A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2014. Ügyintéző: Lovrityné Kiss Beáta Berényi Anita Tóth Éva Balatonyi Zsolt Lovászi Péter dr. Barka Dóra Tárgy: HUNGERIT Zrt, Kiskunfélegyháza egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A HUNGERIT Zrt. (6600 Szentes, Attila u. 3.) részére a november 20-án benyújtott egységes környezethasználati engedély iránti kérelem alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Kiskunfélegyháza, VII. Csanyi út 036/24 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. a) pont: nagy létszámú állattartás, intenzív baromfi-vagy sertéstenyésztés, több mint férőhely baromfi számára szerinti tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: HUNGERIT Zrt. Engedélyes székhelye: 6600 Szentes, Attila u. 3. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. a) pont: nagy létszámú állattartás, intenzív baromfi-vagy sertéstenyésztés, több mint férőhely baromfi számára Tevékenység folytatásának helye: Kiskunfélegyháza, Csanyi út 036/24 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 Cégbejegyzés szám: Cg Férőhelyszám: db broiler csirke, vagy db pecsenyekacsa Éves kibocsátás: db broiler csirke, vagy db pecsenyekacsa A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: ,73 Y: ,43 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Zala Izabella Székhelye: 6721 Szeged, Osztróvszky u Jogosultsági okiratának száma: 06/1009. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény elhelyezkedése A baromfitelep Kiskunfélegyházától DK-re, külterületen található, mely a Csanyi útról közelíthető meg. Összefüggő lakóterülettől kb. 5 km távolságra helyezkedik el. A telep szomszédságában mezőgazdasági művelés alatt álló területek, ill. ipari üzemek találhatók. A legközelebbi lakóingatlan Ny-i irányban 180 m-re, a lakóépület m-re van. Technológia ismertetése: A telepen folyó tevékenység a baromfinevelés, zárt szabályozott környezetű istállókban történik, mely a baromfi számára olyan tartástechnológiai körülményeket (fényt, levegőt, hőmérsékletet stb.) biztosít, melyek lehetővé teszik az optimális termelési feltételeket. A zárt, ablak nélküli istállók jól szigeteltek, a világításuk és a szellőztetésük mesterséges. A pecsenyekacsa- és brojlercsirke hizlalás az állomány napos korától az értékesítésig ugyanabban az épületben folyik. A piaci igényektől függően kerül meghatározásra, hogy adott időben melyik faj hizlalása történik, de egy időben csak egy faj van a telepen. Évente 6 turnus jellemző. A baromfinevelés 4 db épületben, de 5 db nevelőtérben történik. A III. és IV. istálló egy közös, középen elválasztott épületben helyezkedik el. A telepi rekonstrukciót követően a meglévő 5 istálló mellé 6 db újat terveztek, de azok nem kerültek megépítésre, és a jövőben sem tervezik azok létesítését. Az állattartó épületek: Istálló I-V. sz. istálló Férőhely száma (db/5 nevelőtér/turnus) Állatok benntartózkodási ideje (nap/év) Brojler csirke: Brojler: 42 nap/ciklus Pecsenyekacsa: A telephely termelési adatai évben: Termelési adatok: Termelési adatok Előállított élőáru brojler csirke (db/év) Előállított élőáru pecsenyekacsa (db/év) Előállított élőáru összesen (kg/év) Felhasznált anyagok: Adatok Takarmány (t/év) ,99 892, Állatgyógyászati anyag (kg/év) Szalma (t) ,9 258, Takarító, fertőtlenítőszer (kg/év) Itatóvíz (m 3 /év) A telephely energiafelhasználása évben: Adatok Földgáz (m 3 /év) Fajl. gáz (MJ/kg nevelt élőáru) 6,21 3,14 5,75 3,83 2,15 Elektromos áram (kw) Fajl. energ. (kwh/kg nevelt élőáru) 0,59 0,38 0,24 0,23 0,14 Vízhasználat (m 3 /év) A telep elektromos energia ellátása önálló transzformátor állomásról történik. A hálózati áramellátás kimaradása esetén aggregátor biztosítja a teljes telep elektromos energia ellátását. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés, klimatizálás, légtechnika: A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem üzemel.

3 3 A szociális épület melegvíz ellátását hőtárolós gázbojlerről, míg a fűtést gázkazánról látják el. Istállók fűtése: Az állattartó épületekben gázüzemű infrasugárzókkal fűtik az alom meghatározott területét, amely a kívánt komfortérzetet biztosítja az állatok számára. Istálló Fűtési mód Fűtőberendezés teljesítménye (kw/berendezés) Berendezés darabszáma I. V. sz. istálló gáz-infrasugárzó 11, / ól Istállók szellőztetőrendszere: A megfelelő hőmérsékletű levegő biztosítása érdekében minden istállóra hűtő vízpanelt szereltek. Mivel a szellőztetés célja évszakonként teljesen eltérő, mesterséges szellőztetéssel biztosítják a megfelelő minőségű levegőt. Az ólakban keresztszellőzést és alagútszellőzést alkalmaznak. Keresztszellőzést elsősorban az előneveléskor, illetve a téli időszakban használnak, ehhez a levegőt a légbeejtő nyílásokon biztosítják. Ezek nyílását a vákuumérzékelő automatikusan a beállított értékhez igazítja. A ventillátorok és légbeejtők összehangolt működését a hőmérséklet-érzékelő automatika biztosítja, mely érzékeli az istállóban tapasztalható hőmérsékletet, a fűtés és hűtés mértékét, ill. a vákuumot. Az istálló klímáját az automatika tartja fenn. Istálló Ventilátorok maximális légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor (db) Szellőzési mód Légbeejtő mérete (cm) Légbeejtő (db) I alagút 20,32 x 147,32 31 II alagút 20,32 x 147,32 31 III kereszt 20,32 x 147,32 54 IV kereszt 20,32 x 147,32 28 V alagút 20,32 x 147,32 24 Az istállókban található ventilátorok teljesítményei méretek szerint: Istálló Ventilátorok légszállító Ventilátor összesen (db) teljesítményei (m 3 /h) I. 2 db db II. 2 db db III. 13 db IV. 7 db V. 2 db db Takarmányozás: Telepítés előtt néhány órával az itatókat feltöltik teremhőmérsékletű min. 25 C-os vízzel. Az istállókban alkalmazott szelepes itatókat már napos kortól tudják használni az állatok az itatórendszer megfelelő szintre történő beállítása esetén. A nevelőterekbe beépített etetőrendszer tányérjait a betelepítendő állomány magasságát figyelembe véve állítják be. A rendszer feltöltése a takarmánysilókból automata behordóval történik. Az állomány 1 2 hetes koráig a takarmányszükségletet heti rendszerességgel, a kifejlett egyedek etetéséhez szükséges tápot napi gyakorisággal szállítják az etetősilókba. A tárolókból zárt csővezetéken keresztül, a takarmánybehordó továbbítja az etetővonalakra a tápot. A silók feltöltésekor kiszorított levegő portartalmát beépített szűrők felfogják. Almos tartástechnológia, trágyatárolás A baromfiállomány almozása mélyalmos eljárással történik. A telepen használt alom: 3 5 cm-es darabokra szecskázott szalma. A nevelési technológia során szükség szerinti a ráalmozás. A keletkező almos trágya éves mennyiségét alapvetően az állatlétszám határozza meg. A turnusváltást megelőzően az ólak takarítása során az almos trágya kihordása 2 3 nap alatt történik, és a telepről azonnal elszállítják. A telepen almos trágyatárolás nincs. Járműforgalom hatása a levegőre: A telepre az állatok be- és kitelepítése, a takarmány, a szalma beszállítása, valamint a turnusok végén az istállókból az almos trágya elszállítása közúton, tehergépjárművekkel történik.

4 4 Az istállók fertőtlenítését követően a napos állatokat néhány nap alatt betelepítik. Az állatokat és az etetéshez szükséges takarmányt 24 tonnás tartálykocsival szállítják a helyszínre. Az állomány 1 2 hetes koráig a takarmányszükségletet a HUNGERIT Zrt. érdekeltségében lévő szentesi takarmánykeverőből heti rendszerességgel, a kifejlett egyedek etetéséhez szükséges tápot napi gyakorisággal szállítják az etetősilókba. Védelmi övezet A HUNGERIT Zrt. kiskunfélegyházi baromfitelepének /2008. számú egységes környezethasználati engedélye az újonnan épülő 6 db istálló oldalfalaitól számított: 500 m-ben állapította meg a védelmi övezetet. Az eltelt időszakban a 6 db új istálló nem épült meg, és nem is tervezik megépíteni, ezért a védelmi övezet megállapítása nem indokolt ben dr. Béres András szakértő az 5 istállóval működő telephely hatásterületét kevesebb, mint 300 m-ben állapította meg. A szakértői vélemény elkészítése óta új istálló nem épült, viszont a tartástechnológiát korszerűsítették. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A HUNGERIT Zrt. telephelye Kiskunfélegyháza külterületén, összefüggő lakóterülettől kb. 5 km-re, a Zöldmező lakópark legközelebbi lakóépületétől kb. 250 m-re, Gmg-1 környezetben, a Központimajor 036/24 hrsz. alatti ingatlanon helyezkedik el. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szellőztetést biztosító ventillátorok, silók feltöltéséből eredő zaj és a szállítási tevékenység (takarmány és az állatállomány be- és kiszállítása, almostrágya elszállítása). A telephely a Csanyi útról közelíthető meg, mely a 451. számú másodrendű főúthoz csatlakozik. A telephelyen és annak környezetében a Zaj és Oktatás Kft október 15-én nappali és éjszakai órákban műszeres zajmérést végzett, mely alapján elkészített jegyzőkönyv másolata az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához került csatolásra. A telephelyről kibocsátott üzemi zaj, illetve a telep működéséhez kapcsolódó közúti zaj nem okoz határértéket meghaladó vagy zavaró zajterhelést a környezetben. A telep zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterülete a helyszíni zajmérésekre alapozva került kijelölésre, melyen zajtól védendő létesítmények vannak. A közvetlen zajvédelmi hatásterület nagysága a legközelebbi lakóingatlanok irányába 250 m. A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK Vízellátás A vizsgálati időszakban a következő vízhasználat adódott a telephelyen. Adatok Vízhasználat (m 3 /év) Jellemző vízhasználatok A telep önálló vízellátó rendszerrel nem rendelkezik, az üzemeltetéshez szükséges vízellátás a BÁCSVÍZ Zrt. Kiskunfélegyházi Üzemmérnöksége általi szolgáltatással továbbra is közüzemi vízhálózatról biztosított. A ténylegesen felhasznált víz mennyiségének mérését a hálózati bekötővezetékre szerelt, hiteles vízóra biztosítja. A telep jellemző vízhasználata a következő - Szociális vízhasználat: 190 m 3 /év - Állatok itatási vízhasználata: Max kapacitásnál ( pecsenyekacsa/turnus): m 3 /év Átlagos betelepítés ( brojlerkacsa/turnus): m 3 /év - Ólak takarítási vízigénye (10 db baromfinevelő ól): 110 m 3 /év - Konténermosás vízszükséglete: 20 m 3 /év - Kerékfertőtlenítő vízpótlása: 20 m 3 /év Összesen max kapacitáskihasználás mellett: m 3 /év Szennyvízkezelés, elhelyezés Szociális szennyvíz A szennyvíz gyűjtése a szociális épület mellett levő, vízzáróan kialakított, 10 m 3 -es vb. aknában történik. A szociális szennyvíz a szentesi szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra a Szentesi Víz- és Csatornamű Kft.-vel kötött megállapodás szerint. Az ólak takarítása során keletkező szennyvíz: Az állattartó épületek vízzáróan kiképzett beton aljzatosak, melyeket turnusváltásonként az alomanyag eltávolítását követően, víztakarékos, nagynyomású mosóberendezéssel takarítanak. A mosás során összefolyó szennyvizeket az ólakból zárt csővezetéken keresztül vezetik a szennyvízgyűjtő aknákba. Turnusváltásonként végzett takarítás során hozzávetőlegesen 18 m 3 szennyvíz keletkezik, így az évenkénti 6 turnus figyelembevételével az ólak mosásakor keletkező éves szennyvízmennyiség 110 m 3 /év.

5 5 Az ólak takarítása során keletkező szennyvíz, a turnusváltásokat követően az almos trágyával kerül felitatásra a kitrágyázást megelőzően. Konténermosás szennyvize, és a kerékfertőtlenítő használt vize: Az elhullott állatok tárolására használt konténereket az ürítést követően nagynyomású berendezéssel kitisztítják, fertőtlenítik, majd a használt vizet az istállóépületeknél levő vb. szennyvízgyűjtő aknába gyűjtik. A kerékfertőtlenítőből az elhasznált vizet szükség szerint szállítják a szennyvízgyűjtő aknákba. A konténermosás során keletkező szennyvíz mennyisége hozzávetőlegesen 20 m 3 /év, míg a kerékfertőtlenítőből származó használt víz mennyisége a párolgás következtében minimális, mintegy 3-5 m 3 /év mennyiségben adható meg. A konténermosás során keletkező és a kerékfertőtlenítőből származó szennyvizek a turnusváltásonkénti kialmozáskor az almos trágyával kerülnek felitatásra. Csapadékvíz elvezetés Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvizek az ingatlan be nem épített területrészein szikkadnak el. Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Trágyakezelés A vizsgált időszakban keletkezett trágya mennyiségi adatok: Megnevezés Mg-i területen hasznosított (kg/év) ATEVSzolg Zrt.-nek átadott (kg/év) A betonozott aljzatú baromfinevelő ólakban (4 db épületben, 5 nevelőtérben) mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. Az átlagosan 42 nap nevelési idő alatt a ráalmozás szükség szerint történik. Az állati ürüléket és a szalma alomanyagot magába foglaló trágyát a turnusváltások alkalmával az épületekből kihordják, szállító járműre rakodják és az ATEVSzolg Zrt. telephelyére, szállíttatják el feldolgozásra (komposztálási segédanyag), illetve mezőgazdasági hasznosításra értékesítik. A telephelyen még átmeneti trágyatárolás, -kezelés sem történik. A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer, érzékenységi kategóriák A baromfitelep által érintett ingatlan (Kiskunfélegyháza 036/24 hrsz.) a felszín alatti vizek védelme szempontjából a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny kategóriába sorolt. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. d) pontja szerint nitrátérzékeny terület a külön jogszabály szerint egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telep. A telephelyet érintően és annak környezetében védett vízbázis terület nincs kijelölve. A HUNGERIT Zrt. az állattartási tevékenysége a talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 3 db monitoring kutat üzemeltet a telepen. A figyelő kutak vonatkozásában a HUNGERIT Zrt. érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély száma /2008., az engedély érvényessége december 31. A mintavételek éves gyakorisággal történnek. A lokális talajvízmozgás meghatározó iránya ÉNy-ról DK-re mutat, a Félegyházi vízfolyás irányába. 1. sz. kút: a telephelyen kívül, az É-i elhelyezkedésű baromfinevelő épülettől É-i irányba, mintegy 100 m távolságra, mezőgazdasági művelés alatt álló területrészen (kontrolkút), 2. sz. kút: telephelyen belül a baromfinevelő ólak között, 3. sz. kút: telephelyen belül az egymással szembenálló baromfinevelő épületektől D-i irányba mintegy 60 m távolságra, mezőgazdasági művelés alatt álló területrészen van. Az elmúlt évek laborvizsgálati jegyzőkönyveinek értékelése 1. sz. monitoring kút Elhelyezése a telephelyen kívül a talajvíz áramlásával ellentétes irányban, mezőgazdasági művelés alatt álló területen történt. A laborvizsgálati eredményeket értékelve a 2010-es évtől a KOI; nitrát, szulfát komponensek koncentrációjának jelentősebb emelkedése, és ezen komponensekkel összefüggésben a vezetőképesség értékének emelkedése volt megfigyelhető. A mintavételi jegyzőkönyvben feltüntetett, helyszíni mérésekből kitűnik, hogy a év csapadékos időjárásának köszönhetően a talajvízszint is jelentősen megemelkedett (2009. évben -3,56 m; évben -1,19 m), melynek következtében a mű- és szerves-trágyázott földterületről a csapadék szerves anyagokat, szervetlen tápsókat moshatott a talajvízbe. 2. sz. monitoring kút A telephely központi részén, a baromfinevelő épületek között elhelyezett monitoring kút a korábban feltárt szulfát és nitrát szennyezés központjában került elhelyezésre. A vizsgálati eredmények alapján a szulfát évig nem mutatott B szint feletti szennyezést, a nitrát koncentrációja a és években már határérték alatti eredményt mutatott, majd a évben mindkét komponens koncentrációja jelentősen megemelkedett, mely valószínűsíthetően a telephelyen kívüli É-i területrészről a talajvízzel beáramló háttérszennyezés elérésnek

6 6 köszönhető. A 2. sz. kútban mért szennyezés külső területről történő beáramlását valószínűsíti, hogy friss szennyezettségre utaló egyéb szennyező komponensek (KOI, ammónium) nem mutatkozott határérték felett. 3. sz. monitoring kút A HUNGERIT Zrt. korábbi telephely fejlesztési terveit is figyelembe véve a 3. sz. figyelőkút telepítésére a baromfinevelő épületektől D-re, mintegy 60 m távolságra került sor az ingatlanhatáron belül. A kúttal érintett területet a HUNGERIT Zrt. műveli, a laborvizsgálati eredmények szulfát és nitrát komponensek vonatkozásában a évtől növekvő tendenciát mutatnak, melynek valószínűsíthető oka, hogy a talajvízszint adatok az 1. sz. kúthoz hasonlóan a évre érték el maximumot, melynek köszönhetően az intenzív mezőgazdasági művelésnek köszönhetően a szennyező komponensek a csapadékkal a talajvízbe jutottak. Ehhez az indukáló tényezőhöz adódik a telephely É-i oldalán levő szintén mezőgazdasági művelés alatt álló területről a talajvízzel beáramló szennyezés, mely hatások összegződve adják a 3. számú kútban mért jelentős nitrát, szulfát szennyezést. Az 1990-es években a volt tulajdonos, az Új Élet Kft. a telephelyen szarvasmarha-karámot tartott fenn. A szennyezés forrását felszámolták, az istállók aljzatát lebetonozták, szigetelték. A baromfinevelést azóta zárt technológiában folytatják, így a szennyezés utánpótlás a tevékenységből adódóan megszűnt. A telephelyi tevékenységet, valamint a határérték felett mért nitrát, szulfát komponensek koncentrációit, azzal összefüggésben levő vezetőképességet figyelembe véve a monitoring rendszer üzemeltetése továbbra is indokolt. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A Kiskunfélegyháza, VII. Csanyi út 036/24 hrsz. alatti baromfitelepen a felülvizsgálati időszakban keletkezett hulladékok: Megnevezés hulladékká vált állati szövetek (kg/év) EWC gyógyszerek csomagolóanyagai (kg/év) EWC * laborvegyszer (kg/év) EWC * mg-i területen hasznosított trágya (kg/év) EWC ATEVSzolg Zrt.-nek átadott trágya (kg/év) EWC Az állategészségügyi jogszabályok szerint mellékterméknek minősülő állati hullákat orvosi vizsgálatot követően szilárd burkolaton elhelyezett fedeles konténerekben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A telep állatállományának gyógyszeres kezelését a szerződött állatorvos végzi. A kezelések során keletkező állatgyógyászati hulladékot a kezelést végző állatorvos gyűjti össze és gondoskodik kezelésükről, ezért a telephelyen állatgyógyászati hulladék gyűjtés nem történik. Az állatállomány kezelése során keletkező kiürült csomagolási hulladék a hullatároló épületben 25 literes zárható fémhordóban biztosított. Az összegyűjtött szennyezett göngyöleget veszélyes hulladékként gyűjtik, és engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adják át ártalmatlanításra. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékot zárt hulladékgyűjtő konténerben gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése Azonosítási szám Veszélyes hulladékkal szennyezett csomagolóanyagai * Települési szilárd hulladék További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek Hulladék nyilvántartás: A telephely üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van.

7 TERMÉSZET-, 7 ÉS TÁJVÉDELEM A telephely országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, védett természeti értéket nem érint. A tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. BAT-nak való megfelelés: Minden nevelőtérben automatizált takarmányozási rendszer működik, ami minden baromfi számára, az életkorának, állapotának, súlyának megfelelő összetételű és mennyiségű takarmányt juttat ki. Az ólak tetőszerkezete szigetelt. A Kft. az állatok etetéséhez a takarmányt és a szükséges kiegészítőkkel történő ellátását a saját keverőüzemében állítja elő. Az etető, itató berendezések a legkorszerűbbek, amelyek biztosítják, hogy az alomra táp és ivóvíz ne kerüljön. Ennek eredményeként a nevelőtér levegőjének ammónia koncentrációja minimális. A szellőztető és hűtő-fűtőrendszerrel számítógép vezérlésű a mindenkori időjárási viszonyoknak és az állatállomány életkorának megfelelő hőmérsékletet biztosítja. Az épületekből származó bűzkibocsátások csökkentését szolgálja a megfelelő összetételű takarmánykeverék használata. Az istállókból a turnusok végén, gépi úton kitermelt almos trágyát azonnal gépjárműre rakják, és a telepről elszállítják. A telepen almos trágya tárolás nincs. A telephely környezetében lévő fasorok kedvező hatással vannak a levegőminőségre. Az állattartó épületekben számítógépvezérelt, automata szellőztetési rendszer működik, melyhez evaporációs hűtés kapcsolódik. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik, mosáskor nagynyomású, víztakarékos berendezést alkalmaznak. A belső szállítást az építmények részben árnyékolják a környezet felé. A szellőztetési technológiában alacsony zajteljesítményű ventillátorok üzemelnek, a ventillátorok vezérlése automatikus, ezért a zajkibocsátás effektív idejét a technológiai minimum követelmények szabályozzák. A belső szállítást az építmények részben árnyékolják a környezet felé. A telepen korszerű, folyás- és csepegés-mentes itatórendszert alkalmaznak, így az állatállomány igényeinek megfelelő mennyiségű vízhasználat merül fel. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik, melyhez víztakarékos, nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak, melynek következtében a telep vízhasználati mennyisége várhatóan nem fog csökkenni. A trágya hasznosítása, annak magas beltartalmi értékeit figyelembe véve tápanyagpótlási, a talaj, termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartási céljával történik. A telepen keletkező hulladékok szelektált gyűjtése biztosított, elősegítve a hasznosítható hulladékok újrafeldolgozását, illetve a szelektált gyűjtéssel biztosított a veszélyes hulladék minimalizálása. Az elmúlt időszakban a baromfitelepen folytatott tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszbejelentésről az üzemeltetőnek és a felügyelőségnek tudomása nem volt. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik db broiler csirke/turnus, vagy db pecsenyekacsa/turnus db broiler csirke/év, vagy db pecsenyekacsa/év 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

8 8 5. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ezen az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

9 Indokolás: 9 - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/ , 76/ , fax: 76/ ): tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ): az emberi egészség veszélyeztetése esetén. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. LEVEGŐVÉDELEM Előírások: 23. A tevékenység végzése során, a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 24. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 25. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 26. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a megfelelő műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 27. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni.

10 Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 29. A szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 30. A trágya ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani, vagy zárt trágyatárolóba kell elhelyezni. 31. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 32. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 33. A telep zöld felültét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 34. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja az állattartótelep bűzkibocsátásának minimalizálását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. Előírások: 35. Zajkibocsátási határértékek az alábbiak: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Ingatlan helyrajzi száma Közterület elnevezése Házszám A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása 6212 Mészöly Gy. u Egylakásos épületek 6213 Mészöly Gy. u Egylakásos épületek 6215 Mészöly Gy. u Egylakásos épületek 6216 Mészöly Gy. u Egylakásos épületek 6217 Mészöly Gy. u Egylakásos épületek A zajkibocsátási határérték, db Nappal Éjjel 6-22 óráig óráig A zajkibocsátási határértékeknek a védendő épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük. 36. A telephelyeken üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephelyek alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 37. A telepek zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos Indokolás: A zajvédelmi előírások felülvizsgálását, módosítását szükségessé tette, hogy a /2008. számú egységes környezethasználati engedély kiadása óta a zajvédelmi jogszabályok megváltoztak. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a zajterhelési és a zajkibocsátási határértékek teljesülnek, ezért a telephely üzemelésének zajvédelmi akadálya nincs. A telephely hatásterületének határa a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rend. 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen található zajtól védendő objektumokra a zajkibocsátási határérték az egységes környezethasználati engedélyben megadásra került. A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. (1) bekezdésén és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. KvVM r. 1. sz. mellékletén alapul. A telephely zajhelyzetének megváltozása esetén a 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt kell benyújtani felügyelőségünkre, mely alapján, a zajkibocsátási határérték változtatásának szükségességét meg kell vizsgálni.

11 11 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Előírások: 38. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. A szociális szennyvíz elszállítására vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni. 39. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló hatályos rendeletben megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 40. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló hatályos rendeletben a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát(PO4 3- ) [µg/l] 500 K2 Nitrát [mg/l] 50 K2 Nitrit [µg/l] 500 K2 Ammónium [µg/l] 500 K2 41. A területek nitrát érzékenysége miatt a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó hatályos rendelet előírásait be kell tartani. 42. Trágyát termőföldre kihelyezni október 31-től február 15-ig tilos. Indokolás: A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. Előírások: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 43. A telep átalakítása, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 44. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 45. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 46. Az engedélyes köteles a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről rendelkező jogszabály szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 47. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni. 48. Az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a mindenkor hatályos hulladékról szóló törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás: A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. szerint A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet., ezért az engedélyesnek nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége van. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.

12 Előírások: 12 A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA 49. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 50. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 51. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 52. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre történő benyújtásával igazolni kell, hogy a földtani közegben és a felszín alatti vizekben a tevékenységből származó környezeti kár nem következett be. Indokolás: A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 53. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 54. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 55. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 56. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 57. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 58. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 59. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 60. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 61. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048

13 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése 13 Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás évente március 1. Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok - technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. - Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. - Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. évente március 31. Vízvédelem: - Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás - Trágya keletkezésére vonatkozó adatok Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések Energiahatékonysági belső audit 5 évente A felülvizsgálati dokumentáció részeként Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglalója eseti eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Indokolás Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.