A lélektani típusok ismeretének szerepe a csoportmunka javításában

Átírás

1 A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS EMBERI TÉNYEZÕI, SZAKKÉPZÉS 3.1 A lélektani típusok ismeretének szerepe a csoportmunka javításában Tárgyszavak: emberi tényező; lélektani típusok; csoportmunka; vezetési stratégia. A különböző személyiségű emberek eltérően közelítenek egy-egy műszaki feladathoz. A különbségek ellentéteket váltanak ki, amelyek feszültségeket és problémákat okoznak. A jungi lélektani elméletre alapozott Myers- Briggs típusindikátor segítségével megismerhetők az információval, az információ feldolgozásával, a következtetések levonásával és a külső világ kezelésével összefüggő egyéni preferenciák. Ezek a jellegzetességek a következő négy preferenciaskálával írhatók le: extrovertált-introvertált, érzékelő-intuitív, gondolkodó-érzelmi, következtető-felismerő. Az egyéni preferenciák megértése és elfogadása javíthatja a projekt teljesítményét. Biztosra vehető, hogy az alábbi projektbeli szituációk sokak számára ismerősek: a munkát újra el kell végezni, mert nem felel meg az ügyfél várakozásainak; a team egyes tagjai megtagadják, hogy a merevnek, határozatlannak, tutyi-mutyinak vagy éppen uralkodni vágyónak tartott kollégájukkal együtt dolgozzanak; a csoport néhány tagja hirtelen eltér a megadott tárgytól, mert az elképzeléseket és utasításokat nem beszélték meg elég alaposan. A hasonló problémákért gyakran a rossz kommunikációt hibáztatják, azonban ez túlságosan nagyvonalú megfogalmazása a személyiségből fakadó különbségek által kiváltott feszültségeknek. A feszültségeket okozó lélektani tényezők és egyéni preferenciák megismerése elősegítheti a projekt teljesítményének javítását és adatokkal szolgál a projektek résztvevőinek jellemző pszichológiai típusáról. Típuselmélet A különböző személyiségű egyének igen különböző módon közelítenek egy-egy feladathoz. Minden ember személyisége több lélektani elemből tevődik

2 össze, amelyek bonyolult és egyedülálló módon kapcsolódnak egymáshoz. Valamennyi összetevő felismerése persze lehetetlen, de a következők olyan eszközt ismertetnek, amely azonosítja a különböző egyéni preferenciákat. Jung arra a megállapításra jutott, hogy az emberi viselkedés bizonyos elemei előre láthatók és osztályozhatók. Kialakította elméletét, amely szerint előre látható különbségek vannak annak módjában, ahogyan az emberek preferálnak bizonyos információkat, ahogyan megszervezik az információkat és ahogyan következtetéseiket levonják. Ha az emberek különböznek a felismerésben és véleményük kialakításában, akkor különbözni fognak érdeklődésüket, reagálásukat, értékeiket, motivációikat és képességeiket tekintve is, és ezek a különbségek ha nem veszünk róluk tudomást jelentős problémák forrásává válhatnak. Jung megállapításainak gyakorlati alkalmazását nagymértékben elősegítette Isabel Myers és Katharine Brigss munkája. A 30-as években megfigyeléseik segítségével a Jung által említett különbségeket elkezdték mérni. Terveztek egy pszichológiai eszközt, amely megmagyarázza szigorúan tudományos és megbízható fogalmak segítségével az egyéni preferenciákat. Munkájuk eredményeként született meg a Myers-Briggs típusindikátor (MBTI). Ez olyan kérdőív, amely perc alatt kitölthető, de a félreértés és félreértelmezés kizárása végett szakképzett személy segítsége szükséges hozzá. Az MBTI a leggyakrabban alkalmazott eszközök egyike, évente több mint 2 millió ember tölti ki, számtalan idegen nyelvre fordították le. Az egyéni preferenciák megértésének jelentősége Az emberi személyiség természetesen sokkal összetettebb annál, hogy csupán az MBTI által azonosított preferenciák által leírható lenne, viszont a preferenciák megértése számtalan előnnyel járhat a projekt tagjai számára. Így pl. a következőkkel: Leírást adhat arról, hogy miért részesítenek előnyben az emberek egyes információkat, miképpen rangsorolják az adott információt ítéleteik során. Ezek olyan preferenciák, amelyek döntőek lehetnek a projekt sikerének elérésében. Segítségével azonosíthatók az esetleges vakvágányok vagy a csoporton belüli gyengébb, sebezhető területek. Tájékoztatja a csoportot arról, hogy miképpen lehet a legelőnyösebb módon az ügyfelek és a csoport többi tagja számára bemutatni és közvetíteni az információkat. Elősegítheti az olyan területeken jelentkező különbségek megértését az emberek között a projekt összefüggésében, mint pl. a kommunikáció, az időmenedzselés, a munkakörnyezet, a legjobb ellenőrzési stílus, a preferált tanulási stílus stb. Hasznos információkkal szolgálhat a csoport tagjainak felkészítéséhez, képzéséhez.

3 Ráébreszthet a csoporton belüli eltérő stílusok lehetséges hasznára. Elősegítheti a problémamegoldást és döntéshozatalt. Hozzájárul a projekt hatékonyságának javításához a konfliktusok megoldása, kezelése révén. Csökkenti a stresszt azáltal, hogy segít megérteni: milyen helyzetekben válnak az egyes emberek kreatívabbá és melyek nyomasztják őket. Segítségével a csoport megbeszélései hatékonyabbak lesznek, mivel ily módon úgy lehet megszervezni és lebonyolítani az értekezleteket, hogy azok kielégítsék a csoport tagjainak különböző igényeit. Javítja a termelékenységet, ha a feladatokat úgy osztják ki, hogy lehetővé váljék az egyes emberek személyes stíluspreferenciájának érvényesülése és annak megértése, hogy mások másképpen szeretnek dolgozni. A csoport számára megkönnyíti a határidők teljesítését, ha a tagok megértik a különböző típusok viszonyulását az időtényezőhöz. Hozzásegít önmagunk jobb megértéséhez, és javítja az ügyfelekkel és a csoport többi tagjával való kapcsolatot. Számtalan jó alkalmazás létezik, van azonban valami, amire az egyén preferenciáinak ismerete nem használható ez pedig a személy képességének előzetes megítélése. Az egyes személyek stíluspreferenciáit e tekintetben nem tekinthetjük sem korlátozó, sem előmozdító tényezőnek. Amint arról később még szó lesz, lehet olyan feladat, amelynek megoldása valamely stílus képviselője számára nehezebb, de a stíluspreferencia nem korlátozza a képességet. Preferenciák Az MBTI a következő négy skálán méri a preferenciákat, a két ellentétes preferencia jelöli a két végletet vagy a skála pólusait: 1. Az egyik skála azt fejezi ki, hogy merre fordítja figyelmét szívesebben az egyén és honnan kapja energiáját. E skála szerint kifelé forduló vagy befelé forduló extrovertált vagy introvertált típusról van szó. 2. Egy másik skála annak módjáról szól, ahogyan az egyén az információt befogadja, megérti. E skála szerint érzékelő vagy intuitív típusról beszélhetünk. 3. A harmadik skála annak módjáról szól, ahogyan az egyén a döntést meghozza. Ebből a szempontból gondolkodó vagy érzelmi típusról beszélhetünk. 4. A negyedik skála arról szól, hogy milyen módon igazodik az egyén a külső világhoz. E skála szerint következtető vagy felismerő típusról beszélhetünk.

4 A lélektani típus az a skálák mögötti személyiségminta, amely a preferenciák dinamikus kölcsönhatásának eredménye. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felsoroltak csupán preferenciák. Gondoljunk a jobb-, ill. balkezesség analógiájára. Ha valaki balkezes, ez nem jelenti azt, hogy sohasem használja a jobb kezét, hanem azt, hogy bizonyos helyzetekben magától értetődően a bal kezét használja. Mások viszont szívesebben használják a jobb kezüket, esetleg kizárólag csak azt. Az előbb felsorolt preferenciákkal ugyanez a helyzet. Jung elmélete szerint mindenkiben él a természetes preferencia az egyik pólus iránt mindegyik preferenciaskála esetében. Bárki használhatja mindkét pólust különböző időpontokban, de egy időben és egyforma magabiztossággal soha. Az egyik pólus mindenképpen előnyt élvez a másikkal szemben, mert annak használata a legkönnyebb, legmegfelelőbb és leghatásosabb. Önmagában a preferencia nem jó vagy rossz. Mindegyik preferencia normális és értékes emberi magatartást jelent, lehet ígéretes, de ugyanúgy vakvágányra is vihet. A legjobb baseballcsapatok is vegyítik a jobb- és balkezes játékosokat, és rendszerint azok a csapatok érnek el kimagasló eredményeket, ahol az egyes embereknek az információt és döntéshozatalt illető preferenciái kiegészítik egymást, ellentétben azokkal, amelyeknek tagjai mindig ugyanazokat a megoldásokat választják. Myers összegezte a különböző preferenciaskálák egyes pólusainak néhány jellegzetességét. Ezek a jellegzetességek akkor észlelhetők, amikor valaki a legtermészetesebb módján nyilvánul meg, és semmiféle szerepet sem kell játszania. Ne feledkezzünk meg viszont arról, hogy mindenki mindkét pólust alkalmazza csak különböző időpontokban. A preferenciák váltogatása kizárólag attól függ, hogy az adott pillanatban melyik a kényelmesebb. Az ellenkező pólusok jellegzetességei közül néhány mindkét pólushoz kapcsolódik. Ez nem szokatlan. Ha csupán a preferenciaskála egyik pólusának jellegzetességei felelnek meg valakinek, akkor azt a pólust részesíti előnyben. Ha az egyik vagy a másik pólus jellegzetességeinek csupán a fele, akkor preferenciái kevésbé egyértelműek. Extrovertált (e) introvertált (i) preferencia Bizonyos, hogy mindenki volt már olyan megbeszélésen, ahol egyvalaki uralta a megbeszélést, miközben a többiek hallgattak csak később mondták el teljesen eltérő véleményüket és jól hasznosítható ötleteiket. Az extrovertált preferencia Az extrovertált preferenciájú egyének jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. Az extrovertáltakat az tölti fel energiával, ha társakat találnak. Szeretik elképzeléseiket másoknak elmondani. Élénkítően hat rájuk, ha közben a háttérben

5 szól a rádió vagy a televízió. Rendszerint könnyen megközelíthetők és kedvelik a társaságot. Gondolataikat, ötleteiket rendszerint szívesebben fogalmazzák meg társaik körében, mint magukban. Elveszettnek érzik magukat, ha mások gondolataira kell figyelniük, ahelyett, hogy saját gondolataikat mondhatnák el, és csalódottá teszi őket, ha erre nem nyílik esély. 1. táblázat Az extrovertált emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Kedvelik a személyes beszélgetéseket Ötleteiket beszélgetések során dolgozzák ki Legjobban a gyakorlat során vagy a másokkal való megbeszélés során tanulnak Széles az érdeklődési körük Kedvelik a társaságot, szívesen beszélnek magukról Kezdeményezésre készek mind a munkában, mind a kapcsolatokban Szeretnek hangosan gondolkodni Feszültséget okozó helyzetek Ha egyedül kell dolgozniuk Ha révén kell kommunikálniuk Ha hosszú időn át kell dolgozniuk úgy, hogy munkájukat nem lehet megszakítani Ha csupán egyetlen feladatra kell összpontosítaniuk figyelmüket Ha csupán írásban kapnak visszajelzést a projekt teljesítményéről Az introvertált preferencia Az introvertált preferenciájú, befelé forduló személyek jellemzőit a 2. táblázat mutatja be. Az introvertált emberek szívesebben veszik, ha csöndes környezetben dolgozhatnak, és van idejük elgondolkodni a feladaton. Mielőtt elszánják magukat a beszédre, előbb végiggondolják mondandójukat és másoktól is ezt várják. Nem szeretik, ha félbeszakítják őket. Általában jó hallgatóságnak, de egyben távolságtartónak és nehezen megismerhetőnek tartják őket. Fárasztják őket a megbeszélések vagy összejövetelek, és időre van szükségük ahhoz, hogy feltöltődjenek. Véleményüket általában úgy mondják el, mintha az nem is lenne különösebben érdekes mások számára. Mivel szeretnek egyedül gondolkodni, következtetéseiket többnyire úgy adják elő, hogy nem hallgatják meg előtte mások véleményét. A projektben való alkalmazások Az extrovertált és az introvertált típusok különbségei feszültségeket okozhatnak a csoportban. Az extrovertáltak gyakran megsértik az introvertáltak csönd iránti vágyát, amelyre az alábbiaknak szükségük van a feladatok átgondolásához, míg az extrovertáltak nem tudnak úgy gondolkodni, ha nincs

6 kivel megbeszélni ötleteiket. Az extrovertált esetleg csak hangosan gondolkodik, az introvertáltat pedig felidegesítik a váratlan és végig nem gondolt elképzelések. Ez oda vezet, hogy az introvertált minden ötletet úgy vesz, mint amit ki kell próbálni, ez pedig túl sok feladatot ró az emberekre. Segítene a helyzeten, ha az extrovertáltak előrebocsátanák, hogy csupán gondolatokról van szó. 2. táblázat A befelé forduló emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Jobban szeretnek írásban kommunikálni Elképzeléseiket alapos töprengés után alakítják ki Elmélkedés és mentális gyakorlat segítségével tanulnak leginkább Arra összpontosítanak, ami őket érdekli Magányt kedvelőnek és tartózkodónak tekintik őket Akkor kezdeményeznek, ha a helyzet vagy az adott kérdés fontos a számukra Előbb gondolkodnak, azután beszélnek Feszültséget okozó helyzetek Ha hosszabb időn keresztül szorosan együtt kell dolgozniuk másokkal Ha gyakran kell másokkal érintkezniük, személyesen vagy telefonon Ha gyorsan kell reagálni valamire, anélkül, hogy lenne idő a gondolkodásra Ha több, egymást keresztező feladatnak és követelménynek kell megfelelniük Ha gyakori szóbeli visszajelzést kell adniuk Előfordult, hogy egy csoportban 16 introvertált és 2 extrovertált volt. Az extrovertáltakról rövidesen az a vélemény alakult ki, hogy szétzüllesztik a megbeszéléseket, mert nem tartják be a napirendet. Miután a csoport megismerkedett az MBTI-vel, igyekezett elfogadni a két típus különbözőségét. Az extrovertáltak azóta előre bejelentik, hogy csupán hangosan gondolkodnak, és arra kérik társaikat, hogy az extravagáns javaslatokat szűrjék ki, és segítsenek az elképzeléseket végiggondolni. A jellemző tulajdonságok ismeretében öszszetartó csoportot sikerült kialakítaniuk. Mivel az introvertáltnak időre van szüksége a dolgok végiggondolásához, nem célszerű túl sok új információt közölni vele, ha rögtön választ akarunk kapni. Gyakran előfordul, hogy idő hiányában az introvertált negatívan reagál az új ötletre vagy változtatásra. Időt kell tehát hagyni és lehetőséget adni neki arra, hogy írásban adjon választ. A kreatív megoldások felszínre kerülése végett alkalmazott ötletrohamok alkalmával rendszerint az extrovertáltak veszik át az irányítást, emiatt az introvertáltak sok értékes ötlete elvész, vagy el sem hangzik. Ez áthidalható, ha az

7 ülés kezdetén időt adunk a résztvevőknek arra, hogy leírják ötleteiket, majd ezeket egymás után elmondják. Az ötleteket felírják a táblára, hogy mindenki lássa azokat mindaddig, amíg valamennyi ötlet el nem hangzik. Csak akkor nyissunk vitát, ha valamennyi ötlet szerepel a táblán. Ezután következhet az ötletek tisztázása és megbeszélése. Így mindenki egyenlő esélyt kap, az introvertáltak időt kapnak a gondolkodásra, az extrovertáltak pedig az ötletek megbeszélésére. A projekteket a határidőre be kell fejezni. Az idő hatékony felhasználása céljából mind az extrovertáltaknak, mind az introvertáltaknak tisztában kell lenniük saját preferenciájukkal, és meg kell érteniük a másikéit. Az introvertáltaknak előbb-utóbb abba kell hagyniuk a gondolkodást, és el kell mondaniuk, hogy mit gondolnak. Arra kell törekedniük, hogy ötleteiket megosszák a többiekkel, és ne tartsák gondolataikat túl triviálisnak ahhoz, hogy elmondják. Ne kérjék számon az extrovertáltak minden elhangzott szavát, hiszen ők csupán hangosan gondolkodnak. Az extrovertáltaknak viszont minél előbb abba kell hagyniuk a felesleges szószaporítást és meg kell tanulniuk odafigyelni másokra. Le kell győzniük magukat annak érdekében, hogy beszélgetőpartnerüket ne szakítsák félbe és ne igyekezzenek mindenáron szóhoz jutni. Az extrovertáltaknak pozitív visszajelzésekre van szükségük. Szeretik, ha megdicsérik őket, míg az introvertáltak ezt a dicséretet esetleg őszintétlennek tartanák. Noha nem kis erőfeszítést igényel az introvertáltaknak tudomásul kell venniük ezt az igényt, és meg kell dicsérniük a többieket jó munkájukért. Érzékelő (r) és intuitív (n) preferencia Láttunk már emberek között feszültséget amiatt, hogy az egyik csak a teljes képre, míg a másik csak a részletekre figyelt? E különbségről is szól ez a preferenciapár. Érzékelő preferencia Az érzékelést előnyben részesítőket az információ reális és kézzelfogható részletei ragadják meg (3. táblázat). Figyelmüket az események lényege köti le, speciális válaszokat keresnek speciális kérdésekre. Előszeretettel összpontosítanak magára a feladatra, és a kézzelfogható eredmények örömet szereznek nekik. Szívesebben dolgoznak tényekkel és számokkal, semmint elméletekkel. A projekt tervezési fázisa számukra érdekesebb, mint a koncepció elméleti kialakítása. Jobban szeretnek világos, egyértelmű leírások alapján dolgozni, egy átfogó terv részleteit követni. Az érzékelők a logikus lépések hívei, zavarja őket az esetlegesség. Valójában jobban szeretnek valamit létrehozni, megalkotni és nem csupán gondolkodni felőle.

8 3. táblázat Az érzékelő emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők A jelen realitásaira összpontosítják figyelmüket Kedvelik a tényszerű és konkrét adatokat, helyzeteket Előtérbe helyezik a gyakorlati és időszerű feladatokat Észreveszik és megjegyzik az egyedi, különleges dolgokat Fokozatosan jutnak el a következtetésekhez Az elméletet a gyakorlati alkalmazás segítségével értik meg A tapasztalatban bíznak Feszültséget okozó helyzetek Ha változtatni kell azon, ami a korábbi projekteknél sikeres volt Ha olyan áttekintést kell adniuk, amely nélkülözi a részleteket Ha részletes adatok, tények alapján átfogó képet kell megfogalmazniuk Ha a jövőbeni lehetőségekre kell összpontosítani, nem pedig a ma feladataira 4. táblázat Az intuícióra hajlamos emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők A jövő lehetőségei felé fordulnak Nagy képzelőerejük és kreatív hajlamuk van Az adatokban a szabályszerűségekre és a mögöttes tartalomra figyelnek A szabályok alkalmazásánál emlékeznek a különlegesre, egyedire is Gyorsan levonják a következtetéseket Szeretik tisztázni az elméletet, mielőtt a gyakorlatban alkalmaznák Bíznak az ihletben Feszültséget okozó helyzetek Ha a megszokott módon kell csinálni valamit, pusztán azért, mert az korábban bevált Ha részletekkel kell foglalkozniuk Ha a tények pontosságát kell ellenőrizniük Ha a régi tapasztalatokra kell hagyatkozniuk Ha a napi feladatokkal kell foglalkozniuk, és nem láthatják, hogy miképpen illeszkednek a részletek a projekt egészéhez Intuitív preferencia Az intuíciót előnyben részesítők jellegzetes tulajdonságait a 4. táblázat mutatja be. Számukra azok az információk fontosak, amelyekből megalkot

9 hatják az összképet. A részletek mögött a szabályokat és az új lehetőségeket keresik, és hajlamosak arra, hogy egyszerre többféle dologra gondoljanak. A jövő lehetőségeit tartják izgalmasnak és kihívónak. Szeretik elképzelni, hogy hogyan működnek a dolgok, és a mögöttes összefüggésekre kíváncsiak, ahelyett, hogy pusztán tudomásul akarnák venni a valóságot. Trendekben gondolkodnak, ezért bosszantja őket, ha a részletekkel zaklatják őket. Nagy energiával dolgoznak az elméleti tervezés fázisában, a részletes vázlatok és leírások elkészítése kevésbé érdekli őket. Előfordulhat, hogy úgy találjuk, bizonyos vonzódást érzünk mind az érzékelő, mind az intuitív preferencia iránt. Ez egyáltalán nem szokatlan. Preferenciáinkat ugyanis a helyzet is befolyásolja. A projektben való alkalmazások Mind az érzékelő, mind az intuitív preferenciájú egyének értékes közreműködői lehetnek a projektnek. Az érzékelést előnyben részesítőknek rá kell bírniuk partnereiket, hogy a lényegre szorítkozzanak, és gondoljanak a valóságra. Az intuitív emberek arra használják képzelőerejüket, hogy a tényeket a kreatív megoldás érdekében összekapcsolják. Vizsgáljanak meg minden alternatívát, hogy valóban a legjobb megoldást válasszák. Az érzékelő és az intuitív munkatársak együttesével nem fordulhat elő, hogy ne vegyék észre a fától az erdőt. Előfordulnak persze olyan típusú projektek is, ahol a különböző preferenciák jelenléte nem hoz hasznot. Volt olyan karbantartási menedzselési rendszerhez adatot gyűjtő és feldolgozó csoport, ahol az intuíció nem játszott szerepet, ezért előnyösebb volt, ha csupán az érzékelést preferálók vettek részt a csoport munkájában. Az érzékelésre és az intuícióra hajlamos emberek közötti stíluskülönbség feszültségeket is okozhat. Előfordult olyan eset, hogy a projekt tagjai hadilábon álltak egymással, mert az építész az esztétikai hatás érdekében változtatást javasolt a recepciós helyiség mennyezetén. A gépészmérnök szerint ez megbolygatná a fűtési csőrendszert. Az intuitív építész a teljes képet látta maga előtt, míg a gépészt a részletek foglalkoztatták. Az előbbi a képzelőerőt kérte számon, a gépész pedig kigúnyolta az építészt. A természetükből fakadó különbségek tudomásulvételének köszönhetően sikerült elképzeléseiket összeegyeztetni. Az érzékelők és az intuícióra hajlamos emberek különbözőképpen kezelik azt a kérést, hogy készítsék el a projekt előzetes költségbecslését. Az intuitív számára nem okoz gondot a feladat, mivel tapasztalataira hagyatkozik. Az észlelésre hajlamosaknak számtalan részletadatra van szükségük e feladathoz, mert tételről tételre alakítják ki a költségvetést. Ha nem áll rendelkezésre minden információ, képtelenek eleget tenni a kérésnek. A projekt végeztével már csak olyan feladatok maradnak, mint annak eldöntése, hogy mi felesleges, milyen dokumentumokat kell megőrizni vagy a

10 szanaszét heverő dossziék rendberakása stb. Ez nem túl bonyolult dolog, de az érzékelést preferáló emberek szívesebben végzik. Mindkét típus képes a tervezés és a kivitelezés munkájára, az intuitív alkatú emberek mégis nagyobb energiával látnak neki az elvi és átfogó tervezésnek, míg a részletes tervezésben az érzékelést preferálók jobbak. Gondolkodó (g) és érzelmi (z) preferencia Halogatják a projektre vonatkozó döntéseket, mert egyeseket az foglalkoztat, hogy milyen hatást gyakorol majd a projekt az emberekre, miközben mások a kézzelfogható előnyöket és hátrányokat hangsúlyozzák? A gondolkodást előnyben részesítők A gondolkodást előnyben részesítők a döntés logikus következményeit nézik (5. táblázat). Objektíven vizsgálják mind a mellette, mind az ellene szóló érveket. Energikusan látnak neki a kérdés megvizsgálásának, hogy kiderüljön, mit kell tenni a megoldás érdekében. Rendszerint megtalálják azt a szabályt vagy alapelvet, amely az adott helyzetben alkalmazható. A gondolkodók a vitákat hajlamosak azon az alapon rendezni, amit becsületesnek és igazságosnak hisznek, és hidegen hagyja őket, hogy másoknak elégtételt adjanak. Általában nyugodtnak és objektívnek mutatkoznak az olyan helyzetekben is, amelyekben mások zaklatottak. Nincs ellenükre a bonyolult döntések meghozatala, és kevésbé fontos számukra az, hogy szeretik-e őket, mint az, hogy igazuk van. A logikus és tudományos érvek nagy benyomást gyakorolnak rájuk. 5. táblázat A gondolkodó emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Elemző típusúak Ok és okozat összefüggésében gondolkodnak A logika segítségével oldják meg a problémákat Az igazság objektív szabályait keresik Keményfejűnek tartják őket Célkitűzésük az egyenlő elbírálás Feszültséget okozó helyzetek A többiek pozitív teljesítményének észrevétele és elismerése A folyamatokra és emberekre való odafigyelés A döntéseknél az empátia és a személyes értékek alkalmazása Annak elfogadása, hogy döntéseik megosztják a többieket

11 Érzelmi preferencia Az érzelmi preferenciával jellemezhető emberek mindig gondolnak arra, ami számukra és az érintettek számára fontos (6. táblázat). Érzelmi alapon vesznek részt a szituációkban, képesek másokkal azonosulni, és döntéseiket a munkatársak iránti megbecsülést is kifejező értékek befolyásolják. Mások támogatása igazi örömöt, energiát ad számukra, szerintük az a jó döntés, amely figyelembe veszi a többiekre gyakorolt hatásokat is. Előnyben részesítik az egyetértést, kerülik a konfliktust. Erőfeszítésekre is hajlandóak még saját kényelmük rovására is annak érdekében, hogy kielégítsék mások igényeit. 6. táblázat Az érzelemorientált emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Empátiával rendelkező emberek Személyes értékek vezetik őket Mérlegelik a döntéseknek az emberekre gyakorolt hatását Keresik a harmóniát Jószívűek Úgy tartják róluk, hogy lágyszívűek Arra törekednek, hogy mindenkit egyéniségnek tekintsenek Feszültséget okozó helyzetek Ha kritériumokat és szabályokat kell felállítani Ha a feladatokat oly módon kell elvégezni, hogy ne gondoljanak a feladat végrehajtásának az emberekre gyakorolt hatásaira Ha azt várják tőlük, hogy a logikát tartsák szem előtt a döntéshozatalnál Ha másokat kell megbírálni és a hibákat megkeresni Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a gondolkodást előnyben részesítőknek nincsenek érzelmeik, ill. az érzelmekre hagyatkozók nem gondolkodnak. Sajnálatos, hogy Jung a gondolkodó gyakran az intellektussal azonosított és az érzelmi általában az indulattal azonosított kifejezést használta a döntéshozatali folyamat leírására. Mindkét típus lehet ui. egyaránt intellektuális és érzelmes. A gondolkodó és az érzelmi tíypus az a két preferencia, ahol a nemek közötti különbség a leginkább érzékelhető. A férfiak kb. kétharmada gondolkodó típus, míg a nők kb. kétharmada érzelmi preferenciával jellemezhető. A projektben való alkalmazások Előfordul, hogy egyesek igen jó eredményeket értek el az újabb megbízások megszerzése terén, mihelyt azonban elnyerték a megbízást, elvesztet

12 ték érdeklődésüket. Ebből következően nem tartották be a határidőket vagy a költségvetési összegre vonatkozó előírást. Többnyire extrovertált, erős érzelmi preferenciával és remek kapcsolatteremtő képességgel rendelkező emberekről van szó. Az erőteljes intuitív preferenciával és a részletfeladatok iránti érdektelenséggel párosulva ez nem is lehet másként. Ilyen esetben megoldást jelent, ha olyan helyettest állítanak az illető mellé, akinek kellő érzékenysége és előrelátása van. A projektmenedzser ezután minden idejét a partnerrel való kapcsolat fenntartására és arra fordíthatja, hogy a partner és a csoport minden tekintetben betartsa az eredeti terveket. A Ford 1958-ban bevezetett Edsel autótípusa klasszikus példája annak, hogy mi történik akkor, ha a fejlesztő csoport tagjai döntően gondolkodó típusú emberek. Az autó a legfejlettebb műszaki megoldásokat tartalmazta és az Edsel projekt tagjai bizonyosak voltak abban, hogy a piacon található legjobb típust hozták létre. Szerencsétlenségükre senki sem gondolt az autó szubjektív fogadtatására. Milyen érzelmeket vált majd ki az emberekből egy autó, amely gyökeresen különbözik a korábbi típusoktól? A katasztrofális értékesítési eredmények egyértelműen a vásárlók elutasító magatartását tükrözték. Számtalan más példa is mutatja, hogy a pusztán a gondolkodásra hagyatkozó mérnöki tervezés figyelmen kívül hagyja a munka érzelmi vonatkozásait. Ilyen esetben hiába elsőrendű műszaki szempontból valamely termék, a projekt csütörtököt mond. Minden projektben lenniük kell tehát olyan embereknek is, akik képesek érzelmi preferenciáikat érvényre juttatni, mert ez segít annak mérlegelésében, hogy a használók miképpen fogadják majd az eredményt. Mindkét fajta preferencia szerepet játszik a hatékony megoldásban. Az érzékelő és az intuitív preferencia alkalmazásával összegyűjtött részletek és lehetséges ötletek után a szóba jövő megoldásokat a gondolkodás segítségével objektív elemzésnek kell alávetni. Ezt követően az érzelmi preferencia segítségével értékelni kell, hogy milyen hatást vált ki az eredmény a felhasználókban. A különböző preferenciájú emberek megfelelő társítása tehát segít elkerülni a hibás döntéseket. Következtető (k) és felismerő (f) preferencia Vannak olyan emberek a csoportban, akik rendszeresen elkésnek a megbeszélésekről, ami bosszantja az időben érkezőket? E kérdésre is válaszolnak a következők. Következtető preferencia A következtető típusúak szeretnek előre tervezett és rendezett módon élni. Döntéseket akarnak hozni, eredményeket elérni és továbblépni (7. táblázat). Nagy kedvvel látnak neki, hogy megszervezzék és elrendezzék a dolgo

13 kat a napirendek, előre megbeszélt időpontok szentnek számítanak. Nem szeretik a rendetlenséget, íróasztaluk, irodájuk rendszerint makulátlan. Mindennek megtalálják a helyét, és nem nyugodnak mindaddig, amíg mindent helyére nem raktak. Nem szeretik a meglepetéseket. Pontos tervet készítenek projektbeli munkájukat illetően és bosszantja őket, ha a menetrend felborul. A munkát időben elkezdik, és képtelenek addig nyugodtan pihenni, amíg a munka be nem fejeződik. 7. táblázat A következtetésre hajlamos emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Idejüket mindig beosztják Megszervezik az életüket Módszeresek Terv szerint cselekednek Rövid és hosszú távú terveket készítenek Szeretik, ha a dolgok el vannak döntve Megpróbálják elkerülni a határidő előtti utolsó percek feszültségét Feszültséget okozó helyzetek Ha várniuk kell a projekt struktúrájának kialakulására az általános tervezés során Ha bizonytalanság tapasztalható az időkeret és a határidők körül Az utolsó időszak hajrája a határidő teljesítése érdekében Ha meglepő helyzeteket kell kezelni A felismerő preferencia A felismerést előnyben részesítők (8. táblázat) rugalmas, spontán módon szeretnek élni, nem jellemző rájuk a részletes tervek és időbeosztás készítése. Nyitottak az új információkra és a friss felismerésekre, lehetőségekre. Jobban kedvelik magát a folyamatot, mind a végeredményt. Szeretnek munkavégzés közben új megoldásokat felfedezni. Kevesebbre becsülik a szakismeretet, mint a spontaneitást és a kreativitást. Csak akkor fognak neki a munkának, ha az abszolút szükséges. Energikusan látnak neki a lemaradás behozásának a határidő közeledtével. Nem sajnálják maguktól a pihenést akkor sem, ha még hozzá sem fogtak a munkához. Nem abszolutizálják az időt, a határidőket csak hozzávetőleg határozzák meg. A projektben való alkalmazások Az egyik felismerő preferenciájú építészt akit nem kevés spontaneitással áldott meg a sors arra kérte a felesége, hogy menjen a boltba tejet vásárolni. Az illető az odavezető úton elhatározta, hogy vásárol egy Range Rovert,

14 miközben teljesen megfeledkezett a tejről. Jellemző, hogy miképpen készült fel egy előadássorozatra, amelyet neki kellett vezetni. Miközben következtető preferenciájú kollégája előre részletes időbeosztást, kézikönyvet és egyéb segédanyagokat készített volna, a felismeréseket kedvelő mindazt magával vitte, amiről azt gondolta, hogy releváns lehet, és mindenféle terv nélkül vágott neki a tanfolyamnak. Ugyanakkor felismerte hallgatósága természetét, és képes volt változtatni saját személyes preferenciáján, hogy azonosulni tudjon hallgatóságával. 8. táblázat A felismerésre hajlamos emberek jellemzői és a feszültséget okozó helyzetek esetükben Jellemzők Hajlamosak a spontaneitásra Rugalmasak Kedvelik a véletleneket, rendszertelenek Kedvelik a nyitottságot Tudnak alkalmazkodni másokhoz Szeretik, ha a dolgok lazán mennek és nyitottak a változásra A határidők előtti nyomás energiával tölti fel őket Feszültséget keltő helyzetek Egy tervet kell megvalósítani Szűkös idő és merev kötöttségek között kell dolgozni A végrehajtás után nincs szünet A program iránt nagyfokú a bizalmatlanság Az egyik cég munkatársai segítséget kértek, mivel csalódottá tette őket az a tény, hogy vezetőik képtelenek a döntéshozatalra. Az MBTI eredményei azt mutatták, hogy az igazgatóság valamennyi tagja felismerő típus, ami eléggé szokatlan jelenség, mert a kutatások szerint a vezetők legalább 60%-a következtető típusú. Ezt követően úgy alakították ki az értekezletek napirendjét, hogy minden megtárgyalt kérdést döntéshozatal és vitatkozással követett. Beiktattak egy mediátort, akinek az volt a feladata, hogy megfelelő mederben tartsa a vitát és betartassa a napirendet. Ha a projektmenedzser felismerő, partnere viszont következtető típusú, az eredmény katasztrofális lesz. Előfordult, hogy a menedzser az első megbeszélésre 20 perccel később érkezett, amit a partner személyes támadásnak tekintett. Megkérte a menedzsert, hogy többet ez ne forduljon elő, amit az meg is ígért, ennek ellenére újra és újra késve érkezett, mígnem a partner felmondta a szerződést. Egy másik esetben a felismerő preferenciájú projektmenedzser hallgatott a partner panaszára és 30 perccel korábban indult a megbeszélésekre. Így pár perccel a kezdés előtt mindig megérkezett. A felismerő és következtető preferenciájú egyének együttese erősebbé teszi a csoportot. A befejezés iránti vágyuktól vezérelve a következtetők a határidők betartására ösztönzik társaikat, még akkor is, ha időközben meg

15 változnak a körülmények, hiszen a felismerők számára a projekt prioritásai nyitottak. Ha megfelelő számú következtetést preferáló személy van a csoportban, akkor biztosra vehető, hogy a munka határidőre elkészül, ugyanakkor a kellő számú felismerésre hajló személy nem hagyja, hogy az időt rossz megoldásokra vesztegessék. A lélektani típus hatékony alkalmazásának kulcsa Ne feledkezzünk meg a pszichológiai típus következő vonatkozásairól sem: A típuselméletnek nem az a célja, hogy címkével lássuk el az embereket, és lehetőségeiket korlátozó skatulyákba kényszerítsük őket. A szándék: magyarázatot adni önmagunk és mások megértése révén, hogy javítani tudjunk kapcsolatainkon nem pedig az elzárkózás. A tipizálás a megismerést szolgálja, nem pedig a hibák megmagyarázását. Sose használjuk arra, hogy előre ítéletet mondjunk bárkinek a képességeiről. Ha pl. azt mondjuk valakinek, hogy az intuíciót preferálja, és ezért nem figyel a részletekre, akkor ez magyarázkodás. Hasznosabb azt mondani, hogy jó érzékkel ragadja meg a részleteket, ha már ismert a koncepció. Legyünk tudatában a saját preferenciánktól eltérő preferenciákkal szembeni érzéseinknek. Pl. a következtetésre hajlamosak ellenérzéssel viseltethetnek a felismerést preferálók iránt, mivel ez utóbbiak rendszerint késlekedést okoznak. Mindkét megközelítés értékes lehet a projekt számára. Nincs jó vagy rossz típus. Mindegyik előnyös lehet a csoport tagjai és a munkakapcsolat szempontjából. Mindenki használja valamennyi preferenciát valamilyen mértékben. Jó hasznát vehetjük annak, ha egy helyzetet az ellenkező típus nézőpontjából is megvizsgálunk, mert ez megkönnyíti mások gondolkodásmódjának megismerését, és szükség esetén a sajátunktól eltérő preferencia alkalmazását. Az emberi személyiség sokkal összetettebb, mint a felsorolt tipikus preferenciák. Bármilyen hasznos, a típuselmélet nem adhat mindenre magyarázatot, sem a munka, sem a személyes kapcsolatok terén. A műszaki cégek projekt-munkacsoportjainak preferenciái Bizonyos foglalkozások egy adott típus számára sokkal vonzóbbak, mint mások. Habár az egyes csoportoknak a típussal összefüggő előnyös tulajdonságai és támadható pontjai változnak az uralkodó típusok szerint, a műszaki

16 feladatokhoz vonzódó típusok ismerete felkészíthet néhány gyakrabban előforduló helyzetre. Hasznos ezeknek a típusoknak az összehasonlítása is, mert néhány műszaki, fejlesztési csoport kapcsolatban áll a nagyközönséggel a közmeghallgatásokon, a tanácsadó testületekben, ill. kapcsolatban van nem szakmabeli partnerekkel is. Ezek az összehasonlítások szemléltetik a műszaki szakemberek és a többiek közötti lehetséges olyan különbségeket, amelyek befolyásolhatják a projekt kilátásait. Az MBTI számtalan alkalmazása során a 218 projektmenedzsertől és mérnöktől gyűjtött, preferenciára vonatkozó információt a 9. táblázat tartalmazza az USA népességének preferenciája tükrében. A népességre vonatkozó adatot 3009 egyén ismert MBTI eredménye alapján kiszámítottak ki. Projektek csoporttagjainak stíluspreferenciái 9. táblázat Csoport A műszaki projektek tagjai USA népesség Introvertált (I) 62% 50% Érzékelő (R) 54% 73% Gondolkodó (G) 75% 40% Következtető (K) 67% 54% Az előző részben szerepeltek azok a problémák, amelyek a 9. táblázatban bemutatott típuspreferenciákból következnek. A népesség egészével öszszehasonlítva elmondható, hogy a műszaki csoportok előnyben részesítik a dolgok alapos átgondolását a puszta beszélgetésnél, míg a döntések meghozatalánál a logikára és az észérvekre hagyatkoznak, nem pedig arra, hogy miképpen hat munkájuk másokra, és megközelítésük rendszerszerű és mohón várják az eredményt. Az extrovertált és érzékelő típusok számára az életbiztosítás sokkal vonzóbb, mint a mérnöki pálya. A menedzser szaktanácsadók általában inkább extrovertáltak, és jobban érdekli őket az összkép, mint a mérnököket. A kosárlabdázók jó példáját nyújtják a részletek iránti erőteljes vonzódásnak (érzékelő típus). A felsorolt foglalkozások mind vonzóbbak az érzelmi preferenciájúak számára, mint a mérnökök számára. Csak az életbiztosítási ügynökökben és a kosárlabdázókban él erősebb vonzódás a lezárás, befejezés (a következtető preferencia) iránt, mint a mérnökökben. Mivel a műszaki csoportok gyakran erősen introvertáltak, nem kis erőfeszítést jelent számukra a csoport többi tagjával és a partnerrel való kapcsolattartás. Habár az igen hatékony módja az információ továbbításának, nem a legalkalmasabb a kapcsolat ápolására. Időnként a szituációorientált kifelé fordulás képességére kell hagyatkozni és találkozni kell a partnerekkel vagy a munkacsoporttal.

17 A pszichológiai típusok dinamikája sokkal összetettebb, mint az egyes preferenciaskálákhoz kapcsolódó jellemzők. A magatartás megértésének a preferenciák közötti kölcsönhatás a kulcsa. A preferenciáknak (4x4 =) 16 lehetséges kombinációjuk van, ami 16 lehetséges személyiségmintát eredményezhet. Az egyes preferenciákat jelölő betűk összegzik az egyén jellemző preferenciáit. Ha pl. az egyén extrovertált, intuitív, érzelmi és felismerő preferenciával rendelkezik, akkor úgy összegezhető, mint ENZF. Az adott típus aránya valamely foglalkozásnál a népesség egészének tükrében azt jelzi, hogy vajon a terület az adott típus számára vonzó-e vagy sem. Ezt önkiválasztási aránynak nevezzük. Az 1,0-nél nagyobb önkiválasztási arány azt jelzi, hogy az adott foglalkozásnál az adott típuspreferencia nagyobb, mint a népesség egészében. A 10. táblázat bemutatja, hogy az IRGK a leginkább preferált típus a mérnökök körében. A 16 lehetséges típusból a mérnökök közel 25%-a rendelkezik IRGK preferenciával; GK preferenciájú mérnökök (IRGK, INGK, ERGK, ENGK) teszik ki a mérnökök 53%-át, ami 2,2-szerese az átlagos népességre vonatkozó mutatónak; ZF preferenciájú mérnökök (IRZF, INZF, ERZF, ENZF) csak 11%-át teszik ki a mérnököknek, kb. 0,33 önkiválasztási aránnyal, ami jelzi, hogy az érzelmi és felismerő preferenciájú egyének számára nem a mérnöki munka a legvonzóbb. 10. táblázat A típuspreferenciák megoszlása Csoport IRGK IRZK INZK INGK IRGF IRZF INZF INGF Mérnökök Az USA népessége 23% 11,6% 5% 13,8% 2% 1,5% 14% 2,1% 6% 5,4% 2% 8,8% 5% 4,4% 6% 3,3% Csoport ERGF ERZF ENZF ENGF ERGK ERZK ENZK ENGK Mérnökök Az USA népessége 5% 4,3% 1% 8,5% 4% 8,1% 5% 3,2% 8% 8,7% 4% 12,3% 2% 2,5% 7% 1,8% Egyértelmű tehát, hogy a gondolkodó és következtető preferencia a mérnöki területhez kötődik. A GK preferenciájú egyének a logika és észérvek alkalmazásával a kérdések gyors lezárására törekednek, míg a ZF preferenciájúak addig hagyják nyitva a döntést, amíg csak lehetséges, és döntéseiket az érintettekre gyakorolt hatástól teszik függővé. A műszaki cégek projektcsoportjainál gyakran előforduló erős GK- és az igen ritka ZF-preferenciát tekintve

18 fontos, hogy ezek a csoportok tudatosan odafigyeljenek mások értékeire és érdekeire a döntéshozatal és a kapcsolattartás során. Az is fontos, hogy ne siettessék minden áron az eredményt. A következő példák alkalmasak lehetnek arra, hogy a buktatókkal tisztában levő csoport beépítsen olyan lépéseket, amelyek csökkenthetik sebezhetőségét. A csoporton belüli és a partnerrel való kapcsolatok sérülnek, mert kevés a személyes találkozás (nem alkalmazzák a kifelé fordulást). Megoldást jelent, ha a projektmenedzser hetente bizonyos időt arra szán, hogy találkozzék a csoport tagjaival és megbeszéljék a történteket. Ez tudatos erőfeszítést jelent, főleg, ha a projektmenedzser maga is introvertált preferenciájú. Ebédeljen együtt hetenként a csoporttal. Időnként rendezzen a partnerrel és a csoporttal vagy annak egyes tagjaival munkaebédeket. A csoport tagjai a részletekre és a napi feladatokra összpontosítanak, így nincsenek felkészülve a váratlan helyzetekre. Véleményük szerint hatékonyabb, ha minden nap tesznek valami hasznosat, mintha a holnapon gondolkodnának (érzékelő preferencia). A lehetséges megoldás: a projekt kezdetén ötletrohamot kell alkalmazni azzal a céllal, hogy megfogalmazzák az esetleg felmerülő problémákat és a lehetséges megoldásokat. A csoport tagjai a munka soron következő lépésére figyelnek csupán (gondolkodó preferencia) és nem veszik tekintetbe, hogy milyen hatással lesz a partnerre a végeredmény. A megoldás a következő: jelöljenek ki egy vagy több személyt a partnerrel való rendszeres találkozásra. Ennek során meg kell érdeklődni, hogy mi a partner véleménye a projekt előrehaladásáról. Ilyenkor nem kell részletezni a munka technikai vonatkozásait. A csoport tagjai olyan erőteljesen összpontosítják figyelmüket az eredményre (következtető preferencia), hogy elfelejtenek időnként megállni, és fontolóra venni, hogy nem lenne-e szükség új alternatívára. A lehetséges megoldás a következő: bizonyos fordulópontoknál a projektben nem érintett tagokat vagy egyéneket fel kell kérni annak áttekintésére, hogy az addig végzett munka megegyezik-e a kitűzött céllal, és a körülmények változása nem indokolja-e a célok megváltoztatását. Természetesen minden csoportnak megvan a maga saját, típustól függő irányultsága, és vannak figyelmet érdemlő megoldásai, amelyek a típusok jellegzetességein és a projekt természetén alapulnak.

19 Következtetés A projektcsoportok növelhetik a siker esélyeit, ha megismerkednek a lélektani típusokból következő magatartási stílusokkal. A Myers-Briggs típusindikátor értékes eszköze a különbségek meghatározásának és megértésének, segítséget nyújt a munkakapcsolatok javításához és a projekt sikerének eléréséhez. (Markics Judit) Culp, G.; Smith, A.: Understanding psychological type to improve project team performance. = Journal of Management in Engineering, 17. k. 1. sz p Maccoby, M.: Successful leaders employ strategic intelligence. = Research Technology Management, 44. k. 3. sz máj./jún. p