A klímaváltozás hatása a madarakra

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klímaváltozás hatása a madarakra"

Elemér Bakos
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A klímaváltozás hatása a madarakra Csörgő Tibor ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Szent László Gimnázium október 27.

2 Lehetséges változások (Lokális) kihalás Fenotípusos plaszticitás Biometria Az elterjedési terület megváltozása Hibridizáció Vonulás időzítése Evolúciós változások Populáció mérete Túlélési ráta Fészekaljak száma, mérete Fészkelés időzítése

3 (Paleocene-Eocene Thermal Maximum és korunk klímaváltása)

4 Klímaváltozás hatása a baglyok színére Az északon élő macskabaglyok között régebben elterjedtebb volt a szürke színváltozat. A hótakaró egyre vékonyabb, a barna változat túlélése nő, így az arányuk is egyre nagyobb a populációban (Karell et al 2011)..

Kárpát-medencében izolált populációk Az északi

populációk nem vonulnak át a területen Hosszútávú

Középtávú vonuló Csilpcsalpfüzike Phylloscopus

5 Kárpát-medencében izolált populációk Az északi területeken vagy nem él a faj, vagy az ottani populációk nem vonulnak át a területen Hosszútávú vonuló Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Középtávú vonuló Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita Rövidtávú vonuló Fülemülesitke Acrocephalus melanopogon

6 Átvonuló fajok Hosszútávú vonulók Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus Sisegő füzike Phylloscopus sibilatrix Fitisz füzike Phylloscopus trochilus Kerti poszáta Sylvia borin Fülemüle Luscinia megarhynchos Nagy fülemüle Luscinia luscinia Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Tövisszúró gébics Lanius collurio Középtávú vonuló Barátposzáta Sylvia atricapilla

7 Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 1. A kárpát-medencei izolált populációknál nincs változás Cserregő nádiposzáta, fülemülesitke, csilpcsalpfüzike öreg Év Évek fiatal

8 Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 2. Az északi eredetű fajok szárnyhossza átlagosan nőtt Kerti poszáta, foltos nádiposzáta, fitiszfüzike, sisegő füzike öreg Év Évek fiatal

9 Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz (mm) Szárnyhossz 3. Az északnyugati eredetű fajok szárnyhossza átlagosan nőtt Tövisszúró gébics, nagy fülemüle, fülemüle, barátposzáta, énekes nádiposzáta öreg Év Év fiatal

10 Testtömeg (g) Testtömeg (g) Testtömeg 1. A kárpát-medencei izolált populációknál nincs változás Cserregő nádiposzáta, fülemülesitke, csilpcsalpfüzike öreg Év Év fiatal

11 Testtömeg(g) Testtömeg (g) Testtömeg 2. Az északi eredetű fajok testtömege átlagosan csökkent Kerti poszáta, foltos nádiposzáta, fitiszfüzike, sisegő füzike öreg Év Év fiatal

12 Testtömeg (g) Testömeg (g) Testtömeg 3. Az északnyugati eredetű fajok testtömege átlagosan csökkent Tövisszúró gébics, nagy fülemüle, fülemüle, barátposzáta, énekes nádiposzáta öreg Év Év fiatal

Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Barátposzáta nullás testtömegre korrigált zsír átlagos tömegének változása az évek során 2.

13 Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Átlagos raktározott zsírmennyiség (g) Barátposzáta nullás testtömegre korrigált zsír átlagos tömegének változása az évek során 2.0 Ősz öreg 2.0 Ősz fiatal m=-0,03, p=0,006 m=-0,03, p<0, m=0,04, p<0,0001 m=0,035, p<0, Év Év

szárnyúakra a szelekciós nyomás - Szahara növekedése, - élőhely romlásból következő táplálékhiány Mivel érkezésükig

14 Következtetések A különböző északi eredetű fajok átvonuló állományainak részesedése nőtt a befogott madarak között. - az északi populáció madarainak szárnyhossza átlagosan nagyobb a hosszabb vonulási út miatt Nőtt a rövidebb szárnyúakra a szelekciós nyomás - Szahara növekedése, - élőhely romlásból következő táplálékhiány Mivel érkezésükig hosszabb utat tesznek meg, átlagos testtömegük kisebb Vegetációs periódus korábbi befejezése miatt csökken a táplálék mennyisége

15 folyamatos Expanzió 1. gyors (tömeges, erős kompetitor, kiszoríthatja a hasonló igényű, rokon fajt) balkáni gerle balkáni fakopáncs lassú (ritka, hatásuk nem jelentős) kis héja halvány geze berki poszáta

16 Észak-Afrikából Rezidensből obligát középtávú vonuló Csicsörke

17 Jégmentes területek az utolsó glaciálisban (A) és a rövidtávú vonulók telelő területei (B) A B

18 Tengelic visszafogások

19 Zöldike visszafogások

20 Erdei pinty visszafogások

21 Expanzió 2. rendszertelen - pl. hantmadarak (véletlenek, pl. tavaszi erős meleg font sodorja őket északra, sokszor csak hímek (citrombillegető) jelennek meg Pásztorgém, csicsörke sikertörténete

22 A csilpcsalpfüzike és a berki poszáta elterjedési határának jósolt változása (2100)

23 Hibridizáció Franciaországban a kerti geze átlagos szárnyhossza csökkent az ok a hibridizáció a terjeszkedő déli gezével (Faivre et al. 1999).

24 Életciklus változása a felmelegedés hatására

25 Vonulási hullámok

26 Változások a tavaszi vonulás időzítésében (25 év alatt) Fajok napok Cserregő nádiposzáta -9 Csilpcsalpfüzike -4 Fülemülesitke -10 Foltos nádiposzáta -16 Sisegő füzike -13 Fitiszfüzike n.a. Kerti poszáta -6,5 Énekes nádiposzáta 8 Tövisszúró gébics -14 Fülemüle -8 Nagy fülemüle n.a. Barátposzáta 0

27 Év napja Kerti poszáta, tavasz Kvantilis regresszió Madarak %-a Eltolódás (nap) 10% -8 25% -8 50% -6,5 75% -7,5 90% Évek

28 Változások az őszi vonulás időzítésében ( ) Fajok öregek napo) fiatalok napok Cserregő nádiposzáta 9 7 Csilpcsalpfüzike 12,5 25 Fülemülesitke 0 0 Foltos nádiposzáta Sisegő füzike 0 8,5 Fitiszfüzike Kerti poszáta 0 13 Énekes nádiposzáta 6 11 Tövisszúró gébics 0-9 Fülemüle n.a. 10 Nagy fülemüle n.a. 0 Barátposzáta 14 12

250 200 200 1984 1987 1990 1993 1996 1999

29 Év napja Év napja Barátposzáta, ősz fiatalok Kvantilis regresszió Év Év

30 A barátposzáta tavaszi vonulás időzítésének változása Helyszín Időszak Első érkezés Éves átlag Nagy-Britannia (Jenkins - Watson 2000) ,64 Litvánia (Zalakevicius et al. 2006) ,42 Lengyelország (Tryjanowski et al. 2002) ,31 Eltolódás Svédország (Lundberg - Edholm 1982) ,33 Svédország (Stervander et al. 2005) ,24 Németország (Hüppop - Hüppop 2003) ,27 Kvantilis regresszió 5% 50% 95% Finnország (Vähätalo et al. 2004) ,33 Dánia (Tøttrup et al. 2006) ,36

31 Átlagos befogási és visszafogási gyakoriság (csilpcsalpfüzike)

32 Első és utolsó megfogások (csilpcsalpfüke)

33 A csilpcsalpfüzike tavaszi (a) és őszi (b) vonulási csúcsai az év függvényében

34 A hímek (a) és a tojók (b) tavaszi vonulási csúcsa a márciusi átlagos minimum hőmérséklet függvényében hímek tojók

35 A hímek és a tojók tavaszi vonulási csúcsainak különbsége az átlagos márciusi minimum hőmérséklet függvényében (a) A fiatal hímek és fiatal tojók őszi vonulási csúcsainak különbsége a szeptemberi átlagos minimum hőmérséklet függvényében

Részleges vonulók - nő az állandó egyedek aránya a populációban - néhány generáció

36 Rezidensek - csökken a téli mortalitás - növekszik a produktivitás - nő a populáció egyedszáma Klímaváltozás hatásai 1. Részleges vonulók - nő az állandó egyedek aránya a populációban - néhány generáció alatt teljesen állandóvá válhat Rövid és középtávú vonulók - csökken a vonulási távolság, egészen a populáció állandóvá válásáig

37 Klímaváltozás hatásai 2. Hosszútávú vonulók - változik a vonulás időzítése: tavasszal korábbra, ősszel későbbre tolódik - csökken a populációk egyedszáma okok: - szárazabbá válnak a telelő területek - csökken a vonulás során használt pihenő területek mérete és minősége - csökken és fragmentálódik a fészkelő terület - eltolódik a vegetáció fejlődése és táplálékbázis optimális ideje - növekszik a kompetíció a rezidensekkel és korábban érkezőkkel

Közegészségügyi hatások Nyugat-nílusi láz Fogékonyság:

héja és a karvaly fokozottan érzékeny (indikátor faj: pl.

Európában? Növendék fehér gólyák fertőződése Európában!

38 Közegészségügyi hatások Nyugat-nílusi láz Fogékonyság: Kevés adat: pl. héja és a karvaly fokozottan érzékeny (indikátor faj: pl. solymász-madarak) Állandó endémiás fertőzési gócok Európában? Növendék fehér gólyák fertőződése Európában! Kórokozó Vektor Gazda megfelelő közös élőhely klimatikus viszonyok! megfelelő fajok interakciója szúnyog madár ciklus (Culex spp.) Usutu vírus Dél-Afrika Európa: 2001-től Bécs Ausztria 2005-től Budapest 2006-ban Zürich és Észak-Olaszország

egyedi) hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) Baromfipestis Influenza (1927

39 Madár influenza Orthomyxovírus A, (állati-emberi világjárvány) B, C (csak emberi, lokális ill. egyedi) hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) Baromfipestis Influenza (1927 Doyle) LPAI HPAI (házi baromfi) (magas-alacsony patogenitás) H5, H7 magas patogenitás Vadmadarak - természetes ciklus lúdalakúak (récefélék), lilealakúak

40 A még mindig kételkedőknek:

41 Ócsai Madárvárta

Hasonló dokumentumok

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján PhD értekezés tézisei Készítette: Pásztory-Kovács Szilvia 2013 Témavezető