A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: dr. Hagymásy Márta / Ruzsáli Pál Király Dániel Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Kovács Tibor Tárgy: Mezei Jenő ev., Jászszentlászló, baromfitelep egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T Mezei Jenő egyéni vállalkozó (6120 Kiskunmajsa, Ötfa tanya 118.) részére a július 7-én benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Jászszentlászló, Legelő dűlő 10. szám, 0132/56 hrsz. alatti baromfitelepen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11/a pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYES ADATAI Neve: Mezei Jenő Címe: 6120 Kiskunmajsa, Ötfa tanya 118. KÜJ száma: Adószáma: Az érintett telephely adatai Az érintett ingatlan: EOV koordinátái: Telephely KTJ: Létesítmény KTJ: Település KSH száma: NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 Jászszentlászló, 0132/56 hrsz. EOVx = m EOVy = m Engedélyezett tevékenység Tevékenység megnevezése: A telephely maximális férőhely/kapacitása: 2. számú melléklet 11. a) pont: Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint férőhely baromfi számára db brojler csirke A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai Neve: AQUADEUS Környezetmérnöki Vállalkozás Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Izabella u. 17. A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telep elhelyezkedése A baromfinevelő telep Jászszentlászló település külterületi részén, a község belterületi határától ÉNy-i irányban helyezkedik el, a Jászszentlászló-Móricgát összekötő közút mellett. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 Mélyalmos Önetető/önitató 2 A telephelyen korábban folytatott tevékenység Mezei Jenő évtől fogva végez állattartó tevékenységet a telephelyen. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban ATI-KTVF) az engedélyes részére /2005. számon egységes környezethasználati engedélyt adott. Az ATI-KTVF a fenti számú határozat visszavonása mellett a telephelyre vonatkozóan /2008. számon kiadott, majd /2009. számon módosított egységes környezethasználati engedélyt adott, amely január 4. napjáig érvényes. Technológia ismertetése A telephelyen mélyalmos technológiával, 6-8 hetes turnusokban, 5 db istállóban történik a baromfinevelés/hízlalás. Az épületekben szalmával, faforgáccsal vagy kukoricaszárral almoznak. Az állatállomány naposcsibeként kerül beszállításra Állattartó épületek Épület jele Maximális férőhelykapacitás (db) Épület hasznos alapterülete (m 2 ) Fűtés módja Aljzat anyaga Etetés/itatás Technológia db brojler csirke 905,16 12 db 12 kw teljesítményű gázüzemű infra égő Vízzáró beton db brojler csirke 905,16 12 db 12 kw teljesítményű gázüzemű infra égő Vízzáró beton db brojler csirke 905,16 12 db 12 kw teljesítményű gázüzemű infra égő Vízzáró beton db brojler csirke 905,16 12 db 12 kw teljesítményű gázüzemű infra égő Vízzáró beton db brojler csirke 905,16 12 db 12 kw teljesítményű gázüzemű infra égő Vízzáró beton A telephelyen belüli egyéb létesítmények - 1 db 30,45 m 2 alapterületű szociális épület. - 1 db 432 m 2 alapterületű takarmánytároló, - 1 db 9 m 2 alapterületű állati hullatároló szín. Vízellátás A telephely vízellátását 1 db 28 m talpmélységű vízkút biztosítja, amelyre vonatkozóan az engedélyes /2005. számon kiadott, majd /2011. és /2013. számon módosított vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje december 31. napja. A lekötött vízkontingens 1960 m 3 /év. Monitoring rendszer A telephelyen 4 db figyelőkútból álló monitoring rendszer üzemel, amelyre vonatkozóan az engedélyes /2005. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje december 31. napja. Takarítás A takarítást az állomány elszállítását követően nagynyomású mosóberendezéssel végzik. A telephelyen az elmúlt 5 évben folytatott tevékenység ismertetése

3 3 Az ingatlanon baromfitenyésztő tevékenységet folytatnak. A benyújtott dokumentáció alapján az elmúlt 5 évben környezetszennyezés, havária nem következett be. Értékesítés: A telephelyről az elmúlt 5 évben értékesített állatok száma: Évek Szempontok Értékesített brojlercsirkék száma (db/év) Rotációk száma (db/év) Energiafelhasználás Az évenkénti energiamérleg az elmúlt 5 évben az alábbi táblázat alapján nem mutatott jelentős változást. Évek Szempontok Súlygyarapodásra fordított gázfelhasználás (m 3 /év) Súlygyarapodásra fordított áramfogyasztás (kw/év) Takarmányellátás A telephelyen állattartó épületenként 1 db silót alakítottak ki. A silók összeköttetése zárt vezetékeken keresztül valósul meg, így a telephely takarmányellátása egy betáplálási pontról megoldható. A felhasznált takarmánymennyiség az alábbiak szerint alakult: Évek Szempont Takarmány mennyisége (tonna/év) A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés Az 5 db állattartó épület mindegyikében db földgázzal üzemelő 12 kw/db teljesítményű Gazolex típusú gázinfra hősugárzó működik. A szociális épület fűtését 24 kw alatti hőteljesítményű gázkazánnal fűtik. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel.

4 4 Szellőzés-légtechnika Az épületekben számítógép által vezérelt szellőzőrendszer működik. A klímakomputer a külső és belső klimatikus viszonyok adataiból állattömeg függő az irányítja a megfelelő szellőztetési módot (hőmérséklet, páratartalom, stb.). A nyári kritikus időszakban párásítással, az épületekben evaporatív hűtés rásegítéssel biztosítják a betáplálásra kerülő friss levegő alacsonyabb hőmérsékletét. Épület azonosítója Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h,ventilátor) Ventilátor (db) Szellőzési mód Légbeejtő (db) Hűtés Számítógép által vezérelt evaporatív evaporatív evaporatív evaporatív evaporatív Takarmányozás A takarmány tartálykocsival lédig formában érkezik a telephelyre, tárolása a telephelyen található silókban történik. A silók légző csöve szűrővel felszerelt. A takarmánytároló silókból a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az állattartó épületek önetetőjéig. Trágyakezelés, trágyatárolás: A trágya kitárolása csak az állatok kiszállítását követően történik. A trágya a kitárolással egyidejűleg értékesítésre kerül. Tilalmi időszakban a meglévő trágyatároló műtárgyban helyezik el az almostrágyát. Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK A telephelyen keletkező állati hulla és almostrágya az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként tartják nyilván. Az állati hullát a telephelyen kialakított szilárd burkolatú, fedett helyiségben, 120 l-es szabványos, zárt edényekben gyűjtik ártalmatlanításra történő átadásig. A keletkező almostrágyát turnusváltásonként távolítják el az állattartó épületekből és mezőgazdasági termőföldön hasznosítják. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező melléktermékek, hulladékok gyűjtése, kezelése Az állatgyógyászati hulladékokat és a veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékokat a telepen belül fedett, zárt, beton padozatú gyűjtőhelyen, elkülönített gyűjtőedényekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra. A takarítás és fertőtlenítés során keletkező vegyszerrel szennyezett göngyölegeket elszállításig zárt, fedett helyiségben elkülönítetten gyűjtik, amit a forgalmazó cseregöngyölegként elszállít. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be, valamint gépjárműjavítást nem végeznek, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. A telephelyen veszélyes hulladékok az állatgyógyászati tevékenységből, az épületek fertőtlenítéséből származnak. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kommunális hulladékokat 110 l-es műanyag hulladékgyűjtő edényekben gyűjtik, amit szerződés alapján szállíttatnak el engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése

5 Hulladék Megnevezése Azonosító kód 5 További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék * állatgyógyászati hulladék * nincs nincs átadás engedéllyel rendelkezőnek Kommunális hulladék nincs nincs átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás Az engedélyes jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert az összefüggő lakott területtől távol, a legközelebbi védendő épületektől kb. 600 m-re helyezkedik el. Ebből adódóan a védendő épületek a közvetlen hatásterületen kívül esnek. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében elhaladó sz. út. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedésű, a szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához képest elhanyagolható mértékben néhány tized db-lel emeli csak a környezet zajterhelését. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízelvezetés A telepen keletkező, 90,40 m 3 /év mennyiségű kommunális szennyvizet közcsatorna-hálózatra juttatják. Az állattartó épületek takarítása során keletkező technológiai szennyvizet mobil búvárszivattyú segítségével a trágyaszarvasra locsolják. Csapadékvíz kezelés, elvezetés A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Trágyakezelés Az állattartás technológiája almostrágyás rendszerű. A nevelési ciklus során egyszer, az állomány elszállítása után hordják ki az istállóból a keletkezett trágyát. A trágyát az állattartó épületek végében lévő, 520 m 2 betonozott térrészre tolják ki, majd ezt követően mezőgazdasági területre szállítják. Tilalmi időszak alatt az almostrágya a meglévő 1600 m 3 maximális tárolási kapacitású trágyatároló műtárgyban helyezik el. A műtárgy alkalmas a 6 hónap alatt keletkező almostrágya mennyiség befogadására. A trágyatárolóhoz 1 db 80 m 3 kapacitású csurgalékgyűjtő akna kapcsolódik. A csurgalékvizet az almostrágyára visszalocsolják. A vizsgált időszakban a keletkezett mélyalmos trágya mennyiségének alakulása és kezelése: Év Keletkezett almos trágya mennyisége (kg/év) Keletkezett almos trágya mennyisége (m 3 /év) Kezelés, hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik.

6 6 A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A tárgyi ingatlan teljes egészében Natura 2000 területen található, a Natura 2000 területek kihirdetésekor már üzemelt, egységes környezethasználati engedélyezése évben indult. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése szerint: A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik. A tartástechnológiából keletkező hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. Az állatok takarmányozása külső vállalkozók által szállított zárt tartálykocsikban érkezve zárt vezetékrendszeren keresztül történik, ezáltal minimalizálva a csomagolási hulladék mennyiségének képződését. A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból: Az állattartó épületek automatizált szellőztetése az állatok részére az optimális életkörülmények kialakítását segíti, illetve hozzájárul a belső légtér alacsony hőmérsékleti tartományban tartásához, ami a bűzképződés szempontjából kedvező. A telephelyi állatállomány takarmányozása optimális beltartalmi összetételű száraz takarmánnyal történik, mely zárt rendszeren keresztül jut az állatállományig, ezzel is csökkentve a porképződést. A telephelyen a természetes és mesterséges szellőzés kombinációját alkalmazzák. A természetes szellőzés légbeejtőkön megoldott, ezzel is csökkentve a mesterséges ventilláció használatát. Az állattartó épületek csepegésmentes önitató-rendszerrel szereltek. A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból: A baromfitelepen alkalmazott technológiák zajvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek. Az épületek szellőztetőrendszerei alacsony zajteljesítményű ventilátorok. A zajkibocsátó berendezéseket rendszeresen szakcéggel szervízeltetik, az optimális működési állapot elérése érdekében. Az állatok etetése önetető rendszerrel történik. A telephelyre közlekedési eredetű forgalom csak nappal időszakban érkezik/távozik. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet közvetlenül az almostrágyára locsolják, így elfolyása kizárt. A meglévő trágyatároló műtárgy alkalmas a keletkező almostrágya 6 havi mennyiségének elhelyezésére. A telepen az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elmúlt 5 éves időszakban panaszbejelentés, rendkívüli esemény nem történt. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik: db brojler csirke 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

7 7 6. Az évi LIII. Törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során: Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: 18. A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. 19. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 20. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

8 8 21. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefon: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu): a levegő és a földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10., telefon: +36/76/ fax: +36/76/ , vizugy.bacs@katved.gov.hu): a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: +36/76/ , 76/ , fax: +36/76/ , bacs.titkarsag@katasztrofavedelem.hu): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ , titkarsag.bacs@dar.antsz.hu): az emberi egészség veszélyeztetése esetén, - az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c, telefon: +36/79/ , fax: +36/ 79/ , titkarsag@aduvizig.hu): rendkívüli vízszennyezés (felszíni, felszín alatti) esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 22. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 23. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 24. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 25. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 26. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Előírások 27. A jogszabályi előírás szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 28. A bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 29. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 30. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani.

9 9 31. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 32. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 33. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 34. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 35. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 36. A telep zöld felültét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 37. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a tartalmazza a bűzzel történő légszennyezés tilalmát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. előírása, a bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja az állattartótelep bűzkibocsátásának minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. Előírások A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI 38. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 39. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 40. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögésmentes konténerben kell gyűjteni. 41. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 42. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 43. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 44. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 45. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 46. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 47. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 48. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A rendelkező részben foglaltakat a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezése esetén a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény alapján tettük.

10 10 A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEMI VONATKOZÁSAI Előírások 49. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 50. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Előírások 51. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 52. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. Az október 31. és február 15. közötti tilalmi időszakban az almostrágya termőföldre történő kihelyezése tilos. 53. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét folyamatosan ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Az első összefoglaló jelentés beküldésének határideje: március 31., az éves jelentés részeként. 54. A telephelyen keletkező tárgya keletkező mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni és a felügyelőségnek be kell mutatni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 55. Alapállapot-jelentést kell készíteni a telephelyre vonatkozóan, amelynek részeként a földtani közegre vonatkozóan a vizsgálatokat a következő komponensekre kell elvégezni: ammónia, nitrát, és vezetőképesség. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: augusztus 31. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Favir) 10. (1) bekezdés b) alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A padozat vízzáróságára vonatkozó előírásunkat a Favir 10. -ban foglaltak értelmében tettük. A trágyára vonatkozó nyilvántartással igazolható, hogy a trágya jogszabályoknak megfelelő kezelése biztosított, a telephely földtani közegének veszélyeztetettsége nem áll fenn. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. (1) bekezdése, a 20/A. (4) bekezdése, a 20/A. (6) bekezdése és a 20/A. (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapotjelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása.

11 A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 11 Előírások 56. Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 57. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zaj- terhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - a tűzesetek. 58. A karbantartást rendszeresen kell végezni. 59. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. 60. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. A TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Előírások 61. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 62. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 63. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 64. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 65. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre történő benyújtásával igazolni kell, hogy a földtani közegben környezeti kár nem következett be. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások 66. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani felügyelőségünkre 2 példányban. A dokumentáció benyújtásának határideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. 67. Eleget kell tenni az üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 68. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

12 12 A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása. A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. A telephely üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése, illetve a 2. sz. melléklet 11. pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE Előírások 69. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 70. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 71. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 72. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 73. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 74. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 75. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 76. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 77. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. KÜJ, KTJ; A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás évente március 1.

13 13 Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. évente március 31. Földtani közeg védelme: - Padozat repedezettségének ellenőrzése - Trágya nyilvántartás Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések Energiahatékonysági belső audit 5 évente A felülvizsgálati dokumentáció részeként Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

14 14 A szakhatóságok előírásai: * 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének BKR/001/ /2014. számú állásfoglalása: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által megküldött egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak alapján Mezei Jenő 6120 Kiskunmajsa, Ötfa 118. szám alatti székhelyű egyéni vállalkozó, Jászszentlászló, legelő dűlő 10. szám (0132/56 hrsz.) alatti baromfitelepre a /2008. számon kiadott és a /2009. számon módosított egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához, a benyújtott dokumentáció alapján, közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével, amely légszennyezést okoz, vagy határértéken felüli légszennyezettséget idéz elő. 2. Az üzemi létesítményből származó zaj a védendő homlokzatoknál nem haladhatja meg a vonatkozó határértékeket. 3. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. 4. A keletkezett trágya termőföldön történő elhelyezése a vonatkozó jogszabályban foglalt tilalmi időszakban (november 15- től február 15-ig) nem lehetséges, ennek figyelembevételével kell a kitrágyázást ütemezni. 5. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 6. A veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 7. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság BKF/01/4086-1/2014. számú állásfoglalása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága - mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresése és a mellékelt dokumentáció (készítette: AQUADEUS Környezetmérnöki Vállalkozás 6400 Kiskunhalas, Semeilweis tér 3., készült: hó) alapján T A L A J V É D E LMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSÁT adja Mezei Jenő (6120 Kiskunmajsa, Ötfa 118.) képviseletébe az AQUADEUS Környezetmérnöki Vállalkozás részére, a Jászszentlászló Legelő dűlő 10. (0132/56) alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének 5 éves felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásához. A beküldött dokumentáció alapján a baromfitelep működése talajvédelmi szempontból nem kifogásolható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 3. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 958-2/2014/VH. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére Mezei Jenő (6120 Kiskunmajsa, Ötfa 118.) Jászszentlászló, Legelő dűlő 10. szám (0132/56 hrsz.) alatti ingatlanon meglévő baromfitelepe egységes környezethasználati engedélye 5 éves felülvizsgálata tárgyban indult eljárásban az alábbiak szerint: szakhatósági hozzájárulásomat megadom 1. A tevékenységgel nem okozhatják a felszín alatti víz (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 2. A tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és műszaki védelemmel folytatható. 3. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. 4. A telephely vízilétesítményeit a vízjogi üzemeltetési engedélyekben megadottak szerint kell üzemeltetni. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.