PÁRIZS UTÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÉTJE ÉS A HAZAI / NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK

Átírás

1 PÁRIZS UTÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÉTJE ÉS A HAZAI / NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK Magyar Biztosítók Szövetsége november 21. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

2 AZ ELŐADÁS TÉMÁI Az éghajlatváltozás negatív hatásai A Párizsi Megállapodás A Montreáli Jegyzőkönyv módosítása EU 2030-as célok, hazánk eredményei a kibocsátások terén Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Jogszabályi kapcsolódások Az éghajlatváltozás projektekre gyakorolt hatása Klímafinanszírozás 2

3 Általános tendenciák AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS NEGATÍV HATÁSA általános tendencia a hőmérséklet növekedése és az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása ez környezeti változásokhoz, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet Az elmúlt évtized ennek megfelelően bővelkedik szélsőséges időjárásokban, rekordokban (némelyik százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott) 3

4 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS NEGATÍV HATÁSA A magyarországi éghajlat változásai: a múlt század óta tapasztalt 1 C-os emelkedés nagyobb, mint a globális változás A legutóbbi 30 év intenzív melegedést mutat A magyarországi éghajlat várható alakulása: növekedni fog az átlaghőmérséklet a szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 4

5 PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS Globális megállapodás A tudomány állását szorosan megközelítő kibocsátás-csökkentési célokat állít fel Jelentős beruházásokat teremt Fosszilis energiahordozók alkonyát vetíti előre Rendszeres és lépcsőzetes felülvizsgálatot kíván meg 5

6 MONTREÁLI JEGYZŐKÖNYV MÓDOSÍTÁSA Cél: a klíma- és hűtőberendezésekben található magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezező fluorozott szénhidrogének (HFC-k) csökkentése történelmi jelentőségű megállapodás a fluorozott szénhidrogének csökkentése terén elősegítheti a környezetbarát és energiahatékony technológiák terjedését eltérő csökkentési lépések mentén három csoportba sorolja az országokat a Részes Felek biztosítják, hogy a fejlődő országok támogatást kapjanak kötelezettségeik végrehajtásához, anyagi hozzájárulás, technológiatranszfer, illetve mentességek formájában 6

7 AS KLÍMA ÉS ENERGIAPOLITIKA ALAPVETŐ CÉLJAI, TELJESÜLÉSEK EU-n belüli kötelező 40%-os üvegházhatású gáz (ÜHG) csökkentési cél EU-szintű minimum 27 %-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva Indikatív 27%-os energiahatékonysági célszám Hazánk eredményei teljes ÜHG kibocsátás 39%-al csökkent 1990-hez képest ESD 23%-al, ETS 28%-al csökkent a 2005-ös szinthez képest a megújuló energia részaránya 9,51%-ra emelkedett 2014-ben a kitűzött 8% helyett Emission intensity (kt CO2eq emission/million Euros ofgdp) 0 7

8 A MÁSODIK NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jogszabályban meghatározott felülvizsgálata Az Országgyűlés elé benyújtásra került A Párizsi Megállapodással való összhang megteremtése érdekében felülvizsgálat alatt Cselekvési Terv készül Részei: Az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Szemléletformálás és partnerség 8

9 JOGSZABÁLYI KAPCSOLÓDÁSOK Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv A 2014/52/EU irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak május 16-ig kell átültetniük Kormányrendeleti szinten kerül majd szabályozásra, hogy a környezeti hatástanulmányban milyen részletességgel kell bemutatni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a beruházás érzékenységét, a hatásterület kitettségét, a veszélyek potenciálját, a kockázatelemzést, az alkalmazkodás érdekében tervbe vett intézkedéseket, és a projekt éghajlatra gyakorolt hatását. (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 9

10 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET KIALAKULÁSA A BERUHÁZÁSOK VONATKOZÁSÁBAN Természet: Litoszféra (Föld); Atmoszféra (Levegő); Hidroszféra (Víz); Bioszféra (Élővilág) Társadalom: Népesség, Település, Gazdaság Forrás: Tóth J

11 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KOCKÁZATELEMZÉSE Elsődleges hatások: Másodlagos hatások: Éghajlati tényezők Külső (exogén) természeti erők Antropogén okok Természetre ható hatások Társadalomra ható hatások Cél: elvégezni a hatások kockázatelemzését meghatározni a beruházás mérséklési törekvését meghatározni a beruházás alkalmazkodási törekvését A képek forrása:

12 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KOCKÁZATELEMZÉS LÉPÉSEI II. fázis III. fázis Mérséklés I. fázis Kockázatelemzés Potenciál Alkalmazkodás Érzékenység Kitettség 12

13 A BERUHÁZÁSRA HATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI HATÁSOK Elsődleges Másodlagos Felszíni levegő átlaghőmérsékletének lassú növekedése Nyári napok számának növekedése (napi max. > 25 C) Fagyos napok számának csökkenése (napi min. < 0 C) Hőségnapok számának növekedése (napi max. 30 C) Trópusi éjszakák számának növekedése (napi min. 20 C) Hőhullámos napok számának növekedése (napi középhőm. > 25 C) Átlagos napi hőingás növekedése (napi max. és min. különbsége, C) Éves csapadékmennyiség csökkenése Csapadékos napok számának csökkenése (napi csapadékösszeg 1 mm, %) Átlagos napi csapadékosság növekedése (csapadékos napok átlagos csapadéka, mm/nap) Max. száraz időszak hosszának növekedése (leghosszabb időszak, amikor a napi csapadékösszeg <1 mm, nap) Max. nedves időszak hosszának változása (leghosszabb időszak, amikor a napi csapadékösszeg 1 mm, nap) 20 mm-t elérő csap. napok számának növekedése (napok száma, amikor a napi csapadékösszeg 20 mm, nap) 13

14 Elsődleges A BERUHÁZÁSRA HATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI HATÁSOK Másodlagos Felszíni vizek átlaghőmérsékletének lassú növekedése Csapadék évszakos eloszlásának változása Megnövekedett UV sugárzás, csökkent felhőképződés Felhőszakadási (viharos időjárási) események számának és intenzitásának növekedése Villámárvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése Árhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése Belvíz kialakulásának gyakoriságának növekedése Vízkészletek csökkenése (vízfolyások nyári kisvízi készletének csökkenése, tavak alacsony vízállású időszakainak gyakoribbá válása, felszín alatti vízkészletek csökkenése) Aszály gyakoribb előfordulása Tömegmozgás gyakoribb előfordulása Erdőtüzek gyakoriságának növekedése Szélerózió 14

15 TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁSOK MAGYARORSZÁGON Természeti veszélyek Magyarországon kistájak szerinti bontásban, a pontértékek egyszerű összegzésével. 1 = a természeti veszélyek megjelenése kivételes; 2 = kismértékű; 3 = gyengén közepes; 4 = közepes; 5 = jelentős; 6 = súlyos természeti veszélyeztetettség Forrás: Szabó J. et al

16 HAZAI KLÍMAFINANSZÍROZÁS Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Fő kedvezményezettek: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok, katasztrófavédelemben dolgozó szervek Alap A teljes keret %-ban Összes finanszírozás (EUR) 1. A Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Kohéziós Alap 27,61% Továbbiak: A megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszer (METÁR) január 1-jétől as időszakban rendelkezésre álló európai uniós források: KEHOP mellett a TOP, GINOP, VEKOP Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (kvótabevételekből) 2014-től: Otthon Melege Program 16

17 EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP (EFSI) Célja: mintegy 315 milliárd euró értékű beruházás generálása között, nagyrészt a magánberuházók szerepvállalásának ösztönzésével Az EFSI keretein belül kihelyezhető források csoportjai: Infrastruktúra és Innováció Ablak: nagy, stratégiai projekteket támogatnak; KKV-ablak: kisebb vállalatok számára biztosítanak hitelt A jövőben a Bizottság az Infrastruktúra és Innováció Ablakon belül 40%-os fókuszt kíván biztosítani a klímavédelmet támogató projektek javára 17

18 NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁS A Párizsi Megállapodás felszólítja a fejlődő országokat a nyugati befektetők és piacok számára megfelelő piaci környezet megteremtésére lefektette a nemzetközi technológia és projektfejlesztési kereteket és rendezte az azokkal foglalkozó főbb intézmények helyzetét Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozási feladatokra összesen 2 milliárd forintnyi összeget biztosít: 1 milliárd forint felajánlás a Zöld Klíma Alap működéséhez 1 milliárd forint forrás biztosítása bi- és multilaterális együttműködések támogatására a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben 18

19 ZÖLD KLÍMA ALAP (GCF) Megteremti a klímaváltozáshoz kapcsolódó hosszútávú nemzetközi finanszírozás kereteit Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye szakosított szerveként működik Projektek: év során elbírált 8 projektet összesen 168 millió USD-vel, az egyéb programokat 624 millió USD-vel támogatta A projektek támogatásának mértéke 6,2 millió USD-től 217 millió USD-ig terjedt Témáik: vizes élőhelyek ellenállásának növelése; klímaváltozás veszélyeinek előrejelzése; klímavédelmi projekteket támogató kockázati tőke-alap felállítása; energiahatékonysági kötvények kiadása; vízkezelési rendszerek kialakítása; szennyvízkezelés év során összesen 2,5 milliárd USD értékben terveznek projekteket elbírálni 19

20 GLOBÁLIS ZÖLD NÖVEKEDÉSI INTÉZET (GGGI) A Párizsi Megállapodás részeként elfogadott Vállalások végrehajtásában jelentős szerepet vállaló nemzetközi szervezet működési területei: energetika, vízgazdálkodás, földhasználat és városfejlesztés három- vagy többoldalú együttműködésekben a tagországok fejlesztési stratégiáit alakítja finanszírozható projektekké Önkéntes alapú finanszírozás Feladata többek között: A Tervezett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások (INDC-k) végrehajtása A vállalások alapján megtérülést ígérő projektek előkészítése a végrehajtás fázisáig Magyarország a december 8-án kiadott, 377/2015. számú Korm. rendelet értelmében csatlakozott a szervezethez. A csatlakozás lehetőséget teremt a magyar tagállami preferenciák érvényesítésére. 20

21 Köszönöm a figyelmet! 21