Adalékok a Mátra madáréletéhez
|
|
- Katalin Illésné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species in the Mátra Hills and its border territories during the période of 38 years. A mátrai tartózkodásaim helye és ideje: Mátraszentimre 1939 július 16 30; Kékestető április 30 május 27.; Mátraházai Lelkész Üdülő (Református Üdülő) augusztus 8 20-ig; ettől kezdve az első időszakban ritkán, de az 1950-es évek közepétől 1963-ig csaknem évenként napos, olykor ké t részre osztott üdülés a Lelkészüdülőben, az augusztus vége és október eleje közötti időszakban, többnyire szeptember folyamán, legkésőbben 1958-ban október 6-tól 16 i8-ig ; április 27 május 9., és május 20 június 2-ig ugyanott. Megfigyeléseim közlésével kapcsolatban utalok SOLTI BÉLA Madártani megfigyelések a Mátra-hegységben" címen a Mátra Múzeum természetrajzi közleményei" című évkönyvben (1975.) megjelent tanulmányára, melynek első sorai saját adataim közlésének a szándékában is bátorítottak: A Mátra ornitológiai szempontból még kevésbé feltárt terület, ezért még a gyakoribb fajokra vonatkozó megfigyelések közzététele is indokolt." A SOLTI-tól közölt adatok egyetlenegy időpontban, 1975 első harmadában, mintegy keresztmetszetben" ragadják meg a Mátra madáréletét. Én ezt hosszmetszetben" próbáltam megtenni, és ott, pl. az egerészölyvre, vagy a nagyobb galambfajokra vonatkozó megfigyeléseknél valamennyire látható az a törekvésem, hogy az igen hosszú időtartamon belül ne csak pusztán egymás mellé rakjam a különböző időből származó adalékokat, hanem egy-egy faj régebbi és újabb időbeli életére, állományára, élőhelyére vonatkozólag összehasonlításokat végezzek, és bármily hiányosan és megszakításokkal is, az illető faj életét az adott időn belül egyetlen egyenes, emelkedő, vagy süllyedő vonalban tüntessem fel. örülök annak, hogy megfigyeléseink sok ponton megegyeznek, de örülök annak is, hogy SOLTI mind a kék galambot, mind az örvös galambot az igen gyakran előforduló" fajok közé sorolhatja! Itt újból utalok arra, hogy megfigyeléseit nem régebbi idők állományával való összehasonlítás keretében végezte,- továbbá utalok arra is, hogy adatai túlnyomó részben a Mátra más pontjairól, nagy részben a Mátraalj vidékéről származnak, ahol a hegységből, az egész erdőségből a mezőkre kiszálló példányoknak szükségképpen meg kell fordulniok. Észleléseinek a megnyugtatóbb volta mégsem változtat azon, amit én az általam bejárt helyeken tapasztaltam. A csóka SOLTI szerint is elszórtan, inkább az erdőszéleken" ta- 141
2 lálható. Jó volna tudni, hogy ez mindig így volt-e a Mátrában, vagy csak újabb jelenség? KÉVE ANDRÁS Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez" címmel ugyanott közzétett megfigyelésének nyomdokát követve én is megjegyzem még azt, hogy a Bükkben Szilvásvárad és Dédes környékén ben igen bőven találtam kék galambot, s az 1940-es évek első felében, az Eger közelében lévő Várhegy"nevű hegycsúcson is (ne az egri várra gondoljunk). A Bükknek a szorosabb körén túlmenve, az 1940-es évek második felében Űzd környékén szintén. Még 1925 körül Lillafüreden is láttam kék galambot, ahol való költését valaha mikor ugyanazok a fák még fiatalabbak voltak - HERMAN OTTO LÉVAY JÖ- ZSEFékkel szemben a sajtóban lefolyt szóváltásban" vitatta. Szilvásváradon észleltem fészkelőként a legtöbb örvös galambot életemben, amihez hasonlót csak a kékvércsék erdejében", az ohati erdőben, 1975-ben találtam. Különösen a seregély és a csóka urbanizálódásával", valamint a kékcinege és az örvös légykapó közölt szokatlan fészkelési esetével kapcsolatban, de a cinkecsöndre" is utalva, hivatkozom FINTHA ISTVANnak arra a tanulmányára, amelyben az ember kultúrtevékenységeinek a madarak fészkelési viszonyaira, elterjedési körére stb. gyakorolt hatásával olyan mélyrehtóan foglalkozik. A FAJOK RÉSZLETEZÉSE Milvus milvus (L.) (Vörös kánya): májusában a Kékestető körül (és fölötte) többször láttam, a csúcs fölött magasan lebegve is. A Galya-tömbön alig, tán júliusában, Mátraszentimrén egyszer (a nagy magasság mitt bizonytalan adat) utáni mátraházai nyárvégi őszeleji tartózkodásaim alatt ritkábban, majd egyáltalán nem észleltem, 1973 és 1977 tavaszán sem. Az 1950-es években nyárvégén, Vámosgyörkről Gyöngyös felé menet, a vonatból láttam zuhanórepüléssel a magasból vörösvércsére ráhajtani, mely a halálfélelem jeleivel menekült. Sajnos, a folytatást nem láthattam. Milvus migrans (BODD.) (Barna kánya): A barna kányára vonatkozó emlékem a Mátrából nincs. A Bükkben azonban, közelebbről a Putnok felől Egernek haladó vonatból, főleg Dédes és Szilvásvárad körül, de Szilvásváradon való üdülésem idején is, az 1947 so. években, költési időben az erdők fölött többször, szinte gyakran láttam. A távolság, s a látási viszonyok miatt azonban nem lehetett pontosan megállapítani, hogy milyen arányban azonosíthatók ővele, illetve a szintén gyakran látott vörös kányával. Accipitei gentilis (L.) (Héja): Csupán egyetlen mátrai adat van róla az emlékezetemben, s az sem költési időből, ami feltűnő, és nem nagy létszámról tanúskodó jelenség. Körülbelül szeptember végén, esetleg október legelején láttam egy példányt a mátraházi Szanatórium és az Akadémia üdülője közti vonalon, szép időben, nem nagy magasságban keringő fekete sassal enyelegni", amely jelenet valóban ritka szép látványt nyújtott. Buteo buteo (L.) (Egerészölyv): júliusának második felében bántóan kevés (az akkor még gyakori ragadozóírtás, lődíjak" hatása?): mindössze kétszer láttunk, igaz, hogy 3 3 példányt a hónap vége felé (Mátraszentimre, Mátraháza Honvédüdülő környéke), bizonyára már 1 1 családot ben a Kékesen jobb volt a helyzet; 1950-ben Mátraházán (Lelkészüdülő) ismét ijesztő pangás, s még azután is ; az 50-es évek második felétől örvendetes javulás: különösen a Mátra északi oldalán, Gályától Sasvár felé, Párádon, de a Sas-kő mögötti* völgy, Honvédüdülő tájékán, és mindenütt is, különösen tavaszán (költési időben!) igen bőven találtam, tavasz-végén megint valamivel kevesebbet, 1957-ben a galyatetői erdészháznál egy már kinőtt, szabadon tartott pélány kispulykaszerű girigolással szólogatott a nagy mgasságban átrepülő rokonainak. 142
3 . Aquila clangu (PALL.) (Fekete sas): körül, szeptember végén október elején a mátraházi Szanatórium és az Akadémia Üdülője közti vonalon, héjától követve kering egy példány Aquila chiysaetos (L.) (Szirti-sas): júliusának második felében Mátraszentimre alatt láttunk egy hatalmas példányt, amint a Mátra-gerinc fölött meglehetős alacsonyan átlendülve a havasi jellegű északi oldal fölött Ágasvár Nagybátony irányában, jódarabon szürkevarjú pártól űzve" ismét ereszkedni kezd. A falutól párszáz lépésre, s hozzánk még közelebb tartózkodó tyúkok alighanem érdekelték, mert föléjük repült, de jelenlétünk zavarhatta. Falco subbuteo L. (Kaba): Megtaláltam a Mátra legfelsőbb övezetében is ; nemkülönben láttam lent a parádfürdői Sándor-rét keleti oldalán is, egy onnan ki- és visszarepülő tojót (Г973. V. 3.) ben sehol nem észleltem júliusában a mátraszentimrei erdők fölött öreg füstifecskére láttam váratlanul, szédítő gyorsasággal kb. háromszor le-, majd ismét fölfelé vágni, olyan pályán és olyan sebesen mozogva, mint a többször le- és fölfelé sújtó ostor hegye. A fecske játszi könnyedséggel tért ki előle, miközben üldözője szinte arasznyira volt tőle, majd a közelben maradt továbbra is, párjával csevegve,- a sólyom többé nem üldözte. Falco tinnunculus L. (Vörös vércse): Nyár végén ősz elején Mátraháza erdőségei fölött láttam néhányszor, májusának legvégén Parádfürdő fölött nagy magasságban egyet. Feltűnő volt az ötvenes években nyár végén a vámosgyörki torony körüli valóságos rajzása (egy népes létszámú, s még összetartó család lehetett). Columba palumbus L. (örvös galamb): előtt, ha nem is sokat, de találtam (ide számítom a vonatból Kál-Kápolna Vámosgyörk körül látott nagy csapatát is) tavaszán teljes hiánya (Mátraháza, Kékes-tömb, Párád) megdöbbentett tavaszán egyszer hallottam bugását a Mátraháza fölötti bükkös magaslat tetején, a sípálya környékéről. Columba oenas L. (Kék galamb): 1939-ben a mátraszentimrei magas, bükkös szálerdőben, májusában a Kékestető pompás bükkösében, illetve tölgyes szálerdejében jelentős számban fészkelve találtam (azóta sajnos túlnyomólag kitermelt részek). Bugását az ötvenes években a parádi Ilona-völgy keleti oldalát bezáró hegytömb tölgyeséből hallottam nyár végén. E visszaszoruló, pusztuló szép faj elfogyatkozására jellemző, hogy sem 1973, sem tavaszán egyetlen, nem teljesen biztos esettől eltekintve sehol nem találtam. A két nagyobb galambfaj közül az örvös eltünedezése még kevésbé logikus", hiszen az odvasodó erdőrészek fogyatkozása után is bőségesen talál aránylag fiatalabb és sűrűbb, már eléggé magas erdőrészeket, amelyekben költhetne. A Mátrában azonban a kék galamb költőhelye sem hiányzik,- gondoljunk például a mátraházi nagy tölgyesre, Parádfürdő környékére és más helyekre. A pusztulását elsősorban a vegyszeres gazdálkodással hozhatjuk kancsolatba. Stieptopelia decaocto (FRIV.) (Balkáni gerle): Népvándorlásszerű terjeszkedése a Mátra lakott helyei körül, a magasabb övezetekben is, tavaszán tűnt fel leginkább tavaszán határozottan kevesebb volt. Ekkor a Mátraháza felett levő magaslat bükkösének felső szélein, tehát legalább 800 m magasságban, s az emberi településektől ugyancsak távol is megtaláltam. Stieptopelia tuitur (L.) (Gerle): Jelenlétét a lelkészüdülő környékén tudom tanúsítani, ahol május elején még nem volt ott, de V. 3-án Parádfürdő körül (Ilona-völgy, völgykapu) már található volt. A mátraházi MAV-üdülő alatti buszmegállónál, vagy attól nyugatra a Nagy-völgyre néző útkanyarulat környékén elég sűrűn lehetett őket látni (a Hórakó, a Szanatórium, vagy a Kékes-oldal irányából repültek). Cuculus canoius L. (Kakuk): Mindenütt bőségesen találtam. Mátraháza erdőségeiben IV még csak 3 } helyen, aztán mind többet, Parádfürdőn V. 3-án már sokat. Bubo bubo (L.) (Uhu): Jelenlétére májusában a Kékestető nyugati szélén lévő magas szálerdőből esténként hangzó kéttagú, erőteljes huhogásból következtettem. ИЗ
4 Athene noctua (SCOP.) (Kuvik): Emlékezetem szerint Mátraházáról (erdő, lakott helyek) nem hiányzott. Strix aluco L. (Macskabagoly): A lelkészüdülőt körülvevő tölgy-lábaserdőből IX. végén is hallottam huhogását. Négytagú családjával június 1. körül, a mátraházi buszállomástól alig egy hajításnyira, a meredeken lejtő hegyoldal ritkás szálerdejében találkoztam, ahol bizalmas viselkedéssel eleinte jóformán csak fáról fára szálltak előlem, egyre beljebb haladva az erdőbe. Coiacias garrulus A szalakótával a Mátrában nem találkoztam, még Parádfürdő környékén sem, ami előttem érthetetlen dolog ben az egyik erdőőr szerint az alsóbb övezetekben volt. Apus apus (L.) (Sarlósfecske): Mátraháza központi része fölött valamikor nyárvégi időben láttam. ]ynx toiquilla L. (Nyaktekercs): Mátraházán és ettől dél felé bőven találtam május i-én a kőbánya körül). (először Picus viridis L. (Zöld küllő): Minden övezetben szép számmal találtam. A lelkészüdülő és a szanatórium közti főút mellett lévő, fiatalossal határos ritkás tölgyest különösen kedvelte tavaszán mégis a parádi Ilona-völgyön találtam, ezt azonban egyrészt az akkori rendellenesen hűvös időjárással, másfelől az előrehaladott költéssel magyarázom V. 20 VI. 2.). Picus canus GM. (Szürke küllő): Mátraháza magasságáig találtam, május elején a lelkészüdülő körül hallottam hangját. költése kétségtelen. Diyocopus maitius (L.) (Fekete harkály): A Kékestető DNY-i részén a csúcstól nem messze, a még akkor meglévő nagy szálerdőben, valamint a lelkészüdülőtől NY-ra, a régi országút" közelében állapítottam meg hálóhelyét a régebbi években (ősszel). Ez utóbbi helyen bizonyára költőhelye is volt. Sajátos tyühüüjk", tyü-jüük" szavát valahova leggyakrabban hálóhelyére beszállva, ahhoz közeledve, vagy ültében hallatja. Dendrocopos maioi (L.) (Nagy fakopáncs): A Mátra minden részében bőségesen észleltem. A lelkészüdülő egyik másik emeleti ablakába reggelente rendszeresen ellátogatott, s az ablak közé tett élelmiszert pl. húsneműt, de sajtot is dézsmálgatta(i977- május végi adat, amikor az épülettől keletre már javában etetett). Dendrocopos minor (L.) (Kis fakopáncs): Észleltem pl. a parádi Ilona-völgy keleti oldalán lévő, azóta már nagy részben kitermelt nagy kiterjedésű tölgyes szálerdőben. Lullula arborea (L.) (Erdeipacsirta): Éneke után ítélve 1973-ban Mátraházán, a lelkészüdülő és a szanatórium között vonuló bércen a költése kétségtelen volt. Hirundo rustica L. (Füstifecske): Mint fészkelőt az emberi településeken, költőhelyén kívül pedig elsősorban őszi átvonulása idején az erdőségek fölött, a lakott helyektől távolabb is, szinte mindenütt, bőven találtam. Delichon urbica (L.) (Molnárfecske): Az előbbinél ritkább, legszámosabban a mátraházi szanatóriumon, az ablakmélyedések sarkaiban fészkelt április 28-án, láthatólag már teljes számban találtam, jóllehet érkezése az Alföldön gyakran igen vontatottan, ennél későbben történt. Így május 3-án még Parádfürdőn is alig észleltem. Oriolus oriolus (L.) (Sárgarigó): 1977-ben Mátraházán, a lelkészüdülő körül fészkelve találtam. Corvus comix L. (Dolmányos varjú) : Mérsékelt számban mindenütt láttam májusában a kékesi szanatórium (akkor még nagyszálló) előtti nagyobb tisztást keletről beszegő nagy szálfákon gyakran láttam, fészkelésre valló mozgolódást, károgást. Fiókák kirepítését május 25-ig nem tapasztaltam. Coloeus monedula (L.) (Csóka): május 3-án Parádfürdőn túl láttam 3 példányt DK-ről 144
5 ÉNY felé szállni. Másutt nem láttam, még a Parádfürdő körüli, igazán nekivaló helyeken sem. Garrulus glandarius (L.) (Szajkó): Mérsékelt számban mindenütt megtaláltam, de a mátraházi lábaserdő alján, és a környező tisztásoknál (Nagy-völgy oldal) és tavaszán a Mátraháza fölötti bükkösben, nagyjából ugyanazon a helyen fészkelve találtam ben a fészek sűrű bükkfatörzs elágazásában, 7 9 m magasan volt. Paius тают L. (Széncinege): Mindig és mindenütt, tavaszán kelt feljegyzéseim ismételt szavai szerint rengeteg". Számbeli túlsúlyáról, beszédessegben is első voltáról még szólok. Sok más madárhoz hasonlóan tán déltájban volt a legcsendesebb, fölmelegedő időben. A mátraházi madárvédelmi területen 1973-ban olyan költőodu körül láttam settenkedni, melyről a födél leesett. (A födetlenül maradt odúban költése lehetséges, hiszen láttam már fészkét a rajtaülő anyamadárral, embermagasságon alul, almafa nyitott, s felülről csaknem fedetlen üregében.) A lelkészüdülő nyitott ablakán át a szobába belátogatva az élelmet az ágyról is elcseni. Parus coeruleus L. (Kék cinege): Mindig és mindenütt bőven találtam. Az utóbbi időben a széncinege mellett mégis háttérbe szorult, és ennél aránylag csöndesebb viselkedésű május utolsó harmadában a lelkészüdülőtől az autóbuszmegálló felé vezető ösvény mellet, egy tölgyfa tövében, a fa gyökérzetébe vezető földi lyukban találtam fészkelve. Parus űter L. (Fenyvescinege): Emlékezetem szerint a Galya-oldal telepített fenyvesében i960 körül, nyárutó őszelő idején láttam. Parus palustris L. (Barátcinege): A szokott mérsékelt számban mindenütt, Párádon különösen. Aegithalos caudatus L. (őszapó): A lábas részekben ritkán, de azért mindig és mindenütt észleltem. Sitta europaea L. (Csuszka): A Kékestetőtől ahol különösen sok volt a hegység lábáig mindenütt bőségesen találtam, legkevésbé tán a vízfolyásos mély völgyekben. A lelkészüdülő ablakaiba ő is el-ellátogatott. Certhia familiáris L. (Fakusz): Mindenütt megtaláltam ban tavaszi énekét inkább, hívogatóját ritkán lehetett hallani, 1977-ben még csendesebb volt. Az üdülő fölötti aránylag fiatal, sűrű szálerdőben (meglepő módon) több pár is költhetett előtt, ősz kezdetén több Turdus viscivorus L. (Léprigó): Mátraháza tölgyeseiben ször észleltem. Turdus philomelos BREHM (Énekes rigó): A fekete rigónál jóval kevesebb van belőle, de azért rendes számban költ, hellyel közzel az aljnövényzettel (bokrokkal) tarkított lábasban is, így a lelkészüdülő közelében, az akadémiaüdülő és a szanatórium vonalán, kivált pedig a parádfürdői szegélyerdőben", mely a parádi völgyre és a mezőkre néz. Turdus merula L. (Fekete rigó): Mindenütt igen sok költ, a lábasban is van ; a fiatalosokban, a völgyekben és az alsó régiókban is ő dominál". Phoenicurus ochruros (GM.) (Házi rozsdafarkú): Lelkészüdülő, Parádfürdő, a költés idején is. Erithacus rubecula (L.) (Vörösbegy): Mindig bőségesen találtam, fészkelőként is. Sylvia atricapilla (L.) (Barátka): Bősége a Mátrában mindenütt örvendetes április 27-én Mátraházán még kevés, május 3-án Parádfürdőn már mindenütt jelen volt. Sylvia communis (LATH.) (Mezei poszáta): április 29-én Mátraházán a szanatórium mögötti cserjés, gazos terepen láttam, ami a magasság miatt meglepő április 29. Sándor-rét, május 3. Párád, csak egy helyen. Sylvia curruca (L.) (Kis poszáta): A lelkészüdülő körül bőven volt. A lakott helyektől távol is megtaláltam, olyan erdős bércen, ahol valaha kert (várkert) lehetett. 145
6 Phylloscopus tiochüus (L.) (Fitiszfüzike) : Megleltem mindenütt májusában a Kékes déli oldalán határozottan több volt, mint 1973-ban és 1977-ben Mátraháza körül. A Sándor-rét keleti, meredek oldalának sűrűségében is észleltem. Phylloscopus sibilatiix (BECHST.) (Sisegő füzike): A Kékesoldalban, Mátraháza tölgy haladó számban észleltem. Fészkét május végén a mátraházi tölgylábasnak a fiatalossal határos részén de nem a fiatalosban, benőtt favágó út területén lévő tölgy sarjbokorban találtam. A fészek oldalra volt dőlve, mintha szándékosan úgy épült volna, hogy a sok esőnek és szélnek leginkább kitett északi oldalról oldalfallal, sőt kissé ráboruló tetővel legyen ellátva. Négy szőrösnek tetszőén tollasodni kezdő parányi fióka volt benne. Phylloscopus sibilatrix (BECHST.) (Sisegő füzike): A Kékesoldalban, Mátraháza tölgy lábasában és Parádfürdő körül költési időben is bőséges volt május közepén a Kékes lejtőjén, benőtt erdei út kerékvágásában találtam tojásait. Muscicűpű hypoleuca (PÁLL.) (Kormos légykapó): Mátraházai tölgyes-lábas, április vége, május eleje; Párád, május 3. Muscicüpa albicollis TEMM. (örvös légykapó): 1973-ban és 1977-ben költési időben a mátraházi nagy lábas erdőben és Parádfürdőn (parkban és völgyön egyaránt) bőven volt. Egy pár április végén Mátraházán a lábaserdő szélén kifüggesztett hasított nyílású költőodu körül tartózkodott május legvégén a parádi parkban egy alacsony bükkfa elágazása fölött, a mintegy összenövésnek indult oldalág és törzs közti bemélyedésben (tehát nem odúban"!) költött, s már fiókáit nevelte. Muscicapa parva BECHST. (Kis légykapó): május, Kékestető május elején a mátraházi MÁV üdülő alatti autóbuszmegálló közelében a felvezető út egyik tölgy sudarában egy pár mintha a fészkét rakta volna, bár odút, üreget nem láttam. Anthus triviális (L.) (Erdei pityer): Nemcsak az alsóbb övezetekben, és Parádfürdő tájékán, de a Mátra-oldalon, és Mátraháza nagy tölgyesében is igen sok fészkelőt találtam. Motacilla alba L. (Barázdabillegető): Mindenütt megtalálható volt, költése a lelkészüdülő épületén, vagy közelében is kétségtelen. (Esetleg a vízvezetékhez szolgáló csatornacsövek lerakatánál). A parádi Sándor-réten is jelen volt. Motacilla cinerea TUNST. (Hegyi billegető): A patakok körül észleltem, költése kétségtelen. Sturnus vulgaris L. (Seregély): A Mátrának fészkelésére alkalmas erdőségeit úgyszólván a telítettség" állapotában tartja (1973, 1977), Mátraházán felül is, legalább m magasságig, de még a mélybe zuhanó, víz-zúgásos, sziklás, sűrű aljnövényzetű patakvölgyeket is (Kalló-völgy). A Kékestetőn májusában csak egyet láttam a csúcs fölött átrepülni. A Mély völgyben (?) bükkfában leltem költőhelyét, 8 10 m magasan; a lelkészüdülő fölötti tögyesben többnyire elég alacsonyan, s aránylag fiatal fában is. Élelemszerzés végett nem szállnak ki mindig a távol a Mátrában 3 5 km-re lévő mezőkre, hanem olykor tömegesen lepik el az erdei tisztásokat, utak mentét (pl. a kőbánya és Mátrafüred között) április 27. és május 8. között mozgolódásuk mind inkább etetésre valló volt, kivált május 3-án, Parádfürdő parkjában és környékén (korai tavaszodású év) május 20. június 2. között viszont az etetés még javában tartott, s a kirepítés dandárja" 25-е tájától zajlott le. A kirepült fiókák 1 2 napon keresztül a legközelebbi fákon tartózkodtak. A költési időben délután, kb. fél négy és fél öt között úgyszólván teljesen, Párádon pedig három utántól háromnegyed ötig nagyrészt eltűntek az erdőből, mintegy kimenőt" tartva, valószínűleg a mezőkre. Ez az etetés előrehaladott állapotában már nem volt ilyen mértékű. Passer domesticus (L.) (Házi veréb): A lakott helyeken (üdülő, szanatórium, stb.) megtaláltam. Passer montanus (L.) (Mezei veréb). Párádon 1973-ban nem volt feltűnő, azonban fent, 146
7 a mátraházi nagy lábas tölgyerdőben, néha a sűrű, zártabb helyeken is, derekas számban költ. Coccothiaustes coccothiaustes (L.) (Meggyvágó): Visszaemlékezéseim csak paradfürdői adatra terjednek ki, májusából. Chloris chloris (L.) (Zöldike): Mátrafüred, Parádfürdő környékén bőven volt (tévesen Mátraalj); Mátraháza, szanatóium, április 28. Caiduelis caiduelis (L.) (Tengelic): A mátrafüredi és a paradfürdői parkban igen nagy számban költ: a lelkészüdülő fölött egyszer, április végén észleltem. Caiduelis cannabina (L.) (Kenderike): Főleg az alsc széleken találtam derekas számban fészkelőként. Fiingilla coelebs L. (Pinty): Az egész Mátrában bőséges számban találtam, még legkevésbé a Mátraháza fölötti sűrű, csendes bükkösben. Embeiiza citrínella L. (Citromsármány): Nemcsak az alsó részeken, és a vágásokban (pl. Parádfürdő, Mátrafüred környéke), hanem a mátraházi nagy lábaserdő sok pontján is bőven találtam fészkelőként, kivált a fiatalossal, utakkal határos, vagy ritkított részeken. CSAK László H-4754 FULPÖSDARÓC 147
Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN
AQUILA 1992. VOL.: 99(149-154) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN Schmidt Egon Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Abstract
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti
standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of
A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)
A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN -1972. IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN
Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
Természeti értékeink Tápiógyörgyén
Természeti értékeink Tápiógyörgyén 1 Madarak a ház körül Madarak a ház körül Mennyire kell érteni a madarakhoz? Településünk nem csak nekünk, embereknek jelent lakóhelyet, számos madár alkalmazkodott a
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának
Adatok a hargitai Ivó völgy madárvilágához (Románia)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 359 364 Adatok a hargitai Ivó völgy madárvilágához (Románia) FODOR ISTVÁN ABSTRACT: Bird density, diversity and similarity estimation were carried out
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998
1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME
SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)
Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?
J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás
S17. Az észlelt madárfajok ismertetése
ADATOK A KÖRIS-HEGY MADÁRVILÁGÁHOZ Az elmúlt év során 5 megfigyelő utamon érintettem a Kőris-hegyet, illetve a vonulatához tartozó Parajost és Kék-hegyet. Űtjaim alatt összesen 47 madárfajt észleltem e
Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in
Madártani megfigyelések a Cserhátból
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations
Móricgát madárvilága
Móricgát madárvilága EMMI Útravaló Ösztöndíjprogram - Út a tudományhoz alprogram 2018/2019 Azonosító: UT-2018-0011 Készítette: Pál Szabina, Losoncz Tamás, Bozó Nataniel Noel, Deák Levente, Kohlrusz Péter
AQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN
AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995):
A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)
Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás
A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy
ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu
Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea
Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti
Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2015 2 Chernel István (1865-1922) emlékének
Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Készítette:
Gyógyszerek és ékszerek a vitrinben kritikai elemzés a Semmelweis Egyetem Oktatási és Kutatási Központjáról
Gyógyszerek és ékszerek a vitrinben kritikai elemzés a Semmelweis Egyetem Oktatási és Kutatási Központjáról Középületek kritikai elemzése írta: Hory Gergely 2011. június 10. Jelen tanulmány témája az egyetemi
FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
Az oregoni Portlandben van olyan év, amikor a tél ónos
1. Viharfelhők gyülekeznek Legszánandóbb az emberek között, ki álmait ezüstre és aranyra váltja. Kahlil Gibran Az oregoni Portlandben van olyan év, amikor a tél ónos esőt köpködő, havat hányó zsarnokot
A Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
Adatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring
Adatok az uhu (Bubo bubo) északkelet-magyarországi állományának táplálkozásához Petrovics Zoltán* & Solti Béla *Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1. Email: z.petrovics55@gmail.com
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006
Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében Magyarország 2006 Derogáció száma: B/1/2006 Faj (tudományos név): Passer domesticus Engedélyezett
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Mit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Boldogasszony papucsa termőhely Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:46 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése: 12.2 hektár
GyalogTrefort vándortábor
65 1 beszámolók nyári programokról 2 GyalogTrefort vándortábor 26. túra Országos Kéktúra (2011. június 26. július 1.) Útvonal: Mátraverebély > Ágasvári turistaház > Mátraszentistván > Mátraszentlászló
Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget
ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két
Magyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
Téli SAS szinkron. Programismertető
Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!
Mészáros András Oláh Ferenc : A HA LIP Bócsán, 2000 2010
Mészáros András Oláh Ferenc : A HA LIP Bócsán, 2000 2010 A HA-LIS és a HA-LIU megtekintése után, a Li 2-es repülőgépeket felkereső utunk Bócsára vezetett, ahol az egykori HA-LIP tölti a nyugdíjas éveit.
Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom
Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.
FÓTI-SOMLYÓ 30 TELJESÍTMÉNYTÚRA IGAZOLÓFÜZETE
FÓTI-SOMLYÓ 30 TELJESÍTMÉNYTÚRA IGAZOLÓFÜZETE Rendezők: Útvonalkövetők Klubja Teljesítménytúrázók Társasága Gödöllő Fóti-Somlyó Alsógöd, 2011. december 30. - 1 - Tisztelt Sporttárs! Szeretettel üdvözlünk
J e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v Készült Letenye Város Képviselő-testületének 2015. október 19-én 14.00 órai kezdettel a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal emeleti tanácskozótermében tartott rendkívüli nyilvános
Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok
3.4. Az avifaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.4.1. Fajok leírása 3.4.1.1. A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok FALCONIDAE CSALÁD
Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA A feladat körvonalazása és a területegységre vonatkozó eddigi kutatások A Bakony hegység természettudományi szempontból
Mítoszok és Legendák Könyve. Magyariné Elek Andrea. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Mítoszok és Legendák Könyve Magyariné Elek Andrea 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! A tanító Benned hatalmas teremtő erő van. suttogta a mágus. Feladatod van az életben. Világok teremtője vagy.
"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.
"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás
Kiss Erzsi. Leporolt emlékek
Kiss Erzsi Leporolt emlékek Csingervölgyi emlék Csingervölgy, a gyermekkorom csodálatos világa. Ezernyi, soha meg nem fakuló emlék forrása. Hatalmas erdők, pipacsos mezők, árnyas ligetek, madárdaltól hangos
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Dr. Beretzk Péter MÁV- főorvos 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta méltán
A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)
GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!
KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
PÁLYÁZATI KIÍRÁS (VIII.)
Törökbálint Város Polgármestere Levelezési cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Tel.: 06-23-335-021 Fax: 06-23-336-039 e-mail: polgarmester@torokbalint.hu honlap:www.torokbalint.hu PÁLYÁZATI KIÍRÁS