Dr. habil. KOLTAY TIBOR
|
|
- Frigyes Molnár
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, Dr. habil. KOLTAY TIBOR A KUTATÓK, AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG ÉS A WEB Az információs műveltség egyike azoknak a műveltségeknek (írástudásoknak), amelyek az információk kritikus kezelését állítják középpontba. Ezekre a kutatónak és az amatőröknek, akik a Web 2.0 népszerűségének és használatának elterjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak, is szüksége van. A műveltség és a Web 2.0-ás alkalmazások egészen más szerepet töltenek be a kutatók életében, mint az információ amatőr felhasználóinál. BEVEZETÉS Korunkat számos írástudás, vagy más fordításban műveltség jellemzi. Ezek közül a leginkább említésre méltó az információs műveltség, a média-műveltség és a digitális műveltség. I. A FONTOSABB MŰVELTSÉGEK (ÍRÁSTUDÁSOK) Az információs műveltség inkább csak a könyvtárosok körében ismeret fogalom. Az információs műveltség talán legismertebb definíciójának megfelelően információsan műveltnek azt tekinthetjük, aki felismeri, mikor van szüksége információra; aki megtanulta, hogyan kell tanulni; továbbá ismeri, hogy miként szerveződik az információ, hogyan található meg, és hogyan használható fel a tanulásban. [1] Az információs műveltség kiterjed az információ minden formájára, fontos eleme az egész életen át történő tanulásnak, továbbá minden korosztály számára fontos, tehát hatóköre az általános iskolától az időskorig terjed, mivel mindenki használ információkat. [2] Az angolszász szakirodalomban egyre inkább terjedő a digitális írástudás elnevezést gyakran következetlenül vagy éppen szándékosan eltorzítva, az információs és kommunikációs technológiák. (IKT) eredményes használatára leszűkítve használják. 1 Szaklektorált cikk. Leadva: szeptember 15. Elfogadva: december 10. 1
2 A média-műveltség az információs műveltségséghez hasonlóan ernyőfogalom, amely magába foglal több különböző oktatási alapelvet, filozófiát, elméletet, módszert és célokat. Mibenlétét is különböző módon, megközelítések sokféleségével élve határozhatjuk meg. A média-műveltségnek van egy immunizáló irányzata, amely arra helyezi a súlyt, hogy az ifjúságot megvédje a média negatív hatásaitól, így a média-műveltségre úgy tekint, mint a média problémáinak megoldására. Ettől eltér az a szemlélet, amelynek alapján a médiát életünk olyan fontos részének tekinthetjük, amelyet meg kell értenünk és vizsgálnunk kell, amely azonban nem feltétlenül negatív vagy káros. [3] A média-műveltség alapvetően a tömegkommunikációból. (ide értve fokozódó mértékben az internetet) nyert információk kritikus kezelésére vonatkozik és részben azonos az tágabb értelemben vett információs műveltséggel. [4] A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster vezette be. [5] A fogalom többféle írástudást. (műveltséget) foglal magába. Jelenti az írás, olvasás és számolás készségeit a funkcionális írástudás keretébe illesztve. Részét képezik a könyvtárak használatának, a keresési stratégiák alkalmazásának készségei, az információforrások és a talált információ értékelése, kritikus kezelése, valamint az értő olvasás. Hasonlóan fontos része a tömegkommunikációs eszközök által nyert információk kritikus kezelése, azaz a média-írástudás. Fontos alkotóeleme a számítógépes írástudás is, amely minden, a számítógépekhez köthető tudást és képességet, magába foglal. Nem korlátozódik azonban ezekre. [6] A digitális írástudás tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és média-megnyilvánulások létrehozására, valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk és reflektáljunk erre a folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetek kontextusában tesszük, annak érdekében, hogy konstruktív társadalmi tevékenységek váljanak lehetővé. [7] Jegyezzük meg, hogy a fentiek csak a legfontosabb kategóriákat mutatják be röviden. Szólhatnánk még, példának okáért, multikulturális, multimodális vagy az új technológiákhoz kapcsolódó műveltségről (írástudásról) is. II. ÍRÁSTUDÁS VAGY MŰVELTSÉG A bevetésben említettük, hogy az information literacy vagy a media literacy szókapcsolat második felét nemcsak az írástudás, hanem a műveltség szóval fordíthatjuk. A magyarázatot az information literacy kifejezéssel illetett fogalom magyarításának gyakorlatából kaphatjuk meg. Ennek a szókapcsolatnak a második szava ugyanis egyaránt lehet műveltség, kultúra, vagy írástudás. Az utóbbi időben az információs műveltség elnevezés látszik uralkodóvá válni. Az információs írástudás elnevezés jogosságát leginkább az adja meg, hogy a fogalom az írástudás általános kontextusába ágyazódik be, abban a tekintetben is, hogy alapvető készségei funkcionális írástudás, vagyis nyomtatott és írott információk hasznosításának képessége nélkül nem sajátíthatók el. 2
3 Tekinthetjük ugyanakkor az információs műveltséget kulturális eszköztudásnak is, amelynek lényege az önálló tanulás eszközeinek ismerete és használata. [8] Innen pedig csak egy lépés a műveltség szó használata. Korunk írástudásának hatóköre ugyanis kiszélesedett. Egyaránt kötődik a technológiákhoz és a kultúrához. Képes arra, hogy alakítson bennünket és formálja a világot. Műveltté válni és annak maradni hosszú távú elkötelezettséget jelent. [9] Az információs társadalom magával hozta, hogy a hagyományos értelemben vett műveltség mellett az információs és kommunikációs kompetenciák is bekerültek a műveltség, mint átfogó fogalom alapelemei közé. [10] Mindez, önmagában nem ad választ az elnevezések kérdésére. Szögezzük le, hogy ezen a területen még alakulóban van a terminológia. Nincsenek jelen azok az állandó paraméterek, amelyek alapján határozhatnánk a terminusokat. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy várunk a témával foglalkozó és arról publikáló kutatók egységes terminológiát használjanak, amit nagyban elősegíthet, ha a publikációkat megjelentető fórumok, azok szerkesztői és lektorai egymás között egyezségre jutnak a preferálandó szakkifejezések felől. [11] III. A WEB 2.0 Ahhoz, hogy a Web 2.0 és az írástudások szerepéhez közelebb kerüljünk, meg kell vizsgálnunk, miről is beszélünk tulajdonképpen. Ez a szokásosnál nehezebb feladat, viszont kiegészíthető szolgáltatásinak felsorolásával. 3.1 MI A WEB 2.0? A Web 2.0 elnevezés olyasvalamit takar, aminek a pontos jelentését senki sem ismeri, viszont olyan divatot képvisel, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Egyaránt szükség van tehát arra, hogy ne feledkezzünk meg róla, viszont kritikusan viszonyuljunk hozzá. Magát az elnevezést tehát bizonytalanság terheli. Nem azért, mert számos, egymással versengő definíciója volna, hanem azért, mert számos különböző, egymással nem kompatíbilis dolgot jelölnek vele. A Web 2.0 egyszerre szól elgondolásokról, viselkedésmódokról, technológiákról és ideálokról, fogalmi keretet adva ahhoz, hogy a Web 2.0 elnevezéssel illetett sokféle jelenséget és eseményt egymással összefüggésbe hozzuk, továbbá értelmezzük. A Web 2.0 olyan üzleti modellt is jelent, amely a pénzügyi sikert úgy éri el, hogy embereket és adatokat az Internet útján értelemmel bíró árucserében kapcsol össze. Ennek a legegyszerűbb formája, amikor a webes cégek olyan szolgáltatásokat nyújtanak a hirdetőknek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy pontosan célzott marketing kommunikációval érjék el azokat a felhasználókat, akik várhatóan leginkább elfogadják ezt a marketinget. A Web 2.0 kulcsszereplője tehát az az új típusú médiafogyasztó, aki elkötelezett, aktív és részt vesz a tartalom létrehozásában, fenntartásában és kiterjesztésében. [12] 3
4 A Web 2.0 alapvetően ugyanazokat az alkalmazásokat használja, mint a Web 1.0 és a Web amúgy eddig is azt szolgálta, hogy az emberek összeköttetésben álljanak egymással. [13] 3.2. A WEB 2.0 SZOLGÁLTATÁSAI Ahogy a fentiekben ígértük, a teljesség igénye nélkül, felsorolásszerűen tekintsük át e a szolgáltatásokat, röviden jellemezve egy részüket. 1. Közösségi alapú tartalomszolgáltatások Blogok: online naplók, webnaplók, gyakran frissített személyes weboldalak, amelyek a saját tartalmak mellett ajánlásokat tartalmazhatnak, más weboldalakra, cikkekre, személyes kommentárt fűzve ezekhez. Két fő típusuk az információs blog, és a személyes blog. Közösségi linkmegosztók: Pl. Delicious 2. Közösségszervező és közösségi kapcsolatokat menedzselő oldalak (iwiw, Myvip) 3. Közösségi tartalom-előállítók, tartalommegosztók Wikik: Pl. Wikipédia Fájlmegosztók Képmegosztó oldalak: Pl. Flickr.16 (Videó-megosztó portálok: Pl. YouTube, Videa) 4. Egyéb Web 2.0-ás szolgáltatások Hírcsatornák: hírek automatikusan sugárzása a regisztrált felhasználóknak (RSS) Podcasting: online tartalmak terjesztése "rádióműsorok" formájában. [14] 5. Címkézés és folkszonómiák Központi autoritás nélküli. (amatőr, laikus) osztályozási rendszerek, amelyek úgy jönnek létre, hogy egye-egy csoport, közösség tagjai kifejezéseket, címkéket rendelnek különböző elemekhez, például fotókhoz vagy blog-bejegyzésekhez. IV. AMATŐRÖK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A Web 2.0 az amatőrök korszakát hozta el magával. [15] A Web 2.0 egyrészt az internetes kereskedelem terepe, másrészt sok tekintettel éppen ezzel összefüggésben az amatőr írók, festők, fényképészek stb. száma is jelentős mértékben növekedett, mivel ezek működéséhez könnyen használható alkalmazásokat kínál és ezeket a tevékenységeknek a végzésére bátorítja felhasználóit. A deklaráltan kereskedelmi és a (tág értelemben vett) amatőröket támogató szféra érdeklődésének kiemelt bár nem kizárólagos tárgya a figyelem megszerzése. Ennek hátterét a figyelemgazdaság adja. A figyelemgazdasággal kapcsolatos elméletek kiindulópontja az, hogy a tárgyaknak vagy helyzeteknek azzal adunk jelentést, hogy figyelmet szentelünk nekik. A figyelemgazdaság a kibertérben képes működni, hiszen a Weben a linkek kiváló eszközei a figyelem továbbításának. A figyelemből hiány van, mert csak emberek nyújthatják. Nem mindenki kap egyforma figyelmet, akinek. (aminek) azonban nagyobb figyelmet szentelünk, az jobban bevésődik az emlékezetünkbe, és könnyebben fizetünk érte. [16] 4
5 Természetesen a Web 2.0 közösségszervező hatása is pozitívan hozzájárul ehhez, annak ellenére, hogy nem nélkülöznek minden alapot azok a vitriolos megjegyzések, amelyek szerint a Web 2.0 segítségével egyre kevesebbek, egyre gazdagabbak lesznek avval, hogy az egyre kevesebbet keresők nagy tömegét használják ki, munkájukat teszi pénzzé úgy, hogy a közösségi hálózatok résztvevőit éhbérért dolgozó brigádokként kizsákmányolják, amit viszont ezek nem vesznek észre. [17] A Web 2.0 alkalmazások tehát nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók fokozódó mértékben kettős szerepet töltenek be: befogadók (fogyasztók) és az információ létrehozói is. Ez a kettősség megjelenik a tudományhoz legközelebb álló két területen, az olvasás és írás vonatkozásában is. Korunk olvasói egyben írók is. [18] Ezt részben az okozza, hogy korunk kommunikációja jelentős részben már nem eredeti szövegek létrehozása, hanem meglevő információk kiválasztása, elrendezése, szűrése és újraalakítása úgy, hogy közben mindez magába foglalja a kommunikáció megfelelő technológiájának megválasztását is. [19] Mindez feltételezi az információ kreatív újrafelhasználását, amellyel mindez beépül a digitális írástudásba. [20] Nem új jelenségről van szó, viszont a digitális technológiák megjelenése elősegítette ezt. A tudomány világát mindig is jellemezte, hogy tudományterületeken eltérő módon írásaink többségében más írott szövegekre reflektálunk, mivel minden témát megelőz az, hogy az adott kérdésekről valaki más már gondolkodott, vele kapcsolatban már kutatásokat végzett, amelyek szövegek formájában, a szakirodalomban is testet öltenek. [21] V. A WEB 2.0 ÉS A KUTATÓK A Web 2.0 elsősorban az amatőrök világának kitágulását hozta, azonban a tudományos kutatás eszköztárában is helye van a Web 2.0-ás alkalmazásoknak. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a kutatók mindig is nagyban támaszkodtak az információ informális csatornáira. Számos olyan Web 2.0-ás alkalmazás van, amely közvetlenül is szolgálja a kutatókat. A csak előfizetéssel elérhető bibliográfiai szoftverek mellett az olyan oldalak, amelyek a szakirodalom és a hivatkozások kezelését segítik. Ilyen például a CiteULike. ( amelyet a Springer kiadó szponzorál. Ez az oldal nagymértékben úgy működik, mint a közösségi oldalak, tehát az információ egymással való megosztását is segíti. Némileg eltérő példa a Slideshare amely a prezentációk megosztását teszi lehetővé. A különbség abból az egyszerű tényből adódik, hogy prezentációkkal illusztrált előadásokat nemcsak kutatók tartanak, sőt nagyobb számban fordulnak elő az oktatásban, elsősorban a felsőoktatásban, viszont itt is az információk megosztásáról van szó. Információs műveltségre minden kutatónak szüksége van. Látnunk kell azonban, hogy másféle eszköztár szolgálja az amatőröket és más a kutatókat. Az olvasás és írás a kutatók körében nemcsak az információs társadalom, vagy éppen a Web 2.0-ás alkalmazások fokozódó használata folytán mutatnak egymással szoros összefüggést, hanem 5
6 a kutatás és közlés során mindig is összefüggtek egymással. Az írás és főként annak tudományos formái egyaránt magába foglalják az információ szervezését, tárolását, tervezését, valamint annak kommunikálását és terjesztését, vagyis létrehozását. [22] Ez a megközelítés az írás teljesen hagyományos definícióiból is következik, így nem változott. A kutatók azok, akik a szakembereknek szóló információkat továbbra is igénylik, egy olyan szemléletet tovább hordozva, amely az információs műveltség legtöbb felfogását jellemzi. VI. KÖVETKEZTETÉSEK A kutatók nem amatőrök, sem a szó pozitív, sem annak negatív értelmében. Egyaránt szükségük van a Web 2.0 kínálta eszközökre és a professzionális információforrásokat előtérbe helyező, az információk kritikus kezelését hangsúlyozó információs műveltségre. Nincsen egyetlen, mindenható írástudás. (műveltség), amely mindenkinek az igényeit kielégíti, vagy egy-egy ember egész életútján megfelelően végig tudja követni. A fogalmakat újra és újra tisztáznunk kell, és folyamatosan friss elsajátítandó kompetenciákat kell megjelölnünk annak függvényében, ahogy a világ és különösen az információs környezet megváltozik. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Final Report of the ALA Presidential Committee on Information Literacy. Final report. American Library Association, Chicago, Ill., [2] Chartered Institute of Library and Information Professionals. A short introduction to information literacy m [2009. szeptember 2.] [3] MENDOZA, K.: Media Literacy and Invitational Rhetoric. Media Education Lab Working Paper Series [2009. szeptember 2.] [4] BAWDEN, D.: Information and digital literacies: a review of concepts. Journal of Documentation. vol. 57, no. 2, March 2001, o. [5] GISLTER, P. Digital literacy, Wiley, New York, [6] MOLNÁR Szilárd et al. A hozzáférési pontok humán-infrastruktúrájának fejlesztése, az ITmentori szakma kialakítása [2009. szeptember 2.] [7] MARTIN, A.:. Literacies for the Digital Age. In Martin, A. & Madigan, D. (Ed.) Digital literacies for learning. Facet, London, o. [8] BÁTHORY ZOLTÁN: Tanulók, iskolák különbségek. Okker, Budapest, [9] CORDES, S. : Broad Horizons: The Role of Multimodal Literacy in 21st Century Library Instruction [2009. szeptember 2.] [10] ZSÁK JUDIT: A műveltség fogalmának eredete és értelmezésének változásai. In.: Varga Katalin (Szerk.) A 21. század műveltsége: E-könyv az információs műveltségről. PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet, Pécs, [2009. szeptember 2.] [11] KOLTAY TIBOR: Nyílt, közös, művelt. Néhány gondolat az angol nyelvű terminológia magyarításáról. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 9. sz o. [12] ALLEN, M.: Web 2.0: An argument against convergence. First Monday. Vol. 13, No. 3, [2009. szeptember 2.] 6
7 [13] Developer Works Interviews: Tim Berners-Lee [2009. szeptember 2.] [14] LÁDI László: Könyvtár 2.0. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 17. évf. 2. sz o. [15] GODWIN, P. Information Literacy in the age of amateurs ITALICS, Vol. 5, No. 4, [2009. szeptember 1.] [16] GOLDHABER, M.: ) M.H. Goldhaber's Principles of the new economy [2009. szeptember 2.] [17] SCHOLZ, T.: Market Ideology and the Myths of Web 2.0. First Monday. Vol. 13, No. 3, [2009. szeptember 1.] [18] BEESON, I. Judging relevance: a problem for e-literacy, ITALICS, Vol. 4, No [2009. szeptember 1.] [19] GEISLER, Ch. et al.: ITex. Future directions for research on the relationship between information technology and writing. Journal of Business and Technical Communication. vol. 15, no. 32, 2001, o. [20] BAWDEN, D.: Origins and concepts of digital literacy. In Lankshear, Colin & Knobel, Michele (Eds.) Digital Literacies: concepts, policies and practices, Peter Lang, New York, NY, 2008, o. [21] KNOTT, D. Critical Reading Towards Critical Writing [2009. szeptember 2.] [22] DASHKIN, M.: Electronic writing: defining the core competency. Information Outlook, Vol. 7, No. 9, 2003, o. Dr. habil. Tibor KOLTAY THE RESEARCHER, INFORMATION LITERACY AND THE WEB 2.0 Information literacy is one of the different literacies the main feature of which is the emphasis on critical approach towards information. These literacies are a necessity both for researchers and amateurs, who play a growing role with the growing popularity and use of the Web 2.0. Literacies and Web 2.0 applications, however, are used differently by researchers and amateur users. 7
Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?
Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-
Oktatás és tanulás online környezetben
A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről
Egervári Dóra A digitális írástudás, az információs műveltség és a XXI. századi kompetenciák rendszere 1
Egervári Dóra A digitális írástudás, az információs műveltség és a XXI. századi kompetenciák rendszere 1 Bevezetés A digitális írástudás és az információs műveltség az információs társadalomban két rendkívül
7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,
7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
Dr. Kührner Éva 2011.
Dr. Kührner Éva 2011. A hagyományos publikálás jellemzői szerző honoráriumot kaphat minőségi szűrő lektorálás megjelenésnek hosszú átfutása van a lapért az olvasó fizet a haszon a kiadóé Elektronikus publikálás
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Czékmán Balázs Somfalvi Zita Szabó Fruzsina Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola PhD hallgató Elméleti
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési
és s mobil kommunikáci Learning Konferencia
Dr.Molnár György: IKT, hálózati h és s mobil kommunikáci ciós megoldások az atipikus tanulási formák k tükrt krében 5. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Sopron, 2009.április
Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel
BÉRES CSABA ZOLTÁN ZSÁK JUDIT Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel A nemzetközi trendekhez hasonlóan az utóbbi években Magyarországon
3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél
3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG ÉS OKTATÁSÜGY NEMZETKÖZI SZEMLE. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG ÉS OKTATÁSÜGY NEMZETKÖZI SZEMLE Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Budapest, 2006 Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle című kiadvány az Oktatási Minisztérium
Web 2.0. (Képen: a web 2.0 címkefelhő. Eredetije: http://szinte.files.wordpress.com/2010/06/tag_cloud.jpg) Történet
Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a tartalmat
Volatilitásváltozatosság. globalizáció. big data. digitális darwinizmus. lakóhelyváltások 7X. munkahelyváltások 6X. oktatás átalakulása
Trendek Technológiai változás technikai fejlődés: a 21. század = előző 20.000 év 2020-ra 200 milliárd okos eszköz az IoT-n 2030-ig online agy számítógép kapcsolat 4D nyomtatás Volatilitásváltozatosság
I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere
I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere Losonczi György 2010 A kutatás célja és menete 1. Versenyképesség tényezőinek maghatározása kritériumrendszer felállítása 2. A
TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN
TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN
Információs társadalom
SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és
A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon
A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom
Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
Könyvtárhasználati tananyag A forráskiválasztás
Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében Budapest, 2016.10.10. Könyvtárhasználati tananyag A forráskiválasztás Cs.
A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI. Dr. Főző Attila László
A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI Dr. Főző Attila László Digitális írástudás/műveltség (digital literacy) IKT IKT eszközökkel segített oktatás Digitális pedagógia LLL Digitális/IKT készségek
A mérés tárgya, tartalma
A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,
6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,
6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:
A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára -
A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára - Dr. Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi
Learning for Life or Career
Learning for Life or Career Az életnek tanulunk vagy karrierre készülünk? Bajner Mária PTE Trends in higher education enrolments worldwide 1970-2025 Source:UNESCO Institute for Statistics Data Centre for
Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson
Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos
Digitális írástudás, digitális műveltség
Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos
8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,
8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Technológia-semlegesség a szabályozásban
16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás 2008. október 15-17. Zalakaros Technológia-semlegesség a szabályozásban Nagy Péter nagy.peter@hte.hu Szabályozás korai szakasza Technológia
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
Beszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HEVES MEGYEI TÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG VIZSGÁLATA A HEVES MEGYEI TÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN Készítette: Szeberényi András PhD-hallgató Szent István Egyetem 2017. október 20., Mosonmagyaróvár BEVEZETÉS Környezet
Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő
Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
Dr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.
EPALE. Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért. Karvázy Eszter Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal december 9.
EPALE Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért Karvázy Eszter Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2016. december 9. Mi az EPALE? Nemzeti Támogató Szolgálat Központi Támogató Szolgálat
Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.
Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár 2011. április 28. budani@vipmail.hu Vízió 1998 Alice csodaországa 2011 A kérdés: Alice csupa-online
Informatika 6. évfolyam
Informatika 6. évfolyam Egészséges, ergonómiai szempontok ismerete. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Helyesírás ellenőrzése. Az adat fogalmának megismerése Útvonalkeresők,
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
EURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK
A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával
LÔRINCZ ANDREA 1. A könyvtár a felsôoktatás szolgálatában
LÔRINCZ ANDREA 1 A könyvtár a felsôoktatás szolgálatában The role of libraries in higher education Higher education is inseparable from its libraries as there is common ground between their aims, users
MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban
IS IM 2012 szeptember 28. Holl A.: MTMT 1 MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban Holl András - MTMT ITSzB, MTAK, MTA CsFK CsI Informatio Scientifica Informatio Medicata 2012 szeptember
Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.
Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási
KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE
KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján
AZ IKT SZEREPE A KÉPZÉSBEN ÉS A PARTNERINTÉZMÉNYEK GYAKORLATÁBAN EGY VIZSGÁLAT KAPCSÁN
AZ IKT SZEREPE A KÉPZÉSBEN ÉS A PARTNERINTÉZMÉNYEK GYAKORLATÁBAN EGY VIZSGÁLAT KAPCSÁN A VIZSGÁLAT CÉLJAI A MENTORTANÁROK KOMPETENCIÁINAK FELTÉRKÉPEZÉSE A MENTOROK FEJLESZTÉSI LAPJAINAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA AZ
Online tartalmak konzorciumi beszerzése
Online tartalmak konzorciumi beszerzése Lencsés Ákos Sütő Péter 2018. október 10. A konzorciumi beszerzés szempontjai könyvtári oldalról A konzorciumalapítás szempontja lehet: földrajzi elhelyezkedés;
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
INFORMÁCIÓS KULTÚRA: MÚLÓ DIVAT, VAGY ALAPVETŐ KÉSZSÉGEK EGYÜTTESE?
INFORMÁCIÓS KULTÚRA: MÚLÓ DIVAT, VAGY ALAPVETŐ KÉSZSÉGEK EGYÜTTESE? Koltay Tibor, Koltay.Tibor@jfk.szie.hu Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék Berzsenyi
HELYI TANTERV / INFORMATIKA
Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen
Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén
Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens Stúrovo (Párkány), Szlovákia, 06. április 4-5. . Bevezetés Forrás: Jeroen Bosman - Bianca
Informatika szóbeli vizsga témakörök
KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen
Success Pre-Intermediate Kompetencia Alapú Tanmenet. Pearson Education Magyarország Megjegyzések:
Success Pre-Intermediate Kompetencia Alapú Tanmenet Pearson Education Magyarország 2009 Megjegyzések: 1) A Success Pre-Intermediate tankönyvet a Közös Európai Referenciakeret A2/B1 szintjeinek deskriptorai
Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában
Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában Az előadás röviden áttekinti a közösségi média elemeit, jellemzőit,
Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/1 2012-0043
Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/1 2012-0043 Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István
Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem
és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet
tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár
A Mahara testre szabása a könyvtár tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Berze.Lajos@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalomszolgáltatás Tartalomszolgáltatás
1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás ("cookie és hasonló technológia") alatt?
Cookie-szabályzat Hatályos: 2018. május 25. Utoljára frissítve: 2018. március 23. A GfK Hungária askgfk.hu Online Access Panel teljesítése céljából a jelen Cookie-szabályzat alapján cookie-kat és hasonló
MOODLE mobileszközön
SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt
Intézményi, oktatói portfólió eszközei, jó gyakorlatok. Vágvölgyi Csaba Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Intézményi, oktatói portfólió eszközei, jó gyakorlatok Vágvölgyi Csaba Debreceni Református Hittudományi Egyetem vagvolgyi.csaba@gmail.com Mi az eportfólió Bizonyos szempontok alapján, meghatározott céllal
A Common Cartridge tananyagok jövője
A Common Cartridge tananyagok jövője Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba gyula.papp@gmail.com, vagvolgyi.csaba@gmail.vom Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Networkshop 2010-2010. 04. 08. Debrecen 1
Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 1. A vállalat, ahol kommunikátori munkakörben dolgozik, egy új terméket kíván a piacra bevezetni. Az Ön feladata
Az egységes tartalomkezelés üzleti előnyei
CNW Rendszerintegrációs Zrt. Mészáros Tamás értékesítési igazgató Az egységes tartalomkezelés üzleti előnyei NetRegisterX - Webes dokumentumkezelési megoldások A-Z-ig 1 Az éves papírfelhasználás mértéke
A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
Szakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
diplomás pályakövetés II.
diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült
Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés
Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től
Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány
Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Kákonyi Lucia témavezető Tartalom TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM OKTATÁSI
AZ ÚJ GENERÁCIÓS OKTATÁSI RENDSZEREK LEHETSÉGES FORMÁI A KÖNYVTÁRAKBAN
AZ ÚJ GENERÁCIÓS OKTATÁSI RENDSZEREK LEHETSÉGES FORMÁI A KÖNYVTÁRAKBAN dr. Papp-Danka Adrienn oktatásmódszertani szakértő Dexter Informatikai Kft.; Károli Gáspár Református Egyetem A könyvtár és a digitális
GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató
GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató A GREENFLOW vezetője: Őri István, vezérigazgató Környezetvédelmi és közigazgatási szakértő, 1980-tól dolgozik a hazai környezetügyben, kezdetben állami
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?
SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG
SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív
Sikerek és buktatók: milyen út vezet a Q1 nemzetközi publikációkhoz? Keszey Tamara Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet
Sikerek és buktatók: milyen út vezet a Q1 nemzetközi publikációkhoz? Keszey Tamara Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet AGENDA 1 Nemzetközi kutatási együttműköd és 2 Publikációs tippek
Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet
Szakirodalom-kutatás Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy
Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata
Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük
Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
Tudatos média- és információhasználat információs műveltség
Dr. Varga Katalin OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Tudatos média- és információhasználat információs műveltség Hazai és nemzetközi tapasztalatok Média Oktatás. Médiatudatosság az oktatásban. 2013. november
Online hírportálokat böngészve azt olvashatjuk, hogy a közösségi oldalak és a
Web 2.0 A Web 2.0 egyre népszerűbb. Kevesen vannak azonban tisztában azokkal az üzleti célokkal, amelyek a közösségi hálózatok, a blogok, a fájlmegosztó (kép- és videómegosztó) portálok és hasonló oldalak
Az E-portfólió és alkalmazása
Az E-portfólió és alkalmazása Hoffmann Orsolya Főiskolai Adjunktus Kodolányi János Főiskola Távoktatási Intézet E-learning alapú tanulás Tartalom: Önálló, önszabályozó tanuló Általában a portfólióról E-portfólió:
Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.