Madarak napi aktivitásának változásai az augusztus 11-i napfogyatkozás alatt *
|
|
- Miklós János Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 86: Madarak napi aktivitásának változásai az augusztus 11-i napfogyatkozás alatt * CSÖRGİ TIBOR 1, MIKLAY GYÖRGY 1, HALMOS GERGİ 1, KARCZA ZSOLT 1, BANK LÁSZLÓ 2, NÉMETH ÁKOS 3 és PALKÓ SÁNDOR 4 1 ELTE Állatszervezettani Tanszék, H 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/c. E mail: csorgo@cerberus.elte.hu 2 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Tolna Megyei Helyi Csoport, Pécs, Felsımalom u Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, Liszt F. u Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Veszprém, Vár u. 31. Összefoglalás. Énekesmadaraknak az i teljes napfogyatkozásra adott reakcióit vizsgáltuk Magyarországon, az adott idıszakban mőködı Actio Hungarica madárgyőrőzı táborokban (Izsák, Fenékpuszta, Ócsa, Sumony). A függönyhálókkal befogott madarak napi aktivitás mintázatát és fajösszetételét elemeztük. Kontrollként a következı napi fogási eloszlásokat vizsgáltuk. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a napfogyatkozásra a madarak a fényintenzitás napszakos változásához hasonlóan reagáltak. A sötétedés hatására az esti viselkedést mutatták, illetve a világosodásra megújuló aktivitással válaszoltak. Kulcsszavak: teljes napfogyatkozás, napi aktivitás, énekes madarak. Bevezetés A napfogyatkozás viszonylagos ritkasága és fıleg területi eloszlása miatt nagyon kevéssé kutatható. A kevés publikáció jobbára csak megfigyelésekrıl szól, ezek csak szők fajcsoportokról szolgáltatnak információt, a levont következtetések többnyire az általánosság szintjén mozognak (CARMONA & AMADOR 199, MACCARONE 1997, TRIGUNAYAT 1997, TRAMER 2). A Kárpát-medencében augusztus 11-én megfigyelhetı teljes napfogyatkozás nagy lehetıséggel kecsegtetett egy megtervezett vizsgálat kivitelezéséhez, mivel ebben az idıszakban már zajlik a madárvonulás, és ennek kutatására az Actio Hungarica hálózaton belül több standardizált módszerekkel dolgozó tábor is mőködött, kettı a teljes sötétség sávjában, kettı annak közelében. A vonuló madarak napi aktivitásának jellemzıi a vonulási stratégiájuktól illetve a vonulás aktuális fázisától, a madár kondíciójától, raktározott zsírkészletétıl függenek. Mindez nagyrészt idegi és hormonális szabályozás alatt áll, de külsı tényezık, például az idıjárás, befolyásolhatják ıket (BERTHOLD 1993). A vizsgálatunkban szereplı kis testő énekesmadarak döntı többségben éjszaka vonulnak. Ezek aktivitása az esti szürkületben hirtelen nı, néhány perc alatt a levegıbe emelkednek, az éjszakát repüléssel töltik, és a hajnali órákban * Elıadták a szerzık az Állattani Szakosztály 94. ülésén (2. május 3.). 14
2 CSÖRGİ T. et al. szállnak le a fajra jellemzı növényzető, elérhetı távolságban lévı pihenıhelyre. A reggeli órákban amíg aktivitásuk lecseng a növényzetben is többet mozognak (ALERSTAM 1993, BERTHOLD 1996). A következı éjszaka vonulásukat folytató egyedek a nap nagy részét pihenéssel töltik, a kimerült, zsírkészletüket már felhasznált egyedek a reggeli-délelıtti és az esti órákban táplálkoznak (BRENSING 1989). Mindkét viselkedés azt eredményezi, hogy a legtöbb madár reggel illetve este akad a fogóhálókba (NÁDORI & CSÖRGİ 1984). Vizsgálatunk célja az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás kínálta lehetıséget kihasználva az volt, hogy kimutassuk a normális napi ciklustól eltérı fényviszonyok esetleges hatását az énekesmadarak napi aktivitására. Módszerek A vizsgálat adatsorai az Actio Hungarica négy táborából származnak. Ezek általában július közepétıl október közepéig mőködnek, de jelen vizsgálatba csak a napfogyatkozás napján (augusztus 11.) és a következı napon (augusztus 12.) befogott madarak adatait használtuk. Ez utóbbi adatsor kontrollként szolgált. A mintavételi helyek különbözı mértékben estek a teljes napfogyatkozás sávjába. Kettı (Izsák, É: 46 48, K: ; Fenékpuszta, É: 46 44, K: ) közelítıleg a 2 perces totalitás vonalán volt, kettı (Ócsa, É: 47 19, K: ; Sumony, É: 4 8, K: 17 6 ) a totalitás északi illetve déli határán kívül esett. A madarakat japán típusú függönyhálókkal fogtuk be. A fogási eredmények nagyban függenek a hálók helyétıl, a környezı növényzet struktúrájától és összetételétıl, a madarak méretétıl stb. (JENNI et al. 1996, REMSEN & GOOD 1996, LÖVEI et al. in press). A vizsgálatunkban felhasznált adatok Actio Hungarica táborokból származnak. Ezekben elıírás, hogy a hálók állandó helyen álljanak. A hálók Fenékpusztán és Izsákon nádasban, Sumonyban és Ócsán nádasban és bokros területen álltak. A feldolgozásba csak az énekes madarak fogási adatait vontuk be. Az ellenırzéseket félóránként végeztük, de a viszonylag kis mintaszám miatt a fogási adatokat a feldolgozás során óránkénti intervallumokban összesítettük. Így például a 12 órás értéken a között, a 13 óráson a között hálóba akadt madarak számát kell érteni. A vizsgálatnak nem kedvezett, hogy a Kárpát-medencén elızı éjszaka egy hidegfront vonult át (WEIDINGER et al. 21), amelynek következtében hullott csapadék miatt a reggeli órákban a fogóhálók össze voltak húzva. A hálók szétnyitása az idıjárás függvényében, a négy vizsgálati helyen különbözı idıben történt, így adataink az eredeti formában nem voltak alkalmasak statisztikai elemzésre. Az összehasonlításokat csak 1 16 közötti (a napi aktivitás grafikonokon fekete oszlopokkal jelzett), átfedı idıintervallum adatai alapján, χ 2 tesztet használva végeztük el. Vizsgálati helyenként, Renkonen hasonlósági indexével összehasonlítottuk az augusztus 11-én és 12-én fogott madarak faji összetételét, és a két napon tapasztalt fogási gyakoriság eloszlásokat. 146
3 MADARAK NAPI AKTIVITÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A NAPFOGYATKOZÁS ALATT 1. táblázat. A négy Actio Hungarica táborban fogott énekesmadarak faj és egyedszáma. Table 1. Number of species and specimens of Passerines captured at the 4 research sites of Actio Hungarica. Faj / Species Izsák Fenékpuszta Ócsa Sumony Aug.11. Aug.12. Aug.11. Aug.12. Aug.11. Aug 12. Aug.11. Aug 12. Feketerigó Turdus merula 1 Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides Cserregı nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Nádirigó Acrocephalus arundinaceus Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus Sitke Acrocephalus melanopogon Kerti poszáta Sylvia borin 1 1 Kisposzáta Sylvia curruca 1 Barátposzáta Sylvia atricapilla Sisigı füzika Phylloscopus sibilatrix 1 Szürke légykapó Muscicapa striata 1 1 Függıcinege Remiz pendulinus Széncinege Parus major 2 1 Kékcinege Parus caeruleus 1 1 Tövisszúró gébics Lanius collurio Seregély Sturnus vulgaris 2 Mezei veréb Passer montanus Zöldike Carduelis chloris 1 Nádi sármány Emberiza schoeniclus 1 Fajszám Egyedszám
4 CSÖRGİ T. et al. Eredmények A vizsgálat mindkét napján viszonylag kevés madarat fogtunk az átfedı idıintervallumokban mind a négy Actio Hungarica táborban, és a fajszám sem volt túl nagy. Augusztus 12-én, gyakorlatilag változatlan fajszám mellett, Ócsa kivételével kevesebb madár akadt hálóba (1. táblázat). A totalitást okozó 112 km széles árnyékfolt mintegy 1 perc alatt, helyi idı szerint perc (Nyugat-Magyarország) és 12 7 perc (Délkelet-Magyarország) között futott át az országon (WEIDINGER et al. 21). A táborok közül abban a kettıben, amely a totalitás sávjába esett (Izsák, Fenékpuszta) jól megfigyelhetı a közé esı fogási csúcs, amely a teljes fogyatkozás következményének tekinthetı. Ócsán ez a kiugrás kisebb, Sumonyban egyáltalán nincs ilyen (1. ábra). A kontroll napon a fogási eloszlások a megszokott reggeli nagyobb és esti kisebb csúcsot mutatták (2. ábra). Az egymást követı két napon az idıben átfedı fogási intervallumok (1 16 ) közötti gyakorisági eloszlások hasonlósági fokára számolt statisztikai értékek szignifikanciája különbözött. (Izsák: p=,1, χ 2 =27,68, Fenékpuszta: p=,9, χ 2 =17,12, Ócsa:,3, χ 2 =2,4, Sumony: NS, χ 2 =8,7) A két, csak nádasban dolgozó táborban fıleg nádiposzáták (Acrocephalus spp.) akadtak a hálóba. Izsákon e fajok részesedése 11-én 83 %, 12-én 87 %, Fenékpusztán 11-én 8 %, 12-én 71% volt. Ócsánál a sokkal nagyobb növényzeti heterogenitás miatt a nádiposzáták aránya kisebb, 11-én 2%, míg 12-én 7%, Sumonyban 11-én 74%, 12-én 6% volt. A Renkonen hasonlósági indexek a kis mintaszámok ellenére viszonylag magas értékőek mind a négy helyen (Izsák:,78; Fenékpuszta:,71; Ócsa:,3; Sumony:,69). Értékelés A teljes napfogyatkozás a Föld teljes felületén nem ritka esemény, de egy-egy helyen mégis nagy ritkaságnak számít. Hazánk jelenlegi területérıl július 8-án látszott teljes napfogyatkozás az évit megelızıen. Részleges napfogyatkozás 1847-ben, 1867-ben és 1961-ben is volt az elmúlt 1 évben (PONORI & BARTHA 1998 in BENKİ et al. 1998). Nem csoda hát, hogy nagy várakozás elızte meg ezt a természeti jelenséget. Az Actio Hungarica madárgyőrőzı táborokból sok azonos módszerrel győjtött adatra számítottunk, és a kontroll lehetısége is adott volt. A meteorológiai események a frontátvonulás miatt azonban nagyon kedvezıtlenül alakultak (WEIDINGER et al. 21). Már a fogyatkozást megelızı napokban uralkodó nagy meleg is csökkentette a madarak aktivitását, és így azok befogott egyedeinek számát. Másrészt az átvonuló csapadékzóna miatt 11-én a reggeli órákban az esetlegesen beakadó madarak kímélése miatt a hálók zárva voltak, így a teljes napi fogási gyakorisági eloszlások nem álltak rendelkezésünkre. További nehézséget okozott, hogy a rovarász vizsgálatokkal szemben, ahol a mintagyőjtések 1 perces intervallumokban történtek (SZENTKIRÁLYI & SZALAY 21, SZÖVÉNYI et al. 21), mi csak óránként összesített adatokkal dolgozhattunk. Mindemellett az aug. 11. és 12. átfedı idıintervallumainak fogási gyakoriság-megoszlása 3 helyen statisztikailag igazolhatóan különbözött egymástól, ami arra utal, hogy a napfogyatkozás befolyásolta a madarak napi aktivitását. Hasonló, az éjszakázást megelızı viselkedést tapasztalt a Ciconiiformes négy faján MACCARONE (1997), Nycticorax 148
5 MADARAK NAPI AKTIVITÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A NAPFOGYATKOZÁS ALATT Izsák Fenékpuszta Ócsa Sumony 1. ábra. Madarak óránkénti fogásainak gyakorisági megoszlása a 4 Actio Hungarica táborban augusztus 11-én (a fekete oszlopok a χ 2 -próbával vizsgált intervallumot, a fehér oszlopok az azon kívül esı intervallumokat jelölik). Figure 1. Frequency distribution of hourly captures of birds at the 4 bird ringing stations of Actio Hungarica 11 Aug (black columns are for the interval examined with χ 2 -test, while white columns are for the intervals not examined). 149
6 CSÖRGİ T. et al Izsák Fenékpuszta Ócsa Sumony 2. ábra. Madarak óránkénti fogásainak gyakorisági megoszlása a 4 Actio Hungarica táborban augusztus 12-én (a fekete oszlopok a χ 2 -próbával vizsgált intervallumot, a fehér oszlopok az azon kívül esı intervallumokat jelölik). Figure 2. Frequency distribution of hourly captures of birds at the 4 bird ringing stations of Actio Hungarica 12 Aug (Black columns are for the interval examined with χ 2 -test, while white columns are for the intervals not examined). 1
7 MADARAK NAPI AKTIVITÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A NAPFOGYATKOZÁS ALATT nycticorax fajnál TRIGUNAYAT (1997) és TRAMER (2) nagytermető tengeri madarak esetében (Fregata magnificens, Pelecanus occidentalis, Sterna maxima, Larus atricilla) esetében is. Augusztus közepe a fogásokban domináló nádiposzáta fajoknál már intenzív vonulási idıszaknak számít. Ezek nagy része éjszaka vonuló faj, amelyek jellemzı napi aktivitása bimodális egy nagyobb reggeli és egy kisebb esti csúccsal eloszlást mutat. A napfogyatkozás alatt tapasztalt eloszlás azzal magyarázható, hogy mind a sötétedés, mind a totalitás utáni világosodás növelte a mozgási aktivitást, ami a befogott madarak számának közötti növekedését eredményezte. Köszönetnyilvánítás. Köszönetünket fejezzük ki az Actio Hungarica táborok szervezıinek, vezetıinek és minden résztvevınek, valamint a munka támogatóinak (Earthwatch Institute, Boston, Henkel Magyarország, KAC1728 1/99, KAC /99). Külön köszönet illeti SZENTKIRÁLYI FE- RENCET, aki a kezdetektıl inspirált minket erre a munkára. Irodalom ALERSTAM T. (1993): Bird migration. Cambridge University Press. BERTHOLD P. (1993): Bird Migration A general survey. Oxford University Press. BERTHOLD P. (1996): Control of bird migration. Chapman & Hall, London. BRENSING D. (1989): Ökophysiologische Untersuchungen der Tagesperiodik von Kleinvögeln. Ökol. Vogel. 11: CARMONA R & AMADOR E. (199) Marine birds abundance during the total solar eclipse of July 11, 1991 in Gaviota Island, Baja California Sur, Mexico. Invest. Mar. CICIMAR 1:1 4. JENNI L., LEUENBERGER M & RAMPAZZI F. (1996): Capture efficiency of mist nets with comments on their role in the assessment of passerine habitat use. J. Field Ornithol. 67: LÖVEI G., CSÖRGİ T. & MIKLAY GY. (in press): Capture efficiency of small birds by mist nets. Ornis Hungarica. MACCARONE A. D. (1997): Direction of foraging flights by wading birds during an annuar eclipse. Colon. Waterbirds 2: NÁDORI G. & CSÖRGİ T. (1984): Nádiposzáták (Acrocephalus spp.) napi aktivitásának szezonális változásai. MME. II. Tudományos Ülés, Szeged pp PONORI T. A. & BARTHA L. (1998): Magyar napfogyatkozások. In: BENKİ J., HOLL A., MIZSER A. & TARACSÁK G. (szerk.). Meteor csillagászati évkönyv pp REMSEN J. V. JR. & GOOD D. (1996): Misuse of data from mist-net captures to assess relative abundance in bird populations. Auk 113(2): SZENTKIRÁLYI F. & SZALAY L. (21): Az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatása a háziméhek viselkedésére és győjtési aktivitására Állattani Közlemények 86: SZÖVÉNYI G., SZENTKIRÁLYI F. & NAGY B. (21): Egyenesszárnyúak és egyéb nappali rovarok aktivitásainak változása az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alatt. Állattani Közlemények 86: TRAMER E. J. (2): Bird behavior during a total solar eclipse. Willetve Bull. 112(3): TIGUNAYAT M. M. (1997). Some behavioral observations on Night Heron Nycticorax nycticorax (Linnaeus) during total solar eclipse in Keoladeo National Park, Bharatpur, India. Pavo 3: WEIDINGER T., PINTÉR K., HIRSCH T. & MÉSZÁROS R. (21): Az idıjárási helyzet és a meteorológiai elemek változása az augusztus 11-i magyarországi teljes napfogyatkozás során. Állattani Közlemények 86:
8 CSÖRGİ T. et al. Changes in daily activity of Passerine birds during the total solar eclipse of 11 August 1999 TIBOR CSÖRGİ, GYÖRGY MIKLAY, GERGİ HALMOS, ZSOLT KARCZA, LÁSZLÓ BANK, ÁKOS NÉMETH & SÁNDOR PALKÓ The birds reactions on the total solar eclipse were examined by processing the data referring to the changes of daily activity of Passerines captured with mistnets at four Actio Hungarica Bird Ringing Stations (Izsák, Fenékpuszta, Ócsa, Sumony) during the given period. Similar data from the previous day were used as control. The results of the capture data show that birds reacted on the total eclipse in a similar way as they did on the daily changes of light intensity. They reacted on the darkening as it would have been twilight, and the brightening as it would have been dawn. 12
XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
RészletesebbenMADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN
A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési
RészletesebbenAQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN
AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995):
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN
AQUILA 1992. VOL.: 99(149-154) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN Schmidt Egon Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Abstract
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a madarakra
A klímaváltozás hatása a madarakra Csörgő Tibor ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Szent László Gimnázium 2011. október 27. Lehetséges változások (Lokális) kihalás Fenotípusos plaszticitás
RészletesebbenA fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
Részletesebbenstandard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenPápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
RészletesebbenA nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) ıszi vonulása egy dél-magyarországi nádasban *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2006) 91(1): 19 28. A nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) ıszi vonulása egy dél-magyarországi nádasban * MÁTRAI NORBERT 1, GYURÁCZ JÓZSEF 2 és BANK LÁSZLÓ 3 1 Szent István
RészletesebbenMME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté
RészletesebbenPOPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN
Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2001) 86:
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2001) 86: 75 80. A földfelszínre érkezı napsugárzás intenzitásának változása különbözı spektrum tartományokon az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás alatt történt mérések alapján
RészletesebbenÚjabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
Részletesebben2002 302 2003 254 (természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) 2004 268 2005 281 2006 303 (2006. szeptember 8.
Az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály beszámolója (2002-2006) SZO vezetőség: Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Benei Béla (2004-től, Palkó Sándor helyén), Dr. Gyurácz József, Kalocsa
RészletesebbenA nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) lehetséges telelıterületei az EURING adatbázisának afrikai megkerülési adatai alapján *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2007) 92(2): 37 44. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) lehetséges telelıterületei az EURING adatbázisának afrikai megkerülési adatai alapján * MÁTRAI NORBERT 1, GYURÁCZ JÓZSEF
RészletesebbenG Y U R Á C Z J Ó Z S E F
G Y U R Á C Z J Ó Z S E F FŐI S K O L A I T A N Á R SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Családi állapot: nős, 3 gyermek Születési dátum: 1960.05.14. Születési hely: Szombathely [ 1974-78 ] Roth Gyula Erdészeti
RészletesebbenA Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenMIÉRT ÉS HOGYAN VONULNAK A MADARAK?
MIÉRT ÉS HOGYAN VONULNAK A MADARAK? Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben, és a gerlicze, a fecske, a daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniök, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója
A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenK ö n y v. K ö n y v f e j e z e t : Lektorált cikkek: Magyar nyelv
Könyv. 1. Gyurácz J. Nádi énekesmadarak vonulási stratégiája Magyarországon. Habilitationes Savarienses 10. SUP. Szombathely. p80. (2007) ISBN 978-96306-3402-1 2. Gyurácz J, Bánhidi P. Dynamics and spatial
RészletesebbenÉnekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
RészletesebbenA szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai
RészletesebbenJavaslat a. Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette:
Javaslat a Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kerényi Zoltán (MME 5.sz. Gödöllői HCS.), Nagy Andrea (Galgamenti Népfőiskola) Galgahévíz 2017 I.
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján PhD értekezés tézisei Készítette: Pásztory-Kovács Szilvia 2013 Témavezető
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenDr. Tóth László. Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK. Dr. Tóth László (CSc)
SZEMÉLYI ADATOK Dr. Tóth László Dr. Tóth László (CSc). +36-37-518-256 +36. toth.laszlo@uni-eszterhazy.hu Neme férfi Születési dátum.24/11/1959 Állampolgárság magyar POZÍCIÓ / BEOSZTÁS főiskolai tanár SZAKMAI
RészletesebbenA sumonyi halastavak nyáron (Fotó: Szekeres Tibor) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány A SUMONYI MADÁRVONULÁS- KUTATÓ ÁLLOMÁS www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A sumonyi halastavak nyáron (Fotó: Szekeres Tibor) Kiadó: Baranya Természeti
RészletesebbenSZIGETKÖZI NÁDASOK MADÁRKÖZÖSSÉGEI A DUNA ELTERELÉSÉNEK ELSŐ ÉVEIBEN. Abstract
AQUILA 1995. VOL.: 102 (133-149) SZIGETKÖZI NÁDASOK MADÁRKÖZÖSSÉGEI A DUNA ELTERELÉSÉNEK ELSŐ ÉVEIBEN Bálái András Abstract Bálái, A. (1995): Bird communities in the Szigetköz after the diversion of the
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2011 2 Fekete István (1900-1970) emlékének
RészletesebbenVonuló nádiposzáta (Acrocephalus spp.) populációk szárnyhosszának, testtömegének és zsírraktárának változása 1988-tól 2004-ig
Ornis Hungarica (2011) 19: 30 39. Vonuló nádiposzáta (Acrocephalus spp.) populációk szárnyhosszának, testtömegének és zsírraktárának változása 1988-tól 2004-ig Gyurácz József 1 Bank László 2 Bedenek Gábor
RészletesebbenFRONT TIPIZÁLÁS AGROMETEOROLÓGIAI VIZSGÁLATOKRA. Puskás János 1
FROT TIPIZÁLÁS AGROMETEOROLÓGIAI VIZSGÁLAKRA Bevezetés és irodalmi áttekintés Puskás János 1 Régóta ismert, hogy az élőlényekre hatással vannak az időjárási elemek. A rovarok életjelenségeit korábban kevés
RészletesebbenTartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN
ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté
RészletesebbenMadárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén
DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003
RészletesebbenVonuláskutatás és környezeti nevelés a Bódva-völgyben
Ornis Hungarica 15-16: 63-70. 2008 Vonuláskutatás és környezeti nevelés a Bódva-völgyben Farkas Roland Farkas, R. 2008. Research on bird migration and environmental education in the Bódva-valley. Ornis
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2012 2 Chernel István (1856-1922) emlékének
RészletesebbenAZ ÓCSAI MADÁRVÁRTA MŰKÖDÉSE ÉS FONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI
Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 929 960. AZ ÓCSAI MADÁRVÁRTA MŰKÖDÉSE ÉS FONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI Csörgő Tibor 1 és Harnos Andrea 2 1 ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenA MADÁRTANI INTÉZET É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S
A MADÁRTANI INTÉZET 197 1. É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S Schmidt Egon Bird-Bandiiig of the Hungárián Ornithological Institute in the Year 1974. 26th Report on Bird Banding
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942
RészletesebbenCinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998
1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME
RészletesebbenKét diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat
Két diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi fizika és statisztika I. előadás 2016.11.09 Orvosi
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei A vörösbegy Erithacus rubecula (Linnaeus, 1758) őszi vonulásának vizsgálata Magyarországon Gyimóthy Zsuzsanna Sopron 2012 Doktori iskola: Roth
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita
A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenKikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenAz évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira
Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Tarnawa Ákos MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának Élelmiszerfehérje-kémiai Munkabizottságának Ülése,
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2007 2 Váradi Ferenc (1924-2002) emlékének
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA NÁDGAZDÁLKODÁS HATÁSA A NÁDASOK ÉNEKESMADÁR
Doktori értekezés A NÁDGAZDÁLKODÁS HATÁSA A NÁDASOK ÉNEKESMADÁR KÖLTİÁLLOMÁNYÁRA Vadász Csaba, okleveles biológia-kémia tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 2009.
RészletesebbenA TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN
Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great
RészletesebbenTesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)
Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?
RészletesebbenMéhek viselkedésének változása az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatására egy méhészetben *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2001) 86: 137 143. Méhek viselkedésének változása az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatására egy méhészetben * BALDAVÁRI LÁSZLÓ H 1183 Budapest, Trencsén u. 1., E mail:
RészletesebbenHonlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenSzent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar. Biológiai Intézet
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Két agrárélőhely indikátor madárfaj, a mezei poszáta (S. communis Latham, 1787) és a tövisszúró gébics (L. collurio Linnaeus, 1758)- őszi
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján.
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján PhD értekezés Pásztory-Kovács Szilvia 2013 Témavezető és témabizottsági
RészletesebbenA klímaváltozás hatásainak vizsgálata hosszútávú madárgyűrűzési adatsorok elemzésével
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 1-12, 2009 A klímaváltozás hatásainak vizsgálata hosszútávú madárgyűrűzési adatsorok elemzésével Csörgő Tibor 1, Harnos Andrea 2, 3, Kovács Szilvia 2 és Nagy Krisztina
RészletesebbenA szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2018. 01. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók i forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2018. január 1-én Színkód 1: narancs = szakosított ok, zöld
RészletesebbenSzép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
RészletesebbenAz augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatása a háziméhek viselkedésére és győjtési aktivitására *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2001) 86: 115 136. Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatása a háziméhek viselkedésére és győjtési aktivitására * SZENTKIRÁLYI FERENC 1 és SZALAY LÁSZLÓ 2 1 MTA Növényvédelmi
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László
Darabos Enikı 1 Lénárt László A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁSOK A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELİ RENDSZER (BKÉR) MÉRİHELYEIN 2 BEVEZETÉS A Bükki Karsztvízszint Észlelı
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenEltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása
Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 449 455, 2004 Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása Báldi András 1, Verhulst, Jort 2 és Kleijn, David 2 1 MTA MTM Állatökológiai
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenAN ANALYSIS OF THE COMPARATIVE ADVANTAGES AND CHANGES IN MARKET SHARE OF HUNGARIAN WINES ON EU MARKETS. By: BOZSIK, NORBERT
AN ANALYSIS OF THE COMPARATIVE ADVANTAGES AND CHANGES IN MARKET SHARE OF HUNGARIAN WINES ON EU MARKETS By: BOZSIK, NORBERT A frequently employed method to evaluate competitiveness in foreign trade is the
RészletesebbenA tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél
A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél Vincze Ernő 1, Bókony Veronika 1, Liker András 1,2 1 Pannon Egyetem Limnológiai Intézeti Tanszék, Ornitológiai
RészletesebbenEloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok
Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás (7-8. lecke) Illeszkedés-vizsgálat 7. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok elemzésére Illeszkedés-vizsgálat Gyakorisági sorok
RészletesebbenTERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele
TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele a termikus komfortviszonyok függvényében Kántor Noémi Gulyás Ágnes Égerházi Lilla Unger János Magyar Meteorológiai
RészletesebbenTérinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás
Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található
RészletesebbenA választott kurzus SBANKN3219 Környezetvédelmi informatika gyakorlat, 2 kredit
Képzık képzése (TÁMOP 4.1.2-08/1/C-2009-0009) projekt Németh László Földrajz- és Környezettudományi Tanszék A választott kurzus SBANKN3219 Környezetvédelmi informatika gyakorlat, 2 kredit A kurzus tematikája:
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenVIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN
VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,
Részletesebben