FILINGER-EUROTRANS KFT.

Átírás

1 FILINGER-EUROTRANS KFT. NÁDASD II.-KAICS ÉDNEŰ BÁNYA TERÜLET BŐÍTÉSÉSNEK ÉS ALAPLAP-SÜLLYESZTÉSÉ TERSZÁMÚ KÖRNYEZET HATÁSIZSGÁLATI TERDOKUMENTÁCIÓ KIEGÉSZÍTÉSE Dátum: Tervszám: Ezen dokumentum a égh&égh MKT Kft. szellemi alkotása, írásbeli engedély nélkül csak teljes terjedelmében másolva használható fel. A dokumentáció csak a vizsgálatot végző személy/ek eredeti kézjegyével együtt érvényes. védelmét jogszabály biztosítja.

2 Tartalomjegyzék 1. előzmények Éghajlatváltozással kapcsolatos megállapítások Számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése A telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan lehetséges hatások elemzése A hc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajltaváltozás hatásaihoz való alkalmzakodás bemutatása A tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tényezőre / 12

3 1. ELŐZMÉNYEK 1.1 Éghajlatváltozással kapcsolatos megállapítások Az éghajlatváltozás utal az éghajlatban történő bármilyen változásra, legyen az akár természetes változékonyság, akár emberi tevékenység eredménye. Az éghajlatváltozás hatásai már jelenleg is érzékelhetők, és a hatások a jövőben egyre érezhetőbbé válnak majd. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásainak és e változások kölcsönhatásainak köszönhetően az éghajlat változékonysága várhatóan megnő majd, aminek következtében gyakoribb és súlyosabb természeti csapások várhatók: erős viharok sok csapadékkal és nagysebességű széllel, folyami és villámárvizek illetve belvizek, korai és kései fagyok, jégeső, erősebb U-B sugárzás, stb Számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése Egy adott rendszert attól függően nevezünk érzékenynek, hogy mennyire fogékony az éghajlatváltozáshoz kötődő időjárási jelenségek közvetlen vagy közvetett hatásaira. Az érzékenysége elsősorban a következő időjárási hatásokkal szemben magas: hőségnapok és hőhullámos napok számának növekedése, 30 mm-t elérő csapadékos napok számának növekedése, felhőszakadási események számának és intenzitásának növekedése, villámárvíz gyakoriságának és intenzitásának növekedése, árhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, tömegmozgás gyakoribb előfordulása, erdőtüzek gyakoriságának növekedése A telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése A kitettség azt jelenti, hogy többek közt az infrastruktúra is, illetve az emberek jelen vannak egy, az éghajlatváltozással érintett területen. Így ki vannak téve az időjárás szélsőségeinek, vagy egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos hatásoknak. Átlagos hőmérséklet emelkedés közötti időszakban: 1,5 2 o C közötti időszakban: 3 3,5 o C Átlagos napi csapadékosság növekedése (csapadékos napok átlagos csapadéka, mm/nap) közötti időszakban: 25-0 mm közötti időszakban: mm Potenciális evatransporáció közötti időszakban: mm 3 / 12

4 közötti időszakban várható változás: mm közötti időszakban várható változás: mm illámárvíz Filinger-Eurotrnas Kft., Nádasd A települések villámárvíz veszélyeztetettségét alapvetően a vízgyűjtő területének tulajdonságai határozzák meg. A vízgyűjtő kitettsége csak egy erősebb vagy gyengébb lehetőségre hívja fel a figyelmet, a tényleges bekövetkezés csak olyan extrém csapadékkal együtt áll fenn, amelynek elvezetésére a településhez kapcsolható vízelvezetés nem alkalmas. illámárvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése: közepesen Árvíz előfordulási gyakoriság: nem kitett Belvíz kialakulásnak gyakoriságának növekedése: nem kitett A tervezett tevékenység éghajlati kitettsége a távlati időben nem jelentős. A felhőszakadási események intenzitásának növekedése és a közepes villámárvíz kitettség némileg csökkenti az éves szinten a tevékenység végzésére alkalmas időszak hosszát, azonban mivel ilyen időszakban a bányászati tevékenység szünetel, nem jelent veszélyt a tevékenység végzésére Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan lehetséges hatások elemzése A tevékenység klímára gyakorolt közvetlen hatása nem jelentős, a gépek által felhasznált fosszilis tüzelőanyagok előállítása és a haszonanyag kiszállításakor azok felhasználása során szabadulnak fel üvegház hatású gázok. A tevékenység által okozott klímavédelmi szempontból okozott hatások kis mértékűnek tekinthetők A hc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés Tekinettel arra, hogy az éghajlati tényezőkre vontakozóan jelentős hatások nem várhatóak, ezért kockázatértékelés elkészítése nem releváns. 4 / 12

5 1.1.5 A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajltaváltozás hatásaihoz való alkalmzakodás bemutatása A csapadékos napok számának növekedése, és a viharok erősségének fokozódása miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a bánya rézsűinek állékonyságára, a megfelelő vízgazdálkodásra, a lezúduló csapadékvíz bányatalpon történő elszivárgásának biztosítására A tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tényezőre A tervezett bányabővítés az éghajltaváltozáshoz való alkalmazkodási tényezőre nem fejt ki jelentős hatást. Élővilág-és tájvédelmi a szükséges Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Nádasd II. (kavics) bányatelek bővítése kapcsán (készítette: Mesterházy Attila okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, élővilágvédelmi szakértő) 1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása A tervezési terület térségének általános jellemzése A tervezési terület a Nyugat-Magyarországi peremvidék tájban, ezen belül a asi-hegyhát kistájban helyezkedik el. Növényföldrajzilag a Nyugat-Dunántúl flóravidékének (Praenoricum) asi dombvidék, Őrség flórajárásához (Castriferreicum) tartozik. A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű, viszont a másodlagosan kialakult rétterületek jelentős botanikai és zoológiai értékeket hordoznak. Klímazonális vegetációtípusát üde lomberdők (gyertyános kocsányos- és kocsánytalan tölgyesek, cseresek, erdeifenyő és bükk elegyes lomberdők) jelentik. Jelentős a mészkerülő fenyőelegyestölgyesek kiterjedése, bár eredetileg az erdei fenyő csekély térfoglalással volt jelen a térségben. Kiterjedten találkozhatunk telepített erdei és lucfenyves monokultúrákkal, az akácosok kiterjedése viszont nem számottevő, de jelen van a térségben. A kistáj növényzete jelentős mértékben átalakított. Az ősi erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók, rétek létesültek. Az utóbbi 40 évben a rétek nagy részét felhagyták, részben spontán, részben mesterséges telepítéssel fenyveseket hoztak létre rajtuk. A kisparcellás szántók egy része is ehhez hasonlóan lett átalakítva erdővé. 5 / 12

6 A lomberdőkben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek (Cyclamen purpurascens, Erythronium dens-canis). A fenyőelegyes-tölgyesekben jellemzőek az acidofil fajok (accinium myrtillus, Calluna vulgaris, Galium rotundifolium). Állományaik a hagyományos erdőhasználat (szálalás, avargyűjtés) megszűnésével átalakultak, az ezekhez kötődő fajok (Blechnum spicant, Diphasium complanatum, Goodyera repens, Pyrola sp., Lycopodium clavatum) jelentősen visszaszorultak, illetve eltűntek. A kevésbé vizes területeken több fafajból álló, elegyes erdőállományok voltak, részben pionír fajokból (pl. bibircses nyír, rezgőnyár), másrészt tölgy, gyertyán, bükk, erdeifenyő fajokkal. A maradék keményfaligetekben jellemzőek a ligeterdei fajok (Leucojum verum, Scilla vindobonensis, Anemone ranunculoides) A tervezési terület és környezetének élőhelyei T1 (Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák) A bővítési terület környezete szinte teljes egészében intenzív művelésű szántó. Növényzetükre jellemző, hogy a termesztett növényen kívül a gyomflórájuk csak néhány tágtűrésű, vegyszerrezisztens fajból állnak. Az intenzív művelés miatt az egykori gyomtársulásoknak ma már csak a töredékét találhatjuk meg. A bővítési területen jellemzően gabona, kukorica és repce termesztés folyik ban a bővítési területen kukoricatermesztés folyt. Az élőhelyen megtalálható fajok: Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus, Amaranthus chlorostachys, eronica arvensis, Convolvulus arvensis, Galium aparine, Ambrosia artemisifolia, Consolida regalis, Papaver rhoeas, Bromus commutatus, B. japonicus 6 / 12

7 1. ábra: A bővítési terület szinte teljes egészében intenzív szántóterületen található. OC (többéves parlag) A bányaterület jellemző élőhelye, mely a kitermelés során keletkező nyílt felszínek és a lerakott meddő regenerációja során alakul ki. Első évben főleg a gyomnövényeinek és pionírok egyéves fajai a dominánsak (Sonchus arvensis, Papaver rhoeas, Capsella bursa-pastoris, Trifolium arvesis, Atriplex patula, Chenopodium album), míg a 2. évtől már megjelennek az évelő, többnyire klonálisan terjedő fajok, melyek később kiszorítják az egyéveseket. Az itteni terület esetében kiterjedt foltokat képez a Calamagrostis epigeios, a Tussilago farfara, a Solidago gigantea és az Elymus repens. A homogén foltokban néhány tág tűrésű mezofil gyepi faj található meg (icia grandiflora,. tetrasperma, Trifolium pratense, Centaurea pannonica), mivel a meddővel fedett részek agyagos talaj jó vízmegtartó képességgel rendelkezik a szárazságkedvelő fajok aránya alcsony. RA (Fasorok) A Nádasd-Hegyhátsál műút mentén középkorú, kocsányos tölgy, csertölgy és vörös tölgy fafajokból egy fasort létesítettek. A fák aljában cserjék nem fordulnak elő, mivel az útrézsűt rendszeresen kaszálják. Az itt található mezofil gyepet főleg az Arhenatherum elatius alkotja. Mellette a félszáraz gyepek gyakoribb fajai a jellemzőek (Galium album, Centaurea pannonica, Melandrium album, Achillea collina, Cichorium intybus). Az útmenti fasor az árok rézsűjével együtt nem része a bővítési területnek. A bővítési területen belül a védett növényfaj nem került elő. 7 / 12

8 Filinger-Eurotrnas Kft., Nádasd 2. ábra: A bővítési terület élőhelytérképe 1.3. A tervezési terület állatvilága Mivel a bányaterület és annak szűkebb térsége nem bővelkedik természetközeli élőhelyekben, ennek megfelelően az itteni állatvilág is nagyon szegényes, főleg a mezőgazdasági területek fajaiból áll Madarak A területen látott madárfajokat az alábbi táblázat tartalmazza. Fajnév Barátposzáta (Sylvia atricapilla) Barázdabillegető (Motacilla alba) Búbos pacsirta (Galerida cristata) Citromsármány (Emberiza citrinella) Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) Egerészölyv (Buteo buteo) Fekete rigó (Turdus merula) édett Előfordulás jellege Fészkelő Fészkelő Fészkelő 8 / 12

9 Fajnév édett Előfordulás jellege Hantmadár (Oenanthe oenanthe) Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) Házi veréb (Passer domesticus) Kakukk (Cuculus canorus) Kenderike (Carduelis cannabina) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Fészkelő Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) Fészkelő Sarlósfecske (Apus apus) Seregély (Sturnus vulgaris) Tengelic (Carduelis carduelis) Fészkelő adgerle (Streptopelia turtur) örös vércse (Falco tinnunculus) Zöldike (Carduelis chloris) Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Fészkelő Fácán (Phasianus colchicus) Mezei veréb (Passer montanus) etési varjú (Corvus frugilegus) Örvös galamb (Columba palumbus) Fészkelő Szajkó (Garrulus glandarius) A szántóföldön fészkelő madárfajok nem fordulnak elő. Az aratás során kipergett magokból, főleg a vonuló énekesmadarak táplálkoznak. Az útmenti fasor és annak rézsűje egyes fajok fészkelőhelyeként jöhet szóba Kétéltűek Mivel a kétéltűek többsége a sekély vízhez kötődik, a területen csak kevés fajt lehetett regisztrálni. A szomszédos felhagyott bánya sekélyebb partmenti vizekben csak a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), a zöld varangy (Bufo viridis) és a barna varangy (Bufo bufo) szaporodik. A bővítési területen táplálékszerzés céljából csak az utóbbi két faj fordul elő Hüllők Hüllők tekintetében csak a fürge gyíkot (Lacerta agilis) figyeltük meg az út rézsűjében, de az ott található élőhelyek alapján valószínűsíthető a lábatlan gyík (Anguilla fragilis) jelenléte is. A bővítési területen lévő szántóföldek a hüllők és kétéltűek élőhelyeinek tekintetében nem relevánsak. 2. A tervezési terület természetvédelmi besorolása A tervezési terület nem része sem helyi sem országos jelentőségű védett természeti területnek, a közelben nem találhatók ex lege védett területek és Natura 2000 területek sem. A bányatelektől délre lévő erdők az Őrség Különleges Madárvédelmi terület részei. 9 / 12

10 Filinger-Eurotrnas Kft., Nádasd 3. ábra: A bányatelek viszonya a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása. A kavicsbánya létesítése a meglévő élőhelyeket már nagymértékben nem alakítja át. A régóta területen zajló szántóföldi művelés az eredeti természetes élőhelyet már régen átalakította a szántóföldön gyomtársulások a jellemzők. A tervezési területről egyaránt hiányoznak a természetes és a természetszerű élőhelyek. A bányászattal érintett részeken a nyílt, csupasz, agyagos felszínt kedvelő pionírok és a bolygatott élőhelyeken előforduló gyomok jelennek meg. Bár a tevékenység drasztikusan megváltoztatja a terület korábbi élővilágát, a regeneráció során ott ideiglenesen a jelenleginél gazdagabb élőhelyek alakultak ki (gyékényes parti vegetáció). Ezek azonban csak keskeny sávban találhatók, tekintettel arra, hogy a sekély parti sáv a mély művelés miatt csak egykét méter szélességű A bányászat során létrejövő nyílt vízfelületek szaporodóhelyül szolgálnak az itt található kétéltű fajoknak, míg a vonuló vízimadaraknak pihenőhelyet nyújtanak. A bányászat után kialakult tavakban hínárnövényzet, a sekély, időszakosan kiszáradó részeken pionír iszapnövényzet jelenik majd meg. Ha a bányaterület a művelés után nem válik szemétlerakóvá, akkor a ruderális gyomnövényzet helyett a természetes zavarástűrők és egyes specialista fajok is 10 / 12

11 megjelenhetnek. A bányászat folytatása során a korábbi művelt területhez hasonló hasonló élőhelyek kialakulása várható a területen. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése. A tevékenységre minden élő szervezet egyformán érzékenyen reagál, mivel a meglévő élőhelyek teljes mértékben átalakulnak. Legjobban azonban a madarak és a növények fajkészletében bekövetkező változásokat lehet majd figyelemmel kísérni. A tavak kialakítását célszerű úgy elvégezni, hogy ott legyenek a vízparti növényzet megtelepedésére alkalmas max. 1 m vízmélységű részek a part közelében. a hínárfajok és a vízparti növényzet megtelepedésével lehetőség van a terület madár- és kétéltű diverzitásának a fokozására. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása. A tervezési terület természetes és természetközeli vegetációja a korábbi szántóföldi növénytermesztés során napjainkra teljesen megsemmisült, jelenleg csak másodlagos élőhelyek találhatók. A bányaművelés és rekultiváció során a feljebb említett egyszerű praktikákkal lehetőség van arra, hogy a bányászat előtti élőhelyhez képest egy sokkal változatosabb életközösséget hozzon létre a vállalkozó. A bővítési terület élőhelyei teljes mértékben átalakítottak, természetközeli élőhelyként egyedül a foltokban fennmaradt kökényes-galagonyás cserjések említhetők, mint potenciális fészkelőhelyei egyes védett énekesmadaraknak. Celldömölk, / 12

12 Levegővédelmi hatásterület tisztázása Az 1-016/2014. tervszámú előzetes vizsgálati tervdokumentációban tévesen került figyelmbe vételre a PM10 szennyezőanyag határértéke a munkagépek kipufogógáz kibocsátásának levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározásakor. A levegő terheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) M rendelet 1. számú melléklete alapján PM10 esetén csak 24 órás határérték van meghatározva. A hatásterület számítaskor a jogszabály által előírt 50 µg/m 3 érték úgí került figyelembe vételre, mint - a többi szennyezőamyagra jellemező - 1 órás határérték. Ez okozta az 1-026/2018. tervszámú környezeti hatásvizsgálati tervdokumentációban számított értékektől való eltérést. A tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az 1-026/2018. tervszámú dokumentációban került meghatározásra! Celldömölk, / 12