A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2013. Ügyintéző: Dr. Hegedűs Márta Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Kovács Tibor Berényi Anita dr. Ruzsáli Pál Tárgy: Barcomp Kft., Jakabszállás egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T A BARCOMP Kft. (6078 Jakabszállás, Sántamajor 1.) részére Zala Izabella környezetvédelmi tervező által szeptember 4-én benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Jakabszállás, Sántamajor 1., 0158/129 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1/a. pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára); 2. sz. mellékletének 11/a pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. Engedélyes, telephely adatai: Engedélyes neve: Barcomp Baromfinevelő Kft. Engedélyes címe: 6078 Jakabszállás, Sántamajor 1. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység folytatásának helye: Jakabszállás, 0158/129. hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: Férőhelyszám: db broiler Éves kibocsátás: db broiler A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: Y: A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény elhelyezkedése A baromfitelep Jakabszállás településtől északi irányban, mintegy 1,5 km-re található. A külterületi fekvésű telepet mezőgazdasági művelésű területek határolják. Az állattartó teleptől nyugati irányban 133 m távolságra található a legközelebbi tanyás ingatlan. A közelben húzódik az M5-ös autópálya, melynek gépjárműforgalma erőteljes. Technológia ismertetése: A baromfinevelés 10 db istállóban történik. A brojlercsirke és pecsenyekacsa-nevelést mélyalmos technológiával végzik, az állatok napos korától az értékesítésig ugyanabban az épületben. A piaci igényektől függően kerül meghatározásra, hogy az adott időszakban melyik faj hízlalása történik, egy időszakban azonban csak egyféle faj van a telephelyen. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A 2008-as telepi rekonstrukciót követően a meglévő 6 db istálló mellé 4 db új állattartó épület került kialakításra, melyben szintén mélyalmos technológiát üzemeltetnek. A baromfitartás évi 6 turnusban történik, egy turnusban tartott broilerek 42 napig tartózkodnak a telephelyen. Termelési adatok az elmúlt 5 évben: Adatok Előállított élőáru (db/év) Előállított élőáru (kg/év) Átlag db/turnus Felhasznált anyagok az elmúlt 5 évben: Adatok Takarmány (t/év) Állatgyógyászati anyag (kg/év) Szalma (t) Takarító, fertőtlenítőszer (kg/év) Itatóvíz (m 3 /év) Vízhasználat (m 3 /év) Földgáz (m 3 /év) Fajl. Gáz(MJ/kg élőáru) 1,89 2,79 3,87 5,1 2,41 Elektromos áram (kw) Fajl.energia (kwh/kg előáru) 0,097 0,098 0,098 0,097 0,12 A Kft ben új szalmatároló építését tervezi. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek A telepi rekonstrukciót követően a meglévő 6 istálló mellé 4 db újat építettek fel 2008-ban. Az új VII. sz. ól 1086, a VIII-IX-X. sz. istállók egyenként 1404 m 2 -es. Az ólak mindegyike betonozott szivárgásmentes padozattal rendelkezik. Az épületek férőhelyszáma Épület Férőhely száma Állatok benntartózkodási ideje Éves állat kibocsátás / rotáció: 6 (db/épület) (nap/év) darab/év t/év I-VI. sz. istálló Brojler: Brojler: 42 nap/ciklus Brojler: Brojler: VII. sz. istálló Brojler Brojler: 42 nap/ciklus Brojler: Brojler: 277 VIII. sz. istálló Brojler Brojler: 42 nap/ciklus Brojler: Brojler: 370 IX. sz. istálló Brojler Brojler: 42 nap/ciklus Brojler: Brojler: 370 X. sz. istálló Brojler Brojler: 42 nap/ciklus Brojler: Brojler: 370 Telep összesen: Brojler: Brojler: Brojler: Az épületek fűtése-hűtése azonosítója Épületek alapterülete (m 2 ) állatférőhely száma (db/istálló) Meglévő épületek Fűtési mód Fűtőberendezés hőteljesítménye (kw/berendezés) darabszáma (db/istálló) I. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 II. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 III. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 IV. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 V. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 VI. sz. istálló Brojler: gáz-infrasugárzó 11,5 14 VII. sz. istálló Brojler: VIII. sz. istálló Brojler: SIERRA zónás vezérlésű infra gázégő SIERRA zónás vezérlésű infra gázégő 11, ,5 24

3 IX. sz. istálló Brojler: X. sz. istálló Brojler: SIERRA zónás vezérlésű infra gázégő SIERRA zónás vezérlésű infra gázégő 11, ,5 24 Telep összesen: Brojler: Az épületek szellőzése Istálló Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor (db) Szellőzési mód Légbeejtő mérete (cm) Légbeejtő (db) Evaporációs hűtés I alagút 25 x van II alagút 25 x van III alagút 25 x van IV alagút 25 x van V alagút 25 x van VI alagút 25 x van VII. 7db Pericoli EM 50 Dinamikus típ.: m 3 /h alagút 22 x van VIII. 7 db Pericoli EM 50 Dinamikus típ.: m 3 /h alagút 22 x van IX. 7 db Pericoli EM 50 Dinamikus típ.: m 3 /h alagút 22 x van X. 7 db Pericoli EM 50 Dinamikus típ.: m 3 /h alagút 22 x van A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti engedélyköteles tüzelőberendezés nem működik. A szociális épület melegvíz ellátását Hajdú HS 120 KF típusú hőtárolós gázbojlerről, míg a fűtést FÉG C21-es kéményes gázkazánról látják el. Az ólak fűtése kizárólag 11,5 kw/db teljesítményű gázinfrákkal történik. Az istállókban számítógép vezérelt, alagútrendszerű szellőzés működik. A telepítés előtt órával megkezdik a tartástér felfűtését C-ra. A hőmérsékletet az állatok magasságában mérik. A hőmérséklet napi ingadozása nem több 0,5-1,5 C-nál, mert a túl magas hőmérséklet az állatok kiszáradásához vezet, az alacsony hőmérséklet, pedig legyengíti az állatot, csökkenti növekedési esélyeit. A nevelés során a kezdeti C-ról a teremhőmérsékletet folyamatosan és fokozatosan csökkentve a 2. héttől 17 C-os nevelési hőmérsékletet kell biztosítani, mely hőmérsékletet nyáron a vágásig megtartják. A téli tartásnál további fokozatos hőmérséklet-csökkentéssel a 3. hét végére már csak 10 C-ot igényelnek az állatok, a nevelés 35. napjától a vágásig a teremhőmérséklet a kb. 70 %-os páratartalom mellett 6 C körüli. Az istállókban az optimális hőmérséklet biztosítását vízpaneles hűtéssel, illetve gázinfrás fűtéssel valósítják meg. Tartástechnológia A telepre naposcsibék érkeznek, ahol a 6-7 hétig tartó tenyészidő alatt érik el vágósúlyukat (átl. 1,80-1,90 kg/db). Így évente a takarítási ciklusokat is figyelembe véve 6 turnus fogadására és felnevelésére van lehetőség. Az épületek hőmérséklete a betelepítéskor C, folyamatos csökkentés után a nevelés 35. napjától a vágásig a teremhőmérséklet a téli időszakban 6 C körüli. Az ólak takarítása-fertőtlenítése a kitárolást követően történik. A fertőtlenítés formalinból keletkező formaldehid gázzal megoldott. Az állattartás mélyalmos rendszerű, az alomanyag búzaszalma, vagy faforgács, telepítéskor kb. 15 cm vastagságban. A trágya kitárolása csak az állatok kiszállítását követően valósul meg. A kitárolt trágya megközelítőleg 60 % szárazanyag tartalmú. A telephelyen trágyatárolás nem történik, a trágyát a kitárolással egyidejűleg értékesítik, az istállókból közvetlenül szállítójárműre rakodják. Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, szén-monoxid, szálló por, valamint önálló csoportként az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűz. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Trágyakezelés, trágyatárolás A keletkező trágya almostrágya, szárazanyag tartalma az ólakból kikerüléskor kb. 60 %. A trágyát sem az ólakban, sem a kikerüléskor nem kezelik semmilyen anyaggal. A trágya kitárolása csak az állatok elszállítását követően történik.

4 4 Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem elhanyagolható ugyan, azonban az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás nem számottevő. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A keletkező állati hullát fedett, zárt, beton padozatú helyiségben, megfelelő gyűjtőedényben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek ártalmatlanításra történő átadásig. A telephelyi állatállomány orvosi felügyeletét szerződött orvos látja el, aki a tevékenysége során keletkező orvosi hulladékot saját hulladékaként kezelteti, amennyiben keletkezik állatgyógyászati hulladék, azt megfelelő gyűjtőedényben gyűjtik, fedett épületben, engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. A gyógyszerek csomagolási hulladékait a telepen belül fedett, zárt, beton padozatú gyűjtőhelyen, elkülönített gyűjtőedényekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra. A vízkezelés öblítő vizéből egy 2,0 5,0 m 2 alapterületű és 1,65 m mély vasbeton ülepítő aknában történik a vas-, mangán és arzéncsapadék ülepítése. Az ülepítést követően a dekantált zagyvíz szikkasztóárokba kerül bevezetésre, a fennmaradó zagy veszélyes hulladékként kerül elszállításra. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be, valamint gépjárműjavítást nem végeznek, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. A telephelyen veszélyes hulladékok az állatgyógyászati tevékenységből, valamint a vízkezelésből visszamaradt zagyból származhatnak. A veszélyes hulladékokat szerződés alapján engedéllyel rendelkező cégnek adják át. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékokat megfelelő műanyag hulladékgyűjtő edényekben és 1 db 5 m 3 -es konténerben gyűjtik, amit szerződés alapján szállíttatnak el engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék További kezelés a Helyszínen történő Telephelyen kívüli EWC kód megnevezése helyszínen hasznosítás kezelés módja nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett átadás engedéllyel csomagolási hulladék nincs nincs rendelkezőnek állatgyógyászati hulladék * vízkezelésből származó iszap * kommunális hulladék nincs nincs átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás: A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A baromfitelep Jakabszállás külterületén az 54. számú út mellett (kb. 500 m-re), gazdasági területen helyezkedik el. A telep közvetlen környezetében K-i irányba kb. 200 m és Ny-i irányba kb. 130 m távolságban tanyaépületek vannak. A telephelyen a Zaj és oktatás Kft augusztus 1-én nappali és éjszakai órákban műszeres zajmérést végzett, mely alapján elkészített jegyzőkönyv az egységes környezethasználati engedély kérelem mellékleteként beküldésre került. Zajforrások a telephelyen: A régi baromfi ólakban 4 db m 3 /h és 4 db m 3 /h axiál ventilátor található. A 4 új baromfi ólon az első sarkába oldalt 1 EM 36 típusú axiál (1 db) és az ól vég oldalán 6 db EM 50 típusú axiál ventilátort telepítettek, egy ólon 7 db ventilátor ( m 3 /h) helyezkedik. A telepen található aggregát áramkimaradás esetén kerül beüzemelésre, valamint a telephelyen működik még 1 db MTZ gumikerekes univerzális erőgép. A telephelyműködéséhez kapcsolódó járműforgalom: Szállítás célja Forgalom j/6 hét Napos állat beszállítása: 6 Takarmány beszállítása: 35 (24 t-ás tartálykocsi) Hullaszállítás: 18-20

5 Kommunális hulladék szállítása: 6-7 Élőállat kiszállítás: 50 Trágya kiszállítás: Szalma beszállítás: 5 40 plató (7,5 t pótk.) 8-10 (nyáron egyszerre beviszik) Szippantott szennyvíz kiszállítás: 5-6 A baromfitelephez vezető út, illetve a telepen belüli közlekedési úthálózat kizárólag a baromfitelep működéséhez szükséges járműforgalmat látja el. Egyéb, más jellegű személy illetve átmenő járműforgalom nem jellemző. A telephely célforgalmának járuléka nem befolyásolja a közút zajterhelését, mert a telephez kapcsolódó közlekedési zaj mértéke több mint 10 db-lel kisebb, mint az általános közúti közlekedési zaj. A telep zajvédelmi közvetlen hatásterületén a 0158/23 és 0158/22 hrsz. alatt lévő tanya épületek találhatók. A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: A telep vízellátása az ingatlan területén létesített, saját tulajdonú K-10. sz. mélyfúrású kútról biztosított. A kút /2001. számú, többször módosított vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik (vízikönyv szám: V./1147.), melynek érvényességi ideje: február 15. A kút főbb műszaki paraméterei: Kútjel: K-10 OKK számú kút Vízilétesítmény helye: Jakabszállás, 0158/129 hrsz. EOV koordináták: X: m Y: m Fúrás éve: Talpmélysége: 179,5 m Csövezés: 0,0 23,0 m-ig ø318 mm acélcső 20,0 87,0 m-ig ø241 mm acélcső 71,8 179,5 m-ig ø165 mm acélcső Szűrőzés: 123,1 135,6 m 154,5 171,4 m Nyugalmi vízszint: -12,0 m Üzemi vízhozam: 170 l/p (-18,9 m-ről) Kútfej: térszín A vízhasználati adatok: Víztípus: Vízminőség: Vízmennyiség mérése Vízhasználat jellege: A víz gáztartartalom szerinti fokozata: Az éves lekötött vízmennyiség: rétegvíz II. osztályú vízórával 100 %gazdasági célú, állattartó telep B m 3 /év A kúthoz 2 db 1200 m 3 űrtartalmú hidrofor tartozik. A vízfelhasználás egy gáztalanító berendezéssel, majd vastalanító szűrőberendezéssel való kezelés után történik. A vastalanító berendezés utáni öblítővizet vasbeton aknában ülepítik, itt megtörténik a vas, mangán és arzén csapadék eltávolítása, majd a dekantált vizet földmedrű árokban szikkasztják el. A szikkasztó árok műszaki paraméterei: Fenékszélesség: 1,0 m Mélység: 0,6 m Rézsűhajlás: 1:1 Hossz: 10 m Fenékszint: 114,91 mbf A vízellátás korszerűsítése kapcsán a Kft. a meglévő kisméretű gépház elbontását tervezi, és az elbontott épület helyén egy új, könnyűszerkezetes gépházat tervez, hidroforral, vastalanítóval, vegyszeradagolóval, illetve szűrők beépítésével. A meglévő és az újonnan tervezett kút is ide kerül csatlakoztatásra. A telepi vízellátás biztonságban tartásához a meglévő kút mellé további 1 db mélyfúrású kutat terveznek. A kút vízjogi létesítési engedélye /2013. számon került kiadásra.

6 6 A kút főbb műszaki paraméterei: Kútjel: T-2 Vízilétesítmény helye: Jakabszállás, 0158/129 hrsz. EOV koordináták: X: m Y: m Fúrás éve: Talpmélysége: 171,0 m Csövezés: 0,0 78,0 m-ig 165/150 mm acélcső 78,0 171,0 m-ig 90/80 mm acélcső Szűrőzés: 128,0 138,0 m-ig 90/80 mm acélcső 158,0 168,0 m-ig 90/80 mm acélcső Nyugalmi vízszint: -13,5 m Üzemi vízhozam: 115,4 l/s Gépészet: búvárszivattyú Kútfej: térszín Vízhasználati adatok: Víztípus: rétegvíz Vízminőség: II. osztály Vízmennyiség mérése: vízórával (MOM WS50 típus (hitelesítés: ) gyári szám: ) Vízhasználat jellege: 100% gazdasági célú állattartás A víz gáztartartalom szerinti fokozata: B (3,62 l/m 3, március 25.) Éves lekötött vízkontingens: 0 m 3 /év (tartalékkút) A telep vízhasználata: - szociális vízhasználat: 100 m 3 /év - állatok itatása: m 3 /év - vízpaneles hűtés vízellátása: 2450 m 3 /év - az ólak turnusváltásonkénti takarítása: 330 m 3 /év - konténerek mosása: 10 m 3 /év - kerékfertőtlenítő feltöltése, vízpótlása: 10 m 3 /év összesen: m 3 /év Szennyvizek: - szociális szennyvíz: 100 m 3 /év - az ólak turnusváltásonkénti takarítása: 330 m 3 /év - konténerek mosása: 10 m 3 /év - kerékfertőtlenítő feltöltése, vízpótlása: 5 m 3 /év összesen: 455 m 3 /év A kommunális szennyvíz gyűjtése egy 20 m 3 -es vízzáró, vasbeton aknában történik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. Az ólak takarítása során keletkező szennyvíz egy 4,33 m 3 -es hasznos térfogatú betonaknában kerül összegyűjtésre, majd a kitrágyázást követően az almos trágyára kerül visszalocsolásra. Az elhullott állatok tárolására használt konténerek mosásakor keletkező szennyvizet egy 4,4 m 3 -es betonaknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. A kerékfertőtlenítő elhasznált mosóvizét egy 3 m 3 -es betonaknában gyűjtik és szennyvíztisztító telepre szállítják. A K-10 OKK számú mélyfúrású kút vizének vastalanító berendezésen való átvezetése során keletkező öblítővíz vas-, mangán- és arzéncsapadék ülepítését követően keletkező dekantált zagyvizet a telepen belül kialakított szikkasztóárokban szikkasztanak el. A fennmaradó zagyot veszélyes hulladékként szállítják el. Csapadékvíz kezelés, elvezetés: A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz keletkezésével üzemszerű körülmények között nem kell számolni. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Üzemanyag tárolás, gépjárműmosás A telephelyen üzemanyag tárolás nem történik. A telepen nem kerül üzemeltetésre önálló erő- és munkagép, így üzemanyag-ellátást a gépek nem igényelnek. Tűzivíz tározó A telepen tűzivíz tározó nem található. Üzemi kárelhárítási terv A telep üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, melyet /2009. számon fogadott el a felügyelőség. A terv december 31-ig érvényes.

7 7 Felszíni vizek: A telephelyhez legközelebb, mintegy 4 km távolságban D-i irányban található felszíni víz a Bogárzó-tó, valamint az 5 km távolságban folyó Félegyházi-vízfolyás. A telepről felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, így az ott folytatott tevékenység a felszíni víz minőségére nincs hatással. Felszín alatti vizek Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Jakabszállás érzékeny területi kategóriába tartozik. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. Monitoring rendszer A telephelyen 3 db talajvíz megfigyelő (É-1, É-2 és É-3 jelű) kutat üzemeltetnek a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának megfigyelésére. A kutak vízjogi üzemeltetési engedélyének száma: /2009. (érvényességi idő: december 31.). Az engedélyben megadottak szerint évente egy mintavételezést folytatnak, a talajvízmintákat ph, KOI, fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát és foszfát komponensekre vizsgálják. A mintavételi eredmények szerint 2010-ben az É-1 kútnál a nitrát, 2011-ben a nitrát és nitrit, 2012-ben az É-2 és É-3 kútnál a nitrát komponens koncentrációja meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott (B) szennyezettségi határértéket, azonban az állattartási tevékenységből feltételezhető friss szennyezettségre utaló foszfor, szervesanyag és ammóniumterhelés nem kimutatható a talajvízben. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az ingatlan nem része védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, természetközeli élőhelynek. A telep a Duna-Tisza-közén jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő megjelenést mutat, tájba illesztése megoldott, az üzemelés természetvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A csirkenevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telepen korszerű, folyás és csepegésmentes itatórendszert alkalmaznak, így az állatállomány igényeinek megfelelő mennyiségű víz kerül felhasználásra a víztakarékosság elve szerint. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik, mosáskor nagynyomású, víztakarékos berendezést alkalmaznak. A trágya hasznosítása tápanyagpótlási, a talaj termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartása céljából történik. A létesítmény technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával zajvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert: A telephely összefüggő lakott területtől távol van. A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést. A szellőztetési technológiában alacsony zajteljesítményű ventilátorok üzemelnek, vezérlésük automatikus, ezért a zajkibocsátás effektív idejét a technológiai minimum követelményei szabályozzák. A belső szállítást az építmények részben árnyékolják a környezet felé. A be- és kiszállítás a környezet terhelését gyakorlatilag nem növelve történik. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani évben az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre lakossági panaszbejelentés érkezett a telep bűzkibocsátására vonatkozóan. A panaszbejelentés kivizsgálása során rendellenes üzemelés észlelésére nem került sor. A bejelentő a vizsgálatról szóló tájékoztatást tudomásul vette. A panaszbejelentés óta az állattartó épületek szellőztető rendszerét számítógépes vezérléssel látták el, a telep elhalt fáit pótolták.

8 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: 8 ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Broiler: db/turnus, azaz db/év 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást.

9 9 Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: Indokolás: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni.

10 VÉDELMI ÖVEZET 10 LEVEGŐVÉDELEM A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján az alábbiakban jelölöm ki: 23. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Jakabszállás, 0158/129 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezetet az állattartó telepen belül meglévő és ezt követően épülő 4 db új istálló oldalfalaitól számított 130 m-en belül állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági területeket érint. Jakabszállás, ingatlan hrsz. Levegővédelmi övezetbe eső terület (m 2 ) Művelési ág 0158/ baromfitelep 0158/ szántó 0158/ út 0158/ erdő 0158/ erdő 0158/ erdő 0158/ gyep 0158/ gyep 0158/ legelő 0158/ legelő 0158/ erdő 0158/ szántó 0158/ szántó út 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ út 0160/ rét 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ szántó 0160// szántó 0160/ szántó Összesen: 16,9508 ha

11 A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Indokolás: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagysága meglévő telep esetében 300 m-nél kisebb távolságban is megállapítható, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a felügyelőség a technológia zártságát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. A telephely külterületen, Jakabszállás település összefüggő lakóterületétől É-i irányban kb m-re, az 54 sz. másodrendű főúttól Ny-ra 400 m-re található. A legközelebbi tanyaépület Ny-i irányában kb. 133 m-re helyezkedik el. A telephelyet minden oldalról mezőgazdasági művelésű (szántó) területek veszik körül. A telephely körüli 133 m-es sugarú körben állandó, vagy ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény nem található. Az állattartó épületek légszennyező anyagainak hatásterülete azonos a megállapított védelmi övezet nagyságával. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 25. A tevékenység végzése során, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. -a értelmében a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 26. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 27. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 28. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 29. A szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 30. A trágya, ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani. 31. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 32. A trágyát a telepről zárt, vagy fedett szállító járművön kell kiszállítani. 33. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak locsolásával kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 34. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 35. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 36. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 37. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 38. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögésmentes konténerben kell gyűjteni. 39. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 40. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni.

12 Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 42. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 43. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 44. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 45. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 46. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Indoklás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A évi CLXXXV. törvény (a hulladékról) 4. és 5. -a értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A keletkező hulladékokról a 440/2012. (XII. 29.) Kormány rendelet előírásai szerint részletes nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyelőség felé teljesíteni. Előírások: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajkibocsátási határértékek az alábbiak: Ingatlan helyrajzi száma Közterület elnevezése Házszám A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása 0158/22 Jakabszállás tanya 52 1 lakásos lakóépület, /23 Jakabszállás tanya 53 1 lakásos lakóépület, 1110 A zajkibocsátási határérték, db Nappal Éjjel 6-22 óráig óráig A zajkibocsátási határértékeknek a védendő épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük. 47. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 48. A telep zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos Indokolás A zajvédelmi előírások felülvizsgálását, módosítását szükségessé tette, hogy az /2008. számú egységes környezethasználati engedély kiadása óta a zajvédelmi jogszabályok megváltoztak. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a zajterhelési és a zajkibocsátási határértékek teljesülnek, ezért a telephely üzemelésének zajvédelmi akadálya nincs. A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a telephely hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen található zajtól védendő objektumokra a zajkibocsátási határérték az egységes környezethasználati engedélyben megadásra került. A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. (1) és a 93/2007. KvVM r. 1. sz. mellékletén alapul. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték változtatásának szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 49. A vízellátó kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen.

13 A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 51. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 52. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1 (2) bek. 9. pont) szerint a kútvíz gáztartalom szerinti fokozata B. o A gáztartalom ellenőrző vizsgálatát B fokozatban 3 évente el kell végeztetni, és a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 2. számú mellékletének felhasználásával dokumentálni kell. A dokumentációk nem selejtezhetők. o A víz gáztartalom szerinti B fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni. Az intézkedéseket üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. o A kút üzemeltetésére, esetleges javítás-karbantartására az üzemeltetési szabályzatban előírtakat be kell tartani. A gáz-vízviszony vizsgálati jegyzőkönyv benyújtási ideje: január 31, majd azt követően 3 évente. 53. Az /2001. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 54. A vízfogyást hiteles vízmérőórákkal kérjük mérni és nyilvántartani. A K-10 OKK jelű kútra felszerelt vízmérő óra hitesítési jegyzőkönyvét kérjük benyújtani. Amennyiben a vízóra hitelessége lejárt, úgy hitelesített vízmérő beszereléséről kell gondoskodni. A hitelesítést felügyelőségünknek igazolni szükséges. Határidő: január A vízmérő órák állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos. 56. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos. 57. A nem közművel összegyűjtött (kommunális) szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre szállítható, az elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkezni. A tervet felügyelőségünkhöz jóváhagyásra be kell nyújtani. Határidő: december 31. Indokolás: A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló KHVM rendelet írja elő, a vizsgálatot e rendelet szerint kell végezni, illetve dokumentálni. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhellyel tevékenységet folytató üzem kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 59. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 60. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Nitrát mg/l 50 K2 Nitrit µg/l 500 K2 Ammónium µg/l 500 K2

14 Foszfát µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 Vezetőképesség µs/cm 2500 Arzén µg/l 10 K Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést meg kell megküldeni az ATI-KTVF részére az aktuális éves jelentés részeként. Határidő: március 31., majd azt követően minden év március A kutakból a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 63. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni félévente: ph, KOI, vezetőképesség, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, szulfát. 64. A dekantált víz szikkasztásának környezetében a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére, ellenőrzésére monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni. A monitoring kialakítására vonatkozóan tervet kell benyújtani felügyelőségünkre. A szikkasztás monitorozását el kell végezni. Az első mintavétel eredményét a évre vonatkozó éves jelentés részeként be kell nyújtani. A terv benyújtásának határideje: január A monitoring rendszert folyamatosan üzemeltetni szükséges. Az eredményeket és az azokon alapuló állapotértékelést az éves jelentés részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: tárgy évet követő év március Az új istállókra, valamint a dekantált víz szikkasztására vonatkozóan, be kell nyújtani a FAVI Engedélyköteles tevékenységek információs alrendszerében adatlapokat (FAVI Eng.) a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1 (1) bekezdés a) és b) pontja szerint Alap- és részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről valamint az Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű adatlapokon. Határidő: január 31. Indokolás A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A baromfitelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 67. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 68. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 69. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 70. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Indokolás: A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. AD AT RÖ G Z Í T É S, A D ATKÖ Z L É S É S J EL E NT É ST ÉT EL A F EL Ü G Y EL Ő S ÉG R É SZ É RE 71. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 72. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 73. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 74. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani.