A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e lőség

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e lőség Szám: /2012. Ea: Balatonyi Zsolt Tóth Éva Sipos László Kovács Viktor dr. Balthazár Éva Tárgy: Bács-Tak Kft., Mélykút, baromfitelep egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. (6449 Mélykút, Malom u. 12.) megbízásából a Vitaqua Közműtervező Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által július 2-án benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Mélykút, 0145/6 hrsz. alatti ingatlanon lévő baromfitelepen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztésre több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Megnevezése: Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára Folytatásának helye: Mélykút, 0145/6 hrsz. Engedélyes neve: Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. Engedélyes címe: 6449 Mélykút, Malom u. 12. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: NOSE-P kód: A tevékenység kapacitása: db bojlercsirke (6 db turnus/év) - vagy db pecsenyekacsa (6 db turnus/év) - vagy db törzskacsa - vagy db törzsliba A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai EOV X: m EOV Y: m Neve: VITAQUA Közműtervező Kkt. Székhelye: 6500 Baja, Hunyadi u. 4. Adószám: A létesítmény elhelyezkedése A telephely Bács-Kiskun megyében Mélykút város külterületén, a településtől DNY-ra 930 m-re a 0145/6 hrsz.-ú ingatlanon található. Az érintett ingatlantól 550 m-re 1 db tanyaépület, valamint 300 m-re sertéstelep található. Egyebekben a telep környezetében mezőgazdasági és szolgáltató telephelyek vannak. Az állattenyésztő telephelyen 3 db padlásos és 2 db földszintes állattenyésztő épület található. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 Baromfitenyésztés tevékenységhez tartozó létesítmények 2 Megnevezés Alapterület (m 2 ) 1. ól földszint ól padlás ól földszint ól padlás ól földszint ól padlás ól ól 800 Szociális épület 140 szalmatároló nyitott szín 288 hullatároló 20 tojás válogató helyiség 10 aggregátor ház 32 Az elmúlt 5 évben a telepen rendkívüli esemény nem történt, a környezetre veszélyt jelentő tevékenységet nem végeztek. Anyagmérleg évre vonatkozóan év (bojlercsirke tenyésztés) év (bojlercsirke tenyésztés) év (tojókacsa tartás) Kiszállított baromfi (t) 1.413, ,6 - Kiszállított tojás (db) Állomány (db) Elhullás (t) 1,93 2,06 2,398 Felhasznált takarmány (t) Víz mennyisége (m 3 ) Felhasznált szalma (t) Keletkező trágya (t) Energiafelhasználás évre vonatkozóan év (tojókacsa tartás) év (tojóliba tartás) Kiszállított tojás (db) Állomány (db) Elhullás (t) 2,553 0,338 Felhasznált takarmány (t) Víz mennyisége (m 3 ) Felhasznált szalma (t) Keletkező trágya (t) Megnevezés Felhasznált mennyiség év év év év év Víz (m 3 /év) Villamos energia (kwh/év) Földgáz (m 3 /év) Elektromos energia ellátás A baromfinevelő telep berendezéseinek és világító eszközeinek működtetéséhez szükséges elektromos energiát országos hálózatról vételezik, lég- és földkábelen vezetik el a felhasználási helyekre.

3 3 Az üzemeltetés biztonsága érdekében a telepen tartalék áramforrás található. Az automatikus üzemelésű aggregátorok áramkimaradáskor azonnal indulnak. Tartástechnológia A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Bojlercsirke A telephely állattartó kapacitása évi 6 turnus állomány tartását teszi lehetővé. Az állattartó épületben db/m 2 az állatlétszám. A telephely előnevelő épületeiben 1 napos állatállományt fogadnak. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal, száraz szalmával történik, a jószágok etetését Codiac típusú önetetővel, itatását Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosítják. A környezeti hőmérséklet függvényében, az állatok nevelésére szolgáló ólakat gázinfrával fűtik. Az állatállomány itató vizébe vitamint, illetve baromfipestis elleni vakcinát kevernek. Az állomány utónevelésének tartástechnológiai rendszere megegyezik az előnevelőben kiépített rendszerrel, azaz, a jószágok etetése Codiac önetetővel, itatása Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosított. A telepen felnevelt bojler csirkéket napos korukban szállítják el vágóhídra. A kiürített állattartó épületekben lévő almostrágya az épületek végében lévő szilárd burkolatú térrészre rakják, ahonnan még aznap az elszállítása megtörténik. Az almostrágyát mezőgazdasági vállalkozók szállítják el. A telepen trágya tárolás nem történik. A kitrágyázott állattartó ólakat tisztítják, fertőtlenítik és az új állomány fogadását megelőzően száraz szalmával almozzák. Pecsenyekacsa A telephely állattartó kapacitása évi 6 turnus állomány tartását teszi lehetővé. Az előnevelő épületben kb. 18 db/m 2, az utónevelő épületben kb. 5 db/m 2 az állatlétszám. A telephely előnevelő épületeiben 1 napos állatállományt fogadnak. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal, száraz szalmával történik, a jószágok etetését Codiac típusú önetetővel, itatását Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosítják. A környezeti hőmérséklet függvényében, az állatok nevelésére szolgáló ólakat gázinfrával fűtik. Az előnevelt állomány 21 napos korukban, az utónevelőbe helyezik át. Az állomány utónevelésének tartástechnológiai rendszere megegyezik az előnevelőben kiépített rendszerrel, azaz, a jószágok etetése Codiac önetetővel, itatása Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosított. Az állatállomány az utónevelési fázisban fűtést nem igényel. A telepen felnevelt pecsenyekacsákat napos korukban szállítják el vágóhídra. A kiürített állattartó épületekben lévő almostrágyát az épületek végében lévő szilárd burkolatú térrészre rakják, ahonnan még aznap az elszállítása megtörténik. Az almostrágyát mezőgazdasági vállalkozók szállítják el. A telepen trágya tárolás nem történik. A kitrágyázott állattartó ólakat tisztítják, fertőtlenítik és az új állomány fogadását megelőzően száraz szalmával almozzák. Törzskacsa A telephely állattartó épületeibe 21 hetes növendék állomány betelepítése történik tojástermelés céljából. Egy törzsállomány tojástermeltetése maximum 2 ciklusú. Az állattartó épületekbe az állatállomány betelepítését 1 gácsér/5 tojó ivararánnyal végzik. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal száraz szalmával történik, a jószágok etetése Codiac önetetővel, itatása Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosított. A tojópárok tojástermeltetése az állatállomány élethete közötti időszakban történik. Az állattartó épületekből a tojásokat a gondozók napi négy alkalommal gyűjtik össze. Az összegyűjtött tojásokat a tojásválogató helyiségben tisztítják, osztályozzák és tálcázzák kézzel. A selejtezett tojásokat hulladékként gyűjtik, a keltetésre alkalmas tojásokat keltetőbe hetente 2 alkalommal szállítják. A tojástermelési ciklust az állomány takarmány megvonásával zárják le, amely nyári hónapokban 4-5 nap, téli hónapokban 3-4 nap. A tojástermelési ciklust követően veszi kezdetét a 12 hétig tartó vedletési (pihentetési) időszak, állandó gondozói felügyelet mellett. A vedlési ciklus 2. hetében történik az állomány tollváltása, a vedlési időszakban a megvilágított órák száma 17. A vedlési időszakban végzik el a tojófészkek tisztítását, fertőtlenítését. A vedlési ciklusban az állományt a kondíciójának, illetve a technológiának megfelelően, a padozatra kiszórt pelletált takarmánnyal etetik. A tojóciklus alatt az állatállományból a nem megfelelő egyedeket selejtezik, az elhullott állatokat orvosi vizsgálatot követően a hullatárolóban helyezik el.

4 4 Törzsliba A telephely állattartó épületeibe 35 hetes növendék állomány betelepítése történik tojástermelés céljából. Egy törzsállomány tojástermeltetése maximum 5 ciklusú. Az állattartó épületekbe az állatállomány betelepítését 1 gúnár/5 tojó ivararánnyal végzik. Az állattartó épületek almozása napi gyakorisággal száraz szalmával történik, a jószágok etetése Codiac önetetővel, itatása Ziggity BIG Z szopókás önitatóval biztosított. Téli időszakban az állatállomány hőigényét külső környezeti hőmérséklet függvényében gázinfra biztosítja. A tojópárok tojástermeltetése 20 hétig tart. Az állattartó épületekből a tojásokat a gondozók napi hat alkalommal gyűjtik össze. Az összegyűjtött tojásokat a tojásválogató helyiségben tisztítják, osztályozzák és tálcázzák kézzel. A selejtezett tojásokat hulladékként gyűjtik, a keltetésre alkalmas tojásokat keltetőbe hetente 2 alkalommal szállítják. A tojástermelési ciklust az állomány 2-3 nap takarmány megvonásával lezárják le. A tojástermelési ciklust követően veszi kezdetét a 20 hétig tartó vedletési (pihentetési) időszak állandó gondozói felügyelet mellett. A vedlési ciklus 2. hetében történik az állomány tollváltása, a vedlési időszakban a megvilágított órák száma 12. A vedlési időszakban végzik el a tojófészkek tisztítását, fertőtlenítését. A vedlési ciklusban az állomány kondíciójának, illetve a technológiának megfelelő takarmány etetést végeznek. A tojóciklus alatt az állatállományból a nem megfelelő egyedeket selejtezik, az elhullott állatokat orvosi vizsgálatot követően a hullatárolóban helyezik el. Baromfiól jele Férőhely (db) (bojler csirke) Etetőrendszer/ Itatórendszer Szellőztet és Hűtés Fűtés 1. ól földszint 1. ól padlás 2. ól földszint 2. ól padlás 3. ól földszint 3. ól padlás ól ól Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató Codiac önetető, Ziggity BIG Z szopókás önitató ventillátor ventillátor ventillátor ventillátor ventillátor ventillátor ventillátor ventillátor Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Hűtőpapl anos vízhűtés Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó Gázinfra hősugárzó A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Takarmányozás A takarmány tartálykocsival lédig formában érkezik a telephelyre, tárolása a telephelyen található silókban történik. A silók légző csöve szűrővel felszerelt. A takarmánytároló silókból a takarmány zárt rendszerrel jut az állattartó épületek önetetőjéig.

5 5 Fűtés Az 5 db állattartó ól mindegyikében a téli időszakban, környezeti hőmérséklet és az állomány fajára jellemző hő szükségletének igénye szerint a fűtést földgázzal üzemelő gázinfra hősugárzók biztosítják. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. Szellőzés A telephelyen található állattartó épületek belső légterének szellőztetését épületenként és szintenként axiális ventilátorok biztosítják. Ólak megnevezése 1. ól földszint 1. ól padlás 2. ól földszint 2. ól padlás 3. ól földszint 3. ól padlás 4. ól 5. ól Ventilátorok (db) Ventilátor légszállítási teljesítmény (m 3 /h) A friss levegő bevezetése légbeejtő nyílásokon keresztül történik. A berendezések a külső hőmérséklet függvényében szakaszos üzemvitellel működnek. Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Klimatizálás Az állatnevelő épületenként evaporációs elven működő hűtőpanelt alkalmaznak a belső levegő hűtésére. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Bács-Kiskun megyében Mélykút külterületén, a településtől DNY-ra 930 m-re a 0145/6 hrsz.-ú ingatlanon található. Az érintett ingatlantól 550 m-re 1 db tanyaépület, valamint 300 m-re egy sertéstelep található. Egyebekben a telep környezetében mezőgazdasági és szolgáltató telephelyek vannak. A zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény nem található. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A keletkező állati hulla, illetve a törzsállomány által termelt kiselejtezett tojás gyűjtése telephelyen belül zárt épületben elhelyezett 2 db 200 literes mélyhűtőben biztosított. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A telephelyen felhasznált fertőtlenítőszerek kiürült göngyölegét és a gyógykezelés során keletkező veszélyes hulladékot a telep raktárában kialakított üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik kezelőnek történő átadásig. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot 120 literes hulladékgyűjtő tárolóban gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. A települési folyékony hulladékot zárt gyűjtőaknában gyűjtik, és tengelyen szállítják el engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre.

6 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése 6 Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Hulladékká vált állati szövetek (nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei) Bálamadzag, bálaháló Veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékok (fertőtlenítőszeres, gyógyszeres göngyöleg) Állategészségügyi hulladékok, gyógyszeres csomagoló anyagok, gyógyszermaradékok * * * Nincs Nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Kompakt fénycső * Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Átadás szennyvízkezelő telepnek Hulladék nyilvántartás Az üzemeltető a hatályos jogszabályoknak megfelelő hulladék nyilvántartást vezeti, illetve a hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tesz. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK Vízellátás A Kft. a vízilétesítmények üzemeltetésére és fenntartására, az /2008. számú határozattal módosított K7K1111/07 számú határozattal rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A határozat érvényességi ideje április 17. napja. Vízikönyvi szám: VII/98. Az engedélyezett létesítmények Mélykút város külterületén a 0145/6 hrsz.-ú ingatlanon találhatók, mely terület a Kígyós (VII) vízrendszer vízgyűjtőjéhez tartozik. A telephely vízellátása 2 db mélyfúrású kútról történik, melyből a 2-es számú kút az üzemelő kút, az 1-es számú kút lezárt tartalék. A dolgozók ivóvíz szükségletét palackozott vízzel biztosítják. 1. sz. kút (lezárt tartalék): 2. sz. kút kataszteri száma: K-22. talpmélysége: 151,0 m létesítési éve: 1961 EOV koordináták: X = 95,610 km Y = 674,280 km nyugalmi vízszint: -4,5 m kitermelt vízmennyiség: 330 I/p (létesítéskor) kataszteri száma: K-47. talpmélysége: 182,0 m létesítési éve: 1982

7 7 EOV koordináták: X = 95,384 km Y = 674,811 km nyugalmi vízszint: -7,0 m kitermelt vízmennyiség: 300 I/p (-13,5 m-en) metántartalom: 3,39 L/m 3 (2011. október 3.) Kútfej: térszíni kialakítású, beton galléron szigetelt polietilén búra, gépészete: búvárszivattyú A kútcső szellőzése megoldott, üzemelési szabályzattal rendelkezik. A kutak körül 10 m széles védőterület található, a kút és környéke körbekerített. A hálózati nyomást 150 m 3 -es AK-50 típusú hidroglóbusz biztosítja. Vízkészlet jellege: Vízhasznosítás jellege: Vízminősítés: Vízkivétel időszaka: Vízmérés: rétegvíz 100 % állattartás II. kategória folyamatos vízórával (hiteles: december 13-ig) Az éves lekötött vízmennyiség: m 3 /év Az alábbi vízmennyiségek kerültek átadásra az elmúlt években a Mély-kút Kft., Binszki Gyuláné, Gulyás Oldal Eleonóra, illetve a Piglets Farm Kft. részére: évben: m 3 /év évben: m 3 /év évben: m 3 /év évben: m 3 /év évben: m 3 /év Az éves vízmennyiség meghatározása libatartás esetén (2011. év és jelenleg): Szociális vízigény: 197 m 3 /év Technológiai ( liba/turnus, 1 turnus/év nevelési idő, 90 nap/év működési idő): Takarítás: 40 m 3 /év Fertőtlenítő kapu: 5 m 3 /év Hűtési vízigény: 72 m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Összesen: m 3 /év Az éves vízmennyiség meghatározása brojler tartás esetén (2007., évben): Szociális vízigény: Technológiai: Takarítás: Fertőtlenítő kapu: Hűtési vízigény: Itató vízigény: Összesen: 197 m 3 /év 240 m 3 /év 5 m 3 /év 36 m 3 /év (45 nap/év működési idő) m 3 /év ( brojler/turnus, 6 turnus/év nevelési idő) m 3 /év Az éves vízmennyiség meghatározása törzskacsa tartás esetén (2009 nevelés., évben tojás termelés): Szociális vízigény: Technológiai: Takarítás: Fertőtlenítő kapu: Hűtési vízigény: Itató vízigény: Összesen: 196 m 3 /év 40 m 3 /év 5 m 3 /év 72 m 3 /év (90 nap/év működési idő) m 3 /év (9 680 db törzskacsa/turnus, 1 turnus/év nevelési idő) m 3 /év Az éves vízmennyiség meghatározása pecsenye kacsa tartás esetén (jövőbeni terv): Szociális vízigény: 196 m 3 /év Technológiai ( db pecsenyekacsa/turnus, 6 turnus/év nevelési idő) Takarítás: 240 m 3 /év Fertőtlenítő kapu: 5 m 3 /év Hűtési vízigény: 36 m 3 /év (45 nap/év működési idő) Itató vízigény: m 3 /év ( db pecsenyekacsa/turnus, 6 turnus/év nevelési idő)

8 Összesen: m 3 /év 8 Szennyvízelhelyezés - A keletkező szociális szennyvizeket zárt aknában gyűjtik és a jánoshalmi szennyvíztisztító telepre szállítatják. - Technológiai szennyvíz az állattartó épületek takarításából származik. A trágya kitolása után száraz söprést végeznek, majd víztakarékos magasnyomású Sterimob készülékkel nedvesítik a padozatot és felázás után kisöprik az ólakból a trágyamaradványt és a trágyával együtt kikerül mezőgazdasági hasznosításra. A keletkező technológiai szennyvíz mennyisége: törzskacsánál és tojólibánál 5 m 3 /év/ól (40 m 3 /év), pecsenyekacsa és brojler csirke esetén 5 m 3 /ól 8 ól 6 turnus (240 m 3 /év). Csapadékvíz elhelyezés A telephelyen csapadékvíz-elvezető rendszer nincs kiépítve. A tetőkről levezetett csapadékvizek, illetve az utakról lefolyó csapadékvizek a füves területen elszikkadnak. Az ólak előtti területen esetlegesen trágyával szennyezett csapadékvizek elvezetése jelenleg nem megoldott. A tervezett megoldás szerint az ólak előtti betonozott területről a csurgalékvíz-gyűjtő és elvezető csatornába kerül, s onnan az ólak oldalán kialakítandó 10 m 3 -es aknába köt be. Ide folyna be a takarítás során képződő szennyezett víz is és a kitrágyázás során esetlegesen képződő szennyezett csapadékvíz. Trágya elhelyezés A keletkező almostrágya éves mennyiségét a különböző állattartási technológia esetében az alábbi táblázat foglalja össze: Tartástechnológia Brojlercsirke Pecsenyekacsa Libatartás Törzskacsa Éves trágya mennyisége 218 tonna 218 tonna 145 tonna 142 tonna Az ólak kitrágyázásakor a trágyát az ól végére géppel kitolják, s onnan folyamatosan elszállításra kerül. A kitrágyázás az egész telepen 2 héten keresztül, napi 8 órán át folyik. A telepen trágyatárolás nincs, kitrágyázást csak a megfelelő rakodó- és szállító járművek rendelkezésre állása esetén végeznek. A trágya elszállítását szerződés alapján Gregus János (6787 Zákányszék, Tavasz u. 13.) végzi, a trágyaelhelyezés a zákányszéki szántókon történik. Monitoring rendszer A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer a telephelyen nem épült ki. Üzemi kárelhárítási terv A Bács-Tak Kft. a Mélykút, 0145/6 hrsz. alatti baromfitelep telepen végzett tevékenységre vonatkozóan jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. Felszíni vizek A telephelytől nyugatra húzódik, kb. 300 m-re a Kígyós főcsatorna. A távolságból, illetve a domborzati viszonyok alakulásából kifolyólag a felszíni vizek veszélyeztetése kizárható. Felszín alatti vizek A telep környezetvédelmi felülvizsgálata során a talajvíz mintavételeket a Vitaqua KKt. akkreditált mintavevő szervezet végezte június 8-án. A laborvizsgálatok a Bálint Analitikai Kft. Laboratóriumában történtek meg. A területen a talajvíz mintavétel 3 db furatból történt. A vizsgálat idején a talajvízszint -2,74 m és 3,20 m között volt. A furatokból vett minták vizsgálati eredményei az ammónium, a foszfát és a szulfát komponens tekintetében a B szennyezettségi határérték alattiak voltak. A nitrát érték a területen a B szennyezettségi határérték többszöröse volt mindhárom furatból vett mintában. A szennyeződés nem utal friss szennyeződésre, valószínűsíthetően a régi állattartásból adódhat az ammónium alacsony értékéből kifolyólag amikor még nem víztakarékos módszerrel takarították az ólakat, és az almos trágyát is a telephelyen tárolták közvetlenül a talajon. A talajvíz áramlási iránya D DNy-i irányú. Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Mélykút érzékeny területi kategóriába tartozik.

9 9 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés d) pontja értelmében nitrátérzékeny terület az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek területe. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett ingatlan védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert, természetvédelmi oltalom alatt álló területnek (Natura 2000, természeti terület) nem része. A tevékenység végzése természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. A fűtésre alkalmazott tüzelőberendezések alacsony légszennyező anyag kibocsátás mellett jó hatásfokkal biztosítják a nevelő épületek szükséges hőmérsékletét. A takarmánytároló silók légzőnyílására szerelt szűrők megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A képződő trágya zártan történő szállítása megakadályozza az elszóródást, csökkenti a diffúz bűzkibocsátást. A baromfitelep gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek megfelel, mert korszerű etető-, itatórendszert alkalmaznak. Az állattartás mélyalmos rendszerű, trágyatárolás a telephelyen nem történik, az állattartó épületek betonozott aljzattal rendelkeznek, így a felszín alatti vizek szennyezése lényegében kizárt. A klimatizálás hűtőpaplanos párásítóval történik, vízforgató rendszerű, így a lehető legtakarékosabb, a vízfelhasználásra vonatkozóan. Turnusváltáskor az ólakat először száraz, mechanikus módszerrel, majd nagynyomású, víztakarékos Sterimobbal takarítják, a takarítóvíz hozzáadott fertőtlenítőszert nem tartalmaz. A mosóvizeket az almos trágyával együtt szántóföldön helyezik el. A keletkező trágya mezőgazdasági területeken hasznosul, mint tápanyag. A tevékenységgel kapcsolatban az elmúlt 5 évben lakossági panasz nem történt. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhely számra vonatkozik. A telephelyen évente tartható állatok száma max.: db bojler csirke, vagy db pecsenyekacsa, vagy db törzskacsa, vagy db törzsliba. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig 6. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

10 10 Készenlét és továbbképzés 8. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 10. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 11. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 12. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című fejezetben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 18. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 19. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: 62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: 30/ , fax: 62/ , atiktvf@atiktfv.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/ , fax: 76/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságot (6000

11 11 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 20. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, fertőtlenítő szerek, stb.), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról korcsoportonkénti megoszlásban nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 21. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 22. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. (egységnyi (1 kg) tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást is). Határidő: folyamatos 23. Az engedélyes köteles az előbbi pontokban megadott nyilvántartások adatait az éves beszámoló részeként benyújtani. Határidő: évente (az éves beszámoló részeként) 24. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 25. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. LEVEGŐVÉDELEM Előírások 26. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 27. Az állattartó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakosságot zavaró bűz ne terhelje a környezetet. 28. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, a termoneutrális és légszennyezettségi komfortzónához közeli állapotot, elősegítve ezzel a minél jobb takarmányértékesülést, ezen keresztül is csökkentve az emésztetlen takarmányhányad mennyiségét. 29. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 30. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálatának keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen alkalmazott takarmányozási technológia (különösen az etetett takarmányok összetétele) megfelel-e az aktuális takarmányozási követelményeknek, követi-e a kutatási eredményeket. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelelősségét. 31. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 32. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 33. A trágya ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani. 34. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 35. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indoklás

12 12 A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások 36. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 37. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határértékek megállapításának a szükségességét meg kell vizsgálni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 38. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon - gyűjteni. 39. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögésmentes tárolóban kell gyűjteni. 40. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait. 41. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásait kell betartani. 42. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 43. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 44. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet előírásai szerint. 45. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások 46. A kitermelt víz mennyiségének mérését szolgáló vízmérő órát rendszeresen le kell olvasni és az értékeket dokumentálni kell. 47. A takarékos vízfelhasználás érdekében az állattartó épületek vízhasználatának ellenőrzésére vízmérő-órákat kell felszerelni, és a mért adatokból nyilvántartást kell vezetni. A vízóra felszereléseket igazoló dokumentumok fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül 48. A kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 49. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 50. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 51. A víz gáztartalmának vizsgálatát B fokozatban háromévenként kell elvégezni, a következő vizsgálat esedékessége: október hónap 52. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint kell elvégezni, illetve dokumentálni.

13 Engedélyesnek a baromfitelepre vonatkozóan üzemi kárelhárítási tervet kell benyújtani felügyelőségünknek jóváhagyásra. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül 54. A szennyvizek elszállítására vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 56. Engedélyes az állattartó épületekre vonatkozóan, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése c) pontja szerint alap-adatlapot köteles kitölteni és azt megküldeni felügyelőségünk részére. 57. A tevékenység végzése csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. 58. A kiszállításra kerülő trágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos 59. Az almostrágya tárolással és elhelyezéssel kapcsolatosan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai -t maradéktalanul be kell tartani. 60. A baromfi tartásra vonatkozó turnusokat úgy kell szervezni, hogy az állattartó épületekből a trágyakihordás, illetve a termőföldre történő kiszállítás a tilalmi időszakra (november 15. február 15.) ne essen. Amennyiben ez nem oldható meg, úgy az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint 6 havi mennyiségű almos trágya tárolására alkalmas szigetelt trágyatárolót kell építeni. 61. Az állattartó épületek takarításából keletkező technológiai szennyvíz és a trágyakihordás során trágyával esetlegesen szennyeződött csapadékvizek elvezetését és a víz- és talajvédelmi előírásoknak megfelelő tárolásáról és elhelyezéséről gondoskodni kell. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül A telepen üzemeltetett állattartó épületekben a vízigényeket mellék vízmérő órákkal kell mérni a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzése céljából. A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. Az állattartó épületek beton padozattal készülnek. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése c) pontja szerint engedélyes alap-adatlapot köteles kitölteni és azt megküldeni felügyelőségünk részére a nevelő épületekre vonatkozóan október 3-án vett vízminta gázvizsgálati jegyzőkönyv szerint a kút vize gáztartalom szerint besorolása B fokozatú. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997 (VIII. 29.) KHVM rendelet írja elő a víz gáztartalom szerinti fokozatokban elvégzendő gáztartalom ellenőrző vizsgálatokat. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. a) pontja szerint az intenzív baromfitenyésztésre több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett, és a kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben történt változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. (6) istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. 8. (9) bekezdés szerint ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. 4. (2) bekezdés alapján tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások 62. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet alapján elkészített üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 63. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása.

14 14 A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírás 64. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles: A felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést eredményezhető gépeket, a telephelyen lévő hulladékot környezetvédelmi engedéllyel rendelkezőnek átadni. A szennyvízaknák kiürítéséről, az almostrágya elszállításáról gondoskodni kell. Biztonságossá kell tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket. A tevékenység felhagyása esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 65. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 66. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 67. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 68. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. 69. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 70. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 71. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 72. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki); b. A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.stb), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf. szám); c. A telephely/létesítmény neve és címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); d. A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); e. TEÁOR 08 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); f. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; g. Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint; h. Fő, illetve nem fő környezethasználati tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amely az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni) i. A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); j. NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemző, az EUROSTAT szennyező forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPRT adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg). 73. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048.

15 15 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás mennyiségtől függően EPRTR jelentés A baromfi telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 1. évente március 31. FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok, technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok (trágya) mennyisége Monitoring rendszer kiépítését követően a vizsgálati eredmények és azok kiértékelése évente március 31. Eseti beszámolók Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat) Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglalója 5 év eseti eseti A felülvizsgálati dokumentáció részeként Panasz beérkezését követő 2 napon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.