Átírás

1 A kurzussal kapcsolatos információk elérhetősége Irodalom: Standovár T., Primack, R.B A Természetvédelmi biológia alapjai oldal, oldal Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk) Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ( old.) Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer sorozat könyvei: Magyar Madár Monitoring Központ Monitorozással kapcsolatos kiadványai (MMM, RTM) MÉTA program

2 Biodiverzitás 1992 Rio Konferencia Biodiverzitás mérésének, monitorozásának szükségessége Nehezen megoldható a minden fajra kiterjedő rendszeres monitorozás alternatív megoldások is kellenek - Biodiverzitás indikátorok - könnyen felismerhető - olcsón felmérhető - jól interpretálható adatok

3 - Indikátorok - kompozíciós (fajösszetétel, diverzitás) - szerkezeti (pl. vegetáció struktúra) - funkcionális (anyagforgalom) Ideális indikátor faj jellemzői: - Egyértelmű taxonómiai státus - Jól ismert biológiai és életmenet-tulajdonságok - Jól ismert környezeti tűrőképesség és válaszok a változásokra - Széles elterjedtség - Korlátozott mozgékonyság - Kis genetikai és ökológiai variabilitás - Populációs trendek jól észrevehetőek - Specialista - Könnyen megtalálható és mérhető - Jelenítsen meg más (politikai, társadalmi, gazdasági) értéket

4 Indikátorok - zászlóshajók (panda, kalifornia kondor) - esernyők és egyebek (siketfajd) - Lépték problémák (a széles elterjedésű fajok más térbeli léptékben jeleznek, mint pl. a specialista rovarfajok) - Törekedni kell több indikátorfaj alkalmazására

5 Kulcsfajok, ritka fajok, domináns fajok

6 Populációk, társulások és a környezet állapotának követése Biodiverzitás Monitorozás Biodiverzitás monitorozás <-> Biomonitoring Biodiverzitás monitorozás: Adott fajok, populációk, társulások állapotának és trendjeinek figyelése Biomonitoring: Populációk, fajok, faj együttesek alkalmazása a fizikiakémiai környezet állapotváltozójának jelzésére

7 Populációk, társulások és a környezet állapotának követése Biodiverzitás Monitorozás Felmérési típusok: - Vizsgálat (Survey): rövid időtartamú standard eljárást használó felmérés - Hosszú távú vizsgálat sorozat (surveillance): hosszú távú adatsorok gyűjtése, az eredményekre vonatkozóan nincs elvárás - Monitorozás: Rendszeres felmérés, célja a standarddal való egyezés igazolása/elvetése, az esetleges eltérések és mértékük feltárása

8 Biodiverzitás Monitorozás Célok: Törvények és egyéb intézkedések hatásosságának értékelése Szabályozást kiszolgáló monitoring Korai vészjelzés

9 Biodiverzitás monitorozás fő típusai 1- Trendmonitorozás Populációk, társulások, társuláskomplexek fluktuációinak, trendjeinek rögzítése a természetestől eltérő viselkedések felismeréséhez, értelmezéséhez 2- Hipotézistesztelő monitorozás Valamilyen ismert vagy várt környezeti hatásnak az élővilág viselkedésére prognosztizált beköveztének tesztelése

10 Biodiverzitás monitorozás alapvető követelménye 1. Megadott mintavételi protokol 1. Hely 2. Idő 3. Taxon(ok) 4. Módszer 2. Kontrollált és pontos taxon azonosítás 3. Standard adattárolási és nyilvántartási rendszer 4. Folyamatos és rendszeres felmérések 5. A monitoring eredmények folyamatos értékelése a szükséges kiegészítések/módosítások biztosítása

11 Biodiverzitás monitorozás alapvető 1. Adatok térbelisége követelménye 1. A felmérési és megfigyelési helyszínek pontos megadása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben a felmérések ugyanazon a helyen lehessen elvégezni, más a vizsgált területtel kapcsolatos adatbázist fel lehessen használni. 2. Prezencia/abszencia információk gyűjtési lehetőségének biztosítása 1. Megadott térbeli rácsozat használata (pl. UTM kvadrátok különböző léptékben) 3. Korábban kizárólag a különböző léptékű papír alapú térképek és az archív adatok esetében a megfigyelési helyek földrajzi nevei szolgál (pl. Földrajzinév-tár) (NbmR informatikai alapozás kiadvány oldal 4. Napjainkban a GPS online adatbázisok (Google Earth)

12 Biodiverzitás monitorozás alapvető követelménye Vizsgálati módszerek, paraméterek és taxonok az adott monitorozó program céljaitól függően változnak: - Monitorozás által vizsgálandó probléma/kérdés - Vizsgálat térbelisége (országos, regionális, lokális) - Vizsgálatba bevonandó személyek száma és képzettsége - Rendelkezésre álló források - stb.

13 Biodiverzítás monitorozás Magyarországon A Rió-i egyezmény aláírása után (1994) kezdődött meg egy országos monitorozó rendszer kialakítása Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Célja: - Pontos adatok hazánk élővilágáról - Különböző szerveződési szinteken értelmezhető biológiai sokféleség állapotáról és időbeli változásáról A rendszer támogatja mind a trendmonitorozás, mind a hipotézistesztelő monitorozás 1997-ben 11 kötetes kiadványban foglalták össze a hazai biodiverzitás monitorozással kapcsolatos módszertani ajánlásokat.

14 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Informatikai alapozás (pdf) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (pdf) Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok (pdf) Növényfajok (pdf) Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak (pdf) Bogarak (pdf) Lepkék (pdf) Kétéltűek és hüllők (pdf) Madarak (pdf) Emlősök és a genetikai sokféleség monitorozása (pdf) Élőhely-térképezés, 2. módosított kiadás (pdf) új!

15 Biodiverzitás Monitorozása A Magyarországon folyó két legjelentősebb, önkéntesek bevonásával zajló monitorozó munka bemutatása: 1.MÉTA program 1.Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM)

16 MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) A MÉTA program általános célkitűzése: a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljeskörű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhelyadatbázisának elkészítése és gondozása, a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése, a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése, a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése.

17 MÉTA program Részletesen felmérték a természetes és természetközeli gyepeket, mocsarakat, vizes élőhelyeket, őshonos fafajú erdőket, cserjéseket; ugyanakkor csak vázlatosan dokumentáltuk a szántókat, mezőgazdasági területeket, településeket, faültetvényeket, ipari területeket. Á-NÉR alkalmazásával A képen látható tájból felmérték például a gyepeket (sárga), a cserjéseket (narancs) és a ligeterdő maradványokat (kék).

18 A MÉTA térképezés az ország teljes területét mérte fel, nagyrészt között. Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a botanikus-természetvédő szakmában Magyarországon még nem került sor.

19 Élőhelyek jellemzése és kódolása az Á-NÉR alapján - Á-NÉR teljes leírása az NbmR honlapján: - es_2008.pdf - Bevezető jellegű határozó a MÉTA honlapján - Pl. Cserjések (ALFÖLD) galagonya, kökény, vadrózsa cserjései P2b, bodzások P2a (ha csak néhány bokor van, az még nem cserjés) rekettyefűz olyan cserjése, amelynek alján gyepes réti-magaskórós növényzet van, illetve más üde cserjések P2a (a gyalogakácos S6) rekettyefűz olyan cserjése, amely vízben áll, tőzeges, mohás, lápszagú J1a folyópartok fűzbokrosai J3 borókások, galagonyások kisebb nyárfákkal sárga homokon M5 akkor is, ha már inkább erdőképű (a nem homoki borókások P2b) törpemandula, jaj- és parlagi rózsa, csepleszmeggy cserjése M6 (igen ritka típus)

20 A térképezésnek három térbeli egysége van: - MÉTA kvadrát 5' földrajzi hosszúság és 3' földrajzi szélesség által határolt négyszög, hozzávetőlegesen 5,5 6,5 km, vagyis mintegy 35 négyzetkilométer - MÉTA hatszög 35 hektáros szabályos hatszögekből - hatszögön belül az élőhely típusok állományai

21 Mit dokumentálnak? Élőhelyenként: - természetessége, - kiterjedése, a hatszögön belül, - foltmintázat, - környezet hatása, - elszigeteltsége, - veszélyeztető tényezők 35 ha-os hatszögenként: - ökorégiós besorolás, - parlagok aránya, - inváziósokkal borított terület aránya, - van-e legeltetés, kaszálás, - potenciális vegetáció. 35 km2-es kvadrátonként: - az egyes élőhelyek altípusai, változatai, - az élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok és a veszélyeztetés mértéke, - átjárhatóság, - az élőhelyek regenerációja három különböző szituációban.

22 Milyen eredményei vannak a munkának? Alapkutatás: Magyarország Természetes Növényzeti Örökség Atlaszának elkészítése élőhelyek (pl. cseres-tölgyes) országos elemzése egyes régiók, tájegységek (pl. Nyírség) növényzeti és ökológiai elemzése országos léptékű botanikai kutatások tervezése, reprezentatív mintaterületek kiválasztása tájökológiai modellezés vegetációs háttereként a növényzet egyes jellemzőinek együttes elemzésére országos és régió szinten (pl. természetesség és regenerációs képesség) más szakmák tematikus térképeivel összekapcsolt elemzésekre (pl. fontos madárélőhelyek növényzete, klíma és a növényzet kapcsolata)

23 Milyen eredményei vannak a munkának? Alkalmazott kutatás és stratégiai tervezés: összehasonlító természetvédelmi célú értékelésre (pl. ökológiai hálózatok hatékonyságának becslése, idegenhonos, agresszíven terjedő növényfajok vislekedésének és károsító hatásának országos elemzése) természetvédelmi intézkedések várható hatásainak elemzése (pl. a hazai növényzet jövőjének becslése a különböző jogi oltalom alatt álló területek természetvédelmi hatékonyságának figyelembevételével) az ár- és belvízgazdálkodás növényzetre gyakorolt hatásainak értékelése a Tisza, a Duna és kisebb folyóink vízgyűjtőjén a több százezer hektár szántóföldi művelésből kivonandó parlag sorsának elemzése növényzeti szempontból a klímaváltozás országos hatásának modellezésekor vegetációs fedvényként használható urbanizációs, úthálózat-fejlesztési stratégiák növényzetre gyakorolt hatásának országos értékelése agrár-támogatások lehetséges célobjektumainak meghatározása, a várható következmények előrevetítése

24 Milyen eredményei vannak a munkának? Oktatás, tudatformálás: az ország jelenlegi növényzeti örökségének és állapotának megismertetése (mi?, hol?, mennyi?, milyen?) helyi és térségi speciális tananyagok készítése iskoláknak, erdei iskoláknak: az ország növényzete, benne a térséged növényzete, benne a lakóhelyed növényzete (pl. füzetben, könyvben, CD-n, honlapon) közép- és általános iskolai tankönyvfejezetek, atlaszok, szakköranyagok, felsőoktatási jegyzetbe fejezetek, térképek, elemzések, statisztikák készítése tudományos ismeretterjesztő anyagok elkészítése (könyv, CD, Web)

25 A MÉTA fő eredményei: Módszertani újítások: élőhely-osztályozás és raszteres térképezés A MÉTA adatbázis és informatikai szolgáltatásaink Az élőhelytípusok elterjedési térképei Növényzeti örökségünk természetessége Hazai tájaink természetessége Növényzeti örökségünk veszélyeztetettsége Élőhelyeink regeneráció-képessége Helyzetkép Magyarország parlag-borítottságáról Az egyik fő veszély: a terjedő idegenhonos özönnövények A növényzet-alapú természeti tőke index A természetes élővilág éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségének becslése

26 MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Országos Biodiverzitás Monitorozó program nagyszámú önkéntes bevonásával

27 Madarak kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban Megfelelő indikátor szervezetek regionális és országos szinten Nagy számban fordulnak elő a legkülönbözőbb élőhelyeken Intenzíven kutatott élőlénycsoport Európai nemzetközi szakmai szervezetek, ajánlások,standardok: EBCC, EURING, BirdLife Időben, térben és mennyiségben kiterjedt visszamenőleges adatok Más élőlényekhez képest kisebb költséggel és rendszeresen (évente) gyűjthető adatok legnagyobb önkéntes felmérő hálózatok A közvélemény által legismertebb élőlénycsoport jelentős érdeklődés

28 Madár monitorozás jellemzői hazai helyzet Hosszútávú adatsorok, pl. fehér gólya 1941-től (Lovászi 1998) Az MME 1974-es megalakulását követően országos programok, Madármonitoring Központ Vízimadár felmérés (Faragó 2006) Ponttérkép program (Haraszthy 1984, Hagemeijer & Blair 1997) Actio Hungarica, CES (Csörgő et al. 1998) Dán-rendszerű Énekesmadár program (Waliczky 1991) Ritka és Telepesen fészkelő Madarak Monitoringja (RTM) (Szép & Waliczky 1993) Mindennapi Madaraink Monitoringja (Szép & Nagy 2002) NBmR (Báldi et al. 1997) Élőhelyek átalakulását vizsgáló programok, Szigetköz, Kis- Balaton (Báldi et al. 1999) Integrált monitoring vizsgálatok (Szép 2003)

29 NBmR madarak alkalmazás Rendszeres felmérési, monitorozó munka beindulása a Nemzeti Parkokban Elsősorban a védett területeken Főként a védett területek kezelését kiszolgáló adatgyűjtés Főként a Nemzeti Parkok munkatársai bevonásával Főként az NBmR által javasolt módszerekkel Nemzeti Parkonként eltérő, a helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan változó módszerek alkalmazás Gyűjtött adatok jelentős részben számítógépen nyilvántartva Az MME országos szintű Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) MME a védett területeken kívül folytatja a munkát Főként nagyszámú önkéntesek bevonásával NBmR protokol alapján, egységes módszerrel Adatok számítógépes nyilvántartása Hazai és nemzetközi szintű együttműködés a magyar fészkelő állományok helyzetével kapcsolatosan (Birds in Europe kötetek) Forráshiány az önkéntesek munkájának szervezéséhez, országos szintű állomány adatok nyilvántartásához

30 Országos Biodiverzitás Monitorozás Magyarországon és kihívások NBmR Korlátozott információk a változások rendszeres és országos monitorozálására Főként a védett területekre fókuszál Fokozottan védett/védett kis állománynagyságú fajokról gyűjt információt A felmérések a felmérők által kiválasztott területeken és helyszíneken folynak Nem megfelelő reprezentativitás a hazai főbb élőhely típusokra és régiókra nézve MME Korábbi monitoring célú programjai (RTM, Fajspecifikus felmérések, CES gyűrűzések) Korlátozott információk a változások rendszeres és országos monitorozálására Elsősorban ritka fajokra és főként a természetes élőhelyekre irányulnak A felmérések a felmérők által kiválasztott területeken és helyszíneken folynak Nem megfelelő reprezentativitás a hazai főbb élőhely típusokra és régiókra nézve

31 NBmR madarak alkalmazás Eredményes együttműködés a tiszai ciánszennyezés madarak ért hatásainak feltárására ( ) NATURA 2000, SPA területek tervezése során Fajvédelmi programokkal kapcsolatos adatgyűjtésekben Szükséges a védett és nem védett területek állományainak együttes vizsgálata

32 Magyarország Az EU új tagja 2004-től Nagyon fontos lehetőség a.. Számos a természeti állapotot kedvezőtlenül befolyásoló hatás: Lényegesen több pénz a mezőgazdaságban, mint a korábbi évtizedekben Lényegesen intenzívebb és kiterjedtebb infrastruktúrális fejlesztések

33 1. Mesterséges felszinek 2. Mezőgazdasági területek 3. Erdők és természetközeli területek 4. Vizenyős területek 5. Vízfelületek Élőhelyek %-os aránya Magyarországon Élőhelyek aránya Magyarországon a Corine Landcover alapján

34 Állománytrendek, Anglia Mezei pacsirta

35 Állománytrendek, Anglia Mezei veréb

36 Jelentős kihívások a Biodiverzitás Monitorizálásban a XXI.század elején Magyarországon EU csatlakozás Jelentős változások a legjelentősebb hazai élőhelyen, mezőgazdasági területek Jelentős, nagy területekre kiterjedő infrastruktúrális beruházások (autópályák, utak, település fejlesztések, stb) Globális klímaváltozás és következményei

37 A kihívásoknak megfelelő biodiverzitás monitorizálás feltételei Az ország főbb élőhelyeinek természeti állapotára országosan és regionálisan reprezentatív adatgyűjtés Az EU más államaiban folyó hasonló célú munkákkal való kompatibilitás és együttműködés a felmérések és elemzések során Rendszeres (éves) gyakoriságú, más adatbázisokkal (GIS) együttesen kezelhető, statisztikailag sokoldalúan kontrollálható, elemezhető trend adatok biztosítása

38 Madarak kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban Európában Madár Monitoring Programok Európa 18 országában Standard felmérő és statisztikai elemző módszerek (TRIM) az állományváltozások elemzésére Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring program (EBCC) a biodiverzitás monitorozására

39 Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring Gyakori madarakra fókuszál Véletlen alapon történő mintaterület kijelölés országosan és regionálisan Kiterjedt önkéntes felmérő hálózat Reprezentatív adatok a főbb élőhelyeken mutatkozó állomány trendekről Biodiverzitás Indikátorok a főbb élőhely típusok állapotáról

40 Biodiverzitás Indikátor RSPB/EBCC/BirdLife A döntéshozók és a közvélemény számára a természeti állapot helyzetének jellemzése - könnyen értelmezhető módon Átlag (±SE) populációs index az adott élőhelyre jellemző fajok populáció indexei alapján minden évre TRIM alapján számolt faj populációs indexek felhasználásával Egységes európai fajlista a vizsgált csoportok esetében

41 Biodiverzitás Indikátor Mezőgazdasági élőhelyek specialistái (EBCC) (Közép-Európa): tengelic, örvös galamb, citromsármány, vörös vércse, búbos pacsirta, füsti fecske, tövisszúró gébics, sordély, sárga billegető, mezei veréb, rozsdás csuk, vadgerle, seregély, mezei poszáta, bíbic, mezei pacsirta Erdei élőhelyek specialistái (Közép-Európa): erdei pityer, rövidkarmú fakusz, meggyvágó, kis fakopáncs, fekete harkály, örvös légykapó, kormos légykapó, szajkó, kerti geze, nyaktekercs, fülemüle, szürke légykapó, sárgarigó, fenyves cinege, kék cinege, barát cinege, kerti rozsdafarkú, csilp-csalp füzike, sisegő füzike, zöld küllő, erdei szürkebegy, sárgafejű királyka, csuszka, kerti poszáta Egyéb gyakori fajok: őszapó, egerészölyv, kenderike, zöldike, csóka, dolmányos varjú, kakukk, nagy fakopáncs, nádi sármány, vörösbegy, erdei pinty, barázdabillegető, széncinege, fitisz füzike, szarka, barátposzáta, ökörszem, fekete rigó, énekes rigó, szőlőrigó, búbos banka

42 Európai biodiverzitás indikátorok a gyakori madarak alapján A közös agrárpolitika (CAP) drámai hatásának detektálása a mezőgazdasági élőhelyeken, kedvezőtlen helyzet az erdős területeken (EU területén, )

43 Biodiverzitás Indikátorok EU Structural Indicators RSPB/EBCC/BirdLife A természeti állapot helyzetének jellemzése a főbb élőhely típusokra: Agrár élőhelyek egyike a Közös Agrár Politika (CAP) 7 mandatory baseline indicator -nak Erdős területek Gregory, R. D., Noble, D., Field, R., Marchant, J., Raven, M. and Gibbons, D. W. (2003). Using birds as indicators of biodiversity. In: Szép, T., Blair, M. and Báldi, A. (eds.) Bird Numbers 2001, Monitoring for Nature Conservation. Proceedings of the 15th International Conference of the EBCC.- Ornis Hungarica 12-13: Gregory, R.D., van Strien, A.J., Vorisek, P., Gmelig Meyling, A. W., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D.W. (2005). Developing indicators for European birds. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B. 360, Átlag (±SE) populációs index az adott élőhelyre jellemző fajok populáció indexei alapján minden évre TRIM alapján számolt faj populációs indexek felhasználásával Egységes európai fajlista a vizsgált csoportok esetében

44 Biológiai sokféleség megőrzése Magyarországon NATURA 2000 területek az ország területének közel 20%-a Rendkívüli jelentőségű, hogy mi történik az ország maradék 80%-án Országos és regionális információkra van szükség a biodiverzitás állapotáról

45 Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), Gyakori madarak random mintavételezésen alapuló monitorizálása (MMM) Európai Pilot program közel 1000 magyar önkéntes felmérő közreműködésével, az RSPB, EBCC támogatása ( ) és a KvVM (NBmR) hozzájárulása (2004-) révén - Szép, T. and Gibbons, D Monitoring of common breeding birds in Hungary using a randomised sampling design. The Ring 22: Szép, T. és Nagy, K Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Az első országos, általános madarakon alapuló biodiverzitás monitoring program Közép-, Kelet-Európában: Megfelelő mintavételezési módszerrel Standard felmérési módszerrel Gyakori fajokat vizsgáló Reprezentatív adatok az ország főbb élőhelyeiről és régióiról

46 Terület kiválasztása I. Szemi-random kiválasztása a felmérendő 2.5*2.5km-es UTM négyzeteknek A megfigyelő min. 100 km 2 területe(ke)t ad meg, amelyen belül Random módon jelölik ki a 2.5*2.5 km UTM felmérendő négyzete(ke)t

47 Terület kiválasztása II. 15 felmérési pont kiválasztása az UTM négyzeten belül, a Latin négyzet módszer alapján - reprezentatív Térképek a pontos helyszín megadásához

48 Standard felmérési módszer Felmérés a pontokon: - 5 perces számlálás minden ponton két alkalommal egy évben - Madarak számolása és helyzetük ábrázolása - Élőhelyek térképezése (Á- NÉR) 100m sugáron belül

49 Felmérők fajfelismerés vizsgálata Minden évben a felmérő önkénteseknek nyilatkozni kell arról, hogy a Magyarországon előforduló fajokat miként tudják felismerni - Miként tudja felismerni az adott fajt? Csak látvány alapján Csak hang alapján Látvány és hang alapján Bizonytalan a felismerésben Mi az oka az adott faj hiányának az adott területen: 1- valós hiány, nem fordul ott elő 2- A felmérő bizonytalan az adott faj azonosításában

50 .

51 Az élőhelyek eloszlása az MMM-ben felmért területeken és országosan a Corine Landcover alapján Élőhelyek %-os aránya az adott területen 1. Mesterséges felszinek 2. Mezőgazdasági területek 3. Erdők és természetközeli területek 4. Vizenyős területek 5. Vízfelületek Ország teljes területe Felmért terület

52 Állomány trendek a fészkelő fajoknál között (statisztikailag szignifikáns, p<0.05): - 4 faj erős csökkenés évi 5%-t meghaladó csökkenés -réti tücsökmadár, erdei pacsirta, kerti poszáta, szürke légykapó - 16 faj mérsékelt csökkenés - rövidkarmú fakusz, piroslábú cankó, gyurgyalag, molnár fecske, berki tücsökmadár, csicsörke, füsti fecske, fürj, búbos pacsirta, kis őrgébics, tőkés réce, énekes nádi poszáta, kakukk, mezei pacsirta, barázda billegető, házi veréb - 15 faj mérsékelt növekedés -erdei pinty, énekes rigó, sárga billegető, balkáni gerle, barátka, zöldike, bíbic, mezei veréb, házi rozsdafarkú, meggyvágó, dolmányos varjú, hantmadár, parlagi galamb, szárcsa, nagykócsag - 4 faj erőteljes növekedés - évi 5%-t meghaladó növekedés - őszapó, örvös légykapó, szürkegém, kékgalamb

53 Populáció index (1999=100%, ±SE) Füsti fecske Hirundo rustica fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -7,0% (SE -9,9-4,2), p=0,

54 Füsti fecske

55 Füsti fecske

56 Populáció index (1999=100%, ±SE) Kakukk 120 Cuculus canorus fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -3,5% (SE -5,9-1,1), p=0,

57 Kakukk

58 Kakukk

59 Populáció index (1999=100%, ±SE) Szürke légykapó 140 Muscicapa striata fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -10,7% (SE -16,2-5,1), p=0,

60 Szürke légykapó

61 Populáció index (1999=100%, ±SE) Kerti poszáta Sylvia borin fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -18,9% (SE -27,2-10,7), p=0,

62 Populáció index (1999=100%, ±SE) Molnárfecske Delichon urbica fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -8,1% (SE -12,7-3,4), p=0,

63 Populáció index (1999=100%, ±SE) Csicsörke 120 Serinus serinus fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -7,2% (SE -10,3-4,1), p=0,

64 Populáció index (1999=100%, ±SE) Fürj Coturnix coturnix fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -6,6% (SE -10,2-3,0), p=0,

65 Populáció index (1999=100%, ±SE) Búbos pacsirta Galerida cristata fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -6,4% (SE -10,6-2,1), p=0,

66 Populáció index (1999=100%, ±SE) Mezei pacsirta 140 Alauda arvensis fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -3,1% (SE -4,5-1,7), p=0,

67 Mezei pacsirta

68 Mezei pacsirta

69 Populáció index (1999=100%, ±SE) Barázdabillegető 140 Motacilla alba fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -2,8% (SE -5,5 0,0), p=0,

70 Populáció index (1999=100%, ±SE) Házi veréb Passer domesticus fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: -2,6% (SE -4,6-0,6), p=0,

71 Házi veréb

72 Házi veréb

73 Populáció index (1999=100%, ±SE) Mezei veréb 250 Passer montanus fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 4,8% (SE 2,8 6,9), p=0,

74 Mezei veréb

75 Mezei veréb

76 Populáció index (1999=100%, ±SE) Erdei pinty 140 Fringilla coelebs fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 2,2% (SE 0,6 3,8), p=0,

77 Populáció index (1999=100%, ±SE) Énekesrigó Turdus philomelos fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 2,7% (SE 0,1 5,3), p=0,

78 Populáció index (1999=100%, ±SE) Sárga billegető Motacilla flava fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 2,9% (SE 0,5 5,3), p=0,

79 Populáció index (1999=100%, ±SE) Barátka Carduelis chloris fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 3,9% (SE 2,3 5,5), p=0,

80 Populáció index (1999=100%, ±SE) Meggyvágó Coccothraustres coccothraustes fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 5,1% (SE 0,7 9,5), p=0,

81 Populáció index (1999=100%, ±SE) Dolmányos varjú 350 Corvus corone cornix fészkelési időszak / breeding season éves változás / annual change: 8,3% (SE 3,6 13,0), p=0,

82 index (%) Főbb élőhelyek helyzete Európában a gyakori madarak alapján common farmland sp. (36) common forest sp. (29) all common sp. (135) EBCC/RSPB/BirdLife/Statistics Netherlands

83 index (%) Főbb élőhelyek helyzete Európában a gyakori madarak alapján New EU 12 Old EU EBCC/RSPB/BirdLife/Statistics Netherlands

84 Biodiverzitás indikátor érték (1999-hez viszonyítva) Főbb élőhelyek helyzete Magyarországon a gyakori madarak alapján (EBCC fajlista alapján) Agrár élőhelyek Indexe (FBI) Erdei élőhelyek Év

85 Statisztikailag szignifikáns (p<0.05) állomány trendek a fészkelő fajoknál között (sárga szín: hosszútávon vonuló fajok): - 4 faj erős csökkenés évi 5%-t meghaladó csökkenés -réti tücsökmadár, erdei pacsirta, kerti poszáta, szürke légykapó - 16 faj mérsékelt csökkenés - rövidkarmú fakusz, piroslábú cankó, gyurgyalag, molnár fecske, berki tücsökmadár, csicsörke, füsti fecske, fürj, búbos pacsirta, kis őrgébics, tőkés réce, énekes nádiposzáta, kakukk, mezei pacsirta, barázda billegető, házi veréb - 15 faj mérsékelt növekedés -erdei pinty, énekes rigó, sárga billegető, balkáni gerle, barátka, zöldike, bíbic, mezei veréb, házi rozsdafarkú, meggyvágó, dolmányos varjú, hantmadár, parlagi galamb, szárcsa, nagykócsag - 4 faj erőteljes növekedés - évi 5%-t meghaladó növekedés - őszapó, örvös légykapó, szürkegém, kékgalamb

86 Száz leggyakoribb fészkelő faj csoportjai vonulási stratégia alapján Állandók: Balkáni fakopáncs Balkáni gerle Barátcinege Búbos pacsirta Csuszka Dolmányos varjú Egerészölyv Fácán Fekete harkály Fogoly Házi veréb Héja Holló Karvaly Kis fakopáncs Közép fakopáncs Mezei veréb Nagy fakopáncs Őszapó Parlagi galamb Rövidkarmú fakusz Sordély Szajkó Szarka. Vetési varjú Zöld küllő Részlegesen vonulók: Bölömbika Citromsármány Erdei pinty Fekete rigó Kék cinege Kenderike Léprigó Megyvágó Nádi sármány Ökörszem Szárcsa Széncinege Tengelic Tőkés réce Vörös vércse Zöldike Rövidtávon vonulók: Barátposzáta Barázdabillegető Bíbic Búbosbanka Cigánycsuk Csicsörke Csilpcsalpfüzike Dankasirály Énekes rigó Erdei pacsirta Fürj Házi rozsdafarkú Kárókatona Kék galamb Mezei pacsirta Nagy kócsag Örvös galamb Piroslábú cankó Réti pityer Seregély Vadgerle Vörösbegy Hosszútávon vonulók: Bakcsó Barna rétihéja Berki tücsökmadár Cserregő nádiposzáta Énekes nádiposzáta Erdei pityer Fehér gólya Fitiszfüzike Foltos nádiposzáta Fülemüle Füsti fecske Gyurgyalag Hantmadár Kabasólyom Kakukk Karvalyposzáta Kerti geze Kerti poszáta Kis őrgébics Kis poszáta Mezei poszáta Molnárfecske Nádi tücsökmadár Nádirigó Nyaktekercs Örvös légykapó Partifecske Réti cankó Réti tücsökmadár Rozsdás csuk Sárga billegető Sárgarigó Sisegő füzike Szürke légykapó Töviszúró gébics Vörös gém

87 S Sta.