A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i,

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2012. Ea: dr. Petrovics György Balatonyi Zsolt Sipos László Tárgy: Bács-Tak Kft., IPPC engedély 5 éves - felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T A Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. (6449 Mélykút, Malom u. 12.) részére a augusztus 1-jén benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján egységes környezethasználati engedélyt adok a Császártöltés, 0232/9 hrsz alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. a) pontja szerinti, Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára tevékenységek folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Megnevezése: Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint a) férőhely baromfi számára Folytatásának helye: Császártöltés, 0232/9 hrsz. Engedélyes neve: Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. Engedélyes címe: 6449 Mélykút, Malom u. 12. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: A tevékenység kapacitása: db pecsenyekacsa (8 db turnus/év) - vagy db törzskacsa - vagy db törzsliba A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai EOV X (m): = EOV Y (m): = Neve: VITAQUA Közműtervező Kkt. Székhelye: 6500 Baja, Hunyadi u. 4. Adószám: A létesítmény elhelyezkedése A telephely Bács-Kiskun megyében Császártöltés külterületén, a településtől DK-re 335 m-re a 0232/9 hrsz.-ú ingatlanon található. Az érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanok mezőgazdasági és erdő hasznosítású területek. A telephelytől ÉNy felé 500 m-ig erdő és mezőgazdasági terület, 335 m-től lakóházak találhatók. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Az állattenyésztő telephely 3 egymástól különálló rész telephelyből áll. Mindegyik telephely részen egy szociális épület és 4 db állattenyésztő épület található. Baromfitenyésztés tevékenységhez tartozó létesítmények Megnevezés Terület (m 2 ) 1. ól ól ól ól ól ól ól ól ól ól ól ól Iroda, mérlegház, porta 75 Szociális épület 44 Szociális épület 44 Szociális épület 44 szalmatároló nyitott szín 630 hullatároló 40 tojás válogató helyiség 22 tojás hűtő-tároló helyiség 26 aggregátor ház 78 Az elmúlt 5 évben a telepen rendkívüli esemény nem történt, a környezetre veszélyt jelentő tevékenységet nem végeztek. Anyagmérleg évre vonatkozóan év év év Kiszállított baromfi (t) Elhullás (t) 19,55 12,6 4.6 Felhasznált takarmány (t) Víz mennyisége (m 3 )

3 3 Felhasznált szalma (t) ,7 404,8 Keletkező trágya (t) Energiafelhasználás évre vonatkozóan év év Kiszállított tojás (db) Állomány (db) Elhullás (t) 9,290 8,845 Felhasznált takarmány (t) Víz mennyisége (m 3 ) Felhasznált szalma (t) Keletkező trágya (t) Megnevezés Felhasznált mennyiség év év év év év Víz (m 3 /év) Villamos energia (kwh/év) Földgáz (m 3 /év) Elektromos energia ellátás A baromfinevelő telep berendezéseinek és világító eszközeinek működtetéséhez szükséges elektromos energiát országos hálózatról vételezik, lég- és földkábelen vezetik el a felhasználási helyekre. Az üzemeltetés biztonsága érdekében a telepen tartalék áramforrás található. Az automatikus üzemelésű aggregátorok áramkimaradáskor azonnal indulnak. A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Tartástechnológia Pecsenyekacsa A 12 db állattartó épületből álló telephely 3 részre osztott, telephelyrészenként 4-4 db zárt állattartó épület képez egy egységet. A 4 ól közül 1 ólat előnevelőként, majd előnevelést követően a 4 ólat utónevelőként használnak. A telephely állattartó kapacitása évi 8 turnus állomány tartását teszi lehetővé. Az előnevelő épületben db/m 2, az utónevelő épületben 5,5 db/m 2 az állatlétszám. A telephely előnevelő épületeiben 1 napos állatállományt fogadnak. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal, száraz szalmával történik, a jószágok etetését vel, itatását val biztosítják. A környezeti hőmérséklet függvényében, az állatok nevelésére szolgáló ólakat gázinfrával fűtik. Az előnevelt állomány 21 napos korukban, a telephelyrész 4 db épületébe szétosztva helyezik át. Az állomány utónevelésének tartástechnológiai rendszere megegyezik az előnevelőben kiépített rendszerrel, azaz, a jószágok etetése vel, itatása val biztosított. A telepen felnevelt pecsenyekacsát napos korukban szállítják el vágóhídra.

4 Pecsenyekacsa (db) Törzs-kacs (db) Törzsliba (db) 4 A kiürített állattartó épületekben lévő almostrágya az épületek végében lévő szilárd burkolatú térrészre rakják, ahonnan még aznap az elszállítása megtörténik. Az almostrágyát mezőgazdasági vállalkozók szállítják el. A telepen trágya tárolás nem történik. A kitrágyázott állattartó ólakat tisztítják, fertőtlenítik és az új állomány fogadását megelőzően száraz szalmával almozzák. Törzskacsa A telephely állattartó épületeibe 21 hetes növendék állomány betelepítése történik tojástermelés céljából. Egy törzsállomány tojástermeltetése maximum 2 ciklusú. Az állattartó épületekbe az állatállomány betelepítését 1 gácsér/5 tojó ivararánnyal végzik. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal száraz szalmával történik, a jószágok etetése vel, itatása val biztosított. A tojópárok tojástermeltetése az állatállomány élethete közötti időszakban történik. Az állattartó épületekből a tojásokat a gondozók napi négy alkalommal gyűjtik össze. Az összegyűjtött tojásokat a tojásválogató helyiségben tisztítják, osztályozzák, fertőtlenítik és tálcázzák kézzel. A selejtezett tojásokat hulladékként gyűjtik, a keltetésre alkalmas tojásokat a hűtött tojás tároló helyiségben tálcán tárolják, a keltetőbe történő, 2 napi gyakoriságú elszállításig. A tojástermelési ciklust az állomány takarmány megvonásával zárják le, amely nyári hónapokban 4-5 nap, téli hónapokban 3-4 nap. A tojástermelési ciklust követően veszi kezdetét a 12 hétig tartó vedletési (pihentetési) időszak, állandó gondozói felügyelet mellett. A vedlési ciklus 2. hetében történik az állomány tollváltása, a vedlési időszakban a megvilágított órák száma 17. A vedlési időszakban végzik el a tojófészkek tisztítását, fertőtlenítését. A vedlési ciklusban az állományt a kondíciójának, illetve a technológiának megfelelően, a padozatra kiszórt pelletált takarmánnyal etetik. A tojóciklus alatt az állatállományból a nem megfelelő egyedeket selejtezik, az elhullott állatokat orvosi vizsgálatot követően a hullatárolóban helyezik el. Törzsliba A telephely állattartó épületeibe 35 hetes növendék állomány betelepítése történik tojástermelés céljából. Egy törzsállomány tojástermeltetése maximum 5 ciklusú. Az állattartó épületekbe az állatállomány betelepítését 1 gúnár/5 tojó ivararánnyal végzik. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal száraz szalmával történik, a jószágok etetése vel, itatása val biztosított. A tojópárok tojástermeltetése hétig tart. Az állattartó épületekből a tojásokat a gondozók napi négy alkalommal gyűjtik össze. Az összegyűjtött tojásokat a tojásválogató helyiségben tisztítják, osztályozzák, fertőtlenítik és tálcázzák kézzel. A selejtezett tojásokat hulladékként gyűjtik, a keltetésre alkalmas tojásokat a hűtött tojás tároló helyiségben tálcán tárolják, a keltetőbe történő, 2 napi gyakoriságú elszállításig. A tojástermelési ciklust az állomány 2-3 nap takarmány megvonásával lezárják le. A tojástermelési ciklust követően veszi kezdetét a 18 hétig tartó vedletési (pihentetési) időszak állandó gondozói felügyelet mellett. A vedlési ciklus 2. hetében történik az állomány tollváltása, a vedlési időszakban a megvilágított órák száma 12. A vedlési időszakban végzik el a tojófészkek tisztítását, fertőtlenítését. A vedlési ciklusban az állomány kondíciójának, illetve a technológiának megfelelő takarmány etetést végeznek. A tojóciklus alatt az állatállományból a nem megfelelő egyedeket selejtezik, az elhullott állatokat orvosi vizsgálatot követően a hullatárolóban helyezik el. Férőhely (db) Baromfiól jele Etetőrendszer/ Itatórendszer Szellőztet és Hűtés Fűtés

5 A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Takarmányozás A takarmány tartálykocsival lédig formában érkezik a telephelyre, tárolása a telephelyen található 12 db silóban történik. A silók légző csöve szűrővel felszerelt. A takarmánytároló silókból a takarmány zárt rendszerrel jut az állattartó épületek jéig. Fűtés A 12 db állattartó ól mindegyike a téli időszakban, szükség esetén (az ólak előnevelőként történő használatakor) a fűtést földgázzal üzemelő NOVA 820 típusú gázinfra k biztosítják. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel.

6 6 Szellőzés A telephelyen található állattartó épületek azonos kialakításúak, a hosszanti irányú levegő elszívását az ólak egyik hosszanti végének falában elhelyezett 4 db, illetve azzal szemközti falon 1 db m 3 /h légszállítási teljesítményű axiális ventilátor biztosítja. A friss levegő bevezetése légbeejtő nyílásokon keresztül történik. A berendezések a külső hőmérséklet függvényében szakaszos üzemvitellel működnek. Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Klimatizálás Az állatnevelő épületenként 2 db evaporációs elven működő hűtőpanelt helyeztek el. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert D-ről, K-ről és É-ról keskeny erdősáv határolja, mely mögött mezőgazdasági területek, ÉNy-i irányba ligetes, erdős területek találhatók. A telephely az összefüggő lakott területtől 335 m-re helyezkedik el, mely lakóépületek a telephez legközelebbi védendő létesítmények. A zajforrás (a tervezett, illetve a meglévő létesítményben folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi, szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység) rövid leírása, ismertetése: A főbb zajos technológiák: A telephelyen végzendő állattenyésztés a telep 3 részében összesen 12 db ólban történik. Az ólak szellőztetését az épületenként beépített 5 db m 3 /h térfogatáramú szellőztető ventilátorból 4 db-bal biztosítják ólanként. A ok hőmérséklet és O2 tartalom függvénye szerint kerülnek üzemeltetésre, éjjel 0,5 h, nappal 8 h. Az állatállomány takarmányellátása az állattartó épületek mellett lévő takarmány silókból biztosított, melyek takarmánnyal történő feltöltése a szállítójárművekkel történik heti 2 alkalommal. 1-1 takarmánytároló siló feltöltés percet vesz igénybe. A telephely takarmány silóit 2 db takarmányszállító tehergépkocsi 2 h alatt tölti fel takarmánnyal. A telephelyi tevékenység kiszolgálása miatt a telephelyen belüli és telephelyre irányuló, illetve telephelyről kijövő célforgalom van. Az üzemi zajforrás működési rendje: a) Műszak vagy nyitvatartási, működési idő Technológia elnevezése A zajforrás működési helye Zajforrás működési ideje nappal éjjel Szellőztetés Szabad téren Takarmány siló feltöltés Szabad téren Célforgalom Szabad téren Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephelyhez vezető Császártöltés, Kossuth L. utca és Fő utca folytatásaként megépített szilárd burkolatú mellékút, amely az 54. sz. főúthoz kapcsolódik. A telephelyi zajforrások zajvédelmi hatásterülete a telephely telekhatárától ÉNy-i irányba lévő lakóterületnél 503 m, mely hatásterületen 6 db ingatlan helyezkedik el védendő létesítménnyel. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A keletkező állati hulla, illetve a törzs állomány által termelt kiselejtezett tojás gyűjtése telephelyen belül zárt épületben elhelyezett 200 literes műanyag hullagyűjtőben biztosított. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át.

7 7 A gyógykezelés során keletkező veszélyes hulladékot a telep aggregátor épületében kialakított üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyén gyűjtik kezelőnek történő átadásig. A telephelyen felhasznált fertőtlenítőszerek kiürült göngyölegét a forgalmazónak cseregöngyölegként adják vissza. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot 240 literes hulladékgyűjtő tárolóban gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. A települési folyékony hulladékot 3 db 12 m 3 -es gyűjtőaknában gyűjtik, és tengelyen szállítják el engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Hulladékká vált állati szövetek (nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei) Bálamadzag, bálaháló Veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékok (gyógyszeres göngyöleg) * Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Állategészségügyi hulladékok, gyógyszeres csomagoló anyagok, gyógyszermaradékok * * Nincs Nincs Kompakt fénycső * Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Átadás szennyvízkezelő telepnek Hulladék nyilvántartás Az üzemeltető a hatályos jogszabályoknak megfelelő hulladék nyilvántartást vezeti, illetve a hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tesz. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK Vízellátás A telep vízellátását vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező 2. számú mélyfuratú kútból biztosítják. Mélykút, Császártöltés 0232/9 hrsz. alatti baromfitelep vízellátó vízilétesítményeinek üzemeltetésére /2011. számon kapott üzemeltetési vízjogi engedélyt (érvényes december 31-ig), mely /2012. számon került módosításra. A vízigények attól függően változnak, hogy a telepen a piaci igényektől függően milyen baromfi nevelését végzik (pecsenyekacsatartás, törzskacsa-tartás és libatartás).

8 8 A vízellátást biztosító 2. számú kút adatai Talpmélysége: 68,0 m Kút EOV koordinátái: X= km Y= km Kút nyugalmi vízszintje: -8,7 m Max. kitermelés: 280 l/p (12,8 m) Üzemi kitermelés: 190 l/p CH4 tartalom: 0,15 Nl/m 3 (2006. évben) Kútakna: 2,0 x 2,0 x 2,0 m Gépészet: Búvárszivattyú, Q = l/p. Hidroglóbusz: AK típusú. A vízfelhasználás jellemző paraméterei jellege: gazdasági célú egyéb (100 %) vízkészlet típus: rétegvíz vízminőségi osztály: II. időszaka: folyamatos vízmérés: vízmérőórával. Vízigények A vízigények meghatározását a telepen a pecsenyekacsa-tartás, törzskacsa-tartás és libatartás esetére vonatkozóan az MSZ /1-82 szerint végezték. Pecsenyekacsa-tartás esetén (évi 8 turnus) (Előnevelő kapacitása db, utónevelő kapacitása db) Szociális vízigény: 500 m 3 /év Technológiai vízigények: Takarítási vízigény: 600 m 3 /év Fertőtlenítő kapu: 5 m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Összesen: m 3 /év Törzskacsa-tartás esetén (Törzskacsa férőhely db) Szociális vízigény (6 fő): 500 m 3 /év Technológiai vízigények: Takarítási vízigény (6 m 3 /ól/év): 600 m 3 /év Fertőtlenítő kapu: 5 m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Összesen: m 3 /év Libatartás esetén ( db liba/turnus) Szociális vízigény (6 fő): 110 m 3 /év Technológiai vízigények: Takarítási vízigény (6 m 3 /ól/év): 72 m 3 /év Tojásmosó vízfogyasztása: 25 m 3 /év Fertőtlenítő kapu: 5 m 3 /év Hűtési vízigény (átl.) 22,2 m 3 /d: m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Összesen: m 3 /év A lekötött vízigényt a mindenkori vízigénynek megfelelően a vízjogi üzemeltetési engedély módosításával kérelmezik. Jelenleg a libatartás tevékenységre lekötni kívánt vízmennyiséget m 3 /év mennyiségben határozták meg. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, trágyatároló nem található.

9 9 Kommunális szennyvizek gyűjtése, elhelyezése A libanevelés esetén évente keletkező kommunális szennyvíz mennyisége 110 m 3, mely szennyvizeket 3 db egyenként 12 m 3 hasznos térfogatú vízzáró vb. aknában gyűjtik, majd tartalmát időszakonként engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják. A tojásmosóban képződő évi 25 m 3 szennyvíz mennyiséget, 35 m 3 hasznos térfogatú vízzáró vb. aknában gyűjtik, majd tartalmát időszakonként engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják. Technológiai szennyvizek gyűjtése, elhelyezése Vegyszermentes trágyával enyhén szennyezett mosóvíz keletkezik az állattartó épületek takarításából. Az ólak kialmozását követően száraz söprést végeznek, majd víztakarékos magasnyomású sterimob berendezéssel nedvesítik a padozatot. A padozat felázása után, az ólakból kisöprik a mosóvizeket a bejáraton keresztül a bejárat előtti térbeton felületekre, ahonnan a mosóvizek a füves területekre folyva elszikkadnak. A telepen a trágyával enyhén szennyezett mosóvizek éves mennyisége (6 m 3 /év/ól) 72 m 3 /év. A mosóvizek, illetve ezzel kapcsolatban a szennyezett csapadékvizek összegyűjtésének, elvezetésének megvalósítása folyamatban van. A tervezett kivitelezést követően az ólak előtti betonozott területen képződő csurgalékvizeket, illetve szennyezett csapadékvizeket az ólanként kialakításra kerülő elvezető csatornán keresztül valamennyi ól mellett megépülő 10 m 3 -es csurgalékvíz-gyűjtő aknába vezetik. Ide fog befolyni a takarítás során képződő szennyezett víz is és kitrágyázással kapcsolatban képződő esetlegesen szennyezett csapadékvíz. A szerves trágya kezelése A telephelyen almostrágya átmeneti tárolást nem végeznek, nem rendelkeznek átmeneti tárolóval. A telepen a mélyalmos tartástechnológiában az évente egyszer képződő almos trágyát az állatoktól kiürített ólból Manitou géppel az ólak végére kitolják, és azonnal tehergépkocsira rakják. Az évente keletkező almostrágya mennyisége tonna, az ólakba juttatott alom beszerzésének lehetőségétől függően több, vagy kevesebb. A trágyát egyéni vállalkozó szállítja el saját és bérelt földterületeire. MGSZH-nak lejelentett trágyakibocsátások évben t (brojler csirke) évben t (brojler csirke) évben t (brojler csirke) évben 250 t (liba) évben 243 t (liba) Csapadékvíz elvezetés A telepen kiépített csapadékvíz elvezető rendszer nincs. A tetőkről lefolyó szennyezetlen csapadékvíz az ereszcsatornákon keresztül a környező füves területekre érve elszikkad. A tetők összes felülete m 2. A tetőkről lefolyó szennyezetlen csapadékvíz mennyisége évente m 3. Szennyezett csapadékvizek az ólak előtti térbetonon keletkezhetnek. A szennyezett csapadékvizek elvezetését, összegyűjtését még nem valósították meg. A tervek szerint a szennyezett csapadékvizeket az ólanként kialakításra kerülő elvezető csatornán keresztül valamennyi ól mellett megépülő 10 m 3 -es csurgalékvíz-gyűjtő aknába vezetik. Felszíni vizek: A telephelytől 200 m távolságban húzódik egy belvíz elvezető csatorna, a felszíni víz közelségének hiánya miatt a tervezett baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Felszín alatti vizek: Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. Monitoring A telepen gyakorolt tevékenységek folytatásának, az üzemeltetésnek a felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatásai ellenőrzésére nem épült ki monitoring rendszer évi felülvizsgálatkor a talajvíz szintjét a terepszinthez képest 15 m-re észlelték, jelenleg vizsgálatok elvégzésekor a talajvíz 9-12 m mélyen helyezkedett el, a évre jellemző extrém csapadékviszonyok miatt. A baromfitartás, illetve a tojóliba-tartás zárt technológiai rendszerű.

10 10 Tekintve a talajvíz mélységét és a technológia zártságát a monitoring rendszer kiépítése nem indokolt. A telephelyen 3 furatot mélyítettek a talajvíz áramlás irányát figyelembe véve, valamint egy furatot háttér mintavételhez a Szamárvölgyben. A furatokból vett minták vízvizsgálati eredményei a szulfát, a foszfát és az ammónia komponens tekintetében a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határérték alattiak voltak. A telephelyen mélyített furatokban a nitrát tartalom 2 db furatban 115 és egy db furatban 140 mg/l volt. A telep alatti nitrát szennyezés nem utal friss szennyeződésre, valószínűsíthető, hogy a korábban folytatott üzemeltetésből adódik, amikor még nem víztakarékos módszerrel takarították az ólakat, és az almos trágyát a telephelyen tárolták. A háttérminta vízvizsgálati eredményei magas nitrát és ammónium szennyezést mutatnak, amely vízvizsgálati eredmények a területet jellemző mezőgazdasági tevékenység folytatásával lehetnek összefüggésben. A talajvíz áramlásiránya DNy-i. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett ingatlan védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert, természetvédelmi oltalom alatt álló területnek (Natura 2000, természeti terület) nem része. A tevékenység végzése természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. A fűtésre alkalmazott tüzelőberendezések alacsony légszennyező anyag kibocsátás mellett jó hatásfokkal biztosítják a nevelő épületek szükséges hőmérsékletét. A takarmánytároló silók légzőnyílásába szerelt szűrők megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A képződő trágya zártan történő szállítása megakadályozza az elszóródást csökkenti, a diffúz bűzkibocsátást., A vízfogyasztás nyomon követésére vízórát szereltek fel. Elvégezték a teljes vízhálózat felülvizsgálatát, az elavult szakaszokat kijavították, a vízellátó hálózat műszaki állapota megfelelő. Az állattartó épületeket, illetve az itatórendszert is felújították. Az istállók betonpadozatát kijavították. Az itatás során használt víz mennyiségének csökkentésére víztakarékos itató berendezéseket használnak. Az egységek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez jutni. A baromfitartó telep közelében nem található felszíni vízfolyás. A felszíni víz közelségének hiánya miatt a tervezett baromfitartási tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Az itatás során használt víz mennyiségének csökkentésére víztakarékos itató berendezéseket használnak. Az egységek, nyomószelepes, csészés itatók, melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez jutni. A takarításkor használt víz mennyiségét csökkentik a sterimob mosóberendezés alkalmazásával, az előtisztítás előtt álló felületek lemosás előtti előtisztításával (vakarás vagy kefélés). A keletkező trágya mezőgazdasági területeken hasznosul, mint tápanyag. A tevékenységgel kapcsolatban az elmúlt 5 évben lakossági panasz nem történt. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni.

11 11 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhely számra vonatkozik. A telephelyen évente tartható állatok száma max.: db pecsenyekacsa, db törzskacsa, db törzsliba. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. ÓVINTÉZKEDÉSEK SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 7. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 8. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 9. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 10. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 11. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. FELELŐSSÉG 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. JELENTÉSTÉTEL 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című fejezetben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS: 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen.

12 12 ÉRTESÍTÉS 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 17. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 18. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , atiktvf@atiktfv.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/ , fax: 76/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságot (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, Indokolás Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 19. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, fertőtlenítő szerek, stb.), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról korcsoportonkénti megoszlásban nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 21. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. (egységnyi (1 kg) tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást is). Határidő: folyamatos 22. Az engedélyes köteles az előbbi pontokban megadott nyilvántartások adatait az éves beszámoló részeként benyújtani. Határidő: évente (az éves beszámoló részeként) 23. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 24. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos

13 13 Indokolás A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. LEVEGŐVÉDELEM Előírások 25. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 26. Az állattartó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakosságot zavaró bűz ne terhelje a környezetet. 27. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, a termoneutrális és légszennyezettségi komfortzónához közeli állapotot, elősegítve ezzel a minél jobb takarmányértékesülést, ezen keresztül is csökkentve az emésztetlen takarmányhányad mennyiségét. 28. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 29. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálat keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen alkalmazott takarmányozási technológia (különösen az etetett takarmányok összetétele) megfelel-e az aktuális takarmányozási követelményeknek, követ-e kutatási eredményeket. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelelősségét. 30. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 31. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 32. A trágya ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani. 33. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 34. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indoklás A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. Telephely zajkibocsátási határértékei: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Ingatlan helyrajzi száma Közterület elnevezése Házszám 0244/ Fő utca A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása A zajkibocsátási határérték, db Nappal Éjjel 6-22 óráig óráig 1 lakásos lakóépület, A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 36. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan

14 14 Indokolás A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határértékek megváltoztatásának a szükségességét meg kell vizsgálni. A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. (1) és a 93/2007. KvVM r (2) alapul. A védendő terület besorolása Császártöltés község szabályozási terve szerint: Fő u sz. falusias lakóterület. Fő u. 38 sz. általános mezőgazdasági terület. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 37. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon - gyűjteni. 38. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögésmentes tárolóban kell gyűjteni. 39. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 40. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásait kell betartani. 41. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 42. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 43. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet előírásai szerint. 44. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Kormány rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások 45. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 47. Az elszállításra kerülő technológiai szennyvíz minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek kell megfelelnie. 48. A telep vízhasználatának ellenőrzésére, az üzemelő 2. számú kút vízmérő-óráján mért adatokból nyilvántartást kell vezetni. 49. Pontos vízhasználatra vonatkozó számadatokat csak a technológiai vízigények mérésével kaphatunk, ezért a baromfi nevelő épületek vízhasználatai nyomon követésének ellenőrzésére, alvízmérő órákat kell felszerelni, és a mért adatokból nyilvántartást kell vezetni. Az alvízmérő-óra felszereléseket igazoló dokumentumok fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőség részére. Az alvízmérő-óráknak nem kell hitelesítettnek lennie. Határidő: október A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet l (2) szerint a. kútvíz gáztartalom szerinti fokozata B. Ugyanezen rendelet 3. (3) szerint a víz gáztartalom szerinti A fokozata esetén (2) A víz gáztartalom szerinti A fokozata esetén nem kell gázmentesítést végezni. E rendelet értelmében a gáztartalom ellenőrző vizsgálatot A fokozatban legalább 5 évenként kell végezni. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint kell végezni, illetve dokumentálni.

15 15 Következő gázvizsgálati eredmény beküldési határideje: június Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Határidő: június A nevelő épületeknél keletkező szennyezett csapadékvizek, takarítóvizek elfolyásának megakadályozására a szennyezett csapadékvíz elvezető rendszert, amely egyben a takarítóvizek gyűjtésére, elvezetésére is megoldást jelent, ki kell építeni. A tervezésre kerülő elvezető rendszer vízilétesítményeinek megépítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely tevékenységhez a vízjogi létesítési engedélyt a felügyelőségtől meg kell kérni. Határidő a rendszer beüzemelésére: október A kommunális és technológiai szennyvíz valamint az almostrágya kiszállításra kerülő mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos 54. A turnusok megfelelő ütemezésével biztosítani kell a november 15. és február 1. közötti tilalmi időszakban az almostrágya kihelyezésének tilalmának betartását. Indokolás A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A telepen üzemeltetett állattartó épületekben a vízigényeket mellék vízmérő órákkal kell mérni a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzése céljából. Az órák számának a tervezésekor figyelembe kell venni a gazdaságossági szempontokat is, azaz technológiánként vagy épületenként célszerű felszerelni a vízmérő órákat. A mellék vízmérő órák helyeit helyszínrajzon ábrázolva meg kell küldeni a felügyelőségnek, a beszerelésüket igazoló bizonylattal. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A kutak vizének elvégzett gázvizsgálati eredménye szerint a kitermelt víz fajlagos összes metán tartalma 0,8 l/m 3 alatti tartományban van. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet l (2) szerint a víz gáztartalom szerinti fokozata A. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés szerint: A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető köteles megszerezni. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások 55. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 56. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 57. A tevékenység felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának ellenőrzésére 5 évente a felülvizsgálat készítésével egy időben vízmintavételt és a vízmintákból a vizsgálatokat kell végezni a tevékenység átvilágítására.

16 A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: ph, ammónium, nitrát és foszfát. 59. A kutakból a vízmintavételt és a vízmintákból a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti el. Indokolás A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A telepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. Előírások MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 60. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet alapján elkészített üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 61. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása. Előírás A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA 62. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles: a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést eredményezhető gépeket, a telephelyen lévő hulladékot környezetvédelmi engedéllyel rendelkezőnek átadni, A szennyvízaknákat kiürítéséről, az almostrágya elszállításáról gondoskodni kell. biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket. Indokolás A tevékenység felhagyása esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 63. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 64. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 65. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 66. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. 67. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 68. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 69. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 70. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki); b. A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft, Bt.stb), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf. szám); c. A telephely/létesítmény neve és címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz);

17 17 d. A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); e. TEÁOR 08 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); f. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; g. Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint; h. Fő, illetve nem fő környezethasználati tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amely az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni) i. A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); j. NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemző, az EUROSTAT szennyező forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPRT adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg). 71. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás mennyiségtől fügően EPRTR jelentés A baromfi telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 1. évente március 31. FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok, technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. évente március 31.