H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2012. Ea.: Dr. Kiss Renáta Berényi Anita (zajvédelem + öf.) Privitzer Jenő (víz- és talajvédelem) Lovrityné Kiss Beáta (levegővédelem) Kovács Tibor (táj- és természetvédelem) Tárgy: Csatári József, IPPC engedély módosítása egységes szerkezetben H A T Á R O Z A T A Csatári József (6400 Kiskunhalas, Szállás út 31.) részére a Kunfehértó, II. körzet 34. szám (Kunfehértó 084/104, 084/105, 084/108 hrsz.) alatti baromfitelep telephelyre a felügyelőség által /2012. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt - az engedélyes képviseletében Sáriné Romfa Ibolya (6449 Mélykút, Szent László u. 25.) tervező által augusztus 23-án benyújtott módosítási kérelemre - az alábbiak szerint módosítom, és az engedélyt egységes szerkezetben az alábbiak szerint adom ki: Csatári József (6400 Kiskunhalas, Szállás út 31.) részére a Sáriné Romfa Ibolya (6449 Mélykút, Szent László u. 25.) tervező által augusztus 23-án benyújtott, szeptember 24-én kiegészített módosítási kérelem alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Kunfehértó, II. körzet 34. szám (Kunfehértó 084/104, 084/105, 084/108 hrsz.) alatti baromfitelep telephelyre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. pontja nagy létszámú állattartás a) pontja szerinti férőhely baromfi számára tevékenység folytatásához. Engedélyes neve: Csatári József Engedélyes címe: 6400 Kiskunhalas, Szállás út 31. Levelezési címe: 6413 Kunfehértó, II. körzet 34. sz. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Tevékenység megnevezése: nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára Tevékenység folytatásának helye: Kunfehértó, II. körzet 34. szám (Kunfehértó 084/104, 084/105, 084/108 hrsz.) Telephely KTJ: IPPC KTJ: NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 A tevékenység kapacitása: db broiler csirke Éves turnusok száma: maximum 6 A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: EOV X (m): = EOV Y (m): = Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 Az egységes környezethasználati engedély módosítási kérelmet készítő tervező adatai Neve: Sáriné Romfa Ibolya. Székhelye: 6449 Mélykút, Szent László u. 25. A tervezett bővítés A telephelyen jelenleg 4 db állattartó épület található, melynek férőhely kapacitása db broiler csirke. Az 5. számú új állattartó épület megépítésével a férőhely kapacitás db csirkére változik. A tartási technológiában változtatás nem történik. A létesítmény elhelyezkedése A telephely Kunfehértó település külterületén, attól DNy-ra, kb. 0,9 km-re helyezkedik el az 5412-es számú Kiskunhalas- Csávoly összekötő közúttól ÉNy-ra. A telephely a 10 km m szelvényben lévő kereszteződésben ÉNy-i irányba forduló burkolt bekötőúton közelíthető meg. A telephely a bekötőút végén található. Az ólak szomszédságában K-re szántó művelésű területek a jellemzők, É-ról erdők határolják, Ny-ra és D-re a BÁCS-TAK Kft. baromfi telephelyének óljai. A telephely év óta az engedélyes tulajdona. Baromfitenyésztési tevékenységhez tartozó létesítmények Megnevezés Terület (m 2 ) 1. számú baromfiól számú baromfiól (földszint) számú baromfiól (emelet) számú baromfiól számú baromfiól számú baromfiól (tervezett épület) 1155 Összes terület 6275 Az elmúlt 5 évben a telepen rendkívüli esemény nem történt, a környezetre veszélyt jelentő tevékenységet nem végeztek. Anyagmérleg évre vonatkozóan: Megnevezés év év év Felhasznált takarmány (t) Vízfogyasztás (m 3 ) Felhasznált szalma (t) * * Keletkező trágya (t) ,2 241 * 0,025 kg alom/ 1 kg csirke

3 3 Energiafelhasználás évre vonatkozóan: Megnevezés Felhasznált mennyiség év év év év év Villamos energia (kwh/év) Földgáz (m 3 /év) A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Tartástechnológia, állattartó épületek A baromfinevelés zárt istállókban történik, mely a baromfi számára olyan tartástechnológiai körülményeket (fényt, levegőt, hőmérsékletet stb.) nyújt, amelyek lehetővé teszik az optimális termelési feltételeket. Az ólakban komputer-vezérelt a fűtés, hűtés és a ventilátorok működtetése. Az ólak padozata szulfátálló és vízzáró betonból készült. A telephelyen mélyalmos technológiát alkalmaznak. A kitakarított ólakba száraz, penészmentes búzaszalmával történik a bealmozás. Az alom vastagsága cm vastag az évszaknak megfelelően. A bealmozás után az ólakba leengedik az állítható magasságú önitató, önetető és fűtés rendszert. Az ólak padozatára terített szalmát lég- és alomfertőtlenítővel sterilizálják. A telephelyre a naposcsibék 1 napos korukba kerülnek. A nevelési turnusok száma évente maximum 6. Nevelési idő nap, szervizidő (kitrágyázás, fertőtlenítés, bealmozás) 3 hét. Baromfiól jele Férőhely (db) Etetőrendszer/ Itatórendszer Szellőztetés Fűtés 1. számú baromfiól Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra 2. számú baromfiól (földszint) Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra 2. számú baromfiól (emelet) Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra 3. számú baromfiól Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra 4. számú baromfiól Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra 5. számú baromfiól (tervezett) Automatikus tányéros etető/ Szopókás itató ventilátor Gázinfra Összesen ~132000

4 4 A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Takarmányozás A takarmányozás az állati termék előállításához szükséges tápanyagok biztosítását, valamint a takarmányok telepen belüli tárolását, kiosztását öleli fel. A takarmány tartálykocsival lédig formában érkezik a telephelyre, tárolása a telephelyen található 5 db silóban történik, a silók tároló kapacitása 9,0-18,5 tonna. A silók légzőcsöve szűrővel felszerelt. Az állatok etetésére Chore-Time C2 típusú automatikus tányéros brojler berendezés szolgál. Az etetőtányérok feltöltését és a takarmány szintjét érzékelő szenzorok vezérlik. Fűtés Az állattartó épületek fűtését 13 kw egyenkénti hőteljesítményű, Sibley Sierra típusú, földgázüzemű infrasugárzók biztosítják, számítógépes vezérléssel. Hőtermelő berendezéshez kapcsolódó bejelentés-köteles légszennyező pontforrás a telephelyen nem üzemel. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. Szellőzés Az állattartó épületek hosszanti végének falában elhelyezett ventilátorok biztosítják a belső légtér légcseréjét. A friss levegő utánpótlását az állattartó épületek oldalában található légbeejtő nyílások biztosítják. Ólak jele Elszívó ventilátor Típus db száma Légszállítása (m 3 /h/db) (földszint) 2. (emelet) (tervezett) EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 EUROEMME EM48 EUROEMME EM24 2 db 1,2 m 2 db 0,6 m 4 db 1,2 m 4 db 0,6 m 4 db 1,2 m 4 db 0,6 m 6 db 1,2 m 9 db 0,6 m 4 db 1,2 m 8 db 0,6 m 8 db 1,2 m 4 db 0,6 m A szellőztető berendezések a külső hőmérséklet és az állattartó épületek belső levegőminőségének függvényében szakaszos üzemvitellel működnek. Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok az ammónia, metán, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. A környezeti bűzterhelés csökkentése érdekében a mélyalmot a rendszeres szellőztetéssel alacsony hőmérsékleten tartják.

5 5 Klimatizálás Az állatnevelő épületek hőszigeteltek, épületenként evaporációs elven működő CELDEK EVAPORATIV hűtőpanelt helyeztek el. Ólak jele Hűtőpanelek száma 1. 1 db 2. 3 db 3. 3 db 4. 5 db 5. (tervezett) Az állattartó épületek Klíma-computerrel felszereltek, amely berendezések az optimális körülmények biztosítása érdekében vezérlik a légtechnikai berendezéseket. 1 db A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A baromfitelep Kunfehértó belterületétől DNy-ra kb. 900 m-re található, zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező. A főbb zajkibocsátással üzemelő technológiák: Az ólak szellőztetését 59 db, változó térfogatáramú szellőztető ventilátorral biztosítják. A ventilátorokat vezérlő-rendszer irányítással - hőmérséklet és páratartalom függvényében üzemeltetik, éjjel több mint 0,5 h, nappal 8 h hosszáig. Az állatállomány takarmányellátása az állattartó épületek mellett lévő takarmány silókból biztosított, melyek takarmánnyal történő feltöltése a szállítójárművekkel történik heti 2-3 alkalommal. 1-1 db takarmánytároló siló feltöltés kb. 15 percet vesz igénybe. A telephely takarmány silóit 1 db takarmányszállító tehergépkocsi kb. 1 h 15 perc alatt tölti fel takarmánnyal. A trágyarakodás kizárólag nappali időszakban történik, az 5 db állattartó épület kitrágyázása 9-10 napot vesz igénybe. A munkaművelet során a rakodó és szállító jármű 8 órát működik a telephelyen belül. A homlokrakodó működésekor érvényesül az ólak határoló szerkezeteinek hanggátlása. Az üzemi zajforrás működési rendje: a) Műszak vagy nyitvatartási, működési idő Technológia elnevezése A zajforrás működési helye Zajforrás működési ideje nappal éjjel 1 db aggregátor Havária esetén Havária esetén Szellőztetés Szabad téren Takarmány siló feltöltés Szabad téren Célforgalom Szabad téren

6 6 A telephely környezetében lévő legközelebbi védendő tanyák ÉK-i irányba 330 m-re a 084/6 hrsz. alatti ingatlanon, DK-i irányba 680 m-re a 088/6 hrsz. alatti ingatlanon, DNy-i irányba 600 m-re a 084/88 hrsz. alatti ingatlanon találhatók. A jelenlegi zajterhelés meghatározására, a Rezonátor Bt március 23-án műszeres zajmérést végezett a telephelyen. Mivel a telephely zajkibocsátásában, illetve a környezet besorolásában, háttérterhelésében azóta érdemi változás nem történt, ezért a korábbi zajmérés eredményeit alapul véve számítással vizsgálták a telephely zajkibocsátását, a hatásterület várható alakulását (módosulását). A benyújtott tényállást tisztázó dokumentációban leírtak szerint zajvédő fal megépítésével a vonatkozó zajterhelési értékek teljesülnek. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A baromfitelepen keletkezett hulladék mennyisége év időszakban: Megnevezés év év év év év EWC Hulladékká vált állati szövetek (kg) EWC Műanyag csomagolási hulladék (kg) EWC * Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (kg) Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A keletkező állati hulla gyűjtése telephelyen belül, műanyag hullagyűjtőben biztosított. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkezőnek adják át. A telephelyen felhasznált fertőtlenítőszerek kiürült göngyölegét a forgalmazónak cseregöngyölegként adják vissza. Az állattartás során az itatóvízbe bekevert vitamin készítmények kiürült, kiöblített göngyölegét a telephelyen gyűjtik, majd hasznosításra adják át. A telephelyen üzemelő munkagépet, illetve az állattartó technológia gépészeti berendezéseit szakvállalkozások javítják, ezért a telephelyen gépkarbantartási hulladékok az üzemeltető részéről nem keletkeznek. Kommunális hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot 110 literes konténerben gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. A települési folyékony hulladékot 15 m 3 -es gyűjtőaknában gyűjtik, és tengelyen szállítják el engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre.

7 7 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Hulladékká vált állati szövetek (nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei) Műanyag csomagolási hulladék Nincs Nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Települési szilárd hulladék Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás Az üzemeltető a hatályos jogszabályoknak megfelelő hulladék nyilvántartást vezeti, illetve a hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tesz. A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI Vízellátás A telepen a szociális, takarítási és a technológiai vízigényeket az ATI-H-04464/011/2004. számú vízjogi fennmaradási engedély alapján üzemelő kútról biztosítják. Az engedély december 31-ig érvényes. Kút kataszteri száma: K-33 Fúrás éve: EOV koordináták: X = ,99 m Y = ,28 m Talpmélység: 70 m Csövezése: Szűrőzött szakasz: Vízhozam: Nyugalmi vízszint: Üzemi vízszint: Gépészet: Kútfej kiképzés: A lekötött éves vízmennyiség: 0,0 m és 45,5 m között 245 mm acélcső 29,5 m és 70,0 m között 168 mm acélcső 52,0 m és 64,0 m között 169 mm sárgaréz szitaszövet 400 l/perc -3,2 m -21,5 m Pedrollo szivattyú térszín felett betongalléros 5291 m 3 /év Vízmérés: vízórával (a vízmérőóra hitelesítése: január 11.) A kútból kitermelt víz gáztartalom szerinti vizsgálatát december 27-én a NAT /2008. számon akkreditált AQUA LABOR Kft. végezte. A vizsgálat eredménye alapján a víz fajlagos összes metántartalma 0,00 l/m 3. A 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerinti besorolás alapján a kútból kitermelt víz gáztartalom szerinti fokozata A, ezért a víz gáztartalmát 5 évenként ellenőrzik. A vízhasználat ellenőrzésére, valamint a technológiai és állategészségügyi szempontból almérőket szereltek fel az állattartó épületekben, ahol külön-külön mérik a felhasznált víz mennyiséget.

8 8 Vízellátás, vízigények: Az új ólba ugyanaz a technológia kerül beépítésre, mint a meglévő ólakban is üzemel. A tartásmódban változás nem lesz. A létesítendő épületben 1 db vízpanel különböző átmérőjű nyitó-záró gömbszelepekkel kerül beépítésre. Állattartó épület megépítését követően vízfelhasználás az alábbiak szerint alakul: A telepi vízhálózat műszaki állapota megfelelő. Az elmúlt 5 évben csőtörés, vízszivárgás nem volt a telephelyen. Tűzivíz-tároló A baromfinevelő telep 1 db 2000 m 3 -es tűzivíz-tárolóval rendelkezik, mely jelenleg használaton kívül van. A telep tűzivíz ellátása engedélyezett módon - 2 db tűzoltó csapról biztosított. Szennyvízkezelés, elhelyezés: Szociális és technológiai szennyvíz Kommunális jellegű szennyvizek a szociális épületben keletkeznek. Technológiai szennyvíz az ólak takarításakor keletkezik, mely a kihordott trágyával kerül elszállításra. Szennyvízgyűjtés A keletkező kommunális szennyvíz mennyisége 90 m 3 /év. A szennyvizet 17,7 m 3 hasznos térfogatú vízzáróan kivitelezett beton aknában gyűjtik (az akna vízzáróságát igazoló dokumentumot csatolták), a szennyvizet szippantással szállítják el a jánoshalmi szennyvíztisztító telepre. A fenti létesítmény esetében repedés, csőtörés az elmúlt 5 évben nem volt. Műszaki állapota megfelelő. Az istállók takarításakor keletkező mosószermentes technológiai szennyvizet a trágyával együtt szállítják el, így a telepen technológiai szennyvízgyűjtés továbbra sincs. Az istállók padozata vízzáró kivitelű, így trágyával szennyezett mosóvíz nem kerül a talajba. Az ólak betonburkolatát a minden turnusváltást követő takarítás után ellenőrzik, az esetleges hibákat javítják. Fertőtlenítés: Szociális vízigény l/d m 3 /hó m 3 /év 2 fő fürdés, WC, tak ,5 78 Technológiai vízigény Állatok itatása ( db) , Állattartó ép. takarítása 41 1,25 15 Kerékfertőtlenítő 14 0,42 5 Állattartó ép. hűtése 11 0,3 4 Technológiai összesen: , Mindösszesen: 6950 Az állattartó épületek kitrágyázását követően, a Styl család egyik berendezésével, magasnyomású berendezéssel un. felborotválják a még ott lévő maradványokat, majd a trágyával együtt mezőgazdasági területre viszik hasznosításra. Ezt követi a felseprett tiszta aljzat és oldalfalak fertőtlenítése, Virocidos ködképzős fertőtlenítéssel. A fertőtlenítésnél megfelelő óvintézkedést végeznek (védőfelszerelés, személybiztosítás). Ezt követi a meszelés. A meszelést az oldalfalakkal kezdik, majd az aljzattal fejezik be. A meszelés után 36 óráig zárva tartanak mindent, majd teljes átszellőztetést végeznek 24 órán keresztül. Az etető és itatórendszert is fertőtlenítik. Az itatórendszer fertőtlenítésénél a Virocidot a vitaminadagolón keresztül juttatják a rendszerbe, s így a tányéros itatókba, ahol 24 óra várakozás után következik az átmosatás. Trágyakezelés, trágyatárolás A tartástechnológia mélyalmos rendszerű. A keletkező trágya éves mennyisége jelenleg tonna/év. Az 1 db állattartó épület megépítését követően, várhatóan tonna/évre módosul. Az ólakból kikerülő trágya saját mezőgazdasági területen kerül tápanyag-utánpótlásra hasznosításra. A telepi munkák elvégzésére és a kitrágyázásra saját gépet használnak, valamint a trágya elszállítására és kijuttatására is. Az állattartási technológia mélyalmos rendszerű az évi maximum 6 rotációban történő állattartás során az állatállomány kiszállítását követően történik az almostrágya állattartó épületből való eltávolítása. A kiszállítás után az ólak berendezéseit ideiglenesen felhúzzák a mennyezet magasságába. A keletkezett mélyalmot munkagéppel kihordják és felrakják az ólak előtti térbetonon várakozó járműre. A trágyát az engedélyes saját tulajdonú szántó földterületére helyezi el. (kb. 300 ha terület) A kialmozás után száraz takarítással a maradék szalmás trágyát összesöprik.

9 9 A vizes takarítást gőzborotvával végzik, mely a lehető legtakarékosabb vízfelhasználást teszi lehetővé. Egy takarítás során a felhasznált víz, az ólak nagyságától függően kb. 2-4 m 3, ami 1-2 mm vastag vízréteget jelent az ólak padozatán. Ezt a nedves trágyamaradékot feltakarítják és az almostrágyára lapátolják. A kitakarítás után az állattartó épületek felületeinek fertőtlenítését végzik el. Először a falak, majd a betonpadozat fertőtlenítését végzik el habosító fertőtlenítőszer alkalmazásával. 24 óra elteltével lehet újra bealmozni az ólakba. A baromfitartás során keletkező trágya mennyisége teljes férőhely kihasználtsága esetén: Egy turnus során keletkező almostrágya mennyisége teljes férőhely kihasználtsága esetén: Tilalmi időszak alatt (november 15-től február 15-ig) a telepen nincs állattartás, kialmozás. 305 t/év 50,8 tonna Üzemanyagtárolás: A telephelyen 20 m 3 -es kármentő térben elhelyezett gázolaj acéltartályt üzemeltetnek. (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság által kiadott használatbavételi engedély száma: SZEMMBH /2011/MU). A keletkező szennyezett csapadékvizet iszap-és olajfogó műtárgyon átvezetve 3 m 3 -es tartályban gyűjtik, majd elszállíttatják. A tartály és közvetlen környezetének kialakítása megfelel a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet műszaki védelemmel szemben támasztott követelményeinek és biztosítja a felszín alatti vizek védelmét. Csapadékvíz elvezetés A telepen kiépített csapadékelvezető rendszer nincs. A tartástechnológiából adódóan szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Az épületek tetőfelületi csapadékvizei a telephelyen, az épületek közt található zöld felületeken, természetes úton elszikkadnak. A viszonylagosan nagy zöld felületek biztosítják a csapadék beszivárgását a talajba. Az épületek kialmozását csapadékmentes időszakokban végzik. Felszíni vizek Felszíni víz a telephely közvetlen közelében nem található, a legközelebbi vízfolyás a Kőrös-éri főcsatorna. A telep és a főcsatorna távolsága 360 m. A felszíni víz közelségének hiánya miatt a baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Felszín alatti vizek Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. Monitoring A telephelyen 2 db 14 m-es talpmélységű talajvíz megfigyelő kutat üzemeltetnek a potenciális szennyező források közvetlen környezetében. Vízjogi üzemeltetési engedély száma /2009. Az engedély december 31. napjáig érvényes A talajvíz vizsgálatokat évente ph, KOIkromátos, ammónium, nitrát, foszfát komponensre végzik. A telephely a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet 6. (3) bekezdése szerinti, január hó 1. napjáig jóváhagyott kárelhárítási tervvel rendelkezik. A határozat száma: /2008. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A telep és a tevékenység védett természeti területet, Natura 2000 területet, természetközeli állapotú élőhelyet, védett élő szervezetek élőhelyeit nem érinti, a tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. A szabályozott szellőztetés biztosítja az állatok komfortérzetét, csökkenti a bűzkibocsátást. A baromfitelep területi elhelyezkedése kedvezőnek ítélhető, mert a baromfitelepekre jellemző kibocsátások kis terhelést jelentenek a közvetlen környezetre.

10 10 A fűtésre alkalmazott gázinfra tüzelőberendezések alacsony légszennyező anyag kibocsátás mellett jó hatásfokkal biztosítják a nevelőépületek szükséges hőmérsékletét. Az állattartó épületek belső légterének rendszeres szellőztetése csökkenti az alom bomlását, amely az ammónia és bűzkibocsátás csökkenését eredményezi. A keletkező trágya mezőgazdasági területeken hasznosul, mint tápanyag. A takarmánytároló silók légzőnyílásába szerelt szűrők megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A képződő trágya zártan történő szállítása megakadályozza az elszóródást, csökkenti a diffúz bűzkibocsátást. A telephely zajvédelmi hatásterületén 3 db védendő létesítmény van, azonban a telep zajkibocsátása a határértéket nem haladja meg. A telephely zajkibocsátása a lakosságot nem zavarja. A baromfitartás szigorú technológiai előírások szerint történik, számítógépen rögzített adatokkal. SKOV gyártmányú PLC vezérléssel működik az etető, itató és szellőztető rendszer, a fűtést gázinfrák biztosítják. Minden ólban hossz- és keresztirányú szellőzést biztosító ventilátorok és mozgatható zsaluk találhatók, továbbá párásító rendszer szolgálja a baromfi számára a legmegfelelőbb környezetet. A baromfi telep férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. Az etetőitatórendszer gazdaságos táp és takarékos vízfelhasználást biztosít. Az ólak a megfelelő szellőztetés és hőigény biztosításával az optimális baromfitartás, nevelés követelményeinek megfelelnek. A vízvezeték rendszer telepen belüli felújítását szükség szerint folyamatosan elvégzik. A telepen felhasznált anyagokról, energia felhasználásról és a keletkező anyagokról nyilvántartást vezetnek. A baromfitartó telep 100 m-es környezetében nem található felszíni vízfolyás. A felszíni víz közelségének hiánya miatt a tervezett baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Az itatás során használt víz mennyiségének csökkentésére víztakarékos itató berendezéseket használnak. Az önitató egységek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez jutni. A baromfitartó épületek mindegyike vízmérőórával felszerelt. Környezetvédelmi panasz-bejelentés az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem történt. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak engedélyezése nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhely számra vonatkozik. A telephelyen évente tartható állatok száma max.: db broiler csirke. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében Ft felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 7. A megépítésre kerülő, 5. számú ól broiler csirkékkel történő betelepítését az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. Határidő: a betelepítés megkezdését megelőzően 10 nappal A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza.

11 11 ÓVINTÉZKEDÉSEK SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN 8. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 9. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 11. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 12. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 13. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. FELELŐSSÉG 14. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. JELENTÉSTÉTEL 15. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című fejezetben előírtakat. 16. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS: 17. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. ÉRTESÍTÉS 18. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 19. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

12 Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 21. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, fertőtlenítő szerek, stb.), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról korcsoportonkénti megoszlásban nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 22. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 23. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. (egységnyi (1 kg) tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást is). Határidő: folyamatos 24. Az engedélyes köteles az előbbi pontokban megadott nyilvántartások adatait az éves beszámoló részeként benyújtani. Határidő: évente (az éves beszámoló részeként) 25. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 26. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél.

13 13 Előírások LEVEGŐVÉDELEM 27. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 28. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, a termoneutrális és légszennyezettségi komfortzónához közeli állapotot, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést, ezen keresztül is csökkentve az emésztetlen takarmányhányad mennyiségét. 29. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása, tárolása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 30. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálat keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen alkalmazott takarmányozási technológia (különösen az etetett takarmányok összetétele) megfelel-e az aktuális takarmányozási követelményeknek, követ-e kutatási eredményeket. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelelősségét. 31. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 32. A tüzelő berendezések származó légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 33. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 34. A trágya, ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani, vagy zárt trágyatárolóba kell elhelyezni. 35. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 36. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezésének és kibocsátásának csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. Védelmi övezet Előírások 37. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Kunfehértó, II. körzet 34. alatti baromfitelepen a modellszámítások alapján a védelmi övezetet az állattartó épületektől mért 150 m-ben állapítjuk meg. 38. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m 2 ) Adott hrsz-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [m 2 ] 077/15 legelő, gazdasági épület, udvar /24 erdő /19 gazdasági épület, udvar /20 gazdasági épület, udvar /47 szántó /48 szántó /49 szántó /50 szántó /51 szántó /52 szántó /53 legelő /54 út /57 legelő /58 út /60 kert /67 kert

14 14 084/69 szántó /70 szántó /71 szántó /72 szántó /73 szántó /74 szántó /77 út /95 út /96 gazdasági épület, udvar /98 tanya, raktár /99 gazdasági épület, udvar /100 tanya /101 gazdasági épület, udvar /102 gazdasági épület, udvar /103 út /106 út /107 udvar /109 udvar /110 gazdasági épület, udvar /111 gazdasági épület, udvar /112 gazdasági épület, udvar /113 gazdasági épület, udvar /114 szántó /115 saját használatú út /116 út /3 saját használatú út /4 közút A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben a levegővédelmi követelmény teljesül. A Kunfehértó, külterület 084/98 és 084/100 hrsz. alatti ingatlanokon lévő tanyák az engedélyes tulajdonában vannak, és lakhatási célt nem szolgálnak. Előírások 40. Telephely zajkibocsátási határértékei: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Ingatlan helyrajzi száma 088/6 Közterület elnevezése Házszám 38 Kunfehértó 088/9 39 külterület 084/6 40 A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása A zajkibocsátási határérték, db Nappal 6-22 óráig Éjjel óráig 1 lakásos lakóépület, A zajkibocsátási határértékeknek a védendő épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük. 41. A telephelytől DK-re lévő 088/6 hrsz. alatti védendő épületnél a zajterhelés határérték alatti teljesítése érdekében, 4 m magas zajvédő fal építése szükséges. Határidő: a használatbavételi eljárás megindításáig 42. A zajvédő fal megépítése után ellenőrző, szabványos zajmérést kell végezni, és ha szükségez az alapján további zajcsökkentő intézkedéseket kell tenni. A mérési jegyzőkönyvet a felügyelőségünkre meg kell küldeni. Határidő: az 5. számú állattartó épület broliler csirkékkel történő betelepítését követő 3 hónapon belül

15 A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos 44. A telep zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A zajmérési eredmények alapján megállapítható, hogy az éjszakai időszakban a zajterhelési és a zajkibocsátási határértékek a bővítés után, a telephelytől DK-i irányba lévő védendő létesítménynél, egy 4 m magas, hanggátló fal építése mellett teljesülnek. A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a telephely hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen található zajtól védendő objektumokra a zajkibocsátási határérték az egységes környezethasználati engedélyben megadásra került. A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. (1) és a 93/2007. KvVM r. 1. sz. mellékletén alapul. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték változtatásának szükségességét meg kell vizsgálni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 45. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 46. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 47. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögésmentes konténerben kell gyűjteni. 48. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 49. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 50. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 51. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 52. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 53. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 54. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 55. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. Előírások FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 56. A vízhasználatok mennyiségi adatait technológiai bontásban kell ismertetni az éves jelentésben. A tevékenységgel kapcsolatos vízforgalomról mérésre alapozott nyilvántartást kell vezetni. A vízmérleget a vízhasználatokról, szennyvíz- és technológiai szennyvízkeletkezésekről, be kell nyújtani a felügyelőségre. Teljesítés határideje: a tárgyévet követő március A kommunális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31.

16 A nem közművel összegyűjtött szennyvizet (kommunális szennyvizet), csak engedéllyel rendelkező leürítő helyre lehet szállítani. 59. A 43/1999.(XII. 26.) KHVM rendelet 5. bekezdés (1) a) és b) pontja szerint a kútból kitermelt vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. 60. A vízmérő óra állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 61. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos 62. Az új ól használatba vételét be kell jelenteni a felügyelőségnek. Határidő: a betelepítést megelőzően 15 nappal 63. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. (2) bek. 9. pont) szerint a kutak vizének gáztartalom szerinti fokozata A. A gáztartalom ellenőrző vizsgálatát A fokozatban 5 évente el kell végeztetni, és a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 2. számú mellékletének felhasználásával dokumentálni kell. A következő gáz-vízviszony vizsgálat elvégzésének határideje: december 31., majd azt követően 5 évente. A jegyzőkönyv felügyelőségünkre történő benyújtási ideje: március 31. az éves jelentés részeként. 64. A kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 65. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 66. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 67. A telephely bővítésétre vonatkozó dokumentációban benyújtott adatok alapján a telephely vízigénye meghaladja az ATI-H-04464/011/2004. számú vízjogi fennmaradási engedélyben szereplő lekötött vízkontingens mennyiséget. Mindezek alapján a vízellátó kút vízjogi fennmaradási engedélyének módosítási kérelmét a valós vízigényeknek megfelelően felügyelőségünkre be kell nyújtani. Határidő: az engedélykérelem felügyelőségünkre történő benyújtási határideje az egységes környezethasználati engedély módosításának jogerőre emelkedését követő 45 napon belül 68. A 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet szerint elkészített és jóváhagyott kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben történt, valamint jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. A tervet - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként felül kell vizsgálni. Az aktualizált kárelhárítási tervet be kell nyújtani felügyelőségünkre - jóváhagyásra. Határidő: november A kiszállított almostrágya mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos 70. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 71. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, a kutakból évente akkreditált talajvíz mintavételt és akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kell végezni. Vizsgálandó komponensek: ph, vezetőképesség, hőmérséklet, ammónium, nitrát, szulfát és foszfát. A monitoring rendszer adatszolgáltatását, a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet rendelet 6. melléklete szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon is be kell nyújtani. A monitoring rendszer eredményeit és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni a felügyelőség részére a tárgyévet követő év március 31-ig, az éves jelentés részeként.

17 17 A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A dokumentáció szerint a kutak évben történt gáz-víz-viszony vizsgálat szerint a vízellátó kút vize gáztartalom szerint A fokozatba sorolható. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997 (VIII. 29.) KHVM rendelet írja elő a víz gáztartalom szerinti fokozatokban elvégzendő gáztartalom ellenőrző vizsgálatokat. A 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 8. a) pontja szerint A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával. A 219/2004. (VI. 21.) Kormány rendelet 8. b) pontja szerint A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, és az adatszolgáltatást. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A vízhasználatokkal illetve az üzemi tevékenységgel összefüggésben keletkezett szennyvizek, technológiai szennyvizek ártalommentes elhelyezését biztosítani kell. A 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 16. (8) bek. alapján A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölötti bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelőségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató kárelhárítási üzemi terv készítésére kötelezett. Az engedélyes január 1-ig érvényes kárelhárítási tervvel rendelkezik. A dokumentációban benyújtott adatok alapján a telephely vízigénye (6950 m 3 /év) meghaladja az ATI-H-04464/011/2004. számú vízjogi fennmaradási engedélyben szereplő lekötött vízkontingens mennyiséget (5.291 m 3 /év). Mindezek alapján tettük meg a vízjogi fennmaradási engedély módosítására vonatkozó előírásunkat. Előírások TERMÉSZETVÉDELEM 72. Az állattartó épületnek külső megjelenésében (forma, homlokzati és tető színek) a már meglévő épületekkel harmonizálni kell. A telep nem része védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, természetközeli élőhelynek, működése eddig sem okozott és várhatóan eztán sem okoz természetvédelmi problémát, az ingatlan közelében lévő védett természeti terület állapotában. Tájvédelemre vonatkozó előírásunk a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 7. (2) a) pontján alapul és a Duna- Tisza köze építészeti hagyományaihoz való, valamint a telepen már meglévő épületekhez és a tágabb környezetben lévő tájba történő illeszkedést szolgálja. Előírások MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 73. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet alapján elkészített üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 74. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása.