B Á CS-KISK U N M E GY EI K O RM Á NYHIVATAL K E CSK EMÉTI J ÁRÁSI H I VATALA

Átírás

1 B Á CS-KISK U N M E GY EI K O RM Á NYHIVATAL K E CSK EMÉTI J ÁRÁSI H I VATALA Ikt. szám: BK-05/KTF/ /2019. Ügyintéző: dr. Megyesi Dániel Budai Szilvia/ Dobák József dr. Bán Attila, Kormos Tamás, Privitzer Jenő, Szvorényi Dorottya, Molnár Andrea, Magyar Éva Telefon: +36 (76) , +36 (76) Hivatali kapu: JH03KMTKTF KRID azonosító: Tárgy: egységes környezethasználati engedély öt éves felülvizsgálata eljárást lezáró döntés H A T Á R O Z A T A BARCOMP Kft. (székhely: 6600 Szentes, Attila u. 3., fióktelep: 6078 Jakabszállás, Sántamajor 1., adószám: ) által május 31-én előterjesztett egységes környezethasználati engedély öt éves felülvizsgálati kérelme és a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi előírások betartása mellett e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adunk a Jakabszállás, Sántamajor 1. (0158/129 hrsz.) szám alatti fióktelepre, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. a) pontja szerinti [ Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára ] tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: BARCOMP Kft. Engedélyes székhelye: 6078 Jakabszállás, Sántamajor 1. Tulajdonos megnevezése: HUNGERIT Zrt. Tulajdonos székhelye: 6600 Szentes, Attila u. 3. KSH száma: Engedélyes KÜJ száma: Telephely KTJ száma: KTJ IPPC : NOSE-P kód: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Jogi és Hatósági Nyilvántartó Osztály Cím: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf / , kornyezetvedelem@bacs.gov.hu Hivatali kapu: JH03KMTKTF; KRID azonosító:

2 2 EKHE besorolás: A R. 2. sz. melléklet 11. a) pontja Megnevezése: A R. 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára). Folytatásának helye: 6078 Jakabszállás, Sántamajor 1. hrsz.: 0158/129. Súlyponti EOV koordinátái: X = m Y = m Kapacitása: db brojler csirke TEÁOR 2008 besorolása: TEÁOR: baromfitenyésztés A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző(k) adatai: Készítő/témafelelős: Neve: Zala Izabella, környezetvédelmi tervező/szakértő e.v. Szakértői jogosultságai: SZKV-hu/06/1009/H-2297/11, SZKV-le/06/1009/H-2297/11, SZKV-vf/06/1009/H-2297/11, SZKV-zr/06/1009/H-2296/11. Székhelye: 6753 Szeged, Veres Péter u. 35. Zajvédelem: Neve: Szakértői jogosultságai: Lengyel György, zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök SZKV-zr/06/0981/H-2072/10. A LÉTESÍTMÉNY HELYE, JELLEMZŐI: Létesítmény helye: Jakabszállás Magyarország DK-i részén, az Alföldön található. Közigazgatásilag Bács-Kiskun megyéhez tartozik, a megyeszékhelytől mintegy 20 km-re fekszik. A Barcomp Kft. baromfitelepe a településtől É-ra 1500 m-re található. A külterületi fekvésű telepet mezőgazdasági művelésű területek határolják. Anyagmérleg évre vonatkozóan: Megnevezés év év év év év Felhasznált takarmány (t) , , ,96 Vízfogyasztás (m 3 ) Felhasznált alom (t) , ,25 Keletkezett trágya (t) 1 367, , , Energia- és vízfelhasználás évre vonatkozóan Megnevezés Felhasznált mennyiség év év év év év Villamos energia felhasználás (kwh) Földgáz felhasználás (m 3 /év) Itatóvíz (m 3 /év)

3 3 Állati melléktermék megnevezése Az elmúlt 5 évben keletkezett állati melléktermékek mennyisége év (t) év (t) év (t) év (t) év (t) Állati hulla 41,218 61, ,746 75,274 52,015 Az elmúlt 5 évben keletkezett hulladékok mennyisége Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Azonosító kód év (kg) év (kg) év (kg) év (kg) év (kg) * A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Technológia: A telepen folyó tevékenység a baromfinevelés, zárt szabályozott környezetű istállókban történik, mely a baromfi számára olyan tartástechnológiai körülményeket (fényt, levegőt, hőmérsékletet stb.) nyújt, amelyek lehetővé teszik az optimális termelési feltételeket. A zárt, ablak nélküli istállók jól szigeteltek, a világításuk és a szellőztetésük mesterséges. A pecsenyekacsa- és brojlercsirke hizlalás az állomány napos korától az értékesítésig ugyanabban az épületben folyik. A piaci igényektől függően kerül meghatározásra, hogy adott időben melyik faj hizlalása történik, de egy időben csak egy faj van a telepen. Az állattartó épületek vízzáró beton aljzattal épültek, melyeket turnusváltásonként az alomanyag eltávolítását követően, víztakarékos, nagynyomású mosóberendezéssel takarítanak. A mosás során összefolyó szennyvizeket csatornán keresztül vezetik az ólak között telepített 4,33 m 3 -es vb. aknákba. Az ólak takarítása során ~150 m 3 /év mennyiségű szennyezett víz keletkezik, mely az ólak takarítása során keletkező magas SZÁA tartalmú (60-70%) almostrágyával kerül felitatásra. Trágyás szennyvíz elszállítás a telepről nem történik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI VONATKOZÁSAI Tartástechnológia, állattartó épületek Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, szálló por, valamint önálló csoportként az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűz. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés, hőenergia termelés A telephelyen nincs bejelentés köteles hőtermelő berendezés. Az állattartó épületekben gázüzemű infrasugárzókkal fűtik az alom meghatározott területét, amely a kívánt komfortérzetet biztosítja az állatok számára, a berendezések hőteljesítménye egyenként 11,5 kw. A szociális épület melegvíz ellátását Hajdú HS 120 KF típusú hőtárolós gázbojlerről, míg a fűtést FÉG C21-es kéményes gázkazánról látják el.

4 Épületek azonosítója alapterülete (m 2 ) I. sz. istálló II. sz. istálló III. sz. istálló IV. sz. istálló V. sz. istálló VI. sz. istálló VII. sz. istálló VIII. sz. istálló IX. sz. istálló X. sz. istálló Telep összesen: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: Brojler: állatférőhely Fűtési mód száma (db/istálló) Meglévő épületek gázinfrasugárzó gázinfrasugárzó gázinfrasugárzó gázinfrasugárzó gázinfrasugárzó gázinfrasugárzó Fűtőberendezés hőteljesítménye (kw/berendezés) darabszáma (db/istálló) 11, , , , , ,5 14 SIERRA zónás vezérlésű infra gázégő 11,5 17 SIERRA 11,5 24 zónás vezérlésű infra gázégő SIERRA 11,5 24 zónás vezérlésű infra gázégő SIERRA 11,5 24 zónás vezérlésű infra gázégő Szellőzés, légtechnika Az istállókban számítógép vezérelt, (dinamikus) alagútrendszerű szellőzés működik. A ventilátorok és légbeejtők összehangolt működését a hőmérsékletérzékelő automatika biztosítja, mely érzékeli az istálló légterének hőmérsékletét, a fűtés és hűtés mértékét, illetve a vákuumot. Az istálló megkívánt klímáját az automatika tartja fenn. Az istállók hűtését az ún. evaporatív (párolgási hőelvonás) elven működő hűtőrendszerek biztosítják, ahol a víz a párolgáshoz szükséges energiát a levegő hőenergiájából vonja el. Ennek leginkább bevált módszere a hűtőpanel alkalmazása. Az istállóba beáramló levegőt a panelen átkényszerítve a külső hőmérséklethez képest 6-8 C-kal tudják lehűteni. Istálló Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor (db) Szellőzési mód Légbeejtő mérete (cm) Légbeejtő (db) Evaporációs hűtés I alagút 25 x van II alagút 25 x van III alagút 25 x van IV alagút 25 x van

5 V alagút 25 x van VI alagút 25 x van VII. 7db Pericoli EM 50 Dinamikus 22 x van típ.: m3/h alagút VIII. 7 db Pericoli EM 50 Dinamikus 22 x van típ.: m3/h alagút IX. 7 db Pericoli EM 50 Dinamikus 22 x van típ.: m3/h alagút X. 7 db Pericoli EM 50 típ.: m3/h Dinamikus alagút 22 x van 5 Takarmányozás A nevelőterekbe beépített etetőrendszer tányérjait a betelepítendő állomány magasságát figyelembe véve állítják be. A rendszer feltöltése az indítótápot tartalmazó takarmánysilókból automata behordóval történik. Az első napokban az etetőkben csak 4-5 mm vastagságú a takarmány. Az állomány 1-2 hetes koráig a takarmányszükségletet heti rendszerességgel, a kifejlett egyedek etetéséhez szükséges tápot mondhatni napi gyakorisággal szállítják az etetősilókba. A tárolókból zárt csővezetéken keresztül, a takarmánybehordó továbbítja az etetővonalakra a tápot. A silók feltöltésekor kiszorított levegő portartalmát a tetőszellőzőkbe beépített szűrők felfogják. Az istállókban alkalmazott szelepes itatókat már napos kortól tudják használni az állatok, az itatórendszer megfelelő szintre történő beállítása esetén. Istálló Takarmány tároló siló Etetőrendszer Itatórendszer I. 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló függesztett szóródásmentes etetőtányéros kétállású, dupla zárószelepes automataitató II. III. IV. 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló V. 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló VI. VII. VIII. 1 db, 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló 1 db 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló 1 db 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló függesztett szóródásmentes etetőtányéros függesztett szóródásmentes etetőtányéros függesztett szóródásmentes etetőtányéros függesztett szóródásmentes etetőtányéros függesztett szóródásmentes etetőtányéros CF Speciál 3 db etetősor függesztett spirálos automata, szóródás-mentes etetőtányéros (348 db etetőtányér/ól) CF Speciál 3 db etetősor függesztett spirálos automata, szóródás-mentes etetőtányéros (468 db etetőtányér/ól) kétállású, dupla zárószelepes automataitató kétállású, dupla zárószelepes automataitató kétállású, dupla zárószelepes automataitató kétállású, dupla zárószelepes automataitató kétállású, dupla zárószelepes automataitató CORTI SNAP 4 vonalas szopókás függesztett kétállású, dupla zárószelepes automata itatóvonal (1736 db szopóka/ól) CORTI SNAP 4 vonalas szopókás függesztett kétállású, dupla zárószelepes automata itatóvonal (2340 db szopóka/ól)

6 IX. 1 db 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló X. 1 db 16 tonnás pneumatikus feltöltésű siló 6 CF Speciál 3 db etetősor függesztett spirálos automata, szóródás-mentes etetőtányéros (468 db etetőtányér/ól) CF Speciál 3 db etetősor függesztett spirálos automata, szóródás-mentes etetőtányéros (468 db etetőtányér/ól) CORTI SNAP 4 vonalas szopókás függesztett kétállású, dupla zárószelepes automata itatóvonal (2340 db szopóka/ól) CORTI SNAP 4 vonalas szopókás függesztett kétállású, dupla zárószelepes automata itatóvonal (2340 db szopóka/ól) Trágyakezelés, trágyatárolás A baromfiállomány almozása mélyalmos eljárással történik. A telepen használt alom 3-5 cm-es darabokra szecskázott szalma. A fertőtlenítés után az állomány betelepítése előtt az ólakban kb. 15 cm mélyalmot helyeznek el. A nevelési technológia során szükség szerinti a ráalmozás. Az állati ürüléket és a szalma alomanyagot magába foglaló trágyát a turnusváltások alkalmával az épületekből kihordják, és közvetlenül szállító járműre rakodják. A telepen trágyatárolás nincs. Az állatok fogadását megelőzően az ólak takarítása és fertőtlenítése során először az előző állomány alatt felhalmozódott almos trágya kihordása a feladat, amely 2-3 napot vesz igénybe. A trágya kiszállítása után, a beton aljzatú istállókat először szárazon, majd vegyszermentes vízzel, STERIMOB típusú nagynyomású berendezéssel mossák. A trágyával szennyezett mosóvizet az istállók melletti zárt vasbeton gyűjtőaknákba vezetik el. A tisztítás nedves műveleteit elvégezve kerülhet sor az istállóhelyiség felületeinek szárítására. Ezután kezdik meg a vegyszeres fertőtlenítést és rágcsálóirtást. A vizsgált telepen a fenti feladatokat megfelelő szakvizsgával rendelkező vállalkozó végzi. Az ólak fertőtlenítése után az itatórendszer csőhálózatát fertőtlenítő folyadékkal töltik fel, a határidő letelte után többszöri vizes öblítést alkalmaznak. Telephely bűzhatása: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a BARCOMP Kft /2013. ügyiratszámú egységes környezethasználati engedélyében meghatározott védelmi övezet nagysága az istállók oldalfalaitól számított 130 m. Az eltelt időszakban a telephelyet tovább nem bővítették, férőhelyszáma és a tartástechnológiája nem változott, a terjedés modellezés során maximális férőhelyszám lett figyelembe véve. Ezért a védelmi övezet nagysága változatlannak, azaz továbbra is 130 méternek tekinthető. A Jakabszállás 0158/129 hrsz. alatti baromfitelep védelmi övezetén belüli ingatlanok művelési ágai: gyep, erdő, legelő, szántó és út. A védelmi övezetben lakóingatlan nincs. Járműforgalom hatása a levegőre: A telepre az állatok be- és kitelepítése, továbbá a takarmány, szalmabeszállítás, a turnusok végén az istállókból az almostrágya elszállítás közúton, tehergépjárművekkel történik. A telep tehergépjármű forgalma az állatok és az almostrágya kiszállításakor jelentős. Egy-egy turnus alkalmával keletkező almostrágyát kevesebb, mint 1 hét alatt kitakarítják és a telepről azonnal elszállítják. Az istállók fertőtlenítését követően a napos jószágokat néhány nap leforgása alatt betelepítik. Az állomány 1-2 hetes koráig a takarmányszükségletet heti rendszerességgel, a kifejlett egyedek etetéséhez szükséges tápot mondhatni napi gyakorisággal szállítják az etetősilókba. A telephelyen éves viszonylatban kb tehergépjármű fordul meg. Az éves viszonylatban kibocsátott légszennyező anyagok (CO: kb kg/év; NOx: kb. 5-7 kg/év; CH: 0,5-0,7 kg/év) mennyisége nem számottevő. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK Az állategészségügyi jogszabályok szerint állati eredetű mellékterméknek minősülnek az állati hullák, valamint az állatok vágásából és feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű melléktermékek.

7 7 A nevelés során elhullott állati tetemek gyűjtését a telep bejárata mellett lévő fedett, zárható, tisztítható, fertőtleníthető hulladéktárolóban elhelyezett, erre a célra kijelölt edényben végzik. Az állati hullákat szerződés szerint a solti ATEV Zrt. szállítja el a telepről. A telepen alkalmazott tartástechnológia zárt, mélyalmos rendszerű, alomanyagként szennyeződéstől, idegenanyagtól mentes 3-5 cm-es darabokra szecskázott szalmát használnak. Az állati ürüléket és a szalma alomanyagot magába foglaló trágyát a turnusváltások alkalmával az épületekből kihordják, és közvetlenül szállító járműre rakodják. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok: A kommunális hulladékot a szociális épület mellett rendszeresített 110 l-es konténerben gyűjtik engedéllyel rendelkező cégeknek történő átadásig. A telep rendszeres állatorvosi felügyeletét szerződött állatorvos látja el. A baromfik gyógyszeres kezelése során keletkező hulladékokat (maradék gyógyszer hulladékokat, injekciós tű, fecskendő) nem a telephelyen tárolják, azokról a kezelést követően az állatorvos gondoskodik. A kiürült gyógyszeres göngyölegeket zárható gyűjtőedényben tárolják. A telephelyről a veszélyes hulladék engedéllyel rendelkező cégeknek kerül átadásra. Telephelyen keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is Azonosító kód * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkezőnek A telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése: Mivel a tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, a hulladékokat a keletkezéstől számított 1 éven belül hulladékkezelési engedéllyel rendelkező cégeknek adják át. Hulladék megnevezése Azonosító kód Gyűjtőhely megnevezése Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség (kg) Gyűjtés módja Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is * Veszélyes hulladék gyűjtő üzemi gyűjtőhely Kommunális hulladék gyűjtőhely 200 kg 200 kg Műanyag zsákban, zárható fém konténerben 110 l-es hulladékgyűjtő edény Hulladék nyilvántartás, adatszolgáltatás: A Kft. az elmúlt 5 évben a vállalkozás a jogszabályok szerint vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének. A dokumentációhoz csatolták a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti hulladéktároló hely üzemelési szabályzatát, mely megfelel a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. (5) bekezdésében megadottaknak.

8 8 Zajforrások: Régi ólakon (1., 2., 3., 4., 6., 7.): 8 db ventilátor 5. számú ól: 7 db ventilátor Új ólak (8., 9., 10.): 7 db ventilátor 1 db MTZ univerzális rakodógép ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A telep forgalma: Szállítás célja Forgalom (jármű/hét) Napos állat beszállítás 2 (24 t tgk) Takarmány beszállítás 40 (24 t tartálykocsi) Hullaszállítás 15 Kommunális hulladék szállítása 8 Élőállat kisszállítás 41 Trágya kiszállítás 38 Fa pellet beszállítás 1 (24 t tgk) Szippantott szennyvíz kiszállítás 5-6 Éjszakai időszakban munkavégzés nincs a telephelyen, kizárólag a szellőztetés működik. A közvetlen hatásterületen belül található zajtól védendő épület (0158/23 és 0158/22 hrsz.). A védendő épületeknél ben a Zaj és oktatás Kft. zajvizsgálatot végzett, ami alapján 032-K/2019. törzsszámon készült szakértői vélemény. A szakértői vélemény alapján a legközelebbi zajtól védendő ingatlanoknál teljesülnek a határértékek. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek és férőhely kapacitásuk: Épület megnevezése Férőhely száma (db brojler/épület) I-VI. sz. épület VII. sz. épület VIII. sz. épület IX. sz. épület X. sz. épület Összes épület Az állattartó épületek vízzáró beton aljzattal épültek. Az állattartó épületekhez nem tartoznak kifutók. Vízellátás: A telep vízellátása az ingatlan területén létesített, saját tulajdonú mélyfúrású kútról biztosított, mely a telep K-i oldalán, a tűzivíz tározó mellett található. A kút üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyében lekötött vízkontingens: m 3 /év, melyet a jelenlegi vízhasználat nem halad meg. A telep biztonságos vízellátásához 2013-ban létesült egy tartalékként nyilvántartott mélyfúrású kút, mely /2013. ikt. számon kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Szennyvíz gyűjtés és elhelyezés: A szociális vízhasználattal közel azonos mennyiségben (~100 m 3 /év) keletkezik. A szennyvíz gyűjtése a szociális épület mellett levő 20 m 3 hasznos térfogatú, vízzáróan kialakított vasbeton aknában történik. Az állattartó épületek vízzáró beton aljzattal épültek, melyeket turnusváltásonként az alomanyag eltávolítását követően, víztakarékos, nagynyomású mosóberendezéssel takarítanak. A mosás során összefolyó szennyvizeket csatornán vezetik az ólak között telepített 4,33 m 3 -es vb. aknákba. Az ólak takarítása során ~150 m 3 /év mennyiségű szennyezett víz keletkezik, mely az ólak takarítása során keletkező magas SZÁA tartalmú (60-70%) almostrágyával kerül felitatásra. Trágyás szennyvíz elszállítás a telepről nem történik.

9 9 Az elhullott állatokat tárolására használt konténereket az ürítést követően nagynyomású berendezéssel kitisztítják, fertőtlenítik, majd a használt vizet az istállóépületek közötti szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik. A kerékfertőtlenítőből az elhasznált vizet szükség szerint átszállítják a szociális szennyvíz gyűjtőaknába. A konténermosás során keletkező szennyvíz mennyisége hozzávetőlegesen 10 m 3 /év, míg a kerékfertőtlenítőből származó használt víz mennyisége a párolgás következtében minimális, mintegy 3-5 m 3 /év mennyiségben adható meg. A telephelyen a mélyfúrású kútból nyert vizet vastalanító berendezésen vezetik át. A vastalanító berendezés üzemeltetése során dekantált zagyvíz keletkezik, melyet telepen belül kialakított szikkasztóárokban szikkasztanak el. Trágyakezelés, - tárolás: A betonozott aljzatú baromfinevelő ólakban mélyalmos tartástechnológiát folytatnak, melynek során, a turnusváltások alkalmával kitakarított ólakba mintegy 15 cm vastagságban szalmát terítenek. A telepen használt alom 3-5 cm-es darabokra szecskázott szalma. Az átlagosan nap nevelési idő alatt a ráalmozás szükség szerint történik. Az állati ürüléket és a szalma alomanyagot magába foglaló trágyát a turnusváltások alkalmával az épületekből kihordják, és közvetlenül szállító járműre rakodják. A telepen trágyatárolás nincs. A trágyát mezőgazdasági termelőknek adják át, amennyiben nem találnak az adott időszakban mezőgazdasági termelőt, a mellékelt szerződés szerint az ATEVSZOLG Zrt.-nek kerül átadásra a trágya. A vizsgált időszakban a tárgya elszállítása az alábbi helyszínekre történt: Átvevő Atevszolg Zrt. (t/év) 85, Mezőgazdasági termelő (t/év) Mezőgazdasági termelő (t/év) , , Takarítási technológia: A takarítás víztakarékos technológiával történik. Az ólak takarítása során a betonozott aljzatról összefolyó szennyvíz zárt csatornán jut az ólak közötti területrészen telepített vb. aknákba. Csapadékvíz: A telephelyen zárt, betonozott aljzatú a kor műszaki és környezetvédelmi követelményeinek megfelelő épületekben történik az állattartás, telepi trágyatárolás nincs, így az állattartó telepen szennyezett csapadékvizek keletkezésével nem kell számolni. A szennyvizek gyűjtése zárt, vízzáróan kivitelezett vb. aknákban történik, mely a csapadékvizekkel nem érintkezik. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített területrészein. Monitoring: A tevékenysége talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 3 db monitoring kút létesült a telepen. A kutak üzemeltetésére kiadott vízjogi engedély ( /2009.) érvényessége december 31. napján lejárt. Üzemi kárelhárítási terv: A Barcomp Kft. rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel, mely az /2016. számon került kiadásra (érvényességi idő: február 28.). ALAPÁLLAPOT-JELENTÉS FÖLDTANI KÖZEG A Barcomp Kft. Jakabszállás, Sántamajor 1. szám alatti telephelyre vonatkozó komplex-alapállapot jelentést az Aqualabor Kft.-től megrendelték, a megrendelő másolatát csatolták az 5 éves felülvizsgálati dokumentációhoz.

10 10 TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett, Jakabszállás 0158/129 hrsz.-ú ingatlan országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, természeti területet, a évi CXXXIX. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben meghatározott Országos Ökológiai Hálózat elemét nem érinti. Már meglévő baromfitelep üzemeltetéséről van szó, ezért az ingatlan jelenleg is antropogén hatásoknak kitett, degradált állapotú. A fentiek alapján, a tervezett tevékenység következtében nem feltételezhető jelentős természeti hatás, a védett, fokozottan védett, és jelölő fajok természetvédelmi helyzetére nézve kedvezőtlen hatás nem várható, a tevékenység természetvédelmi érdeksérelmet feltehetően nem okoz. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából február 15-én megjelent az Európai Bizottság végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról. A határozat magyar nyelvű szövege elérhető a oldalon, a BAT-következtetések címszó alatt. Ezek a BAT-következtetések különösen a gazdaságban végzett alábbi eljárásokra és tevékenységekre terjednek ki: baromfi és sertés takarmányozása; takarmánykészítés (őrlés, keverés, tárolás); baromfi- és sertéstenyésztés (tartás); a trágya gyűjtése és tárolása; a trágya feldolgozása; a trágya kijuttatása; az elhullott állatok tárolása A tevékenység amennyiben az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzik teljesíti az elérhető legjobb technika következtetések követelményrendszerét. Az általános BAT-következtetéseknek való megfelelés: A munkavállalók a munkakörükre vonatkozóan, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, részletes oktatást kapnak. A víz és takarmányellátó rendszerek, szellőztetőrendszerek és hő érzékelők, a silók és szállítóberendezések működését folyamatosan felügyelik. A BAT-következtetéseknek való megfelelés levegővédelmi szempontból: A telephely fűtő-/hűtő- és szellőztetőrendszere megfelel a BAT előírásainak. A telep állattartó épületeinek a szigetelése megoldott. A termekben energia-hatékony világító berendezéseket használnak. Az állatok etetéséhez korszerű, számítógép vezérelt etetőrendszert alkalmaznak. A takarmányozási technológia biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. A takarmánytároló silók légzőnyílása szűrővel felszerelt, mely csökkenti a diffúz porkibocsátást. A szellőztetőrendszer oly módon került kialakításra és működtetésre, amely mérsékeli a levegő áramlásának sebességét az épületen belül. A porkibocsátás csökkentése érdekében friss almot alkalmaznak, alacsony porképződéssel járó almozási technikával. A telephely járófelületeinek rendszeres takarítása (locsolása) csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozásával, a megfelelő takarmányozási technológia alkalmazásával csökkentik a bűzképződést. Az automatizált szellőztetőrendszer az időjárási viszonyoknak és az állatállomány életkorának megfelelő hőmérsékletet biztosítja. A baromfitelep állattartó épületeinek

11 11 padozat kialakítása olyan, amely az istállóban képződő ammónia mennyiségét képes csökkenteni. Az istállókból a turnusok végén, gépi úton kitermelt almostrágyát azonnal gépjárműre pakolják és a telepről elszállítják. A telepen almostrágya szerves trágya tárolás nincs. A BAT következtetéseknek való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A hulladékok gyűjtése azok anyagi tulajdonságainak megfelelő gyűjtő edényzetekben, szelektíven történik. A tevékenység során felhasználásra kerülő veszélyes anyagok a szakszerű üzemeltetéshez szükséges mennyiségben kerülnek felhasználásra, ezzel a környezetterhelés csökkentése megvalósul. A BAT-következtetéseknek való megfelelés zajvédelmi szempontból: A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést. A belső szállítást az építmények részben árnyékolják a környezet felé. Alacsony zajszintű ventilátorokat alkalmaznak. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: Az állatok itatása az ólakba telepített korszerű csepegés-mentes zárószelepes szopókás itatórendszerrel történik, így felesleges vízhasználat, elcsurgás nem történik. A telep állattartó épületei, illetve az állattartás gépészeti berendezései, mint a csepegésmentes itatórendszer, vízpaneles léghűtés a kor követelményeinek, jogszabályi előírásoknak megfelelő technológiával üzemelnek. A fentiek következtében az állattartásnál vízpazarlás nincs, az optimális tartástechnológia lehetővé teszi, hogy a turnusváltások az előre meghatározottak szerint megtörténhessenek. Az ólak takarítása víztakarékos, nagynyomású technológiával történik, melynek során összefolyó szennyvizet vízzáró vb. aknában gyűjtik. A fentieket figyelembe véve a telep vízhasználata optimálisnak tekinthető, a vízhasználat nem csökkenthető, lényegében az aktuális állatlétszámmal arányosan változik. A telepen használatos veszélyes vegyi anyagok (tisztítószerek) tárolása elkülönített helyen betonozott aljzatú helyiségben történik, megakadályozva ezzel a vegyi anyagok talajba jutását. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a földtani közeg szennyeződésmentes állapotának a fenntartását hivatottak biztosítani. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: 1. Minden esetben az egységes környezetvédelmi engedély módosítása szükséges, amennyiben olyan módosítást vagy átépítést terveznek, amely létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély köteles. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély kiadását minden esetben meg kell előznie az egységes környezethasználati engedély módosításának. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el. 2. A tevékenységet úgy kell végezni és a létesítményt működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóság által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 3. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az engedély a telephely maximális férőhelyszámára vonatkozik: db brojler csirke 4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 5. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben

12 12 foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 6. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak ismerjék a jelen engedély azon követelményeit, melyek felelősségi körüket érintik. 10. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 11. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a hatóság szakügyintézői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét, adatait, elérhetőségét. Jelentéstétel: 12. Az engedélyes köteles a hatóság részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1- től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a hatóság részére című fejezetben előírtakat. 13. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Értesítés: 14. A környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelménytől való eltérés vagy a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határérték-túllépés észlelése esetén az üzemeltetőnek az eltérés észlelését követő 8 órán belül tájékoztatnia kell a környezetvédelmi hatóságot. 15. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 16. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 8 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf. 642, telefon: +76/ , ügyelet: +36/70/ : Hivatali kapu: JH03KMTKTF, KRID azonosító: ) levegő, földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén,

13 13 - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: +36/76/ , +36/76/ ; Hivatali kapu: BKMKVI, KRID azonosító: ) tűz- és katasztrófahelyzet esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.; Tel.: +36/79/ ; Hivatali kapu: BKMKVITVH, KRID azonosító: ) talajvíz, felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot (6720 Szeged, Stefánia 4., telefon: / ) rendkívüli vízszennyezés (felszíni-, felszín alatti víz) esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály- Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályát (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: +36/76/ ; Hivatali kapu: BKMKHEBAI, KRID azonosító: ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., telefon: / Hivatali kapu:antszkmet, KRID azonosító: ) az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 18. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles a belső energetikai audittal kapcsolatosan a hatósággal folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: 5 évente, az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként 20. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról külön-külön technológiánként. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. Határidő: folyamatos 21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos LEVEGŐVÉDELEM 22. Az állattartó épületek ammónia kibocsátására vonatkozó BAT következtetéseknek való megfelelést az alábbiak szerint kell teljesíteni: Kiválasztott ammónia (NH 3 ) mennyisége: legfeljebb 2,5 kg végső tömegű brojlerekre vonatkozóan: 0,01 kg/férőhely/év 0,08 kg/férőhely/év* *Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó légköri kibocsátási szint (BAT-AEL) a férőhelyenként kibocsátott anyagok tömegére utalnak, az egy év alatt végzett tenyésztési ciklusokra vonatkoztatva (vagyis az anyag kg-ban kifejezve/férőhely/év). 23. Az összes kiválasztott ammónia mennyiségét méréssel vagy becsléssel, éves gyakorisággal vizsgálni kell. Az eredményekről az éves környezetvédelmi jelentésben be kell számolni.

14 14 Takarmányozás 24. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által nem hasznosított (különösen nem termelésre hasznosított) takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét. 25. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető minimális szintre kell szorítani. 26. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 27. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 28. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. Trágyakezelés 29. A trágyakezelés során törekedni kell a minimális bűzkibocsátásra, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. -a értelmében a trágyakezelés során, az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 30. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 31. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. Diffúz forrás üzemeltetésére vonatkozó előírások 32. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 33. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 34. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. 35. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. 36. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 37. A bűzkibocsátás csökkentése érdekében a környezethasználó köteles évente vizsgálni az alkalmazott takarmányozási, almozási, trágyakezelési módszereket, valamint a bűzcsökkentő adalékanyagok alkalmazásának lehetőségét. A vizsgálat eredményeit és az erre vonatkozó javaslatokat az éves jelentés részeként kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. 38. Trágyaszállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója köteles gondoskodni. 39. Az állattartó telep CH 4 és NH 3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Védelmi övezet: 40. A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján a védelmi övezetet az alábbiakban jelölöm ki: A Jakabszállás 0158/129 hrsz. alatti baromfitelepre vonatkozó levegővédelmi övezet a baromfitelep istállóinak oldalfalaitól számított 130 m. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági művelésű területeket érint. 41. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatai: Helyrajzi szám Levegővédelmi övezettel érintett Művelési ág terület (m 2 ) 0158/ baromfitelep 0158/ szántó 0158/ út 0158/ erdő

15 / erdő 0158/ erdő 0158/ gyep 0158/ gyep 0158/ legelő 0158/ legelő 0158/ erdő 0158/ szántó 0158/ szántó út 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ út 0160/ rét 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ szántó 0160/ szántó 46. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 47. Az állattartó épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 48. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvben előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 49. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 50. Az elhullott állatokat oly módon kell tárolni, amely megelőzi vagy csökkenti a kibocsátásokat. 51. A hulladékok gyűjtése, kezelése, tárolása során teljesíteni kell a vonatkozó jogszabályi előírásokat. 52. A telephely bővítése, átalakítása, felújítása során a keletkező építési-bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 53. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 54. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 55. A hulladékok gyűjtése kizárólag műszaki védelemmel rendelkező területen történhet. A gyűjtőhelyek rendszeres karbantartásáról, esetleges hibáinak javításáról folyamatosan gondoskodni szükséges. 56. A keletkezett hulladék a telephelyen legfeljebb a vonatkozó jogszabályban, és a jelen engedélyben meghatározott ideig gyűjthető, azt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 57. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adhatók át. 58. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 59. A veszélyes hulladékot tilos más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 60. Az engedélyes a telephelyen keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabálynak megfelelő nyilvántartást köteles a telephelyen vezetni, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani.

16 Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály szerinti adatszolgáltatást teljesíteni. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 62. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő üzemi hulladék gyűjtőhelyet. 63. Az üzemi gyűjtőhelyen alkalmazott gyűjtőeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 64. A gyűjtőhelyen egy időben gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. Az egy időben gyűjthető hulladékok mennyiségét A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI című fejezeten belül A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhelyek gyűjtési kapacitása: című táblázat tartalmazza. A gyűjtést oly módon kell végezni, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 65. Az üzemi gyűjtőhelynek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 66. Az üzemi gyűjtőhelyekről a keletkezéstől számított 1 éven belül át kell adni a hulladékot arra engedéllyel rendelkezőnek. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM 67. A telephely zajkibocsátási határértékeit az alábbiak szerint állapítjuk meg: A zajkibocsátási határérték, Ingatlan A védendő épület Közterület db helyrajzi Házszám Építményjegyzék szerinti elnevezése Nappal Éjjel száma besorolása 6-22 óráig óráig 0158/23 Jakabszállás tanya , Egylakásos lakóépület /22 Jakabszállás tanya , Egylakásos lakóépület A zajkibocsátási határértékeknek az épületek védendő homlokzatai előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m-re kell teljesülnie. 69. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos 70. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára be kell jelenteni. Határidő: folyamatos FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 71. A takarmányozásra vonatkozó BAT következtetéseknek való megfelelést az alábbiak szerint kell teljesíteni: összes kiválasztott nitrogén (N) mennyisége: kg/év kg/év összes kiválasztott foszfor (P 2 O 5 ) mennyisége: kg/év kg/év 72. Az összes kiválasztott nitrogén és foszfor mennyiségét a trágyában számítással, vagy becsléssel, éves gyakorisággal vizsgálni kell. Az eredményekről az éves környezetvédelmi jelentésben be kell számolni. 73. Az állattartó ólak padozatának, valamint a trágyatároló műtárgy szigetelésének vízállóságát 5 évente felül kell vizsgálni. 74. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.

17 A telephelyi tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. 76. A tevékenységgel nem okozhatják a vonatkozó jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 77. A földtani közeg jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. 78. Az állattartó épületek, a technológiai szennyvízgyűjtő aknák, a tűzivíz tározó és a szociális szennyvíz gyűjtő akna padozatának műszaki védelmét folyamatosan ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként 79. A vonatkozó jogszabályok alapján a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentést kell benyújtani hatóságunk részére. A talaj-mintavételt reprezentatív helyről, akkreditált módon kell elvégezni, az alábbi komponensekre vonatkozóan: ph, fajlagos vezető képesség, ammónium, nitrit és nitrát. Határozat véglegessé válásátkövető 3 hónap 80. A telephelyen keletkező tárgya mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni, és hatóságunknak be kell mutatni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként 81. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 82. A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek a jelen engedély keretében végzett tevékenység folytatásának ideje alatt mindenkor érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. 83. Üzemi kárelhárítási terv karbantartásáról és aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell. Határidő: folyamatos 84. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 85. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésben foglalt feltételeknek meg kell felelni. A megfelelés végső határideje: február A környezethasználónak nem szabványosított környezetirányítási rendszert (EMS) kell bevezetnie és működtetnie. Az EMS bevezetésének határideje: december A környezethasználónak nem szabványosított környezetirányítási rendszert (EMS) kell bevezetnie és működtetnie. A megfelelés végső határideje: február Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 89. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás