Hatékonyság a mezıgazdaságban. hatékonyság, jövedelmezıség, eredményesség, versenyképesség, termelékenység, nyereség. Összezavarás

Átírás

1 Hatékonyság a mezıgazdaságban hatékonyság, jövedelmezıség, eredményesség, versenyképesség, termelékenység, nyereség Összezavarás 1

2 Mi érdekel minket végül is Talán úgy fogalmaznánk, hogy a tevékenységünk eredménye Eredményes legyen az amivel foglalkozunk. De mi is az eredmény és az eredményesség? Vagy mondhatnánk hogy hatékony legyen az amit csinálunk.de ez is mi a csudát jelent? Többféle megközelítés Számvitel oldaláról (mi nem ezt alkalmazzuk) definiálva az eredményt, az eredmény az üzemgazdaságtani jövedelemnek felel meg. Más szerzık a célok teljesülésének mértékét tekintik eredményességnek, Erdei pedig az eredményességet győjtıfogalomként használja, melybe 3 mutatót (termelékenység, hatékonyság, jövedelmezıség) tömörít. 2

3 Hatékonyság alatt az eredmények (output) és ráfordítások (input) bármilyen kombinációjú hányadosát értjük. Korábbi forrásokban a hatékonyságot gyakran a gazdaságossággal szinonim fogalomként kezelték. A szaknyelvben elınyösebbnek találjuk a hatékonyság kifejezés használatát annak érdekében, hogy az egyes definíciók mindenki számára azonos jelentéssel bírjanak. Attól függıen, hogy tartalmaz-e pénzértékben kifejezett eredmény vagy ráfordítás kategóriát, beszélhetünk pénzügyi (ökonómiai) hatékonyságról és technológiai (naturális) hatékonyságról. (Szerzı: Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók c.) A hatékonyságról A cselekvés nem mérhetı következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) 3

4 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhetı következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) Mérhetı, számszerősíthetı következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitőzött cél tekintetében eredményes volt! Fontos, mert az erıforrások szőkösen vagy nem állnak rendelkezésre, ill. a piaci verseny miatt. Gazdaságosság fı elve: minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt érjünk el. 4

5 Mi lehet a cél? t = hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Akkor ismételjünk Hozam? A hozam a megtermelt termékek, szolgáltatások naturális egységben kifejezett mérıszáma. Azonos terméket elıállító ágazatok hasonlíthatók össze, termelıkapacitásra vetítve fajlagos hozamról beszélünk, ami a termelés színvonalát fejezi ki. Hozamok közös mérıszámai (gabonaegység, tejegyenérték, stb) 5

6 Bruttó termelési érték? már tudjuk! Az elıállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értéke (általában egy évre vonatkozóan). Hozam x Ár Hozzáadott érték? már tudjuk! BTÉ-ÚF 6

7 Nettó termelési érték? HÉ- A Jövedelem? Termelési érték Termelési költség 7

8 Nyereség? A jövedelem szinonimája A céljaink eléréséhez az erıforrásainkat használjuk fel. 8

9 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= élımunka felhasználás e = f = eszközök használata termıföld használat Hatékonyság = Hozam (eredmény) Erıforrás felhasználása Hatékonyság relatív fogalom, önmagában nem értelmezhetı, valamihez viszonyítani kell! Legalább két esemény, lehetıség, arány, vagy egy kitüntetett viszonyítási alap kell a megállapításához, sıt még ez sem elég. 9

10 A termelési érték növelésének lehetıségei A hozam növelése Az árak növelése Egyéb Komplex hatékonysági összefüggés t m + eá+f + f 10

11 Parciális hatékonyság vizsgálat t m + eá+f + f A legtöbb szerzı a hatékonyságot az eredmények és a ráfordítások viszonyszámaként értelmezi. Ennek ellenére úgy véljük, hogy nem lehet csupán az eredmény és ráfordítás hányadosára redukálni a fogalmat, hanem meg kell különböztetnünk a ráfordításeredmény kapcsolaton kívül az eredmény-eredmény, illetve a ráfordítás-ráfordítás típusú hatékonysági mutatókat is. Ez alapján eredmény-ráfordítás hányadosaként termelékenységi, ráfordítás-eredmény hányadosaként igény(ességi), eredményeredmény hányadosaként eredmény-arányossági, illetve ráfordítás-ráfordítás hányadosaként ellátottsági mutatókat képezhetünk. / Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók / 11

12 / Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység t m Fogalma: egységnyi munkaidı alatt elıállított termékmennyiség, termelési érték. Reciproka : m/t egységnyi termék elıállításához szükséges munkamennyiség 12

13 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezıben is naturális mérıszámok Értékbeni számlálóban és nevezıben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fı tényezık az élımunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség 13

14 A munkatermelékenység változása Egy éves munkaerıegység re jutó Mezıgazdasági kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken, 1998= , ,8 Me.: 1000 Ft/ ÉME , évi az évi %-a 144,1 116,9 86,9 62,5 t e Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság Fogalma? reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális : korlátozottan alkalmazható! hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli: a közös nevezıre hozás módszere - vegyes 14

15 a termékre, a termelési értékre, a jövedelemre vetített eszközérték Vállalkozói jövedelem Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján 2002 évi Megnevezé az 1998 s %-ában Egységnyi termelı-felhasználásra jutó Mg-i kibocsátás Nettó hozzáadott érték l,53 0,53 0,33 1,42 0,42 0,22 1,35 0,35 0,18 88,5 66,8 53,3 15

16 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet Hk = Σ PoQ1 Σpoe1 : Σ PoQo Σpoeo P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelı eszköz ára e= termelı eszköz mennyisége Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység t f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás elıtti sajátos helyzet 16

17 A mg-i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft Egy ha mg.-i területre jutó évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték 79,4 83,9 87,0 109,6 Vállalkozói jövedelem 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken ,5 58,6 58,6 1998=100 % A területi termelékenység alakulása Mezıgazdasági terület (ezer ha) Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493, ,8 Egy hektár mezıgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha)

18 Területi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban ( évek átlaga ) Ország Mezıgazdasági kibocsátás Egy ha megmővelt területre jutó Nettó hozzáadott érték Nettó vállalkozói jövedelem euro Magyarország EU átlag Németország Spanyolország Hollandia Finnország Lengyelország JÖVEDELMEZİSÉG GAZDASÁGOSSÁG 18

19 A jövedelmezıség fogalma a jövedelem és bármely ráfordítás, vagy eredménykategória hányadosaként áll elı. Jövedelem-termelınek tekinthetı az a tevékenység, melynek termelési értéke (számviteli értelemben hozama) meghaladja a termelés költségeit (számviteli értelemben ráfordításait, kiadásait). A jövedelem tehát egy különbség eredménye. A jövedelmezıség viszont arányszám, ahol is a számlálóban maga a jövedelem áll, a nevezıben pedig bármely ráfordítás-, vagy eredménytípusú kategória szerepelhet. Például árbevétel arányos jövedelem, vagy költségarányos jövedelem. /Nábrádi András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen;A különbözı szintő hatékonysági mutatók/ Hatékonyság - Jövedelmezıség azonosság : mindkettı a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözıség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhetı, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges! 19

20 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintő komplex hatékonysági mutató minısítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezıgazdaságon belül, vagy azon túlmenıen a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye? A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erıforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitőzött cél megvalósításához az eszközök (erıforrások) minimális felhasználása. Adott idıszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága? 20

21 Az egy fıre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat y Expon. (y) % y =2,15x1,052 x euró/fı Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban (A termelıeszközök mennyiségi és minıségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását. 21

22 Célja: az élımunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bıvítése a minıség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája Sajátos vonások a mezıgazdaság mőszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezıgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nı a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élımunkát vált ki 22

23 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezıgazdaság termelıeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegő termék jelenik meg Élıszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani Mőszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - mőanyagok Élıszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok 23