[Ide írhatja a szöveget] Absztraktfüzet

Átírás

1 [Ide írhatja a szöveget] Absztraktfüzet

2 2

3 16. Multimédia az Oktatásban Konferencia Szervezők: Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar Matematika és Informatika Intézet Nyíregyháza július

4 Tartalomjegyzék: dr. Antal Péter: Az elektronikus tanulási környezet kihívásai az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában... 9 Bagó Péter: Web 2.0 rendszerek az oktatásban Bálint Tamás, Berke József: Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei. 11 Bednarik László, Dr. Kovács László: Digitális dokumentumok formátumai és az XSLT-FO Biró Piroska: Eszközök és módszerek Boda I. Károly, Porkoláb Judit: A poétikai kommunikáció vizsgálata multimédiás környezetben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt: Eredményesség és hallgatói igények e-learning környezetben Buhály Attila: Felhő vagy köd? A cloud computing és a történelemtanítás Busznyák János: 3D webes eszközrendszer digitális térképezési felhasználása az agrár-felsőoktatásban.. 17 Busznyákné Kovács Mariann: Önálló témafeldolgozás és annak bemutatása angolórán Cservenyi Dóra: I2P egy pilot projekt gyakorlati tapasztalatai a logisztikai menedzsment oktatásában 19 4

5 Devosa Iván: Az infravörös érzékelésű interaktív táblák felhasználhatósága a közoktatásban problémák és lehetséges megoldások Fekete Márton, Hegedüs Nikolett, Kis Andrea: A megváltozott olvasás multimediális környezetben Fekete Zsombor: Oktató játékok Forczek Erzsébet: A webes információk elérhetősége.. 23 Dr. Füvesi István: Az interaktív táblák szaktárgyi órai használatának bemutatása Pecha Kucha módszerrel 24 Géczy László: Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? Gerő Péter: Az eszközök és módszerek kölcsönhatásairól (A tanítás-tanulás eszközei és módszerei egymást fejlesztve és egymásra várva) Gulyás István: Madarat tolláról - az iskolát podcast-járól Gulyás István: Matematikai, vagy multimédia Kaczur Sándor: Prímszámkódolás Applet fejlesztése Java nyelven Dr. Kiss Tamas: The use of multimedia in language teaching through comic books Klucsik Gábor: Web 2.0 és E-Learning alkalmazása a nyelvoktatásban Dr. Kollár János: Forradalom az oktatásban új lehetőségek az orvosképzésben Kovács Béla Lóránt: Filológia és multimédia

6 dr. Kovács János, Oroszné Pál Zsuzsa, Zolnai Erika, dr. Kiss János, dr. Sárváry Andrea: Kommunikációs kompetencia fejlesztése - Filmjelenetek alkalmazása non verbális kommunikációs jelzések percepciójának fejlesztésére segítő szakmákra készülő hallgatóknál 34 Kristóf Zsolt, Bodnár Károly: A Moodle keretrendszer implementálásának lehetőségei virtuális környezetben, a SLOODLE project Kvaszingerné Prantner Csilla: A tanulás mobilitásáról, a hálózaton történő tanulás dr. Magyar Miklós: A Power Point jelenség, avagy a csirkék hipnotizálása mr. Matijevics Éva: Matematikai képletek az interaktív táblán Mérész Dávid Tibor, Szűcs Tibor, Stefán Gábor, Kozma- Bognár Veronika, Berke József: M-learning mint az oktatás egy új eszköze (A tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetőségei) Nagy Kálmán: i-doctum interaktív tanári programcsomag a közoktatásban Nádai Gábor, Sós Bence, Stiller Roland, Kaczur Sándor: Tartalomkezelés a felsőoktatásban, modern webes technológiákkal Ősz Rita: A képernyő szerepe az új tanulói környezetben és az interkulturális kommunikációban Sikné Lányi Cecília: A Multimédia az oktatásban című tantárgy oktatásának tapasztalatai

7 Sikné Lányi Cecília, Faragó Kinga, Drozdik Dolli: A Game On Extra Time (GOET) projekt keretében fejlesztett játékok magyarországi tesztelése Szakács István: Interfész és újmédia Szegediné Lengyel Piroska: Élménypedagógia virtuális térben Szikszainé Dobronyi Erzsébet: A digitális tábla használatának lehetőségei az iskolai ének-zene órákon T. Nagy Judit: Matematikai felzárkóztatás a felsőoktatásban T. Nagy László, Stóka Ágnes: A multimédia felhasználásának lehetőségei a nyelvoktatásban Tanyiné dr. Kocsis Anikó, Dr. Szerafinné dr. Szabolcsi Ágnes: A multimédia felhasználásának lehetőségei a Nyíregyházi Főiskola informatikus könyvtáros BA képzésében Dr. Tóth Erzsébet, Szász Péter: Tudásmegosztás a világhálón Tóvári Judit: Elektronikus bibliográfiai forrás a könyvtárban és a könyvtárosképzés tananyagában Vallner Judit: Interaktív tábla Környezettan órán Váradi László, Dr. Berke József: iphone alapú multimédiás mérőszoftver fejlesztése és alkalmazása

8 Vegera József: Multimédiás programok, elektronikus tananyagok fejlesztési tapasztalatai Opus Pro segítségével Dr. Vetier András: Valószínűségszámítás fogalmainak szemléltetése szimulációs Excel fájlokkal Vigh György: Kommunikáció villamos hálózaton keresztül Vigh György: Egyenlő esélyű hozzáférés a webes alkalmazásokhoz, különös tekintettel a jelnyelvi törvényre Dr. Vörös Miklós: A monokróm monitortól a HD mobilig

9 Az elektronikus tanulási környezet kihívásai az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában dr. Antal Péter Eszterházy Károly Főiskola A közoktatásban évek óta beszélünk a legkorszerűbb IKT eszközök bevezetéséről. A pedagógusok kreatívan használnák ki az ezen eszközökben rejlő lehetőségeket, ha a megfelelő módszertani háttér biztosítva lenne. Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája a 2009/2010 tanévtől egyedülálló pedagógiai, módszertani kísérletbe kezdett. A kísérlet során a gyakorlóiskola összes ötödikes osztálya egy új interaktív tanítási környezetben kezdhette meg a tanévet. Ennek keretében minden tantermet a legkorszerűbb oktatási eszközökkel szereltünk fel (interaktív tábla, projektor, webkamera). Ezen túlmenően minden tanulót és tanáraikat speciális, oktatási célokra fejlesztett mini számítógépekkel, úgynevezett "Classmate PC-kel" látunk el. A szaktanárokat valamennyi tantárgy vonatkozásában felkészítettük ezek használatára. A projekt során megvizsgáltuk az eszközrendszer, és az interaktív tanulási környezet lehetőségeit, előnyeit és hátrányait, folyamatos módszertani kontrollt biztosítva. Előadásomban a tanév folyamán szerzett gyakorlati és módszertani tapasztalatokat mutatom be a tanulók és tanáraik szemszögéből. 9

10 Web 2.0 rendszerek az oktatásban Bagó Péter Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságmódszertani Intézet, Gazdasági informatika Tanszék Kutatásom során felmértem a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az oktatást segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos hallgatói elégedettséget. Vizsgálatom tárgyát képezte többek között a kari oktatást kiegészítő szolgáltatások, mint az internetes megoldásaink vagy az oktatástechnológiai kérdések, például az okos tábla. Elképzelésünk szerint a jelenlegi szigetszerű rendszereket össze kell kapcsolni. Egy megvalósítható megoldásként alkalmazható lenne például, hogy az előadás fóliái az előadás előtt megtalálhatók legyenek a hálózaton, vagy az órán elhangzott anyagokhoz hozzá lehessen szólni, valamint információkat, tudást lehessen megosztani, illetve kérdezni lehessen az oktatótól. Minderre egy sajátfejlesztésű rendszert vezettünk be az elmúlt évben, Coospace néven, aminek ugyancsak felmértem az elégedettségi indexeit és fejlesztési irányokat adok meg, milyen egyéb lehetőségeket, alkalmazásokat kellene integrálni a magasabb fokú felhasználhatóság érdekében. 10

11 Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás 1, Berke József 1 1 Gábor Dénes Főiskola balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Absztrakt: Napjainkban rohamosan terjed a különböző háromdimenziós képmegjelenítést támogató megoldások. Örvendetes tény, hogy nem csak professzionális, speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközökkel valósíthatóak meg, hanem egyszerűbb, mindenki számára elérhető hétköznapi eszközökkel, módszerekkel is. Az anaglif technológia régi múltra tekint vissza, amit a digitális forradalom nagymértékben leegyszerűsített és relatívan költséghatékonyan alkalmazható. Előadásunkban szeretnénk bemutatni az anaglif technikát, valamint a vele létrehozható illusztrációkat, képeket, videókat, valamint fontosabb felhasználási területeit. Kitérünk továbbá a háromdimenziós megjelenési módok oktatásban és kutatásban történő alkalmazási lehetőségeire is. 11

12 Digitális dokumentumok formátumai és az XSLT-FO Bednarik László 1, Dr. Kovács László 2 1 ME CTFK Informatika Tanszék, 2 ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Általános Informatikai Tanszék bednarik1@fre .hu, kovacs@iit.uni-miskolc.hu Ez az előadás a digitális dokumentumok készítését és megjelenítését mutatja be. Az elmúlt években a hardver és szoftver erőforrások meglehetősen gyorsan fejlődtek. Meg kell említeni az emberi erőforrásokat is - azaz a felhasználókat - akiknek jogos követelésük, hogy a digitális dokumentumok különféle formátumban készüljenek el. Az alapvető cél a technológia fejlődésében többek között, az automatizált szöveg generálás és létrehozás a már meglévő dokumentumok újrahasznosítása és rugalmas megjelenítése. A bevezetőben elsősorban a dokumentumok metaadat jellemzői kerül bemutatásra. A szövegfeldolgozás különböző formátumai: TEI, DocBook, DITA. Az előadás fő része az előadók részletesen ismertetik a DITA XML dokumentum-formátumot. Digitális tankönyv megtervezése és megvalósítása DITA XML alapokon. XSLT-FO dokumentumkezelés. Felhasznált technológiák a digitális tankönyv elkészítéséhez: Adobe FrameMaker, Oxygen XML Editor, Syntext Cerna XML dokumentum készítő- rövid bemutatása. 12

13 Eszközök és módszerek Biró Piroska Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Az informatikai társadalom kihívásai napról napra tanulásra ösztönöznek, nehéz követni, lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Ameddig megtanuljuk a használni kívánt informatikai eszköz használatát, máris egy jobb, újabb jelenik meg, különböző funkciókkal ellátva. Sok időt vesz igénybe az új eszközökkel való lépéstartás, ugyanakkor megjelenésük az oktatásban egy új módszertan kialakításához is vezet, melyben fontos szerepet kapnak a tanárok illetve kutatók. Előadásomban az oktatásban megjelent információtechnológiai eszközök használatáról fogok beszélni, milyen formában jelennek meg, hogyan fogadják az oktatók és hallgatók, milyen nehézségekkel találkoznak a mindennapjaikban, illetve milyen előnyeit és hátrányait emelik ki. 13

14 A poétikai kommunikáció vizsgálata multimédiás környezetben Boda I. Károly, Porkoláb Judit Debreceni Egyetem A kommunikáció különböző funkcióit egy integrált kommunikációs modell segítségével írhatjuk le, amely négy alap-, és négy kiegészítő funkciót tartalmaz. Előadásunkban a kommunikáció poétikai funkciójának jellegzetességeit vizsgáljuk multimédiás környezetben. A poétikai funkció fogalmát Roman Jakobson vezette be: A poétika elsődlegesen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi tesz egy nyelvi közleményt műalkotássá. (Jakobson 1969:212 ) Azonban minden kísérlet, amely a poétikai funkció szféráját a költészetre akarja korlátozni, vagy a költészetet a poétikai funkcióéra, megtévesztő egyszerűsítés volna. A poétikai funkció a verbális művészetnek nem egyetlen, hanem csupán uralkodó, meghatározó funkciója, míg minden más nyelvi tevékenységben másodlagos, járulékos alkotóelemként vesz részt. (uo. 221) Azonban nemcsak az irodalmi szövegek rendelkeznek poétikai funkcióval, hanem minden olyan közlés, amelyben a formai megformálás háttérbe szorítja a közlés tartalmát, tehát a reklámszövegek vagy a politikai szlogenek is. (Bernáth et al ) Az integrált kommunikációelméleti modell keretei közt a poétikai funkciót önálló kommunikációs funkciónak tekintjük, amelynek célja művészi vagy esztétikai hatás elérése. Véleményünk szerint a poétikai funkció általános értelmezése és sajátosságainak vizsgálata nemcsak a verbális és vizuális művészetekben, hanem az élet más területein is gyümölcsöző lehet például az oktatásban, ahol a poétikai kommunikáció tudatos alkalmazása növelheti az oktatás hatékonyságát, segíthet az érdeklődés és motiváció fenntartásában, és nagy szerepet játszhat a tanár-diák közösségek kialakításában is. 14

15 Eredményesség és hallgatói igények e-learning környezetben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék A felsőoktatás egyik legizgalmasabb kérdése az oktató-hallgató kapcsolat. Manapság a hallgatók elvárásai nemcsak a kurzusok tartalmára, hanem hozzáférhetőségére is vonatkoznak. Az oktatási módszerek terén megnyilvánuló megújulási törekvések egyre nagyobb szerepet játszanak. Az e-learning keretrendszerek által biztosított lehetőségek kihasználása egyre nélkülözhetetlenebb. Néhány éve a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán az Egészségügyi Informatika Tanszéken bevezettük az ILIAS keretrendszert. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az ILIAS implementálása befolyásolta-e a hallgatói eredményeket, és ha igen, milyen mértékben. Első megközelítésben a szakmai törzsanyag részeként oktatott tantárgyak nappali tagozatos hallgatói eredményeit vizsgáltuk a keretrendszer bevezetése előtt és után. 15

16 Felhő vagy köd? A cloud computing és a történelemtanítás Buhály Attila Nyíregyházi Főiskola buhalya@gmail.com A digitális világ folyamatait nyomon követők számára ismerős az a sokszor a médiában is hangoztatott tendencia, miszerint az ismeretés információszerzés, a kommunikáció csatornái egyre inkább a webre tolódnak át. Nemcsak a szakirodalomban, hanem a közbeszédben is meggyökeresedni látszik az ezeket a fórumokat kiszolgáló webes felhő ( cloud ) metaforája, mint valamiféle köztes tér, ahol az információk tárolhatóak, ill. ahonnan azok lehívhatóak. Ismereteinket ma már nem lexikonokból, hanem a wikipédiából nyerjük, a kommunikációnkat különféle - és azonnali üzenetcsatornákon továbbítjuk, gondolatainkat blogokon publikáljuk és tweetekben tesszük közzé. Ez a helyzet egyre inkább érvényessé válik az iskola által kanonizált (jelen esetben:) történelmi ismeretszerzés folyamatára is. Történelemelmélettel és -filozófiával foglalkozó szerzők (Hayden White, E.H. Carr, George Duby, stb.) sokszor leírták a történelmi tény, a források és a modern interpretáció folyamatát, azaz azt, hogy a történelem mindig az elmúlt események és az arra reflektáló jelen kölcsönhatásában alakul ki, és ez az a történelmi ismeret, amelyet kánonszerűen közvetít az iskola a felnövekvő generációk számára. Hogyan módosul azonban a történelmi ismeretszerzés folyamata a digitális írástudás kereteiben? Létre tudnak-e jönni olyan összefoglaló szintézisek, művek és életművek, amelyek a történelemtudományra és -tanításra jellemzőek voltak az utóbbi kb. 150 évben? Vagy előfordulhat, hogy a webkettes világot, legalábbis ami az ismeretszerzés folyamatát illeti, a felhő helyett a köd metaforája írja le pontosabban, amiben az ember felismerhető támpontok nélkül botorkál? Az előadás ezekkel a kérdésekkel kíván foglalkozni. 16

17 3D webes eszközrendszer digitális térképezési felhasználása az agrár-felsőoktatásban Busznyák János Pannon Egyetem Georgikon Kar Az informatika, és különösen a térinformatika eszközrendszerét egyre szélesebb körben használják az agrár és környezetvédelmi területen. A felsőoktatási intézményeknek követniük kell a változásokat és bizonyos területeken elengedhetetlen kezdeményező szerepet vállalniuk. Ilyen a precíziós mezőgazdasági kutatások új irányait megalapozó globális helymeghatározás, 3D terepi modellek, webes publikáció komplex eszközrendszerének oktatási-kutatási gyakorlatba illesztése. Az új technológiai lehetőségek kihasználása jelentősen javíthatja a képzés hatékonyságát. Ilyenek a nyílt webtérkép-alkalmazások (Bing, YahooMaps, Googlemaps, ArcIMS nyílt API ), a 3D szoftverek. Mindezen eszközök közt egyre inkább kiépül a felhasználóbarát térinformatikai keretrendszer. A téradatok kezelésének új eszközei, a web2, a globális helymeghatározás, a 3D technológiák a vizualitás új szintereit teremtik meg az agrár-felsőoktatás legkülönbözőbb részterületein. A Georgikon Kar kedvező infrastrukturális lehetőségeit (GNSS bázisállomás, Georgikon Térképszerver, térinformatikai labor) kihasználva folyamatosan kerülnek be a kutatási- fejlesztési eredmények az oktatásba. A megfelelő eszközök kiválasztásához és alkalmazásához szükséges ismeretek átadása során végzett kutatások eredményeit szeretném bemutatni. 17

18 Önálló témafeldolgozás és annak bemutatása angolórán Busznyákné Kovács Mariann Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Kollégium Nagyváthy János Tagintézmény A szakképzés jelenlegi egyik nagy kihívása a nyelvoktatás. Ezzel párhuzamosan vetődik fel a készségalapú képzés, az igény, hogy az elsajátított tudást alkalmazni tudó szakembereket képezzünk. Az idegen nyelvi környezet hiányában az új technológiák kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók a megtanult nyelvi elemeket azonnal alkalmazhassák: idegen nyelven tájékozódjanak adott témáról, hozzászóljanak bizonyos közlésekhez vagy létrehozzák saját anyagaikat. Az interneten kívül számos lehetőséget rejt magában a prezentációkészítés, ami elvezethet akár a saját személyre szabott tananyagig vagy egy előadás vázlatáig. Közösségi oldalak használatával a tanulók akár órán kívül is cseveghetnek egymással (chat) az adott nyelven, megoszthatják egymással az őket érdeklő tartalmakat, kifejthetik véleményüket, akár dolgozataikat is beadhatják. Ily módon alkotásaik maradandóak és könnyen használhatóak lesznek, a csoport saját történelme megőrizhető, így személyesebbé válik a tanulási folyamat, nagyobb kedvet adva és változatosabbá téve a nyelvtanulás hosszú, fáradságos útját. Bemutatásra kerül egy csoport közösségi oldala, valamint néhány bemutató, amit szakközépiskolás illetve szakképző évfolyamos tanulók készítettek és adtak elő. A megadott témakörök kapcsán (amerikai polgárháború ill. masszázs témakör, utóbbi a gyógymasszőr képzésben résztvevők számára) az önálló témaválasztás sokszínűsége és a bemutatók színvonala, igényessége hűen mutatja, hogy a tanulók nagy kedvvel és érdeklődéssel végezték munkájukat, használva a nyelvet és saját kreativitásukat. 18

19 I2P egy pilot projekt gyakorlati tapasztalatai a logisztikai menedzsment oktatásában Cservenyi Dóra ZMNE Logisztikai Fejlesztési Központ Kutatóműhely cs.dora@fre .hu A tanulmány egy folyamatban levő pilot projektet mutat be. A projekt célja, hogy a logisztikai menedzsment témakörhöz tartozó elméleti és gyakorlat összefüggéseket rendszerezze, feltérképezze a kapcsolódó eszközrendszereket es ezekből olyan dinamikus oktatási egységet fejlesszen, amely képes a valós környezetben megjelenő döntési mechanizmusokat tanulói környezetben is reprodukálni, valamint a képzési szintnek és oktatási metodikának megfelelően egy rugalmas és korszerű oktatási segédanyagot létrehozni. A tanulmány foglalkozik a logisztikai menedzsment és tudásmenedzsment szükségszerű összefonódásával, illetve a logisztikai menedzsment innovációs indikátor szerepével. Bemutatásra kerülnek a pilot kurzusokon elért eredmények, a feldolgozás módszerei és fázisai, mintegy pillanatképet adva a program jelenlegi állapotáról, a továbbfejlesztési irányokról, illetve a bevonásra kerülő célterületekről. 19

20 Az infravörös érzékelésű interaktív táblák felhasználhatósága a közoktatásban problémák és lehetséges megoldások Devosa Iván Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Természettudományi Intézet, Informatika Alkalmazásai Tanszék Devosa.Ivan@jgypk.u-szeged.hu Az interaktív táblák dinamikus elterjedése a felsőoktatásban számos problémát megoldott, de egyben újakat is felvetett. A cél, hogy az oktatás olyan hatékony és olcsó oktatástechnikai eszközökkel gyarapodjon, amelyek használata egyszerű (azaz nem igényli a pedagógusok átlagos felhasználói szintnél nagyobb informatikai ismereteit), illetve üzemi körülmények között is hosszú távon működőképes marad az iskolai környezetben (rendszeres terem takarítás, nem szabályos használat, stb). A jelenleg használatban lévő táblák jelentős része eleget tesz egyik másik követelménynek, de főleg az áruk akadályozza tömeges elterjedésüket. Az infravörös fényérzékelésen alapuló eszközök viszonylag kis szegletét képezik az interaktív tábláknak, ám lehet, ezek az eszközök nyújtják majd azt a megoldást, amire a közoktatásban szükség van. A publikációban összehasonlítjuk az infravörös táblák előnyeit és hátrányait, illetve megvizsgáljuk felhasználhatóságukat a közoktatásban a fenti kritériumok alapján; ezenfelül, hogy alkalmassá tehető-e az infravörös fényérzékelés felhasználásával készített tábla a közoktatás számára a Wii remote vezérlésért felelős C# osztály újraírásával, vagy más alternatív megoldások kialakításával. 20

21 A megváltozott olvasás multimediális környezetben Fekete Márton 1, Hegedüs Nikolett 1, Kis Andrea 1 1 DE IK Könyvtárinformatikai Tanszék rufuslord@gmail.com, henikolett@gmail.com, celiahna@gmail.com Az előadás alapját egy olvasásszociológiai metodológiai kutatás képezi, mely során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az utóbbi években megfigyelhető változások hogyan befolyásolták az olvasási szokásokat. Kutatásunk alapja Marc Prensky Digital Natives, Digital Immigrants című cikke volt, mely világszerte nagy port kavart és általánosan elterjesztette a digitális bennszülött és a digitális bevándorló fogalmakat. A szerző a cikkben körvonalazza a legújabb nemzedék tanulási szokásait. Ezek alapján egy hipotézist alkottunk arról, hogy a digitális bennszülöttek olvasása miben különbözik a korábbi generációk szokásaitól. Eszerint a mai olvasó a releváns, azonnal használható információhoz gyakran egyszerre, egymással párhuzamosan használt médiumokon keresztül jut el, amelyet non lineárisan keres és ugyanígy dolgoz fel. A szöveggel szemben kép, hang és videó preferenciája jellemző rá. Kutatásunk során a tézis állításait vettük sorra és bizonyításukat vagy cáfolatukat kerestük, elsősorban az utóbbi évtizedben kelt nemzetközi szakirodalomban. Ennek eredményeként úgy találtuk, hogy a hazánkban jelenleg a felmérések alapjául szolgáló olvasás- és olvasófogalomból következnek mindazok az eredmények, amelyek újra és újra gyászos olvasási szokásokról beszélnek a mai fiatalok körében. Előadásunkban a kutatási eredményeket kívánjuk ismertetni az érdeklődőkkel, miközben arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként különbözik a multimediális környezetben folytatott olvasás a hagyományos környezetben való olvasástól. 21

22 Oktató játékok 2.0 Fekete Zsombor Egyszervolt.hu Az Egyszervolt.hu gyermekportál kulturális értékeink megőrzésén és népszerűsítésén túl játékaiban kezdetektől felvállalta a készségfejlesztés feladatát is. Az edutainment új lendületet kapott az Egyszervolt Suli koncepció megszületésével és a dedikáltan oktató játékok fejlesztésével. Nemcsak mennyiségükben gyarapodtak az oktató játékok, maga a fejlesztés irányai is jelentősen változott: egyrészt megjelent a tanárok számára kialakított szerkesztő felület, melynek segítségével a feladatbázis egyszerűen, kényelmesen bővíthető másrészt a hagyományos játékok digitális átírása felől az online szolgáltatásokban rejlő oktatási lehetőségek kutatásának irányába fordultunk ben született meg a Világjáró című játékunk, amely a Google Maps szolgáltatáshoz kapcsolódva biztosít tartalmas szórakozást látogatóinknak, egyszersmind tanári felülete segítségével könnyen használható eszközt a földrajz és történelem oktatásához. Előadásomban bemutatom a Világjáró játék fejlesztésének lépéseit, buktatóit és tanulságait, illetve beszélek a web 2.0-s alapú oktatójátékok perspektíváiról. 22

23 A webes információk elérhetősége Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Mondhatjuk, hogy a világhálón található információ globálissá vált, mivel az egész világ láthatja és felhasználhatja. A globalitáshoz azonban nem elegendő, hogy az információ kikerüljön a világhálóra. Szükséges, hogy megtalálható, tartalma könnyen felismerhető és értelmezhető, és minél szélesebb körben felhasználható legyen. Az előadás a globális információk kettős arculatának, a helyi igényeknek megfelelő és a globális elvárásokat is kielégítő információs objektumoknak három fő információszervezési és tervezési lépésével foglalkozik. Az információ gépi felismerését és megtalálását segítik a metaadatok, melyek formai és tartalmi információt közölnek az információról. A webes keresések előtérbe kerülésével ugrásszerűen megnőtt a szerepük. A tartalom könnyebb megértését az információs és navigációs struktúra összerendelésével és a weblapokon történő megjelenítés szabályozásával segíthetjük. A felhasználói csoportok számának növekedését jelenti, ha figyelembe vesszük a hátrányos helyzetű, korlátozott képességekkel rendelkező emberek webhasználatát, különös tekintettel a multimédia elemek sokszor áldásos, sokszor hátrányos tulajdonságaira. 23

24 Az interaktív táblák szaktárgyi órai használatának bemutatása Pecha Kucha módszerrel Dr. Füvesi István SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Az utóbbi 20 évben egyre több országban megjelentek az Információs és Kommunikációs Technológia /IKT/ eszközei. Sokféleségük, szakszerű és átgondolt használatuk színesebbé és hatékonyabbá tehetik az oktatást. Az új eszközök az oktatás módszertanában is változásokat gerjesztettek. Egyre gazdagabb ismeretanyag elsajátítása válik elengedhetetlenné az oktatás résztvevői /tanár, diák/ számára. Felértékelődik a képzők képzése, hiszen az élethosszig tartó tanulás szükségességét az ezredforduló magával hozta. Előbb áttekintjük az IKT eszközöket, kiemelten foglalkozunk az interaktív táblával. Ezen eszközök szaktárgyi oktatásbeli szerepe korcsoportonként eltérő /általános iskola, középiskola, felsőoktatás/, az oktatásbeli használatuk más-más módszerrel történhet. Az informatikai alapismeretek oktatásához illesztve ezek alapvető használatát is meg kell tanítani, hiszen a szaktárgyi órákon ezek az eszköztár részeként jelennek meg; ott pusztán az adott szaktárgy oktatását kiemelten támogató speciális jellemzőinek bemutatására van lehetőség. A felkészülés, majd a tényleges használat során is az ismeretátadásnak egy hatékony módját jelentheti a Pecha Kucha módszer. A címben leírtak mellett az ACEC2010-es Melbourni konferenciáról is szó lesz, ahol 100-nál több előadás hangzott el ennek szellemében, s remélhetőleg mindez a jövőben a belföldi konferenciákon is tért fog hódítani. 24

25 Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? Géczy László Óbudai Egyetem pgeczyl@gmail.com Igen, kell! Egy 2006-os konferencián kellett szembesülnöm, hogy a filozofikus [1] szemlélet szinte beépül az oktatás világába. Újabb meglepetés az volt, hogy a DE MMO konferencián több előadás is filozofikusan közelítette meg a multimédia alkalmazását. Azonban a multimédia zömében sajnos nem több mint technikai és technológiai eszköz. Miért kell ennek így lennie? Mit kellene tenni, hogy ne a multimédia legyen az oktatási cél? Megpróbálom 12 éves tapasztalataimat összegezni. Talán ebből ki lehet szűrni mi kellhet az eredményes tanításhoz és tanuláshoz 25

26 Az eszközök és módszerek kölcsönhatásairól (A tanítás-tanulás eszközei és módszerei egymást fejlesztve és egymásra várva) Gerő Péter Ábécé Oktatásszervező Bt A tanuláshoz, tanításhoz használható eszközök fejlődési sebessége már túl van az áttekinthetőség határán. A módszerek, köztük az eszközök használatához kapcsolódó módszerek is rendkívüli ütemben fejlődnek. Ez a két fejlődési folyamat sokszor segíti egymást. Az eszközök fejlődése időnként a módszerek fejlődéséhez vezet, amint azt például a Skype-nak a Moodle-tevékenységek között való megjelenésén látjuk. A fordított folyamat figyelhető meg a virtuális osztályterem történetében, ahol az eszközök követték a módszertani szükségleteket. Az előadás a fentieken kívül azokat az eseteket is példákkal szemléltet8i, amikor nem alakul ki az összhang: ahol egy-egy módszer alkalmazásához nincsenek meg az optimális eszközök (noha a technikai lehetőség már megvolna a létrehozásukra), vagy ahol egy-egy eszköz használatának egyelőre nem jelent meg a kiforrott, pedagógiailag megalapozott módszertana. 26

27 Madarat tolláról - az iskolát podcast-járól Gulyás István Apple Magyarország gulyas@apcom.hu A névjegy egy átfogó ismeretet ad a tulajdonosról, amelyek elsősorban elérhetőségi adatokat szolgáltatnak. Ha egy kicsit mögé nézünk ezen információ hordozónak, akkor láthatjuk, hogy ennél jóval többről van szó. Milyen papírra lett nyomtatva? Milyen a stílusa és milyen összbenyomást kelt abban, aki kezébe veszi a kártyát? Információs társadalmunkban az internetes oldalak egyre inkább töltik be ezt a szerepet, mint sem azt gondolnánk. Ennek legjobb mérési módja, hogy figyeljük, vajon 4 másodpercnél tovább marad-e a látogató az adott oldalon!? Meg tudtuk-e szólítani annyira az olvasót, látogatót, hogy figyeljen ránk s megjegyezze oldalunkat. Egyáltalán felfigyeljen ránk! Holnap azonban már ezen is túljutott. Az információk nemhogy karakteres és grafikus, azaz képi, vagy akár audio eszközökkel operálnak, de a mozgó és interaktív elemeket is igénylik. Továbbá az audiovizuális tartalmak, podcast-ek "házhoz jönnek". Éppen ezért fontos, hogy a "multimédia névjegykártyáink" igényesek legyenek és céljukat ugyanúgy érjék el, mint ahogy azt a hagyományos módon elérik. 27

28 Matematikai, vagy multimédia Gulyás István Apple Magyarország A matematika önmagában haszontalan tudomány, tantárgy. Sokan vélekedhetnek így, akik az általános, majd középiskolát elvégezve, de tanulmányaikat nem folytatva szinte soha többé matematikával közvetlen kapcsolatba nem kerülnek. Ennek jellemző oka, hogy gyakorlati hasznát a mindennapi életben többnyire nem látják. Matematikát, vagy multimédiát kellene jellemzőbben a jövő nemzedéknek tanulnia? Korunk egyre jellemzőbb jelensége, hogy az eszközök és eljárások nemhogy elválnak, de egymásba ágyazódva, s erősítve egymást jelennek meg. Éppen ezért a multimédia, mint a matematika egyfajta "arculataként" is értelmezhető, ahol a szabályok, egyenletek és függvények szinte kézzel fogható eredményeket mutatnak a szemlélőnek. Így mutatva utat az oly távolinak hitt tudomány, karnyújtásnyi jelentőségeire. 28