TÖRÖKBÁLINT VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Átírás

1 TÖRÖKBÁLINT VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Megbízó/Megrendelő: Törökbálint Város Önkormányzata Székhely 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Kapcsolattartó Holló Zsuzsanna, Varga-Nemcsók Mónika Vibrocomp témaszám 098/2016 Vibrocomp képviselő Bite Pálné dr. Fájlnév KVP_TB_ pdf Dokumentum típus Környezetvédelmi Program

2 A DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETT Vibrocomp Kft. Bite Pálné dr. MMK: OKTF: Sz-035/2009 okl. környezetvédelmi szakmérnök Silló Szabolcs MMK: OKTF: Sz-036/2009 okl. terület-, település-fejlesztési szakgeográfus Barcsay Blanka Báthory Csongor Bolla Zsuzsanna Erdei Tímea Sáling-Csordás Julianna Szappanos Márton Váradi Éva okl. infrastruktúra-építőmérnök okl. kohómérnök okl. környezetmérnök okl. tájépítészmérnök okl. geológus okl. tájépítészmérnök okl. agrármérnök Felelős tervező: Bite Pálné dr. MMK: OKTF: Sz-035/2009 okl. környezetvédelmi szakmérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A program célrendszere A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközei A város környezeti állapotának helyzetértékelése A földtani közeg és talaj állapota Talajt érő terhelések lehetséges típusai A vizek állapota Felszíni vizek Felszín alatti vizek Vízellátás A levegő állapota Jogszabályi háttér Országos légszennyezettségi mérőhálózat adatai Levegőminőségi vizsgálatok és eredményei Közlekedés (egyéni és közösségi) Lakossági fűtés Ipari tevékenység Táj- és természeti értékek állapota Természeti értékek Tájvédelem Zöldfelület-gazdálkodás Épített környezet állapota Művi értékvédelem Közterületek tisztasága Zaj- és rezgésvédelem Ipari és egyéb eredetű zaj és rezgés Közlekedésből eredő zaj és rezgés Szórakoztató létesítményekből eredő zaj-és rezgés Hulladékgazdálkodás Kommunális eredetű hulladékok Ipari eredetű hulladékok Veszélyes hulladékok Energiagazdálkodás Katasztrófavédelem, környezetbiztonság Emberi egészség állapota Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel Az előző környezetvédelmi program ( ) megvalósulásának értékelése

4 3.1. Általános feladatok Környezetállapot vizsgálat Szemléletformálás, környezeti nevelés Hulladékgazdálkodás Vízgazdálkodás Élhető település közlekedés Természet és tájvédelem ELÉRENDŐ környezetvédelmi célok és célállapotok, A szükséges intézkedések, felelősök, ütemezések MEGHATÁROZÁSÁVAL Földtani közeg és talaj védelme Vízvédelem Levegőtisztaság-védelem Táj- és temészeti értékek védeleme Épített környezet védeleme Zajvédelem Hulladékgazdálkodás Energiagazdálkodás Katasztrófavédelem, környezetbiztonság Emberi egészség védelme Környezeti nevelés, tájékoztatás, társadalmi részvétel A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei Intézkedések végrehajtásának, eszközök alkalmazásának tervezett forrásai Felhasznált irodalom Mellékletek: 1. Vízminőség adatok 4

5 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, többek között a település környezetvédelmi programjára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Kv. Tv.) tartalmazza. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében Kv. Tv. 46. (1) bekezdés b) pontja szerint köteles önálló környezetvédelmi program kidolgozására, mely a képviselő-testület (közgyűlés) által kerül jóváhagyásra. A települési önkormányzat a szomszédos, illetve az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, valamint az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre küldi meg a környezetvédelmi programot. A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a Kt. Tv. 48/B. (2) bekezdésben foglaltakon túl - a Kt. Tv. 48/E. -ban rögzítetteket kell tartalmaznia. Törökbálint Város évben készült Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatát az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület készítette el 2008-ban, mely a Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselőtestület 492/2008. (XII. 11.) ÖK határozatában került elfogadásra. Jelen dokumentáció az elfogadott Települési Környezetvédelmi Program időszakos felülvizsgálata, illetve aktualizálása céljából készült. Törökbálint Város közötti időszakra szóló települési környezetvédelmi programjának célja a város környezeti állapotának és a város környezeti teljesítményének megőrzése, lehetőség szerinti javítása, ezáltal az egészséges lakókörnyezet fenntartása, illetve biztosítása a helyi közösség számára. A települési Önkormányzat célja egy Környezetbarát város megvalósítása, ennek kulcsszavai a következők: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezettudatosság, helyi erőforrásokra történő támaszkodás. A közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Program Törökbálint Város Önkormányzata megbízásából a VIBROCOMP Kft. közreműködésével készült A PROGRAM CÉLRENDSZERE A környezetvédelmi program készítésének célja, hogy elősegítse Törökbálint település eredményes, gazdaságos működését a megfelelő környezeti állapot megtartása, illetve kialakítása mellett. A program célrendszere a következő célokat foglalja magába: Helyi környezetvédelmi problémák kezelése Cél Törökbálint környezeti állapotának értékelésével a főbb környezetvédelmi problémák azonosítása, és egyben kezelése, ezáltal a környezetterhelések csökkentése, elősegítve a lakók életminőségére ható kedvező feltételek megőrzését, szükség szerinti javítását. Nagyobb léptékű környezetvédelmi problémák kezelése Egyes településen túl mutató (térségi, megyei, regionális vagy országos) környezeti problémák helyi szintű kezelésével elősegíthető a problémákból eredő hatások településen belüli mérséklése, enyhítése is. Az egyes tervezési, illetve igazgatási és földrajzi léptékek (szintek) közötti harmonizáció, illetve együttműködés által az ilyen típusú problémák hatékonyabb kezelésére merülhetnek fel lehetőségek. Fenntartható fejlődés erősítése Cél a települési és közösségi szinten megfelelő, ésszerű erőforrás-használat stabilizálásának elősegítése, növelve a gazdaság teljesítményét és a társadalmi jólétet, hozzájárulva a fenntartható fejlődés irányelveinek teljesüléséhez. Szemléletformálás 5

6 A település, illetve a program célja a környezettudatos szemléletformálás elősegítése, mely által lehetőség nyílhat a fenntartható fejlődés hatékonyabb beépülésére a helyi közösség hétköznapjaiba. A szemléletformálás alakításával közösségi szinten hatékonyabbá válhat a gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések összefüggéseinek vizsgálata, azok érdekeinek összehangolása. Értékvédelem Az egyes célok megvalósításához rendelt intézkedéseket a település értékeinek (pl. táji, természeti, kulturális) figyelembe vételével szükséges elvégezni, mivel ezek képezik a település működésének, illetve fejlődésének alapját. A program készítése és alkalmazása során fontos szerepet töltenek be a Kv. Tv. által is meghatározott környezetvédelmi alapelvek: elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás (a problémák megelőzése könnyebb és gazdaságosabb, mint a helyreállítás, javítás); felelősség (a kedvezőtlen hatásokat, károkat annak kell elhárítania, aki okozta); együttműködés (az érdekelt/érintett állami, önkormányzati, gazdálkodó, társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó a problémák megoldása és a környezethasználatok kialakítása során); tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság (alapvető állampolgári jog a környezet minőségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése) A KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI, ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZEI Tervezés A környezeti tervezés során hosszútávon gondolkodás szükséges (rövid-, közép-, és hosszútávú célok kialakítása), valamint fontos az egyes ágazatok és tervezési szintek együttműködése, hogy a különböző érdekek összehangolásra kerüljenek. A program készítése során ezért figyelembe vettük a magasabb szintű koncepciókat, programokat és terveket (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Megyei Környezetvédelmi Program). A környezetvédelmi programot annak elfogadása után folyamatosan figyelembe kell venni a jövőbeni tervezések során. Szabályozás A környezet jelenlegi állapotát, valamint a jövőbeni célok megvalósítását meghatározza a szabályozási rendszer. Az önkormányzatoknak módja van például egyes területeken saját emissziós és immissziós szabályok kialakítására, tevékenységek vagy területhasználatok korlátozására. A szabályozások kialakítása során fontos az ösztönző jelleg, az önkormányzat támogatásokat nyújthat a környezeti problémák csökkentésére. A környezetvédelmi célok megvalósítását nagyban befolyásolja a meglévő intézményrendszer, annak szerkezeti felépítése. Az intézményi rendszer javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése is elősegítheti egyes környezeti célok elérését. Környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb helyi rendeletek a következők: 12/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelet a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról 22/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet a főkertészi cím alapításáról 27/2012. (VI. 25.) önkormányzati rendelet a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról 8/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet a reklámhordozókról 9/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet a településképi bejelentési eljárásról 10/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet a településképi véleményezési eljárásról 36/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelet a településképi kötelezési eljárásról 18/2011. (V 20.) önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről 6

7 24/2009. (IV. 24.) rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról a módosító 30/2010.(XII. 20.), 23/2012. (V. 25.) és 18/2015. (VI. 29.) rendeletekkel egységes szerkezetben 11/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról a módosító 27/2014. (IX. 29.) rendelettel egységes szerkezetben 27/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról, a díj alóli mentesség és kedvezmény szabályairól, valamint a csatornára történő rácsatlakozás elősegítéséről a módosító 40/2013. (XI. 18.) és 6/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben 44/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról a módosító 13/2014. (IV. 30.) és 22/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben 11/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről a módosító 6/2016. (II. 22.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben 23/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról a módosító 34/2014. (XII. 19.), 14/2015. (IV. 24.), 23/2015. (VI. 29.), 17/2016. (V. 27.) és 25/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Törökbálint Polgármesteri Hivatalának környezetvédelemmel foglalkozó irodái, és azok környezetvédelemmel kapcsolatos munkakörei: Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda: környezetvédelem, fakivágás, illegális hulladék elhelyezés vízellátás, csapadékvíz elvezetés beruházás közútkezelő Városrendészeti Iroda: közterület-felügyelő A képviselő-testület állandó bizottságai között van a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB), amelynek feladat- és hatáskörét a 28/2016 (XII.19) önkormányzati rendelet tartalmazza. Együttműködés A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések végrehajtásában fontos szerepe van a lakosságnak, a társadalmi részvételnek. A környezet védelmének érdekében az egyes állami, önkormányzati, és egyéb szervezetek, természetes személyek együttműködésre kötelesek a Környezetvédelmi Törvény alapján. Ennek egyik feltétele az információs rendszer fejlesztése. Ide tartozik a környezeti állapotfelvétel, a monitoringrendszerek szükség szerinti kiépítése/korszerűsítése, a szennyezőforrások, valamint a védendő értékek feltérképezése, felmérése, lehetőségek szerinti kezelése. Amennyiben az információk a döntéshozók és a lakosság számára is elérhetők, erősíthető a társadalmi részvétel. program elfogadása után lehetséges partnerek (hatóság, intézmény, civil szervezet) megkeresése, együttműködési megállapodás, együttműködés hazai és külföldi partnerekkel (pl. testvérváros): tapasztalatcsere, közös projektek, közös környezetvédelmi feladatok megfogalmazása. Közvetlen beavatkozások, fejlesztések, oktatás A közvetlen beavatkozások megjelenhetnek beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában. Ilyen lehet pl. valamilyen környezetvédelmi célt szolgáló létesítmény megvalósítása, műszaki korszerűsítések vagy új zöldfelületek, zöldterületek kialakítása. A fejlesztésekhez kapcsolódóan feladat lehet egyes környezeti problémák megoldását elősegítő kutatások elvégzése, illetve a program megvalósításához szükséges szemléletformálási, oktatási feladatok ellátása. 7

8 2. A VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK HELYZETÉRTÉKELÉSE A település területhasznosítási szerkezetének ismertetése Törökbálint város a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megyében és az Érdi járásban helyezkedik el, teljes területe 29,3 km 2, lakossága fő (2015.), népsűrűsége pedig 436,8 fő/km 2. Formázott: Betűszín: Vörös A vízrajzi elemek közül kiemelkedik a jellemzően ÉNy-DK folyásirányú Hosszúréti-patak (Kő-ér), illetve a Hosszúréti-patak felé lefolyással bíró Törökbálinti-tó. Az igazgatási területen áthaladó autópályák és egyéb közutak, illetőleg a vasutak nyomvonalai, valamint a kialakult vegyes funkciójú beépítés is meghatározója a törökbálinti településszerkezetnek, és -arculatnak. A közúthálózati elemek közül az M7 autópálya és az M0 autóút a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja. Az M1 autópálya az igazgatási terület É-i határán halad, így szerkezeti értelemben nem osztja tovább a város területeit. A Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal az É-i településhatár közelében haladva a belterületet megközelíti, tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el Törökbálint közösségét. Az ehhez a vonalhoz kapcsolódó iparvágány a vasúti ellátást igénylő raktárterületeket (DEPO) szolgálja ki. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek alapvetően az alábbi hat fő típusba sorolhatók: A korábban kialakult hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település történelmi részén (Ófalu), és amely a településközpontban egyre inkább kisvárosias jelleget ölt. A külterületen koncentráltan elsősorban az Ida-majorban és a Virág tanyán alakultak ki falusias lakóterületek. Az elmúlt mintegy évben alakultak ki a kertvárosias lakóterületek. Ezek a telkek méretükből adódóan lakó és legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró, alacsony intenzitású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Az elmúlt évtizedben kialakult Tükörhegyi új kertvárosias lakóterület. A telkeken szabadonálló családi házas és csoportos beépítés valamint lényegében a lakó funkció kizárólagossága a jellemző. Kertvárosias lakóterületként a Rudák-telepen (és a fentiekkel összhangban a Tükörhegyen több területen) egyeditelkes, a Bajcsy Zs. út mentén pedig úszótelkes sorházas beépítésű lakóterületek alakultak ki. A téglagyárral szemközti területen és a Széchenyi téren egy-egy kisvárosias, kislakótelepes, csoportos beépítés alakult ki. A téglagyárral szemközti területen egyeditelkes társasházas, a Széchenyi téren tömbtelkes társasházas beépítés valósult meg. A településrendezési eszközök a közigazgatási terület déli és keleti határán jelölnek kisebb kiterjedésű, beépítésre tervezett lakóterületeket. A belterület délkeleti részén található a városközpont, ahol elsősorban településközponti vegyes területfelhasználású területek fekszenek. A központtól északnyugati irányban húzódik egy szintén településközponti vegyes és zöldterületeket felfűző tengely, amely köré a város lakóterületei szerveződnek. Településközponti vegyes terület található továbbá a lakóterületek nyugati határán. Intézményterületek elszórtan helyezkednek el a belterületen, főként a településközponti vegyes területekhez kapcsolódva, néhol lakóterületek közé ékelődve. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a lakóterületek közvetlen környezetében (pl. Eispro, Bio-Filter), vagy azon belül (OMÜV) működnek valamint a Törökbálint - Budaörs - Budapest hármas határ mentén (Iparterület, Volt Mechanikai Művek) találhatók meg. Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bír az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb szolgáltatói (vállalkozási) formáknak (AUCHAN, ATLANTA CENTER stb.) helyet adó területei. Az M1 autópálya D-i határa mentén a Tó Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. Ugyancsak helyi és kistérségi jelentőségű telephely a DEPO, amely jelenleg a budaörsi határ menti logisztikai tevékenységek központi területe. 8

9 A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A Volt Laktanya eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van folyamatban. A Hosszúréti-patak völgyében két szennyvíztisztító telep található. A törökbálinti tisztító az igazgatási határ É-i részén, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál alakult ki. Üdülő funkciók befogadására alkalmas területekkel is rendelkezik Törökbálint. Ezek közül az egyik említésre méltó üdülőházas üdülőterület a vízipark területékez kötődő néhány hektáros bővítési területe. Jelenleg érvényes övezeti besorolása alapján a Szabadházi-hegy területe és az Anna-hegy területe ma már jogilag is hétvégiházas üdülőterület. E helyen említjük meg az igen jelentős kiterjedésű volt zártkerti területek között, amelyek jelenlegi tényleges területhasználati funkciói alapján gyakorlatilag már most is hétvégiházas üdülőterületek a település határa mentén a Pistályon kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területeket. Az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti volt zártkerti területek jelenlegi valós területhasználati funkcióik alapján jelenleg már szintén hétvégiházas üdülőterületként működnek. A Pistály területe - ellentétben jelenlegi valós használati viszonyaikkal - a hatályos településrendezési tervek szerint még mezőgazdasági területek. Törökbálint egyes településrészein elszórtan több, az ún. különleges terület-felhasználási kategóriába sorolandó területhasználat alakult ki. Ilyenek például a tüdőgyógyintézet, a TTC sportpálya, az üzemen kívüli Flóra kemping területe, a temetők területei, a gyepmesteri telep, a tervezett vízipark, a téglagyári alapanyagot biztosító agyagbánya (, melynek a bányaművelés következtében kialakult tava időközben halastó lett) és egyéb meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek a Dulácska környezetében, az Égett-völgyben, a Köles-dűlőn és a Volt Laktanya területén. Ezen területek zöme a beépítésre szánt, kisebb része a beépítésre nem szánt különleges területek közé tartozik. A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak A FÖLDTANI KÖZEG ÉS TALAJ ÁLLAPOTA Törökbálint település a Dunántúli-középhegység nagytáj, Tétényi-fennsík kistáj részét képezi, mely magában foglalja még Érd, Diósd és Budapest XXII. kerületének egy részét. Budapest központjától mintegy 15 kilométerre, tagolt domborzatú területen (erdővel borított hegyek között) helyezkedik el Törökbálint, a térszín kb. 130 m és 260 m között változik. A magaslatok jellemzően a települési magtól délre, illetve keletre találhatók: Anna-hegy (268 m), Csúcs-hegy, Kálvária-kilátó, Hamzsabégi-erdő, Rókahegy és a Pistály területe. Az alacsonyabb térszínek a vízfolyások és a Törökbálinti-tó környezetében jellemzőek. A Budaörsi-medence felé meredek lejtővel szakad le a fennsík, amely északról és délről is a Hosszúréti-patak irányába lejt. Földtani felépítés A vizsgált terület a Dunántúli-középhegységi egység részét képezi földtani szempontból, melynek prekainozoos szerkezetét DNy ÉK-i csapású (hosszanti) térrövidüléses szerkezetek határozzák meg, amelyek DK ÉNy-i kompresszió hatására jöttek létre (a mai irányok szerint). A szerkezeti egység paleozoos és mezozoos képződményei egy óriási méretű szinklinálist alkotnak, amelynek ÉK DNy-i irányú tengelyzónájában találhatók a legfiatalabb (jura alsó-kréta) összletek, míg attól a szárnyak felé egyre idősebb, a felső-triásztól a paleozoikumig nyomozható kőzettestek következnek (lásd ábra). 9

10 ábra: A Dunántúli-középhegység pre-kainozoos térképe (forrás: Magyarország földtana egyetemi jegyzet, 2011.) Törökbálint aljzatát mezozoos (középső-felső triász) karbonátos kőzetek (sekélytengeri, illetve platform fáciesű mészkő és dolomit) alkotják. Ezek a képződmények a triász során a Tethys kinyílásához köthetően képződtek. A triász rétegsor mindenhol permi képződményekre települ, eredeti fedőképződménye pedig mindenhol tengeri kifejlődésű jura mészkő. A kainozoikum során paleogén és neogén üledékek rakódtak le nagy vastagságban (lásd ábra), melyek közül a jellemző formációk a következők: Törökbálinti Homokkő Formáció (oligocén, Ol2 a ábrán), Budafoki Formáció (miocén, M51 az ábrán), Lajta Mészkő Formáció (miocén), Tinnyei Formáció (miocén, M19 az ábrán) ábra: Kivágat Magyarország földtani atlaszából (forrás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) 10

11 A pliocén és pleisztocén folyamán felgyorsuló emelkedés és a markáns éghajlatváltozások jelentősen átformálták a terület domborzatát. A kiemelkedő hegységek peremén törmelékkúpok képződtek, a medencék bezökkentek. A negyedidőszakban lösz, (Qp5 a fenti ábrán) és finomszemű lejtőüledékek (Qph3 a fenti ábrán) képződtek, valamint a vízfolyások környezetében folyóvízi üledékek (agyag, homok, aleurit, kavics, Qh2). Talajtakaró A fentiekben ismertetett képződményeken Ramann-féle barna erdőtalajok és rendzina talajok fejlődtek ki (lásd ábra) ábra: Talajtípusok Törökbálinton és a környező területeken (forrás: Agrotopo adatbázis) A Ramann-féle barna erdőtalajok talajképző kőzete löszös üledék. Ezekben a talajokban a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága. A rendzina talajok karbonátot tartalmazó (elsősorban mészkő, márga, dolomit) kőzeten alakultak ki. Képződésére jellemző az erőteljes humuszosodás és a gyenge kilúgzás. A legtöbb rendzinaszelvény sekély termőrétegű és köves. A kőtörmelék mennyisége és a sekély termőréteg miatt a tárolt víz mennyisége általában - a földes rész jó vízgazdálkodási tulajdonságai ellenére - kevés táblázat: Törökbálint területén előforduló talajtípusok Talajtípus Talajérték -szám Termőréteg vastagság Szervesanyag készlet Rendzina cm Ramann-féle barna erdőtalajok >100 cm Talajképző kőzet mészkő, dolomit löszös üledék Vízgazdálkodási tulajdonság Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok A település közigazgatási határian belül nem található sem kiváló, sem jó szántóhelyi adottságú szántóterület övezete Törökbálint Város Településszerkezeti Terve alapján (PestTerv, 2015.). Talajok állapota A SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft ben készített talajvizsgálati jelentést egy, a Hosszúréti-patak melletti (2068, 2066/1, 669/5, 2065 és 1994 hrsz.) területre vonatkozóan, ami alapján röviden ismertetjük az ott található talajok állapotát. Megjegyezzük, hogy a jelentés nem ad átfogó képet a talajok állapotáról, csupán specifikusan, a vizsgált területre vonatkozik. A vizsgált terület az Árpád utca Géza fejedelem útja közötti területet, a Hosszúréti-árok körüli zöldterületet, melyet nádas fed, foglalja magába. A területen szeptember 22-én mélyítettek 4 db 5 m mély feltárást, melyek kétféle talaj típust tártak fel. A löszös eredetű átalakult fedőanyag a völgy oldalában és a másik talajréteg alatt is megtalálható, erózió és fagyveszélyes talaj, ami gyengén vízáteresztő. A másik talajtípus az antropogén 11

12 eredetű feltöltés alatt található 2-3 m vastag mocsári eredetű mederüledék. A mederüledék anyaga jellemzően agyagokból áll, és növényi maradványok azonosíthatóak benne. A vizsgált rétegek víztartalma magas. Földtani veszélyforrás övezete Földtani veszélyforrás területébe azok az övezetek sorolhatók, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapítottak, amelyekbe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak. Törökbálint település egésze földtani veszélyforrás övezetébe tartozik, a Budapesti Agglomerációra vonatkozó Területrendezési Terv alapján. Törökbálint Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (PestTerv, 2015.) alapján a József-hegy területe csúszásveszélyes, míg a volt laktanya területe kőzet- és talajállékonysági problémákkal terhelt. A beépíthetőség szempontjából földtani szempontból veszélyeztetett területek elhelyezkedését a ábra ábra mutatja be, Törökbálint Város Településszerkezeti Terve alapján ábra: Földtani veszélyforrással érintett területek Törökbálint közigazgatási területén (forrás: Törökbálint Város Településszerkezeti Terve) Nyílt karszt területek A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A nyílt karszt területek külterületi felsorolását a már visszavont 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató tartalmazza. A Törökbálint területére vonatkozó, nyílt karszt területek által érintett földrészletek helyrajzi számai a következők: 086/1, 086/2, 086/3, 087, 0136, 0138, 0151, 0152/2, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/12, 0152/13, 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42, 0155/38, 0155/40, 0155/41, 0164, 0165, 0166/2, 0166/4, 0166/6, 0166/7, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0176, 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0178, 0179/1, 0179/2, 0190, 0193/7, 0193/8, 0193/39, 0193/40, 0193/41, 0193/42, 0193/43, 0193/44, 0193/45, 0193/46, 0193/47, 0193/48, 0194/3, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/19, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/27, 0196/28, 0203/2, 0205/7, 0206/2, 0210/2, 0213/1, 0213/3, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0213/15, 0213/16, 0213/17, 0213/18, 0213/19, 0213/20, 0213/21, 0213/22, 0213/23, 0213/24, 0213/25, 0213/26, 0213/27, 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0213/38, 0213/39, 0213/40, 0213/41, 0213/42, 0215/3, 0215/21, 0215/22, 0215/23, 0215/24, 0215/25, 0215/26, 0215/27, 12

13 0215/28, 0215/29, 0215/30, 0215/31, 0215/32, 0215/33, 0215/34, 0215/35, 0215/36, 0215/37, 0215/38, 0215/39, 0215/40, 0215/41, 0215/42, 0215/43, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/64, 0215/65, 0215/66, 0215/67, 0215/68, 0215/69, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0215/80, 0215/81, 0215/82, 0215/83, 0215/84, 0215/85, 0215/86, 0215/87, 0215/88, 0215/89, 0215/90, 0215/91, 0295/4, 0295/7, 0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/28, 0295/29, 0295/30, 0295/31, 0295/32, 0295/33, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/94, 0295/95, 0295/96, 0295/97, 0295/98, 0295/99, 0295/100, 0295/101, 0295/102, 0295/103, 0295/104, 0295/105, 0295/106, 0295/107, 0295/108, 0295/109, 0295/110, 0295/111, 0295/112, 0295/113, 0295/114, 0295/115, 0295/116, 0295/117, 0295/118, 0295/119, 0295/120, 0295/121, 0295/122, 0295/123, 0295/124, 0295/125, 0295/126, 0295/127, 0295/128, 0295/129, 0295/130, 0295/132, 0295/133, 0295/135, 0295/136, 0295/141, 0295/159, 0295/160, 0295/161, 0295/162, 0295/167, 0295/168, 0295/169, 0295/170, 0295/175, 0295/176, 0295/177, 0295/178, 7851, 7866, 7884, 7885/2, A felsorolt helyrajzi számok döntően Törökbálint déli részén helyezkednek el: Anna-hegy, Tétényi-fennsík, illetve Napligeten és a település közigazgatási határának ÉK-i csücskében, az M1 autópálya melletti területen. Területhasználat A területhasználati kategóriákat és azok területi kiterjedését az alábbi táblázat mutatja be, melynek forrása Törökbálint Város Településszerkezeti Terve (PestTerv, 2015.) táblázat: Területhasználati kategóriák és kiterjedésük Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási kategória területe (ha) Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) Városias települési térség 1458,20 49,60 Erdőgazdálkodási térség 379,09 12,89 Mezőgazdasági térség 993,53 33,79 Építmények által igénybevett térség 74,26 2,53 Vízgazdálkodási térség 35,08 1,19 Bányaterületek Összesen 2940,16 100,00 A vizsgált területen és környezetében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (röviden MBFH) nyilvántartása alapján az alábbi bányatelkek helyezkednek el (lásd ábra): táblázat: Bányaterületek Törökbálint környezetében Bányatelek védneve Bányászott anyag Bányavállalkozó (jogosított) megnevezése Működése Sóskút durvamészkő mészkő Frühwald Kőbánya Kft. működő Sóskút I. homok Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. működő Gyúró I. homok "nincs jogosított" szünetelő Szigetszentmiklós IV. homokos kavics Duna-Dráva Cement Kft. tájrendező Törökbálint I. agyag - felhagyott Diósd I. öntödei homok - felhagyott Diósd mészkő - felhagyott Szigetszentmiklós II. (Királyerdő) kavics - felhagyott Szigetszentmiklós III. kavics - felhagyott Szigetszentmiklós V. kavics - felhagyott 13

14 ábra: Törökbálint város és környezetében található működő és felhagyott bányaterületek (forrás: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) A fenti ábra és a táblázat alapján is látható, hogy Törökbálint területén nem található működő bányatelek. Szennyezett területek Szennyezett terület található az ipari parkban található Mechanikai Művek Rt. (terület kb. 60 ha) területén. A szennyezéssel érintett területeinek helyrajzi számai: 0152/12 (Törökbálint), /2 (Budapest, XXII. kerület), egykori 0127 (Budaörs). Elhelyezkedését a ábra mutatja be ábra: A szennyezéssel érintett terület elhelyezkedése A területen főleg fegyver- és lőszergyártással foglalkozó, egymást követő üzemek működtek. Az ötvenes évek végéig az üzem szigorúan zárt katonai területnek számított től kezdődően fokozatosan csökkentek a hazai hadiipari igények, ezért a gyárba polgári célú termelési egységek kerültek (kondenzátorok, olajkályhák gyártása stb.). A területen működő Mechanikai Művek Állami Vállalat 1998-ban részvénytársasággá alakult (Mechanikai Művek Rt.). Az üzem négy nagyobb egységre bontva működött: elegyüzem, robbantóterület, szerelőüzem, présüzem ban árverésre került az üzem, így kerültek a műszaki berendezések, raktárak és raktárkészlet, kiszolgáló létesítmények a területtel együtt több tulajdonos birtokába. (A végelszámoló tájékoztatása alapján 2002-ben 54 tulajdonos, 2015-ben 100-nál több tulajdonos birtokolta a területet.) 14

15 A Perfekting Mérnöki Iroda Kft. végzett 2002-ben környezeti állapotfelmérést a törökbálinti és budapesti helyrajzi számhoz tartozó területen. A vizsgálat során ásványolaj-, szénhidrogén- és fémszennyezést (bárium, kadmium, szelén, réz, cink) tártak fel a felszín alatti környezetben (talaj, felszín alatti víz) és kármentesítésre vonatkozó lehetséges műszaki beavatkozásokat határoztak meg a tényfeltárási záródokumentáció részeként ban a VIVA Natura Biztonságos Környezetért Közhasznú Alapítvány készített tényfeltárási záródokumentációt. A vizsgálat során talaj, valamint felszín alatti víz mintákat vettek, amiket laboratóriumi elemzésnek vetettek alá. A talaj mintavételezések a volt elegyüzem, belső robbantó tér, szerelőüzem, présüzem, raktárépületek területén határérték feletti szelén és higany mennyiséget mutattak ki, míg a külső robbantótérről vett minták számos (Ag, Ba, Cd, összes Cr, Cu, Mo, Ni, Pb, Se, Sn, Zn, Hg, TPH és TNT) komponensre mutattak ki határértéket meghaladó koncentrációt. A vízmintákból bór és szelén volt határértéke feletti koncentrációban kimutatható. A óta megnövekedett szelénmennyiség hátterében valószínűleg a 2004-ben történt petárdaraktárrobbanás állhat. A balesetben a Pyro-Technic Kft. által gyártott/raktározott pirotechnikai eszközök robbantak fel. A pirotechnikai eszközök alkotóeleme lehet a szelén, ami lángfestő tulajdonságú (kékre festi a lángot). A területen ismerten nagymértékű ipari és kommunális szennyvíztárolás, kezelés és szikkasztás is történt, valamint számos helyen illegális hulladék lerakás. Tehát a volt Mechanikai Művek Rt. területe szennyezett, azonban a terület egészére vonatkozóan nem történt átfogó kármentesítés. Kisebb beavatkozások történtek csupán, pl. a Previa Szolgáltató Bt. talajcserét és tereprendezést végzett. A szennyezéssel érintett terület Törökbálint Napliget elnevezésű részét érinti. A Napligetre vonatkozó Szabályozási Terv (Budapest, Főváros Városépítési Tervező Kft., 2008.) alapján a vizsgált területen a talaj helyenként nehézfémeket és szénhidrogén-szennyezéseket tartalmazhat (a korábban a területen végzett robbantási tevékenység következtében), ezért a tereprendezési, bontási és építési munkák során kitermelt talaj minőségét vizsgálni kell. A vizsgálat eredményei alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve a kármentesítés szükségessége. Rekultiváció Téglagyár területe A jelenleg törölt bányatelek, melynek ásványvagyona az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szabad státuszú ásványvagyonként szerepel, oligocén korú Törökbálinti Homokkő és Kiscelli Agyag Formációra települt. A bányateleket és a rajta üzemeltetett téglagyárat a Wienerberger Téglaipari Zrt. (Bányavállalkozó) működtetette. A bányatelek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság (Bányakapitányság) tulajdonában van. A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó január 16-án kérelmet nyújtott be a Törökbálint I. - agyag védnevű bányatelek bányabezárási műszaki üzemi tervének jóváhagyása céljából, amit a Bányakapitányság BBK/579-10/2013. számú határozatával jóváhagyott május 29-én pedig bejelentette az agyagbánya bezárását és kérte a megvalósult tájrendezés elfogadását. A Bányakapitányság június 12-én helyszíni szemlét tartott a területen, ahol megállapították, hogy a terület tájba illesztése megtörtént. Veszélyes, meredek rézsűk nem maradtak vissza. A szükséges helyeken védőtöltéseket alakítottak ki, a tavat életvédelmi padka veszi körül. A területen részben füvesítettek, részben cserjéket ültettek az erózió megfékezésére. A tömörödést kivéve rézsűcsúszás, talajmozgás nem várható. A tájrendezés érintette a két meddődepó megnevezésű területet is. A bányában bányászati hulladék és bányászati tevékenységből származó egyéb hulladék nem maradt vissza. A Bányakapitányság a bányatelken üzemelő bánya és a két meddőhányó tájrendezését (műszaki rekultivációját) bányaműszaki és műszaki-biztonsági szempontból megfelelőnek és befejezettnek minősítette a BBK/1902-6/2013. számú, július 11-től jogerős határozatával. A Bányakapitányság a bányát a bezárt bányák között tartja nyilván. A tájrendezést követően a tulajdonos az érintett ingatlannal szabadon rendelkezik. A földhivatali nyilvántartás szerint a bányatelekkel fedett - művelésből kivett - ingatlanok a Bányavállalkozó tulajdonában vannak. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak. 15

16 A Bányavállalkozó a bányatelekre vonatkozóan rendelkezik a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2009. számú környezetvédelmi működési engedélyével, amely december 31-ig hatályos. Jelenleg a régi gyárépület paintball pályaként funkcionál, ellenben a rekultivált külszíni fejtés területe a bányatóval együtt (lásd fotó) nem hasznosított fotó: A felhagyott téglagyár és a rekultivált külszíni fejtés látképe (forrás: saját fotó) Törökbálint 7801 és 0152/41 hrsz-ú földrészletein lévő lezárt, inert hulladéklerakó A területen a katonai gyakorlatok során lövedékek felrobbantása miatt keletkezett mélyedésbe ismeretlen tettesek nyarán építési-bontási hulladékokat töltöttek a terület terepszintjéig. A területen lerakott földet és inert hulladékot kb cm vastagságban földtakarással látták el. A feltöltéssel érintett terület nagysága kb. 333 m 2 a 7801 hrsz-on, és kb m 2 a 0152/41 hrsz-on. A lerakott hulladék felszíne gyakorlatilag nem emelkedik ki a környezetéből. A felszín rendezett, rajta legeltetéssel akadályozzák meg a terület elgyomosodását. Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során vizsgálták az illegális hulladék elhelyezés talajra és felszín alatti vizekre kifejtett hatásait. Egy közeli ásott kútból történt a víz mintavételezés és talajminta vételezés is történt. A laboratóriumi vizsgálatok során vizsgálták a minták toxikus fém- és összes alifás szénhidrogén (TPH) tartalmát, amik határérték alatti koncentrációban voltak csak kimutathatóak. Az illegálisan elhelyezett, jórészt építésibontási hulladék környezeti kockázata elenyésző. Egy ütemben, végleges felső záróréteg (0-50 cm vastag kiegyenlítő réteg és cm vastag fedőréteg) kialakításával tervezett a terület rekultivációja. A területre tájbaillesztése és az erózió megelőzése végett (a terület ökológiai adottságainak megfelelő) vegetációs réteg ültetése tervezett. 3347/5 hrsz-ú terület Jelenleg a Budaörs Bau-Trans Kft. telephelye található a területen, ahol korábban hulladékgazdálkodási tevékenység folyt. A feltöltésre került területre rekultivációs terv készítésére irányuló kötelezést adtak ki. Budaörsi szennyvíztisztító telep A budaörsi szennyvíztisztító telep (a telepről bővebben lásd fejezet, Szennyvíztelepek című fejezetben) korszerűtlen felszereltsége és kapacitását meghaladó, illetve feszegető terhelése következtében Budaörs település a telep bezárása és szennyvízátemelővé átalakítása mellett döntött. Egy Európai Uniós pályázat keretében kerül majd sor a szennyvíztisztító telep átalakítására, de a támogatás nem terjed ki a teljes beruházásra. A jelenleg még üzemelő telep bezárását követően a szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerülnek. A területen hátramaradó iszapdepónia felszámolását és a terület rekultivációját, a szennyvízterhelés arányában, Budaörs és Törökbálint települések közösen végzik el. 16

17 2.2. TALAJT ÉRŐ TERHELÉSEK LEHETSÉGES TÍPUSAI Légszennyező anyagok leülepedése A talaj terhelése a közúti közlekedés és az ipar emissziói, a levegőből kiülepedő poron megkötött szennyezőanyagok, az út mentén olajosan szennyeződő porszemcsék és savas gázok (nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-dioxid) következtében történhet. A szállóporok jelentős mennyiségű nehézfémet és szerves anyagot képesek megkötni felületükön, melyek kiülepednek a felszínre. A gázok a talajrészecskéken adszorbeálódhatnak, oldódhatnak a talajnedvességben, vagy a csapadékvízzel bemosódnak a mélyebb rétegekbe és a talajoldat kémhatását a savas tartomány felé tolják. Ez azért veszélyes, mert a semleges vagy kissé lúgos tartományokban immobilis szennyezők (elsősorban nehézfémek) a savas tartományban mobilissá válhatnak, továbbá a savanyú talajokból nehezebben tudják a növények felvenni a tápanyagokat. Az ólmozott üzemanyagok forgalmazása 1999-ben megszűnt, ezért számottevő ólom kibocsátásra a közúti közlekedés esetén nem kell számítani. A talaj kölcsönhatása a felszíni és felszín alatti vizekkel A téli síkosság-mentesítés beszivárgás útján szennyezheti a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. A közutak és járdák téli síkosság-mentesítése során a kikerülő sómennyiség abban az esetben éri el a károsan magas mennyiséget, amennyiben a vízelvezetés nem megfelelő. A pangó vízi körülmények között felhalmozódó só a talaj szikesedését okozhatja. Azonban a só károsító hatását csak időszakosan képes kifejteni (elsősorban télen, illetve a tavaszi hóolvadáskor), jellemzően az út menti területen és a csapadék hígító hatására nem akkumulálódik tartósan. A felszín alatti vizek a föld felszíne alatt, a földtani közegben folynak, ezért a talaj minősége befolyással van a vizek minőségére is. A kőzetvázon átáramló felszín alatti víz ugyanis ásványi anyagokat old ki, szállít, majd halmoz fel. Amennyiben a talaj szennyezett, a szennyező anyagokat oldja ki és szállítja tovább. Ez által a talaj állapota közvetve veszélyeztetheti a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minőségét. Karsztos térszíneken, mint a Tétényi-fennsík, a felszín védelme különösen fontos, ugyanis a felszínről leszivárgó esetleges szennyeződés könnyen tud mélyebb rétegekbe, akár a felszín alatti vizekbe szivárogni, a repedezett kőzetvázon keresztül, a töréseken, réseken és kioldott üregeken át. Hulladékgazdálkodás hatása A talaj védelme érdekében a hulladéklerakók aljzatának szigetelése, valamint a térségben található illegális hulladéklerakók felszámolása elengedhetetlen fontosságú. Mezőgazdaság hatása A talaj termőképessége a talajrétegben felülről lefelé haladva csökken. A víz-, illetve szélerózió (defláció) ezt a felső talajréteget leerodálhatja, ha nem védi megfelelő növénytakaró (pl. évelő növények, erdők). A mezőgazdasági eredetű, túlzott, illetve szakszerűtlen műtrágyázás során a talajból kimosódott és a felszín alatti vízzel szállítódó nitrogén jelenti a legnagyobb problémát. A nitrogén hatására eutrofizálódhatnak a felszíni vizek és megnő a felszín alatti vizek (akár az ivóvizek) nitrát-tartalma. Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába nem képesek megkötődni a foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része, ami így kilúgozódik, vándorol a felszín alatti vizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. A nagymértékű műtrágyázás fokozza a kalcium kilúgzását és a talaj elsavanyodásához vezet, továbbá a termesztett növényekben is megnő a nitrát-tartalom. Nitrát érzékeny területeknek azok minősülnek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitráttartalma miatt különös figyelmet érdemelnek. Törökbálintra és környezetére vonatkozóan a tápanyag- és nitrát érzékeny területeket az alábbi ábra mutatja be: 17

18 ábra: Tápanyag- és nitrát érzékeny területek (forrás: geoportal.vizugy.hu) A mezőgazdasági növények, haszonnövények, termények és termékek károkozók elleni védelmét a peszticidek, vagy más néven növényvédőszerek szolgálják. Ezek használata azonban jelentős veszélyeket rejt, gyakran káros hatásúak, toxikusak, mutagének, illetve karcinogének lehetnek. Szennyezik a termőtalajt, amiből kimosódva elérik a felszíni és felszín alatti vizeket. A növényvédőszerek egyik legnagyobb problémája, hogy perzisztensek és kevéssé vízoldékonyak, vagyis nehezen bomlanak le, és a vízáramlásba bekerülve messzire szállítódnak el. Ismert példáik a diklór-difenil-triklóretán (DDT) és az atrazin, melyek használatát mára betiltották. Az éghajlat változások és a mezőgazdaság fejlődésével megnőtt az öntözött területek aránya. A tartós öntözés hatására a talaj tömörödik, nem megfelelően lélegzik és leromlik a talajszerkezet, valamint megnő a lefelé szivárgó víz mennyisége, ami elősegíti a táplálékanyagok mélyebb rétegekbe, vagy a felszín alatti vízbe való kilúgozását. A kalcium-kilúgozódás hatására nő a talaj savanyúsága és romlik a szerkezete. A sós öntözővíz vagy a felemelkedő sós felszín alatti víz hatására másodlagos sófelhalmozódás és szikesedés jöhet létre. Állattartás hatása Törökbálint közigazgatási területén sertés tartó telepről (Szabadházi-hegyen, a volt laktanya területén), valamint lovas tanyákról van tudomásunk. Az állattartó telepeken ürülék és trágya képződik, ami beszivároghat a talajba és közvetve a felszíni, felszín alatti vizekbe. A nagyüzemi állattartás következtében a talaj nitrogén terhelése nő. Ezért fontos az állatok tartása során keletkező trágya megfelelő gyűjtése (lehetőleg zárt rendszerben) és kezelése. Ahhoz, hogy a trágyát, mint értékes anyagot hasznosítani lehessen megfelelő technológia szerint kell kezelni (pl.: enzimes-baktériumos trágyabontás). Ezt követően lehet a trágyát a termőtalajba visszajuttatni. Mivel Törökbálint közigazgatási területén található néhány lovas tanya, ezért az istállótrágya kijuttatásának módját röviden ismertetjük. A kijuttatás ideje jellemzően augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Istállótrágyát, egyéb szerves tárgyát elsősorban azon szerves trágya igényes növények alá kell kiszórni, amelyek azt a legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmány növények és a repce tartozik ezen növények közé. A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen kell bedolgozni. A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a tél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön. Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt a legnagyobb. 18

19 2.3. A VIZEK ÁLLAPOTA Felszíni vizek Törökbálint és térségének vízrajza A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti-patak (lásd fotó fotó 1. kép), amelyik a Törökbálinti- és a Budaörsi-medence vizeit gyűjti össze, illetve ennek mellékága a Törökbálinti-patak (lásd fotó fotó 2. kép) és a Budakeszi árok. A Hosszúréti-patak összesen 17 km hosszú, a Torbágyi erdőben ered, majd a Dél-Budán, a fkm körül ömlik a Dunába. Keresztülfolyik Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, és Budapest XI. és XXII. kerületein. Medre a Duna felé haladva egyre szélesedik. Laza szemcsés, üledékes talajokba vájta útját. Vízgyűjtő területe 115 km 2, amelyet délről a Benta patak vízgyűjtője, nyugatról a Füzes és a Sajgópatakok vízgyűjtői, északról a Nagy-Ördög-árok vízgyűjtője, keletről a Duna határolja. Vízgyűjtőjébe tartozik még a törökbálinti halastó is fotó: A Hosszúréti-patak és mellékága a Törökbálinti-patak (forrás: saját kép) A Budakeszi-árok Budakeszitől nyugatra ered, a Pest megye északkeleti részén. A patak átfolyik az M1-es autópálya és az M7-es autópálya alatt, valamint az 1-es főút alatt, végül keletnek fordul és eléri a Hosszúrétipatakot. A Törökbálinti-patak a belterületen kívül, a Kőorr déli lábánál ered, átfolyik a Dulácska völgyön, keresztezi az M0 autóutat és az M7 autópályát, majd a Szent István utcánál eléri Törökbálint belterületét, ahol a Szent István utca Dózsa György utca közötti völgyben halad nyílt földmedrű árokként, majd a Munkácsy utca előtt zártszelvényre vált át. A Munkácsy utcai zártszelvényű szakasz a Szabadság térnél ismét nyílt árokként folytatódva halad tovább immáron észak felé a Bajcsy Zsilinszky utcával párhuzamos völgyben és az M7 autópálya mellet, a Téglagyár utcánál köt a befogadó, Hosszúréti-patakba. A Törökbálinti-tó, ami kb. 25 ha nagyságú, a belterülettől északra, az M7 autópálya mellett fekszik, víztározó (Sasad I. tározó) és horgászati funkciót is betölt. A völgyzárógátas kialakítású tározó hasznosítási célja elsődlegesen árvízcsúcs csökkentés. 19

20 A Hosszúréti-pataknak és mellékágainak vízszállító képessége jelenleg karbantartási nehézségek miatt részben korlátozott. A vízvisszatartásban szerepet játszó Törökbálinti-tó medre erősen eliszapolódott, ami csökkenti a tó tározó kapacitását. A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok nagy terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít. Az eredetileg mezőgazdasági művelésű terület, amelyen Törökbálint, Budaörs, Budakeszi intenzív beépítése jelentősen megváltoztatta a terület lefolyási viszonyait, a lefolyó vízmennyiség megnő, ezzel egyidejűleg az új területhasználat szigorúbb igényeket támaszt a csapadékvíz elvezetéssel szemben. Erre markáns példa volt a május 30-ai felhőszakadás, mely komoly árvizeket okozott Törökbálinton, majd az innen levonuló víz útjába eső Budafokon. A hirtelen lezúduló csapadékmennyiség növekedése és a további beépítési igények miatt a Sasad I. tározó átépítése, valamint további tározók építése is szükséges. Törökbálint település a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján az A erősen veszélyeztetett kategóriába sorolható. Azok a települések tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek hullámtéren található lakóingatlannal rendelkeznek, illetve amelyeket a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Azonban Törökbálint város területén árvíz- és belvízvédelmi mű nem található. Fontos megjegyezni, hogy Törökbálint területén mind a téli-tavaszi, mind a nyári évszakokban igen veszélyes a magas talajvízállás, ami következtében a talajok vízbefogadó képessége jelentősen csökken, és így a felszínen lefolyó, kárt okozó víz mennyisége megnő. Vízminőség A Hosszúréti-patak két partján iparterületek (DEPO), utak és szolgáltatóipari létesítmények mentén folyik Törökbálint területén. A patak az M0, M1, M7 autópályák mentén és alatt folyik el. A patak tisztított szennyvizek befogadója is, melyek a törökbálinti és a budaörsi szennyvíztisztító telepről érkeznek. A patak vízminőségére vonatkozó monitoring tevékenységet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (jogutódja: Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) végez. Mérőpontjuk Törökbálint területén, a törökbálinti szennyvíztisztító alatt található. A törökbálinti szennyvíztisztító telep is végez heti, illetve havi rendszerességgel önkontroll méréseket. Ezen mérések során megvizsgálják a befolyó és az elfolyó szennyvíz ph értékét, kémiai és biológiai oxigén igényét, az ammónia-, nitrit- és nitrát nitrogén taralmát, az összes nitrogén- és foszfor tartalmát, valamint az összes lebegőanyag tartalmát. Törökbálint város Önkormányzatának környezeti információs weboldalán található térképen a vízmintavételi pontok bejelölésre kerültek (lásd ábra ábra, kék halakkal jelölve). A mintavételek a Törökbálintipatakból, illetve a Hosszúréti-patakból történtek ben Képviselő-testületi döntés alapján az Önkormányzat végeztetett vizsgálatot a patak 7 pontján, majd 2013-ban ismét 5 helyen történt vízvizsgálat. A mintavételi helyeken 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben mért értékek a Vízminőség adatok mellékletben láthatók. 20

21 ábra: Mintavételi pontok (kék körben hal) elhelyezkedése Törökbálint felszíni vízfolyásaiból (forrás: A Hosszúréti-patak állapota nem megfelelő. Ez a különösen magas nitrogén, foszfor és klorid ion tartalmában nyilvánul meg leginkább. A Hosszúréti-patak vízminőségi jellemzői az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVgT) felülvizsgálatának 7.1. melléklete alapján a következők: táblázat: Hosszúréti-patak vízminőségi jellemzői VOR kód AEP602 Tervezési alegység 1-9 Víztest kategóriája Biológiai elemek szerinti állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Specifikus szennyezők szerinti állapot Hidromorfológiai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Ökológiai célkitűzés Kémiai állapot Kémiai célkitűzés erősen módosított gyenge gyenge kiváló jó gyenge A jó potenciál elérendő jó A jó állapot fenntartandó Vízfolyások fizikai-kémiai állapotát javító intézkedések 1.1, 1.3, 2.1, 2.3, 2.4, 17.1, 17.5, 17.6, 17.8, 29.2, 30.1 Vízfolyások veszélyes anyag terhelésének csökkentésére irányuló intézkedések 21.4, 23.1, 30.2 Vízfolyásokra vonatkozó hidromorfológiai intézkedések 6.5, 6.3b, 6.4, 23.2, 23.3 Vízfolyások fizikai-kémiai állapotát javító intézkedések ismertetése az OVgT-ből: 21

22 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (kapacitás növelés, technológia fejlesztés, rekonstrukció), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával. 1.3 Alternatív tisztított szennyvíz elhelyezési mód (pl. tisztított szennyvíz nyárfás elhelyezése, átvezetés másik befogadóba), a befogadó felszín alatti vagy felszíni víztest jó állapotának veszélyeztetése nélkül. 2.1 A mezőgazdasági termelés tápanyag szennyezésének csökkentésére vonatkozó általános szabályrendszer, a tápanyag kihelyezés tényleges korlátozása szántó és ültetvény területeken. 2.3 Tápanyag-gazdálkodási terv alapján történő tápanyag kihelyezés szántók esetében, agrárkörnyezetgazdálkodási programok (AKG) keretében. 2.4 Művelési ág váltás (szántó-gyep, szántó - erdő, szántó-vizes élőhely konverzió). 6.3b A mederforma és a meder vonalvezetésének a természetest megközelítő átalakítása, az elismert emberi igények egyidejű kielégítésével. 6.4 Vízfolyások és állóvizek parti zónájában a víztípustól függő zonáció rehabilitációja. 6.5 Vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának, potenciáljának fokozatos elérése és megtartása fenntartási munkák keretében Szennyezőanyag és hordalék lemosódás csökkentése gyepesítéssel, fásítással, lejtős területeken teraszolással, beszivárgó felületekkel, belterületi növénytermesztés izolálásával Szennyezőanyag lemosódás csökkentése síkvidéki területen agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) keretében (pl. táblamenti szegélyek, mélyszántás) A legeltetés és a takarmánygazdálkodás jó gyakorlata legelőkre Vízfolyások és tavak melletti pufferzónák kialakítása gyepesítéssel vagy agrár-erdészeti módszerrel (összehangolás a parti növényzónák rehabilitációjával, árvízvédelmi és fenntartási szempontok figyelembevételével Települési eredetű, belterületi növénytermesztésből, állattartásból, közterületekről származó terhelések csökkentése Belterületi vízvisszatartási lehetőségek megteremtése, épületekről (zöld tető, ciszterna), ingatlanokról és közterületekről (záportározó medencék, tavak) Csapadékgazdálkodás, táblaszintű vízvisszatartás a táblákon belül a beszivárgás növelése és a lefolyás csökkentése érdekében Vízvisszatartás tározással dombvidéki területeken, kisvízfolyásokon záportározókban, esetleg állandó tározókban Állattartótelepek korszerűsítése az EU Nitrát Irányelv alapján Mezőgazdasági területről származó belvizek szűrése a befogadóba történő bevezetés előtt (szűrőmező) Elválasztott rendszerrel összegyűjtött csapadékvíz szűrése a befogadóba történő bevezetés előtt (szűrőmező, homokfogó, olajfogó). Települési csapadékvíz-gazdálkodás Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényi-fennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti-pataknak és a Budakeszi ároknak. A Törökbálinti-patak a települést nyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, két nagyobb, ellentétes irányú kanyart leírva halad keresztül. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti-patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti-patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, ezen szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás 22

23 miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. A Törökbálinti-patak medre természet közeli állapotú a település északkeleti határától a Tüskevár közig. Az M0 és M7 autóutak alatti szakaszán mesterségesen burkolt medrű. A Tüskevár köz és a Munkácsy utcai átvezetés közötti szakaszon a meder mindkét oldala lakóingatlanokkal határolt, azonban a patak medre burkolatlan. A szomszédos ingatlanok jellemzően a patak felé lejtenek és a tulajdonosokat a lehulló csapadékvizet sok helyen a patakba vezetik. A település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve halad át. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai DN 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A Munkácsy Mihály utcától, a Bajcsy Zsilinszky út mentén, egészen a Hosszúréti-patakig, már ismét nyílt medrű, a patak ismét természet közeli állapotban van. A szakasz első részén mély fekvésű, széles meder fut, amely mentén a talajvíztükör is magasan helyezkedik el. A patak medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti-patak zárt szelvényén, valamint a Tükörhegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai DN 500-es méretű, majd kisebb átmérőjű zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. Zárt csapadékvíz csatornás vízelvezetést építettek még ki a közelmúltban létesített gazdasági parkok területén belül is. A Hosszúréti-patak (Törökbálinti-tó és a település határa Pistály közötti szakasza) törökbálinti szakaszán nincs közvetlenül a mederrel határos ingatlan, a patak vize természet közeli mederben folyik. A patakba a két szennyvíztisztító tisztított szennyvize kerül bevezetésre, egyéb jelentős vízbevezetés, a lakott területek távolsága miatt, nem valószínűsíthető. A település döntő hányadán a nyílt árkos vízelvezetés a jellemző. Az utcákban zömmel egy oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. A település vízkároknak leginkább kitett területei az alábbiak: M7- Bajcsy- Zsilinszky úti aluljáró, Ady Endre utca Szent István utca irányú elvezetése, Szent István utca, Forrás árok, József-hegy, Árpád utca és csatlakozó településrész, Bajor Gizi utca, Szent István utca vége, Dózsa György utca térsége, Patak utca térsége, Géza fejedelem útja- Csokonai utca-rózsa köz (a város egyik legmélyebben fekvő völgyfenéki jellegű településrésze. A viszonylag újonnan épített házak szigeteletlen pincéjű és alacsony padlószintű házaiba befolyik a talajvíz), Szabadság tér környezete, Jázmin utca, Téglagyár utca, Tükörhegy Otelló utcai záportározó. A csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a novemberében elkészült Törökbálint város helyi vízkárelhárítási terve alapján valósul meg. Záportározók Törökbálint település területén az alábbi záportározók találhatók: Sasad I. tározó (Törökbálinti-tó), 23

24 az M0-M7 autópálya csomóponthoz kapcsolódó, Károlyi utca végénél található m3-es tározó, tározók a Volt Laktanya területén, Telenor tározó, További tározók tervezettek a Pistály északi oldalán, a Hosszúréti-patak völgyében és a Géza fejedelem útján létrehozandó park és vízfelület (tó) területén. A Hosszúréti-patak alsó (budapesti) szakaszának vízlevezető képessége korlátos, ezért a szükséges víztározó (Pistály) létrehozása csak térségi összefogással, a Hosszútétipatak gyűjtőterületével érintett települések közös teherviselésével lehetséges. Kommunális szennyvízkezelés Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV Kft.), amely Törökbálint mellett Pusztazámor, Herceghalom és Remeteszőlős szennyvízelvezetését is ellátja és az első három település önálló szennyvíztisztító telepeinek az üzemeltetője is. Törökbálinton a szennyvízcsatorna-hálózat szinte település szintre kiépült, az Anna-hegy és Pistály területek nélkül gyakorlatilag 100 %-os. Az Anna-hegyen már kiépítésre került a csatornahálózat, azonban az üdülőkkel ellátott részén sok ingatlan nincsen rákötve a rendszerre, ezért itt 75% körül van a szennyvízhálózatra kötött lakások aránya. A Pistály területrészen a csatornahálózat még nem került kiépítésre. Ugyanakkor a külterületi beépítésre szánt területen az OTÉK jelenleg hatályos 8. -ának előírásainak a figyelembe vételével legalább részleges közműellátás biztosítása szükséges. A közcsatorna hálózattal nem összegyűjtött szennyvizek döntő része szikkasztásra kerül és így szennyezi a talajt és a felszín alatti vizeket. Továbbá az elszikkadó szennyvíz átáztathatja (telíti) a talajt, ami csökkenti a talaj állékonyságát és növeli a felszínmozgás veszélyét. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését Törökbálint város közigazgatási területén az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Kft. végzi október 1-étől. Törökbálint településen a hálózattal összegyűjtött szennyvizeket korábban, Törökbálint közigazgatási területén üzemelő Törökbálint-Budaörs közös szennyvíztisztító telepén tisztították meg. A telep üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-vel fuzionált Törsvíz Kft. A tisztítótelepen két fokozatú - mechanikai és biológiai - tisztítás folyik, valamint a telepen iszaprothasztó berendezés is működik, amelyben termelt biogázzal a telep energiagazdálkodását segítik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A két település utóbbi évtizedben való gyors fejlődése miatt a telep kapacitása kiterheltté vált. Budaörs a szennyvíztisztító telep újabb rekonstrukciója helyett a szennyvíztisztító telep megszüntetése mellett döntött és a szennyvíztisztító telep átemelővé alakítását követően a szennyvizeket a fővárosi csatornahálózaton keresztül a Fővárosi szennyvíztisztító telepre fogják vezetni. A Törökbálinti Önkormányzat pedig önálló tisztító telep létesítését határozta el, amely átadása 1996-ban történt meg. Az új telep a DEPÓ-tól nyugatra, a Hosszúréti-patak mentén épült fel. Jelenleg a telep látja el a település szennyvizeinek kezelését. A településen kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat szinte minden utcában kiépítésre került. A folyamatos hálózatfejlesztéssel lehetővé vált, hogy ma már az ingatlanok 77 %-a bekötéssel csatlakozik a hálózatra. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk nagyobb részben azbesztcement volt, kisebb részben beton. Az ezredforduló éveiben épített csatornák zöme DN 200-as, csak a nagyobb gerinccsatornák mérete DN 300-as. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A hálózaton a gravitációs adottságok miatt átemelő berendezések üzemelnek, amelyekből a befogadó gravitációs csatornákba nyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizeket. Szennyvíztelepek Törökbálinton két szennyvíztisztító telep található (lásd. alábbi táblázat). A törökbálinti tisztító az igazgatási határ É-i részén, az M7 autópálya és a Hosszúréti-patak között, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál, a Raktárvárosi úttól keletre (2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1., hrsz. 091/23) helyezkedik el. A két szennyvíztisztító telep védőövezetinek kiterjedését a ábra mutatja be. 24

25 táblázat: Törökbálinton található szennyvíztisztító telepek Rend-szám AIB479 AIA436 Telep neve Törökbálint - Szennyvíztisztító Telep Budaörs - Szennyvíztisztító Telep Kapacitása (lakosegyenérték) Terület Közép-Duna-völgy Közép-Duna-völgy Agglomeráció neve Kibocsátási pont Kibocsátott szennyvíz mennyisége (m 3 /év) Törökbálint - Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hosszúréti-patak fkm Budaörs - Szennyvízelvezetési Agglomeráció Hosszúréti-patak fkm ábra: A szennyvíztisztító telepek védőterületeinek kiterjedése (forrás: terkep.torokbalint.hu/) A fenti ábrán is látható, hogy a törökbálinti szennyvíztelep védőtávolsága 150 m, míg a budaörsi telepé 500 m. A budaörsi szennyvíztisztító telep (lásd fotó fotó) a Budaörs város területén keletkezett, valamint a Depó és a Pistályon lévő ipari terület szennyvizeit fogadja be és tisztítja. A telep szárazidei terhelése kb m 3 /nap, hidraulikai terhelése: m 3 /nap. 25

26 fotó: Budaörsi szennyvíztisztító telep (forrás: saját fotó) Mindkét szennyvíztisztító telep a Hosszúréti-patakba vezeti be a tisztított vizét. A budaörsi szennyvíztisztító telep, mely a TÖRSVÍZ Csatorna Üzemeltető és Szolgáltató Kft. üzemeltetésében van, X. havi önkontroll vízminőség méréseinek eredményeit az alábbi táblázatok mutatják be (forrás: táblázat: X. havi vízminőség mérései eredmények bejövő szennyvíz Bejövő szennyvíz ( ) SZOE KOI K BOI 5 33 mg/l 798 mg/l 454 mg/l ö. N Khj 76 mg/l N(NH 4 + ) NO 2 - NO 3 - összes N összes P ANA det. összes só ásv. só szerves só összes lebegő anyag ásv. leb. száraz lebegő összes száraz összes ásványi összes szerves 50,3 mg/l 0,12 mg/l 0,8 mg/l 76,22 mg/l 8,2 mg/l 2,3 mg/l 932 mg/l 615 mg/l 317 mg/l 353 mg/l 50 mg/l 303 mg/l 1285 mg/l 665 mg/l 620 mg/l táblázat: X. havi vízminőség mérései eredmények tisztított szennyvíz Tisztított szennyvíz ( ) Határérték (mg/l) 26

27 SZOE 2 mg/l alatt 15 KOI K 20 mg/l 125 BOI 5 10 mg/l alatt 25 ö. N Khj 4,7 mg/l - N(NH 4 + ) 1,6 mg/l 10 NO 2 - NO 3-0,27 mg/l - 59 mg/l - összes N 18,1 mg/l 25 összes P 0,75 mg/l 2 ANA det. 0,1 mg/l alatt - összes só 900 mg/l - ásv. só 615 mg/l - szerves só 285 mg/l - összes lebegő anyag 3 mg/l 35 ásv. leb. 1 mg/l - összes lebegő anyag 2 mg/l - összes száraz 903 mg/l - összes ásványi 616 mg/l - összes szerves 287 mg/l - A vizsgálatokat a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. K.véd. Osztály Laboratóriumi csoport NAT által /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratóriumban végezték el. A budaörsi szennyvíztisztító védőtávolsága jelentős fejlesztési korlátozást jelent a környező területeken, valamint a növekvő szennyvízterhelés hatására a tisztítótelep kapacitásában és műszaki állapotában is felülvizsgálatra szorul. A tisztítótelep nem a saját településének területén üzemel, ezért Budaörs a szennyvíztisztító telep felszámolása és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózati rendszerére történő csatlakozás mellett döntött. Ennek érdekében átépítik a Budaörsről a tisztítótelepre szállító nyomóvezetéket, a szennyvíztisztító telepet átemelő teleppé alakítják és nyomóvezeték épül a fővárosi hálózati csatlakozás biztosításához. A teljes fejlesztés megvalósítását követően a jelenlegi szennyvíztisztító telepre jelölt 500 m-es védőtávolság tartása oka-fogyottá válik. Az átemelő műtárgy bűzzáró és zajvédett kivitelezése esetén a telep védőtávolság igénye 20 m-re csökkenthető. A beruházás teljes megvalósításáig az 500 m-es védőtávolság igény nem csökkenthető. A beruházás megvalósulását követően a tisztított szennyvíz nem fogja tovább terhelni a patakot, a terheléséből közel 11 millió m 3 /év vízmennyiséggel kevesebbel lehet majd számolni. A törökbálinti szennyvíztisztító telep (lásd fotó) üzemeltetője az ÉTV Kft. A településen keletkezett szennyvíz egy nagy végátemelő, 12 db közepes és 14 db kisebb szennyvízátemelő közvetítésével jut el a szennyvíztelepre. A telepen mechanikai, mélylevegőztetéses anaerob biológiai tisztítók üzemelnek. A tisztító vonal végén utóülepítés történik. A telep elavult tisztítási technológiája és elégtelen biológiai tisztítási kapacitása következtében nem tudta teljesíteni az előírt kibocsátási határértékek teljesülését, ezért 2012-ben korszerűsítésen és felújításon esett át. A korszerűsítés során gépészeti átalakítást, új levegővezeték kiépítést, vassó adagoló helyiség felújítását, valamint új gépi rács és homokfogó, új osztómű kiépítését végezték el. A fejlesztésnek köszönhetően hatékonyabb a víztisztítás; a telep a jogszabályok által előírt határérték alatti mutatókkal dolgozik. Emellett növelték a telep kapacitását, hogy a nagy esőzésekkor keletkező csapadék, valamint a később beépítendő területekről beérkező szennyvíz fogadására is alkalmas legyen a létesítmény. A felújítással 3000 m 3 /napos szennyvíztisztító telep kapacitás áll rendelkezésre a városban összegyűjtött szennyvíz tisztítására, melyből jelenleg kb m 3 /nap mennyiséget használnak ki. 27

28 fotó: Törökbálinti szennyvíztisztító telep (forrás: saját fotó) A megtisztított vizet a Hosszúréti-patakba ( szelvénye) vezetik be. A között mért vízkémiai paraméterek alapján megállapítható, hogy a szennyvíztisztító telepen a KOI tekintetében három esetben átlagosan 88 %-os volt a határérték-túllépés, BOI tekintetében négy alkalommal átlagosan 3,5-szörös volt a túllépés. Ezeken felül jelentős túllépés nem volt. Az egyik nagy gond, hogy a telepre alkalmanként igen erős szennyezőanyag tartalmú ipari eredetű szennyvíz érkezik, főleg az Eismann Kft. üzeméből. Ez a lökésszerű, esetenként a határértékhez vett többszörös szennyezőanyagot tartalmazó szennyvíz tönkreteszi a tisztítási technológiát. Az Eismann Kft. KTVF: /2009 sz. létesítési engedély alapján megépítette a szennyvízelőkezelő berendezését, ami a kibocsátott szennyvíz minőségének javulásához vezetett. A környezetvédelmi hatóság kötelezte a szennyvíztisztító telepet szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére, majd végrehajtására. Az ütemtervet az alábbi táblázat szemlélteti táblázat: Szennyvíz csökkentési ütemterv Fejlesztés, korszerűsítés Határidő végátemelő frekvenciaváltó homokkihordó csiga beszerzése tervezés bontás, előkészítés levegőztető elemekhez kiemelhető tartókeret beszerzése levegőztető elemek cseréje oldott oxigén szabályozás (automatika és gépészet) denitrifikációs tér kialakítás medencetér leválasztással, keverő beépítés biológiai medencék betonjavítás vegyszeradagolás felújítás foszforkicsapatásra, kármentő létrehozás homokfogó kapacitás bővítés recirkuláció kapacitás növelés recirkuláció szabályozás vésztározó, amely utóülepítőnek átalakítható illegális csapadékrákötés felderítés , illetve folyamatos A korszerűsítés után 2012 októberétől kezdve 12 hónapon keresztül próbaüzemben működött a telep, ami idő alatt önkontroll méréseket, forgatási próbákat és műszaki vizsgálatokat kellett ellátnia. A próbaüzem alatt, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján meghatározott határértékeknek kell megfelelnie a kibocsátás vízminőségének. 28

29 A törökbálinti szennyvíztisztító telepről nem áll rendelkezésünkre vízminőségre vonatkozó 2009-nél frissebb adat, azonban készült egy Tudományos Diákköri Dolgozat, amely a tisztított szennyvíz bevezetések hatásával foglalkozott a Hosszúréti-patakon (Ujfalussy Gyöngyvér, 2013., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A dolgozat elkészítéséhez 6 mintavételi ponton vízmintákat vettek a patakból július 8-án és 17- én, amelyeken laboratóriumi vizsgálatokat végeztek és vizsgálták a minták ph, fajlagos vezetőképesség, oxigén telítettség, oldott oxigén, klorid, KOIcr, NH 4 -N, NO 2 -N, NO 3 -N, Összes N, PO 4 -P és összes P tartalmát. A TDK dolgozatban kijelölt vízmintavételi pontok: 1. Törökbálinti szennyvíztisztító telep beeresztési pontja fölött a Hosszúréti-patakból 2. Törökbálinti szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított szennyvizéből 3. Törökbálinti szennyvíztisztító telep beeresztési pontja alatt a Hosszúréti-patakból 4. Budaörsi szennyvíztisztító telep beeresztési pontja fölött a Hosszúréti-patakból 5. Budaörsi szennyvíztisztító telep beeresztési pontja alatt a Hosszúréti-patakból 6. Budapest határánál a Hosszúréti-patakból A törökbálinti szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított vizéből vett vízminta vízminőségének és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján meghatározott a kibocsátási határértékeknek az összevetését az alábbi táblázat mutatja be (forrás: Ujfalussy Gyöngyvér TDK dolgozata, 2013., BME): táblázat: Törökbálinti szennyvíztisztító telep elfolyó tisztított vizéből vett vízminta minősége Minőségi jellemző Kibocsátási határérték július 8-án mért értékek július17-én mért értékek KOI cr (mg/l) összes foszfor (mg/m 3 ) NH 4-N (mg/l) 10 0,09 0,12 összes nitrogén (mg/l) 35 8,1 6,37 ph 6,5-9 7,3 7,8 A táblázatban szereplő értékek alapján megállapítható, hogy a komponensek mindegyike határérték alatti koncentrációban volt kimutatható. Azonban a többi mérési eredménnyel összehasonlítva megállapítható, hogy a telep növeli a vízfolyás kémiai oxigén igényét, NO 2 -N és összes foszfor tartalmát. Vezetőképesség, NO 3 -N, összes nitrogén és PO 4 -P tekintetében a tisztított víz hígítja a patakot. A szennyvíztelepről a Hosszúréti-patakba bocsátott víz továbbá növeli a vízfolyás vízhozamát. A települési folyékony hulladékok esetében a szippantott szennyvizet a TÖRSVÍZ Kft. kezeli törökbálinti telephelyén. A szennyvíztisztítón Budaörsről érkező települési keletkezett (és szippantott) szennyvizet is kezelnek. Mindkét iszap befogadója a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepe. A csatornaiszap előkezelést követően végleges elhelyezésre, a szennyvíziszap rothasztás során hasznosításra (energiatermelésre) kerül. TÖRS Csatornamű Kft. telephelyén felhalmozott iszap egy része elszállításra került, a fennmaradó iszap depóniában került felhalmozásra (anyagi okok miatt nem került elszállításra). A szennyvíztelep tervezett bezárását követően a létrehozott iszapdepóniát fel kell számolni. Az ÉTV Kft. üzemeltetésében lévő törökbálinti, érdi és herceghalmi szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap nagyobb része a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerül, ahol biogázt fejlesztenek belőle Felszín alatti vizek Törökbálint közigazgatási területén a felszín alatti vízszint a vízfolyások közelében húzódik felszínhez közel (0-4 m), egyéb területeken mélyebben található (lásd ábra). A felszín alatti víz a holocén-pleisztocén folyóvízi üledékekben (finomhomok, homokos lösz), illetve a különböző homokos, kavicsos anyagú lejtőüledékekben 29

30 tárózódik. A talajvíztükör követi a domborzati viszonyokat, általánosságban a felszíni víztestek és mélyedések, mint erózióbázisok, felé történik a vízáramlás. A völgytalpakon a folyásiránnyal megegyező a vízáramlás iránya ábra: A felszín alatti víz elhelyezkedése a felszíntől számítva (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) Vízkémiailag a kalcium magnézium - hidrogénkarbonátos összetételű a felszín alatti víz. Keménysége 35 nk feletti, szulfáttartalma meghaladja az 1000 mg/l-t. A mélyebben elhelyezkedő felszín alatti vizek (rétegvizek) a pleisztocén és harmadidőszaki (oligocén, miocén), homok, homokkő, homokos, kavicsos tároló kőzetekben fordulnak elő, mennyiségük csekély, akárcsak az artézi kutak száma. Mélységük 100 m körüli, de a peremeken sokkal mélyebb kutak is vannak, amelyek vízhozama is tekintélyes. A mezozoos karbonátos kőzetekben található karsztvíz, amely felett néhány 100 méter vastag, változatos összetételű fedőrétegek települtek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet alapján Törökbálint fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A Törökbálint város és közelében található vízbázisok az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 3.1. és 3.2. mellékletei alapján kerültek összefoglalásra. A felsorolt vízbázisok (5 db, lásd.) ivóvíz kivétel célját szolgáló, üzemelő felszín alatti vízbázisok, a 3.2. mellékletben szereplő egyéb ásvány-és gyógyvizek, valamint élelmiszeripari célokat szolgáló vízbázis nem található táblázat: Vízbázisok Törökbálinton és környezetében Vízbázis kódja Település Vízbázis neve Vízbázis üzemeltetője Törökbálint DEPO kútja Törökbálint Diósd Tüdőgyógyintézet Anna-hegyi kút Diósd Községi vízmű DEPO szolgáltató Közös vállalat Vízbázis státusza üzemelő Sérülékeny-e? nem Tüdőgyógyintézet üzemelő igen Érd és Térsége Víziközmű Kft. üzemelő igen EOV X EOV Y

31 Vízbázis kódja Település Vízbázis neve Vízbázis üzemeltetője Vízbázis státusza Sérülékeny-e? EOV X EOV Y Érd Érd Érd, Sasvárosi vízbázis Érd, Dunaparti vízbázis Érd és Térsége Víziközmű Kft. Érd és Térsége Víziközmű Kft. üzemelő üzemelő igen igen ábra: Vízbázisok elhelyezkedése Törökbálinton és közelében (forrás: geoportal.vizugy.hu/vizgyujtogazd02) A felülvizsgált Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapján, az 1-9. Közép-Duna tervezési alegységen belül, Törökbálint térségében, az alábbi, mennyiségi és minőségi állapotokkal jellemezhető, felszín alatti víztestek találhatók: táblázat: Felszín alatti víztestek Törökbálint térségében Víztest neve Víztest jele Víztest típusa Mennyiségi állapota Kémiai állapota Kémiai állapotot javító intézkedések Mennyiségi állapotot javító intézkedések Vízbázis védelmi intézkedések Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt s.h sekély hegyvidéki jó, de gyenge állapot kockázata, oka: vízmérleg jó 2;3;21.7;21.10;2 1.9;21.1;21.5;36, 4.1;29.2 7a.2;7.1;8.1;8.4;

32 Víztest neve Víztest jele Víztest típusa Mennyiségi állapota Kémiai állapota Kémiai állapotot javító intézkedések Mennyiségi állapotot javító intézkedések Vízbázis védelmi intézkedések Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt Budapest környéki termálkarszt h kt hegyvidéki termálkarszt jó, de gyenge állapot kockázata, oka: vízmérleg jó jó jó, de gyenge kockázat oka: szennyezett vízbázis: NO 3, SO 4 2;3;21.10;21.9;4.1;21.1;21.5;36, 21.7; a.2;8.1;8.2;8.4; a2, 7a5, 8.1, 8.2, ;13.2;13.3; , 13.2, 13.4 Intézkedési kódok magyarázata: 2 Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése 3 Mezőgazdasági eredetű peszticid szennyezés csökkentése 4.1 Szennyezett terület kármentesítése (feltárás, megfigyelés, biztosítás, felszámolás) 7a2 Felszín alóli vízkivételek nyilvántartása, felülvizsgálata, módosítása, engedélyezése 7a5 Termálvizek hasznosítása, a használt termálvizek visszasajtolásának szabályozása, ösztönzése és korszerűsítése 7.1 A belvízelvezető rendszer módosítása 8.1 Víztakarékos megoldások alkalmazása a növénytermesztésben (növénykultúra, öntözési technológia, energiahatékonyság) 8.2 Technológiai és hálózati veszteségek csökkentése 8.4 Víztakarékos megoldások az ipari vízellátásban 13.1 Ivóvízminőség biztosítása a csapnál, az EU Ivóvíz Irányelvnek megfelelően (Az Ivóvízminőség Javító program befejezése, + monitoring) 13.2 Ivóvízbázisok védelme, védőzónák kijelölése, tevékenységek szabályozása, módosítása (A diagnosztikai és a biztonságba helyezési program végrehajtása) 13.3 A vízbázisvédelmi szabályozáson kívüli megoldások (egyedi megoldások, vízbázis-védelem szempontjából kedvező területhasználat váltás, jó gyakorlatok ösztönzése, területhasználókkal való megegyezés) 13.4 Vízbiztonsági tervek készítése, alkalmazása 21.1 Kommunális hulladéklerakók megfelelő kialakítása, működtetése és ellenőrzése 21.5 Illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladéklerakás ellenőrzése, bírságolása 21.7 A Szennyvíz Program megvalósítása (csatornázás, egyedi szennyvízkezelés) 21.9 További csatornarákötések elősegítése és megvalósítása Csatornahálózatok rekonstrukciója 23.2 Csapadékgazdálkodás, táblaszintű vízvisszatartás a táblákon belül a beszivárgás növelése és a lefolyás csökkentése érdekében 29.2 Állattartótelepek korszerűsítése az EU Nitrát Irányelv alapján 36 Szakszerűtlenül kiképzett kutak ellenőrzése, rekonstrukciója, felszámolása Hulladékgazdálkodás hatása Hulladéklerakó létesítése feláramlási vízrezsim környezetben célszerű, hogy a telepről esetlegesen bemosódó és a felszín alatti vizet elérő szennyeződés ne tudjon a víz áramlása révén nagyobb területre, messzebbre eljutni. Továbbá azt is javasolt figyelembe venni, hogy lokális vízáramlási rendszerben szintén kisebb távolságra képes eljutni a szennyeződés. Ezzel szemben radioaktív hulladéklerakót regionális áramlási rendszer, beáramlási zónájában kell létesíteni. Ezáltal az esetlegesen bemosódó radioaktív anyagok időben és térben is hosszú 32

33 áramlási pályára lépnek, ez idő alatt a radioaktív anyagok bomlása adott esetben végbe is tud menni, illetve a kőzetvázon megkötődhetnek. Az illegális hulladék-lerakó telepek nem rendelkeznek megfelelő aljzati szigeteléssel, ezért a szennyező, káros anyagok könnyen a talajba, onnan pedig a felszín alatti és felszíni vizekbe tudnak szivárogni, ezáltal károsítva azokat. A térségben található illegális hulladéklerakó telepek felszámolása éppen ezért kiemelt fontosságú. Nitrát és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos problémák Az 1.5. tervezési alegység sekély hegyvidéki víztest felszín közeli elhelyezkedéséből adódóan diffúz és pontszerű ipari, mezőgazdasági és települési szennyező hatásoknak van kitéve, amelyek többnyire nitrát és ammónium-ion formájában jelennek meg. Ezen szennyezők a csatornázatlan település részeken a szikkasztás, háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, műtrágyázásban, az állattartó telepekről származó hígtrágya, trágya szakszerűtlen elhelyezése, valamint az ipartelepekről származó szennyezés (leggyakoribbak a nitrát, szulfát, klorid, nehézfémek, különböző szénhidrogének) következtében jelentkeznek. A már szennyezett felszín alatti víz minőségének javulása lassú folyamat, csak évtizedekkel a szennyező hatás megszűnte után várható a jó állapot elérése Vízellátás Törökbálint vízellátását az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV Kft.) szolgáltatja. Az ÉTV Kft. ellátási körzetéhez tartozik Érd, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint és Remeteszőlős települések, amelyeket a saját, ill. a Fővárosi Vízművek vízbázisairól látja el ivóvízzel. Törökbálint település ivóvízellátása jelenleg az érdi központú regionális vízműről történik. Az ÉTV Kft. saját vízbázisai az Érd Sasvárosi, rétegvízre telepített 9 db kúttal rendelkező telep és Diósd rétegvízre telepített 5 db kúttal. Ezen felül a vízigények kielégítésére az ÉTV Kft. a Fővárosi Vízművektől átvesz napi m 3 ivóvízmennyiséget, erre a mennyiségre a Vízmű és a Főváros között kontingens-szerződés van érvényben. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja, a szigetről NÁ 600-as meder alatti átvezetéssel kerül át az ivóvíz a budai oldalra. A Törökbálinti hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felől az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m m 3 -es tározók felől nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy NÁ 300-as méretű vezetéken keresztül töltik meg az un. Virág-tanyai 2x1000 m 3 -es tározókat (t.f.sz.: 236,56 mbf.). A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A település alapbázis felőli betáplálásánál ez az NÁ 300-as vezeték tekinthető a szűk keresztmetszetnek, ennek vízszállító kapacitása várhatóan nem elegendő a fejlesztések vízigényeinek kielégítésére. A Róka-hegyen egy Vízmű övezetbe sorolt telek van, amelyen egy üzemen kívüli víztározó medence található. A víztározó medence nem a vízellátást szolgáltató ÉTV Kft. tulajdona, a település vízellátásában semmilyen szerepet nem vállal. A Virág-tanyai tározóktól a település régi beépítésű lakóterületei felé az M7-es autópályával párhuzamosan épített NÁ 300-as méretű azbesztcement vezeték szállítja a vizet. Ez a vezeték a Kazinczy Ferenc utcáig épült meg NÁ 300-as átmérővel, onnan elágazva egy NÁ 200-as vezeték épült meg a DEPÓ-ig, illetve egy másik ág NÁ 150-es mérettel a település nyugati belterületi részeinek az ellátására. Ez a két nagyobb átmérőjű vezeték volt a település ellátó hálózatának gerince, amelyekkel a kisebb ellátó vezetékeket táplálták be. A régebbi építésű ellátó vezetékek mérete zömmel NÁ 80-as, anyaguk azbesztcement. A nyugati ipari területek ellátására a Virág-tanyai tározótól kiépült egy másik NA 300-as vezeték is a tározótól északnyugati irányban. Ez a vezeték a település belterületi hálózatával is össze van kötve, így a korábbi, a Virágtanyától csak egy irányból meglévő betáplálásból eredő probléma mára megszűnt. Diósd település irányából van még egy NA 300-as vezeték betáplálás Törökbálint Anna-hegy és Tükör-hegy irányába. Így a város kétirányú betáplálása biztosított. Az ÉTV Kft. által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése határozza meg, továbbá Törökbálint topográfiai viszonyait is figyelembe véve, a megfelelő hálózati víznyomás biztosítását 10 nyomásfokozó is segíti, s a vízellátó hálózat 4 vízellátási zónára osztott. Ezzel a településen nyomásproblémák nincsenek. 33

34 A településen az egészséges vezetékes ivóvíz ellátottság majdnem 100 % (97,7), amely jelzi, hogy a vezetékes vízellátás a településen minden utcában (111,3 km hosszban) kiépítésre került és majdnem minden ingatlan rácsatlakozik. A lakosságnak szolgáltatott víz 2012-ben 558,4 ezer m 3 volt, amely egy lakosra jutó napi mennyisége 115 l/fő. Ez az érték átlagos magyarországi életkörülményeket jellemző érték. A vezetékes ellátást igénybe nem vevők vízigényüket részben a közkifolyókról, részben saját házi kútból elégíthetik ki. A településen 4 közkifolyó üzemel. A majdnem 100 %-os vezetékes vízellátottsága ellenére a település lakásállományának csak 77,2 %-a csatlakozott január 1-éig a közcsatorna hálózatra, amely az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepre szállítja. A közcsatorna hálózattal össze nem gyűjtött szennyvizek döntő hányadát a talajba szikkasztják jelentősen szennyezve a talajt és a felszín alatti vizet A LEVEGŐ ÁLLAPOTA A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Budapest-Lőrinc meteorológiai állomáson (Budapest, XVIII. ker. Gilice tér 39.) végzett mérések szolgáltatják. Az itt végzett meteorológiai mérések Budapestre és annak környezetére reprezentatívnak tekinthetők. Törökbálint a Tétényi-fennsík kistájon helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy az évi napfénytartalom meghaladja az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 10 C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 C és az abszolút hőmérséklet minimumok átlaga -15 C körül van. A csapadék évi összege mm. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i, az átlagsebessége 3-3,5 m/s. Szélsebesség szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1 m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) ritkák, 5% körüliek. Levegőminőség szempontjából kedvező a domborzati viszonyokból adódó jó átszellőzés és a térség erdeinek mikroklimatikus hatása Jogszabályi háttér A levegőtisztaság-védelmi előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi határértékeket a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg, melynek egészségügyi határértékeit a táblázat adjuk meg táblázat: A légszennyezettség egészségügyi határértékei (µg/m 3 ) Légszennyező anyag Órás 24 órás Éves Veszélyességi fokozat Kén-dioxid III. Nitrogén-dioxid II. Szén-monoxid II. Szálló por PM III. Légszennyező anyag Határérték Célérték Hosszú távú célkitűzés Veszélyességi fokozat 34

35 Légszennyező anyag Határérték Célérték Hosszú távú célkitűzés 120 µg/m 3 Veszélyességi fokozat Ózon 120 µg/m 3 melyet december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál többször nem szabad túllépni. melyet évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozóátlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: egy évre vonatkozó éves adat. 120 µg/m 3 amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs meghatározva. I. A légszennyező anyagok veszélyességük alapján négy veszélyességi fokozatba vannak sorolva az I. különösen veszélyes fokozattól a IV. mérsékelten veszélyes fokozatig. Zóna besorolás A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet II. fejezet 10. (1) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 4/2011 (I.14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A tervezési terület a 1. Budapest és környéke légszennyezettségi zónához sorolható táblázat: Légszennyezettségi zónabesorolás Zónacsoport a vizsgált szennyező anyagok szerint Szilárd (PM 10) Benzol Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid Talajközeli ózon PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 (BaP)* 1. Budapest és környéke * BaP=Benz(a)pirén E B D B E O-I F F F F B A módosított jogszabály a PM 10 -ből meghatározandó komponensekkel együtt 11 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. B-től F-ig terjedő kategóriákhoz koncentráció tartományok rendelhetők: táblázat: Zónatípusokhoz tartozó koncentráció tartományok Zónák SO 2 (µg/m 3 ) NO 2 (µg/m 3 ) PM 10 (µg/m 3 ) CO (µg/m 3 ) B zóna 58 felett 44 felett C zóna 125 felett felett D zóna E zóna F zóna 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár 35

36 nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A jogszabályok az egyes zónacsoportokra eltérő intézkedéseket írnak elő. Az A D csoportra méréses, az E csoport mérés vagy modellezés, az F csoport modellezés vagy műszaki becslés az előírt meghatározási módszer Országos légszennyezettségi mérőhálózat adatai A településre jellemző levegőminőségi értékeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként Budapest (Budatétény), Tűzliliom utcában működő automata mérőállomás adatai, valamint NO 2 légszennyező anyag esetében a Budaörsön működő manuális mérőállomás adatai kerültek bemutatásra. Alap légszennyezettség meghatározása A tervezési terület alap légszennyezettségének meghatározásához a fent bemutatott OLM mérőállomások adatait használtuk. Automata mérőállomás Budapest, Budatétény táblázat: A légszennyező anyagok koncentrációinak éves átlagértékének alakulása az automata mérőállomás adatai alapján Budapest, (Budatétény) Tűzliliom utca Időpont (év) Kén-dioxid Nitrogéndioxid Nitrogénoxidok Ózon Szén-monoxid PM 10 Átlag (µg/m 3 ) ,23* 35,04* 50,45* 52,10* 531,24 23, Nincs adat 18,98 27,34 Nincs adat Nincs adat 22, Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 25, Nincs adat Nincs adat Nincs adat 51,57 Nincs adat 29, Nincs adat Nincs adat Nincs adat 46,70 Nincs adat 25,54 Átlag Nincs adat 27,01 38,9 50,12 Nincs adat 25,38 * A mérőállomáson az év napjainak több, mint felében nem volt mérés Ahogy a fent bemutatott táblázatban látható a településhez legközelebb (~8 km távolságra) lévő automata mérőállomás az elmúlt 5 évet tekintve csak PM 10 szállópor esetében szolgáltat értékelhető mérési adatokat. Ennek megfelelően PM 10 esetében az alap légszennyezettség 25,38 µg/m 3 körüli érték. Manuális mérőállomás Budaörs 36

37 táblázat: A légszennyező anyagok koncentrációinak éves átlagértékének alakulása a manuális mérőállomás adatai alapján Időpont (év) Budaörs Nitrogéndioxid Átlag (µg/m 3 ) ,68* ,17* ,05* ,06* 2016 Nincs adat Átlag 27,99 * A mérőállomáson az év napjainak több, mint felében nem volt mérés A fent bemutatott táblázatban látható, hogy a településhez legközelebb (~4 km távolságra) lévő manuális mérőállomáson csak NO 2 légszennyező anyag mérése történt az elmúlt 5 évben. Ennek megfelelően NO 2 esetében az alap légszennyezettség 27,99 µg/m 3 körüli érték Levegőminőségi vizsgálatok és eredményei A levegő minőségére vonatkozó méréseket az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. végezte. A mérések 2 X 24 órás immissziós mérések voltak, melyek szeptember én, és szeptember án történtek. A mérések a városi levegő minőségére jellemző pontokon történt, a mérőpontok a következők voltak: KL-1: Bálint Márton Általános és Középiskola, Törökbálint, Köztársaság tér 8. KL-2: Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca ábra: A 2012-ben végzett levegő minőségére vonatkozó immissziós mérőpontok (forrás: Törökbálint, Polgármesteri Hivatal) Az immissziós mérések során az alábbi légszennyező anyagokat vizsgálták: 37

38 - PM 10 szállópor - CO - SO 2 - NO 2 A mérés eredményei és összehasonlításuk a határértékekkel A két mérőponton végzett immissziós mérések eredményei, valamint összehasonlításuk a határértékekkel a következő táblázatokban kerülnek ismertetésre: táblázat: Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Köztársaság tér 8. Légszennyező anyag Órás határérték (µg/m 3 ) 24 órás határérték (µg/m 3 ) Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma (µg/m 3 ) Órás túllépések száma 24 órás mért értékek (µg/m 3 ) Mért 8 órás mozgóátlag maximum túllépések száma (µg/m 3 ) Nitrogén-dioxid (NO 2) Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM 10) Kén-dioxid (SO 2) , * , < 2, táblázat: Kazinczy Ferenc utca 1. Légszennyező anyag Órás határérték (µg/m 3 ) 24 órás határérték (µg/m 3 ) Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma (µg/m 3 ) Órás túllépések száma 24 órás mért értékek (µg/m 3 ) Mért 8 órás mozgóátlag maximum túllépések száma (µg/m 3 ) Nitrogén-dioxid (NO 2) Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM 10) Kén-dioxid (SO 2) , * , < 2,67 * Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Például bármely nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart. Következtetések, értékelés Az immissziós vizsgálatok elvégzése során megállapítható, hogy mindkét mérőponton a légszennyező anyagok koncentrációja határérték alatt volt. A KL-1 mérési ponton a Bálint Márton Általános és Középiskolánál határérték közeli volt a szállópor koncentrációja. Ennek a magas porkoncentrációnak több oka lehet, egyrészt a közelben elhaladó M7-es autópálya forgalma is és a reggeli illetve délutáni órákban megnövekedő gépjárműforgalom is. Nagyban befolyásoló tényező volt még a száraz időjárás. A mérés során egyik szennyezőanyag koncentrációja sem haladta meg sem az órás, sem a 24 órás határértéket. Törökbálint levegőminőségének megállapítására a 2012-ben 2 mérőponton elvégzett helyi mérések eredményeit tekinthetjük reprezentatívnak, az OLM mérőhálózat Budatétényben és Budaörsön mért adataival, valamint a zónabesorolással szemben. Az előzőekben már említett kedvező domborzati viszonyokból adódó jó 38

39 átszellőzés, valamint a település mérete miatt Törökbálinton a zónabesorolás szerinti koncentráció értékeinél kedvezőbb a levegőminőség Közlekedés (egyéni és közösségi) A város légszennyezettségi állapotát alapvetően meghatározza a területen áthaladó 3 (M0, M1 és M7) autópálya átmenő forgalmából származó károsanyag-kibocsátása. Azonban a településnek ez egy olyan adottsága, melyet nem tud befolyásolni ábra: Törökbálintot érintő autópályák (forrás: A Törökbálinton regisztrált gépjárműpark utóbbi 5 évben rögzített alakulását az alábbi táblázat ismerteti táblázat: Törökbálinton regisztrált gépjárművek között Gépjármű típusok Személygépkocsi Tehergépkocsi Motorkerékpár Vontató Autóbusz Összesen

40 ábra: Gépjárműállomány alakulása között Ahogy a fenti táblázatban és diagramon látható Törökbálinton a regisztrált gépjárművek számában közötti időszakban jelentős változás nem történt. A személygépkocsikat tekintve az utóbbi 2 évben kismértékű emelkedés látható. Közösségi közlekedés elektromos autóbuszokkal Törökbálint megoldást keres arra, hogy miként tudja átalakítani közösségi közlekedését úgy, hogy az egy fenntartható közösségi közlekedési hálózat legyen. Ennek keretein belül a város 2012-ben elektromos buszok üzembe állításának tesztelését végezte. A kínai BYD K9 autóbusza közel másfél hónapig járt Törökbálinton és környékén, valamint a fővárosban. Az autóbusz energia-ellátását az ELMŰ-ÉMÁSZ térítésmentesen biztosította zöld árammal a Törökbálinti Önkormányzatnál kialakított töltőhelyen. Jelenleg egy darab elektromos busz teljes üzemidőben üzemel (2016 október 22-től), mely km éves teljesítménnyel csökkenti a közlekedésből eredő szennyezéseket. Az elektromos járművek legnagyobb előnye, hogy nincs lokális károsanyag-kibocsátásuk. A zéró emissziónak köszönhetően jelentős terhektől mentesül a lakosság, a növényzet, valamint az épített környezet. Különösen fontos lenne az elektromos buszok közlekedtetése olyan területeken is, melyek városi zöld szigetként üzemelnek, így egy városi légszennyezettségtől mentes övezet jönne létre. Az elektromos járműveknek gazdasági előnyük is van, ~20%-os megtakarítást jelenthetnek a dízel buszokkal szemben Lakossági fűtés A háztartások légszennyezőanyag kibocsátása függ a tüzelőberendezések korszerűségétől, valamint az alkalmazott tüzelőanyagtól. A szennyezés elsősorban a szilárd tüzelőanyaggal működő lakossági fűtésen keresztül történik, azonban részben a kerti hulladékok, avarégetés is hozzájárul. Az egész országra jellemző tendencia a gáztüzelés arányának növekedése, ezáltal a kibocsátott szennyezések csökkenése. A lakossági fűtés nitrogén-dioxid kibocsátása lényegesen kisebb mértékű, mint a közlekedésből származó, és csak a téli időszakban jelent légszennyezési forrást. PM 10 esetében viszont a lakossági tüzelőanyag felhasználás nagyban meghatározza a szennyezettség mértékét a téli időszakban, főként a családi házas vagy falusias beépítésű területeken. Emellett a PAH vegyületek kibocsátásának jelentős részéért a háztartások felelősek. A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Zrt.-hez tartozó ELMŰ Hálózati Kft. Törökbálinton a villamosenergia fogyasztók száma meghaladja a 7 ezret, azaz az ellátás 100%-osnak tekinthető. A településen szeptember 30-áig a TIGÁZ végezte a földgáz szolgáltatását. A TIGÁZ egyetemes szolgáltatási engedélyének visszavonásakor, október 1-jétől a földgázszolgáltatást a FŐGÁZ vette át. A KSH 2011-es adatai szerint Törökbálint lakásszáma 4665 db volt. 40

41 Levegőtisztaság szempontjából a vezetékes gázellátottság biztosítása nagyon fontos szerepet tölt be, melyet a város lakásállományának 82,1%-a vesz igénybe. A nagyon kedvező termikus (fűtés és használati melegvíz termelés) energiaellátásra hasznosított vezetékes energiahordozó kiépítettség lehetővé tette, hogy a levegőt erősebben terhelő hagyományos szilárd tüzelőanyag kiváltását meg lehessen oldani. Mégis az utóbbi években a gázfogyasztó háztartások éves átlagos gázfogyasztása drasztikusan csökkent (az elmúlt 10 év alatt 33 %-ot meghaladóan) ami részben magyarázható egyszerű takarékossággal, illetve korszerűsítéssel (fűtéskorszerűsítéssel, szigetelés-javítással, esetenként előforduló megújuló energiahordozó alkalmazásával), de magyarázható a családok gazdasági nehézségeinek növekedésével. A gazdasági nehézségek hatására egyre többen használnak újra hagyományos nem vezetékes energiahordozót is, ahol a műszaki feltételek biztosítottak egymás mellett használnak földgázt és hagyományos nem vezetékes energiahordozót, kandallók, cserépkályhák alkalmazásával a cirko-tüzelés, vagy konvektoros hőellátás mellett. A nem vezetékes energiahordozók alkalmazásának növekedése kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat, a levegő tisztaságát, minőségét. Miközben Törökbálint vonzását a kedvezőbbnek ígérkező környezeti feltételek jelentik, amelyhez a tiszta levegő biztosítása nagyon fontos lenne. Égetés Törökbálint a szabadtéri égetéssel kapcsolatos szabályozására a március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet (OTSZ) alkalmazza, mely rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan. E rendelet 225. (1) bekezdés szerint Ha jogszabály máskent nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a beltéri ingatlanok során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Hulladék, illetve lábon álló növényzet, tarló égetése miatt történt lakossági panasz az Önkormányzat felé Ipari tevékenység Törökbálinton légszennyezés szempontjából a Téglagyár jelentős ipari termelő tevékenységet folytató létesítménynek számított. A gyár 1971-ben kapta meg a Bányaművelési engedélyt. A Téglagyárat a Wienerberger Téglaipari Zrt.(Bányavállalkozó) működtette, melyet 2013-ban zártak be. A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó május 29-én bejelentette a bányászati jogában álló Törökbálint I. agyag védnevű bányatelken üzemelő agyagbánya bezárását, tájrendezésének megvalósulását és kérelmezte a tájrendezés elfogadását. A Bányakapitányság a tényállás tisztázása érdekében június 12-én hatósági helyszíni szemlét tartott a területen és megállapította, hogy a terület tájba illesztése megtörtént. A közötti időszakot tekintve Törökbálinton az ipari tevékenységből származó nitrogén-oxid és szállópor kibocsátás nem jelentős. A 2012-ben végzett immissziós mérések is ezt a megállapítást támasztják alá. Az M7 autópályához közelebbi (KL-1) mérőponton a nitrogén-dioxid koncentráció közel kétszerese a KL-2 jelű mérőponton mért értékhez képest. Szállópor esetében szintén magasabb az autópályához közeli mérőponton mért koncentráció, mely határérték közeli értéket mutat. Ipari pontforrásokból származó nitrogén-dioxid kibocsátás között: 41

42 ábra: Ipari pontforrások nitrogén-oxid kibocsátása között (forrás: OKIR adatbázis alapján) Az ipari pontforrásokból származó nitrogén-oxid kibocsátás a közötti időszakban 906 és 1956 kg/év között mozgott. A 2010-es évhez képest az iparból származó kibocsátás csökkenést mutat. Törökbálinton 1000 kg/év nitrogén-oxid kibocsátást meghaladó pontforrás nem található. Legnagyobb nitrogén-oxid kibocsátó üzemek a következők: EISPRO Kft. Központi üzem Auchan Törökbálint Bevásárlóközpont ábra: Ipari pontforrások szén-dioxid kibocsátása között (forrás: OKIR adatbázis alapján) Az ipari pontforrásokból származó szén-dioxid kibocsátás a közötti időszakban 275 és 2159 t/év között mozgott. A 2010-es és 2011-es évhez képest az iparból származó kibocsátás jelentős csökkenést mutat. 42

43 Legnagyobb szén-dioxid kibocsátó üzemek a következők: - West Gate Business Park Logisztikai park - Euro Brill 97 Kft. Telephely, Járműfényezés és javítás VOC kibocsátással járó létesítmények és tevékenységek: - 5 á Sec Central Europe Kft. Gyorstisztító szalon (Ruha- és szőnyegtisztítás) - EuroBrill 97 Kft. Gépjárműjavítás és -fényezés 2.5. TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÁLLAPOTA Törökbálint települése a Tétényi-fennsík kistáj területén található, mely a Dunántúli-középhegység nagytájához tartozik. A kistáj területének jelentős része beépített vagy felszántott, a természetes vegetációval borított területek aránya alig éri el a 20 %-ot. Az eredeti zárt és ligetes molyhos tölgyesek és egyéb tölgyes (cseres-, gyertyános- és lösztölgyes) erdők maradványai elsősorban a kistáj középső és Ny-i részén találhatók, részben Törökbálint területén. Magasabb szintű tervek és programok táj- és természetvédelmi vonatkozásai Országos Területrendezési Terv (OTrT) szerint érintett övezetek: országos ökológiai hálózat ( ábra ábra) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület ( ábra ábra) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület ( ábra ábra) Budapest Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) szerint érintett övezetek: magterület, ökológiai folyosó, puffer terület kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus ábra: Országos Ökológiai Hálózat a magasabb rendű tervekben (forrás: OTrT és BATrT alapján) 43

44 ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek a magasabb rendű tervekben (forrás: OTrT és BATrT alapján) ábra: Tájképvédelmi és tájrehabilitációt igénylő területek a magasabb rendű tervekben (forrás: OTrT és BATrT alapján) A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programban stratégiai területként jelenik meg a zöldfelületek védelme valamint a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem. 44

45 Pest Megye Környezetvédelmi Programjában is találhatók rekultivációval és rehabilitációval, tájvédelemmel, természetvédelemmel és zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések. Az egyes célok, célállapotok elérése érdekében teendő intézkedések között szerepelnek a kormányzatot, az önkormányzatokat (megyei és települési), a gazdálkodó szervezeteket és vállalkozásokat, valamint a lakosságot érintő intézkedések. Ezek közül a települések elsősorban az önkormányzatot, vállalkozásokat és a lakosságot érintő intézkedések előrehaladását tudják érdemben pozitívan befolyásolni Természeti értékek A Tétényi-fennsík kistáj területe a Dunántúli-középhegység flóravidékének (Bakonyicum) Pilis-Gerecsei flórajárásába (Pilisense) tartozik. Ezen a területen a potenciális növénytakaróra a következő erdőtársulások jellemzők: karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum; Ceraso mahaleb-quercetum pubescentis), tatárjuharos lösztölgyesek (Acereto tatarici-quercetum). A terület állatföldrajzi szempontból a Középdunai faunaterület Ősmátra (Matricum) faunakörzetébe, Dunántúliközéphegység (Pilisicum) faunajárásba tartozik. A törökbálinti erdőterületek nagyobb részén cseres-tölgyes növénytársulások jellemzőek napjainkban. A szárazabb területeken molyhos cserestölgyes karsztbokorerdő alakult ki. A település legnagyobb természeti értékét ezek a természetes erdők képezik. A védett lágyszárú növények közül jellegzetes a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), a magyar csenkesz (Festuca vaginata), a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a budai imola (Centaurea sadleriana) és a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria). A térségben számos védett állatfaj is megél; számos rovar, a kétéltűeket képviselő barna varangy (Bufo bufo) és erdei béka (Rana dalmatina), valamint a hüllők közül a leggyakoribb a fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis). Az itt előforduló 40 madárfajból 34 védett. Ugyancsak védett emlősök a sün (Erinaceus roumanicus), az erdei cickány (Sorex araneus), a vakond (Talpa europaea), a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), a menyét (Mustela nivalis), a mókus (Sciurus vulgaris) és a borz (Meles meles). Védett természeti területek Törökbálint területén országos jelentőségű védett természeti terület a Tétényi-fennsík Természetvédelmi Területe. Helyi jelentőségű védett természeti terület a Törökbálinti-erdők Természetvédelmi Területe. A helyi természetvédelmi területet a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról szóló 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet nyilvánította védetté, melynek hatályba lépésével a korábbi 20/1994. (VIII. 18.) ÖK. rendelet hatályát vesztette. A helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelőre a Magyar Állam tulajdonában lévő erdőterületek esetében a Pilisi Parkerdő Zrt. A védett területen találhatók magántulajdonban lévő erdőtagok is táblázat: Országos jelentőségű természetvédelmi terület Név Tétényi-fennsík Helyrajzi szám 0152/44 (és Bp. XXII. ker.: /3, , /1, /2) Törzskönyvi szám Terület (ha) Hatályba lépés 321/TT/11 147, táblázat: Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Név Helyrajzi szám Törzskönyvi szám Terület (ha) Hatályba lépés 45

46 Név Törökbálinti-erdők Helyrajzi szám 22, 0179/1, 0179/2, 0201/2, 0201/4, 0203/1, 0203/2, 0205/1, 0205/7, 0205/9, 0207/13, 0207/15, 0207/19, 0207/20, 0207/22, 0207/36, 0207/49, 0207/53, 0207/56, 0207/58, 0219/1, 0219/2, 0219/3, 0219/4, 0250/1, 0272/9, 0272/11, 0272/12 Törzskönyvi szám Terület (ha) Hatályba lépés 12/120/TT/97 266, A Tétényi-fennsík országos jelentőségű természetvédelmi terület létesítéséről a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelet szól. A rendelet 2. alapján a védetté nyilvánítás célja a terület természetközeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és az élőhelyhez kötődő állatvilág hosszú távú megőrzése. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a természetvédelmi terület kezelési tervét. Természetvédelmi célkitűzések közé tartozik a területen található védett növény- és állatfajok [különös tekintettel: a pannon deres csenkesz (Festuca pallens subsp. pannonica), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a borzas vértő (Onosma visianii), az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kenderike (Carduelis cannabina) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio), beleértve a közösségi jelentőségű fajokat is] és élőhelyeik (dolomitsziklagyep, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, kikopások, északias lejtőgyepek, platógyepek, szegélygyepek) hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A törvény erejénél fogva (ex lege) védett területek Törökbálinton nem találhatók. A Törökbálinti-erdők helyi jelentőségű természetvédelmi terület nagy kiterjedésű száraz, melegkedvelő tölgyesből áll (a Nagy-erdő, Anna-hegy, Róka-hegy területén), néhol nyílt, ligetes foltokkal. A terület M7 autópályától északnyugatra fekvő részén erős cserjésedés figyelhető meg az erdőszegélyekben és a domboldalakon (pl. galagonya, kökény, vadrózsa). A területen erdészeti tevékenység folyik. Özönfajok közül akác, parlagfű, bálványfa fordul elő kis mennyiségben. A területen több védettség jelző tábla is található, amelyek jó állapotban vannak. Védett növényfajok közül a helyi jelentőségű védett területen előfordul a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria tő). A területen megfigyelt védett állatfajok: C-betűs lepke (Polygonia c-album), zöld gyík (Lacerta viridis), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), fülemüle (Luscinia megarhynchos), vörösbegy (Erithacus rubecula), barátposzáta (Sylvia atricapilla), fekete rigó (Turdus merula), énekes rigó (Turdus philomelos), sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), gyurgyalag (Merops apiaster), sárgarigó (Oriolus oriolus), erdei pinty (Fringilla coelebs). Natura 2000 hálózat A Tétényi-fennsík területe az országos jelentőségű védettség mellett az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 Természetmegőrzési Területek hálózatának részét is képezi. Az Érdi-tétényi plató Natura 2000 SCI terület (HUDI20017) teljes kiterjedése 1164,85 hektár, melynek egy része átnyúlik Budapest területére. A Natura 2000 terület által érintett földrészletek Törökbálint területén: 0152/2, 0152/10, 0152/38c, 0152/39, 0152/41, 0152/42, 0155/40a, 0295/140a, 0152/44. Veszélyeztető tényezői között szerepelnek pl. az invazív fajok [különösen fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus sp.)], invazív erdőállományok, becserjésedés, a legeltetés hiánya és egyéb tényezők (pl. gépjármű forgalom, cross-motorozás, illegális hulladék lerakás). Az Érd-tétényi plató Natura 2000 területre 2014-ben készült fenntartási terv, amely bemutatja a területet érintő veszélyeztető tényezőket, összefoglalja a célkitűzéseket és ezek elérése érdekében hozott kezelési javaslatokat. A Natura terület északnyugati határán vannak olyan részek, amelyek a kezelési terv alapján erősen leromlott állapotú élőhelyek. Ezek többnyire felhagyott katonai területek, illetve lakott és iparterületek melletti zónák. A 46

47 kezelési terv szerint az erősen leromlott állapotú részeknél a régi katonai létesítmények újrahasznosítása, illetve az utak felszámolása segítené az élőhely jobb állapotát. Országos Ökológiai Hálózat Törökbálint területén nagy arányban találhatók meg az Országos Ökológiai Hálózat magterületei, puffer területei és a Hosszúréti-patak Törökbálinti-mellékága mentén ökológiai folyosói. A magterületek elsősorban a település erdős részeit foglalják magukba, valamint a Tétényi-fennsík területét. Természeti területek és természeti értékek A természeti területek fogalmát az évi LIII. törvény határozza meg, ez alapján ide tartoznak az erdők, gyepek és nádasok. Több természeti terület található a település közigazgatási területén, főként erdők, gyepek élővilága, amelyek a település területének összesen mintegy ötödét teszik ki. A településen található fontosabb természeti területek nagy része védelem alatt áll, vagy az Országos Ökológiai Hálózat részét képezi. A legnagyobb összefüggő erdőterületek a település déli részén találhatók, a domborzatilag magasabban fekvő területeken. Az erdőterületek aránya 11 %, amely az országos (19 %) és a megyei (23 %) átlagértéktől is elmarad. Az erdőknek csupán közel 1,5 %-a természetszerű. Nagy kiterjedésű, összefüggő gyepterületek elsősorban a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részein maradtak meg. A természeti területek között említhetők meg a vízfolyásokhoz és állóvizekhez kapcsolódó élőhelyek. Törökbálint területén folyik a Hosszútéri-patak, annak Törökbálinti-mellékága, valamint a Budakesziárok. Ezek mentén már csak részben találhatók meg a keskeny, gyepes-galériaerdős területek. Az évi LIII. törvényben szereplő földtani természeti értékek is megtalálhatók a település területén, nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek formájában. Ezen területek felsorolása a 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztatóban volt elérhető, melyet mára hatályon kívül helyeztek. Ilyen karsztos területek a település délkeleti részén, főként az Anna-hegy és Nagy-erdő területén, valamint kisebb területen az északnyugati településhatár mentén találhatók (Rác-zug északnyugati része). A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat. Természetvédelmet érintő tervezett fejlesztések A természeti értékekben való gazdagság konfliktusokat is okozhat egyéb tájhasználatokkal összefüggésben. Az Érdi-tétényi plató Natura 2000 terület azon része, amely nem tartozik az országos jelentőségű védett természeti területhez, a település szerkezeti tervében, mint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, településközponti vegyes, illetve különleges oktatási terület szerepel Tájvédelem Történeti és jelenlegi tájszerkezet, tájhasználat Az első katonai felmérésen (1783) Törökbálint belterülete még jóval kisebb a jelenleginél, csak a mai Ófalu területén voltak beépített területek. A települést ekkor körbe erdők vették körül, csak az északi oldalról határolták szántóterületek, valamint a vízfolyások mentén gyepes sávok. A beépített területektől északra, a Hosszúréti-patak mellékágának északi oldalán szőlőterületek húzódtak. A Tétényi-fennsík területe pedig már ekkor is nagykiterjedésű gyepes területként jelent meg a település területén. A település teljes déli határa mentén végig erdőterületek húzódtak, összenőve a szomszédos települések erdőterületeivel, A legjelentősebb közúti közlekedési útvonalak már ekkor kialakultak, jól kivehető az akkori nyomvonaluk. A második katonai felmérés készítésének idejére (1859) se növekedett jelentősen a település belterületének kiterjedése ( ábra ábra). A település déli részén továbbra is a nagykiterjedésű erdőterületek domináltak, a vízfolyások mentén gyepes sávok húzódtak. A településtől északra nőtt a szőlőterületek kiterjedése. Az 1. számú főút nyomvonala, mint fő közlekedési útvonal rajzolódik ki a térképen. A Törökbálinti-tó mocsaras területként került ábrázolásra a térképen. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus 47

48 A harmadik katonai felmérésen (1882) már látható a belterület kismértékű növekedése, a vasútvonal megjelenése, valamint az erdőterületek kiterjedésének csökkenése. A település nyugati határáról az összefüggő erdőterületek eltűntek, ligetes területek vették át a helyüket. Napjainkra Törökbálint belterületének területi kiterjedése jelentősen megnövekedett, a település a Budapesti agglomeráció erősen urbanizálódó tagja lett. Ennek egyik szembetűnő hatása a szántóterületek csökkenése, és a vízfolyások menti gyepes sávok összezsugorodása. Az egykori szőlőterületek napjainkra nagyrészt beépültek, vagy beépülőben vannak, valamint téglagyár és agyagbánya lett kialakítva a Hosszúréti-patak mellékága mellett melyek mára felhagyásra kerültek. A Tétényi-fennsíkon a nagy, gyepes területek megmaradtak, az erdőterületek kiterjedése csökkent, mára csak a település déli részén maradtak meg nagyobb egybefüggő erdőfoltok. A településen keresztül haladó meghatározó közlekedési útvonalak pedig jelentősen befolyásolták és befolyásolják Törökbálint tájszerkezetét, tájhasználatát és tájkarakterét egyaránt ábra: II. Katonai felmérés (forrás: alapján) 48

49 Egyedi tájértékek ábra: Jelenlegi területhasználat (forrás: Törökbálint településen nagy számban találhatók egyedi tájértékek a Tájértéktár ( nyilvántartása alapján. Ezek elsősorban a település belterületének délkeleti részén, a Városközpont és az Ófalu területére koncentrálódnak. Külterületen a település délkeleti részén, Újtelep területén találhatók nagyobb számban külterületi pincék, mint egyedi tájértékek ábra: Egyedi tájértékek Törökbálinton (forrás: alapján) 49

50 Táj- és településképi adottságok, kilátópontok A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket az OTrT és a BATrT is lehatárolja ( ábra ábra), Ezek alapján az Anna-hegy, Nagyerdő, Kerek-domb, Rókahegy területe tájképi szempontból kiemelt terület, melyek a település magasabban fekvő, kilátás-rálátás szempontjából meghatározóbb részei. Ezeken a magasabban fekvő területeken kívül kiemelten kezelendő a Tétényi-fennsík területe is. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus A településrendezési tervekben tájképvédelmi terület nem került lehatárolásra. A településkép védelme érdekében több helyi rendelettel is rendelkezik a település, ilyen a reklámhordozókról szóló 8/2013. (II. 25.) önk. rendelet, a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2013. (II. 25.) önk. rendelet, a településképi véleményezési eljárásról szóló 10/2013. (II. 25.) önk. rendelet, illetve a településképi kötelezési eljárásról szóló 36/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelet. A település domborzata változatos, a legmagasabb pontja az Anna-hegyen található, mbf magasságú pont, ahol az Anna-hegyi kilátó található. A település változatos domborzatának további kiemelkedő pontjai belterületen a Kálvária-domb (171 m), a Tükör-hegy (169 m), József-hegy (229 m). Külterületen ilyen a Kerek-hegy (211 m), Róka-hegy (265 m), Józsefhegy (243 m). Ezekről a területekről a kilátást gyakran korlátozza a beépítés illetve az erdős-fás növényállományok, azonban több helyről szép kilátás nyílik a településre (pl. Kálvária-domb). A település lakott területei általában m közötti magasságú területeken fekszenek. Rehabilitáció Tájsebek rehabilitációja Törökbálinton az M0 autópálya 2x3 sávos kiépítésekor jelent meg több építkezéshez köthető rombolt felület az autópálya mentén. Ezeket a rombolt felszíneket az építkezés befejezését követően többnyire rekultiválták, mára benövényesedtek, de akadnak még olyan foltok, ahol még határozottan beazonosítható a rombolt felszín elhelyezkedése (pl. Tétnyi-fennsík M0 autópályával határos szegélye). Mára rombolt felületként a Tópark építése miatti ideiglenesen bolygatott területek tekinthetők, valamint az egykori téglagyár területe, amelynek már megkezdődött a spontán növényesedése. A településen két rekultivációs kötelezettséggel érintett terület van, a 7801 hrsz.-ú terület (rekultivációs terv készült), valamint a 3347/5 hrsz.-ú telephely (rekultivációs terv készítési kötelezettség) esetében. Településképet meghatározó tervezett fejlesztések A önkormányzat több helyen is meglévő elektromos légvezetékek földkábelbe helyezését tervezi, amely településképi, utcaképi szempontból kedvező. Ilyen fejlesztés tervezett a következő helyeken: Szent István utca (Harangláb körforgalom és a Munkácsy Mihály utca között) Baross Gábor utca Zöldfelület-gazdálkodás Zöldfelületi-rendszer Törökbálint település alapvetően kertvárosias jellegű település, ami a zöldfelületi rendszerét is nagyban meghatározza. A jellemzően kertvárosias beépítésnek köszönhetően a zöldfelületek, és a hozzájuk kapcsolódó rekreációs igények jelentős részét maguk a telkeken belül lévő magánkertek adják. A település megfelelő színvonalon kiépített és fenntartott közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott (Zöldfelületgazdálkodási Koncepció, 2010). A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét. Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások a település területén: A belterületen belüli zöldterületek, közparkok. A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek. Természetközeli területek (Tétényi-fennsík, Tó Park). 50

51 A Tó Parkban tervezett különleges zöldterületi és parki területek. Hosszúréti-patak és mellékága. A Törökbálnti tó (SASAD I. víztározó). A tervezett víztározók. Üzemeltetés Törökbálint a 22/2014. (VI. 30.) önk. rendelettel főkertészi címet alapított. A településen lévő parkok kezelését az önkormányzat külsős céggel végezteti, az egyéb zöldfelületek kezelését (közterületi kukák ürítése, kaszálást, stb.), melyek többségében csak kaszálandó területek, a Városgondnokság végzi. Az ingatlanok előtti közterületek tisztántartásának szabályozásához évben megalkották a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról szóló 13/2016. (V. 27.) önk. rendeletet. Közterületi fák esetében a fák védelméről szóló 346/2008 (XII. 30) Korm. rendelet rendelkezései a mérvadók. A kormányrendelet a tulajdonos feladataként jelöli meg a fák élettani szempontból szükséges kezelését, valamint állapotuk életvédelmi és vagyonvédelmi szempontból történő fenntartását, így a közterületi fák esetén e munkák elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartoznak. A fák állapotának ellenőrzése részben hivatalból történik, részben lakossági bejelentések alapján. A közterületeken álló kezelést igénylő fákkal kapcsolatos munkákat alapvetően kétszer, a tavaszi lombfakadás előtt, és az őszi lombhullást követően végzi el az önkormányzat. A fák védelméről szóló 8/2016. (IV. 11.) önk. rendelet alapján a magánterületi fákra is kell fakivágási engedélyt kérni (pár kivétel), az engedélyben a kivágás oka alapján különböző mértékű pótlás kerül előírásra ben elkészült Törökbálint Város közcélú zöldfelület-gazdálkodási koncepciója. A április április 14. közötti parkfenntartási munkák leírása során három kategóriába sorolták fenntartás szempontjából a zöldfelületeket: I. kategória: Reprezentatív területek, melyen különböző arányban és összetételben intenzíven fenntartott gyepfelületek, ahol fák, cserjék, évelők, egynyári és kétnyári virágfelületek találhatók. Egész éves egy- és kétnyári virágborítás jellemzi. II. kategória: A területek egy részén egész éves, egynyári és kétnyári virágborítás jellemzi, mellette különböző arányban és összetételben gyepfelületek, fák, cserjék, évelők találhatók. III. kategória: A területen különböző arányban és összetételben gyepfelületek, fák, cserjék, évelők találhatók táblázat: Parkfenntartási kategóriák (forrás: Parkfenntartási munkák Törökbálint április április 14. Műszaki leírás, Technológiai leírás) Kategória Terület (m 2 ) Öntözővíz felhasználás Öntözés (alkalom) Kaszálások száma (db) Takarítás (alkalom) Őszi lombgyűjtés (alkalom) I mm (heti 1-2) 9 II mm (heti 1-2) 9 III (havi 1) 3 Gyomos területek kezelése: A gyomos területek megtisztítása érdekében egy előzetes felszólító levéllel felhívják a tulajdonost, hogy a megadott rövid határidőn belül végezze el a gyommentesítést. Amennyiben határidőre nem teljesül a gyommentesítés, a Hatósági Iroda bírsággal lép fel a mulasztóval szemben. Az Önkormányzat a bírságból elvégezteti a feladatot, amennyiben a tulajdonos nem végez mentesítést. A település a gondozatlan területekkel kapcsolatos bejelentéseket Térinformatikai rendszerében is rögzíti. Belterületi zöldfelületek 51

52 Zöldterületek, és egyéb területfelhasználási kategóriába tartozó parkok, terek A településen található meglévő zöldterületeket, fontosabb zöldfelületeket a táblázat táblázat foglalja össze parkfenntartási kategóriák szerint. A zöldfelület-gazdálkodási koncepcióban 2010-ben megtörtént a meglévő parkok, terek felmérése, állapotuk és fejlesztési, fenntartási elveik vizsgálata. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Dőlt, Betűszín: Automatikus táblázat: Törökbálint fontosabb zöldfelületei parkfenntartási kategória szerint (forrás: Területek kategóriába sorolása, 2016.) I. kategória II. kategória III. kategória Sváb tér Széchenyi tér Telenor körforg.** Szabadság tér, Jubileumi kút Dióskert (játszótértől elkülönült park) DEPO 1 körforg.*** Szabadság tér virágágy Vár-tér DEPO 2 körforg. Polgármesteri Hivatal előtti virágágy Nyár u. park M7 felhajtó jobb old-i zöldsziget* Kerekdomb Bajcsy u. zöldszigetek Rác tér M7 felhajtó bal old-i zöldsziget* Kerekdomb Bajor Gizi u. zöldszigetek Walla tér Vasút utcai buszmegálló* Szérűskert virágágyai Téglagyári u. park Medicatus buszmegálló Turul emlékpark Kalóz tanya játszótér Árpád u. átemelő Árpád u. Árpád-köz park Széchényi tér játszótér Sportpark. u. átemelő Árpád u. Sportpark u. park Szent László téri játszótér Károlyi M. u. átemelő Bacsy Zs. u. Rákóczi u. zöldsziget* Téglagyár u. játszótér/a Rác tér átemelő Kápolna u. park* Dióskert játszótér Dózsa Gy. u. átemelő Kereszt és környéke (CBA mögötti park) Szent Isván Meredek u. zöldsziget* Otelló u. átemelő Szabadság tér B zöldsziget Barátság kút Köztársaság tér zöldfal* - Rudák telep játszótér Jókai u. zöldfal* - Dózsa György u. játszótér - - * Magyar Állam tulajdonában van ** Magántulajdonban van *** Három magántulajdonos, valamint a Magyar Állam Játszóterek Szolgáltató házak parkolójának és környékének zöldfelületei Törökbálinton a játszóterek viszonylag egyenletesen elosztva helyezkednek el, így akár gyalogosan is 20 perc alatt elérhetőek a település szinte bármely pontjáról. A településen összesen 10 játszótér és 4 focipálya található. A Köztársaság téren az iskolai játszóteret is használhatja a közönség, valamint az Árpád utcai új óvoda melletti játszótér szintén kettős funkciójú, az óvodai nyitvatartási órákban az óvodások, délután és este az utcai közönség használhatja. A játszóterek a 2-12 éves korosztály számára épültek. A vandalizmus, a nem megfelelő használat korábban rendszeresen okoz károkat játszótereken, főleg a kevésbé forgalmas helyeken, az utóbbi időben azonban nem érkezett erről lakossági bejelentés. Játszóterek előnye, hogy valamennyi megfelel a Játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet előírásainak, valamint elmondható, hogy a közelmúltban épült létesítményeink mindegyike magas színvonalú eszközöket alkalmaz esztétikus, és mindenre kiterjedően megtervezett környezetben. Egyedül a Jázmin utca, Alsóerdősor utca találkozásánál található játszótér volt olyan leromlott állapotú, hogy elbontása volt szükséges, így a település ezen részéről jelenleg több idő elérni a környező játszótereket. Közlekedési útvonalak zöldfelületei A közlekedési útvonalak zöldfelületei alatt érjük az utak melletti, utak és járdák közötti zöldsávokat és utcafásítások, járdaszigeteket, útkereszteződéseknél keletkező felületeket, parkolók illetve közösségi közlekedés megállók zöldfelületeit. - 52

53 Törökbálinton az utcaképet nagy változatosságot mutatnak, köszönhetően eltérő adottságaiknak is. Az önkormányzat 46/2009. (XI.9.) Önk. rendeletében szabályozza közterületi magánfejlesztéseket, amelynek célja az egységes utcakép megteremtése, közterületeken rendezett viszonyok kialakítása. E rendelet teljes körűen szabályozza a közterületi utak, járdák, kerékpárutak, parkolók, a közművek, vízelvezetést szolgáló műtárgyak létesítésének és fenntartásának szabályait, míg a növények telepítésének szabályainak megalkotását a Zöldfelület-gazdálkodási koncepció hatáskörébe utalja. Egyéb jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, létesítmények A településen több olyan intézmény működik, amely funkciójából adódóan jelentős zöldfelülettel rendelkezik, hozzájárulva ezzel a település zöldfelületi rendszeréhez. Ilyenek a sportpályák és sport rekreációs területek (városi (TTC) sportpálya a belterület DK-i szélén; Kazinczy utca mentén lévő Flóra Camping már nem üzemel), a jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek (Ny-i településrészen a Dulácska környezete területén tervezett városi intézményi központ területe, valamint a DK-i településrészen a Köles-dűlő és az Égett-völgy területén lévő fejlesztési területek). A Városközpont közepén található egészségügyi terület a tüdőgyógyintézet, amely szintén jelentős zöldfelületekkel rendelkezik. A Volt Laktanya területén a hatályos Településszerkezeti Terv alapján oktatási terület tervezett (a terület Natura 2000 kijelölést érint). Az Érdi út és az M0 találkozásánál emellett vízipark tervezett, a terület a Köles-dűlő, az Égett-völgy és a Volt Laktanya területéhez hasonlóan jelenleg még nincs beépítve. Jelentős zöldfelülettel rendelkeznek továbbá a Jázmin utca környezetében kialakult, illetve tervezett vendéglátás és borkereskedelmi célú pincék és présházak elhelyezésére szolgáló területek. Beépítésre nem szánt, szintén jelentős zöldfelülettel rendelkező területek a temetők területei. A településen két temető található. A törökbálintiak által használt temető a belterület szélén fekszik, míg a budaörsi temető a közigazgatási határnál, a Raktárvárosi út mentén található. A Tó Parkban a tó D-i oldalánál elhelyezkedő tervezett különleges zöldfelületi és parki terület beépítésre nem szánt különleges területi besorolást kapott a Településszerkezeti Terv alapján. Faállomány A fakataszter a város belterületi részeinek körülbelül 1/3-ra készült el, mely a térinformatikai rendszerbe került rögzítésre. Rögzített adatok: közterület neve, fafaj magyar neve, fafaj latin neve, törzsátmérő (cm), törzskerület (cm), fa állapota. Törökbálint belterületén, a közterületen levő utcafák %-a diófa, szám szerint kb darab ben készült el állapot-felmérésük, mely 2010-ben ellenőrzésre került. Vannak továbbá nyárfák, akácok, gyümölcsfák, de akad hárs, japánakác, kőris, platán, vérszilva, és elvétve még számos faj, fajta képviselteti magát. Törökbálint hagyományaiból kifolyólag érzelmileg erősen kötődik a diófákhoz. Diófás jellegének kialakulása a XX. sz. elejétől folyamatos, de a két világháború közötti időszakban különösen felerősödött. Az akkori község közterületein a lakosság és a közigazgatási vezetés nagy számban ültetett diófákat. Az idősebb generáció tagjai még emlékeznek a diófák történetére. Tekintettel a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság rossz jövedelmi helyzetére, ennek kifejezetten jövedelem-gyarapítási oka volt. A diófák megnőttek, és jellegzetes utcaképet biztosítottak a településnek, mely ma elsősorban a közösséget formáló, annak oszlopos magvát alkotó régi törökbálinti családoknak érték. A 2010-es felmérés alapján a diófák mindegyike nagy része érintett valamilyen betegséggel, és jelentős részük koronaállapota károsodott vagy súlyosan károsodott. A településen található nyárfák és akácfák nagy része is elöregedett, amely amellett, hogy a településképet rontja, gyakran balesetveszélyes is. A megfelelő fafajok és fajták kiválasztása és telepítése, a még menthető diófák védelme azonnali feladatokat ró a városüzemeltetésre. Külterületi zöldfelületek Erdőterületek 53

54 A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös, kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak, és viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Anna-hegy, Róka-hegy területén. Az erdők egy része parkerdőként is funkcionál. Az erdőterületek jelentős része Törökbálinti erdők néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll (lásd fejezet). A települési rendezési tervek alapján több helyen tervezett jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken új védelmi és közjóléti erdőterületek kijelölése. Ezek között a nagyobb kiterjedésű tervezett erdőterületek a következő településrészeken találhatók: Levendulás területe, a Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek, Virág-tanya és Diósdi határ közelében. Az erdők egy része magántulajdonban, egy része pedig a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Állam tulajdonában lévő erdőket a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli. A körzeti erdőtervezés 2015-től kezdődő új 10 éves ciklusára észrevételekkel és kérésekkel élhetett az önkormányzat a tervezés fázisában. Kérték, hogy védett erdőkben a népjóléti célok szem előtt tartásával csak vegetációs időszakon kívül történjék fakitermelés, valamint a kitermelés módja, amennyiben lehetséges, csak szálalás legyen. A közigazgatási területhez tartozó erdők védelméről szóló helyi rendeletben szabályozták a fakitermelésre rendelkezésre álló időt, melyet a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai figyelembe vesznek az éves fenntartási munkák elvégzése során. Településkép Az önkormányzatoknak szeptember 30-ig kell megalkotniuk településképi rendeletüket és a rendelet alapjául szolgáló ún. településképi arculati kézikönyvet. Ennek megfelelően Törökbálint település is megkezdte a Településképi Arculati Kézikönyv összeállítását, mely tartalmazza a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket, a településkaraktert meghatározó arculati jellemzőket és értékeket, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat. Megvalósult zöldfelületi fejlesztések Faültetések 2011-ben a településen nyárfakiváltási program indult, mivel az 1970-es, 1980-as években gyors növekedésük miatt előszeretettel alkalmazott nyárfák korán öregednek, törékennyé válnak, mely a városi környezetben balesetveszélyt okoz ban pl. nyárfakiváltás keretében a nyári nagy viharok előtt kivágásra kerültek a Kinizsi utcában lévő kiöregedett nyárfák, ennek platánfákkal történő pótlására ősszel került sor. Továbbá a Kinizsi utca elején, Károlyi és az M7 közötti szakaszon lévő két nagy nyárfa is kivágásra kerül ősszel, a pótlásra szintén ősszel került sor. Faültetést minden év őszén végez az Önkormányzat a helyi civil szervezet (Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület) lehetőségek szerinti bevonása mellett őszén az Önkormányzat a lakosság és az intézmények számára mintegy 2 millió forint értékben osztott ki facsemetéket. Az ingatlan-tulajdonosok összesen 5 fajtából választhattak, a fákat az ingatlan előtti közterületen kellett elültetni ban pl. a Városgondnokság és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület közreműködésével összesen 77 db fa őszi elültetésére került sor a város közterületein. A fák védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet alapján kötelező a fák szakszerű kezeléséről gondoskodni. Az Önkormányzat évente egyszer, indokolt esetben kétszer veszélyes fakezelést végez. A kezelés során a fák száraz ágainak levágása történik, a még megmenthető fáknál ifjító metszést alkalmaznak, illetve indokolt esetben (kiszáradt, balesetveszélyes) a fák kivágására kerül sor. Belterületi zöldfelületek Korábbi fejlesztések/ tervek: 2013-ban végzett zöldfelület fejlesztések: 54

55 Kegyeleti park és a Walla-kripta megújítása 2014-ben végzett zöldfelület fejlesztések: CBA mögötti zöldterület (Baross Gábor és Bartók Béla utca kereszteződésénél) Kresz-park kialakítás (Anna-hegyen, a Hegyalja és Márta utca sarkán) Dióskerti játszótér fejlesztése egy mászókával és paddal (Felsővár Munkácsy M. utca) (253/2014. (VII.21.) ÖK) 2015-ben végzett zöldterület fejlesztések: Szabadság téren a használaton kívüli útszakasz elbontásra került, helyén új füvesített zöldterületet hoztak létre (Géza fejedelem, Munkácsy M., Kápolna kereszteződés) Lakossági közterületi díszfacsemete osztás ősszel, tavasszal lakossági gyümölcsfaosztás Szent István utca mentén található közpark fejlesztése: új burkolat, sportpálya és edzésre alkalmas felnőtt játszótér, tornapálya kiépítése a Tüskevár játszótér mellett 2016-ban végzett zöldterület fejlesztések: Tópark körforgalom Munkácsy Mihály utca páratlan oldal növényesítése (és járdafelújítás), Szent István és a Grimm tér között Harangláb körforgalom kialakítása (Szent István utca Baross Gábor utca Kazinczy Ferenc utca csomópont), és a csomópont körül dísztér kialakítása rendezett zöldfelülettel Erdőfejlesztések 2011 májusában a Képviselő-testület 176/2011. (V. 19.) ÖK határozatával elrendelte a törökbálinti erdők fenntartásának és fejlesztésének vizsgálatát. A feltárt problémák megoldására intézkedési terv készült, melynek alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület segítségével megkezdődött a törökbálinti erdőterületek megóvását és fejlesztését célzó közös munka től kezdődően a Képviselő-testület az alábbi munkákra minden évben forrást biztosít: sorompótelepítés és javítás, polleres zárások felújítása, telepítése; felesleges árkok betemetése, árokásás; új erdei pihenőhely létesítése; útnyesések, iszalagozás; megrongálódott erdei utak helyreállítása ig bezárólag 4 új erdei pihenőhely létesült, és 2014-ben tanösvényt és erdei tornapályát is felavattak óta a Képviselő-testület minden évben a Környezetvédelmi Alap terhére végez fejlesztéseket a Pilisi Parkerdő kezelésében lévő helyi védettség alatt álló erdőterületeken, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján. (Pl. Pihenő, tűzrakó helyek kialakítása, kukák, padok, sorompós, polleres zárások telepítése, táblázás, tanösvény és tornapálya kialakítása.) 2012-ben pl. a Képviselő-testület által biztosított forrásból, a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével megtörtént az erdei utakra benőtt növényzet visszanyesése, a tönkrement utak helyreállítása őszén a Dióskertnél az erdőből csapadékvíz által szállított hordalék csökkentésének megoldása, a tornapálya és tanösvény folytatása, valamint madárodúk, madáretetők kihelyezése történt meg. A fejlesztéseket a Pilisi Parkerdő Zrt. készítteti és kivitelezteti. Tervezett fejlesztések A település önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a zöldterületek fejlesztésére, kiemelt programként kezeli a közpark fejlesztést Törökbálinton. A köztér fejlesztési koncepció tengelye a Hosszúréti-patak, legfontosabb elemei az új városháza és a Kálváriadomb alatti új rendezvénytér, a Munkácsy Mihály utca kiszélesedő részén az új főtér, valamint a Géza-fejedelem út melletti új szabadidő park. (A későbbiekben esetleg a volt téglagyár területe.) A tervezett fejlesztések: A településszerkezetet is nagyban meghatározó Hosszúréti-patak mentén tervezett Törökbálint új városközpontját, alközpontjait és jelentős közparkjainak kialakítása. 55

56 Új közpark tervezett a település történelmi és intézményi központjában tervezett új városháza mögött (Kálvária-domb látványához, zöldterületéhez és a Hosszúréti patakhoz kapcsolódóan). A közpark alkalmas lesz rendezvények megtartására, a tervezés során a lakosság bevonása tervezett. A Munkácsy Mihály utca páros oldalán főtér tervezése van folyamatban. A rendelkezésre álló terület keskenysége miatt nagyszabású zöldfelületek kialakítására itt nincs lehetőség, de a jelenleginél lényegesen több zöldfelület tervezett. Géza fejedelem útja melletti park és vízfelület kialakítása 98/2015. (V.13.) VFKB határozat, 137/2015. (V.14.) PJB határozat szerint: A Géza fejedelem út melletti park és vízfelület kialakításának terveztetésére pénzt különít el augusztus 27-én aláírásra került a szerződés. A Képviselő-testület február 18-án tárgyalta a Géza fejedelem út melletti park és vízfelület kialakítására vonatkozó koncepció tervet. A 35/2016. (II.18.) ÖK határozat alapján a lakosság véleményének megismerése céljából a március 17-én megtartott lakossági fórum mellett március 5-re egy helyszíni bejárás is megszervezésre került. A koncepció bemutatására helyszíni bejárás és lakossági fórum is megszervezésre került, melyen a lakosok kinyilváníthatták véleményüket. A koncepciót Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka okleveles tájépítészmérnök, tájvédelmi szakértő, klímaadaptációs szakértő is véleményezte (mind tájépítészeti, mind ökológiai szempontból) A Képviselő-testület a 114/2016. (V. 25.) ÖK döntése alapján módosításokkal elfogadta a koncepciót és azzal a módosításokkal kéri elkészíteni és engedélyeztetni a Géza fejedelem út melletti park és vízfelületre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési tervet. A fejlesztés célja a település központjában egy mindenki által látogatható, használható nagyobb kiterjedésű park létesítése. Az adottságok figyelembevétele mellett fő cél a vizes élőhelyek megtartása, és a lakosság közelebb hozása ahhoz. A kivitelezés 2018-ban tervezett. A Rudák-telepi sportpálya korszerűsítése tervezett. Tükörhegy területén újabb felnőtt játszótér kialakítása tervezett, és a Világos utca környezetében található zöldterület az átemelő megszüntetésével közparkká alakul át. A település távlati zöldfelület bővítési területként számol az M7-es autópálya fölötti, második szintű terület-felhasználásként a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon az autópálya szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően kialakuló területtel. Baross Gábor utca felújítása kapcsán a Walla tér felújítása, és szebb zöldfelületek kialakítása az utca két oldalán 56

57 ábra: Tervezett legfőbb zöldfelületi fejlesztések (forrás: ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Az épített környezet értékeinek helyi védelméről Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (IV.30.) rendelete gondoskodik. Településszerkezet Törökbálint településszerkezetének kialakulására jelentős hatást gyakorolt dombvidéki jellege. Az igazgatási terület alakja szabálytalan, a belterület az igazgatási terület súlypontjától kissé É-ra eltolódva helyezkedik el. A terepet dombok, völgyek, vízfolyások, vízfelületek tagolják. A vízrajzi elemek közül kiemelkedő a jellemzően ÉNy-DK folyású Hosszúréti-patak, illetve a Törökbálinti-tó. Kisebb-nagyobb összefüggő erdők és gyümölcsösök is meghatározzák településszerkezetét. Jelenlegi településszerkezetét leginkább a 2001-ben elfogadott településszerkezeti terv határozta meg. Ebben a tervben sraffozott vonallal jelentek meg azok a területek, amelyekre még nem készült szabályozási terv és 2013 között készítették el ezekre s területekre vonatkozó részterületi szabályozásokat, ekkor keletkeztek a keleti és nyugati gazdasági területek. Az igazgatási területen áthaladó autópályák (M1, M7), ill. autóút (M0) és egyéb közutak, valamint a vasutak nyomvonalai, továbbá a kialakult vegyes funkciójú beépítés is mérvadója a település arculatának. Törökbálint jelenlegi belterületének nagy részét lakóterületek alkotják, melyeket a beépítési jellegzetességük és a telekállományuk adottsága alapján kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába sorolhatók (Törökbálint Város Településszerkezeti Terve, 2015). A településen a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya a környező településekhez képest kiemelkedően jónak mondható. A város keleti, nyugati és déli részén is találhatók olyan nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek, erdők, melyeknek beépítését vagy átminősítését továbbra sem tervezi az Önkormányzat. Lakásállomány 57

58 Az összes lakásszám folyamatosan növekedett 2001-től egészen 2012-ig, viszont az új, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások száma csökkenő tendenciát mutatott 2001 és 2011 között. A KSH összesítése alapján a törökbálinti lakások száma db volt 2011-ben. A lakások döntő része (97,08%) magánszemélyek tulajdonában volt, pusztán 2,92% állt önkormányzati és egyéb tulajdonban. Azonban a lakásállomány mindössze 79%-a összkomfortos, 15%-a komfortos, 2%-a félkomfortos, míg 3%-a komfort nélküli, 1%-a pedig szükség és egyéb kategóriába tartozik. Intézmények Törökbálint egészségügyi és szociális intézményei között megemlítendő bölcsődéje, gyermek, valamint háziorvosi rendelője, ill. fogorvosi rendelője, valamint a 150 férőhelyes Idősek otthona. A településen négy db óvoda és két db általános iskola található. A településen található középületi intézmények helyi értékvédelmet is képviselnek: Egyházközség épülete Falumúzeum Fehér Kereszt Patika Harangláb söröző épülete Volt fiúiskola Volt HÉV végállomás épülete Volt Katolikus Olvasókör épülete Volt községháza Volt leányiskola Volt óvó-intézet Walla József óvoda Xavéri Szent Ferenc kápolna Zimándy Ignác Általános Iskola Gáz-és villanyellátás A közművek fejlődése a 90-évektől gyorsult fel, a villamos energia ellátás korábban, míg a gázellátás később. A statisztikai adatok alapján a lakásállomány 83,2%-a rendelkezett gázellátással, 100%-a pedig villanyellátással január 1-jén. A háztartások gázfogyasztása 2012-ben összesen 6406 ezer m 3, volt, mely háztartásonként 136 m 3 /hó fogyasztást jelent. Eszerint a lakosok inkább földgáz használnak fűtési célú energiaellátásra, mint vezetékes energiahordozójú tüzelést ben a település villamos energia fogyasztása 219 kwh/hó mértékű volt összesen. Ez az érték a lakásállomány korszerűbb felszereltségét jelenti, a jelentős hányadú üdülő-és időszakos fogyasztó figyelembe vételével Művi értékvédelem Egyedi védelem Törökbálint helyi védettségű épületeit, épületegyütteseit, szobrait és emlékműveit a 11/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete tartalmazza. A védett értékek között megtalálhatók középületek; védett övezetek; terek-, parkok; köztéri szobrok; köztéri emlékművek; köztéri vallási jelképek, tárgyak; köztéri kutak; köztéri jellegzetes kövek; régi borospincék, présházak; lakóépületek; védett épületrészek. A legtöbb helyi védettségű építészeti érték leginkább a Városközpontban, Újtelep DK-i részén, valamint a Tükörhegy D-i területén található. Műemléki védelmet az alábbi épített értékek élveznek: Jezsuita kolostor, majd Majláth-kastély, szanatórium Mária-kápolna Római katolikus templom Walla József-villa Walla-kilátó Walla-sírbolt Hely értékvédelemmel rendelkező épített értékek a 2.5 fejezetben kerültek felsorolásra. Régészeti védettség 58

59 A település területén fellelhető régészeti lelőhelyeket (összesen 39 db) a 25/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet 4. függeléke sorolja fel. A lelőhelyek többsége a település külterületén található. Területi védelem Törökbálint nem rendelkezik történeti táj, történeti kert, temető, temetkezési emlékhely vagy műemléki jelentőségű területtel. Legfontosabb idegenforgalmi nevezetességek: A város nevezetességi közé tartozik: Jezsuita kastély Falumúzeum Xavéri Szent Ferenc kápolna Mária Kápolna Római katolikus templom Korábbi évek épített értékek felújítására vonatkozó projektjei Munkácsy Mihály Művelődési Ház és Volf György Könyvtár épületegyüttes rekonstrukciója Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, valamint a Törökbálinti Sportközpont fejlesztése Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola tankonyhájának elektromos felújítása Zimándy Ignác Iskola étkezőjének kibővítése Tüskevár játszótér melletti felnőtt tornapálya építése Megvalósítás alatt álló projektek és jövőben tervezett fejlesztések A tavalyi évben benyújtott pályázatok legfőképpen az épületek energetikai korszerűsítésére, fejlesztésére vonatkoznak, ezért ezek a 2.9. Energiagazdálkodás fejezetben kerülnek felsorolásra. Integrált településfejlesztési stratégia (ITS) keretein belül tervezett fejlesztések A fejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek: AT1.1: Új Városház építése AT2.2: A végállomás épületéhez kapcsolódóan fedett biciklitároló és köz WC kialakítása AT7.4: Az akcióterület ipari parkká alakítása Az akció területeken kívül végrehajtandó, beruházás jellegű pontszerű fejlesztések: P1: Bálint Márton Iskola és Sportközpont komplex fejlesztése 2017 megvalósítás várható ideje P2: Temető területének fejlesztése P3: Körzeti rendelők felújítása, áthelyezése P4: Helytörténeti Gyűjtemény bemutató helyének kialakítása P5: Bérlakás építés a Jázmin utca, Sziget környezetében Közterületek tisztasága Az ingatlan előtti közterület tisztántartását a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról szóló 13/2016. (V.27.) Törökbálint önkormányzati rendelete szabályozza. A települési környezet megítéléséhez nagyban hozzátartozik a közterületek tisztasága. A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. A közterületek tisztántartásával Törökbálint Városgondnoksága foglalkozik. Törökbálint Városgondnoksága az alábbi településtisztasági feladatokat látja el: Hó-és síkosság mentesítés az önkormányzati utakon Állami tulajdonban lévő utak esetében hó-és síkosság mentesítés szükségességének jelzése 59

60 Rendezvények utáni takarítás Közterületi egér- és patkánycsapdák időszakos kihelyezése Hatóság által elrendelt fertőtlenítés Önkormányzati tulajdonú utakon lévő autóbuszmegállók tisztán tartása Közterületi hulladékgyűjtők rendszeres ürítése. A közterületek tisztántartása nyári és téli munkálatokra bontható. A téli munkák minden év november 15-től a következő év március 15-ig tartanak. A nyári közterület tisztítás gépi seprésre (közutak, járdák, terek) és kézi seprés (járdák, terek, lépcsők) bontható. Ide tartozik továbbá az ún. utcai hulladékgyűjtők rendszeres ürítése, illetve azok karbantartása, javítása, cseréje. A téli közterület tisztítás részét képezi a téli hóeltakarítás, melynek során kiemelten kezelik a város tömegközlekedési útvonalait, illetve lejtős, veszélyes útszakaszokat. A köztisztasági munkaterületek a síkosság-mentesítés szempontjából három kategóriába vannak sorolva, I., II., és III. kategória. Az I. kategóriába tartoznak: a főutak; gyűjtő utak; közösségi közlekedés által használt útvonalak; intézményekhez és kiemelt fontosságú létesítményekhez vezető útvonalak. Ezen utak letakarítása után következnek a II. kategóriába tartozó utak, melyek: belterületi, szilárd burkolattal ellátott utak; meredek utcák és közösségi parkolók. Utolsóként a III. kategóriába tartozó utak következnek, melyek külterületen találhatók és nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A köztisztaság javítására Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 77/2015. (III.26.) ÖK testületi határozatában 30 db új szemetesláda kihelyezését rendelte el 2015-ben. Törökbálint Város Önkormányzata létrehozta a honlapot, melyen a lakosság megteheti bejelentését a településen felmerülő problémákkal kapcsolatban. Az elhanyagolt, gondozatlan közterületek is ezen a felületen bejelenthetők, ill. megtekinthetők ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A zajvédelmi állapot értékelés az alábbi főbb előzmény dokumentációk alapján került értékelésre: Törökbálint Települési Környezetvédelmi Program Felülvizsgálat EMLA Törökbálint Város stratégiai zajtérképére épülő intézkedési tervjavaslatok EnviroPlus Törökbálint átfogó közúti zajterhelés vizsgálata Vibrocomp A fentiekben hivatkozott dokumentációk alapján megállapítható, hogy Törökbálint zajterhelését elsősorban a közúti közlekedéstől eredő zajterhelés határozza meg. Ezen túlmenően a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal mentén a meghatározó zajforrás a vasúti forgalom Ipari és egyéb eredetű zaj és rezgés A városban az üzemi eredetű zajterhelés (gyárak, gazdasági területeken folyó tevékenységek) jellemzően nem jelentenek zajkonfliktust. Korábban a Téglagyár volt a környezetével (többek között) zajvédelmi szempontból nem megfelelő összhangban üzemelő ipari létesítmény, azonban a gyár már bezárt Közlekedésből eredő zaj és rezgés A fő zajkonfliktust jelentő közlekedési zajterhelés elleni védelem tekintetében az alábbi megállapítások tehetőek: Korábban az M7 autópálya bővítésével egy időben épültek zajárnyékoló falak az M7 autópálya mellett. Ezek kiegészítése, magasítása az elmúlt időszakig tartó vizsgálatok eredményeként folytatódott. Az M7 autópálya Törökbálint környezetében teljes hosszában mindkét oldalon be van építve zajárnyékoló falakkal. Az M0 gyorsforgalmi út mellett azonban már az építésekor zajárnyékoló falakat létesítettek. A bevágás tetején is húzódó zajárnyékoló falakra később zajárnyékoló záróelem került, amely további mértékben csökkentette a gyorsforgalmi úttól eredő zajterhelést. 60

61 A gyorsforgalmi utak menti zajvédelem kiépítésével a korábbi zaj konfliktusok megoldásra kerültek, olyan mértékben, hogy egyes helyeken a zajárnyékoló fal közvetlen közelében még bővítésre is kerültek (jellemzően felülépítésre) lakóingatlanok. A jelenleg helyenként fennálló határérték túllépés részben a megváltozott beépítés, a magasabb megengedett sebesség és a forgalomnövekedés nem várt mértékének következménye. Az M7 autópálya térségében a zajárnyékoló falakra a Vibrocomp Kft. által végzett beiktatási veszteség mérés eredménye jellemzően minden falra megfelelő minősítésű volt, kivéve egy rövidebb, mint 100 m-es falszakaszt, ahol közel megfelelő minősítésű. Tárgyi helyen a fal felújítása akusztikai indokból nem sürgető. Az M0 gyorsforgalmi út menti zajárnyékoló falak a helyszíni állapotfelmérés alapján épek, funkciójukat megfelelően ellátják. A Budapest-Hegyeshalom vonal korábbi (mintegy 20 évvel ezelőtti) felújításakor a vasút melletti lakóépületek védelmére zajárnyékoló fal épült. Az akkori tervezés alapján megállapíthatóvá vált, hogy a zajárnyékoló fal építésével a korábbi 4-11,2 db-es zajszint zajszint túllépés megszűnt, a zajárnyékoló fal a tervezett zajcsökkentést biztosította. A vasúti vonal jelenleg tervezett felújítása során a megnövekedett tengelyterhelési igény és vasúti forgalomra tekintettel, továbbá az idő közben megváltozott beépítési viszonyok alapján akusztikai szempontból teljes felülvizsgálatra került a vasút menti zajterhelés, illetőleg a távlati megfelelőség biztosítására a vasút vonal mentén végig korszerű új zajárnyékoló falak kerültek betervezésre. Azokon a helyeken ahol a közúti, ill. vasútbiztonsági előírások nem teszik lehetővé, ott passzív zajvédelmi intézkedésekkel (nyílászáró csere) kerülhet biztosításra a jogszabályi megfelelőség. A város belső úthálózata mentén az országos mellékúthálózat elemei, illetőleg a közösségi autóbusz közlekedéssel érintett városi útszakaszok jelentkeznek zajkonfliktussal terhelt utakként. Ezek közül a (határérték feletti) zajterhelés a Bajcsy Zsilinszky útnál a legnagyobb mértékű. Korábban ugyan kedvezően hatott a település belső forgalmára az M1-M7 autópálya - Raktárvárosi út kapcsolat kiépítése, a növekvő mobilitási igény, a viszonylag olcsó üzemeltetési lehetőség az egyéni közúti közlekedési módok bővülését így a zajterhelés emelkedését hozta magával Szórakoztató létesítményekből eredő zaj-és rezgés A településen az alkalmi rendezvények keltette zajhatások jelenthetnek még zajpanaszt jellemzően a közvetlenül érintett legközelebbi lakóterületeken HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 44/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelete szabályozza a település hulladékgazdálkodási közszolgáltatását. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Törökbálint Önkormányzatának hulladékgazdálkodási feladatai: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezése, A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata, Az elhagyott ( illegális ) hulladékokkal kapcsolatos kérdések, illetve az ellenőrzések egy része a település jegyzőjének feladatai és lehetőségei között szerepel, A települési hulladékgazdálkodási politikáról szóló önkormányzati adatszolgáltatás. Törökbálint Város Önkormányzata tagja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amely 79 Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyei település által kezdeményezett 2004-ben létrehozott társulás. Alapvető célja a térség hulladékkezelésének korszerűsítése, többek között a felhagyott TSZH lerakók rekultivációjának komplex megoldása szeptember első felében a Duna-Vértes Köze projektben (KEOP) üzembe helyezésre kerültek az alábbi létesítmények: Tatabányai Regionális Hulladékkezelő Központ (mechanikai előkezelő, hulladéklerakó, kézi utóválogató) TbRHK, 61

62 Szentendrei átrakóállomás, Hulladékudvarok 6 db (Tatabánya Búzavirág utca, TbRHK, Kisbér, Csákvár, Pilisvörösvár, Nyergesújfalu). A társulás tagjaként Törökbálint Város Önkormányzata köteles a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékot az elkészült létesítményekbe szállítani. Várható jogszabályi változások a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan A közeljövőben (1-3 éven belül) állami szinten az alábbi hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban várhatók módosítások, a március 28-ai HOI konferencia előadás (Kónya Károly: A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások) szerint: az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól, valamint az ezzel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet az egyes biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet a közterületek tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokról szóló kormányrendelet. Ezen jogszabályokat szükséges a közeljövőben nyomon követni, valamint a települést érintő egyes változtatásokat a helyi szabályozási rendszerbe beépíteni Kommunális eredetű hulladékok Jelenleg a kommunális eredetű hulladékok gyűjtését és elszállítását a VERTIKÁL Közszolgáltató Nonprofit Zrt. végzi. Tevékenységük 23 %-át - a települési hulladék begyűjtésére, szállítására vonatkozóan alvállalkozóként a Dészolg. Kft. végzi táblázat: A településről elszállított kommunális hulladékok Azonosító kód Törökbálinti Városgondnokságtól elszállított hulladék Mennyiség kg Mennyiség m 3 Mennyiség kg Mennyiség m , , , , , , , , ,520 1, , Összesen 626,030 2, ,860 1,941 Szelektív hulladékgyűjtés Törökbálinton július 1-jétől működik házhoz menő szelektív hulladékszállítás, amelyet a Vertikál Zrt. havi rendszerességgel végez. A PET-palack, a fémhulladék és a papírhulladék kerül így elszállításra. A házhoz menő hulladékgyűjtés az üveghulladékra nem terjed ki, ezért az üveghulladék elhelyezésére az alábbi gyűjtőpontokat alakították ki a korábbi szelektív szigetekből: 1. Munkácsy Mihály u. 79. (a Polgármesteri Hivatal épülete mögött parkolóban) 2. Baross Gábor u. Bajcsy Zsilinszky Endre u. találkozásánál 3. Márta u. Hegyalja u. sarkánál táblázat: A szelektíven begyűjtött hulladékok Hulladéktípus évi (kg) évi (kg) Papír hulladék Műanyag hulladék Fém hulladék

63 Hulladéktípus évi (kg) évi (kg) Üveghulladék Lom hulladék gyűjtése A Vertikál Zrt tól vezette be az évi 1 alkalommal történő házhoz menő lomtalanítást, melynek keretében a feleslegessé vált használati tárgyak, eszközök, bútorok kerülnek elszállításra. Ezért a szolgáltatásért a lakosoknak nem kell külön díjat fizetniük, hiszen azt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj már tartalmazza. Az elszállítás feltétele mindössze annyi, hogy a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhasználónak ne legyen díjhátraléka. A lakosoknak a lomtalanításra vonatkozó igényüket szükséges előre jelezniük a Vertikál Zrt. felé táblázat: Az elszállított lom hulladék mennyisége Hulladéktípus évi (kg) évi (kg) Lom A lomtalanítás körébe nem tartozó hulladékok, melyeket a Vertikál Zrt. nem szállít el: Gally, salak, trágya, szalma, egyéb növényi és állati hulladék, építési, bontási hulladék, egyéb mezőgazdasági, ipari hulladék; Elektromos, elektronikai készülékek (pl. TV-készülék, hűtőgép); Veszélyes hulladékok, gumiabroncs; Heti szemétszállítás körébe tartozó háztartási, valamint gazdálkodói-vállalkozói tevékenységből származó háztartási hulladékokhoz hasonló hulladék. Zöldhulladék gyűjtése A házhoz menő zöldhulladék gyűjtése július 20-tól működik a településen. A lakosoknak itt sem külön díjat fizetniük csak úgy, mint az éves egyszeri lomtalanításnál, mert hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésük már tartalmazza a zöldhulladék elszállításának díját. A zöldhulladék gyűjtése törökbálinti zöldhulladék jelzésű zsákban, illetve egyedi jelzésű kötőzsinórral átkötve történik táblázat: A zöldhulladék fajtája szerinti elszállításának időszakai, elszállításának gyakorisága valamint a szünetelésének időszaka Időszak Gyűjtési gyakoriság Zöldhulladék fajtája Január Január 21 - Március 15. Március 16 - November 30. December 1 Január 5. Hetente, a rendes heti hulladékszállítási (ürítési) napon Nincs szállítás Kéthetente, a rendes heti hulladékszállítási (ürítési) napon Nincs szállítás Fenyőfa (karácsonyi kelléktől mentesen) Vágott fű, lágyszárú növény, nyesedék, ág, gally táblázat: A településről begyűjtött zöldhulladék mennyiségek Komposztálás Hulladéktípus évi (kg) évi (kg) Zöldhulladék Törökbálint Város Önkormányzata az otthoni komposztálás ösztönzésére rendszeresen komposztálóláda osztási akciókat szervez, elősegítve ez által a hulladéklerakóba szállított szerves hulladékok csökkentését ban a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság a Környezetvédelmi Alapból Ft-ot különített el komposztáló ládákra, melynek köszönhetően az Önkormányzat 50%-os kedvezménnyel biztosította a komposztáló ládákat a lakosság részére. Kedvezményes ládát igényelhetett a törökbálinti lakcímmel rendelkező lakos és a törökbálinti lakcímmel nem rendelkező zártkerti ingatlantulajdonos is, feltéve, hogy a kérelmezett ingatlanra a helyi adóbevallást a valóságnak megfelelően nyújtotta be és nem volt helyi adótartozása. Hozzávetőlegesen 200 db komposztáló láda került így kiosztásra. 63

64 Elhagyott (illegális) hulladék A településen továbbra is jelentős problémát jelent a főleg külterületen, illetve belterület szegélyeken elhelyezett illegális hulladék. A település belterületén jelenleg illegális hulladékelhagyás nyomai nem láthatók, a külterületi részeken jellemzően az erdő és zártkerti területek szegélyében figyelhetők meg. Az önkormányzat üzemeltetése alá tartozó területeken a kisebb mennyiségű hulladékokat a Városgondnokság gyűjti össze és szállíttatja el. Az önkormányzat minden évben millió tételben különít el anyagi forrást a Környezetvédelmi Alapban, melyből finanszírozza a nagyobb mennyiségű illegális hulladékok elszállítását. Azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű illegális hulladék került lerakásra korábban, különböző lehetőségek alkalmazásával törekszenek a további lerakások megakadályozására. A legnagyobb problémát a magánterületeken, a magyar állam területén elhelyezett illegális hulladékok jelentik. Az állami földterületet kezelők (KKK, MNV, NFA) közül az NFA kezelésében lévő területeken nem sikerül megoldani a hulladék elszállítását, mivel az NFA nem hajlandó felszámolni azokat. A település a Teszedd Akció -hoz csatlakozva, 2016-ban a VKFB 56/2016. (IV.26.) számú határozatában a Környezetvédelmi Alap terhére összesen 6 db, 1 db 5 m 3 -es, valamint 5 db 8 m 3 -es konténert biztosított. Az illegális hulladékok online bejelentéséhez és megjelenítéséhez Törökbálint Város Önkormányzata létrehozta környezeti információs weboldalát. Jelenleg ezen az oldalon körülbelül illegális hulladékelhagyásra utaló bejelentés látható. A Környezetvédelmi program készítésének keretében helyszíni terepbejárás alkalmával szúrópróbaszerűen ellenőriztük a honlapon bejelentésre került, illegális hulladék elhelyezéssel érintett területek nagy részét és megállapítást nyert, hogy a hulladékok nagyobb hányada már felszámolásra került. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a volt Mechanikai Művek melletti területen, a Tétényi-fennsík határán vezető földút mellett rendszeres hulladéklerakásra utal a kiterjedt illegális hulladék kupacok nagysága és száma (lásd fotó fotó), ezért itt is felmerül a külön intézkedés (pl. az út sorompós elzárásával) lehetőségének alkalmazása fotó: Illegálisan lerakott hulladékok (forrás: saját fotó) Az egyes hulladéktípusok ingyenes átvevőhelyei A felsorolt hulladékok háztartási mennyiségben helyezhetők el az alábbi átvevőhelyeken táblázat: Ingyenes átvevőhelyek sorszáma Hulladéktípus Ingyenes átvevőhely Akkumulátor kicsi* x k x x CD/DVD lemez x x x Elektromos berendezés kicsi x k H x x 64

65 sorszáma Hulladéktípus Ingyenes átvevőhely Elektromos berendezés nagy H H H x Elem x x x x Szárazelem x x x x Festékkazetta** x x x Fénycső x x x x Izzó x x x x x Kompakt fénycső x x x x Papír Fém italos doboz x x Üveg (öblös) x x PET-palack x x Textil (tisztított) k k k Ruha (hordható, tisztított) k k k Cipő (hordható, tisztított) k k k Sütőzsiradék x x Étolaj x x Fáradt olaj Gyógyszer (szilárd álllapotú) Gyógyszeres üveg*** H - csak hasonló termék vásárlása esetén K - áruházon kívül, gyűjtőben *pl. mobiltelefon akkumulátor **fénymásolóba, nyomtatóba való festékkazetta ***csak a leadóhelyen (gyógyszertárban) töltött üveg, tisztítva Az egyes átvevőhelyek: 1. Auchan (Budaörs) 2. Auchan (Törökbálint) 3. Biofilter (Törökbálint) 4. Gyógyszertárak 5. IKEA (Budaörs) x x 6. Media Markt (Budaörs) 7. MOL-benzinkutak 8. OBI (Budaörs Budapark) 9. Office Depot (Törökbálint) A Törökbálinti Városgondnokság telephelyén használt autógumik és alkalmanként, illetve lakosonként 1 zsák sitt helyezhető el a nyitvatartási időben (pénteken h, szombaton h). A városból kiszállított hulladékok A Vertikál Zrt. a kommunális és lom hulladékot a regionális hulladékkezelő központba, Tatabányára szállítja. A szelektív hulladék nagy része válogatást követően hasznosításra, a válogatási maradék hulladék szintén Tatabányára kerül beszállításra. A gyűjtött zöldhulladék Adonyban kerül további hasznosításra Ipari eredetű hulladékok A Közép-Magyarországi régióban az alábbi táblázatban feltüntetett elsődleges és másodlagos hulladékok keletkeztek az elmúlt években a adatbázisa alapján: x x 65

66 táblázat: Ipari eredetű hulladékok mennyisége a Közép-Magyarországi régióban Tárgyév Keletkezett elsődleges hulladék (t) Keletkezett másodlagos hulladék (t) Törökbálinton az alábbi vállalkozások rendelkeznek hulladékgazdálkodási engedéllyel a adatbázisa alapján: táblázat: Hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozások Törökbálinton Ügyfél Engedélyszám Hulladékgazdálkodási tevékenység Hatályos Biofilter Környezetvédelmi Zrt. Biofilter Környezetvédelmi Zrt. Glob-Metal Kft. Glob-Metal Kft. Depo Logisztika Központ Kft. Tomidó Szolgáltató, Kereskedelmi és Gépbérbead Kft. Zsolbert Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Zsolbert Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Zsolbert Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DUO TRANSIT 94 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Föld-Trans 2001 Kft. Stolzbauer Kft. Stolzbauer Kft. Alu-Deko Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Alu-Deko Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Sipi Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Sipi Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 14/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /2015 Nem veszélyes hulladékok országos begyűjtése és szállítása Nem veszélyes hulladékok telephelyi kereskedelme és gyűjtése Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, telephelyi gyűjtése és hasznosítása Veszélyes hulladékok kezelése Nem veszélyes hulladékok kereskedelme és szállítása Nem veszélyes hulladékok országos kereskedelme és előkezelése Veszélyes hulladékok begyűjtése Nem veszélyes hulladékok kereskedelme, gyűjtése, előkezelése és hasznosítása Veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése Nem veszélyes hulladékok szállítása - Nem veszélyes hulladékok országos gyűjtése és hasznosítása Nem veszélyes hulladékok kereskedelme és előkezelése Veszélyes hulladékok gyűjtése és hasznosítása Nem veszélyes hulladékok szállítása Nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése és előkezelése Nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtése és előkezelése Nem veszélyes hulladékok szállítása

67 Veszélyes hulladékok Törökbálint lakói a háztartási mennyiségű veszélyes hulladékokat évente egyszer adhatják le a Polgármesteri Hivatal mögötti parkolóban ben erre április 22-én, szombaton nyílik lehetőségük 8-12 óráig. Az itt átadható veszélyes hulladékok a következők: Eternit Festékmaradványok, festékes dobozok Hajtógázas palackok Kátránypapír Olajos rongyok Oldószermaradványok, hígítók Pala (hullám- vagy francia) Permetezőszerek. A településen több, veszélyes hulladékok gyűjtésével és kezelésével foglalkozó vállalkozás működik, melyek a fejezetben kerültek felsorolásra. Az üzemek által létrehozott veszélyes hulladékot egyrészt a dorogi hulladékégetőben, másrészt a Mol Dunai Finomítóban telepített hulladékégetőjében kerülnek megsemmisítésre ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az előző környezetvédelmi program óta eltelt időszakban a város energetikai felújítási projektjei között szerepelt a Bálint Márton iskola és Sportközpont komplex fejlesztése. A beruházás során megújuló energiák hasznosítása is megvalósult, geotermikus és napkollektor rendszer került elhelyezésre. Az önkormányzat kezelésében található intézmények esetében havi rendszerességgel rögzítésre kerül a létesítmények közműfogyasztása. Az így létrehozott adatbázis segít nyomon követni az épületek energiafogyasztását és megbecsülni a fenntartási költségeket. A Törökbálinti Torna Club TAO támogatást nyert a Magyar Labdarúgó Szövetség által a klubépület felújítása tárgyban kiírt pályázaton. A Városgondnokság teljes körű árkalkulációt készített a klubházrekonstrukcióhoz, melynek keretén belül teljes energetikai felújítás történne, az épület belső korszerűsítése mellett. Egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy a Törökbálinti Torna Club kötött-e támogatói szerződést. Törökbálint város nem rendelkezik Energetikai Stratégiával, azonban a város Gazdasági Programjából kiderül, hogy átfogó stratégiai céljai között szerepel számos olyan pont, mely a település fenntartható fejlődését tartja szem előtt, többek között energiagazdálkodási szempontból: megújuló energiák hasznosítása, közvilágítás fejlesztése, közintézmények energetikai korszerűsítése. A városfejlesztés és a városüzemeltetés egyre inkább csak korszerű, az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel valósítható meg. A célkitűzések megvalósulásához szükséges fő feladatok alapján, a város az energiagazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódóan az alábbi programokat dolgozta ki a közötti gazdasági ciklusban: Intelligens Város Koncepció Ebben a koncepcióban az intelligens közvilágítás és városüzemeltetés kialakítására, valamint a közintézmények energia hatékony üzemeltetésére koncentrálnak. Városrehabilitáció program Törökbálint leromlott állapotú történelmi városközpontjának rehabilitációja, új városháza építése, új közpark létesítése, a Munkácsy Mihály utca központi szakaszának felújítása, parkolók, városi terek és zöldfelületek kialakítása. Zöldváros-ökováros program Környezetbarát, zöld várossá válás: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezet tudatosság, helyi erőforrásokra történő támaszkodás. A program lényege, hogy a térségi fejlesztések és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlődés elemei érvényesüljenek. Cél az ökológiai lábnyom méretének csökkentése. A program keretében megvalósítandó közös célok: 67

68 elektromos busz program kezdeményezése és támogatása, a település megújuló energia stratégiájának kidolgozása, mely alapján az uniós és állami források, támogatások megszerzésére egyaránt jó eséllyel pályázhat az önkormányzat és az itt lakók, közintézmények energetikai rendszereinek felújításakor energia hatékony, illetve megújuló energiára épülő technológiák alkalmazása. A Gazdasági Program keretén belül számba vették az Infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket is, melyek között szerepel a lakóépületek energia gazdaságos felújítása és a közvilágítási rendszer megújítása is. Lakóépületek felújítása a város tulajdonában álló lakásállomány állapotának felmérése és a szükséges intézkedések (energetikai korszerűsítés, felújítás, lebontás, stb.) elvégzése, magántőke bevonásával, kevés számú, régi építésű társasházak korszerűsítése, energiatakarékos felújítása, állami és pályázati úton, a városközpont rehabilitációja (beleértve a Munkácsy Mihály utcai épületek homlokzat felújítását). Közvilágítás A közvilágítási rendszer feszültség szabályozó eszközei tavaszától az önkormányzat tulajdonába kerültek, ebből következően a megtakarítások haszonélvezője a város. A hálózat üzemeltetési feladatait az ELMŰ-SZOLG Kft. látja el előtti 4 évben jelentős hálózatfejlesztés nem történt, csak a lakossági igények alapján a hiányzó közvilágításai lámpatestek kerültek felszerelésre. A fejlesztési célok között szerepel további energiatakarékossági megoldások kidolgozása, felszültség szabályozási rendszer bővítése és LED fényforrások használatára való áttérés. Szennyvíziszap hasznosítása Az anaerob körülmények között rothasztott szennyvíziszapból metanogén baktériumok segítségével zöld energiát, biogázt lehet termelni. A keletkezett biogázt tisztítást követően a biogáztelep és a rothasztók fűtésére, távfűtésre, gázmotorok hajtására, elektromos energia előállítására és tiszta metán kinyerésére lehet felhasználni. A törökbálinti szennyvíztisztító telepről az üzemeltető ÉTV Kft. a szennyvíziszap nagyobb részét a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztelepére szállítja, ahol biogázzá alakítva hasznosul. Alább felsoroljuk azokat a már elfogadott Európai Uniós, a fejlesztési ciklusba tartozó operatív programokat, melyeken belül Törökbálint is pályázott, pályázhat energetikai célú fejlesztésekre: - Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). A VEKOP keretén belül a következő projektjavaslatok kerültek benyújtásra: Városközpont rehabilitáció Magában foglalja Törökbálint leromlott állapotú, történelmi városközpontjának rehabilitációját, a városháza bővítését, energetikai felújítását, új közpark létesítését, a Munkácsy Mihály utca központi szakaszának felújítását, parkolók, városi terek és zöldfelületek kialakítását. Az új Városháza (lásd ábra) építését megelőzően elbontásra kerül a régi hivatali épület és a mögötte lévő raktárcsarnok is. Helyette a városüzemeltetési csoport elhelyezésére a szennyvíztelep mögötti telephelyen új melegedő épület, kiszolgáló helyiségek, fűtött műhely készül. Az új városháza megvalósulásáig a polgármesteri hivatal régi épületében működő szervezeti egységek a Köztársaság téri volt ABC és könyvtár épületében kapnak helyet. Az épületek irodai célokra történő átalakítása a Norvég Alapból elnyert pályázat keretében valósul meg. Az új városháza kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárása várhatóan első felében valósul meg, míg a szerződés teljesítésének várható ideje I. negyedévére tehető. 68

69 ábra: A Modulárt Stúdió által tervezett új városháza látványtervei (forrás: epiteszforum.hu) Szérűskert bölcsőde felújítása, korszerűsítése (három gondozási egységes) - VEKOP Erősen leromlott állapotú bölcsőde, melynek felújítására vonatkozó engedélyezési tervek elkészültek. A pályázat keretében új nyílászárók, gépészeti rendszerek, belső és külső burkolatok beépítése, magastető kialakítása, parkolók létesítése, és kertépítés valósulna meg, továbbá az épületet alkalmassá tennénk a gyermekek időszakos elhelyezésére is. A bölcsőde felújítása várhatóan a évben megvalósul (ütemezés: II. negyedév III. negyedév). Tölgyfa utcai óvoda megépítése (három csoportos óvoda) Rendelkezésre áll a területre tervezett három gondozási egységes bölcsőde építési engedélyezési tervdokumentációja, melynek átdolgozásával elkészülhet az óvodára vonatkozó engedélyezési terv. Bajcsy-Zsilinszky utcai Bóbita Óvoda korszerűsítése, bővítése (4 csoportos) Az óvoda tervei elkészültek, megfelelő anyagi források birtokában az építkezés kezdetét veheti. Kerékpárhálózat kialakítása (kül- és belterületen) Kerékpáros koncepciót készített a Tandem Kft., melynek végrehajtása során 51,588 km hosszúságban épülnének ki kerékpárutak a szomszédos települések irányba. A pályázatok elbírálása jelenleg még folyamatban van. További tervezett fejlesztések: Törökbálinti Tüdőgyógyintézet épületeinek energetikai felújítása (KEHOP rész - Törökbálint 1.-es épület (bejárat melletti tömb) energiahatékonysági felújítása 2. rész - Törökbálint 2.-es épület (mosoda+nővérszálló épülete, mosoda nélkül) energiahatékonysági felújítása A felújítás során homlokzatszigetelés, ajtó- és ablakcsere, valamint a 2. résznél napelemes rendszer kiépítése tervezett. A nyertes ajánlattevő a DNA Development Építőipari, Kivitelező és Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság. Törökbálint - energiahatékonysági felújítások: Napelemek szállítása és telepítése - KEHOP-5.2.9, Energiahatékonysági felújítások - KEHOP A pályázatban a Bóbita Óvoda energiahatékonysági felújítása (földszintes és villaépület), a Nyitnikék Óvoda, az orvosi rendelő (József Attila utcai központi rendelő), a Walla Óvoda és a Rendőrség energiahatékonysági felújítása került benyújtásra. A felújítások során külső hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje tervezett, valamint kazáncsere tervezett a Walla óvodában, a Bóbita óvoda régi épületében és a Bajcsy-Zsilinszky úton. A Bóbita óvoda geotermikus gépészeti rendszerének a szavatosság keretében végzendő javítására is sor kerül. 69

70 Közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése A közlekedés okozta CO 2 terhelés csökkentése érdekében cél az úthálózat és a közlekedési eszközök (autóbuszok) fejlesztése, modernizálása (ezekről bővebben lásd és 2.7. fejezetekben), valamint a gyalogos, közösségi és kerékpáros közlekedés részarányának növelése. A lakosság jelentős része napi szinten ingázik a főváros és a lakóhelye között, ezért az ökológiai lábnyom csökkentése és a fenntartható fejlődés szempontjából fontos az egyéni gépjármű közlekedés részarányának csökkentése, ami a közösségi közlekedési (buszhálózat, vasútvonal, kerékpárhálózat) hálózat fejlesztésével, minőségi szolgáltatás nyújtásával érhető el. A település közösségi közlekedését a BKK, és a Volán autóbusz hálózata, valamint a vasúthálózat biztosítja. A buszoknál az új járműbeszerzéseknél nagy hangsúlyt fektetnek a környezetkímélő megoldásokra, pl. elektromos buszhálózat kiépítésére. A település autóbusz hálózata a belterület jelentős részén kielégíti a közösségi közlekedési igényeket, hiányosság az újonnan kialakuló lakóterületeken jelentkezik. Jelenleg Törökbálinton a kerékpáros közlekedésben még ki nem használt, jelentős potenciál van, melyen mindenképpen érdemes lenne változtatni. A településnek Budapesttel nincsen még kerékpáros összeköttetése. A környező települések felé az összeköttetés kerékpáros megoldására elkészült a Dél-Buda környéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, amely Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Érd, Sóskút, Pusztazámor, illetve Budapest, Diósd, Tárnok és Százhalombatta összeköttetését oldaná meg. Törökbálint területén a kerékpáros közlekedés túlnyomó részt szabadidő célú, azonban megfelelő kerékpáros úthálózat kiépülése esetén nőne a hivatásforgalmi felhasználás aránya. A Magyar Kerékpárosklub 2012-ben elkészítette Törökbálint kerékpáros koncepcióját, valamint 2016-ban az Önkormányzat Budaörs Önkormányzatával együtt pályázott a VEKOP számú Törökbálint és Budaörs közötti biztonságos kerékpáros kapcsolat megteremtése megnevezésű támogatási kérelemre. Nyertes pályázat esetén a pályázott kerékpárút és kerékpáros nyomvonal 100 %-os támogatással készülhet el. A tervek tehát rendelkezésre állnak, a források felhajtása pedig folyamatban van. Megjegyzés [HZ1]: sajnos már tudjuk, hogy nem nyertünk a vekopon Általánosságban a gyalogos közlekedést elősegíti a megfelelő méretű és karbantartott gyalogjárdák és a gyalogos távolságban megközelíthető közösségi és kereskedelmi egységek megléte KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG Magyarország településeit a 234/2011. (XI. 10.) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban Kat.) a alapján a rendelet 2. számú mellékletében foglalt besorolási szabályok figyelembevételével I-II-III. katasztrófavédelmi osztályba lehet besorolni. Az ország településeinek, a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése, kockázatbecslése alapján meghatározott katasztrófavédelmi besorolását a 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Törökbálint a II. osztályba tartozik. A II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő), b) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a rendelet 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság székhelye Budapest, az illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe. A legközelebbi katasztrófavédelmi kirendeltség Érden van. A civilizációs katasztrófák vonatkozásában elsősorban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jelentik a legnagyobb kockázatot. Pest megyében található 9 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem (5 Százhalombattán, 1 Pilisvörösváron, 1 Gyálon, 1 Üllőn, 1 Herceghalmon) működik. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) évi adatbázisa alapján Törökbálint területén két küszöb érték alatti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem található: 70

71 2046 Törökbálint Depo Hosszúrét, 062/73 hrsz-on működő Z&Partner Kft. raktározással foglalkozó üzeme, ami nagy- és kiskereskedelmi tárolással és elosztással (kivéve az LPG-t, propán, bután, Propánbután, ipari gázokat) foglalkozik, 2046 Törökbálint DEPO Pf.: 4. számon üzemelő dm-drogerie markt raktározó üzeme, ami szintén nagyés kiskereskedelmi tárolással és elosztással (kivéve az LPG-t, propán, bután, Propán-bután, ipari gázokat) foglalkozik. Továbbá Törökbálint közigazgatási területén belül található a volt Mechanikai Művek Rt. területe (jelenleg ipari park), ahol régen főleg fegyver- és lőszergyártással foglalkozó üzemek működtek. A területen a talajban és a felszín alatti vizekben kimutatható szennyezést találtak. Az érintett területen nem történt átfogó kármentesítés. Az ipari parkban található Pyro-Technic Kft. által gyártott és raktározott pirotechnikai eszközök 2004-ben robbantak fel, további szennyezést okozva. Jelenleg a területen számos ipari üzem működik. Törökbálint város nem rendelkezik a 234/2011. (XI.10.) Kormányrendeletben meghatározott Veszélyelhárítási tervvel. Természeti eredetű katasztrófák Földtani veszélyforrással érintett területek: Csuszamlásnak nevezzük azokat a tömegmozgásos folyamatokat, amik csúszópálya mentén, nyíróerők hatására, hirtelen és gyorsan következnek be. Csuszamlást elősegítő tényezők a víztartalom növekedése, vízfelvételre képlékennyé váló anyag jelenléte, a lejtő meredekebbé válása (alátámasztás elvesztése), földrengés, stb. Csúszásveszéllyel érintett területek (lásd. barna színnel jelölve a ábran) találhatók a település több pontján is: ábra: Törökbálint csúszásveszéllyel érintett területei (forrás: Törökbálint Város Problématérképe) 71

72 Az élet-és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfal található a látható helyen Törökbálint Város Szabályozási tervén. Ezen a területen (löszpartfallal közvetlenül érintett és azokkal közvetlenül határos ingatlanokon) csak geotechnikai jelentés alapján és a partfal stabilizálást követően lehet építési munkát végezni ábra: Veszélyes löszpartfal elhelyezkedése (forrás: Google kivágat és Törökbálint Város Szabályozási terve) Rendkívüli időjárás (villámárvizek) és csapadékvíz-elvezetési problémák Törökbálint település területén jellemzőek a nagycsapadékok által hirtelen kialakuló árhullámok, az ily módul kialakuló helyi vízkárok elhárításáról a település Vízkár-elhárítási tervet (VITUKI Hungary Kft., tervszáma: HVKT- 0728/2016) készíttetett. A hó eltakarítást és síkosság-mentesítést a Városgazdálkodási Csoport végzi. Törökbálint földrengés-veszélyeztetettsége Az Alpok, Appenninek, Dinaridák és Kárpát-medence, azon belül is Magyarország lemeztektonikai helyzetét, az Adriai tüske (Afrikai lemez része) Eurázsiai lemez felé közeledése, ütközése határozza meg. A tüske É, ÉK-i irányba mozog és közben az óramutató járásával ellentétesen forog, aminek hatására húzófeszültség keletkezik a lemezekben, ami földrengéseket gerjeszt. Mindezek következtében a Pannon-medencében aktív lemeztektonikai helyzet alakult ki, jellemzően oldalelmozdulásos törésekkel. Magyarország területén évente kisebb intenzitású (2,5 magnitúdójúnál kisebb) földrengés alakul ki, amelyek nagy része nem éri el az érzékelhetőség határát. A nagyobb erejű földrengések ritkábban fordulnak elő, de jellemző visszatérési idővel. Négy-öt évente 2,5-3 magnitúdójú, már érezhető erejű, évente jelentősebb károkat okozó és évente nagyobb károkat okozó 5,5-6 magnitúdójú földrengések pattannak ki. A ábra ábran látható, hogy Törökbálint település a 3. zónában helyezkedik el. A szeizmológiában a veszélyeztetettséget a vízszintes talajgyorsulás maximális értékével szokás definiálni. Az Európai Unió országaiban egységes földrengés szabvány (Eurocode 8) van érvényben, mely részletesen meghatározza a földrengésbiztos tervezés módszereit különböző építmények esetében. Minden építményt úgy kell megtervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírja. A veszélyes ipari létesítményeknél (atomerőművek, radioaktív hulladéklerakók, egyéb erőművek) nagyon fontos a földrengésállóság, mivel ezek sérülése a környezetet különlegesen nagymértékben veszélyezteti. 72

73 Mesterséges eredetű katasztrófák ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe (forrás: MSZ EN /EUROCODE 8 szabvány) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. melléklete alapján Törökbálint a II. (közepesen veszélyeztetett) katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra. Legjelentősebb veszélyforrások Törökbálint területén Ipari tevékenységgel kapcsolatos veszélyhelyzetek (pl. szennyvíztisztítók területe, volt Mechanikai Művek területe, EisPro Kft.), Közlekedéssel kapcsolatos veszélyhelyzetek: az autópályák és a főútvonalakon keresztül zajló veszélyes anyag szállítása (M1, M7, M0, 1-es, 7-es, 70-es), Budapest irányából, illetve a fővárosból és a fővárosba történő vasúti (Budapest Hegyeshalom vasútvonal) személy és teherszállítások. Raktározással kapcsolatos veszélyhelyzetek: a felsoroltakon kívül a működési területen megtalálhatóak nagy kiterjedésű logisztikai központok (pl. West Log DC, WestGate Buisness Park, Aldi, DEPO területe), Nagy tömegek befogadására alkalmas létesítmények, bevásárlóközpontok (sportlétesítmények, irodaépületek (Telenor székház). Tűzesetek A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (PMKI) illetékességi területén öt katasztrófavédelmi kirendeltség biztosítja az alapfeladatok teljesítését a lakosság biztonsága érdekében. A PMKI működési területén a mentőtűzvédelmi feladatokat 24 órás készenléttel kilenc hivatásos tűzoltó-parancsnokság (HTP) és négy önkormányzati tűzoltó-parancsnokság, továbbá egy főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság látja el. A HTP-k területén jelenleg kettő katasztrófavédelmi őrs működik (Törökbálint és Aszód). A törökbálinti katasztrófavédelmi őrs a Raktárvárosi út 1. szám alatt található. Az őrsön készenléti szolgálatonként 6 fő, 1 db Mercedes típusú gépjárműfecskendővel teljesíti vonulási kötelezettségét. Az érdi HTP tűzoltó gépjárműveinek állapota jó, azonban gyakori használatból adódóan folyamatos a javításuk. A Törökbálinti Katasztrófavédelmi Őrsön a évben megtörtént a gépjárműfecskendő teljes gépjármű műszaki és tűzoltástechnikai komplex felújítása. A korszerűsített gépjármű teljes mértékben a korszerű tűzoltás igényei szerint került felújításra. A leírt fejlesztésekkel a védendő települések tűzvédelme tovább nőt az előző évekhez képest. Az Érdi HTP működési területén a tűzesetekkel kapcsolatos beavatkozások száma településekre lebontva a évben az alábbi megoszlásban látható: 73