Hatékonyság a mezőgazdaságban

Átírás

1 Hatékonyság a mezőgazdaságban

2 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés )

3 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hték Hatékony az a gazdasági cselekvés lkéamely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt!

4 Mi a cél? t = hozamok = bruttó termelési érték t = hozzáadott érték = nettó termelési érték = jövedelem = nyereség

5 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= élőmunka felhasználás e = f = eszközök használata termőföld használat

6 Komplex hatékonysági összefüggés t m + + f eá+f

7 Parciális hatékonyság vizsgálat t m + f+ f eá+f

8 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

9 Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, termelési érték. t m Reciproka : m/t (munkaigényesség) é egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség

10 A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

11 Egy éves A munkatermelékenység változása Me.: 1000 Ft/ ÉME 2002.évi munkaerőegységre ő az jutó évi %-a Mezőgazdasági kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken, , , ,9 1998= ,0 73,8 62,5 62,5

12 Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság t e Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének értékbeli a közös nevezőre hozás módszere vegyes

13 Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján Megnevezés Mg-i kibocsátás Nettó hozzá- adott érték Egységnyi termelő-felhasználásra jutó 2002 évi az 1998 %-ában l,53 1,42 1,35 88,5 0,53 0,42 0,35 66,8 Vállalkozói 0,33 0,22 0,18 53,3 jövedelem

14 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet H = Hk Σ PoQ1 Σpoe1 : Σ PoQo p Σpoeo P Q P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

15 Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység t Fogalma, Mutatói f

16 A mg i termelés területi hatékonysága Egy ha mg.-i területre jutó Me.: 1000 Ft évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem 79,4 83,9 87,0 109,6 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken ,5 58,6 58,6 1998=100 %

17 Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása ( ) ezer Ft/h ha Egyéni gazdaságok Társas vállalkozások Összes gazdaság Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

18 Magyarország és az EU 15 néhány fontosabb mutatójának alakulása ezer eu uró / ha EU-15 Magyarország EU-15 Magyarország * Összes eszköz Bruttó hozzáadott érték Bruttó termelési érték Üzemi bruttó jövedelem Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.

19 A költséghatékonyság alakulása Magyarországon és az EU 15 ben 1,0 0,9 08 0,8 0,7 eurocen nt 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 01 0,1 0,0 EU-15 Magyarország EU-15 Magyarország * Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.

20 JÖVEDELMEZŐSÉG Ő GAZDASÁGOSSÁG

21 Hatékonyság Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözőség : egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, önmagában is értelmezhető, pozitív tartományban kap értelmet, a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges!

22 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag l szükséges ké eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

23 A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

24

25 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban

26 A tudományos technikai ieredmények gyakorlati alkalmazása olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek ek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat A műszaki fejlesztés céljai: A munka termelékenységének fokozása A munkafeltételek javítása A terméshozamok éh növelése A választék bővítése A minőség javítása

27 A műszaki fejlesztés irányulhat A munkaeszközökre A munkatárgyakra A termékekre A termelési technológiákra

28 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai A termelés eszköze a föld Ipari eredetű holtmunka aránya a nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken A felszabaduló élőmunka már csak fogyasztó lesz Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Tárolási, tartósítási tó veszteségek Természeti környezet károk

29 A műszaki fejlesztés elemei Gépesítés é Energiagazdálkodás Mezőgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka

30 A gépesítés Emberi munkaerővel ő végzett tevékenységek é k helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerű termelési technológiák megvalósítása Termékminőség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegű szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

31 A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb Karbantartás, felújítás költségesebb A korszerűbb gépek sem használhatóak ki Üzemképesség, üzembiztonság alacsony Több dolgozót köt le

32 Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat y Expon. (y) % y=215x1052 =2,15x1,052 x euró/fő

33 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközökmennyiségi mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását. á át

34 Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának á problémája

35 Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági ő eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

36 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

37 Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka biológiai i i alapok

38 Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés Ültetvények 6, ,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.- 122,8 149,3 223,4 230,9 felhalmozás

39 Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint milliárd fo orint ültetvények állatok gépek,eszk. épületek

40 A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű sá szállítások

41 Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek géprendszerek Erőgépek munkagépek Traktor tehergépkocsi gp

42 A gépállományról Traktorállomány összesen (ezer db) 91, traktorra jutó mg-i terület (ha) traktorok átlagos motorkapacitása (kw) egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 1 kombájnra jutó terület (ha) Átlagéletkor (év) 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 Átlagéletkor (év) 20

43 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok ezer db Traktorok az ezred - fordulón 100 ha mg-i ezer területre db Kombájnok az ezred - fordulón 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 2,9 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU ,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

44 A mezőgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft , ,05 43,6 45, , ,27 9,59 12,74 17,32 26,3 34,

45 Traktor eladások Magyarországon Ezer db Összesen MTZ

46 Arató- cséplőgépek eladása Magyarországon Db

47 A gépberuházások alakulása között nominál értéken

48 A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebből: Agrárgazdaság Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Élelmiszeripar

49 A beruházások és a beruházási támogatások alakulása

50 Az energiagazdálkodás főbb jellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: Nyersanyagok előállítására Feldolgozására Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.

51 Energiagazdálkodás Három fő energiaforrás: Ipari eredetű energia Mezőgazdasági eredetű energia Napenergia Példák: 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredetű, a többi fotoszintézis eredménye Az mg. ipari i energiafelhasználása az összes ipari i energiafelhasználás 3%-a Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása A kőolaj-felhasználás jelentős A villamosenergia-felhasználás az össz. energiafelhasználás 10%-a Jelentős a geotermikus energiafelhasználás

52 Mezőgazdasági építészet Állattenyésztés é férőhelyszükségletének él é k biztosítása Tárolókapacitások létesítése Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások k növelése a fontos, hanem a meglévő racionális kihasználása Jellemzően ő könnyűszerkezetes ű épületek A hazai létesítmények nagy része elavult

53 Kemizálás Műtrágyázás Vegyszeres növényvédelem Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és kiegészítők Műanyagok felhasználása Fóliák, csövek

54 Egy hektár szántó, kert, gyümölcs és szőlőterület, kg Nitrogén Foszfor Kálium Összes

55 Egy ha mg. i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország EU Hollandia Franciaország Portugália Szlovénia Lettország Világ összesen: 86 94

56 Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok yg új technológiák

57 Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A Zöld forradalom e tevékenységeknek köszönhető A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

58 A műszaki fejlesztés komplexitása A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese A tudományos-technikai t i fejlesztés szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik

59

60 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

61 Arányszámok (% ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l l,5 millió földhasználat l átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékből részesedés (%) Nettó termelési értékből részesedés (%)

62 Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiaiszempontok. I.időszak l948 ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

63 II. időszak 1948 végétől 1953 ig (a nagy felfutás ) Számuk 500 ra nő, a szántó 14 % át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőriintézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954 től l967 ig Az ÁG ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

64 IV. időszak 1967 től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

65 intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b/teljes b./ körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, é á á kft. vé alakulás lklá felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001 ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból

66 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS k Az időszak végén é 5200TSZ TSZ, tag, szántó 26 % án gazdálkodnak látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953 tól hibák feltárása Nagy Imre szerepe a forradalom hatása decemberi állapot: szántó 7,2 % án gazdálkodnak, tagok száma: fő

67 III. időszak: közötti teljes átszervezés Az 1957 es agrártézisek A gazdasági g feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár és díjkedvezmények d k Gépállomások

68 Statisztika 1961 ből: TSZ ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 % án gazdálkodnak. d k IV. időszak: ig A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968 as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. Korszerű ű nagyüzem kilkíá kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

69 A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967 es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig Növekvő árutermelés, exportárualapok Koncentráció, mesterséges összevonások Erősödő technikai, műszaki fejlesztés Dolgozók anyagi érdekeltsége A tagok tulajdonosi jogainakkorlátozottsága korlátozottsága Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok Az alaptevékenységenkívülitevékenységkívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

70 A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele ) Kezdetben (60 as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök ök hasznosítása Szerepe a bruttó, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

71 Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, tk takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai igyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási g teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

72 A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld kárpótlási jegy esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz sztörvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

73 a törvény következménye : vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) vagyonmegosztás csoportos kiválások k egyéni kiválások, önállósulás gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999 es és években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

74 Vállalkozói szerkezet, földhasználat napjainkban

75 Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. közvetlen változó ktg.

76 Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

77

78 A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)

79 A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)

80 A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2012 ben

81 A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2012 ben

82 A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2012 ben

83 A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2012 ben

84

85 Szövetkezeti elvek

86 Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

87 Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: nyitott tt tagság demokratikus irányítás nyereség visszajuttatása tá a tagoknak k tagok képzése 1864 re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel beszerző értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

88 Csoportosításuk Hitel, takarék, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek k( ipari, i mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

89 Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

90 Szövetkezeti elvek Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével é a szövetkezetek k értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

91 Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílttagságtagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, á aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

92 4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak kígy azok hték hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek ktájékoztatják áék áka nyilvánosságot, lá á különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

93 6. Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

94 TÉSZ ek TCS k BÉSZ ek