Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Átírás

1 Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

2 Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben Seregély Mezei veréb Kenderike Réti pityer Sordély Fogoly Vadgerle Rozsdáscsuk Sárgabillegető Kerti sármány A gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok fészkelő állományai az 1980 évek kezdete óta mutatnak jelentős csökkenést 1980 a Közös Agrár Politika (CAP) kezdete az EU-ban

3 Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben Mezei pacsirta állománytrendje Angliában

4 Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben Házi veréb állománytrendje Angliában

5 Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben Vadgerle állománytrendje Angliában

6 Okok EU Közös agrárpolitika (CAP) Gazdálkodás intenzitásának növekedésével jelentős változások a mezőgazdasági területek vadon élő fajaira (Butler et al Science) Tavaszi vetések helyet őszi vetések növekedése Parlagon hagyott területek csökkenése Növekvő vegyszer (műtrágya, peszticid, herbicid) felhasználás Meliorációs beavatkozások gyakoriságának növekedése Siló takarmány szerepének növekedése a széna helyet, korábbi kaszálások Növekvő intenzitású gyepgazdálkodás Természet közeli gyepek számának csökkenése Erdősítés Táplálkozó helyek csökkenése a költési és telelési időszakban Táplálék csökkenése a költési és telelési időszakban Fészkelő helyek elvesztése

7 Ez csak a madarakról szól? A mezőgazdasági élőhelyek madarainak csökkenése az agrár területeken vadon élő növény-, és állatvilág, a biológiai sokféleség általános helyzetét tükrözi Európában az országok területének 50-70%-a agrár terület, az ott zajló kedvezőtlen folyamatok az egész kontinens élővilágát befolyásolják

8 Madarak kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban Megfelelő indikátor szervezetek regionális és országos szinten Nagy számban fordulnak elő a legkülönbözőbb élőhelyeken A legintenzívebben kutatott élőlénycsoport Európai nemzetközi szakmai szervezetek, ajánlások,standardok: EBCC, EURING, BirdLife Időben, térben és mennyiségben legkiterjedtebb visszamenőleges adatok Legnagyobb önkéntes felmérő hálózatok - más élőlényekhez képest kisebb költséggel és rendszeresen (évente) gyűjthető adatok A közvélemény által legismertebb élőlénycsoport jelentős érdeklődés

9 Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring program (PECBMS) a biodiverzitás monitorozására, Európa főbb élőhelyeinek, benne a kitüntetett szereppel bíró agrár élőhelyek, biodiverzitásának monitorozása A főbb élőhelyeken zajló beavatkozások (pl. Agrár- Környezetvédelmi programok, AKG) hatásának követése Madár Monitoring Programok Európa 25 országában Kiterjedt megfigyelő hálózat, adekvát mintavételezési, felmérési és elemzési módszertan

10 Cél: a gyakori fajok állományváltozásának mérése országonként i változás átlagos értéke: -2.6% (±0.5%) (P<0.01)

11 Gyakori madárfajok besorolása agrár és erdei élőhelyekhez kötődő csoportokba az EBCC Közép-Európa lista alapján. Erdei (22 faj) Karvaly Kék galamb Zöldküllő Fekete harkály Közép fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Ökörszem Énekes rigó Léprigó Barátposzáta Sisegő füzike Csilpcsalpfüzike Fitiszfüzike Szürke légykapó Örvös légykapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Rövidkarmú fakusz Szajkó Meggyvágó Agrár (FBI) (22 faj) Fehér gólya Vörös vércse Fogoly Bíbic Vadgerle Búbos pacsirta Mezei pacsirta Füsti fecske Réti pityer Sárga billegető Rozsdás csuk Cigánycsuk Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Kis őrgébics Vetési varjú Seregély Mezei veréb Kenderike Citromsármány Sordély

12 Biodiverzitás Indikátor Az adott élőhelyre jellemző fajok populáció indexeinek mértani átlaga alapján minden évre Gregory, R. D., Noble, D., Field, R., Marchant, J., Raven, M. and Gibbons, D. W. (2003). Using birds as indicators of biodiversity..- Ornis Hungarica 12-13: Gregory, R.D., van Strien, A.J., Vorisek, P., Gmelig Meyling, A. W., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D.W. (2005). Developing indicators for European birds. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B. 360

13 Európai biodiverzitás indikátorok a gyakori madarak alapján RSPB/EBCC/BirdLife/Statistics Netherland Agrár élőhelyek (FBI) Jelentős csökkenés Nyugat- Európában Erdei élőhelyek Nincs markáns változás

14 Farmland Bird Indicator (FBI) RSPB/EBCC/BirdLife//Statistics Netherland Széleskörű alkalmazás: Biodiversity indicators for EU s Structural Indicator Indicators of Sustainable Development of the EU Headline indicator of Natural Resources Közös Agrár Politika (CAP) mandatory baseline indicator OECD, UNEP, EEA, Secretariat of the Convention on Biological Diversity, Living Planet Index (LPI)

15 Jelentős kihívások a természeti állapot megőrzésében a XXI.század elején Magyarországon EU csatlakozás Jelentős változások a legkiterjettebb hazai élőhelyen, a mezőgazdasági területeken Jelentős, nagy területekre kiterjedő infrastruktúrális beruházások (autópályák, utak, település fejlesztések, stb) Globális klímaváltozás és következményei

16 Élőhely aránya (%) Az élőhelyek eloszlása Magyarországon (Corine Landcover alapján) 80% Magyarország területe 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Urbán Agrár Erdő Vizes Élőhely típus (CORINE)

17 Jelentős kihívások a természeti állapot megőrzésében a XXI.század elején Magyarországon Alapvető kérdések hazánk biológiai sokféleségének megőrzésében: A válaszokhoz országos, reprezentatív, pontos és ellenőrzött adatok szükségesek megfelelő biodiverzitás monitorozás Kimutathatóak a Nyugat-Európában jelentkező hatások? Segítenek-e a Közös Agrár Politika negatív hatásait csökkentő Agrár Környezetvédelmi intézkedések? Detektálható a klímaváltozás hatása a sokféleségre? Módosítható-e a vadon élő fajok eddigi hasznosítása (pl. vadászat)? etc.

18 Országos, reprezentatív, pontos és ellenőrzött adatok a hazai sokféleségről Óriási kihívás Nagy területeken szükséges évente adatgyűjtést végezni A hazai főbb élőhelyekre és térségekre reprezentatívan Nagy számú fajt kell a felmérőnek biztosan felismerni Kontrollálni kell a felmérést befolyásoló tényezőket (időszak, napszak, időjárás, távolság, stb.) egységes objektív módszer használat, a szubjektív hatások minimalizálása Csak hozzáértő nagyszámú önkéntesek bevonásával lehet megoldani Rendkívül szűkös források a megvalósításhoz

19 A kihívásoknak megfelelő monitorozás Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Gyakori madarak random mintavételezésen alapuló monitorozása Magyarországon EBCC Európai Pilot programjaként indult 1998-ban, immáron több mint 1000 magyar önkéntes felmérő közreműködésével zajlik - Szép, T. and Gibbons, D Monitoring of common breeding birds in Hungary using a randomised sampling design. The Ring 22: Szép, T. és Nagy, K Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Az első országos, általános, madarakon alapuló biodiverzitás monitoring program Közép-, Kelet-Európában: Megfelelő mintavételezési módszerrel Standard felmérési módszerrel Gyakori fajokat vizsgáló

20 Mintavételi terület kiválasztása A véletlen alapon kiválasztott 2,5*2,5 km UTM négyzetben, előre megadott (latin négyzet) 15 db 100 m sugarú felmérő ponton történő számlálás Térképek a pontos helyszín megadásához A kiválasztott kvadrátok és pontok adatai GIS-ben nyilvántartva és kezelve

21 Standard felmérési módszer - 5 perces számlálás mind a kisorsolt kvadrát 15 pontján két alkalommal a fészkelési időszakban (nemzetközi standard): Első felmérés április 15. és május 10. között Második felmérés május 11. és június 10. között Az első és második felmérés között minimum 14 nap A felmérés reggel 5 és 10 óra között A szélerősség a Beaufort skála szerinti 0 és 2 fokozat között Esőmentes napokon Ugyanazon személy végzi a két felmérést egy éven belül

22 Több, mint 1000 regisztrált felmérő Közép-, Kelet-Európa első és legnagyobb adekvát adatbázisa Egyedülálló adatbázis, 12 millió rekord (UTM, pont, faj, dátum, pd) ente átlagosan ~ db felmért négyzet (Az ország területének ~2%-án rendszeres felmérés!)

23 Adatok elemzése Trend vizsgálat a nagyszámú helyszínen folyó megfigyelési adatok elemzésére kifejlesztett és Európában széles körben használt, TRIM (Pannekoek és van Strien 1998) statisztikai szoftverrel ( ) Populációs index becslése Loglinear modellek alkalmazásával imputed index becslése bizonyos években nem felmért területek adatainak (missing values) figyelembevétele a trend vizsgálatoknál Súlyozás alkalmazása az indexek és trendek becslésénél Populációs trendek becslése

24 On-line adatbázis Adatok bevitele, ellenőrzése Eredmények, térképek lekérdezése

25 Populáció index Mezei pacsirta trend: -1.8% (SE=0.4%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

26 Állománysűrűség európai léptékben Populáció index Mezei pacsirta trend: -1.8% (SE=0.4%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten) mezei pacsirta állománysűrűsége Európában , PECBMS (prepared by Henk Sierdsema, EBCC/SOVON 2005).

27 Fajok száma A hazai agrár élőhelyek számos más élőlénycsoport esetében is a leggazdagabbak Európában Növények, Méhek, Egyenesszárnyúak, Pókok, Madarak Báldi et al. (2013) Agriculture, Ecosystems and Environment 5 fő élőlénycsoport 1200 fajára kiterjedő vizsgálata 2003-ban az AE:extenzíven és C: intenzíven használt gyepekben 6 országban

28 Populáció index Házi veréb trend: -1.8% (SE=0.6%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

29 Populáció index Vadgerle trend: -0.3% (SE=0.6%) (stabil)

30 Populáció index Fürj trend: -5.9% (SE=1.0%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

31 Populáció index Búbos pacsirta trend: -5.7% (SE=1.0%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

32 Populáció index Füsti fecske trend: -5.1% (SE=1.0%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

33 Populáció index Molnárfecske trend: -5.9% (SE=1.6%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

34 Populáció index Cigánycsuk trend: -3.6% (SE=0.7%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

35 Populáció index 1.4 Tövisszúró gébics trend: -2.1% (SE=0.6%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

36 Populáció index Kis őrgébics trend: -6.6% (SE=2.0%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

37 Populáció index Sordély trend: -2.2% (SE=0.7%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

38 Populáció index Egerészölyv trend: -0.2% (SE=1.1%) (stabil)

39 Populáció index Barázdabillegető trend: 0.4% (SE=0.9%) (stabil)

40 Populáció index Ökörszem trend: 0.6% (SE=1.7%) (stabil)

41 Populáció index Fülemüle trend: 0.6% (SE=0.5%) (stabil)

42 Populáció index Csilpcsalpfüzike trend: 0.6% (SE=0.5%) (stabil)

43 Populáció index Sárgarigó trend: 0.4% (SE=0.6%) (stabil)

44 Populáció index Meggyvágó trend: 7.8% (SE=1.3%) (P<0.05) (növekvő, erősen) 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0%

45 Populáció index Örvös galamb trend: 6.6% (SE=0.9%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0%

46 Populáció index Balkáni gerle trend: 3.2% (SE=0.6%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 250% 200% 150% 100% 50% 0%

47 Populáció index 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Nagy fakopáncs trend: 1.8% (SE=0.6%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten)

48 Populáció index 250% Házi rozsdafarkú trend: 4.8% (SE=0.7%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 200% 150% 100% 50% 0%

49 Populáció index Fekete rigó trend: 1.6% (SE=0.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 150% 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60%

50 Populáció index Barátposzáta trend: 4.0% (SE=0.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 190% 170% 150% 130% 110% 90% 70% 50%

51 Populáció index Széncinege trend: 3.3% (SE=0.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 250% 230% 210% 190% 170% 150% 130% 110% 90% 70% 50%

52 Populáció index Szarka trend: 2.8% (SE=0.8%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 250% 200% 150% 100% 50% 0%

53 Populáció index 400% Dolmányos varjú trend: 6.0% (SE=1.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0%

54 Populáció index Erdei pinty trend: 2.7% (SE=0.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 160% 150% 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60%

55 Populáció index Zöldike trend: 2.6% (SE=0.6%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60%

56 Populáció index Tengelic trend: 1.8% (SE=0.8%) (P<0.05) (növekvő, mérsékelten) 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40%

57 Élőhely és trend, fajok besorolása EBCC alapján Agrár (FBI) (21 faj): Fehér gólya Vörös vércse Fogoly Bíbic Vadgerle Búbos pacsirta Mezei pacsirta Füsti fecske Sárga billegető Rozsdás csuk Cigánycsuk Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Kis őrgébics Vetési varjú Seregély Mezei veréb Kenderike Citromsármány Sordély Erdei (22 faj): Karvaly Kék galamb Zöld küllő Fekete harkály Közép fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Ökörszem Énekes rigó Léprigó Barátposzáta Sisegő füzike Csilpcsalpfüzike Fitiszfüzike Szürke légykapó Örvös légykapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Rövidkarmú fakusz Szajkó Meggyvágó Egyéb/vegyes (46 faj): Szürke gém Tőkés réce Barna rétihéja Egerészölyv Fácán Szárcsa Piroslábú cankó Örvös galamb Balkáni gerle Kakukk Gyurgyalag Búbosbanka Nyaktekercs Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Erdei pacsirta Molnárfecske Parlagi pityer Barázdabillegető Vörösbegy Fülemüle Házi rozsdafarkú Hantmadár Fekete rigó Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta Cserregő nádiposzáta Nádirigó Kerti geze Kis poszáta Kerti poszáta Őszapó Kék cinege Széncinege Sárgarigó Szarka Dolmányos varjú Holló Házi veréb Erdei pinty Csicsörke Zöldike Tengelic Nádi sármány

58 Fajok száma Élőhely használat és trend típus (TRIM klasszifikáció) Magyarországon Csökkenő Stabil Növekvő 0 Mezőgazdasági (32 faj) Erdei (16 faj) Vegyes (31 faj) Élőhely használat

59 Indikátor értékek az EBCC PECBMP élőhely klasszifikáció alapján (+-SE) Biodiverzitás indikátorok Mezőgazdasági (FBI) (21 faj) Erdei (22 faj) Egyéb/Vegyes élőhely (46 faj) 150% 125% 100% 75% 50%

60 Indikátor értékek az EBCC PECBMP élőhely klasszifikáció alapján (+-SE) Mezőgazdasági (FBI) (21 faj) Erdei (22 faj) Egyéb/Vegyes élőhely (46 faj) 150% 125% 100% 75% 50% Európai biodiverzitás indikátorok a gyakori madarak alapján RSPB/EBCC/BirdLife/Statistics Netherland Agrár élőhelyek (FBI) Jelentős csökkenés Nyugat- Európában főként 1980-tól Erdei élőhelyek Nincs markáns változás

61 Indikátor értékek a magyar élőhely használat és preferencia klasszifikáció alapján (+-SE) Speciális magyar indikátorok az agrár és erdei élőhelyekre (élőhely használat és preferencia alapján Magyar mezőgazdasági (FBIH_FH) (16 faj) Magyar erdei (22 faj) 150% 125% 100% 75% 50%

62 Vonulási stratégia és fészkelő állomány trend Állandó (20 faj): Egerészölyv Fogoly Fácán Parlagi galamb Balkáni gerle Zöld küllő Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Búbos pacsirta Őszapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Szajkó Szarka Dolmányos varjú Holló Házi veréb Mezei veréb Sordély Részlegesen, rövidtávon vonuló (31 faj): Nagy kócsag Tőkés réce Vörös vércse Fürj Bíbic Piroslábú cankó Kék galamb Örvös galamb Vadgerle Erdei pacsirta Mezei pacsirta Barázdabillegető Ökörszem Vörösbegy Házi rozsdafarkú Cigánycsuk Fekete rigó Énekes rigó Barátposzáta Csilpcsalpfüzike Kék cinege Széncinege Seregély Erdei pinty Csicsörke Zöldike Tengelic Kenderike Meggyvágó Citromsármány Nádi sármány Hosszútávon vonuló (25 faj): Kakukk Nyaktekercs Füsti fecske Molnárfecske Erdei pityer Sárga billegető Fülemüle Hantmadár Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta Cserregő nádiposzáta Nádirigó Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Kerti poszáta Sisegő füzike Fitiszfüzike Szürke légykapó Örvös légykapó Sárgarigó Tövisszúró gébics Kis őrgébics

63 Fajok száma Vonulási stratégia és fészkelő állomány trendek állandók (20 faj) részlegesen és rövidtávon vonulók (31 faj) Vonulási stratégia hosszútávon vonulók (25 faj) Csökkenő Stabil Növekvő

64 Különböző vonulási stratégiájú fajok biodiverzitás indikátorai (+-SE) Vonulási stratégia és állomány trend Állandók (27 faj) Részlegesen és rövidtávon vonulók (37 faj) Hosszútávon vonulók (36 faj) 150% 125% 100% 75% 50%

65 Különböző élőhely típusokat használó, állandó, részlegesen vagy rövidtávon vonuló fajok indikátorai (+-SE) Vonulás és élőhely vs. trend Mezőgazdasági élőhelyet használók, FANLH (22 faj) Erdei élőhelyet használók, FONLH (19 faj Vegyes élőhelyet használók, MINLH (22 faj) 200% 175% 150% 125% 100% 75% 50% Az általában növekedést mutató rövidtávon vonuló fajok között az agrár élőhelyeket használóknál stagnálás/gyenge csökkenés tapasztalható

66 Agrár környezetgazdálkodási kifizetések által nagyobb arányban érintett területeken kisebb mértékű volt a biodiverzitás csökkenése!

67 Az integrált szántóföldi célprogram (cél 1) kifizetések által nagyobb arányban érintett területeken kisebb mértékű volt a biodiverzitás csökkenése 2012-re!

68 Megállapítások Magyarországon jelenleg a hosszútávon vonuló és agrár élőhelyeket használó madárfajok mutatnak markáns csökkenést! Csökkenő madárállományok az agrár élőhelyeken Magyarországon főként az EU csatlakozás óta eltelt időszakban Az agrár élőhelyek kedvezőtlen természeti állapotának változása az eltérő vonulási stratégiájú csoportoknál is hasonló hatású

69 Megállapítások Az AKG programok által érintett területeken kisebb mértékű a biodiverzitás csökkenésének mértéke, azonban intenzívebb tevékenység szükséges a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében Hatékony országos monitorozó rendszer (MMM) a mezőgazdasági területek biológiai sokfélesége állapotának folyamatos követésére

70 Köszönetnyilvánítás Az MME közel ezer terepi felmérésben résztvevő tagjának Az RSPB-nek a program kifejlesztéséhez és végzéséhez során nyújtott anyagi támogatásához EBCC-nek a módszertani munkához nyújtott szakmai segítséghez A monitorozó program költségeit a közelmúltban részben (KvVM, VM) és jövőben remélhetőleg jelentősebben anyagilag támogató(k)nak