyis a fejezetnek ki kell 17/92

18 alakítani és működtetni kell egy saját (belső) információs rendszert, az intézménynek pedig jellemzően adatot kell szolgáltatnia az információk rendelkezésre állásához. Amennyiben egy fejezet rendelkezik az intézményi információk széles körével, valamint erős kontrollrendszert működtet, úgy képes érdemben csökkenteni az államháztartás szempontjából kifejtendő erőfeszítéseket. A számviteli informatikai támogatás tekintetében az egyes fejezetek között jelentős eltérések vannak. Léteznek teljesen heterogén intézményi rendszerekkel működő fejezetek és vannak olyan fejezetek, ahol az informatikai támogatás már korábban egységesítésre került. Az eredményszemléletű számvitel alkalmazása jellemzően egységes képet mutat: fejezeti szinten jelenleg nincs igény az eredményszemléletű adatok felhasználására. Kivételt egyedül az egészségügyi ágazat képez, ahol az elmúlt években egy egységes eredményszemléletű költség- és fedezetszámítás (egészségügyi kontrolling) került kidolgozása, melynek bevezetése jelenleg is folyamatban van. Ettől eltekintve megállapítható, hogy az eredményszemléletű számvitel alkalmazására szakmai igény más ágazatoknál nem jelentkezik (nincs folyamatban ilyen jellegű munka). Központi előirányzatok kezelése A központi kezelésű előirányzatok az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. Az esetek nagy részében a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve csupán a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére van felhatalmazva, az ezzel kapcsolatos analitikus és szintetikus nyilvántartási és egyéb számviteli feladatokat a Kincstárral megosztva, jogszabályban és belső szabályozókban rögzített eljárásrend szerint végzik. Ezeknek az előirányzatoknak a kezelése tehát két különböző szinten történik: egyrészről a bevételeket beszedő, kiadásokat teljesítő költségvetési szerveknél, másrészről pedig jogszabályi felhatalmazás alapján a Kincstárnál. A két szint közötti kapcsolatot jogszabályok és a Kincstár belső szabályzatai határozzák meg. Az Áhsz. értelmében éves költségvetési beszámolót kell készítenie a Kincstárnak a központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről és a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételekről és kiadásokról. Jelenleg a központi kezelésű előirányzatok követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos analitikus nyilvántartások a bevételeket beszedő és a kiadásokat teljesítő szerveknél vannak (egyes esetekben a Kincstárnál). Ezek a nyilvántartások többnyire szakmai rendszerekben találhatók, vagyis olyan rendszerekben, melyek elsődleges feladata nem pénzügyi típusú feladatok ellátása vagy kiszolgálása. Sajnos a Kincstár tapasztalatai azt mutatják, hogy számos esetben nem történik meg a tételes, tranzakció szintű egyeztetés, ami a könyvelési feladatoknál a jogszabályi előírások értelmében a Kincstár által ellátandó feladatok körében rendszeres problémát jelent. Megfelelő analitika hiányában ugyanis nem lehet tételesen egyeztetni és az analitikákban összevezetni az előirt követeléseket vagy vállalt kötelezettségeket és a pénzügyileg is teljesült összegeket. A Kincstár pedig miután az analitikus nyilvántartó helyek feladása összesített adatokat tartalmaz nem tudja ezt az egyeztetést elvégezni, lévén, hogy nincs a megfelelő adatok és információk birtokában. A központi kezelésű előirányzatok kezelésében és az adatszolgáltatásban jelenleg résztvevő intézmények köre: Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Államadósság Kezelő Központ Zrt. Belügyminisztérium EXIM Export Bank Biztosító Magyar Export-Import Bank Zrt. Fővárosi és megyei kormányhivatalok Erste Lakástakarék-pénztár Zrt. 18/92

19 Fundamenta - Lakáskassza Zrt. OTP Lakástakarékpénztár Zrt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Igazságügyi Hivatal Magyar Államkincstár Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A bírságot, egyéb központosított bevételt beszedő szervezet: Belügyminisztérium BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Emberi Erőforrások Minisztériuma Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Földművelésügyi Minisztérium Fővárosi és megyei kormányhivatalok Gazdasági Versenyhivatal Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Közbeszerzési Hatóság Legfőbb Ügyészség Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Miniszterelnökség Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Nemzeti Választási Iroda Oktatási Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Országos Bírósági Hivatal Országos Rendőr-főkapitányság A Kincstár szerepe 19/92

20 Államháztartási szinten a Kincstár számos feladatot lát el, mely a költségvetési gazdálkodáshoz kötődik. a költségvetés végrehajtásának támogatása: a Kincstár hajtja végre a különböző hatáskörű előirányzat-módosításokat, melyek jellemzően a fejezetek és az általuk irányított intézmények közreműködésével történnek meg. A feladat ellátása ma nagy mértékben az e-adaton keresztüli adatszolgáltatással, kis részben pedig kézi adatfeldolgozással történik, hiszen a kezdeményezést jelentő űrlapokon túl az alátámasztó dokumentumok is beadásra kerülnek (pl.: megállapodások). pénzforgalmi szolgáltatások: itt jellemzően a számlavezetést szükséges megemlíteni, mely nem független az előző pontban részletezett előirányzat-nyilvántartási feladatoktól (kincstári előirányzat-felhasználási keret számlákon előirányzatonként (rovatonként) történik a kiadások és bevételek elszámolása. prognóziskészítés és beszámolás: az előirányzatok várható alakulására, valamint a likviditásra vonatkozó adatok gyűjtése, illetve a számviteli beszámolók összeállításának támogatása. meghatározott központi kezelésű előirányzatok könyvvezetése és beszámolása. Jelen fejlesztés szempontjából az előzőekben felsorolt feladatok közül mindegyiknek van jelentősége. A költségvetés végrehajtásának támogatása keretében a Kincstár törekszik az államháztartási szabályrendszer maximális érvényesítésére. Ezen szerepkörében jellemzően egy kontrollpontot képvisel az intézményi gazdálkodás szempontjából. A prognóziskészítés jelentősége abban áll, hogy a Kincstár a központi alrendszer szintjén hatékonyan tudja támogatni a finanszírozási igényre vonatkozó előrejelzések készítését. Amennyiben ezt a funkciót megfelelően tudja ellátni, úgy az államháztartás finanszírozási igénye csökkenthető, mivel az egyes intézmények prognózisain alapuló központi alrendszer virtuálisan egy közös forrásból finanszírozható (cash pool). Jelenleg ennek megvalósítását egy fontos tényező akadályozza: a Kincstár rendelkezik előirányzat adatokkal, illetve számlavezetőként a megfelelő kiadási és bevételi adatok is rendelkezésre állnak, ugyanakkor nem rendelkezik megalapozott adatokkal a kiadási előirányzatok várható jövőbeli felhasználására, valamint a bevételek beérkezésére vonatkozóan. A Magyar Államkincstár jelenlegi informatikai struktúrája nem teszi lehetővé a kincstári gazdálkodás teljes életciklusának nyomon követését. A közpénzek felhasználásához kapcsolódó adatok jelenleg szétszórtan, elkülönülten működő a napi működést biztosító operatív szakrendszeri nyilvántartásokban találhatóak meg, mely alkalmazások nem alkalmasak adatok összevont kezelésére és elemzésére. Az adatok elkülönülten, nem integrált módon történő kezelése számos problémát okoz: nem áll rendelkezésre olyan központi adatbázis, amely lehetővé tenné a közpénzek teljes életciklusának nyomon követését visszamenőleg is, a Magyar Államkincstár adatszolgáltatási feladatai jelenleg kizárólag jelentős manuális munkavégzéssel teljesíthetőek. A manuális munkavégzés magas aránya az adatszolgáltatások tekintetében az eltérő üzleti értelmezésből fakadó és adatminőségi problémákat is felvet, a hatékony döntéstámogató rendszerek alapját jelenti a megfelelő minőségű, koherens adatok rendelkezésre állása, jelenleg az adatok elérése nem biztosítható, azok elkülönült tárolása miatt, így hatékony döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése sem valósítható meg, a közpénzek felhasználásának elemzése, vizsgálata, modellezése a jelenlegi informatikai megoldásokkal nem valósítható meg. 20/92

21 Az Integrált Könyvviteli Alkalmazás és a Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer tárgyú beszerzés sikerkritériumai A KÖFOP VEKOP 15 Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projekt sikerkritériumait a projekt által vállalt indikátorok és műszaki-szakmai eredmények képezik. Jelen beszerzésben megvalósításra kerülő rendszerelemektől az alábbi műszaki-szakmai eredmények eléréséhez való közvetlen illetve közvetett hozzájárulás az elvárt: Műszakiszakmai eredmény Megnevezés Egységes törzsadatkezelésbe bevont rendszerek száma Élőmunkaráfordítás változása a központi kezelésű előirányzatok könyvelése során Adattárház felé adatot szolgáltató rendszerek és adatszolgáltatások száma Vállalt érték Beszerzés vonatkozó rendszereleme 5 db Integrált könyvviteli alkalmazás és Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer KM modulja 75% Integrált könyvviteli alkalmazás 5 Integrált könyvviteli alkalmazás és Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer KM és KÖR moduljai Mérföldkő / Határidő Leírás 2 / A projekt keretében megvalósításra kerülő egységes törzsadatkezelő segítségével biztosítandó az előirányzat nyilvántartó rendszerekben tárolt államháztartási egyedek törzsadatként történő kezelését. 2 / Az integrált könyvviteli alkalmazás fejlesztése és bevezetése következtében a rendszerrel pénzügyiszámviteli feladatokat ellátók ráfordított munkaóráinak csökkenése. 2 / A KINCS-TÁR adattárház célja az elkülönült kincstári szakrendszerekben keletkezett adatok integrált, meghatározott struktúrában történő tárolása. Jelen Műszaki-szakmai eredmény szerint a 2. mérföldkő végéig az adattárház irányába adatot szolgáltató rendszerek elvárt minimális száma 5. Természetesen jelen 21/92

22 Előkészített jogszabálymódosítások száma 4 db Integrált könyvviteli alkalmazás és Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer KM és KÖR moduljai műszaki-szakmai eredményhez kapcsolódóan tett vállalásokat a projekt jelen beszerzésben megvalósításra kerülő rendszerek nélkül is képes elérni, ugyanakkor jelen beszerzés rendszereitől is elvárás az adattárház felé adatok szolgáltatása. 2 / Az államháztartási gazdálkodást és számvitelt érintő jogszabálymódosítások elkészítése a megvalósításra kerülő rendszerekre közvetlen hatást gyakorolnak, mivel a rendszerek jogszabályi környezetét jellemzően az érintett jogszabályok képezik. 2. táblázat: Jelen beszerzés sikerkritériumai 4.2. A szervezeti, működési és technológiai környezete Jogszabályi környezet Jelen beszerzés jogi környezetét az alábbi jogszabályok képezik: évi CXCV. törvény az államháztartásról 2000.évi C. törvény a számvitelről évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, különös tekintettel az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló 41/2015. (VII. 15.) BM rendeletre 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 22/92

23 Európai Bizottság C(2015)5262 határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) jóváhagyásáról 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1052/2015. (II. 16.) Korm. határozat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Stratégiával kapcsolatos feladatokról 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról 1310/2015. (V. 21.) Korm. határozat a közadatok széles körű újrahasznosításához szükséges intézkedésekről 1460/2015. (VII. 8.) Korm. határozat Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés keretében a évekre tett vállalásairól szóló második akciótervéről A megvalósítandó rendszerek által érintett szakmai folyamatok A megvalósítandó rendszerek által érintett szakmai folyamatok a következők: Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer: Költségvetési modul: o Költségvetés menedzsment: előirányzat kezelés, finanszírozás o Kötelezettségvállalások kezelése o Kifizetések és bevételek kezelése o Likviditásmenedzsment o Költségvetés-monitoring Központi könyvelési rendszer: o Főkönyvi könyvelés o Előirányzat kezelés o Követelések és kötelezettségek kezelése o Pénztár kezelés o Szállítói és vevői számlák kezelése o Bankszámlák kezelése o Eszköz- és készletnyilvántartás o Kötelezettségvállalás o Költségvetés menedzsment o Komplett analitikus rendszerek 23/92

24 Integrált Könyvviteli Alkalmazás: o Főkönyvi könyvelés o Előirányzat kezelés o Követelések és kötelezettségek kezelése o Bankszámlák kezelése o Kötelezettségvállalás o Költségvetés menedzsment o Analitikus rendszerekből érkező tranzakciók, összesített feladások fogadása Kincstár KM KM Intézmény Középirányító Fejezet KÖR Piaci rsz. Felülről kezdeményezett tranzakciók KM KM 1 KM Alulról kezdeményezett tranzakciók INKA Főkönyv Analitika Analitika összegzése 3 Analitika Analitika Analitika Analitika 4 KM 2 Kincstár Előirányzat kezelője 5. ábra: A KÖR és az INKA egymáshoz való viszonya 5. A PROJEKT TERJEDELMÉNEK LEHATÁROLÁSA 5.1. A fejlesztés szakmai terjedelmének meghatározása A projekt keretében elvégzendő egyik fejlesztés a kincstári központi rendszerek, valamint az intézményi- és központi előirányzatok könyvelését támogató könyvelési rendszerek modernizációja. A projekt végrehajtásának véghatárideje december 12. A fejlesztés összetettsége miatt eddig a határidőig a teljes szakmai terjedelmet nem lehetséges egy projekt keretében megvalósítani, ezért a költségvetési modul és a könyvelési modulok bevezetése egy projekt keretében, míg a könyvelési rendszerek egységesítése egy későbbi projekt keretében kerül megvalósításra. 24/92

25 A fejlesztési koncepció informatikai fejlesztéseinek definiálásakor az alábbi modulszintű terjedelem került meghatározásra: Költségvetési modul (KM): költségvetés-menedzsment, kötelezettségvállalások kezelése, kifizetések és bevételek kezelése, likviditásmenedzsment, költségvetés monitoring. Integrált könyvviteli alkalmazás (INKA): a központi kezelésű előirányzatok könyvviteli elszámolását támogató alkalmazás. Központi költségvetési szervek, fejezetek integrált könyvviteli rendszere (KÖR): új intézményi könyvviteli rendszer. A felsorolt modulokon túl a fejlesztés terjedelme számos rendszerintegrációs szükségletet is támaszt az alábbiak szerint: Kincstári rendszerek: a költségvetési modul által lefedett funkcionalitást jelenleg ellátó alkalmazások kiváltásra kerülnek (TSH, TRD, eadat (részben az itt használt funkciók tekintetében), Bírság, Tartozás nyilvántartás), de számos olyan központi alkalmazás marad a jövőben is a Kincstáron belül, melyeket integrálni szükséges. Ezek a KGR-K11, a KNETTÓ, a KIRA, a KSZR, a KTÖRZS és az Electra. Szakrendszerek: a központi kezelésű előirányzatok ügyvitelét jelenleg számos szakrendszer támogatja. Ezek integrációja az INKA modullal szintén a megvalósítás követelményrendszerének részét képezi. A fenti sajátosságok alapján az egyes fejlesztési projektek megvalósítandó szakmai tartalma az alábbiak szerint határozható meg: 1. ütem: Költségvetési modul és könyvelési rendszerek bevezetése Ebben az ütemben a Költségvetési Modul, az INKA és a KÖR rendszerek teljes szakmai tartalommal kerülnek megvalósításra. Az akkreditáció kiterjesztéséig az intézményi könyvelési és szakrendszerek csak korlátozott funkcionalitással kapcsolódnak a KM-hez. Az egyes modulok integrációs pontjait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Integrációs pont Teljes integráció a KÖR és INKA rendszerekkel (előirányzat-módosítások, kötelezettségvállalások és utalások elektronikus fogadása és visszaigazolása) Likviditási, időarányos és teljesítményarányos finanszírozási tervek fogadása minden intézménytől, alaptól és előirányzattól Tranzakciós adatok bevitelére felhasználói (front-end) felület biztosítása a nem KÖR-t vagy INKÁ-t használó intézmények, illetve az akkreditációval még nem rendelkező intézmények számára (előirányzat-módosítások) 25/92

26 Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul Költségvetési modul INKA INKA KÖR KÖR KGR-K11 Eredeti előirányzat adatok fogadása a KGR-K11 rendszerből, időközi költségvetési jelentésekhez, beszámolóhoz módosított előirányzati és teljesítési adatok továbbítása a KGR-K11 rendszer felé. Előirányzat-módosítási adatok továbbítása az intézményi könyvelési rendszerek, a KÖR és az INKA felé. Átutalási megbízások fogadása az Electra rendszerből, illetve visszaigazolása az Electra, az intézményi könyvelési rendszerek, a KÖR és az INKA modulok részére Átutalási megbízások ellenőrzése és továbbítása a KSZR részére, visszaigazolás fogadása, feldolgozása Szervezeti törzsállományok adatainak fogadása a KTÖRZS rendszerből Nettó bér utalási állomány fogadása az Electra rendszeren keresztül KIRA rendszerből Közteher utalási állományok fogadása az Electra rendszeren keresztül KNETTÓ rendszerből Piaci könyvelési rendszerek részére interfész biztosítása, a kapcsolódás követelményeinek részletes kidolgozása Felhasználói front-end felület biztosítása és tranzakciós adatok importjának vagy kézi rögzítésének biztosítása az előirányzatokat kezelő szakrendszerek részére Tranzakciós adatok ellenőrzése, továbbítása a költségvetési modul részére, visszaigazolás fogadása Bérfeladás fogadása a KIRA rendszerből Tranzakciós adatok küldése a költségvetési modul részére (előirányzat-módosítások, kötelezettségvállalások, utalások), visszaigazolások fogadása és feldolgozása Eredeti előirányzatok átadása a költségvetési modul részére, időközi költségvetési jelentésekhez módosított előirányzati és teljesítési adatok átvétele a költségvetési 26/92

27 modulból KSZR KTÖRZS KIRA KIRA KNETTÓ Electra Átutalási megbízások fogadása a költségvetési modultól, visszaigazolás küldése Szervezeti törzsállományok küldése a költségvetési modul részére Nettó bér utalási állomány küldése az Electra részére Bérfeladási állomány küldése a KÖR részére Közteher utalási állományok küldése az Electra rendszer részére Utalási állományok fogadása a KÖR-ből, KIRA és KNETTÓ, illetve az akkreditált rendszerekből és az állományok továbbítása a KM részére 2. ütem: Könyvelési rendszerek egységesítése, mely nem része a jelen fejlesztésnek: Modul Akkreditációs követelmények kidolgozása Akkreditáció lebonyolítása Akkreditált könyvelési rendszerek KIRA Megvalósítandó szakmai tartalom Szakmai és informatikai integrációs követelmények meghatározása Szakmai követelmények ellenőrzése, integrációs tesztelés, akkreditáció kibocsátása Tranzakciós adatok küldése a költségvetési modul számára (előirányzat-módosítások, kötelezettségvállalások), visszaigazolások fogadása Bérfeladás továbbítása az akkreditált könyvelési rendszerek részére A 2. Ütem feladatainak számossága lényegesen alacsonyabb, mint az első projekt esetében, azonban megjegyzendő, hogy ebben a szakaszban történik az összes piaci rendszer akkreditációja és integrálása, ezzel együtt pedig azok fejlesztése és implementációja is a költségvetési modulhoz A fejlesztés becsült időigénye A korábban részletezett feladatokból kiindulva és a fenti feltételeket figyelembe véve az egyes feladatok megvalósításának időigénye az alábbiak szerint becsülhető: Ssz. Szakasz megnevezése Feladatcsoport megnevezése Elvégzendő feladatok Tervezett időigény 27/92

28 1. Költségvetési modul és könyvelési modulok megvalósítása Rendszertervezés Követelményeknek megfelelő funkcionalitás részletes tervezése és a terv elfogadása 5 hónap 2. Költségvetési modul és könyvelési modulok megvalósítása Megvalósítás (fejlesztés) KM, INKA, KÖR modulok kialakítása és bevezetése, integrációs kapcsolatok kincstári rendszerekkel 8 hónap 3. Költségvetési modul és könyvelési modulok megvalósítása Implementáció (tesztelés, oktatás) KM, INKA, KÖR modulok tesztelése és oktatása 5 hónap 4. Költségvetési modul és könyvelési modulok megvalósítása Éles indulás (bevezetés) KM, INKA, KÖR modulok éles indulása, kiemelt támogatási időszak 6 hónap 28/92

29 6. A PROJEKT SZAKASZAI ÉS EREDMÉNYTERMÉKEI 6.1. Rendszertervezés Szállító feladata: Projekt Alapító Dokumentum tervezetének elkészítése; Projektterv elkészítése; A rendszertervezési szakaszra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Beállítási terv elkészítése; Infrastruktúra terv elkészítése; Rendszerbiztonsági terv elkészítése. Megrendelő feladata: Projekt Alapító Dokumentum tervezetének véleményezése; Projektterv véleményezése; Részletes projektütemezés véleményezése; Beállítási terv véleményezése; Infrastruktúra terv véleményezése; Rendszerbiztonsági terv véleményezése Megvalósítási (fejlesztési) szakasz Szállító feladata: A megvalósításra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Tesztelési terv elkészítése; Fejlesztői környezet létrehozása, szoftverek telepítése; Telepítési dokumentáció elkészítése; Szoftverlicencek átadása; Oktatási terv elkészítése; Migrációs terv elkészítése. Megrendelő feladata: A megvalósításra vonatkozó részletes projektütemezés véleményezése; Tesztelési terv véleményezése; Közreműködés a fejlesztői környezet létrehozásában; Szoftverlicencek átvétele; Telepítési dokumentáció véleményezése; Oktatási terv véleményezése Migrációs terv véleményezése. 29/92

30 6.3. Implementációs szakasz Szállító feladata: Az implementációs szakaszra vonatkozó részletes ütemezés elkészítése; Integrációs teszt végrehajtása, integrációs tesztjegyzőkönyv elkészítése; Felhasználói teszt támogatása; Terheléses teszt végrehajtása, terheléses tesztjegyzőkönyv elkészítése; Migrációs teszt végrehajtása, migrációs tesztjegyzőkönyv elkészítése; Adminisztrátori oktatás lebonyolítása; Kulcsfelhasználói oktatás lebonyolítása; Végfelhasználói oktatás lebonyolítása; Felhasználói kézikönyv elkészítése. Megrendelő feladata: Az implementációs szakaszra vonatkozó részletes ütemezés véleményezése; Integrációs tesztjegyzőkönyv véleményezése; Felhasználói teszt végrehajtása, felhasználói tesztjegyzőkönyv elkészítése; Terheléses tesztjegyzőkönyv véleményezése; Migrációs tesztjegyzőkönyv véleményezése; Részvétel adminisztrátori oktatáson; Részvétel kulcsfelhasználói oktatáson; Részvétel végfelhasználói oktatáson; Felhasználói kézikönyv véleményezése Éles indulás szakasz Szállító feladata: Az éles indulásra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Éles migráció lebonyolítása, éles migrációs jegyzőkönyv elkészítése; Üzemeltetési dokumentáció elkészítése; Rendszerleírás elkészítése; Kifejlesztett szoftver átadása, átadás-átvételi dokumentáció elkészítése. Megrendelő feladata: Az éles indulásra vonatkozó részletes projektütemezés véleményezése; Éles migráció lebonyolításában közreműködés, éles migrációs jegyzőkönyv véleményezése; Üzemeltetési dokumentáció véleményezése; Rendszerleírás véleményezése; 30/92

31 Kifejlesztett szoftver átvétele Projekt és modulszintű termékek elhatárolása A fenti pontokban található felsorolásban található termékek különböznek abban a tekintetben, hogy azokat modul szinten (KM, KÖR, INKA) vagy a projekt szintjén, egységesen szükséges előállítani. Az alábbiakban felsorolt termékek esetében elvárás a modulok szintjén történő elkészítés: A rendszertervezési szakaszra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Beállítási terv elkészítése; A megvalósításra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Szoftverlicencek átadása; Fejlesztői környezet létrehozása, szoftverek telepítése; Az implementációs szakaszra vonatkozó részletes ütemezés elkészítése; Integrációs teszt végrehajtása, integrációs tesztjegyzőkönyv elkészítése; Kulcsfelhasználói oktatás lebonyolítása; Végfelhasználói oktatás lebonyolítása; Felhasználói kézikönyv elkészítése; Migrációs teszt végrehajtása, migrációs tesztjegyzőkönyv elkészítése; Az éles indulásra vonatkozó részletes projektütemezés elkészítése; Éles migráció lebonyolítása, éles migrációs jegyzőkönyv elkészítése; Rendszerleírás elkészítése; Kifejlesztett szoftver átadása, átadás-átvételi dokumentáció elkészítése. 31/92

32 7. MEGVALÓSÍTANDÓ RENDSZER, RENDSZERELEMEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 7.1. Távlati célok A fejlesztési koncepció összeállítása során a célok három szinten kerültek meghatározásra (fő célok, részcélok, illetve az ezek megvalósítását szolgáló szakmai és informatikai fejlesztések). 6. ábra: Az államháztartás eredményszemléletű fejlesztési céljainak kijelölése 7.2. A fejlesztés informatikai terjedelme Kialakítandó modulok meghatározása Az informatikai fejlesztés terjedelme két tényező mentén került lehatárolásra: Intézményi terjedelem: a feladat-meghatározás szerint a fejlesztés az államháztartás központi alrendszerére koncentrál, vagyis nem képezi részét az önkormányzati alrendszer informatikai támogatásának fejlesztése. Szakmai terjedelem: a szakmai funkciók közül egyaránt érintett a költségvetés végrehajtása (ami alatt a gazdasági eseményekhez kapcsolódó tranzakciók kezelését értjük), valamint az államháztartási számviteli informatikai támogatásának fejlesztése. Nem képezi a szakmai terjedelem részét a költségvetés tervezése. Az intézményi és szakmai terjedelem alapján két nagyobb alkalmazáscsoport azonosítható, melyet az alábbi ábra mutat be: 32/92

33 integrált könyvviteli alkalmazás A Kincstár beszámolási és könyvvezetési kötelezettségébe tartozó előirányzatok könyvvezetése (4/2013. I. 11.) Korm. Rendelet alapján. Kiterjed az érintett előirányzatok analitikus nyilvántartására és a könyvviteli feladatokra is központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszere Központi költségvetési szervek és speciális fejezeti számviteli feladatok Államháztartási szintű költségvetési modul a költségvetési számviteli adatok államháztartási szintű összegzésére és elemzésére 7. ábra: A feladat keretében meghatározott, tervezésre kijelölt modulok Integrált könyvviteli alkalmazás alatt (INKA) értendő az a könyvvezetést támogató alkalmazás, melyben a Kincstár könyvvezetési kötelezettségébe tartozó előirányzatok könyvelése és beszámolása történik. A központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszere alatt két alkalmazást is értünk: Költségvetési szervek és fejezetek könyvviteli elszámolásának informatikai támogatása (KÖR), mely egy intézményi könyvelési rendszerrel egyenértékű A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó, a könyvelési rendszerek analitikájának részét képező, Kincstár által bonyolított tranzakciókat kezelő és elemző informatikai alkalmazás, mely a továbbiakban a költségvetési modul (KM) összefoglaló nevet viseli. 8. ábra: Rendszerobjektumok és kapcsolatok Az ábrán található rövidítések az egyes modulokat jelölik. Ennek megfelelően: KM: a költségvetési modult jelöli, mely támogatja az előirányzatok, a kötelezettségvállalások és bevételi előírások kezelését, az átutalási megbízások fogadását és ellenőrzését, a finanszírozási és központi műveletek bonyolítását, valamint mindezek alapján az előirányzat, tény és várható adatok konzisztens kezelését. 33/92

34 KÖR: központi költségvetési szervek, fejezetek könyvelési rendszere, melyek az intézményi és fejezetei kezelésű előirányzatok könyvviteli elszámolását támogatja. INKA: integrált könyvviteli alkalmazás a Kincstár könyvvezetésébe tartozó előirányzatok könyvviteli elszámolásának támogatására. Fejlesztési javaslat összefoglalása: Kincstári rendszerek továbbfejlesztése: költségvetési modul (KM) kialakítása a költségvetés végrehajtásának államháztartási szintű támogatására, valamint integrált könyvviteli alkalmazás (INKA) kialakítása a központi előirányzatok könyvviteli elszámolására. Könyvviteli rendszerek egységesítése: egységes könyvviteli alkalmazás (KÖR) kialakítása, valamint piaci alkalmazások akkreditációjának lebonyolítása. Könyvviteli és kincstári rendszerek integrációja: a kialakítandó költségvetési modul, valamint a könyvviteli alkalmazások (KÖR, INKA, Akkreditált rendszerek) megvalósítása. A megvalósítandó megoldás jellegét tekintve tranzakciós rendszernek (OLTP) tekinthető, vagyis ügyviteli funkciókat valósít meg amellett, hogy az egyes eseményekről, illetve ezek összegzéséről kimutatások elkészítésére is képes. A megvalósítás tisztán analitikus funkciók (OLAP) alkalmazásával nem alakítható ki Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer fejlesztése A Költségvetési számvitel központi nyilvántartását szolgáló alrendszer (KM és KÖR modulok) kidolgozásának feladatrendszere az alábbi feladatok mentén épül fel: 1. KÖR-KM rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése 2. Licenc és hardver beszerzés, környezetek kialakítása 3. KÖR-KM rendszer implementálása 4. KÖR-KM és kapcsolódó rendszerek integrációja 5. Migráció tervezés és migráció 6. Teszttervezés és tesztelés 7. Oktatás tervezése és oktatás 8. Éles üzem 9. Rendszertervezési és rendszerdokumentációk készítési feladatok KÖR-KM rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése A rendszertervezés során a rendszer szállítója elkészíti a rendszer logikai, fizikai és rendszerbiztonsági tervét. A rendszertervek tartalmazzák a rendszerrel szemben támasztott elvárások halmazát, a tervezett integrálási módokat, az interfészek bemutatását, a képernyőterveket, a listaterveket, az adat export/import formátumok ismertetését, az archiválási tervet és az IT biztonsági megfelelés bemutatását. A rendszertervezési feladatrendszer részeként lefektetésre kerülnek azon alapelvek, amelyek a későbbi fejlesztés, tesztelés során orientálni képesek az érintett szereplőket. A 34/92

35 rendszerterv kidolgozása tervezetten a szállító és a konzorcium szakértőinek szoros együttműködésén keresztül valósul meg. Ajánlattevő feladata a rendszertervezés részeként a Katasztrófa Elhárítási Terv (DRP) ezen rendszerre vonatkozó részeinek elkészítése, amely az üzemeltetők számára rögzíti az adatbázisok és alkalmazások szoftver környezetének DR helyszínre való átállásának és visszaállásának alaptevékenység szintű leírását, amely kitér többek között a szereplők, felelősségek, hatáskörök, észlelés, intézkedések, jelentési kötelezettségek, helyreállítási eljárások, teszt eljárások, helyreállítást követő eljárásokra is. Ajánlattevő feladata a jelen beszerzés tárgyát képező rendszerekre vonatkozó üzletmenet folytonossági tervek (BCP) alapelveinek lefektetése oly módon, hogy az egyértelműen meghatározza az üzletmenet folytonosság szempontjából kritikus folyamatokat (BIA) és ezek fenntartására vonatkozó akcióterveket a megrendelő üzleti területeivel közösen. A rendszerdokumentációk elkészítésének keretében a szállító elkészíti a rendszer infrastruktúra tervét, amely bemutatja a rendszer működtetéséhez szükséges architekturális és infrastrukturális technológiákat. A rendszertervezést követően a szállító elkészíti a rendszer beállítási tervét. A dokumentum kiterjed a rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges beállítások ismertetésére. Feladat Részfeladat Eredménytermék KÖR-KM rendszerekkel szembeni elvárások meghatározása Logikai rendszerterv készítése Rendszerbiztonsági terv és katasztrófa elhárítási terv készítése Infrastruktúra terv készítése Logikai rendszerterv dokumentum Rendszerbiztonsági terv és katasztrófa elhárítási terv Infrastruktúra terv dokumentum Beállítási terv készítése A rendszer beállítási tervének készítése Beállítás terv dokumentum Licenc és hardver szállítás, környezetek kialakításának feladatai A projekt keretében megvalósításra kerülő IFMIS rendszer kapcsán a különböző szoftver licencek és hardverek közös közbeszerzési eljárásokon keresztül kerülnek beszerzésre. A licenc és hardver beszerzésének meg kell előznie a rendszer kialakításának feladatait, ezáltal biztosítható, hogy a későbbiekben a működésre szolgáló infrastruktúrán ténylegesen a megfelelő teljesítmény elvárások teljesülése mellett működjön a rendszer. A infrasturkúra beszerzés részeként létrehozásra kerülnek a szükséges alkalmazáskörnyezeteket (éles, teszt és fejlesztői környezet). Feladat Részfeladat Kimenet Licenc és hardver szállítás, működési környezetek kialakítása Licenc és hardver szállítás Licencek, hardver elemek 35/92

36 Fejlesztői, teszt és éles környezetek kialakítása Fejlesztői, teszt és éles rendszerkörnyezet Az infrastruktúrával szembeni elvárásokat az 1. számú melléklet tartalmazza KÖR-KM rendszer implementálásának feladatai A telepítési és paraméterezési feladatok támogatásához a rendszer szállítója telepítési dokumentációt állít össze. A rendszer implementálása során az elfogadott rendszertervekben foglaltak szerint, a telepítési dokumentációnak megfelelően elvégzésre kerülnek a szükséges konfigurálási- és telepítési feladatok. Feladat Részfeladat Eredménytermék Rendszer implementálás Telepítési dokumentáció készítése Rendszer konfigurálása, telepítése Telepítési dokumentáció KÖR alkalmazás KM alkalmazás KÖR-KM és kapcsolódó rendszerek integrációjának feladatai A rendszer szállítója részletes integrációs dokumentációt készít, melyben bemutatásra kerülnek a technológiai elvárások, melyek teljesítése szükséges a rendszerek közötti integráció megteremtése érdekében. Az integrációs dokumentáció tervezetten bemutatja az érintett adatkörök szakrendszerenkénti adatmodelljét, az adatmozgások irányát és gyakoriságát, az alkalmazott technológiai megoldásokat, valamint a szükséges szakrendszeri beavatkozásokat, fejlesztéseket. Feladat Részfeladat Eredménytermék KÖR-KM integrációs dokumentáció elkészítése Részletes integrációs dokumentáció készítése Részletes integrációs dokumentum KÖR-KM rendszer és kapcsolódó forrásrendszerek integrációja Kincstári szakrendszerek integrációja Integrációra alkalmas interfészek a KÖR-KM és a kapcsolódó rendszerek között Migrációtervezés és migráció A migráció tervezésének keretében a rendszer szállítója migrációs tervet készít, amely részletesen tartalmazza és felsorolja a migrációban érintett adatköröket és rendszereket, a migráció tervezett időpontját, módját. A migráció elvégzéséhez a rendszer szállítója migrációs eljárásokat dolgoz ki a migrációs folyamatok elvégzésére. A migrációs terv alapján az adatmigráció elvégzését a rendszer 36/92

37 szállítója végzi. A migrációt követően a konzorcium kijelölt szakemberei a rendszer szállító támogatásával elvégzik a migráció eredményének tesztelését. Feladat Részfeladat Eredménytermék KÖR-KM migrációs terv készítése Migrációs eljárások kidolgozása Részletes integrációs dokumentáció készítése Migrációs eljárások lefejlesztése, implementálása Részletes integrációs dokumentum Implementált migrációs eljárások Migráció elvégzése Migráció elvégzése Betöltött állományok Migráció tesztelése A migráció eredményének tesztelése, a tesztelés dokumentálása Migrációs tesztjegyzőkönyv Teszttervezés és tesztelés A rendszer tesztelését megelőzően a tesztelés megtervezésének elvégzése történik. Az elvégzendő teszt típusok, a tesztelési feladatok, a felelősségi körök, az elfogadási kritériumai, a hibakategóriáik és a tesztesetek meghatározását a tesztterv tartalmazza. A tesztelés tervezése során funkcionális, integrációs és teljesítmény teszttervek készülnek. A tesztelés tervezését, a tesztterv elkészítését a rendszer szállítója végzi a konzorcium által delegált szakértőkkel közösen. A teszttervezést követően a konzorcium és a felhasználó szervezetek kijelölt felhasználói elvégzik a rendszer tesztelését. Munkacsoport kerül létrehozásra, illetve projekt szinten egységes tesztmenedzsment és hibajegykezelő alkalmazás kerül kijelölésre a tesztelési feladatok megfelelő menedzselésének, nyomon követésének érdekében. A tesztelési feladatrendszer részeként a következő teszttípusok dokumentált elvégzése történik meg: funkcionális teszt, integrációs teszt, teljesítmény teszt, biztonsági teszt. Feladat Részfeladat Eredménytermék KÖR-KM funkcionális tesztterv KÖR-KM integrációs tesztterv KÖR-KM rendszer teszttervezése KÖR-KM rendszer tesztterveinek elkészítése KÖR-KM teljesítmény tesztterv KÖR-KM biztonsági tesztterv Katasztrófaelhárítási/helyreállítási tesztterv 37/92

38 Feladat Részfeladat Eredménytermék Funkcionális tesztjegyzőkönyv KÖR-KM rendszer tesztelése KÖR-KM funkcionális, integrációs, teljesítmény és biztonsági tesztelésének elvégzése, a tesztelés dokumentálása Integrációs tesztjegyzőkönyv Teljesítmény tesztjegyzőkönyv Biztonsági tesztjegyzőkönyv Katasztrófa-elhártási/ helyreállítási tesztjegyzőkönyv Oktatástervezés és oktatás Az oktatás tervezése és előkészítése során a rendszer szállítója oktatási tervet és oktatási segédleteket készít. Az oktatási tervben kifejtésre kerül az oktatások tematikája, a szükséges felhasználói ismeretek (az összes szerepkörre és folyamatra vonatkozóan) és adminisztrátori ismeretek. Az oktatás tervezését követően sor kerül az oktatás lefolytatására. Az oktatások keretében az oktatási segédletek felhasználásával a rendszer szállítója elvégzi az oktatások megtartását az adminisztrátorok, üzemeltetők, fejlesztők, kulcsfelhasználók és végfelhasználók számára. Az oktatásokról oktatási jegyzőkönyv (jelenléti ív) készül. Feladat Részfeladat Eredménytermék KÖR-KM rendszer oktatásának tervezése KÖR-KM rendszer oktatási terv és oktatási segédletek elkészítése KÖR-KM rendszer oktatási terv KÖR-KM rendszer oktatási segédletek KÖR-KM rendszer oktatása Adminisztrátorok, kulcsfelhasználók és végfelhasználók oktatása, az oktatás dokumentálása Oktatási jegyzőkönyvek (jelenléti ívek) Informatikai oktatás Informatikai üzemeltetők oktatása, Oktatási jegyzőkönyvek (jelenléti ívek) Rendszer oktatási segédletek az oktatási anyagokat, újra felhasználható és továbbfejleszthető (szerkeszthető) módon át kell adnia az ajánlatkérőnek a további szakemberek oktatásához 38/92

39 Éles üzemi támogatás A rendszer átvételét követő 3 hónapos időszakban a rendszer éles üzemi támogatás mellett működik. Az éles üzemi támogatás részeként a rendszer működéséről felhasználói és üzemeltetői kézikönyvet készít a rendszer szállítója. A felhasználói kézikönyv tervezetten elsősorban a szakrendszerekben történő törzsadatkezelések megváltozott folyamatait írja le képernyőképekkel, valamint az idetartozó súgó bejegyzések használatát. Az üzemeltetői kézikönyv információkat tartalmaz a rendszer telepítésére, a rendszer leállítására, a rendszer újraindítására, az adminisztrátor közreműködését igénylő feladatokra, a törzsadatok karbantartása, a felhasználók és jogosultságok karbantartására, naplófájlok kezelésére és rendszer beállításokra vonatkozóan. Feladat Részfeladat Eredménytermék Éles üzemi használathoz szükséges dokumentációk elkészítése KÖR-KM felhasználói kézikönyv készítése KÖR-KM üzemeltetői kézikönyv és rendszerleírás készítése KÖR-KM felhasználói kézikönyv KÖR-KM üzemeltetői kézikönyv és rendszerleírás Integrált könyvviteli alkalmazás fejlesztésének feladatai Az Integrált könyvviteli alkalmazás (INKA) kidolgozásának feladatrendszere az alábbi feladatok mentén épül fel: 1. INKA rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése 2. Licenc és hardver beszerzés, környezetek kialakítása 3. INKA rendszer implementálása 4. INKA és kapcsolódó rendszerek integrációja 5. Migráció tervezés és migráció 6. Teszttervezés és tesztelés 7. Oktatás tervezése és oktatás 8. Éles üzem 9. INKA rendszertervezésének és rendszerdokumentációk elkészítésének feladatai INKA rendszertervezése és rendszerdokumentációk elkészítése A rendszertervezés során az INKA rendszer szállítója elkészíti a rendszer logikai, fizikai és rendszerbiztonsági tervét. A rendszertervek tartalmazzák az INKA környezettel szemben támasztott elvárások halmazát, a tervezett integrálási módokat és azokhoz szükséges adatszerkezeteket, az adattárolási réteg részletes ismertetését, az interfészek bemutatását, az adatmodell releváns részeinek ismertetését, a képernyőterveket, a listaterveket, az adat export/import formátumok ismertetését, interfész terveket, az archiválási tervet és az IT biztonsági megfelelés bemutatását. A rendszertervezési feladatrendszer részeként lefektetésre kerülnek azon alapelvek, amelyek a későbbi fejlesztés, tesztelés 39/92

40 során orientálni képesek az érintett szereplőket. A rendszertervezés emiatt a szállító és a konzorcium delegált szakértőinek szoros együttműködése mellett valósul meg. Az INKA rendszerhez kapcsolódóan a rendszertervezési feladat részeként elkészítésre kerül a rendszerre vonatkozó katasztrófa elhárítási terv (DRP), amely kitér szereplők, felelősségek, hatáskörök, észlelés, intézkedések, jelentési kötelezettségek, helyreállítási eljárások, teszt eljárások, helyreállítást követő eljárások bemutatására. A rendszerdokumentációk elkészítésének keretében a szállító elkészíti az INKA rendszer infrastruktúra tervét, amely bemutatja a rendszer működtetéséhez szükséges architekturális és infrastrukturális technológiákat. A rendszertervezést követően az INKA rendszer szállítója elkészíti a rendszer beállítási tervét. A dokumentum kiterjed a rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges beállítások ismertetésére. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA rendszerrel szembeni elvárások meghatározása Logikai rendszerterv készítése Rendszerbiztonsági terv és katasztrófa elhárítási terv készítése Logikai rendszerterv dokumentum Rendszerbiztonsági terv és katasztrófa elhárítási terv Infrastruktúra terv készítése Infrastruktúra terv dokumentum Beállítási terv készítése A rendszer beállítási tervének készítése Beállítás terv dokumentum Licenc- és hardverszállítás, környezetek kialakításának feladatai A projekt keretében megvalósításra kerülő INKA rendszer kapcsán a különböző szoftver licencek és hardverek közös közbeszerzési eljárásokon keresztül kerülnek beszerzésre. A hardver szállításának és a fejlesztéshez és teszteléshez szükséges mennyiségű licencek szállításának meg kell előznie a rendszer kialakításának feladatait. Biztosítani kell, hogy a későbbiekben a működésre szolgáló infrastruktúrán ténylegesen a megfelelő performancia elvárások teljesülése mellett működjön a rendszer. (A fennmaradó licenceket az éles induláskor kell biztosítani.) A hardver szállítás részeként a szállító hozza létre a szükséges alkalmazáskörnyezeteket (éles, teszt és fejlesztői környezet). Feladat Részfeladat Eredménytermék Licenc- és hardverszállítás, működési környezetek kialakítása Licenc- és hardverszállítás Fejlesztői, teszt és éles környezetek kialakítása Licencek, INKA rendszer hardver elemei Fejlesztői, teszt és éles rendszerkörnyezet Az infrastruktúrával szembeni elvárásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. 40/92

41 INKA rendszer implementálásának feladatai A telepítési és paraméterezési feladatok támogatásához az INKA rendszer szállítója telepítési dokumentációt állít össze. Az INKA rendszer implementálása során az elfogadott rendszertervekben foglaltak szerint, a telepítési dokumentációnak megfelelően elvégzésre kerülnek a konfigurálási- és telepítési feladatok. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA rendszer implementálás Telepítési dokumentáció készítése INKA rendszer konfigurálása, telepítése Telepítési dokumentáció INKA alkalmazás INKA és kapcsolódó rendszerek integrációjának feladatai Az INKA rendszer szállítója részletes integrációs dokumentációban készít, melyben bemutatja azokat a technológiai elvárásokat, amelyek teljesítése a rendszer megfelelő integrációjához teljesítendők. Az integrációs dokumentáció tervezetten bemutatja az érintett adatkörök szakrendszerenkénti adatmodelljét, az adatmozgások irányát és gyakoriságát, az alkalmazott technológiai megoldásokat, valamint a szükséges szakrendszeri beavatkozásokat, fejlesztéseket. Az integráció tervezését követően az INKA rendszer szállítója elvégzi az INKA és az integrálandó rendszerek közötti integrációs fejlesztéseket. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA integrációs dokumentáció elkészítése Részletes integrációs dokumentáció készítése Részletes integrációs dokumentum INKA rendszer és kapcsolódó forrásrendszerek integrációja Kincstári szakrendszerek integrációja Integrációra alkalmas interfészek az INKA és a kapcsolódó rendszerek között Migráció tervezés és migráció A migráció tervezésének keretében az INKA rendszer szállítója migrációs tervet készít, amely részletesen tartalmazza és felsorolja a migrációban érintett adatköröket és rendszereket, a migráció tervezett időpontját, módját. A migráció elvégzéséhez a szállító migrációs eljárásokat dolgoz ki. A migrációs terv alapján a szállító elvégzi a migrációt. A migrációt követően a konzorcium által delegált szakemberek elvégzik a migráció eredményének dokumentált tesztelését. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA migrációs terv készítése Részletes integrációs dokumentáció készítése Részletes integrációs dokumentum 41/92

42 Feladat Részfeladat Eredménytermék Migrációs eljárások kidolgozása Migrációs eljárások lefejlesztése, implementálása Implementált migrációs eljárások Migráció elvégzése Migráció elvégzése Betöltött állományok Migráció tesztelése A migráció eredményének tesztelése, a tesztelés dokumentálása Migrációs tesztjegyzőkönyv Teszttervezés és tesztelés A rendszer tesztelését megelőzően megtörténi a tesztelés megtervezése, az elvégzendő teszt típusok, a tesztelési feladatok, a felelősségi körök, az elfogadási kritériumai, a hibakategóriáik és a tesztesetek meghatározása. A tesztelés tervezését, a tesztterv elkészítését és a tesztesetek kidolgozását a rendszer szállítója végzi. A teszttervezést követően a konzorcium és a felhasználó szervezetek delegált szakemberei elvégzik a rendszer tesztelését. Munkacsoport kerül létrehozásra, illetve projekt szinten egységes tesztmenedzsment és hibajegykezelő alkalmazás kerül kijelölésre a tesztelési feladatok megfelelő menedzselésének, nyomon követésének érdekében. A tesztelési feladatrendszer részeként a következő tesztek kerülnek elvégzésre és dokumentálásra: funkcionális teszt, integrációs teszt, teljesítmény teszt, biztonsági teszt. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA funkcionális tesztterv INKA integrációs tesztterv INKA rendszer teszttervezése INKA rendszer tesztelése INKA rendszer tesztterveinek elkészítése INKA funkcionális, integrációs, teljesítmény és biztonsági tesztelésének elvégzése, a tesztelés dokumentálása INKA teljesítmény tesztterv INKA biztonsági tesztterv Katasztrófaelhártási/helyreállítási tesztterv Funkcionális tesztjegyzőkönyv Integrációs tesztjegyzőkönyv Teljesítmény tesztjegyzőkönyv Biztonsági tesztjegyzőkönyv Katasztrófaelhártási/helyreállítási teszt jegyzőkönyv 42/92

43 Oktatástervezés és oktatás Az oktatás tervezés és előkészítése során az INKA rendszer szállítója oktatási tervet és oktatási segédleteket készít. Az oktatási tervben kifejtésre kerül az oktatások tematikája, a szükséges felhasználói ismeretek (az összes szerepkörre és folyamatra vonatkozóan) és adminisztrátori ismeretek. Az adminisztrátorok, üzemeltetők, fejlesztők, kulcsfelhasználók és végfelhasználók számára az oktatásokat a rendszer szállítója végzi. Feladat Részfeladat Eredménytermék INKA rendszer oktatásának tervezése INKA rendszer oktatási terv és oktatási segédletek elkészítése INKA rendszer oktatási terv INKA rendszer oktatási segédletek INKA rendszer oktatása Adminisztrátorok, kulcsfelhasználók és végfelhasználók oktatása, az oktatás dokumentálása Oktatási jegyzőkönyvek (jelenléti ívek) Informatikai oktatás Informatikai üzemeltetők oktatása, Oktatási jegyzőkönyvek (jelenléti ívek) Rendszer oktatási segédletek Az oktatási anyagokat, újra felhasználható és továbbfejleszthető (szerkeszthető) módon át kell adnia az ajánlatkérőnek a további szakemberek oktatásához Éles üzemi támogatás A rendszer átvételét követő 3 hónapos időszakban a rendszer éles üzemi támogatás mellett működik. Az éles üzemi támogatás részeként a rendszer működéséről felhasználói és üzemeltetői kézikönyvet készít a rendszer szállítója. A felhasználói kézikönyv tervezetten elsősorban a szakrendszerekben történő törzsadatkezelések megváltozott folyamatait írja le képernyőképekkel, valamint az idetartozó súgó bejegyzések használatát. Az éles üzemi támogatás részeként a rendszer működéséről felhasználói és üzemeltetői kézikönyvet készít a rendszer szállítója. A felhasználói kézikönyv tervezetten elsősorban a szakrendszerekben történő törzsadatkezelések megváltozott folyamatait írja le képernyőképekkel, valamint az idetartozó súgó bejegyzések használatát. Az üzemeltetői kézikönyv információkat tartalmaz a rendszer telepítésére, a rendszer leállítására, a rendszer újraindítására, az adminisztrátor közreműködését igénylő feladatokra, a törzsadatok karbantartása, a felhasználók és jogosultságok karbantartására, naplófájlok kezelésére és rendszer beállításokra vonatkozóan. Feladat Részfeladat Eredménytermék 43/92

44 Feladat Részfeladat Eredménytermék Éles üzemi használathoz szükséges dokumentációk elkészítése INKA felhasználói kézikönyv készítése INKA üzemeltetői kézikönyv és rendszerleírás készítése INKA felhasználói kézikönyv INKA üzemeltetői kézikönyv és rendszerleírás IFMIS rendszerek fejlesztésének becsült kapacitásigénye szállítói oldalról Rendszermodulok Rendszertervezés Szükséges kapacitás (embernap) Fejlesztés Szükséges kapacitás (embernap) Tesztelés Szükséges kapacitás (embernap) Éles indulás Szükséges kapacitás (embernap) Összesen Integrált Könyvviteli Alkalmazás Költségvetési Modul Projektszintű Költségvetési Szervek és Fejezetek Könyvelési Rendszere Összesen Hibabejelentés Legyen lehetőség a hibák bejelentésére 0-24 óra között. A hibabejelentés elektronikus levélben dedikált címre és/vagy telefonon történhessen. A hibabejelentést egy órán belül vissza kell igazolni ben a Kincstár munkaidejében. A telefonon történt hibabejelentést is vissza kell igazolni ben. Kritikus hiba elhárítását két órán belül, súlyos hiba elhárítását 24 órán belül, egyéb hiba elhárítását 48 órán belül meg kell kezdeni.alaphelyzetben havonta egy alkalommal, illetve a Kincstár egyedi igénye alapján eseti jelleggel jelentést kell készíteni a bejelentett és elhárított hibákról hibacsoportok szerinti bontásban Integrációs pontok a kialakítandó modulok között Jelen pont a fejlesztés terjedelmét képező modulok közötti integrációs pontokat mutatja be. Az integrációs pontokat az alábbi ábra szemlélteti. 44/92

45 Kincstár KM KM Intézmény Középirányító Fejezet KÖR Piaci rsz. Felülről kezdeményezett tranzakciók KM KM 1 KM Alulról kezdeményezett tranzakciók 2 Analitika 3 INKA Főkönyv Analitika összegzése 3 Analitika Analitika Analitika Analitika 4 KM 2 Kincstár Előirányzat kezelője 9. ábra: Rendszermodulok és integrációs pontok Az ábra a szervezetrendszer szintjeit is figyelembe veszi, bal oldalán a költségvetési modul és a KÖR modul közötti integrációs pont, jobb oldalán pedig a költségvetési modul és az INKA modul közötti kapcsolatok láthatóak. Az egyes kapcsolatok konkrét jelentése és a tranzakciók tartalma a következő: 1. kapcsolat: mind a KÖR modul, mind pedig az akkreditált piaci rendszerek esetében igaz, hogy azok belső analitikája, illetve a költségvetési modul (KM) adattartalma között szinkronizáció valósul meg (a KÖR és az INKA között teljes integráció biztosításával). Ez igaz a felülről kezdeményezett tranzakciók esetében (pl.: finanszírozás vagy bírság) és az alulról kezdeményezett tranzakciók esetében (pl.: előirányzat módosítás). Ez az integrációs kapcsolat biztosítja, hogy a rendszer két komponense (az akkreditált rendszereket a KÖR modullal egyenértékű megoldásnak feltételezve) egymással összhangban legyen. 2. kapcsolat: a költségvetési modul és az előirányzatok kezelőinél vagy az INKA modulban található analitikus nyilvántartások közötti egyirányú kapcsolatot írja le, aminek során a beérkező bevételek, illetve a teljesítetett kiadási tételek tranzakció szintű adatai kerülnek át a szakrendszer vagy az INKA belső analitikus nyilvántartásába. 3. kapcsolat: az előirányzatok kezelőinek szakrendszerei, valamint az INKA modul közötti egyirányú kapcsolat, mely a külső szakrendszerekben vagy az INKA modulban vezetett analitikus nyilvántartásokból tételes (tranzakció szintű) adatot továbbítanak az INKA modulba. Ilyen adat egyrészről a kiadási tételek pénzügyi teljesítésére (tranzakció indítására) vonatkozó igény, másrészről pedig a 2. kapcsolatban részletezett, bevételi adatokra vonatkozó, 45/92

46 tranzakció szinten egyeztetett adat (főkönyvi feladás). A szakrendszerek ebben az esetben küldő funkciót töltenek be, melynek felépítését az INKA és a KM modulok határoznak meg. 4. kapcsolat: az INKA modulba érkezett, kiadási tételek teljesítésére vonatkozó adat továbbítása a KM modul felé (tranzakció szinten). Tervezett rendszerkapcsolatok más kincstári rendszerekkel Az alábbi ábrán a jelenleg meglévő és a tervezett informatikai fejlesztések megvalósítását követően is fennmaradó rendszerekkel való tervezett adatkapcsolatok összefoglalása látható. Az ábrán nem kerültek feltüntetésre azon rendszerek, melyek nem közvetlenül kapcsolódnak valamelyik megvalósítandó informatikai megoldáshoz. 10. ábra: Tervezett rendszerkapcsolatok Az ábra bal oldali és felső részében lévő tagolás az ábrában elhelyezett informatikai rendszereket négy csoportra osztja: Kialakítandó rendszerek Kincstári rendszerek: ide tartoznak a tervezett informatikai fejlesztések közül azok a megoldások, melyek felhasználója alapvetően a Kincstár (KM, INKA). Kialakítandó rendszerek Intézményi rendszerek: ide tartoznak a tervezett informatikai fejlesztések közül azok a megoldások, melyek felhasználója az intézmény (akkreditált rendszerek, KÖR). Létező rendszerek Kincstári rendszerek: ide tartoznak azok jelenleg is működő informatikai rendszerek, melyek a jövőben is fennmaradnának, illetve vonatkozásukban az új fejlesztésekkel valamilyen integrációs kapcsolatot szükséges megvalósítani (KGR-K11, KTÖRZS, KSZR stb.). 46/92

47 Létező rendszerek Intézményi rendszerek: ide tartoznak azok a jelenleg is működő informatikai rendszerek, melyek a jövőben is fennmaradnak, illetve vonatkozásukban az új fejlesztésekkel valamilyen integrációs kapcsolatot szükséges kialakítani (központi előirányzatokhoz kapcsolódó intézményi szakrendszerek). Fontos kiemelni, hogy minden kapcsolatot alapvetően kétirányúnak feltételezünk, mivel informatikai értelemben egyirányú adatközlés esetén is van valamilyen visszaigazolás, visszacsatolás. Ezért az adatkapcsolat fő irányát nagy méretű nyíllal jelöltük, míg a visszaigazolás típusú adatáramlás kisebb nyílméretet kapott. Az ábrán egyenes vonalú nyíllal jelöltük azokat a kapcsolatokat, ahol feltételezzük tényleges elektronikus rendszerintegráció megvalósulását, illetve szaggatott vonallal jelöltük azokat a kapcsolatokat, ahol ezek megvalósítását korlátosnak tartjuk (pl.: rendszer-rendszer közötti adatáramlás emberi beavatkozás nélkül vagy egyáltalán nem tud megvalósulni). A későbbi fejezetekben részletesen kifejtjük, hogy a fejlesztés két ütemben valósulhat meg. A fejlesztés két lépcsőfokának különbözősége a külső rendszerek és a kincstári rendszerek közötti kapcsolat kialakításában áll. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés első ütemében a KM és az INKA rendszerek egységesítése és integrációja nem valósul meg teljes körűen, ezen rendszerekhez adatfogadásra alkalmas frontend felületek kialakítása szükséges. Az ábrán feltüntettük az előző fejezetben ismertetett, a tervezett fejlesztések objektumai közötti kapcsolatokat is a teljesség érdekében, ennek megfelelően: 1. kapcsolat: egyaránt szerepelnek benne intézményi oldalról indított tranzakciók, illetve a költségvetési modul oldaláról indított tranzakciók (ezek körét korábban részleteztük). Az intézményi oldali rendszer itt egyaránt lehet az akkreditált piaci rendszerek valamelyike, illetve a KÖR modul is. 2. kapcsolat: a költségvetési modul (KM) irányából a szakrendszerek felé történő kommunikáció (bevételi oldali tranzakciók, illetve teljesített kiadások visszaigazolása). 3. kapcsolat: az intézményi szakrendszerek oldaláról indított tranzakciók és a könyvelés számára szükséges analitikus összegzések az INKA modul irányába. 4. kapcsolat: az INKA modul irányából indított tranzakciók a költségvetési modul irányába. Az ábrán feltüntettük továbbá a jelenlegi rendszerekkel kialakítandó kapcsolatokat, melyek az alábbiak: 5. kapcsolat: a KTörzs irányából induló törzspublikáció a költségvetési modul irányába. 6. kapcsolat: az eredeti előirányzat adatok átadása a költségvetési modul részére, valamint módosított előirányzat-adatok továbbítása a KGR-K11 részére (beszámoló alapadatok feltöltéséhez). 7. kapcsolat: a költségvetési modulba érkezett átutalási megbízások továbbítása a számlavezető rendszer irányába. 8. kapcsolat: a KIRA központi illetményszámfejtő rendszer és a KÖR rendszer közötti kapcsolat, mely a bérfeladási állomány átadását teszi lehetővé. 9. kapcsolat: KIRA központi illetményszámfejtő rendszer és az Electra közötti kapcsolat, mely a nettó bérek utalását továbbítja a KSZR felé. A kapcsolat nem közvetlen, az intézmény e- adaton történő letöltést követően ellenőriz, majd ezt követően ad át adatot a számlavezető felé Electra rendszeren keresztül. 10. kapcsolat: KNETTÓ és a számlavezető közötti kapcsolat, mely a levont és a munkáltató által fizetendő közterhek utalását szolgálja ki. A rendszerek közötti kommunikáció fájltároló területen keresztül történik, többlépcsős köztes művelettel. 47/92

48 11. kapcsolat: az INKA és a KÖR modul kapcsolata a KGR-K11 modullal, melynek során a költségvetési és beszámoló adatokat továbbítják a KGR-K11 rendszer felé. 12. kapcsolat: az INKA, a KÖR és az akkreditált rendszerek, valamint az Electra kapcsolata, melynek során az Electra rendszer fogadja az utalandó tételeket, jogosultság ellenőrzés és hitelesítést követően továbbítja a KM felé. 13. kapcsolat: az Electra és a KM kapcsolata, mely az utalási tételeket továbbítja előzetes fedezetvizsgálat céljából a KM részére, illetve a KSZR-ből érkező visszaigazolást, terhelési és jóváírási értesítőt fogadja, majd továbbítja ez Electra részére. Fontos kiemelni, hogy a 2. és 3. kapcsolat esetében nem feltételezzük teljes értékű elektronikus adatkapcsolat kialakítását. Ezen adatkapcsolatok esetében elvárás, hogy a megfelelő, kincstári rendszer oldali interfészek kerüljenek kialakításra, illetve a kapcsolat lehetősége kerüljön publikálásra a szakrendszerek fenntartói számára. A bevezetésnek nem célja a szakrendszerek oldali interfészek megvalósítása Rendszerkapcsolatok technológiája A rendszerfejlesztés során ki kell alakítani egy új architektúra elemet, az Adat Kapcsolati Alrendszert (AKA). Az AKA felel a kiemelten védett adatfajták biztonságos kezeléséért, célja, hogy nagytömegű személyes adatok a KM modulban ne legyenek. Amennyiben további fokozottan védett adatok kezelését kell megoldani, úgy azt meg kell kísérelni ebben azt alrendszerben elhelyezni. Funkciói: Nagytömegű, személyes adatokat is tartalmazó állományok fogadása a KIRA rendszerből. Fedezetellenőrzés után ezeknek az adatoknak a továbbítása a KSZR-nek, ahol az illetmények utalásra kerülnek. Az AKA konténerszerűen bővíthető, más minősített adatokat tartalmazó funkciókat is elláthat a jövőben. Az alábbi ábrán szemléltetjük a meglévő és a tervezett informatikai fejlesztések megvalósítását követően is fennmaradó rendszerekkel való adatkapcsolatokat. A továbbiakban a dokumentációkban feltüntetett kapcsolatnevet fogjuk használni. Az ábrán nem tüntettük fel azon rendszereket és kapcsolatokat, melyek nem közvetlenül érintettek valamelyik megvalósítandó informatikai megoldás esetén. A különböző adatkapcsolatok a rendszerek között mindig kétirányúak. A nyilak a releváns adatáramlás irányát jelzik. 48/92

49 11. ábra: a meglévő és a tervezett informatikai rendszerek adatkapcsolata Rendszermodulok közötti kapcsolatok technológiája A kialakítandó modulok együttműködésével kapcsolatosan elvárás a teljes integráció, melynek jelentése az alábbiakban összegezhető: - Az egyes modulok keretrendszere közös, mely ellátja a felhasználó-kezelési, jogosultságkezelési és naplózási funkciókat. - Az egyes modulok keretrendszere egységes integrációs technológián alapul, vagyis a modulok közötti integráció egy, keretrendszer szintű integráció megoldás segítségével valósul meg. - Az egyes modulok azonos adatbázis-kezelőt használnak (a logikai és fizikai szeparáció megengedett) A modulok közötti kapcsolatok adattartalmát, gyakoriságát, sebességét az alábbiak szerint határozzuk meg. KM és KÖR kapcsolata: A KÖR modul és az akkreditált piaci rendszerek adatait a költségvetési modul adataival szinkronizálni kell. Ez a kapcsolat biztosítja, hogy a rendszer két komponense (az akkreditált rendszereket a KÖR modullal egyenértékű megoldásnak feltételezve) egymással összhangban legyen. 49/92

50 Adatmennyiség: Nagy, mivel tranzakció szintű Gyakoriság: Folyamatos Sebesség igény: Kezdeményezett tranzakció fogadása és visszaigazolása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Kétirányú KM KÖR Adatkörök: Eredeti előirányzatok, előirányzat-módosítás, kötelezettségvállalás, finanszírozás. KM és INKA kapcsolata: Az INKA modulba érkezett kiadási tételek teljesítésére vonatkozó adat továbbítása a KM modul felé tranzakció szinten. Adatmennyiség: Nagy, mivel tranzakció szintű Gyakoriság: Folyamatos Sebesség igény: Kezdeményezett tranzakció fogadása és visszaigazolása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Egyirányú: INKA KM Adatkörök: Átutalási megbízások, előirányzat-módosítások. KM és KIRA kapcsolata: A KIRA által előállított illetményutalásokat intézményenként összegezve az Electra előirányzati fedezetvizsgálatot kér a KM modultól. A KM modul válaszol, amennyiben a fedezet rendelkezésre áll, akkor a fedezetkérés alapján a KSZR lekönyveli terhelést (egy összegben). Adatmennyiség: Kicsi, mivel intézményre összesített Gyakoriság: Havi csúcsokkal Sebesség igény: Kezdeményezett tranzakció fogadása és visszaigazolása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Kétirányú: KM Electra. Adatkörök: Összesített nettó illetményadatok, fedezetinformáció Tervezett adatkapcsolatok más kincstári rendszerekkel A rendszerek közötti adatkapcsolatok az alábbi megoldások mentén alakítandók ki: web service alapú technológia használata, ahol az adattartalom XML-ben tárolt vagy üzenetalapú köztesréteg (MOM, message queue) bevezetése mely, integráltan képes web service és hagyományos, állomány alapú üzenetek küldésére, fogadására tetszőleges számú alkalmazás között. Az alábbi ábrán a modulok kincstári architektúrába történő illesztését szemléltettük. 50/92

51 Kialakítandó modulok, alrendszerek, architektúra elemek. Rendszerek, amikhez a kialakítandó moduloknak kapcsolódnia kell. Kapcsolat kezelés egyéb architektúra elemei. INKA KÖR KM AKA Kincstári rendszerek Üzenet küldő/fogadó réteg, vagy pont-pont kialakítású webservice-ek Törzsadat kezelés KSZR KIRA KGR-K11 KNetto KTörzs 12. ábra: A modulok kapcsolata a kincstári rendszerekkel KM és KGR-K11 kapcsolata: jelenlegi állapot szerint évente az eredeti előirányzatok, majd később az elemi költségvetés a KGR-K11-ből a KM-be jutnak. Adatmennyiség: Kicsi Gyakoriság: Ritka Sebesség igény: Feldolgozás 15 percen belül Az adat áramlás iránya: Kétirányú KM KGR-K11 Adatkörök: Eredeti előirányzatok, módosított előirányzatok, időközi költségvetési jelentés teljesítési adatai. KM és KSZR kapcsolata: az utalások a KM fedezet vizsgálata után történhetnek meg a KSZRben. Adatmennyiség: Nagy, tranzakció szintű Gyakoriság: Folyamatos Sebesség igény: Tranzakciók fogadása és feldolgozása 4 órán belül Az adat áramlás iránya: kétirányú KM KSZR Adatkörök: Átutalási megbízások, bevételi értesítések KM és KTörzs kapcsolata: az intézményi törzsadatokat jelenleg a TSH-ban önállóan adminisztrálják. Ez tehát egy új adatkapcsolat kialakítását jelenti melyben a KTörzs szolgáltatná az intézményi törzsadatokat a KM modulnak. KÖR és KIRA kapcsolata: A KIRA összesített bérfeladási adatai a KÖR számára, intézményenként. Adatmennyiség: Összesített, ezért kicsi Gyakoriság: Havonta Sebesség igény: Tranzakció fogadása és feldolgozása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Egyirányú KIRA KÖR Adatkörök: Összesített bérfeladás. KM és KIRA kapcsolata: A tételes illetményutalásokat a KIRA állítja elő, ezt az Electra olvassa és összegezve továbbítja a KM részére fedezetvizsgálatra. 51/92

52 Adatmennyiség: Kicsi, mivel intézményre összesített Gyakoriság: Havonta Sebesség igény: Kezdeményezett tranzakció fogadása és visszaigazolása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Kétirányú: KM Electra. Adatkörök: Összesített nettó illetményadatok, fedezetinformáció. KM és Electra kapcsolata (bér, csoportos átutalás): A csoportos utalások során az Electra fedezetkérését megvalósítás formájától függően a KM vagy a KSZR kapja meg. Adatmennyiség: Kicsi, mivel intézményre összesített Gyakoriság: Havonta Sebesség igény: Kezdeményezett tranzakció fogadása és visszaigazolása 10 percen belül. Az adat áramlás iránya: Kétirányú: KM Electra. Adat körök: Illetményutalások és más csoportos utalások Tervezett kapcsolatok külső rendszerekkel A Kincstár szempontjából külső intézményekkel, rendszerekkel történő kapcsolódás a modulok szempontjából eltérő. A KM modullal a KÖR-től eltérő alkalmazásokat használó intézmények űrlapok kitöltésével kommunikálnak. Az űrlapok esetében követelmény a tartalom fájlból történő importálhatósága. Az INKA modul esetében a központi előirányzatokat kezelő szakrendszerekkel való integráció hiánya miatt szintén űrlapok kitöltésével történik az adatbevitel. Az űrlapok esetében követelmény a tartalom fájlból történő importálhatósága. A KÖR modul helyzete speciális abból a szempontból, hogy intézmények használják, de a Kincstár környezetében helyezkedik el. Így a felhasználói külső felhasználók, de rendszer kapcsolatai belső kapcsolatok. Annak ellenére, hogy akkreditált rendszerekkel való kapcsolattartás módja a projekt keretében nem kerül megvalósításra, szükséges a KM fogadó interfészének kidolgozása és megfelelő dokumentálása annak érdekében, hogy a későbbi integráció megvalósítható legyen. Az alábbi ábrán a bejövő irányú külső kapcsolatok architektúráját szemléltetjük. 52/92

53 13. ábra: A modulok külső bejövő kapcsolatai A kommunikációnak két módja lehetséges: Űrlapok segítségével történő kommunikáció: a felhasználók a Kincstár weboldaláról lépnek be, a külső címtár azonosítja őket. A megfelelő jogosultságokkal történő felruházás után a megfelelő űrlapot kitöltik. Olyan megoldás kialakítása szükséges, ahol az űrlap fogadó alkalmazás saját tárolt szabályrendszerével képes az adatok ellenőrzésére, elfogadására, visszautasítására. Az ellenőrzött információkat XML formátumban továbbítja a belső kincstári rendszereknek. Rendszerek közötti (B2B) kapcsolatokkal történik: Mivel nem biztos, hogy a kapott adat megfelelő szerkezetű, tartalmú, ezért egy várakozási sort és egy ellenőrző mechanizmust kell a fogadó oldalon beiktatni a modulok elé. Az alábbi ábrán a kimenő irányú külső kapcsolatok architektúráját szemléltetjük. Az intézmények felé történő adatáramlás során a Kincstár nem lehet benne biztos, hogy milyen módon tudja az intézmény feldolgozni a kapott adatokat, ezért olvasható és párhuzamosan XML formátumban publikálhatja azokat intézményenként egy külön várakozási sorban. Innen autentikáció után emberi és/vagy gépi felhasználó letöltheti az adatokat. 53/92

54 14. ábra: A modulok külső kimenő kapcsolatai Mind a bejövő mind a kimenő kapcsolatokra az intézmények nagy száma miatt elvárás a várakozási sorok kialakítása mind a bejövő, mind a kimenő oldalon. Kapcsolatok KM intézményi könyvelési rendszerek: Az akkreditáció részeként tekinthetünk az intézményi könyvelő rendszerek KM modulokkal történő kapcsolódására. Az akkreditált könyvelő rendszereknek olyan adattartalommal, gyakorisággal kell kapcsolódnia a KM rendszerhez, ahogyan a KÖR modulnak. Az akkreditált rendszerekkel kapcsolatosan kizárólag a fogadó oldali interfész kialakítása képezi a projekt részét. KM központi kezelésű előirányzatok szakrendszerei: A költségvetési modul és az előirányzatok kezelőinél található analitikus nyilvántartások közötti egyirányú kapcsolat, aminek során a beérkező bevételek és a teljesített kiadások tranzakció szintű adatai kerülnek át a szakrendszerbe. A szakrendszerek oldali interfész kialakítása nem képezi a projekt részét. Adatmennyiség: Nagy, mivel tranzakció szintű Gyakoriság: Napi Sebesség igény: Nagy Az adat áramlás iránya: Egyirányú KM ISZ Adat körök: Bevétel analitika INKA központi kezelésű előirányzatok szakrendszerei: Az előirányzatok kezelőinek szakrendszerei, valamint az INKA modul közötti egyirányú kapcsolat, mely az analitikus nyilvántartásokból tételes (tranzakció szintű) adatot továbbítanak az INKA modulba. Ilyen adat egyrészről a kiadási tételek pénzügyi teljesítésére (tranzakció indítására) vonatkozó igény, másrészről pedig a bevételi és kiadásokra adatokra egyaránt vonatkozó, tranzakció szinten egyeztetett adat (főkönyvi feladás). A szakrendszerek ebben az esetben küldő funkciót töltenek be. Adatmennyiség: Gyakoriság: Sebesség igény: Nagy Folyamatos Nagy 54/92