1. Mol kratak istorijat i poslovni profil

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Mol kratak istorijat i poslovni profil"

Átírás

1 SADRŽAJ 1. Mol kratak istorijat i poslovni profil 2. Istorijat banje ORLOVAČA 3. Istorijat istraživanja 4. Dobre prakse suseda 5. Značaj banje sa aspekta lokalnog ekonomskog potencijala razvoja 6. Mako kratak istorijat i poslovni profil 7. Lekovita voda i lekoviti mulj u službi lečenja u Makou

2 1. Mol kratak istorijat i poslovni profil Prvi podaci o Molu, datiraju iz XIV veka, kada je pod nazivom Mohareve u Turskim kartama prikazano prvo naselje na desnoj obali reke Tise, gde se danas nalazi Mol. Poslednja bitka u ratu protiv Turaka (Senćanska bitka) odigrala se 11. septembra kod Sente. Nakon pobede nad Turcima, duž Tise i Moriša ponovo se organizuje vojna krajina, koja se zvala Potiska krajina i sastojala se od 13 vojnih šančeva. Zajedno sa Segedinom, njoj je pripadalo 14 naselja: Subotica, Sombor, Martonoš, Stara Kanjiža, Senta, Ostrovo (Ada), Mol, Petrovo selo, Stari Bečej, Gradište, Sentomaš, Čurug i Žabalj. Potiska krajina je ukinuta 28. juna Dotadašnji vojni graničari postali su civilni podanici. Graničarski oficiri, koji su u skladu sa svojim činovima godine dobili zemlju na desetogodišnje korišćenje, na osnovu naredbe o darivanju koja je stupila na snagu 25. oktobra 1758, stupili su u posed, a po muškoj liniji mogli su ga ostavljati u nasleđe. Feudalnih obaveza i dugovanja su pak, kao i u drugim delovima zemlje, i ovde oslobođeni tek zakonima iz godine. U to vreme životni uslovi su bili veoma teški. Močvare i tršćari puni insekata predstavljali su pravu divljinu, a podneblje se pokazalo maćehinskim. Malobrojno stanovništvo živelo je polunomadskim životom. Godine 1803/4. ovde su se u većem broju naselili Mađari, koji su već sagradili i crkvu. Rimokatolička crkva posvećena Svetom Đorđu završena je godine kao i nova pravoslavna crkva posvećena Svetom Savi koja je završena iste godine. Ukidanjem krunskog okruga godine, i Mol je uključen u županiju Bač. Godine 1870, zajedno sa deset potiskih opština, zajednički se iskupljuje iz feudalnih obaveza i postaje samostalna opština sve do godine kada se raspušta i ulazi u sastav Opštine Ada, gde je i danas kao Mesna zajednica Mol. Mol se nalazi na severnom delu Bačke, na desnoj obali reke Tise. Na severu se graniči sa Adom, na jugu sa Petrovim selom, na zapadu sa Velikim Dolinama i Gunarašom koji pripadaju opštini Bačka Topola, a na istoku sa Tisom i opštinama Novi Bečej i Čoka. U geomorfološkom smislu idući od reke Tise na zapad izdvajaju se tri terase: Aluvijalna pored reke Tise koja je i najniža i zaštićena je odbrambenim nasipima od poplava, Lesna terasa na kojoj se nalaze sva Potiska naselja pa i Mol, i Lesna zaravan (gornje zemlje ) koja je najzapadnije od Mola. Zemljište je izuzetno kvalitetno i 90% čini ga černozem i livadska crnica. Ravničarski teren prošaran je manjim brežuljcima i uzvišenjima. Jedno je od najstarijih naselja na toku Tise, na sredokraći puta između Novoga Sada i Horgoša. Ima veoma povoljan geografski položaj pošto je od velikih gradskih centara - Novog Sada, Zrenjanina i Subotice, podjednako udaljen oko 70 km. Veoma kvalitetno zemljište, reka Tisa, šume i pašnjaci uslovili su da je Mol uvek bio agrarno naselje, gde su se stanovnici bavili poljoprivrednom proizvodnjom, prerađivačkom industrijom i trgovinom. Geomorfološki prikaz opštine Ada 2

3 Nekada je bio bogat i razvijen svet molskih salaša koji je prošao kroz mnoge promene. Pre II Svetskog rata bilo je 472 salaša. Preuređenje granica atara (komasacija) dovela je do rušenja preostalih salaša. Danas je u molskom ataru preostalo jedva nekoliko salaša. Možda će do neke promene dovesti mogućnost da se u bliskoj budućnosti izgradi 6 metara širok makadamski put na pravcu molskog Velikog puta koji će vremenom povezati Mol sa Malim Iđošem i Bačkom Topolom i tako će se otvoriti mogućnost da se preko Mola stigne do postojećeg međunarodnog autoputa E-75 Novi Sad-Subotica. Prema poslednjem popisu stanovništa iz godine u Molu živi stanovnika u 2.677domaćinstava. Prosečan broj članova domaćinstva je 2,3. Kao i sva ostala naselja i Mol između popisa stanovništva beleži veliki pad broja stanovnika, što je uzrok niskog nataliteta, velikih migracija stanovnika u veće gradove i u inostranstvo. U Molu je razvijeno preduzetništvo i prehrambena industrija ali dominatna delatnost i dalje je ostala poljoprivredna proizvodnja a posebno povrtarstvo. 2. Istorijat banje ORLOVAČA Orlovača je močvara koja i danas postoji, a lekovito dejstvo njene vode i blata poznato je od najstarijih vremena. Nalazi se istočno od Mola na udaljenosti oko 2,5 km. Maćaš Pinter iz Petrovog Sela je na ovom mestu otvorio prvo privatno kupatilo pod imenom KUPATILO ORLOVAČA. Ipak, do modernizacije lekovitog kupatila Orlovača, koje je radilo od godine, došlo je tek Tada je, neime, sagrađeno lekovito kupatilo koje su koristili ne samo meštani nego i ljudi sa strane. Analizu hemijskog sastava i lekovitosti izvršio je 3. aprila dr Vilmoš Hanko, član Mađarske Akademije Nauka. U toj analizi hemijski sastav i lekovito dejstvo vode je veoma pozitivno ocenjeno. 3

4 Hemijskom analizom vode nađeni su sledeći elementi: Natrijum, Kalijum, Sumpor, Magnezijum, Kalcijum, Aluminijum, Mangan, Gvožđe, Silicijum, Hlor-jon, Hidrokarbonat-jon, slobodna ugljena kiselina, a posebno još i dominantna hemijska jedinjenja: Natrijumsulfat, Magnezijumsulfat, Natrijumhlorid. Prema ovome vode banje Orlovače spadaju u grupu tkv. salinično-muriatičnih voda, čije je glavno dejstvo u lečenju reumatičnih i ginekoloških bolesti. Pored fizikalnog delovanja vode ili blatnog pakovanja, pri čemu dolazi do promene hidrostatskog pritiska, lakše pokretljivosti tela, zglobova i termalnog efekta usled čega se stišava bol, smanjuje otok, poboljšava resorpscija, glavno delovanje ovih voda je hemijsko, jer minerali iz vode deluju nadražajno na samu kožu, ili pak dolazi do apsorbcije jona preko kože. Između dva svetska rata vršena je analiza vode iz Orlovače u Državnoj laboratoriji u Beogradu godine, a u Balneološkom institutu u Beogradu se i danas nalazi poseban dosije o radu banje ORLOVAČA između dva Svetska rata. Po svojim građevinskim kapacitetima banja je, u to vreme, spadala u red razvijenijih banja u Srbiji. Smeštaj bolesnika i banjskih gostiju bio je, za ono vreme izvrstan, jer je banja imala na raspolaganju oko 50 soba, mahom jednokrevetnih i to u jednoj zgradi 16, a u drugoj 32 sobe, smeštene u veoma lepoj i prostranoj bagremovoj šumi. U banji je postojao i restoran za oko 70 bolesnika i banjskih gostiju. I restoran, kao i cela banja, bio je u privatnom aranžmanu. Eksploatacija vode u banji se vršila samo iz površinskih slojeva, preko kopanog bunara u koji su se transudacijom slivale vode, a odatle se motornom pumpom izvlačila i transportovala u rezervoar kapaciteta litara, u kom se i zagrevala. Tako zagrejana voda se razvodila u kupatila, kapaciteta 16 kada za vodene kupke i 14 kada za blatna pakovanja. Blato se sa površine odnosilo u poseban kazan za zagrevanje i nakon toga transportovalo u kupatila. Bolesnici su bili pod stalnim nadzorom banjskog lekara, koji je vršio preglede, određivao kure kupki i blatnog pakovanja i kontinuirano pratio oporavak pacijenata. 4

5 Ova banja postojala je sve do velikih poplava godine, kada je voda porušila sve objekte i banja prestala da postoji. Nakon završetka II svetskog rata zemljište na kojem se nalazila banja je nacionalizovano. Ali građani Mola i okolnih mesta su i dalje koristili blagodeti ove vode i lekovitog blata. Ginekolog iz Mola primarijus dr. Radomir Marić, poznavajući lekovitost vode i blata sa Orlovače, pokrenuo je aktivnosti oko revitalizacije bivše banje. Prikupio je obilje podataka o analizama vode sa Orlovače i sačinio jedan elaborat: Informacija o banji Orlovača i predlog za njenu ponovnu eksploataciju u Molu godine u kojem je obradio mogućnost ponovne eksploatacije banje. Ovo je naišlo na opštu podršku svih građana i političkih struktura tako da su naručeni istražni radovi godine od strane GEOINSTITUTA iz Beograda. Ovaj institut je izvršio radove i ispitivanja, i u svom obimnom izveštaju utvrđuje da su peloid i voda veoma lekoviti. Takođe, kada je reč o peloidu, konstatuje se da on spada u grupu dezintegrisanih mineralnih zemalja i da poseduje veoma dobre osobine za aplikaciju na ljudskom telu. Konstatuju se i njegove veoma dobre radioaktivne osobine ( ispitivanje U, Th i Ra ). Na ispitivanom području, koje predstavlja 50% površine, količina peloida na bazi tretmana 150 bolesnika dnevno sasvim su dovoljne za period od 20 godina. Nažalost sa daljim ispitivanjim se ovde stalo. Sredstava za dalja istraživanja i investicije, u to vreme nije bilo, a kasnije je izgleda splasnuo entuzijazam pojedinaca i tako je Orlovača ostala i dalje samo bara i neiskorišćena velika mogućnost opštine Ade na planu banjskog turizma. 3. Istorijat istraživanja Opština Ada ponovo je pokrenula inicijativu za iskorišćavanje ovog velikog prirodnog potencijala, odnosno stvaranje mogućnosti za izgradnju banje. Doneta je Strategija razvoja opštine Ada gde se u posebnom delu, ističe značaj ovog potencijala sa namerom da se u okviru urbanističkih i prostorno-planskih dokumenata stvore osnove i uslovi zainteresovanim investitorima da ulože svoja sredstva u izgradnju banjskog kompleksa. Naša opština je naručila Projekat 5

6 hidrogeoloških istraživanja termo-mineralnih voda. U njemu je utvrđeno da raspolažemo bogatim količinama geotermalnih voda izuzetno kvalitenog sastava, sa realnom mogućnošću njihovog iskorišćavanja kako za banjsko-lečilišne objekte, tako i za objekte sportsko-rekreativnog sadržaja. Izrađen je i prikupljene su saglasnosti za Projekat istraživanja peloida i mineralne vode za potrebe balneologije na lokalitetu ORLOVAČA kod Ade gde su ispitivanjima utvrđeni ili tačnije rečeno potvrđeni visoki kvalitet i mineralne vode na lokalitetu bivše BANJE ORLOVAČA na dva uzorka u količini od 1m3. 2 6

7 U okviru IPA projekta, Mesna zajednica Mol je uz podršku Opštine Ada konkurisala i dobila sredstva za detaljna istraživanja na lokalitetu ORLOVAČA kod Mola visokomineralizovane vode i lekovitog blata u cilju izgradnje BANJE ORLOVAČA - PARES. Projekat je pokrenut godine sa ciljem da se istraži kompletno područje ORLOVAČA, utvrde rezerve peloida i visokomineralizovane vode, izvrše laboratorijaska ispitivanja i tretman a na bolesnicima u poznatima banjama MAKO iz R. Mađarske i jednom banjom iz Vojvodine iz R. Srbije. Mađarske i Banje Junaković i Kanjiža iz R. Srbije. Cilj ovih istraživanja je dobijanje eksploatacionog prava, izrada studije izvodljivosti i opravdanosti u cilju konkurisanja za sredstva kod Evropskih pristupnih fondova za izgradnju zdravstvenog i banjskog centra BANJA ORLOVAČA. 4. Dobre prakse suseda Opština Ada i Mesna zajednica Mol odabrale su za saradnju opštinu Mako, zato što je ona nama Bratska opština već više od 30 godina. Takođe opština Mako ima svoju banju već više od 50 godina i veliko iskustvo, kako u izgradnji banjskih potencijala tako i u balneološkom lečenju i primeni lekovitog Moriškog blata i geotermalne vode. Republika Mađarska već vekovima je poznata po banjama i iskorišćavanju svojih prirodnih, etnografskih i istorijskih potencijala u turističke svrhe. Opština Mako sa svojom banjom pripada regiji Južna Nizija - Dél Alfőld, gde se skoro u svakom mestu nalazi lekovito kupatilo - banja. 3 7

8 8

9 5. Značaj banje sa aspekta lokalnog ekonomskog potencijala razvoja Pronalaskom lekovite vode u molu godine započeo je u osnovi razvoj banjskog turizma u Opštini Mol. Banja u Molu je bila u funkciji od 1912.godine. Radila je u sezoni, od proleća do kasne jeseni i svake godine imala sve više gostiju. Imala je banjskog lekara, taksi koji je saobraćao na relaciji banja- željeznička stanica, restoran za 100 gostiju itd. Sa radom je prestala godine usled poplava koje su zahvatile Mol. Poslednjih decenija Opština Ada kao i Mesna zajednica Mol suočeni su sa smanjenjem broja stanovnika. Prisutan je odliv mladih ljudi, koji studiraju u gradovima Republike Srbije i Mađarske, a zatim tamo ostaju započinjući svoje poslovne angažmane. Odliv visoko obrazovanog kadra je prisutan već duži niz godina, koji samo pogoršava demografsku strukturu stanovništva u Molu. Osim demografske strukture, koja odslikava trend starenja stanovništva, prisutni su i drugi faktori koji u startu otežavaju određene poduhvate rasta i razvoja naseljenih mesta na teritoriji opštine Ada. Ipak lokalna samouprava se odlučila da odredi pravce razvoja donevši strategiju razvoja opštine, i razmotrivši mogućnosti realizacije konkretnih projekata i akcionih planova, iz sopstvenih izvora sredstava, kao i iz drugih izvora. Usvojenom strategijom razvoja opštine Ada definisana je smernica u oblasti ruralnog razvoja, koja predviđa izradu studije o mogućnostima korišćenja lekovitog peloida iz Orlovače. Intenzitet angažovanja je povećan jer je prepoznata prilika koja bi uz nedostatak dugoročnih izvora finansiranja za lokalni razvoj, finansijsku centralizaciju, nedostatak zakona koji garantuju stabilnost za investitore, nepovoljne kreditne aranžmane i druge okolnosti koje otežavaju stavljanje u upotrebu ovog veoma vrednog prirodnog resursa, ipak obezbedila završetak ispitivanja količine i kvaliteta peloida kao i visokomineralizovane vode. Mnogi su se u prošlosti bavili lekovitim svojstvima visokomineralizovane vode i blata a mi sada imamo zadatak da ekspertizu dovedemo do kraja i omogućimo eksploataciju lekovitog peloida i visokomineralizovane vode na osnovu validne dokumentacije koju ćemo obezbediti. Mesna zajednica Mol je uspešnim učešćem u programu prekogranične saradnje IPA sa R. Mađarskom, obezbedila budžet projekta iz sredstava EU. Projekat PARES se implementira sa partnerom iz Republike Mađarske, bolnicom iz Makoa, koja ima iskustva u oblasti primene peloida u balneoterapiji te će prenos iskustva mađarskog partnera doprineti ostvarenju kvalitetnih rezultata. Kako su resursi peloida i visokomineralizovanih voda neprocenjiv potencijal za region, ovo 9

10 medicinsko istraživanje identifikovaće kvalitet i kvantitet peloida i visokomineralizovanih voda na području Orlovače, i doprineti prepoznatljivosti potencijala u oblasti zdravstvenog turizma. Završetkom realizacije ovog projekta koji se finansira iz sredstava Evropske Unije, stvorili bi se osnovni uslovi za održivu eksploataciju, primenu i distribuciju novih proizvoda Orlovače u graničnim područjima. Potvrđivanjem pozitivnog uticaja lečenja i rehabilitacije peloidima i mineralizovanim vodama, zatim ustanovljavanjem zaliha peloida i vode, obezbeđuje se jedan od osnovnih uslova za investiciono ulaganje u rehabilitacioni centar koji bi u mnogome doprineo razvoju naše sredine, naročito u oblasti zdravstvenog turizma. Izgradnjom i stavljanjem u funkciju jedne specijalne bolnice za rehabilitaciju jasno bi se identifikovao kvalitetan zdravstveno-turistički proizvod, koji bi imao višestruke pozitivne efekte. Pre svega građani našeg mesta bi imali mogućnost da koriste zdravstvene usluge, terapije u svojoj sredini, a samim tim smanjili bi se troškovi prevoza za korišćenje zdravstvene zaštite, sistematskim i preventivnim lečenjem bolesti lokomotornog sistema, kao i drugih bolesti, rezultiralo bi smanjenjem privremene sprečenosti za rad po osiguraniku. Poslodavci bi bili u boljem položaju nego do sada. Poboljšanje kvaliteta zdravstvenih usluga koje se pružaju stanovništvu direktno će poboljšati kvalitet njihovog života. Izgradnja ovakvog kapaciteta, svakako bi doprinela ekonomskom rastu i razvoju. Zapošljavanje građana različitih obrazovnih profila, bi rezultiralo povećanjem lokalnih budžetskih priliva, obzirom da bi se stavka mesnih samodoprinosa uvećavala, kao i drugih sopstvenih prihoda lokalnog budžeta, u skladu sa zaradama koje se ostvaruju na teritoriji naše opštine, boravišnih taksi za turiste, i drugih priliva. Na taj način bi se više sredstava moglo izdvojiti za stavke budžeta koje regulišu oblast socijalne zaštite, i staro, socijalno ugroženo stanovništvo, i ostale grupe stanovništva sa socijalnim potrebama bi poboljšale svoj kvalitet života. Sa druge strane zapošljavanjem naših sugrađana, u kratkom vremenskom periodu, više stotina domaćinstava bi, direktno ili indirektno uživalo pozitivne efekte izgradnje ovakvih kapaciteta, popravivši svoju materijalnu, odnosno finansijsku situaciju. Otvorile bi se nove mogućnosti za zapošljavanje mladih obrazovanih stručnjaka, iz naše opštine, i samim tim obezbedio bi se odgovarajući ambijent za ulaganje njihovih profesionalnih i privatnih kapaciteta. Osim direktnog povećanja kvaliteta zdravstvene i socijalne zaštite, za stanovništvo bi od značaja bilo stvaranje investiciono privlačnog ambijenta za kapacitete koji su prateći centru za rehabilitaciju, a investiciono atratktivna opština je opština koja ima šanse da ostvari rast i prosperitet. 6. Mako kratak istorijat i poslovni profil Mako se nalazi na jugoistočnoj strani Republike Mađarske, na desnoj obali reke Maroš u županiji Čongrad u blizini državne granice sa Rumunijom. On je jugoistočna kapija Evropske unije. Prikaz grada Makoa: Prvi spomenici otkriveni u severnom delu mesta predstavljaju praistorijske tragove naselja. Na zapadnom delu današnjeg Makoa, neposredno pored reke Maroš, Mađari osvajači pronašli su malo naselje. Prvi pisani dokumenti pominju Mako godine kao Vlnuk (izgovara se Velnek). Tadašnje ime na staroslovenskom jeziku značilo je skeledžiju, što ukazuje na to da je mesto bilo pogodno za prelazak reke Maroš. Prvi procvat grada zabeležen je u drugoj polovini XIII veka. Tadašnje naselje se zvalo Makofalva kojim je upravljao zemljoposednik ban Mako. U XV veku Mako je bio pijačni centar tog prostora i ispunjavao je ulogu poljoprivrednog grada. U vreme Turaka naselje je uništeno u više navrata, ali su ga uvek ponovo izgradili na istom mestu. U vreme Otomanskog carstva Mako je bio duhovni centar reformatske veroispovesti i sedište dekanata. 10

11 Posle Karlovačkog mira (1699.), usled povoljnog uticaja privrednog naseljavanja počeo je nagli razvoj grada i Mako je godine postao sedište okruga. Sa svoja četiri sajma od državnog značaja, obavljao je značajan promet stokom i poljoprivrednim proizvodima. Slobodoljubivi narod Makoa, srcem i dušom postrojio se pod zastavom Lajoša Košuta godine. Mako je godine postao grad sa uređenim savetom. U međuvremenu se razvio u bogat grad, a po broju stanovnika 1880.godine pretekao je Pečuj, Miškolca, Kašu, Koložvara i Brašova! Vlada je godine proglasila Mako i njegov prostor zonom preduzetništva. Grad se trenutno prostire na 229,23 km2, od čega je 196,8 km2 obradiva površina. Broji stanovnika. Privreda: U gradskoj privredi i danas je dominantna poljoprivreda, takvom položaju značajno su doprineli povoljni klimatski i zemljišni uslovi. Osim crnog luka u Makou se proizvode žitarice, okopavine i peršun a uzgaja se i stoka. Prikaz banje: Termalno kupatilo i banja su značajni turistički i zdravstveni objekti Makoa koji očekuju posetioce u centru grada. Isceljujuću moć maroškog mulja i termalne vode prepoznali su još početkom pedesetih godina. Nedugo zatim na inicijativu dr Ištvana Batke, reumatologa i glavnog lekara, započeta je izgradnja banje. Prilikom prvih bušenja bunara juna godine, u dvorištu Okružnog saveta sa dubine od 993 metara izbila je visoko prinosna alkalna vodoničnokarbonatna mineralna voda koja je bila na 41 stepen Celzijusa. Mulj iz Makoa je godine proglašen je lekovitim. Dve godine kasnije, u gradu je otvoreno javno kupatilo sa termalnom vodom. U javnom kupatilu je godine otvoreno je odeljenje za lečenje. S obzirom na to da se ubrzo saznalo i u državi i u inostranstvu za delotvorno dejstvo termalnih voda u lečenju reumatskih oboljenja, Ministarstvo zdravlja je godine proglasilo je termalnu vodu iz Makoa lekovitom. Ministrastvo socijalne politike je godine proglasilo objekat okružnom banjom, koja je,od početka devedesetih počela naglo da se razvija. Medicinske usluge: Goste očekuju bazeni i kade sa termalnom vodom, plivanje, fizioterapija, fizioterapija pod vodom, teretana, solarijum, bioptron- svetlosna terapija. U elektronskom odeljenju mogu da se koriste ultra-zvuk, galvan, tretiranje sa diadinamik strujom, hidro i balneoterapijski tretmani, elektromasaža, hidromasaža, podvodna masaža mlazom vode, medicinska masaža i obloge od mulja. Maroška banja koristi maroški lekoviti mulj sa lekovitom vodom i drugim načinima lečenja kao kompleksnu terapiju. Obnova banje: Maroška banja, kao jedinstven kompleks zgrada u Evropi, pruža mnoštvo banjskih i kvalitetnih medicinskih usluga, rehabilitaciju u centru grada, radna mesta, razvija turizam i na daleke staze obezbeđuje privlačnu budućnost za Mako. Radovi na banji su počeli nakon 16 godina čekanja i pripremanja. Sa početkom tih radova, grad se uskoro svrstava u red najpoznatijih banjskih gradova. Tokom investicija biće izgrađeno 10 novih bazena, u odeljenju za lečenje otvoreni i zatvoreni bazeni, bazen za terapiju i telesnu težinu. Za opuštanje će služiti tri bazena za uživanje i zabavu sa gejzirom, tropskim vodopadom i vodopadom iz tornja, bočnim masažerom i masažerom stopala. U Wellness odeljenju banje goste očekuju zvučne i svetlosne terapije, terapije lekovitim biljkama, masaža kao i tahićanska masaža. Gradi se i odeljenje za porodicu sa toboganom i bebi bazenom. Boravak u banji upotpunjuje i čini specifičnim svet saune sa ledenim i parnim kabinama, infra- 11

12 saunom, aromasaunom, finskom saunom, tušem za hidromasažu i bašta saunom. Na delovima banje za odmor postoji mesto za mame i bebe, za usluge fitnesa i salona lepote, čuvanje dece, kao i restoran i bife. 7.Lekovita voda i lekoviti mulj u službi lečenja u Makou Dr Széll Sára Bolnica dr Diósszilágyi Sámuel Kórház - Ordinacija Odeljenje za rehabilitaciju Mako Malo ljudi zna da se u Makou, prestonici crnog luka, krije prirodno blago, lekovita voda i maroški lekoviti mulj. Želela bih da vas podsetim na događaje sa vremenske distance od 50 godina. Zahvaljujući geografskom položaju imamo sreće. Kad to kažem mislim na reku Maroš koja teče u graničnom području grada Makoa i koja zbog svog položaja i raznih osobina nosi sa svog sliva velike količine nanosa. Ovaj nanos dospeva u reku i delovanjem erozijskih faktora, kiše, otapanjem snega, rečnim tokom se raspada na male deliće i pretvara u brašnasti materijal - mulj. Maroški mulj nije bilo kakav mulj, on je lekovit. To je nama u Makou sasvim prirodno, ni ne mislimo o tome kakvo veliko prirodno blago posedujemo. Ovaj mulj (EM /1961) je godine dobio kvalifikaciju lekovitog mulja. Pre svega zbog svojih odličnih fizičkih i hemijskih osobina. Mulj je tipa schlik i uglavnom je neorganskog sadžaja, dok njegov organski sadržaj iznosi svega 1-2 odsto. Njegove najbolje fizičke osobine su: specifična težina, veličina zrnca, kapacitet vode, sposobnost vezivanja vode, stepen nabreknutosti, sposobnost držanja i akumuliranja toplote, prijemčivost i plastičnost. Gde ga koristimo: u prvom redu u lečenju donjih ekstremiteta i hroničnih ginekoloških upala. U našem gradu osim lekovitog mulja krije se i drugo prirodno blago lekovita voda. Prešli smo dugačak put, naime godine u Makou je osnovano javno kupatilo. Kontinuiranim razvojem kupatila, od godine radi odeljenje za lečenje i naravno primenu lekovite vode i lekovitog mulja i elektroterapija. Voda je kvalifikovana godine kao lekovita voda (EM.8029/1988/SZ.E.K.20.), koja spada u grupu natriumhidrokarbonatnih mineralnih voda. Godine kupatilo je kvalifikovano u banju. (Ministartsvo socijalne politike 160/Gyf.-1991) Putovanjem kroz vreme stigli smo do godine, kada je izgrađen bazen za obuku neplivača prema planu graditelja Imrea Makoveca, dobitnika Košutove nagrade. Struka ga je u jesen godine ocenila sa četiri zvezdice (Šarvar). Istovremeno, izbušen je i nov bunar, u toku je kvalifikacija njegove vode kao lekovite. Lokalnasamouprava Makoa je preko uspešnog konkursa godine započela investicije u banju u iznosu od 3,5 milijardi, naravno oslanjajući se na prirodno blago koje ima. U ovom kompleksu, dobilo je mesto lečilište koje odgovara zahtevima XXI veka. U jesen otvorila se mogućnost za obavljanje naučnih radova i lekarskih pregleda kako u pogledu lekovitog mulja, tako i u pogledu lekovite vode. Urađeni su sledeći naučni radovi: Ispitivanje uticaja termalnih voda iz lekovitih termalnih bunara označenih sa T-I putem bitermičkih računanja kako bi na osnovu rezultata prekvalifikovala lekovita voda. Ispitivanje uticaja maroškog lekovitog mulja, koji ima veliku ulogu u lečenju bolesti donjih ekstremiteta, na lečenje arthorsisa kolena i na osnovu tih rezultata prekvalifikovanje lekovitog mulja. Cilj naših sadašnjih ispitivanja kod bolesnika koji pate od arhorsisa zglobova kolena i kukova je da 12

13 ocenimo kako utiče na pokretljivost zglobova, bolove i kvalitet života. Ispitivanje se sastoji od 15 tretmana sa muljem ili 15 tretmana sa termalnom vodom (testovi WOMAC I SF-36 uz upotrebe Skale visual analog). Ispitivanju su podvrgnuti muškarci i žene starosnih doba između 50 i 70 godina, a kod kojih su klinički i radiološki utvrđeni arthorsis zglobova kolena i kukova (RTG ne stariji od jedne do dve godine) i u slučaju tegoba u trajanju od najmanje tri meseca. Za kontrolnu grupu uzeli smo vodu sa česme. Pogrupama smo ispitivali po 30 bolesnika. Ispitivanja smo obavljali prema protokolu sačinjenog prema pravilima struke na osnovu odobrenja Etičke komisije. Obavili smo tri vizite: prvu pre tretmana, drugu nakon 15 tretmana sa muljem ili vodom, dok je treća vizita obavljena tri meseca posle tretmana. Naučni rad trajao je gotovo pola godine, ispitano je 90 bolesnika, rezultati tri vizite su sledeći. Na osnovu tretmana kako s muljem tako i termalnom vodom postignuto je signifikantno poboljšanje u pogledu bolova, ukočenosti zglobova, pokretljivosti i dužine hoda kao i kvalitetu života. Nakon tromesečnog kontrolnog pregleda ustanovljeno je znatno poboljšanje kod bolesnika koji su tretirani maroškim muljem i termalnom vodom. Rezultati nesumnjivo mogu da se objasne lekovitimdejstvom lekovitog mulja i lekovite vode iz Makoa. Kao lekar i stanovnica Makoa iskreno, čistog srca predlažem prirodna blaga Makoa, kao jedno od terapeutskih sredstava u lečenju degenerativnih oboljenja donjih ekstremiteta. Uverena sam da ćemo kao i do sada tako i ubuduće koristiti u što širem krugu maroški mulj i lekovitu vodu kako u ambulantama tako i na odeljenjima u cilju trajnog izlečenja naših bolesnika. Time ćemo naravno potvrditi i čuvenost naše bolnice. Nadam se da naš grad,kroz nekoliko godina, neće biti poznat samo po luku, nego i po prirodnom blagu. Na osnovu toga nastaće i privredna grana, turizam i banjski turizam. Verujem da će naš voljeni grad postati uspešan zbog svojih prirodnih blaga koja su uspavana decenijama. Konačno ćemo dobiti dostojno priznanje i postići uspeh ne samo unutar nego i preko našihgranica. Za ostvarenje tog cilja želim nama i stanovnicima Makoa puno uspeha! Dok smo živi težimo ka cilju, A onaj koji postigne cilj, Nije živeo uzalud (Čokonai) 13

14 HÍRLEVÉL 1. Mohol rövid történelmi áttekintő és üzleti profil 2. Az orlovačai fürdő történelme 3. A kutatások áttekintésének történelme 4. Jó szomszédi gyakorlat 5. A fürdő jelentősége a gazdaság helyi fejlődése szempontjából 6. Makó rövid történelmi áttekintés, üzleti profil 7. Gyógyvíz és gyógyiszap Makón a gyógyítás szolgálatában

15 1. Mohol rövid történelmi áttekintő és üzleti profil Az első adatok Moholról a XIV. századból származnak. A török térképeken az első település a Tisza jobb partján Moharéveként van feltüntetve. Ott helyezkedik el a mai Mohol. Az utolsó ütközet a törökökkel (a zentai csata) szeptember 11-én volt Zentánál. A törökök felett aratott győzelem után a Tisza és a Maros mentén a tiszai határőrvidék szervezésekor 13 katonai sánc alakult meg. A tiszai határőrvidékhez 14 település tartozott: Szabadka, Martonos, Magyarkanizsa, Zenta, Ostrovo (Ada), Mohol, Péterréve, Óbecse, Bácsföldvár, Szenttamás, Csúrog, Mozsor. A katonai határőrvidéket június 28.-án feloszlatták, s az egykori határőrökből civil ala-ttvalók és határőri tisztek lettek, akik 14 éves használatra ranguknak megfelelően ben földet kaptak. Az erről szóló rendelet október 25-én lépett életbe, amikor az emberek beléphettek birtokukba, amelyet apai ágról lehetett megörökölni. A földesúri terhek alól itt is az 1848-ban meghozott törvény szabadította fel a lakosságot. A vidéken azokban az időkben nehezek voltak az életkörümények. A mocsaras vidék teli volt náddal és rovarokkal, s az éghajlata is mostoha volt. A vidék kisszámú lakossága félnomád életmódot folytatott. A magyarok nagyobb számban ben telepedtek meg, majd ben megépítették templomukat. A rómaikatolikus templomot Szent-György tiszteletére emelték, építését ben fejezték be. Akkor fezeték be a Szent Savo (Szávó) pravoszláv templomot is. A koronai kerület megszüntetésével ban Mohol a Bácsi Vármegyéhez került. Tíz tiszamenti községgel együtt Mohol 1870-ben megszabadult a földesúri kötelezettségektől és önnálló községgé alakult. Egészen ig önnálló község volt, amikor a községet feloszlatták és Mohol az adai községhez került. Mint moholi helyi közösség is odatartozik. Mohol Bácska északi részén, a Tisza jobb partján fekszik. Északon Adával, délen Péterrévével, nyugaton Völgyessel és Gunarassal, amelyek a topolyai községhez tartoznak, keleten pedig a Tiszával, a törökbecsei és a csókai községekkel határos. A Tiszától nyugat felé haladva geomorfológiai szempontból három terasz emelkedik ki: az ártéri, amely a legalacsonyabb fekvésű és védőtöltések óvják az árvízektől, a lőszterasz amelyen a tiszamenti települések terülnek el, közöttük Mohol is, a harmadik terasz pedig a lősz fennsík amely legnyugatibbra esik Moholtól. A fold minősége kiváló, a termőföldek 90 százaléka csernozjom és mezei feketeföld. E sík vidéket kisebb dombok és magaslatok szelik át. A legidősebb Tiszamenti település Újvidék és Horgos között terül el. Földrajzi fekvése kedvező, hiszen egyforma távolságra, mintegy 70 kilométerre van a nagy városi központoktól Újvidéktől, Nagybecskeretől és Szabadkától. A kiváló minőségű fold, a Tisza és a legelők lehetővé tették a mezőgazdaság fejlődését. Moholon az emberek mindig is mezőgazdasággal, terményfeldolgozással és kereskedelemmel foglalkoztak. Geomorfološki prikaz opštine Ada 2

16 Valamikor gazdag volt itt a tanyavilág is, amely az évek során sok változáson esett át. A második világháború előtt a vidéken 472 tanya volt. A határrendezés (komaszáció) során azonban a megmaradt tanyákat leromboltak és Mohol határában mára alig maradt meg néhány tanya. Lehet, hogy a közeljövőben bizonyos változások lesznek, amelyek során Moholon a Nagy Út irányában 6 méter széles utat építenek, amely idővel összeköti Moholt Kishegyessel és Topolyával, s ezzel lehetővé válik, hogy Moholról eljussanak az emberek az E-75-ös Újvidék-Szabaka közötti nemzetközi autóútra. A legutóbbi, 2001-ből származó, népszámlálás adatai szerint Moholnak lakosa és háztartása van. A családtagok átlag száma 2,3. A többi településhez hasonlóan Moholon is a népszámlálások között jelentősen csökkent a lakosság száma, részben az alacsony születési arány miatt, részben meg azért,mert e vidékről is sokan elköltöznek a nagyvárosokba vagy külföldre. Moholon fejlett a vállalkozás és a feldolgozóipar, de a fő ágazat továbbra is a mezőgazdaság, elsősorban a kertészet. 2. Az orlovacsai fürdő történelme Olovacsa mocsár, amely ma is létezik, vizének és iszapjának gyógyhatása a legrégebbi időkből ismert. Olovacsa Moholtól keletre, mintegy 2,5 kilométerre van. A péterrévei Pintér Mátyás ben ezen a helyen megnyitotta az első tisztasági magán fürdőt, az OLOVAČA FÜRDŐT. Az ben létesített fürdőt 1932-ben korszerűsítették. Ekkor épült a gyógyfürdő, amelyet nemcsak a helybeliek, hanem a más vidékről érkező emberek is igénybe vehettek. A vegyi elemzéseket és a fürdő gyógyhatását április 3.-án végezte el dr. Hankó Vilmos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Elemzésében a víz vegyi összetétele és gyógyhatása magas osztályzatot kapott. 3

17 A vízben nátriumot, káliumot, ként, magnéziumot, kalciumot, aluminiumot, mangánt, vasat, sziliciumot, klór-iont, szénhidrogén-iont, szabad szénsavat mutatott ki, külön pedig a domináns nátriumszulfátot, magnáziumszulfátot, nátriumkloridot. Tehát az orlovacsai gyógyfürdő vize főként a reumatikus betegségek és a női betegségek kezelésére alkalmas. A víz és az iszappakolás hatására megváltozik a hidroszatikus nyomás és könnyebbé válik a testmozgás, könnyebben mozognak az izületek, csökken a fájdalom kisebb lesz a daganat, javul a reszorbció. E víz fő hatása vegyi jellegű, mert az ásványi anyagok izgatják a bőrt, vagy pedig a bőrön át felszívódnak az iónok. A két háború között október 9-én kivizsgálták az orlovacsai vizet a belgrádi állami laboratoriumban, míg a belgrádi balneológiai intézetben ma is megtalálható egy külön dosszié az ORLO- VACSAI fürdő két világháború közötti működéséről. Építészeti jellegénél fogva az orlovacsai fürdő abban az időben Szerbia fejlettebb fürdői közé tartozott. Abban az időben a betegek és a vendégek elhelyezése kitűnő volt, mivel a fürdő szép, tágas akácerdőben helyezkedett el, s mintegy 50 többnyire egyágyas szobával rendelkezett, az egyik épületben 16, a másikban pedig 32 szoba volt. A fürdőnek 70 személyes étterrme is volt, amely akárcsak maga a fürdő magánkézben volt. A fürdő vizét a felsőbb talajrétegekből nyerték egy ásott kút révén, ahonnan a vizet motoros szivattyúval egy 3000 literes tartályba szívatták, amelyben melegedett. Az így felmelegedett vizet szétosztották a fürdőbe. A betegek a fürdő orvosának állandó felügyelete alatt álltak, ő rendelte el a víz és a gyógyiszap terápiát és állandóan kísérte a betegek állapotát. A fürdő egészen az es évi árvizekig létezett, amikoris a víz romba döntötte az épületeket. A második világháború után a földet amelyen a fürdő állt, államosították, de a moholiak és a környező települések lakosai továbbra is kihasználták a víz és a iszap gyógytulajdonságait. 4

18 A fürdő újraélesztését a moholi születésű dr. Radomir Marić nőgyógyász primáriusz kezdeményezte, aki ismerte az orlovacsai víz és iszap gyógytulajdonságairól. Sok adatot gyűjtött be az orlovacsai víz elemzéseiről és Moholon február 5-én átadott egy elaborátumot amely felölete az orlovacsai fürdőről való információkat és a javaslatot a fürdő kihasználásának lehetőségeiről. Ez a lakosság és a politikusok körében támogatásra talált és 1980-ban a belgrádi Geointézet kutatási munkákat rendelt meg erre vonatkozóan. Az intézet elvégezte a kutatásokat és terjedelmes jelentésében megállapította, hogy az orlovacsai iszap és víz igen gyógyhatású. Az iszapot illetően az is megállapítást nyert, hogy az iszap a szétesésben levő ásványos földek csoportjába tartozik, jó tulajdonsága, hogy jól alkalmazható az ember testén. Az intézet jelentése azt is megállapítja, hogy az iszapnak jók a rádioaktív tulajdonságai ( U, Th és Ra vizsgálatok). A terület felét vettették vizsgálatok alá, s megállapították, hogy az ott fellelhető iszap abban az esetben ha naponta 150 beteget kezelnek vele, 20 évre lenne elegendő. Sajnos, a vizsgálatok abbamaradtak, mivel abban az időben nem volt pénz további kutatásokra és beruházásokra. Később pedig úgy tűnik, hogy lelohadt egyéni kezdeményezői kedv is, úgyhogy Orlovacsa megmaradt mocsárnak és a gyógyfürdői idegenforgalom terán továbbra is az adai község kihasználatlan lehetősége. 3. A kutatások történelme Az adai község ismét kezdeményezte e nagy természeti adottság kihasználását, azaz kezdeményezte azt, hogy megteremtődjenek feltételek a fürdő kiépítéséhez. A község éves fejlesztési stratégiájban külön rész emeli ki eme adottságok jelentőségét, olyan elképzeléssel, hogy az urbanisztikai és a területrendezési tervekben az érdekelt beruházók számára megteremtődjenek a feltételek. A község megrendelte a projektet az ásványí és termálvíz hidrogeológiai kutatásaira vonatkozóan. Megállapítást nyert, hogy a község nagy mennyiségű, kiváló minőségű hévízzel rendelkezik, amely hasznosítható mind a gyógyfürdőben, mind a sport -és rekreációs létesítményekben. Elkészült a projekt és megvannak a szükséges engedélyek is az orlovacsai térségben található iszap és a víz vizs gálataira vonatkozóan a balneologia szükségleteire. 5

19 Az IPA projektek keretein belül az adai község és a moholi helyi közösség pályázat útján pénzt kaptak arra, hogy részletes kutatásokat végezzenek Moholnál, az Orlovacsán fellelhető gyógyiszapra és magas ásványianyag tartalmú vízre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy kiápítsék az ORLOVACSA- PARES gyógyfürdőt. 6

20 A projekt ben indult, azzal a céllal, hogy kikutassák az orlovacsai térséget, meghatározzák agyógyiszap és magas ásványianyag tartalmú víz tartalékokat, elvégezzék a laboratóriumi elemzéseket és a betegek kezelését a Magyar Köztársaságban, Makó ismert gyógyfürdőjében, valamint a szerbiai Junaković gyógyfürdőben és a kanizsai gyógyfürdőben. A kutatások célja az, hogy jogot szerezzenek a természeti adottságok kihasználására, tanulmányt készítsenek a projekt kivitelezhetőségére és indokoltságára vonatkozóan annak érdekében, hogy az európai pénzalapoknál pályázzanak az ORLOVACSAI GYÓGYFÜRDŐ ÉS GYÓGYKÖZPONT kiépítésére. 4. Jó szomszédi gyakorlat Az adai község és a moholi helyi közösség azért döntötték el, hogy Makóval együttműködjenek, mert Makó több mint 30 éve testvérközség. Ezenkívül Makó több mint 50 éve, hogy gyógyfürdővel rendelkezik, s nagy tapasztalata van nemcsak a fürdői kapacitások kiépítésében, hanem a balneológiai gyógyításban valamint a marosi iszap és geotermális víz alkalmazásában is. A Magyar Köztársaság már évszázadok óta ismert fürdőiről és arról hogyan lehet kihasználni idegenforgalmi célokra kihasználni természeti, etnográfiai és történelmi adottságait. A makói község fürdőjével a Dél-Alföldi régióhoz tartozik, ahol minden helyiségben gyógyfürdő található. 7

Dr. Széll Sára Hagymatikum

Dr. Széll Sára Hagymatikum Makó természeti kincsei Dr. Széll Sára Hagymatikum 1 ISZAP Történeti visszapillantás Iszap fogalma Gyógyiszap Honnan nyerjük? Erdély, Csíki hegyek, Arad, Szeged útvonal 683km, szintkülönbség 811m, Hordalék

Részletesebben

tapasztalatokról Melicz Zoltán Viša škola Eötvös József, Baja

tapasztalatokról Melicz Zoltán Viša škola Eötvös József, Baja Az arzén eltávolításában szerzett hazai tapasztalatokról Iskustva iz Mađarske u uklanjanju arsena (Experienceswitharsenicremoval removal inhungary) Melicz Zoltán Eötvös József Főiskola Baja Viša škola

Részletesebben

INTEGRÁLT FÜRDŐFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A MAGYAR-SZERB HATÁR MENTI RÉGIÓN ÁTMENŐ FŐ KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL TÉRSÉGÉBEN ELHELYEZKEDŐ FÜRDŐHELYEK SZÁMÁRA

INTEGRÁLT FÜRDŐFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A MAGYAR-SZERB HATÁR MENTI RÉGIÓN ÁTMENŐ FŐ KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL TÉRSÉGÉBEN ELHELYEZKEDŐ FÜRDŐHELYEK SZÁMÁRA INTEGRÁLT FÜRDŐFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A MAGYAR-SZERB HATÁR MENTI RÉGIÓN ÁTMENŐ FŐ KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL TÉRSÉGÉBEN ELHELYEZKEDŐ FÜRDŐHELYEK SZÁMÁRA A projekt címe: Integrált fürdőfejlesztési stratégia a magyar-szerb

Részletesebben

Let's Grow Together Rastimo zajedno Fejlődjünk közösen. Industrijska zona SRBIJA, BAČKA TOPOLA

Let's Grow Together Rastimo zajedno Fejlődjünk közösen. Industrijska zona SRBIJA, BAČKA TOPOLA Let's Grow Together Rastimo zajedno Fejlődjünk közösen Industrijska zona SRBIJA, BAČKA TOPOLA Lokacija - Idealan geografski položaj za razvoj biznisa Lokáció - elhelyezkedés ideális földrajzi adottságok

Részletesebben

S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR MŐHELY ÜZLETI TERVE A 2013-AS ÉVRE

S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR MŐHELY ÜZLETI TERVE A 2013-AS ÉVRE Udruženje za pomoć i zaštitu interesa mentalno i fizički oštećenih lica Kanjiža Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védı és Segítı Egyesület Magyarkanizsa S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR

Részletesebben

Podešavanje Suse linuxa (verzije 10.1) za PPTP VPN konekciju A Suse 10.1 es linux beállítása a PPTP VPN kapcsolatra

Podešavanje Suse linuxa (verzije 10.1) za PPTP VPN konekciju A Suse 10.1 es linux beállítása a PPTP VPN kapcsolatra Podešavanje Suse linuxa (verzije 10.1) za PPTP VPN konekciju A Suse 10.1 es linux beállítása a PPTP VPN kapcsolatra 1. Podešavanje vršimo preko grafičkog interfejsa. Treba pokenuti YAST: Applications System

Részletesebben

Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena

Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena Licskó István, Laky Dóra Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Moguća pitanja prilikom intervjua. i predaje dokumentacije, ili u Konzulatu prilikom zakletve:

Moguća pitanja prilikom intervjua. i predaje dokumentacije, ili u Konzulatu prilikom zakletve: Moguća pitanja prilikom intervjua i predaje dokumentacije, ili u Konzulatu prilikom zakletve: 1. Foglaljon helyet. - Izvolite sedite. - Köszönöm szépen. Hvala lepo. 2. Mi az Ön lakcíme? - Koja je vaša

Részletesebben

Milan I. Bajić AZ ELEMÉR MELLETTI OKANJ-TÓ. Bevezető

Milan I. Bajić AZ ELEMÉR MELLETTI OKANJ-TÓ. Bevezető Milan I. Bajić AZ ELEMÉR MELLETTI OKANJ-TÓ Bevezető Bánát alacsonyabban fekvő részén, Zrenjanintól északra és északnyugatra néhány tó található. E hidrográfiai objektumok közül nagyságukkal és különleges

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁJÉKOZTATÓ

Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁJÉKOZTATÓ Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály TÁJÉKOZTATÓ A magyar egészségbiztosítás szolgáltatásainak nyújtására szerződött szolgáltatók számára az Európai Gazdasági

Részletesebben

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN A számítógépes könyvtári adatfeldolgozás és információkeresés gyakorlati bemutatását Jugoszláviában először a Könyvtárosok Tartományi

Részletesebben

Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt

Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt Élelmiszeripari szektorhoz tartozó KFI projekt bemutatása Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt Előadás vázlata: dasági társaság bemutatása K+F projekt ismertetése

Részletesebben

7.1 Légtelenítése a szivattyút használat előtt... 4 7.2 Az úszókapcsoló be- és kikapcsolási helyzetének beállítása... 4

7.1 Légtelenítése a szivattyút használat előtt... 4 7.2 Az úszókapcsoló be- és kikapcsolási helyzetének beállítása... 4 1 BERENDEZÉS... 2 2 LEÍRÁS (A ÁBRA)... 2 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 2 4 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK... 2 5 INDÍTÁS ELŐTT GYŐZŐDJÖN MEG A KÖVETKEZŐKRŐL!... 3 6 FELSZERELÉS... 3 7 ELINDÍTÁS... 4 7.1 Légtelenítése

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

6 BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK... 5 7 A MUNKA MEGKEZDÉSE ELŐTT... 6

6 BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK... 5 7 A MUNKA MEGKEZDÉSE ELŐTT... 6 1 ALKALMAZÁS... 2 2 LEÍRÁS (1 ÁBRA)... 2 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 2 4 JELZÉSEK... 3 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK SZERSZÁMGÉPEKHEZ... 3 5.1 Munkakörnyezet... 3 5.2 Elektromos biztonság... 3 5.3 Személyi

Részletesebben

ReGenerál a magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál a magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál a magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Letsch Endre IGAZGATÁSI TERMINOLÓGIÁNK FEJLŐDÉSI IRÁNYVÉTELE

Letsch Endre IGAZGATÁSI TERMINOLÓGIÁNK FEJLŐDÉSI IRÁNYVÉTELE Letsch Endre IGAZGATÁSI TERMINOLÓGIÁNK FEJLŐDÉSI IRÁNYVÉTELE A VSZAT ÁLLAMIGAZGATÁSI TÖRVÉNYÉNEK ELEMZÉSE Sajnálom, hogy szaknyelvi fejlődésünk egy, immár biztatónak mondható színvonalán, a köz- illetve

Részletesebben

Cedomir Torbica A VAJDASÁGI DOLGOZÓK KÜLFÖLDRE VALÓ MIGRÁCIÓJA

Cedomir Torbica A VAJDASÁGI DOLGOZÓK KÜLFÖLDRE VALÓ MIGRÁCIÓJA Cedomir Torbica A VAJDASÁGI DOLGOZÓK KÜLFÖLDRE VALÓ MIGRÁCIÓJA A vajdasági dolgozók külföldre való migrációja az utolsó évtizedben igen jelentős. 19744>en több mint 78 000 vajdasági dolgozott a gazdaságilag

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4. Kardos Tamás Műszaki vezető A fürdő tulajdoni és üzemeltetési viszonyai A fürdő tulajdonosa:

Részletesebben

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Printz-Markó Erzsébet tanársegéd, NymE-Ak Turizmus Intézet doktorjelölt, SZE-RGDI Amiről szó lesz fürdőtörténet

Részletesebben

A PRAKSA FOLYÓIRAT 1976. ÁPRILISI 4. SZÁMÁNAK ISMERTETÉSE

A PRAKSA FOLYÓIRAT 1976. ÁPRILISI 4. SZÁMÁNAK ISMERTETÉSE Skenderovics Márta A PRAKSA FOLYÓIRAT 1976. ÁPRILISI 4. SZÁMÁNAK ISMERTETÉSE Praksa - Jugoslovenska revija za AOD - teorija i praksa - Kiadja: Upravni odbor Jugoslovenskog udruženja korisnika sredstava

Részletesebben

PREZENTACIJA KNJIGE: REGIONALNI TRANSFORMACIONI PROCESI U ZEMLJAMA ZAPADNOG BALKANA

PREZENTACIJA KNJIGE: REGIONALNI TRANSFORMACIONI PROCESI U ZEMLJAMA ZAPADNOG BALKANA PREZENTACIJA KNJIGE: REGIONALNI TRANSFORMACIONI PROCESI U ZEMLJAMA ZAPADNOG BALKANA BOOK PRESENTATION: REGIONAL TRANSFORMATION PROCESSES IN THE WESTERN BALKAN COUNTRIES KÖNYVBEMUTATÓ: REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI

Részletesebben

Volume 2 Issue 2 2010

Volume 2 Issue 2 2010 Volume 2 Issue 2 2010 ISSN 1821-2506 Czech Republic Hungary Serbia DETUROPE THE CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF REGIONAL DEVELOPMENT AND TOURISM ISSN 1821-2506 Vol. 2 Issue 2 2010 TABLE OF CONTENTS EDITORIAL...

Részletesebben

létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY,

létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA VIII. évfolyam, 2. szám, 1978., március április Nem az emberek tudata az amely létüket, hanem megfordítva, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza." Kari

Részletesebben

POWX027 HU 1 BERENDEZÉS... 2 2 LEÍRÁS (A. ÁBRA)... 2 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 2 4 JELZÉSEK... 2 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK...

POWX027 HU 1 BERENDEZÉS... 2 2 LEÍRÁS (A. ÁBRA)... 2 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 2 4 JELZÉSEK... 2 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK... 1 BERENDEZÉS... 2 2 LEÍRÁS (A. ÁBRA)... 2 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 2 4 JELZÉSEK... 2 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK... 3 5.1 Munkakörnyezet... 3 5.2 Elektromos biztonság... 3 5.3 Személyi biztonság...

Részletesebben

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Hódi Sándor A SZÜKSÉGLETI PERSZISZTENCIA ÉS AZ EMBERI AKTIVITÁS

Hódi Sándor A SZÜKSÉGLETI PERSZISZTENCIA ÉS AZ EMBERI AKTIVITÁS Hódi Sándor A SZÜKSÉGLETI PERSZISZTENCIA ÉS AZ EMBERI AKTIVITÁS A motivált viselkedés, vagy cselekvés mindig valamilyen cél elérésére irányul. Előbb-utóbb azonban mindannyian szembe találjuk magunkat olyan

Részletesebben

HK 25, 35 40, 63 HK 35 HK 25 HK 40 HK 63. H Fűthető párnák Használati utasítás

HK 25, 35 40, 63 HK 35 HK 25 HK 40 HK 63. H Fűthető párnák Használati utasítás HK 25, 35 40, 63 H HK 25 HK 35 HK 40 HK 63 H Fűthető párnák Használati utasítás Beurer GmbH Söflinger Str. 218 D-89077 Ulm (Germany) Tel.: +49 (0) 7 31 / 39 89-144 Fax: +49 (0) 7 31 / 39 89-255 www.beurer.de

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

VODIČ. Telefon: 024 554 600 / 127 E-mail: aarhussu@openunsubotica.rs www.aarhussu.rs

VODIČ. Telefon: 024 554 600 / 127 E-mail: aarhussu@openunsubotica.rs www.aarhussu.rs ? Svako ima pravo da zna šta se događa sa okolinom. Bez pouzdanih informacija ne možemo odlučiti šta je ispravno, a šta nije! Ne zaboravite da je svako pravo ujedno i odgovornost! DOĐITE, POZOVITE, PIŠITE,

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

SKRIPTA - JEGYZET HANDBOOK HANDBOOK

SKRIPTA - JEGYZET HANDBOOK HANDBOOK HANDBOOK 1 Uvod Za članove inovacionih sistema globalizacija Evrope pruža široki spektar mogućnosti za međunarodno povezivanje: ima veoma mnogo opšteobrazovnih, visokoobrazovnih programa odnosno kurseva

Részletesebben

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M10123112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Irányár: 25 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 5.Fpk.10-12-000538 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p160290

PÁLYÁZAT. Irányár: 25 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 5.Fpk.10-12-000538 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p160290 PÁLYÁZAT ingatlanok Irányár: 25 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 5.Fpk.10-12-000538 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p160290 Pályázat kezdete: 2015. szeptember 25. 12 óra 00 perc Pályázat vége:

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

Azucki Ágnes AZ ELADÁSI CSATORNÁK, MINT A MARKETING MIX ESZKÖZEI

Azucki Ágnes AZ ELADÁSI CSATORNÁK, MINT A MARKETING MIX ESZKÖZEI Azucki Ágnes AZ ELADÁSI CSATORNÁK, MINT A MARKETING MIX ESZKÖZEI A termelés mint társadalmi folyamat nem öncélú. Ez azt jelenti, hogy maga a társadalom megjelenésével egyidejűleg keletkezett a társadalmi

Részletesebben

Napi jelentés Napi jelentések átkutatása Árak alakulása Heti jelentések Árucikk szerinti böngészés Cégjegyzék A profilom Értesitések Kilépés

Napi jelentés Napi jelentések átkutatása Árak alakulása Heti jelentések Árucikk szerinti böngészés Cégjegyzék A profilom Értesitések Kilépés Napi jelentés Napi jelentések átkutatása Árak alakulása Heti jelentések Árucikk i böngészés Cégjegyzék A profilom Értesitések Kilépés Rakomány Fuvar Kereslet Napi jelentés export-import területéről (106)

Részletesebben

VASÚT ÉS KERÉKPÁR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS SZABADKÁN

VASÚT ÉS KERÉKPÁR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS SZABADKÁN PRUGE I BICIKLI ZA ODRŽIVI SAOBRAÆAJ U SUBOTICI ALTERNATIVNA REŠENJA VASÚT ÉS KERÉKPÁR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS SZABADKÁN MEGOLDÁSOK MÁS SZEMSZÖGBÕL N W E S SUBOTICA, 2009. PREDGOVOR/ELÕSZÓ 3 PRUGE I BICIKLI

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

Bükfürdô több mint fürdô

Bükfürdô több mint fürdô Bükfürdô több mint fürdô Bükfürdô Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál található. Szombathelytôl 30, Soprontól 46, Kôszegtôl pedig 20 km távolságra fekszik, félúton

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

8. Međunarodni i regionalni sajam privrede 8. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár

8. Međunarodni i regionalni sajam privrede 8. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár 8. Međunarodni i regionalni sajam privrede 8. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár Katalog / Katalógus 2014 Subotica Subotica je najseverniji grad u Srbiji, a u Autonomnoj Pokrajini Vojvodini po broju

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border ECO-COOP

Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border ECO-COOP Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border ECO-COOP The project is co-financed by the European Union through the Hungary-Serbia

Részletesebben

Važna napomena: Fontos megjegyzés:

Važna napomena: Fontos megjegyzés: Važna napomena: Prevod ovog propisa, odnosno akta sa srpskog jezika na mađarski _jezik, omogućila je Misija Organizacije za evropsku bezbednost i saradnju u Republici Srbiji (dalje: Misija OEBS u Srbiji)

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA

HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA 2009. maj Forever XIII godina 5. broj / maj 2009. HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA KAPI KIŠE Neverovatno! Već je stigao april i prvi kvartal 2009. godine

Részletesebben

10. A NEMZETI JELKÉPEK HASZNÁLATÁNAK ÉS A NEMZETI ÜNNEPEKRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉSNEK A JOGA

10. A NEMZETI JELKÉPEK HASZNÁLATÁNAK ÉS A NEMZETI ÜNNEPEKRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉSNEK A JOGA 10. A NEMZETI JELKÉPEK HASZNÁLATÁNAK ÉS A NEMZETI ÜNNEPEKRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉSNEK A JOGA A nemzeti jelképek használatának és a nemzeti ünnepekről való megemlékezésnek a joga 243 A szerb alkotmány (79.

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Milena Vlaskalic Szórád György A SZABADKAI KÖZGAZDASÁGI KAR ÚJ FEJLŐDÉSI SZAKASZA

Milena Vlaskalic Szórád György A SZABADKAI KÖZGAZDASÁGI KAR ÚJ FEJLŐDÉSI SZAKASZA Milena Vlaskalic Szórád György A SZABADKAI KÖZGAZDASÁGI KAR ÚJ FEJLŐDÉSI SZAKASZA A Szabadkai Közgazdasági Kar jellege és feladatai A Szabadkai Közgazdasági Kar az Újvidéki Egyetem keretében működik. 1960-ban

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Breuer Marcell Doktori Iskola lovra.eva@gmail.com

Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Breuer Marcell Doktori Iskola lovra.eva@gmail.com ETO: 711.4(497.113Szabadka) 188/195 ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER Lovra Éva Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Breuer Marcell Doktori Iskola lovra.eva@gmail.com MODErn VÁrossÁ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Katy Perry & QUIMBY. Valentine s Day. + 2 postera. www.novine5plus.com. novine za srednjoškolce

Katy Perry & QUIMBY. Valentine s Day. + 2 postera. www.novine5plus.com. novine za srednjoškolce www.novine5plus.com + 2 postera Katy Perry & QUIMBY novine za srednjoškolce KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA N O 14 8 februar 2011. 8 free copy! Valentine s Day dom učenika subotica novine uređuju učenici subotičkih

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

ÉLMÉNYUTALVÁNY. Gyógyulás és Pihenés

ÉLMÉNYUTALVÁNY. Gyógyulás és Pihenés ÉLMÉNYUTALVÁNY HOTEL FORRÁS*** Zalakaros 4 nap/3 éj szállás 2 fő részére kétágyas erkélyes összkomfortos szoba félpanziós ellátás (büféreggeli és 3-fogásos vacsora) fejenként 4 kezelés gyógyászati részlegünkön

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

Zaštitimo modrovrane! Védjük meg a szalakótát!

Zaštitimo modrovrane! Védjük meg a szalakótát! Finansirao / Támogató: Opština Subotica-Služba za komunalne poslove, preduzetništvo i zaštitu životne sredine. Text / Szöveg: Szekeres Ottó, Gergely József, Pinkava Ivan Recenzent / Recenzens: Marko Tucakov,

Részletesebben

NÉHÁNY JELENTŐSEBB DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

NÉHÁNY JELENTŐSEBB DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Milan Bajic NÉHÁNY JELENTŐSEBB DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A téma felvetése Ha Vajdaság demográfiai fejlődését, mint a lakosság komplex fejlődésfolyamatát vizsgáljuk, különféle

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

VII Međunarodni i regionalni sajam privrede VII. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár

VII Međunarodni i regionalni sajam privrede VII. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár VII Međunarodni i regionalni sajam privrede VII. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár Katalog / Katalógus 2013 Pozdravljamo Vas na VII Međunarodnom i regionalnom sajmu privrede Subotica 2013. 5-8.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban)

Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban) 2016. január 01. 07:00 Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban) Belépőjegyek 01.01-06.30 és 09.01-12.31 07.01-08.31 Fürdőbelépő 1.900,- 2.300,- Kedvezményes fürdőbelépő (gyerek, diák, nyugdíjas)

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA ÉLETJEL MINIATŰRÖK

BIBLIOGRÁFIA ÉLETJEL MINIATŰRÖK BIBLIOGRÁFIA ÉLETJEL MINIATŰRÖK PEKÁR Tibor A Szabadkai Dalegyesület története / Pekár Tibor. Szabadka : Szabadegyetem, 2009 (Szabadka : Grafoprodukt). 104 p. : ill. ; 15 cm. (Életjel Miniatűrök ; 51)

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

PREFACE. Mission: Vision:

PREFACE. Mission: Vision: PREFACE The company's traditional activities include the development, manufacture, marketing and maintenance of all types of lubricants, and advising their users with regard to their correct use. Mission:

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Grad Subotica uključen je u Zajednički program Saveta Evrope i Evropske unije pod nazivom: Evropski gradovi interkulturalnosti. Novoformirana mreža

Grad Subotica uključen je u Zajednički program Saveta Evrope i Evropske unije pod nazivom: Evropski gradovi interkulturalnosti. Novoformirana mreža 1 2 Grad Subotica uključen je u Zajednički program Saveta Evrope i Evropske unije pod nazivom: Evropski gradovi interkulturalnosti. Novoformirana mreža gradova koju čini 14 gradova Evrope, između ostalog:

Részletesebben

str. 16 Klub putnika - The Travel Club www.klubputnika.org Svi putnički rečnici su besplatno dostupni na sajtu.

str. 16 Klub putnika - The Travel Club www.klubputnika.org Svi putnički rečnici su besplatno dostupni na sajtu. str. 16 Klub putnika - The Travel Club www.klubputnika.org Svi putnički rečnici su besplatno dostupni na sajtu. Klub putnika - The Travel Club PUTNIČKI R(J)EČNIK MAĐARSKI www.klubputnika.org str. 14 *

Részletesebben

PRAVILNIK O ZAVRŠNIM ISPITIMA NA OSNOVNIM I DIPLOMSKIM AKADEMSKIM STUDIJAMA KOJE SE IZVODE NA UČITELJSOM FAKULTETU NA MAĐARSKOM NASTAVNOM JEZIKU

PRAVILNIK O ZAVRŠNIM ISPITIMA NA OSNOVNIM I DIPLOMSKIM AKADEMSKIM STUDIJAMA KOJE SE IZVODE NA UČITELJSOM FAKULTETU NA MAĐARSKOM NASTAVNOM JEZIKU Универзитет у Новом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. Tel: 024/624-444 Fax:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

1. Nemzetközi kisebbségi jogvédelem

1. Nemzetközi kisebbségi jogvédelem CD-MELLÉKLET 1. Nemzetközi kisebbségi jogvédelem 1.1. Az emberi és kisebbségi jogok védelme az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) 1.2. Európai kisebbségvédelmi jogi eszközök 1.2.1. Európai Biztonsági

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Tóth Karolina, abszolvens hallgató Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar Belügyi irányzat VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Bevezető A dolgozat fő témája a vajdasági

Részletesebben

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2014.évi megállapításáról. A Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

Želimo Vam srećne božićne praznike! HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA

Želimo Vam srećne božićne praznike! HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA XII godina 12. broj /decembar 2008. HUNGARY / ALBANIA / BOSNIA AND HERZEGOVINA / CROATIA / MONTENEGRO / SERBIA / SLOVENIA Želimo Vam srećne božićne praznike! Želim Vam srećne praznike! Uskoro stiže kraj

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

Esad Ahmetagić A KIBERNETIKA ÉS A TÁRSADALMI VISZONYOK HUMANIZÁLÁSA AZ ÖNIGAZGATÁSÚ SZOCIALIZMUSBAN

Esad Ahmetagić A KIBERNETIKA ÉS A TÁRSADALMI VISZONYOK HUMANIZÁLÁSA AZ ÖNIGAZGATÁSÚ SZOCIALIZMUSBAN Esad Ahmetagić A KIBERNETIKA ÉS A TÁRSADALMI VISZONYOK HUMANIZÁLÁSA AZ ÖNIGAZGATÁSÚ SZOCIALIZMUSBAN A munka humanizálása nap mint nap felmerülő gond, amelyet korunk is szeretne megoldani, és lehetősége

Részletesebben

Gyomaendrődi Liget Fürdő

Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Történelem A gyógyászati és strand részleg összesen mintegy 2000 m2 területet foglal el, fedett uszodájával és felújított gyógyászati

Részletesebben