Madártani megfigyelések a Cserhátból
|
|
- Kinga Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fol. Hist.-nat. Mus. Matr Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations done by author during two and half a year in the territory marked out by the villages Ipolytarnóc, Nógrádszakáll and Egyházasgerge (County Nógrád). On the whole 109 species are enumerated partly nistling ones, partly passing ones through our contry or wintering in it. Az alábbi megfigyeléseim két és fél éves időszakra terjednek ki, 1972 januárjától folyamatosan- A terület, melyen a megfigyeléseket végeztem, Ipolytarnóc, Nógrádszakái és Egyházasgerge községek által közbezárt rész, amely egy nagyobb összefüggő erdőtömbből, és sok kisebb erdőfoltból áll. Utóbbiak a mezőgazdasági területeken elszórva találhatók. Ezenkívül megfigyeltem még fajokat az Ipoly öntésterületének Szécsénytől Litkéig terjedő szakaszán is. összesen 109 faj előfordulását, illetve fészkelését sikerült bizonyítani, melyek az alábbiak: Aidea cinem Minden évben rendszeresen előfordul az Ipolynak Litke melletti öntésterületén. Legkorábbi észlelésem 1972 III. 26-a, legkésőbbi 1974 V. 27-e volt. Ez utóbbi késői előfordulás a közelben való költésére enged következtetni. Nycticoiax nycticorax Az előbb említett területen figyeltem meg több példányt 1973 VII VlII-ban a szürkületi órákban ben csak V. 27-én láttam két darabot belőle. Ixobiychus minutus Szórványos fészkelő. Botaums stellarís 1972 augusztusának elején kaptam egy már majdnem repülős fiókát, melyet halászok fogtak az Ipoly melletti nádasban. Már ez is bizonyítja itteni költését- Az 1973-as évben nem észleltem, 1974-ben viszont április 24-én láttam egy példányt, majd másnap megtaláltam négy tojásból álló fészekalját egy nádcsomó tövében, a víz színe felett kb. 20 cm-re. Később is megfigyeltem egy-egy darabot belőle. Ciconia cicoma A környéken viszonylag sok él, melyet az Ipoly öntésterületének közelsége indokol. Rendszeres költő a falvakban ben Litkén 2 fészek, Mihálygergén szintén 2, Ludányhalásziban 1, Mohorán 1 lakott fészek volt ben Litkén már csak egy fészek maradt, a másikat leverték (a többi faluban változatlan). Ebben a fészekben a párzás április elején, a kotlás pedig a hónap közepén kezdődött meg. Egy tojást párharc közben a fészekből kilöktek, melyet azonban a madár pótolt, mert a teljes fészekalj 4 tojás volt. Megemlítendő még, hogy az öreg madarak a fiókákból 163
2 kéthetes korban egyet kidobtak, így a kirepült fiókák száma 3-ra csökkent. Ezek VII. végén hagyták el a fészket, ősszel, a már csapatokba verődött madarak VIII. végén, IX elején vonultak el. Anser anser III. 26-án 4 példányt láttam (keleti alfaj) a Litke melletti ártéren. Anser albifrons, Anser erythropus, Anser fabalis Ez a három libafaj átvonulóként fordul elő a fent említett területen. Nagy csapatokban, egymás- * sal elkeveredve vonulnak. Legtöbb közöttük a nagy lilik, utána a vetési lúd. Kis lilik csak elvétve fordul elő. A vonuló csapatok II. elejétől láthatóak, vonulásuk Ny ÉK irányú. Legnagyobb megfigyelt csapatuk kb. S 00 db-ból állott. 1 Anas platyrhynchos A leggyakoribb faj az Ipoly öntésterületén, kora tavasszal (II. vége) db-ra is felszaporodik a számuk. Ezeknek azonban csak egy kis része költ itt, a többi továbbvonul. Anas crecca, Anas acuta, Aythya ferma Ezek a récefajok kis példányszámban mindkét év márciusában észlelhetők voltak, elkeveredve a tőkésrécék között. A nyílfarkú récének csak a gácsérjait láttam 5 10-es csapatokban. Spatula clypeata IV. 24-én 4 5 példányát láttam a Litke melletti ártéren. Pernis apivorius 1973 VII. 26-án egy lakott fészkét találtam Egyházasgergétől 3 4 km-re zárt erdőben cserfán, kb- 10 m magasan. A fészekben két fióka volt, egy a világos, egy a sötét színváltozatból, melyek VIII e között repültek ki ben (június) csak öreg példányát láttam, fészkét nem találtam meg. Accipiter gentilis Nem túl gyakran, de rendszeresen látható az erdős részek közelében. Évente 2 3 pár költ a vizsgált területen, fészkeit azonban sokszor kiszedik. Az ipolytarnóci természetvédelmi területen is fészkel. Accipiter nisus Valamivel ritkább a héjánál. Fészkét nehezen lehet megtalálni, melynek fő oka késői költésében rejlik. Egy fészkét ismertem csak, mely éves tölgyes-fenyvesállományban erdeifenyőn, kb. 5 m magasan volt V. 9-én öt friss tojás, később 6 tojás volt benne. A fiókák VI n-én keltek. Két hetes korukban azonban a három legnagyobb fiókát a fészek szélén találtam, elpusztulva. Ezeket valószínűleg a szülők ölték meg, és az egyetlen érthető magyarázat az esetre a táplálékhiány. Az öreg madarak nem győzték etetni a sok fiókát, és ezért a legtöbb táplálékot igénylőket (azaz a legnagyobbakat) ölték meg. Némelyik ezek közül ki is volt kezdve. így az eredetileg 4 tojó, 2 hím fiókából 2 hím és egy tojó maradt meg, melyek július közepén kirepültek. Buteo buteo A leggyakoribb ragadozó madár a környéken. Télen kevés marad itt, az ekkor megfigyelt példányok egy része északról érkezett. Tavasszal február elején közepén jelentek meg újra nagyobb számban ban 6, 1974-ben 8 lakott fészküket ismertem, a tényleges költések száma azonban ennél valószínűleg több volt. Legkorábban III. 20-án találtam kotló madarat. Rendszerint 3 fiókát repítettek, két fészekben azonban csak 1- et találtam. Ez utóbbi fészekaljak valószínűleg fiatal, vagy már túl öreg tojóktól származtak. Buteo lagopus telén 4 5 példány tartózkodott a mezőgazdasági területeken. Ezeket nap-mint-nap lehetett látni február végéig, amikor is elvonultak. Itt tartózkodásuk alatt (köpeteikből ítélve) szinte csak apró rágcsálókkal táplálkoztak. 164
3 t Circus cyaneus Kora tavasszal elvétve lehet látni egyes példányait, inkább hímeket. Néha zárt erdő felett is láttam keringeni, III. végén elvonulnak. Circus pygargus V. 15-én találtam meg egy fészkét az árterület szélén, félméter magas növényzetben, két tojással. Az öreg tojó időnként ülte a fészket, de még nem folyamatosan. V. 27-én a fészket üresen találtam, valószínűleg valamilyen kisemelős rabolta ki. Ugyanakkor a hímet növényi anyaggal a markában más irányba láttam repülni, lehet hogy már az új fészket készítette. Több költő pár nem volt a környéken- Circus aeruginosus Márciusban évenként láttam egy-két példányát, köl- > tési időszakban azonban csak egy alkalommal figyeltem meg. Falco subbuteo Két párat láttam mozogni ezen a környéken, egyik Litke, másik Nógrádszakái község határában költhetett. Májustól augusztusig sokszor volt alkalmam megfigyelni a madarakat. Egy esetben az egyik példány két órán át (16 18 óráig) vadászott egy rét felett. Sok rovart fogott, mindet röptében, 2 3 rávágással. Az elsővel rendszerint csak felzavarta a föld közeléből, és a második támadásnál fogta el. Röptében ette ki a markából, a végén pedig a madarékot (valószínűleg a kitines részt) elengedte májusának végén a litkei pár egy ugyanez évben dolmányos varjú által már használt fészket foglalt el, a falutól m-re, egy domboldalon lévő akácosban. A tojó VI. közepén kotlott is, de költésük valamilyen oknál fogva sikertelen volt (a fészket később üresen találtam). Falco tinnunculus Elvétve lehet csak látni, költési időben is ritka. 1 2 pár költhet a környéken. Tetrastes bonasia III. 9-én láttam egy párat zárt, idősebb tölgyesbükkös állományban, Ráróspuszta (Nógrádszakái) közelében. Ezek valószínűleg itt is költöttek, mert később is láttam mind a kettőt. A helyi erdész szerint még egy pár tartózkodott a környéken. Per dix per dix Fészkelő, de nem gyakori. Coturnix coturnix Hangját többször hallottom a réteken és a vetésekben, felriasztani (és így látni) azonban csak egy alkalommal sikerült két darabot. Egyenletes fedettségben, de kevés van belőlük. Phasianus colchicus Mesterségesen is szaporítják, így sok van belőle. Rallus aquaticus 1972 októberében kaptam egy öreg példányt, erősen leromlott állapotban, melyet a Ipoly öntésterületén fogtak. Gallinula chloropus Szórványos fészkelő. Fulica atra Nagy számban él az Ipoly árterületének nád-sás borította részén. Itt rendszeresen fészkel is, a tavaszi ár azonban sokszor tönkreteszi a fészkeket ban szabályos voit a költésük, 1974-ben azonban korai. IV. 24-én kelés előtt álltak a tojások, néhol már fiókák is voltak. Ezek közeledtemre rögtön a vízbe dobták magukat, és ott a békalencse között moz-» dulatlanul maradva úgy elbújtak, hogy alig lehetett megtalálni őket. Legfeljebb egy napos koruk ellenére is kiválóan úsztak. A fészkekben általában 7 tojás volt, de egy ötös és két nyolcas fészekaljat is találtam. V. 27-i utam alkalmával még négy fészekre bukkantam, melyekben erősen kotlott tojások, illetve kelő fiókák voltak. Vanellus vanellus Rendszeresen lehet látni a tocsogós részeken, költés után pedig a szántókon. Márciusban néha ra is felszaporodik a számuk, később azonban csak elszórtan, vagy kisebb csapatokban látha- 165
4 tók. Valószínűleg az ártéri részeken költenek is, de fészküket nem találtam. Charadrius hiaticula Két példányt láttam V. 24-én Szécsény mellett egy tocsogós réten, kis felületű nyílt víz szélén pihentek. Limosa limosa Az előbb említett területen és időben 8 10 darabot láttam belőlük, a madarak nászruhásak voltak IV. 24-én Litke mellett az ártéren két pár tartózkodott. Tiinga totanus Március végétől augusztusig rendszeresen lehet látni ki- 4 sebb csapatait, melyek tavasszal a darabot is elérik. Kis számban költ az Ipoly árterében, június végén kifejlett fiókáját találtam. Laras ridibundus Minden tavasszal megjelennek, 1974-ben pedig költöttek is a Litke melletti ártéren. Legkorábban II. 26-án láttam példányait, J renrdszerint azonban III. közepén érkeztek darabból álló fészektelepüket V. 27-én találtam meg, amikor a tojások már erősen kotlottak voltak. Később, amikor ismét megnéztem a telepet, nagy megdöbbenésemre a 2 3 hetes fiókákat egytől-egyig elpusztuva találtam (30 40 darabot). A fészkekben, vagy akörül hevertek, mindegyiken egy-egy kis seb. Valószínűleg valamilyen ragadozó kisemlős pusztíthatta el őket. Hosszas keresgélés után egyetlen élő fiókát találtam a sás között megbújva, melyet meggyűrűztem. Az elpusztított fészkek között már három utókötésű fészekalj is volt, friss tojásokkal. Chlidonias nigei Tavasszal III. és V. között évente lehet látni pár darabot dankasirályok társaságában, melyek később elvonulnak. Columba palumbus Közönséges madár a területen. Egy megfigyelés érdemel csak említést, amikor is 1974 II. 9-én (!) egy 20 darabból álló csapatát láttam vonulni. Streptopelia turtur, Stieptopelia decaocto Gyakori fészkelő fajok. Cuculus canoius Az erdős részek közelében szép számmal található, hangját a nyár folyamán szinte mindig lehet hallani. Többnyire a vörösbegyet választja dajkamadárnak. Egy alkalommal egészen téglavörös színű példányát is láttam. Athene noctua A lakott területeken költ. Strix aluco Egy alkalommal láttam költési időben, nagyobb összefüggő erdő szélén. Fészkét sokat kerestem, de eredménytelenül. Asio otus Minden évben költ 2 3 pár a kisebb erdőfoltakban épült szarkafészkekben. Fészekalja többnyire 5 6 tojás volt, a fiókákat azonban legtöbbször a falusiak kiszedték. Caprimulgus euiopaeus VI. 20-án láttam egy darabot Nógrádszakái közelében zárt, szálas erdőben, majd IX. 30-án még egyet Litke határában, egy fiatal tölgyesben. Apus apus Nyár végén lehet elszórtan látni néhány példányt. Alcedo atthis IX. 10-én láttam egy példányt a Dobroda-patak egyik hídjánál. Ez azonban csak kóborló példány lehetett, mert itt költési időben nem fordult elő. < Coracias ganulus, Upupa epops, Jynx torquilla, Vicus viridis Ritka fajok. Vicus canus IV. 4-én egy tojó példányát láttam a pilinyi erdőben. Nagyon ritka. Dryocopus manius Az ún. Varjas (litkei határ) környéki középkorú tölgyes állományban többször megfigyeltem. Fészkelése valószínű. Dendwcopos maioi, Dendrocopos médius, Galeiida eristata, Alauda arvensis Fészkelők. 166
5 Hirundo lustica Költése minden évben rendszeres. Kedvező időjárás esetén, vagy a fészek pusztulásakor utóköltése van, ekkor VIII. elején repít. Néha ez az időpont kitolódik, mint például az 1974-es évben, amikor még IX. 4-én is több utóköltéses fészekben 1,5 2 hetes fiókák voltak. Lényegesen kevesebb van belőlük, mint a molnárfecskékből. Delichon uibica Sok van belőle, egy-egy falusi házon 6 8 fészek is található. Tojásai némely szakkönyvvel ellentétben nem tiszta fehérek, hanem fehér alapszínen kevés apró fekete pont van, melyek azonban víz hatására rögtön lemosódnak. Innen adódhat a tévedés, mert a preparált tojások sokszor tiszta fehérek. VIII. végén IX. elején gyülekeznek nagy csapatokban, néha a szokásostól eltérően nem villanydrótokon, hanem nyárfák koronájában. Oriolus oriolus Nyárasokban, akácosokban gyakori. Coivus comix A vetési varjakkal együtt, de külön is, nagy csapatokban jár, melyek néha 50 főre is felszaporodnak. Akác erdőfoltokban, nyár- és fűzfákon gyakori költőmadár. Pica pica A dolmányos varjúhoz hasonlóan sok van belőle. Fészkeit akácosokban, kisebb erdőfoltokban, erdősávokban és bozótosokban találtam, néha csak 2 m magasan. Ganulus glandaríus Az erdős részeken elszórva költ. Parus maioi Gyakori költőmadár. Egy alkalommal útszéli árokban, bádogdobozban találtam fészkét. A hely közel volt a falu széléhez, párszáz méterre egy dombon pedig nagyobb erdőfolt állt. Ezeken a helyeken gondolom akadt volna természetes fészkelőhely is, ennek ellenére ez a pár a bádogdobozt választotta. Parus coeruleus, Parus palustris Fészkelők. Parus axer Ritka, költéséről nem tudok. Aegithalos caudatus Télen as csapatokban lehet látni. Két fészkét találtam, egyiket egy tölgy-csemete villás elágazásában 1,5 m magasan, a másikat egy kocsiút oldalában, a lelógó gyökerek között. Ez utóbbiban 12 tojás volt. Mindkettőt március második felében építették. Sitta europaea, Certhia familiáris, Troglodytes troglodytes Fészkelők. Turdus viscivorus, Turdus pilaris Gyakori téli vendégek, ilyenkor nagy csapatokban láhatók. Turdus philomelos, Turdus merula Gyakori költőmadarak. Oenanthe oenanthe Ritka. Saxicola torquata Gyakori fészkelő. Phoenicurus ochruros 1972-ben és 1973-ban Litkén, az erdészet kertjében költött egy pár. Luscinia megarhynchos Gyakori fészkelő. Erithacus rubecula Gyakori költőmadár. Locustella sp., Acrocephalus sp., Acrocephalus arundinaceus, Sylvia atricapilla, Phylloscopus sp., Muscicapa striata, Prunella modularis, Anthus triviális, Motacilla alba Költési időben figyeltem meg őket. Lanius minor, Lanius collurio Gyakori fészkelők. Sturnus vulgaris, Passer domesticus, Passer montanus Gyakori, közönséges fészkelők. Coccothraustes coccothraustes Telente 5 10-es csapatokban lehet látni, de költési időben is gyakori. Fészkeit gyertyán- és tölgyfákon találtam 4 5 m magasan, egyet egészen fiatal tölgyesben 2 m-en (mindet májusban). 167
6 Chloiis chloris Egy fészkét találtam a litkei határban (Varjas) kb. 1,5 m magasan, fiatal tölgyfán. Caiduelis carduelis A falvak út menti fasorain (főleg korai juhar és gömbjuhar) szép számmal költ, 2 6 m magasan. Carduelis cannabina, Serinus serinus Fészkelők. Carduelis flammea Ritka téli vendég. Pyrrhula pyrrhula Rendszeres téli vendég, egy-egy csapatban több tojó és 1 2 hím van. Utolsó példányait III. 26-án láttam (1973). Fringilla coelebs Rendszeres, de nem gyakori költőmadár. Fringilla montifringilla Rendszeres téli vendég, ilyenkor nagyobb csapa tokban látható. * Emberiza citrinella, Emberiza calandra, Emberiza schoeniclus Rendszeres fészkelők. Érkezett: IX. 1. dr. SOLTI Béla Mátra Múzeum H-3200 GYÖNGYÖS Kossuth út 40. ' 168
Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
RészletesebbenXXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
RészletesebbenPápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
RészletesebbenA BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest
A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának
RészletesebbenSOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenAdalékok a Mátra madáréletéhez
Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN
AQUILA 1992. VOL.: 99(149-154) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN Schmidt Egon Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Abstract
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté
RészletesebbenMolnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget
ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának
RészletesebbenTartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
Részletesebbenstandard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenA TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN
Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103
RészletesebbenAdatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI. írta : f Dr. Vasvári Miklós 1
MAGYARORSZÁGI M A D A R A K MÉRETEI írta : f Dr. Vasvári Miklós 1 A Madártani Intézetbe rendszeresen küldött madarak méreteit mindig gondosan felvettem, és munkatársaimat is biztattam a méretek felvételére
RészletesebbenMME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenA ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)
A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN -1972. IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre
RészletesebbenÉnekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
RészletesebbenMóricgát madárvilága
Móricgát madárvilága EMMI Útravaló Ösztöndíjprogram - Út a tudományhoz alprogram 2018/2019 Azonosító: UT-2018-0011 Készítette: Pál Szabina, Losoncz Tamás, Bozó Nataniel Noel, Deák Levente, Kohlrusz Péter
RészletesebbenA D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy
ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról
RészletesebbenA kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi
RészletesebbenKikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.
RészletesebbenJegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of
RészletesebbenA Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)
RészletesebbenBéda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,
RészletesebbenRadetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté
RészletesebbenAdatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring
Adatok az uhu (Bubo bubo) északkelet-magyarországi állományának táplálkozásához Petrovics Zoltán* & Solti Béla *Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1. Email: z.petrovics55@gmail.com
RészletesebbenAQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN
AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995):
RészletesebbenADATOK A DÉL-ALFÖLDI AKÁCOSOK MADÁRVILÁGÁHOZ. Dr. Rékási József Pannonhalmi Bencés Gimnázium Pannonhalma. Abstract
AQUILA 1992. VOL.: 99(137-148) ADATOK A DÉL-ALFÖLDI AKÁCOSOK MADÁRVILÁGÁHOZ Dr. Rékási József Pannonhalmi Bencés Gimnázium Pannonhalma Abstract Data on the bird-life of the locust-tree forests of the Southern
RészletesebbenMadárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn.
SCHENK J. MADÁRVONULÁSI ADATOK 39 Madárvonulási adatok Magyarországból. Közreadja: SCHENK JAKAB. III. (1920-as) évfolyam.*) Vogelzugsdaten aus Ungarn. Herausgegeben von JAKOB SCHENK. III. Jahrgang (1920).*)
RészletesebbenNövénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenA TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA A feladat körvonalazása és a területegységre vonatkozó eddigi kutatások A Bakony hegység természettudományi szempontból
RészletesebbenAdatok a hargitai Ivó völgy madárvilágához (Románia)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 359 364 Adatok a hargitai Ivó völgy madárvilágához (Románia) FODOR ISTVÁN ABSTRACT: Bird density, diversity and similarity estimation were carried out
RészletesebbenMADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN
A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési
RészletesebbenS17. Az észlelt madárfajok ismertetése
ADATOK A KÖRIS-HEGY MADÁRVILÁGÁHOZ Az elmúlt év során 5 megfigyelő utamon érintettem a Kőris-hegyet, illetve a vonulatához tartozó Parajost és Kék-hegyet. Űtjaim alatt összesen 47 madárfajt észleltem e
RészletesebbenA MADÁRTANI INTÉZET É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S
A MADÁRTANI INTÉZET 197 1. É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S Schmidt Egon Bird-Bandiiig of the Hungárián Ornithological Institute in the Year 1974. 26th Report on Bird Banding
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:
RészletesebbenCinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998
1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992
RészletesebbenA Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA KARANCS-MEDVES HEGYSÉG MADÁRVILÁGA
A KARANCS-MEDVES HEGYSÉG MADÁRVILÁGA Moskát Csaba Faunisztikai szempontból a Karancs-Medves Magyarország egyik legelhanyagoltabb tájegysége. Gyakran megtörtént, hogy madárvilágát a Cserhátéval azonosnak
RészletesebbenÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI
A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI
RészletesebbenA Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
RészletesebbenFajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok
3.4. Az avifaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.4.1. Fajok leírása 3.4.1.1. A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok FALCONIDAE CSALÁD
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté
RészletesebbenA MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET 1951 5 3. ÉVI MADÁR JELÖLÉSEI. írta : dr. Pátkai Imre
A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET 1951 5 3. ÉVI MADÁR JELÖLÉSEI XVII. Jelentés írta : dr. Pátkai Imre A madárvonulás magyar kutatói számára az 1951-es év új korszak kezdetét jelenti. Intézetünk ebben az esztendőben
RészletesebbenMADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L. Papp J. László
Aquila LXXVni-LXXIX. 1971-1972. MADÁRTANI ADATOK A PELLÉRDI-H ALAST A V A K R Ó L Papp J. László A Pécstől DNy-ra, mintegy 4 km-re fekvő, mesterséges halastavakon eddig is számosan végeztek madártani megfigyeléseket.
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Boldogasszony papucsa termőhely Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:46 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése: 12.2 hektár
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás
Részletesebben4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István
4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek
RészletesebbenA Sár-hegy madárvilága
A Sár-hegy madárvilága Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 73-86, 1988 SOLTI Béla SZÁLAI Ferenc Gyöngyös, Mátra Múzeum Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Avifauna of Sár-hegy) - Authors investigated the avifauna
Részletesebben(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok)
2010.1.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/7 IV (Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) 2009/0043 (COD) LEX 1113 PE-CONS 3681/1/09 REV 1 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
RészletesebbenBERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTE CSIZMAZIA GYÖRGY GASKÓ BÉLA (Tanárképző Főiskola, Biológia Tanszék Móra Ferenc Múzeum, Szeged) Dr. Beretzk Péter MÁV- főorvos 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta méltán
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenSarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje
Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Sajómercsei szőlők Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:27:27 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Sajómercse A terület kiterjedése: 99,22 hektár Védetté
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése
RészletesebbenA ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA
A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati
RészletesebbenA Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója
A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan
RészletesebbenVIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN
VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,
RészletesebbenA TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI
A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket
RészletesebbenInnováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea
Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti
RészletesebbenMagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke
MagyarorszАg madаrfajainak jegyzиke MAGYAR GАbor H-1121 BUDAPEST, KЖltУ u. 21. Hungary ABSTRACT MAGYAR, G.: Checklist of the birds of Hungary PartimadАr 5: This is a list of the 365 different bird species
RészletesebbenBEJELENTÉSEK REPORTINGS
BEJELENTÉSEK REPORTINGS 1. XIX Congressus Internationalis Ornithologicus. FIRST ANNOUNCEMENT At the XYLII International Ornithological Congress in Moscow the International Ornithological Committee accepted
RészletesebbenA KIS-SZAMOS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK MADÁRVILÁGA. Bélái Miklós Dr. Mannsberg Arvéd
Aquila LXXVI LXXVII. 1969 1970. A KIS-SZAMOS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK MADÁRVILÁGA Bélái Miklós Dr. Mannsberg Arvéd A Kis-Szamos vízgyűjtő területe a romániai Nyugati Sziget-hegységben (Muntii Apuseni) levő
Részletesebben3. Jelentés az Állatiárról,
3. Jelentés az Állatiárról, Tisztelt Közgyűlés! Az állattárnak elmúlt évi működése részint az átköltözés előkészítésében, részint a gyűjtemény anyagának fölfrissítésében állott. Az átköltözés előkészületeihez
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenCSIGÁT APLÁLÉK A. írta:
A M A D A R A K CSIGÁT APLÁLÉK A IV. írta: dr. Keve András Az állatgyógyászat és így a mezőgazdaságtan és vadgazdaságtan egyik fontos kérdése, hogy hogyan terjednek az állatbetegségek. A madarak szerepe
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2015 2 Chernel István (1865-1922) emlékének
RészletesebbenJelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV
RészletesebbenA SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets.
A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets Bevezető Örömmel fogtam hozzá ennek a dolgozatnak az elkészítéséhez, hiszen
RészletesebbenEltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása
Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 449 455, 2004 Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása Báldi András 1, Verhulst, Jort 2 és Kleijn, David 2 1 MTA MTM Állatökológiai
RészletesebbenA Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai
A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo
Részletesebben275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. -ában, valamint
RészletesebbenÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN
ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi
RészletesebbenA Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között
A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2006 2 Keve András (1909-1984) emlékének
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS. A harmadik fejezet témája az areográfia, vagyis az elterjedési területek tanulmányozása.
KÖNYVISMERTETÉS Udvardy M., 1970; Dynamic Zoogeography (D. Van Nostrand Co. Ltd., London, pp. 445, 174 ábra, 14 táblázat, 4 tábla) Udvardy Miklós, Intézetünk volt kutatója igen sokoldalú iskolát futott
RészletesebbenXV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS. Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding
XV. KÜLFÖLDI GYÜRÜS MADARAK KÉZRE KERÜLÉSEI XXXVII. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS Records oí birds ringod abroad 37th report of bird-banding László Haraszthy Egon Schmidt Podiceps ruficollis Ljubljana ad. 110 135
RészletesebbenA VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA
A VOLT BIHARI SÁRRÉT JELENLEGI MADÁRVILÁGA Nagy László The present Bird-Life of the drained Marsh-Land of Sárrét" in East-Hungary László Nagy A múlt század 60-as éveiben lecsapolásra ítélt híres Bihari
Részletesebben6. szám 1993. október
6. szám 1993. október A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Soproni Csoportjának Lapja 1. Bevezetés A Fertő-táj hazai részén előforduló madarak névjegyzéke (1971-1992) A Fertő madártani kutatása
RészletesebbenAVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék
AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Északi búvár - Gavia stellata Sarki búvár - Gavia arctica Jeges búvár - Gavia immer Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia:
RészletesebbenA MADÁRTANI INTÉZET MADÁRJELÖLÉSEI XXXIV. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS BIRD-BANDING OF THE HUNGÁRIÁN INSTITUTE FOR ORNITHOLOGY 34th REPORT ON BIRD-BANDING
A MADÁRTANI INTÉZET MADÁRJELÖLÉSEI XXXIV. GYÜRÜZÉSI JELENTÉS BIRD-BANDING OF THE HUNGÁRIÁN INSTITUTE FOR ORNITHOLOGY 34th REPORT ON BIRD-BANDING Egon Schmidt Nycticorax nycticorax 503 284 0 Nagyhegyes,
RészletesebbenA védetté nyilvánítás célja
EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1302-18/2012. Tárgy: A Colas-Északkő Bányászati Kft. részére
RészletesebbenFragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Készítette:
Részletesebben