A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Dr. Hegedűs Márta Berényi Anita Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Kovács Tibor Tárgy: Családi Tojás Termelő Kft., Jakabszállás egységes környezethasználati engedély módosítása egységes szerkezetben H A T Á R O Z A T A Családi Tojás Termelő Kft. (1102 Budapest, Hölgy u. 21/A.) továbbiakban engedélyes részére a /2012. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt jelentős változtatás miatt november 4-én benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbiak szerint módosítom, és az engedélyt egységes szerkezetben az alábbiak szerint adom ki: A Családi Tojás Termelő Kft. részére egységes környezethasználati engedélyt adok a Jakabszállás 0147/230 hrsz. alatti telephelyén végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1/b. pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára); 2. sz. mellékletének 11/a pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. Az Engedélyes adatai és az engedélyezett tevékenység: Engedélyes neve: Családi Tojás Termelő Kft. Engedélyes címe: 1102 Budapest, Hölgy u. 21/A. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1/b pont: 60 ezer férőhelytől tojók számára ; 2. sz. melléklet 11. a) pont: több mint férőhely baromfi számára tevékenység folytatásához, a létesítmény üzemeltetéséhez Tevékenység folytatásának helye: Jakabszállás 0147/230 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: Férőhelyszám: db baromfi ( db tojóhibrid db tojótyúk) Éves kibocsátás: db baromfi A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: m, Y: m A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Ciklus Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. Székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 9/C. Jogosultsági okiratának száma: Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény elhelyezkedése A telephely a Kecskemétről induló 54-es számú úton 15,5 km-t haladva, a balra lévő 800 m hosszú burkolt útvonalon közelíthető meg. A telephely területe m 2, helyrajzi száma: 0147/230. A telephely környezetében szántóterület található, a telephelyen belül fás környezetet alakítottak ki, belső körforgalmi útvonallal. Technológia ismertetése: A telephelyen 5 db 910 m 2 alapterületű ól található. Az ólakban évig mélyalmos tartással folyt a baromfitenyésztés évtől kezdve 2 állattartó épületben a mélyalmos tartás helyett ketreces tojóhibrid (jérce) nevelés történik ( férőhely/turnus; évi 2,5 rotáció), valamint folyamatban van 3 db állattartó épület átalakítása ketreces technológiára. Az átalakított épületekben (2 db) tojóhibrid (jérce) előnevelés folyik. Az állatok nevelése 1 napos kortól 18 hetes korig tart, évente 2,5 ciklussal. Az előnevelt tyúkokat a Kft. jakabszállási és kunszállási telepén tartják 1-1,5 éves korukig tojástermelés céljából. A tervek szerint a további 3 épület átalakítását követően tojótyúk tartás és tojástermelés, valamint tojástálcázás és átmeneti tojástárolás történik. Évente egy tojóciklus van db baromfival. Az 1-1,5 éves tojótyúkok értékesítésre kerülnek. A telep vízellátása a K-11 OKK számú kútról történik. Éves lekötött vízmennyiség: m 3 /év +250 m 3 /év tűzivíz. A vízilétesítmény a /2011. számú vízjogi üzemelési engedéllyel (módosítás: /2013. sz.) rendelkezik, melynek érvényességi ideje: szeptember 30. Az üzemeléssel összefüggésben keletkező kommunális szennyvíz zárt aknában kerül összegyűjtésre, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. A ketrecek alatt trágyaszállító szalag fut, melynek segítésével hetente kétszer kihúzzák a trágyát. Trágyatárolás a telephelyen nincs, a trágyát a kitárolással egyidejűleg közvetlenül szállítójárműre rakodják. A trágya biogáz üzemben kerül hasznosításra (Agrowat Nonprofit Kft.) A rotációk közötti időszakban az ólak takarítását nagynyomású vizes mosással végzik. A takarítási szennyvizet ólanként 1-1 db, 1 m 3 -es aknában gyűjtik és a trágya elszállításakor visszalocsolják a tárgyára és így kerül elszállításra. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 1 db figyelőkutat üzemeltetnek a /2010. sz. vízjogi üzemeltetési engedély szerint (érv.: december 31.). A telephelyen belüli létesítmények - Raktár - Szalmatároló - Elkülönítő - Hulladéktároló - Szociális épület A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK A telephelyen keletkező állati hulla az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként kerül összegyűjtésre. Az állati hulla elkülönített gyűjtése megvalósul, műanyag fóliával bélelt zárt konténerben gyűjtik az elszállításig. Az állati hulla tárolására a telephely bejáratánál kialakított külön, fedett, zárt hullatároló biztosított. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A telephelyi tevékenység során keletkező veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékokat a telephelyen arra kijelölt fedett, zárt, beton padozatú veszélyes hulladéktárolóban gyűjtik, hulladékkezelőnek történő átadásig. A technológiából kikerülő hulladékokat szelektíven, speciális zárható fémedényekben fedett, zárt helyen gyűjtik. Az állatok kezelése során, az állatorvos által adott gyógyszerek, injekciók, vitaminok csomagolóanyagának elszállításáról, kezelőnek történő átadásáról az állatorvos gondoskodik. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be. Gépjárműjavítást nem végeznek a telepen, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot zárt hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése Azonosító kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja

3 3 fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék * veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a tól és tól * nincs nincs Átadják engedéllyel rendelkező kezelőnek veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó göngyöleg * települési szilárd hulladékok Hulladék nyilvántartás A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti bejelentés köteles hőtermelő berendezés nincs. Az állattartó épületekben a baromfi életkorának megfelelő hőmennyiséget a földgázüzemű 11,7 kw-os gázinfrákkal biztosítják. A szociális helyiség fűtését kisteljesítményű, egyedi fűtőberendezéssel biztosítják. Szellőzés-légtechnika Az épületek mesterséges, kereszt- és hosszirányú szellőzésűek. A friss levegő utánpótlása légbeejtőkön megoldott. Ez a szellőzési rendszer 0,1-0,3 m/s sebességű légmozgást biztosít. A szellőzőrendszert számítógép vezérli. A számítógéppel vezérelt szellőzőrendszer az állatok komfort, huzatérzéktől mentes közérzetét biztosítja. A nevelő és tojóházakban speciális istállóklíma berendezéssel Dad couling automatavezérlés biztosítja az optimális fűtési, hűtési és szellőzési ciklusok váltakozását. Épület Ventilátor darabszáma Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor darabszáma Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h) Takarmányozás A Kft. külső vállalkozótól vásárolja a korosztálynak szükséges, megfelelő késztakarmányt. A Kft. által vásárolt speciális takarmány keverék telephelyre zárt tartálykocsikban érkezik, majd zárt vezetékrendszeren a takarmánytároló, kiosztó silókba kerül átfejtésre. A silók légző csöve szűrővel felszerelt.

4 4 Az állatok tápanyag ellátását, takarmány kiosztását automata, szabályozott működtetésű adagolórendszerek biztosítják. Trágyakezelés, trágyatárolás A telephelyen trágyatárolás nincs, a trágya a kitárolással egyidejűleg értékesítésre kerül. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A telephely Jakabszállás külterületén az 54. számú út mellett, gazdasági területen, összefüggő lakott területtől távol helyezkedik el. A telep közvetlen közelében védendő épület nincs, a legközelebbi a nyugati irányban kb. 130 m-re lévő épület (0147/62 hrsz.), mely az állattartó telep tulajdonosáé. A telephelyen és környezetében a Zaj és oktatás Kft év szeptemberében műszeres zajmérést végzett, mely alapján megállapításra került, hogy a telep zajkibocsátása megfelel a zajvédelmi követelményeknek nappali és éjszakai időszakban egyaránt. A telep legjelentősebb zajforrásai az ólak szellőztetőrendszerei, amelyek alacsony zajteljesítményű ventilátorokból állnak. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízelvezetés A szociális vízhasználattal összefüggésben keletkező szennyvizet 15 m 3 -es zárt aknában gyűjtik és szennyvíztisztító telepre szállítják el. Az állattartó épületek magasnyomású mosóberendezéssel végzett takarítása során keletkező mosóvizeket 1-1 db 1 m 3 -es zárt aknákban gyűjtik, majd a trágya elszállításakor visszalocsolják a tárgyára. Csapadékvíz kezelés, elvezetés A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz keletkezésével üzemszerű körülmények között nem kell számolni. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Trágyakezelés A telephelyen keletkező száraztrágyát a kitrágyázást követően értékesítik (Agrowat Kft.) A telepen trágyatárolás nincs. Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A telep helyéül szolgáló ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, a telep működése táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A telephely kialakítása a meglévő létesítmények rekonstrukciójával történik. A rekonstrukció során az épületeket ketreces technológiájúra alakítják, mellyel a környezeti elemekre való hatás minimalizálható. A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik. A tartástechnológiából keletkező hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. Az állatok takarmányozása külső vállalkozók által szállított zárt tartálykocsikban érkezve zárt vezetékrendszeren keresztül történik, ezáltal minimalizálva a csomagolási hulladék mennyiségének képződését. Az állattartás során keletkező száraztrágyát biogáz üzemben hasznosítják, ezzel is csökkentve a hulladékképződést.

5 A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból: 5 Az állattartó épületek automatizált szellőztetése az állatok részére az optimális életkörülmények kialakítását segíti, illetve hozzájárul a belső légtér alacsony hőmérsékleti tartományban tartásához, ami a bűzképződés szempontjából kedvező. A telephelyi állatállomány takarmányozása optimális beltartalmi összetételű száraz takarmánnyal történik, mely zárt rendszeren keresztül jut az állatállományig, ezzel is csökkentve a porképződést. A telephelyen a természetes és mesterséges szellőzés kombinációját alkalmazzák. A természetes szellőzés légbeejtőkön megoldott, ezzel is csökkentve a mesterséges ventilláció használatát. A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból: A baromfitelepen alkalmazott technológiák zajvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek. Az épületek szellőztetőrendszerei alacsony zajteljesítményű ventilátorok. Az áramtermelő aggregátor normál, átlagos üzemvitel esetén nem működik. A zajkibocsátó berendezéseket rendszeresen szakcéggel szervízeltetik, az optimális működési állapot elérése érdekében. Az állatok etetése önetető rendszerrel történik. A telephelyre közlekedési eredetű forgalom csak nappal időszakban érkezik/távozik. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. Turnusváltáskor az állattartó épületek ketreceinek padozatán lévő trágya eltávolítása során vegyszermentes vizet használnak. A takarítás során keletkező technológiai szennyvíz közvetlenül zárt aknába kerül, így elfolyása kizárt. Trágyatárolás nincs a telephelyen, a trágya elszállíttatása biogáz üzembe történik. A telepen az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elmúlt 5 éves időszakban panaszbejelentés, rendkívüli esemény nem történt. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik db baromfi ( db tojóhibrid db tojótyúk) 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell.

6 6 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10.) a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. tel: telefon: 76/ , 76/ , fax: 76/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ):

7 7 az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energia éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán a potenciális megtakarítási lehetőségek feltárása, az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségeket, valamint optimalizálni lehet a működést. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 23. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 24. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 25. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 26. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 27. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 28. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 29. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 30. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 31. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. -a alapján: Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne

8 8 okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. [Ht. 31. (1)] A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján gondoskodik. [Ht. 12. (1)] A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük. KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE Előírások 32. A jogszabályi előírás szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 33. A bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 34. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 35. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 36. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 37. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 38. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 39. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 40. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 41. A telep zöld felültét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 42. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a tartalmazza a bűzzel történő légszennyezés tilalmát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdése alapján, a bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja az állattartótelep bűzkibocsátásának minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. Előírások 43. Zajkibocsátási határértékek a következők: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Védendő épület helye, megnevezése Helyrajzi szám Építményjegyzék szerinti besorolás Zajkibocsátási határérték, db nappal / éjjel Jakabszállás, tanya 0147/45 1 lakásos lakóépület, /40

9 Jakabszállás, tanya 0147/62* 1 lakásos lakóépület, /40 Megjegyzés: * az engedélyes saját használatában lévő tanyája. 9 A zajkibocsátási határértékeknek a védendő épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük. 44. A technológia beüzemelését követően a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. és 5. sz. mellékletének megfelelő környezeti zajvizsgálatot kell végezni és a zajmérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: Határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül. 45. A telephelyeken üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephelyek alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 46. A telepek zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. A szabványos zajmérés a telephelyhez közeli védendő épületnél (0147/45 hrsz.) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése, valamint a zajvédelmi hatásterület méréssel történő meghatározása miatt került előírásra. A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) és a 93/2007. KvVM rendelet 1. sz. mellékletén alapul. A telephely zajhelyzetének megváltozása esetén a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt kell benyújtani felügyelőségünkre, mely alapján, a zajkibocsátási határérték változtatásának szükségességét meg kell vizsgálni. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások 47. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 48. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 49. A telephelyen keletkező tárgya keletkező mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni és a felügyelőségnek be kell tudni mutatni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 50. A telephelyen keletkező trágya átadás-átvételéről szerződést kell benyújtani felügyelőségünkre. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül. 51. Alapállapot-jelentést kell készíteni a telephelyre vonatkozóan, amelynek részeként a földtani közegre vonatkozóan a vizsgálatokat a következő komponensekre kell elvégezni: ammónia, nitrát, és vezetőképesség. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: augusztus 31. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés b) pontja alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A trágyára vonatkozó nyilvántartással igazolható, hogy a trágya jogszabályoknak megfelelő kezelése biztosított, a telephely földtani közegének veszélyeztetettsége nem áll fenn. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. (1) bekezdése, a 20/A. (4) bekezdése, a 20/A. (6) bekezdése és a 20/A. (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-

10 10 jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása. A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 52. Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 53. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége. 54. A karbantartást rendszeresen kell végezni. 55. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. 56. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. A TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Előírások: 57. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség engedélyével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. A megtett intézkedésekről jelentést kel benyújtani felügyelőségünkre a végrehajtást követő 30 napon belül. 58. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 59. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 60. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 61. Az engedélyesnek a rekonstrukciót követő állapotra vonatkozóan üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani felügyelőségünkre 2 példányban. A dokumentáció benyújtásának határideje: a határozat jogerőre emelkedését követ 60 napon belül. A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása.

11 11 A baromfitelep üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése, illetve a 2. sz. melléklet 11. a. pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 62. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 63. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 64. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 65. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 66. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 67. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 68. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 69. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 70. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítmény esetében történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás évente március 1.

12 Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március (E)PRTR-A adatlap (166/2006/Ek rendelet alapján) évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán kibocsátása. évente március 31. Földtani közeg védelme: - Padozat repedezettségének ellenőrzése - Trágya nyilvántartás Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések Energiahatékonysági belső audit 5 évente A felülvizsgálati dokumentáció részeként Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

13 A szakhatóságok előírásai: 13 * 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének BKR/001/ /2014. számú állásfoglalása: A Családi Tojás Termelő Kft. (1102 Budapest, Hölgy u. 21/A) által a 6078 Jakabszállás, IV. kerület 50. szám 0147/230 helyrajzi szám alatti ingatlanon üzemeltetett baromfitenyésztő telephely egységes környezethasználati engedélyének módosítását lezáró határozat kiadásához környezet-egészségügyi szempontból - az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 2. A létesítés és az üzemelés során a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 3. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében a munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 4. A működés során, a telephelyen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság BKF/01/4468-1/2014. számú állásfoglalása: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, az Tisztelt engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresésében a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalási nyilatkozat kiadásával kapcsolatban kereste meg. A megkeresés tárgya Családi Tojás Termelő Kft. (1102 Budapest, Hölgy u.21/a.) Jakabszállás IV. ker. 50., 0147/230 hrsz.. alatti telephelyre - kiadott /2012 számú egységes környezethasználati engedély jelentős változtatás miatti módosítása - vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a szakhatósági állásfoglalás megkérése. A megkeresés, valamint a beküldött Teljes körű Környezetvédelmi Felülvizsgálat engedélyezési dokumentáció (készítette: CIKLUS Környezetvédelmi Mérnöki Iroda. Kft Kiskunmajsa, Móra Ferenc u. 9/C. Dr. Feketéné Bicskei Éva környezetgazdálkodási szakmérnök, vegyész, igazságügyi környezetvédelmi szakértő, MISZK azonosító , MMK azonosító ) alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mezőgazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mezőgazdasági művelés alatt állá területekre terjed ki, a szomszédságában van termőföld. Így a jelen ügy vonatkozásában mégis adunk ki az alábbi feltételekkel T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - t 1. A tevékenység úgy végezhető, hogy hatása a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, a gazdálkodás és a talajvédő földhasználat feltételeit ne rontsa. 2. A keletkező hulladékok, egyéb talajidegen anyagok mezőgazdasági művelésű területre nem kerülhetnek. 3. A keletkező szerves trágya nitrátérzékeny mezőgazdasági területen történő felhasználásánál -, adatszolgáltatás és nyilvántartás kötelezettség miatt az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait be kell tartani. 4. Az Telepen esetlegesen keletkező, hígtrágya, nem mezgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék stb. termőföldön történő elhelyezése csak az illetékes Növény és Talajvédelmi Igazgatóság engedélyével történhet. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 3. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35300/1110-1/2015.ált. számú állásfoglalása: A Családi Tojás Termelő Kft. (1102 Budapest, Hölgy u. 21/A.) ügyében, a Jakabszállás, IV. ker. 50., 0147/230 helyrajzi számú ingatlanon üzemelő baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének módosítási eljárásában a területi vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását a következő előírásokkal megadja: 1. A telepen keletkező trágya hasznosításra történő átadását igazoló bizonylatokat évente meg kell küldeni a vízügyi hatóságra. Határidő: a tárgyévet követő év január A telephelyen lévő vízilétesítményekre vonatkozóan folyamatosan érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie az üzemeltetőnek.

14 14 3. A telep vízfogyasztását hitelesített vízmérőórával kell nyomon követni, a mért adatokat legalább havonkénti gyakorisággal fel kell jegyezni, hatósági ellenőrzéseink alkalmával ezeket kérésre be kell tudni mutatni. 4. A telepen az állattartó épületen kívül a trágyatárolás - még átmenetileg is - tilos! 5. Az állattartási tevékenység nem eredményezhet tartósan a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határérték jellemez. A (B) szennyezettségi határértékek a földtani közegre: Nitrát = 500 mg/kg szárazanyag (sza.), Nitrit = 100 mg/kg sza., Ammónia = 250 mg/kg sza., Vezetőképesség = 2500 S/cm; a talajvízre vonatkozóan: Nitrát = 50 mg/l, Nitrit = 500 g/l, Ammónium = 500 g/l, Szulfát = 250 mg/l, Foszfát = 500 g/l, ph = 6,5-9,0, Vezetőképesség = 2500 S/cm. 6. A monitoring kútból vett talajvíz minta laboratóriumi vizsgálati eredményeit, a mintavételi jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt a vízügyi hatóságra meg kell megküldeni. A évi állapotértékelő szakvéleményben a talajvíz nitrát koncentrációjának változását is ki kell értékelni. 7. A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben be kell jelenteni az illetékes vízvédelmi hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként. Az éves jelentést a internetes felületen elérhető Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogram segítségével lehet kitölteni és az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. Határidő: a tárgyévet követő március A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontja szerinti változásokat az adatszolgáltatáson túlmenően a rendelet 16. (1) bekezdése szerint a vízvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, kiemelten a következőket: a tevékenység folytatójának, helyének, az elhelyezett (bevezetett) anyag mennyiségének, a környezetre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változásokat, ill. csatolni kell az időközben megszerzett, más hatóságok által kiadott engedély másolatát. Határidő: a változások bekövetkezését követő 15 napon belül. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4. Jakabszállás Község Címzetes Főjegyzőjének /2014. számú állásfoglalása: Jakabszállási Polgármesteri Hivatal Jegyzőjeként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (6701 Szeged, Pf.: 1048) szakhatósági megkeresésére a Családi Tojás Termelő Kft. (1102 Budapest, Hölgy u. 21/A..) jakabszállási 0147/230. hrsz. alatti (Jakabszállás, IV. k. 50.) telephelyre kiadott egységes környezethasználati engedély módosításához a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági állásfoglalást Jakabszállás község közigazgatási területére vonatozóan m e g a d o m. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti a Felügyelőség által kiadott /2012. számú engedély. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz