A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

Átírás

1 A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre álljon legalább a madárvilág faji összetételének hozzávetőleges felmérése, ami azután alapul szolgálhat egy, a közönség elé kerülő, ismeretterjesztő kiadvány madártani részének is. E cél érdekében kívánom itt az augusztusától szeptemberéig feljegyzett megfigyelési adatokat összefoglalni. Az arborétumban rends ze res madártani munka a korábbi években is folyt. WARGA KÁLMÁN végzett itt madártelepítési vizsgálatokat, azonban e régebbi adatok rendszerezésére jelen dolgozatomban nem térek ki. Az év alatt 34 alkalommal végeztem megfigyeléseket. Rendszerint egy meghatározott útvonalon jártam be a területet, s útközben jegyeztem az előforduló fajokat és az egyedszámot. Egy-egy bejárás 2 2,5 órát vett igénybe. Előfordult, hogy csak rövidebb időt tölthettem az arborétumban, s akkor természetesen csak kisebb területet nézhettem végig, így az egyes megfigyelési napok számláláseredményei nem fejezik ki mindig a tényleges állapotot, hanem annál olykor jóval kevesebbet mutatnak. A megfigyelési napok száma havi elosztásban a következő: január: 1 április: 4 február: 3 május: március: 3 június: 1 ; július: 2 október: 6 augusztus: 9 november: szeptember: 3 december: 2 Az első megfigyelési nap VIII. 13-a, az utolsó IX. 30-a. Az arborétum, területe 36 kat. hold, Zirc keleti részén a Cuha patak mentén terül el. Keletről és délről szántókkal, nyugatról és északról lakott területtel körülvéve szinte szigetszerűen Helyezkedik el a Z i r ci - m e d e n с e közepén, távol az összefüggő erdőktől. Az öreg facsoportokból, cserjesűrűségekből, tisztásokból álló élőhelyek, s a halastó sok madárfajt vonzanak ide. A területen az év során 62 fajt figyeltem meg. Az alábbiakban rendszertani felsorolásban ismertetem az egyes fajokat, néhány mondatban megemlítve esetleg ritkább előfordulásukat, vagy egy-egy érdekesebb ökológiai megfigyelést. Ezt követően a táblázatos felsorolásnál közlöm az egyes fajok megfigyelésenkénti számadatait. Végezetül, amennyire az egy év adatai megengedik, a gyakoriságot és az évszakos megjelenést figyelembe véve csoportosítom a fajokat. Az előforduló fajok ismertetése 1. Vetési lúd (Anser fabolis) XII. 18-án 50-es csapata repült át D É irányban az arborétum felett. 2. Egerészölyv (Buteo buteo) Négy alkalommal figyeltem meg 1 1 példányt X. 1-én 1 db az arborétum keleti szélénél, ahol a terület szántókkal határos. X. 16-án észak felé repült 1 db kb. 120 magasan. XII. 7-én 15 óra 30 perckor, borult időben délkelet felől az öreg hársakra repült be 1 db éjszakázni. II. 8-án a fák fölött alant 3 Coloeus monedula kergetett egyet. 1. Az arborétum képe a halastó felől 1. Ansicht des Arboretums vom Fischteich 1. A view of the Arboretum from the fis-pond 525

2 2. A mesterséges fészekodúk nagy részét a seregélyek foglalják el. A képen seregélyodúk 2. Den grossen Teil der künstlichen Nesthöhlen besiedeln die Stare. Auf dem Bild Star-Höhlen 2. Most of the hestling obxes have been occupied by the starilings 3. Vörös vércse (Falco tinnunculus) A környéken ritka. A területen mindössze két alkalommal figyeltem meg. X. 1-én átrepült 1 db, XII. 7-e körül több napig az apátság tornyára járt pihenni 1 példány. 4. Fácán (Phasianus colchicus) II. 8-án bokor alól röppent ki Kék galamb (Columba oenas) Költése nagyon valószínű. Augusztusban a tótól délre levő öreg fák között tartózkodott rendszeresen, sokszor a szélső fákon a lakóházak közelében. Első megfigyelés III. 22., az utolsó VIII. 29. Egy-két példány rendszeresen látható vagy hallható egész nyáron. 6. Örvös galamb (Columba palumbus) Gyakoribb az előzőnél, fészkelése is biztos. IV. 24- én egy öreg fűzfán a esúcsközelbe rakott fészkéről röppent fel. 7. Gerle (Streptopelia turtur) Meglehetősen ritka, mindössze 3 alkalommal figyeltem meg néhányat. 8. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Az egyik legállandóbb faj. A legtöbbet, 21 példányt, VIII. 29-én figyeltem meg. Költ a területen, VIII. 29-én kirepített fiókáját etette. Jégmadár (Alcedo atthis) Adata kívül esik a megfigyelés évén, de sorszám nélkül szükségesnek tartom itt megemlíteni, ezt a fajt is X. 17-én 1 db tartózkodott az arborétumban, előbb a Cuha mellett, majd a halastónál. 9. Nyaktekercs (Jynx torquilla) IV. 24-én két helyen szólt. 10. Zöld küllő (Picus viridis) Ritkán megfigyelhető. II. 8-án 1 Ça Formica-bolyok oldalán lyukat fúrva táplálkozott a hangyákkal. 11. Szürke küllő (Picus canus) Nyárvégi kóborlásán mutatkozik néha 1 1 példány. 12. Nagy fakopáncs (Dendrocopos maior) Az arborétum leggyakoribb harkály faja. A legtöbb példányt, 6 db-ot, X. 13-án figyeltem meg. Költése valószínű. III. 9-én odút kezdett vágni egy erdei fenyőbe (Pinus silvestris), de később ezt félbehagyta. 13. Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) A zirci kertekben előfordul, s innen az arborétumba is ellátogat néha IX. 22-én 1 pár mozgott együtt. A napsütéses őszi időben nászjátékszerű viselkedést mutattak. Egy öreg lucfenyő törzsén egymással szemben ugrálva érdes kri-kri-krï" hangot hallattak. 14. Közép fakopáncs (Dendrocopos médius) Szórványosan előfordul. Az előző két fajhoz való viszonyára nézve a következő megfigyeléseket tehettem. II. 8-án egy Ç D. maior a közelében kopácsolásba kezdő D. médius Ç-t a helyéről kiszorította. Ez utóbbi,,szó nélkül" arrébb repült. VIII. 15-én egy? D. syriacussal egymás közelében mozogtak anélkül, hogy zavarták volna egymást. 15. Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) Gyakoriságra nézve a D. maior után következik. Éles kiáltását gyakran hallatja. Legtöbbször az idős 526

3 Az arborétumban megfigyelt madárfajok és mennyiségük Sorszám Faj Aug. Szept. Október Dec Л С ей -s Febr. Marc. Április -3 t-s Jul. Augusztus Anser fabalis i i 50 í i i 2. Buteo buteo 1 i! i j 3. Falco tinnunculus 1 1 i 4. Phasianus colchicus i 5. Columba oenas С palumbus ! 1 1 i Streptopelia turtur 5! S. decaocto i Jynx torquilla Picus viridis 1 2 J J P. canus Dendrocopos maior j 2 J j I D. syriacus D. médius 1 2 i D. minor 3 1 3< 3 :l l Galerida eristata Alauda arvensis Hirundo rustica Delichon urbica 15 í Oriolus oriolus i Corvus cornix C. frugilegus Coloeus monedula Garrulus glandarius Parus maior ! P. caeruleus \ i! P. ater 2 1 \ 3 3 i! P. palustris \ Aegithalos caudatus Sitta europaea Certhia familiáris C. brachydaetyla Troglodytes troglodytes 1 3 i Turdus viscivorus T. pilaris 1 j T. philomelos i T. torquatus T. merula з 2 4 6! ! I i Phoenicurus ochruros Erithacus rubecula ] 2 1 ] \ \ I > Sylvia atricapilla S. cuiruca Phylloscopus collybita 6 7 i ] 3 4 j Ph. sibilatrix Regulus regulus Muscicapa striata Ficedula albicollis! i Prunella modularis Motacilla alba M. cinerea ! ~~~ Sturnus vulgaris \ Passer domesticus \ P. montanus 6! I 4! 1! i 1 8 [ Coccothraustes coccothraustes 3 8 3! i \ 2! 5 J 2! ; 6 4! 2! Chloris chloris ] \ Carduelis carduelis ! I ! C. spinus! í C. cannabina Serinus serinus I Pyrrhula pyrrhula ! Fringilla coelebs в ! 4 1 i 3 i j 1 \ , 3*1 1 ' ! 62. Emberiza citrinella i 3 1 a <D N СП 30.

4 3. Szürkefenyő (Picea pungens) az arborétumban 3. Picea pungens im Arboretum 3. Grey spruce (Picea pungens) in the Arboretum 20. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Zirc környékén elég ritka. Az arborétumban ben 1 2 pár tartózkodott, s valószínű költött is. VIII. 29-én 1 Ç vagy fiatal példánya még itt volt. A kislevelű hársak (Tilia cordata) koronájában fogdosta rovartáplálékát. 21. Dolmányos varjú (Corvus comix) Néha napközben is mozog a területen 1 2 példány, de inkább a költésidőn kívül, az éjszakára beszálló tömegei jellemzőek VIII. 14-én, mintegy 70 db repült be éjszakázni. Augusztusban az arborétum sétányain sokfelé láthatók elvedlett tollai. 22. Vetési varjú (Corvus frugilegus) Zirc környékén nem túl gyakori. X. 16-án 9 db repült át a terület felett. 23. Csóka (Coloeus monedula) Az öreg szürke nyárfákban pár költ. A késő őszi hónapok kivételével egész évben előfordulnak. 24. Szajkó (Garrulus glandarius) Nyolc alkalommal figyeltem meg. Elsősorban őszszel, de elvétve tavasszal is mutatkozott itt rendszerint 1, ritkábban 2 3 példány. fák vékony koronaágain mozog őszén (X. 13.) az arborétum mellett lágyszárú növényzeten is kereste táplálékát. A fekete üröm (Artemisia vulgaris) még zöld, leveles szárain kopácsolt, melyekben egy rovarlárva gyakori volt VIII. 25-én egy példány fiatal lucfenyőket vizsgált végig a törzstől a hajtások csúcsáig. 16. Búbos pacsirta (Galerida eristata) A közeli utcákról néha berepül 1 1 példány. 17. Mezei pacsirta (Alauda arvensis) X. 13-án É D irányban repült 1 db az arborétummal határos szántók felett. 18. Füsti fecske (Hirundo rustica) Az arborétum halastava fölött gyakran vadászgat ben utoljára IX. 22-én láttam itt kb. 80 darabot, 1972-ben először IV. 8-án jelent meg 2 db. 19. Molnárfecske (Delichon urbica) A halastó fölött figyeltem meg néhányszor. 25. Széncinege (Parus maior) Az egyik legjellemzőbb, mindenkor előforduló faj. Télen az etetők körül gyűlik össze. A legtöbbet, 51 darabot, II. 3-án számoltam meg ben a mesterséges fészekodvakat alig foglalta el, mindössze egy odúban találtam fészkelve. (Megjegyzendő, hogy a 62 átnézett fészekodú nagyrésze seregélyodú volt.) 26. Kék cinege (Parus caeruleus) Az előzőnél kisebb számban fordul elő. Két mesterséges fészekodúban ismertem költését. Az egyikben IV. 24-én 4 tojás volt fészekanyaggal letakarva, a madár nem mutatkozott. IV. 26-án az odútetőt felemelve, az egyik öreg a fészken ült, zavarásomra ki sem röppent. 27. Fenyves cinege (Parus ater) IX. 22. és II. 23. között mutatkozott 1 3 példányban a fenyőkön. 28. Barátcinege (Parus palustris) Kisebb számban egész évben előfordul. Augusztustusban gyakran száll le a lekaszált rendekre, ahol lágyszárú növényi magvakat fogyaszt. 527

5 4. A léprigó (Turdus viscivorus) kedvenc tartózkodási helye a Viscum album-tói ellepett nyárfa 4. Der beliebteste Aufenthaltsort von der Misteldrossel (Turdus viscivorus) ist die von Viscum album bewachsene Pappel 4. Mistle thrusn (Turdus viscivorus) often visits poplars covered with viscum album A C. familiáris 1 1 példányát láttam IX. 15-én, X. 13-án, X. 16-án, X. 21-én, IV. 26-án. 4 db mozgott együtt VIII. 29-én. 32. Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla BREHM.) 1 1 példányt figyeltem meg XII. 7-én, XII. 18-án, III. 17-én és VII. 26-án. 32. Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) 34. Léprigó (Turdus viscivorus) X. 1. és II. 23. között csaknem minden megfigyelésen látható volt 1 3 példánya, melyek rendszerint a Viscum album-tói ellepett nyárfákon mozogtak. A későbbiekben az arborétumban nem mutatkozott, viszont meg kell itt jegyeznem, hogy néhány száz méterre ide, Zirc főterén a Rákóczi téren 1972-ben sikeresen költött. V. 13-án kirepített fiókáját etette. Tudomásom szerint ez az első lakott területen való költése Magyarországon. 29. őszapó (Aegithalos caudatus) Két alkalommal láttam, VIII. 14-én egy 14-es, XII. 7-én egy 8-as csapatát. 30. Csuszka (Sitta europaea) A 62 előforduló faj közül ez a legállandóbban megfigyelhető. Az egy napon mutatkozó maximális példányszáma X. 1-én és X. 13-án 7 7 db. 35. Fenyőrigó (Turdus pilaris) Bár a Zirc környéki legelőkön a tél folyamán nagyobb számban is mutatkozott, az arborétumban csak két alkalommal fordult elő. I. 22-én és II. 3-án figyeltem meg 1, illetve 2 példányát. 36. Énekes rigó (Turdus philomelos) Gyakori ben az utolsó példány X. 16-án, Fakusz (Certhia familiáris) Az arborétumban előforduló Certhia fajok pontos azonosításához még gyűjtések szükségesek. Előfordult ugyan mindkét faj, de voltak egyedek, melyek hovatartozását a szabadban nem lehetett eldönteni. 5. Lucfenyő (Picea excelsa) vékony hajtásán kopácsoló Dendrocopos minor. (1972. VIII. 25.) 5. Dendroscopos minor an den dünnen Zweigen der Fichte (Picea excelsa) ( ) 5. Dendrocopos minor pecking on a young branch of spruce (Picea excelsa) (25th August, 1972) 528

6 ben az elsők III. 9-én mutatkoztak. Költ a területen. IV. 24-én egy fűzfa oldalágára 3,5 m magasan épített fészkéről röppent le VIII. 14-én egy az évi fiatal példánya csigát evett. A Cuha kiszáradt medre mellett egy közepes nagyságú éti csigát (Helix pomatia) lágy részénél fogva a csőrében egy kőhöz csapdosott. Zavarásomra a zsákmányát nem vitte magával. Egy nem régen kiürített, összetört pannon csiga (Cepea vindobonensis) héj is volt már ott. 37. Örvös rigó (Turdus torquatus) X. 1-én egy ç$ példánya tartózkodott az arborétumban. 38. Fekete rigó (Turdus merula) A legállandóbb fajok közé tartozik. 1971/72 gyenge telén át is telelt 2 3 db. Ugyanakkor az Északi- Bakony más területeiről télire teljesen elvonult, s csak a Balaton-felvidéken és Tihanyban telelt nagyobb számban. 39. Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) Zircen elég gyakori költő madár. Az arborétum melletti apátsági épületeken is mutatkozik néha. 40. Vörösbegy (Erithacus rubecula) Szintén a leggyakoribb fajok közé tartozik. Telelésre elhúzódott innen, míg Veszprémben a Benedekhegyen és Tihanyban kitelelt. Az arborétumban XII. 7-én mutatkozott az utolsó 3 db, s li. 23- án az első visszaérkezett példány. Legtöbb egyedét 15 darabot IX. 15-én, 11 darabot III. 22-én számoltam meg. 41. Barátposzáta (Sylvia atricapilla) Bár nem kerül mindig szem elé, de a nyári idényben gyakori ben az utolsó 2 példánya (9Ç) X. 16-án mutatkozott. (Előző nap X. 15-én egy egész napos hideg északi szélviharral járó eső szinte az összes falevelet leverte.) 1972-ben első példányai, szintén 2 Ç, III. 22-én jöttek meg. VII. 14-én egy c5 példánya hárs lombozatban függögetve egy zöld szöcskét (sp.?) fogott, amivel messze elrepült. Költése valószínű. 43. Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) Gyakori faj. A nyár végén nagyobb számban gyűlik itt össze, s ilyenkor főleg a lucfenyőkön (Picea excelsa) mozog. A legtöbbet 24 darabot VIII. 29- én számoltam meg ben az utolsó 4 db X. 26-án, 1972-ben az első 5 db IV. 8-án mutatkozott. Költ a területen. Fészkét SPANBERGER JÓZSEF az arborétum gondnoka találta meg. A fészket öreg tölgyfa alatt kis szilsarjak alá építették. VI. 7-én keltek benne a fiókák, ekkor a 3 fióka mellett még 2 tojás is volt a fészekben. Az egyik öreg hernyót hozott a fiókáknak. A fészket a kirepítés után a budapesti Természettudományi Múzeum számára parazitológiai vizsgálat céljára begyűjtöttem. 44. Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) Ritkább az előzőnél. Inkább csak a nyár végi kóborlásán ford ilt elő. 45. Királyka (Regulus regulus) X. 13. és II. 8. között rendszeresen mutatkozott. A legtöbb, kb. 12 db, X. 26-án fordult elő. 46. Sz'lrke légykapó (Muscicapa striata) Számuk augusztus második felében felszaporodik VIII. 14-én 6 db, VIII. 20-án 9 példánya fordult elő. Máskor csak 1 3 egyede látható. Utolsó megfigyelés 1971-ben IX. 15-én 2 db. 47. Örvös légykapó (Ficedula albicollis) Csak 9 vagy fiatal példányait láttam, VII. 14-én és VIII. 20-án 1, illetve 2 darabot. 48. Szürkebegy (Prunella moduláris) Csak egy napon, III. 22-én észleltem, de ekkor lehetett az átvonulásuk kulminációja, mert léptennyomon mutatkoztak. 10 darabot számoltam össze a bejárt területen. Rendszerint egyesével voltak, de e gy-egy helyen 2, illetve 3 példány is együtt mozgott. 42. Kis poszáta (Sylvia curruca) Jóval ritkább az előzőnél, mindössze 3 alkalommal figyeltem meg. VIII. 29-én 2 db laza füzikecsoportosulásban kereste táplálékát. 6. A csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita) gyakran tartózkodik fenyőkön 6. Der z;ilpzalp (Phylloscopus collybita) befindet sich oft an Tannen 6. Chifichaff very often visits pineries (Phylloscopus collybita) 529

7 49. Barázdabillegető (Motacilla alba) Három alkalommal láttam 1 1 példányát a Cuha patak mentén. (X. 13., III. 22., VIII. 20.) 50. Hegyi billegető (Motacilla cinerea) Gyakrabban mutatkozik az előző fajnál, s valószínű költ is a Cuha patak kikövezett partján, mivel költésidőben rendszeresen ott tartózkodott egy pár. 51. Seregély (Sturnus vulgaris) Évente két előfordulási szakasza van, mely nemcsak az arborétumra, hanem Zirc tágabb környékére is vonatkozik Az első ilyen szakasz a költésidő. Ekkor az arborétum dominánsfaj a. A legtöbb fészekodút a seregély foglalja el. A z átvizsgált 62 mesterséges fészekodúból 19-b en költőt t. A számára alkalmas l'észekodúkat csaknem 100%-osan elfoglalja. A 19 fészekalj IV. 24-én már többnyire teljes volt. Közülük 9 fészekaljban 5. 4-ben 6. 2-ben 3, 2-ben 4, 1- ben 7 és l-ben 2 tojás volt. Legtöbb kotló madarai a fészken meg leheteti fogni. Érdekesség, h о g y e g y 6 - о s f é szekál j о n 3 mad á г ü lt. Kirepítés után eltűnik az arborétumból és a környékről is, s csak az első őszi napokban, mikor a hőmérsékleti adottságok a tavaszival egyezőek, jelenik meg ismét, és énekelget a facsúcsokon. 52. Házi veréb (Passer domesticus) Főként, az arborétum lakott területtel határos szélein fordul elő. 53. Mezei veréb (Passer montanus) A seregélyhez hasonlóan, de valamivel kisebb számban költ a fészekodvakban. IV. 24-én és 26-án 10 odúban találtam elkészített fészkét, vagy tojásos fészekalját. VIII. 16-án egy odúban még 3, repítés előtt álló fiókáját etette. 54. Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) Az őszi és téli időszakban rendszeres, de néha nyáron is megfigyelhető. A legtöbb példány 6 db, II. 8-án mutatkozott. 55. Zöldike (Chloris chloris) Valószínű költ is az arborétumban, de előfordulása az év folyamán meglehetősen rendszertelen. 56. Tengelic (Carduelis carduelis) Gyakori költő faj VIII. 16-án egy fészken még 4 repítés előtt álló fiókáját etette. A fészek egy Elaeagnus cserjén volt 3,5 m magasságban. VIII. 20-án 3 4 kirepített fióka ja mozgott egy másik fészek közelében. 57. Csíz (Carduelis spinus) X. 26. és II. 8. között mutatkozott kisebb számban főleg az égerfákon (Alnus glutinosa). 58. Kenderike (Carduelis cannabina) 3 db repült át XII. 18-án a terület felett. 59. Csicsörke (Serinus serinas) Gyakori pár költ az arborétumban. Fészkét főleg a lucfenyőkre építi ben utoljára X. 16- án, 1972-ben először IV. 8-án mutatkoztak. (Zircen, a községben 1 1 példányát időnként télen is láttam.) 60. Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) Télen rendszeres. Legtöbb példánya egy napon 9 db volt. (II. 3. és II. 8.) 61. Erdei pinty (Fringilla coelebs) Gyakori faj. A legtöbb példánya egy napon 12 db volt. (1971. IX. 15.) Egy-egy darab télen is látható volt a területen. 62. Citromsármány (Emberiza citrinella) Csak egy alkalommal láttam: III. 9-én 3 darabot. Az alábbiakban táblázatosan foglalom össze az előfordult fajokat és az egyes alkalmakkor megfigyelt mennyiségüket. A számok nem mindig állománybecslés-értékűek, ezért következtetések levonására csak bizonyos megkötéssel használhatók. Az összeadhatóság kedvéért azokban az esetekben, amikor csak bizonytalanul állapíthattam meg egy faj darabszámát, pl. 2 3 Parus maior, rendszerint a nagyobb számot vagy középértéket vettem alapul. 7. A csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) fészke az arborétumban. A fészekalj éppen kelésben. (1972. VI. 7.) 7. Das Nest des Zilpzalps (Phylloscopus collybita) im Arboretum. Die jungen schlüpfen gerade. ( ) 7. Chiffchaff (Phylloscopus collybita) nest in the Arboretum. The clucth is just about hatching (7th June, 1972) 5 ЯП

8 Az év során előfordult 62 faj a gyakoriságuk és az évszakos megjelenésük alapján további mesterséges csoportokba sorolható. A legállandóbbak, melyek csaknem minden megfigyelésen előkerültek, a következők: Streptopelia decaocto Dendrocopos maior Parus maior Sitta europaea Turdus merula Erithacus rubecula E két utóbbi valószínű csak a szokatlanul enyhe 1971/72-es tél miatt sorolható a legállandóbb fajok közé, mivel a fekete rigó át is telelt, a vörösbegy pedig január kivételével végig előfordult. Szintén állandó, de gyakrabban kimaradó a következő 11 faj: Dendrocopos minor Corvus comix Coloeus monedula Garrulus glandarius Parus caeruleus P. palustris Passer domesticus Passer montanus Coccothraustes coccothraustes Carduelis carduelis Fringilla coelebs A környéken állandó, de az arborétumban csak szórványosan mutatkozó fajok az alábbiak: Picus viridis P. canus Dendrocopos syriacus D. médius Aegithalos caudatus Certhia familiáris C. brachydactyla Csak a nyári félévben fordul elő kisebb-nagyobb számban a következő 17 faj: Columba oenas C. palumbus Streptopelia turtur Jynx torquilla Hirundo rustica Delichon urbica Oriolus oriolus Turdus philomelos Sylvia atricapilla S. curruca Phylloscopus collybita Muscicapa striata Motacilla alba M. cinerea Sturnus vulgaris Chloris chloris Serinus serinus Az arborétumon átvonuló, s ott rövidebb-hoszszabb ideig tartózkodó fajok: Troglodytes troglodytes Turdus torquatus Phylloscopus sibilatrix Ficedula albicollis Prunella modularis Carduelis spinus Téli vendég 5 faj : Parus ater Turdus viscivorus T. pilaris Regulus regulus Pyrrhula pyrrhula Csak átrepülnek az arborétum felett, vagy ritkán tévednek be oda a következők: Anser j'abolis Buteo buteo Falco tinnunculus Phasianus colchicus Galerida eristata Alauda arvensis Corvus frugilegus Phoenicurus ochruros Carduelis cannabina Emberiza citrinella A fészkelő fajok kimutatására alapos felkutatást még nem végeztem ben az alábbi fajok költését állapíthattam meg biztosan: Columba palumbus Streptopelia decaocto Coloeus monedula 8. Repítés előtt álló tengelic (Carduelis carduelis) fiókák VIII. lg-án 8. Stieglitzjunge (Carduelis carduelis) vor dem Ausfliegen am Foldfinch (Carduelis carduelis) nestling just about to fly (16 to August, 1972) 531

9 Parus maior P. caeruleus Turdus philomelos Phylloscopus collybita Sturnus vulgaris Passer montanus Carduelis carduelis Serinus serinus Az arborétum, bár félig mesterséges környezet, de mivel pontosan körülhatárolt, felmérhető, környezetében szigetszerűen álló terület, a madárvilág állományváltozásainak mérésére rendkívül alkalmas, így az elkövetkező időben hetenként történő állománybecsléssel kívánom felmérni a madárcönózist, ami pontosabb törvényszerűségek kimutatására adhat majd lehetőséget. Bankovics Attila IRODALOM LITERATUR KEVE, A. (I960): Nomenciator Avium Hungáriáé Budapest. LOVASSY, S. (1927): Magyarország gerinces állatai es gazdasági vonatkozásaik Budapest, PETERSON, R. T. MOUNTFORT, G. HOLLÓM, P. A. D. (1969): Európa madarai Budapest, SZÉKESSY, V. (szerkesztésében) (1958): Aves Madarak Budapest, Akadémiai Kiadó. DIE VOGELWELT DES ARBORETUMS VON ZIRC AUF GRUND EINER EINJÄHRIGEN BEOBACHTUNG ( ) Die baldige Bearbeitung der Vogelwelt des Arboretums von Zirc wurde durch dessen zunehmende Besucherzahl bedingt. Mit diesem Ziel fing Verfasser im Jahre 1971 die regelmässige Beobachtung der Vogelwelt des Arboretums an. In vorliegender Arbeit werden die Ergebnisse der Beobachtungen im ersten Jahr zusammenget'asst. An 34 Beobachtungstagen wurden insgesamt 62 Arten im Gebiet beobachtet. Ausser der Darlegung des Vorkommens der einzelnen Arten geht Verfasser auch auf ökologische und ethologische Beobachtungen ein. Die vorkommenden Arten und ihre Anzahl bei den einzelnen Beobachtungen sind in einer Tabelle zusammenget'asst. Der Beweis über das Brüten von Turdus viscivorus in bewohnten Gegenden ist eine bedeutende Angabe; diese Art brütete im Jahre 1972 mit Erfolg in dem Innenbezirk von Zirc. Das Brüten in bewohnten Gegenden wurde in Ungarn bis jetzt noch nie festgestellt. Aus dem Arboretum sind noch folgende Arten zu erwähnen: Turdus torquatus und Picus canus sowie Columba oenas. Attila Bankovics THE BIRD FAUNA OF THE ZIRC ARBORETUM BASED ON A ONE-YEAR OBSERVATION (AUGUST, 1971 SEPTEMBER, 1972) The increasing number of visitors to the Zirc Arboretum made in necessary to elaborate its bird fauna as soon as possible. To fulfil this task the author began to make regular observations in The present contribution is to assess his results for this one year. In 34 days he altogether observed 62 species in this area. Besides listing the species he also makes ample ecological and ethological notes. The table gives good survey of the species observed including the number of specimens seen. The nestling of Turdus viscivorus in an inhabited area is an important datum for this species hatched eggs in 1972 in the downtown area of Zirc. The kind of adaptation of this species has not been known in Hungary before. Noteworthy is the occurrence of the following three species in the Zirc Arboretum: Picus canus, Columba oenas and Turdus torquatus. Attila Bankovics