Nyilvános konzultáció A kérdőív

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÁS Nyilvános konzultáció A kérdőív 2015 áprilisa és júliusa között az Európai Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvvel kapcsolatban. A konzultáció egy tágabb felmérés része volt, amelynek keretében a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv célravezetőségét vizsgálták vélemények és tények összegyűjtésével arról, hogy a két irányelvben foglalt szabályozások arányosak-e, megfelelnek-e a céljuknak és elérik-e azt. Az online konzultáció tizenkét hét után július 26-án zárult le. A kérdőív 32 kérdést tartalmazott két részben. A kitöltők választhattak aközött, hogy csak az első, általános részben szereplő 14 kérdésre adnak választ, vagy az összes, azaz mind a 32 kérdést megválaszolják, ideértve a második részben szereplő 18 specifikus kérdést (amelyekhez jobban kell ismerni az irányelveket). Minden kérdés feleletválasztó jellegű volt. Az utolsó kérdés esetében ugyanakkor a válaszadók szabadon kifejthették véleményüket bármilyen témában, amihez szerettek volna bővebben hozzászólni. Ahogy ez a kérdésfeltevésből is kiderül, az volt a konzultáció célja, hogy érdemben betekintést nyújtson a közvélekedésbe a célravezetőségi vizsgálat öt értékelési szempontjával, vagyis a hatékonysággal, az eredményességgel, a koherenciával, a relevanciával és az Uniós hozzáadott értékkel kapcsolatban. A konzultáció a célravezetőségi vizsgálat 1 alapját képező tényeknek csak egy részét jelenti. Ez a jelentés az Európai Bizottság megbízásából szerződés keretében a konzultációról készült elemzést mutatja be, végső soron pedig a megbízott végleges jelentést fog készíteni, amely az összes, a célravezetőségi vizsgálat során összegyűjtött tényen alapszik majd. A Bizottság ettől függetlenül tovább folytatja a nyilvános konzultáció válaszainak elemzését, ideértve a szabad megszövegezésű válaszokat is (ld. 6. fejezet); a célravezetőségi vizsgálat végső következtetéseit ebből vonják majd le a Bizottság szolgálatai. A válaszadók A konzultáció soha nem látott érdeklődést váltott ki: mind a huszonnyolc tagállamból és az Unión kívülről is érkeztek válaszok. Összesen válasz érkezett. Jelen pillanatig ez a legnagyobb számú válasz a Bizottság online konzultációinak történetében. A legtöbb válasz Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett (mindkét helyről körülbelül ), utánuk következik Olaszország (körülbelül kitöltéssel), majd Spanyolország, Belgium, Hollandia és Franciaország (körülbelül válasszal). A kitöltők 97%-a ( válaszadó) csak a kérdőív első részét válaszolta meg. A teljes kérdőívet a válaszadók 3%-a ( válaszadó) töltötte ki. A válaszadók túlnyomó többsége ( válaszadó) magánszemély volt kitöltés érkezett szervezetektől, ebből több mint a fele (2371 válaszadó) vállalkozásoktól. A kitöltők érdeklődési köre élesen elvált a csak az első részt kitöltők és a második részt is kitöltők között. Az első részt kitöltők 93%-a ( válaszadó) a természetet jelölte meg mint fő érdeklődési vagy tevékenységi kört. Az első és második részt is kitöltő válaszadó körében az érdeklődési körök már ennél heterogénebbek voltak: 21% számára a vadászat, 19% számára a természet, 17% számára az erdőgazdálkodás, 15% számára a 1

2 mezőgazdaság, 5% számára pedig a tudomány jelenti a fő érdeklődési kört. Különböző érdekcsoportok legalább tizenkét, a kitöltést segítő kampányt szerveztek meg. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy ezeknek a kampányoknak milyen hatása volt a kérdőív eredményeire, mert nem mindegyik kampány tette közzé az általa javasolt válaszok listáját, illetve néhány válaszadó úgy is hagyatkozhatott a segítő kampányra, hogy nem az abban foglalt válaszokat adta meg. Más válaszadók akár véletlenül is válaszolhatták ugyanazt, mint amit a kampány javasolt. A kérdőív első részére adott válaszok ugyanakkor a legnagyobb kampány, a Veszélyben a természet! kampány támogatását tükrözik. Ezt a kampányt egy környezetvédő, nem kormányzati szervezetekből álló konzorcium szervezte, amely az irányelveket jó színben tüntette fel, rávilágítva ugyanakkor a végrehajtás bizonyos hiányosságaira. Ez a kampány csak a kérdőív első részének kitöltésében segítette a válaszadókat. A kampány weboldala szerint kitöltés (az összes kitöltés 94%-a) köszönhető nekik. A konzultáció eredményéből kitűnik, hogy válaszadó, azaz az összes kitöltő 92%-a 2 adta pontosan a kampány által javasolt válaszokat, ami jól mutatja, milyen nagy arányban tükrözik az első rész kérdéseire adott válaszok a kampány nézeteit. Akik a Veszélyben a természet! kampányon keresztül töltötték ki a kérdőívet, mind a természet iránt érdeklődő magánszemélyeknek mondták magukat. Egy másik nagyon jelentős kampány volt az Aktionsbündnis Forum Natur (AFN) kampány, amely honlapja szerint mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadászati és halászati érdekeket képvisel. Ez a kampány kritikusan szemlélte az irányelveket, és a kérdőív első és második részében foglaltakhoz is javasolt válaszokat. A kampány honlapján nem található információ arra nézve, hogy hány kitöltést generálhatott. Ugyanakkor a válaszok elemzésekor kiderül, hogy 6243 válaszadó pontosan az e kampány által javasolt válaszokat adta ez az első részre adott válaszok 1,1%-át, a második részre adott válaszok 38,2%-át jelenti (94%) közülük Németországból, 329 (5%) Ausztriából, a maradék 34 kitöltés más országokból érkezett. Ezek a válaszadók elsősorban a mezőgazdaságot (1758-an), az erdőgazdálkodást (1821-en) és a vadászatot (1793-an) jelölték meg fő érdeklődési körként. Habár tény, hogy más kampányok is aktívak voltak a kérdőív kitöltésének során, jelenleg nem lehet felbecsülni, hogy ezek mennyi kitöltést generáltak. A kérdőív első részére adott válaszok A nyilvános konzultáció összes kitöltője ( válaszadó) megválaszolta az első részben található tizennégy kötelező kérdést. A válaszadók között an magánszemély, vállalkozás, 824 nem kormányzati szervezet és 817 más szervezet vagy társulás volt. 356 kitöltés érkezett hatóságtól vagy közigazgatási szervtől, 232 pedig kutatóintézettől. A jelentésben olvasható, hogy ez a két kategória pontosan mit is takar. Összességében egyértelmű, hogy az első részben adott válaszok a Veszélyben a természet! kampány által javasoltakat tükrözik. Mindazonáltal a jelentésben foglalt elemzésből, amely a válaszokat a kitöltők típusa (magánszemély, vállalkozás, nem kormányzati szervezet, stb.) és a különböző érdeklődési körök (természet, vadászat, erdőgazdálkodás, stb.) szerint vizsgálja, kitűnik, hogy a különböző érdekcsoportoknak a véleménye is különböző válaszadó adta a kampány által javasolt válaszokat, közülük an mondták magukat a természet iránt érdeklődő magánszemélyeknek mivel ezt a két kategóriát a kampány weboldala automatikusan bejelölte az ott kitöltők számára, az a következtetés vonható le, hogy a maradék 326 válaszadó vagy véletlenül adta ugyanazokat a válaszokat, vagy a kampány javaslatait követték ugyan, de nem azon keresztül töltötték ki a kérdőívet.

3 Az első rész válaszadóinak nagy többsége szerint: A madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv a természetvédelem szempontjából fontos vagy nagyon fontos (98%); Az irányelvek stratégiai célkitűzései a természet EU-n belüli védelme szempontjából megfelelőek vagy nagyon megfelelőek (94%); Az irányelvek a természet védelme szempontjából hatékonyak vagy nagyon hatékonyak (93%); Az irányelvek végrehajtásából fakadó előnyök messze meghaladják az irányelvek végrehajtásához kapcsolódó költségeket (93%); A gazdasági, társadalmi, kulturális szempontok és a regionális sajátosságok eléggé vagy nagyon jól érvényesültek az irányelvek végrehajtása során (93-94% minden esetben); Az uniós környezetvédelmi szakpolitika általában véve támogatja a két természetvédelmi irányelvet (94%); A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitika (93%), az energiapolitika (96%) és a szállítási szakpolitika (97%) nem támogatják a két irányelvet, A többi szakpolitikai terület 3 pedig támogathatná jobban is; Az irányelvek jelentős hozzáadott értéket eredményeztek ahhoz képest, ami a területre vonatkozó nemzeti vagy regionális jogszabályokkal elérhető lett volna (93%); Az irányelvek jelentős hozzáadott értéket eredményeztek a gazdaság számára (93%); Az irányelveknek voltak további kedvező társadalmi hatásai (95%); Továbbra is szükség van uniós szabályozásra a fajok és az élőhelyek védelme érdekében (98%). A válaszok ugyanakkor a kitöltők típusától függően különbözőek voltak. Például míg a legtöbb (94%) magánszemély szerint az előnyök messze meghaladják a végrehajtáshoz kapcsolódó költségeket, a kitöltő vállalkozások 75%-a szerint a végrehajtási költségek haladják meg messze az előnyöket. Ugyanez az arány 85% a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorban működő vállalkozások esetében. A vállalkozások és a magánszemélyek között a gazdasági aspektust vizsgáló kérdésekre adott válaszok esetében is megfigyelhetők különbségek: A kitöltő vállalkozások 13%-a szerint érvényesültek a gazdasági szempontok az irányelvek végrehajtása során, míg ugyanerre a kérdésre a kitöltő magánszemélyek 94%-a adta ugyanezt a választ. Az irányelvek relevanciájával kapcsolatban míg a legtöbb típusú válaszadók szerint továbbra is szükség van az irányelvekre (magánszemélyek: 98%, tudományos/kutatási intézmények: 89%, nem kormányzati szervezetek: 82%, hatóságok vagy közigazgatási szervek: 78%, egyéb szervezetek: 76%), a vállalkozások többsége (63%) szerint nincs szükség a továbbiakban uniós szabályozásra a fajok és az élőhelyek védelme érdekében. A kérdőív második részére adott válaszok A második rész 18 kérdésére nem volt kötelező válaszolni, és az irányelvek mélyebb ismerete volt hozzá szükséges. Az összes válaszadó csupán 3%-a ( en az ből) válaszolta meg a kérdőív első és második részét is; a válaszok közül magánszemélyektől, 1785 vállalkozásoktól, 660 nem kormányzati szervezetektől, 491 pedig más szervezetektől érkezett. 277 kitöltés érkezett hatóságtól vagy közigazgatási szervtől, 155 pedig tudományos/kutatási intézménytől. 249 kitöltés érkezett egyéb helyről. 3 halászat és tengerügy, kohézió (regionális), ipar/vállalkozás, éghajlatváltozás, egészségügy, kutatás és innováció

4 A többi országhoz (14%) képest a német és osztrák kitöltők nagy arányban (44%) jelölték meg a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást fő érdeklődési körként. Ez valószínűleg az érintett országokban működő érdekcsoportok kampányainak befolyását tükrözi, például az Aktionsbündnis Forum Natur kampányét. A kérdőív második részére adott válaszok az első résszel ellentétes véleményeket tükröznek az irányelvek hatékonyságával, eredményességével, relevanciájával és koherenciájával kapcsolatban. Erre a válaszadók különböző összetétele és a különböző kampányok hatása lehet a magyarázat. A második rész válaszadóinak nagy többsége szerint: Az irányelvek végrehajtásához kapcsolódó adminisztratív költségek jelentősek (60%); Nem elegendő a finanszírozás az irányelvek céljainak megvalósítására (77%); A finanszírozás hiánya jelentősen hátráltatja a megvalósítást (74%); Az irányelvek sikeréhez kismértékben járult hozzá a hatékony betartatás, a nemzeti szintű hatékony koordináció, valamint a lakossági tudatosság és támogatás (87-90%); A következő tényezők jelentősen hátráltatják az irányelvek célkitűzéseinek megvalósítását: nem vonják be eléggé az érdekelt feleket (65%), nem hatékony a koordináció helyi szinten (62%), hiányosak a fajokkal és az élőhelyekkel kapcsolatos tudományos ismeretek (61%), nem világos az irányelvek megfogalmazása (54%), nem hatékony a koordináció uniós szinten (54%); A kölcsönhatás az egyéb uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal az eredményesség terén bizonyos mértékig (58%) vagy nagymértékben (27%) okozott problémákat. A második részben adott válaszok egymással ellentétes véleményeket tükröznek a kitöltők érdekeltsége, fő érdeklődési köre és származási országa szerint. A kitöltő vállalatok (79%), magánszemélyek (59%), hatóságok vagy közigazgatási szervek (56%) többsége, és az egyéb szervezetek vagy alapítványok fele (50%) vélte úgy, hogy az irányelvek eddig viszonylag hatékonyak voltak, míg a kitöltő nem kormányzati szervezetek (52%) és kutatóintézetek (53%) nagy része szerint nagyon hatékonyak. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (80%), illetve halászati, horgászati és vadászati (62%) területeken aktív válaszadók szerint az irányelvek Európa biológiai sokféleségének védelme szempontjából kevéssé fontosak, míg az ipari szektorban (építőiparban, nyersanyag-kitermelési ágazatban, szállításban) aktív kitöltők több mint fele (54%) szerint fontosak. A természet és környezetvédelem iránt érdeklődő kitöltők szerint általánosságban (83%) úgy vélték, hogy az irányelvek nagyon fontosak. Miközben a legtöbb ország válaszadói szerint Európa biológiai sokféleségének védelme szempontjából az irányelvek nagyon fontosak, a német válaszadók 69%-a, illetve az osztrák válaszadók 67%-a véli úgy, hogy az irányelvek kevéssé fontosak. Ez a válaszjavaslat állt az Aktionsbündnis Forum Natur AFN kampányában. Az utolsó kérdésre adott válaszok Az összes válaszadó ( ) 1,8%-a, azaz kitöltő adott választ az utolsó, nyitott kérdésre. A válaszadók között 8103 magánszemély, 875 vállalkozás, 449 nem kormányzati szervezet és 393 más szervezet vagy társulás volt. 143 kitöltés érkezett hatóságtól vagy közigazgatási szervtől, 101 pedig tudományos/kutatási intézménytől. 149 kitöltés érkezett

5 egyéb helyről. A válaszok nagy része (43%) olyanoktól érkezett, akik a természetet vagy a környezetvédelmet jelölték meg legfőbb érdeklődési körként, illetve nagy arányú (összesen 37%) volt a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vadászat vagy a halászat iránt érdeklődő kitöltők száma is. A válaszokat véletlenszerű rétegezett mintavételen alapuló eljárással alaposan elemezték. A rétegzés elvégzéséhez a válaszadók egy-egy típusa és egy-egy érdeklődési kör összepárosítása után véletlenszerűen mindkét rétegből a válaszok 10-10%-át, összesen 1017 választ vizsgáltak meg. Az egyik leggyakrabban előforduló vélemény amelyet az összes típusú válaszadó (vállalkozások és magánszemélyek egyaránt) megemlített a vizsgált válaszokban az volt, hogy az irányelvek célkitűzései kevéssé valósulnak meg és nincsenek kellően betartatva. A megjegyzések részben olyan általánosságokra vonatkoztak, mint a betartatás, az ellenőrzés vagy a nyomon követés hiánya, részben pedig specifikusabb témákra, mint például a védett területek nem megfelelő vezetése, a koordináció hiánya vagy a végrehajtott intézkedések alkalmatlansága. Ilyen jellegű kommentár a vizsgált válaszok 23%-ában fordult elő. Egy másik visszatérő vélemény szerint az irányelvek hatékonyak és hozzájárultak a természetvédelemhez (a vizsgált válaszok 17%-a). A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat vagy a vadászat területén aktív, illetve az ezek iránt érdeklődő válaszadók 20%-a vélte úgy, hogy a társadalmi-gazdasági szempontokat nem vették eléggé figyelembe, valamint hogy a földtulajdonosok és -használók mint a természetgazdálkodás és a természeti erőforrások szakértői nem vettek eléggé részt az irányelvek végrehajtásában (35%). Továbbá ugyanezen érdeklődési körök számos válaszadója (20%) vélte úgy, hogy a természetvédelmi irányelvek jelentős végrehajtási költséggel járnak, ami megítélésük szerint túl nagy terhet ró rájuk. Kiemelték, hogy a szabályok olykor túl bonyolultak a megvalósításhoz, és sokszor nem is érthetőek számukra (32%). A természet és a környezetvédelem iránt érdeklődő válaszadók a leggyakrabban azt jegyezték meg, hogy a végrehajtás problémái alapvetően a betartatás hiányából adódnak (e csoport vizsgált válaszainak 35%-a). Számos válaszban szerepelt, hogy az irányelvek hatékonyak voltak (e két érdeklődési kör vizsgált válaszainak 31%-a), de hiányosságok tapasztalhatók pénzügyi és humánerőforrások tekintetében (12%). Ugyanebben a csoportban a válaszok 30%-a kiemelte, hogy az irányelveknek a tagállami jogszabályokon túl is van hozzáadott értékük, és továbbra is szükség van rájuk.